Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

xMíap 1983. OKTÓBER 15., SZOMBAT Befejeződött a szófiai ülés (Folytatás az 1. oldalról.) megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű ta­lálkozón elfogadott dokumen­tumok értékeléseit és követ­keztetéseit, és államaik nevé­ben kifejezésre juttatták aggo­dalmukat és nyugtalanságu­kat amiatt, hogy a helyzet még feszültebbé és veszélye­sebbé vált. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei újabb, a nukleáris katasztrófa veszélyét növelő lépéseket tesznek a fegyverkezési hajsza fokozá­sára. Mint azt a moszkvai kö­zös nyilatkozat hangsúlyozza, ők maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek. Egyre kíméletlenebbé válik az erőnek és a diktátumnak, a „befolyási övezetek” megszi­lárdításának és újrafelosztá­sának, a katonai erő államok és népek elleni közvetlen al­kalmazásának az imperialista politikája, kiéleződnek a régi fegyveres konfliktusok és új feszültséggócok keletkeznek — állapítja meg a közlemény. Olyan kijelentések hangza­nak el, amelyekben kétségbe vonják a második világháború és a háború utáni fejlődés te­rületi-politikai eredményeit. Üjabb akadályokat gördítenek az időszerű nemzetközi kérdé­sekben való megállapodások elérése, és az egyenjogú, bár­milyen diszkriminációs korlá­tozástól mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gazdasági fejlettsége közötti szakadék, romlik a fejlődő or­szágok gazdasági helyzete. Ugyanakkor az ülés résztve­vői hangsúlyozták, hogy mind nagyobb méreteket ölt a né­pek, az összes haladó és béke- szerető erő harca a nukleáris háború veszélyének elhárítá­sáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, valamint azért, hogy biztosítsák minden állam fejlődését a béke és a bizton­ság feltételei között és követ­kezetesen megtartsák az euró­pai és a világhelyzet békés­alakulását meghatározó állam­közi szerződéseket és egyez­ményeket. Az ülés résztvevői hangsú­lyozták, hogy a jelenlegi hely­iéiben különösen időszerűek is fontosak azok a javaslatok és kezdeményezések, amelye­ket a Varsói Szerződés tagál­lamai tettek a nukleáris há­ború megakadályozására, az enyhülési folyamat továbbvi­telére és elmélyítésére, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési ver­seny beszüntetésére és a lesze­relésre való áttérésre, a biz­tonság megszilárdítására és az együttműködés bővítésére Európában és az egész vilá­gon. O Áz ülésen különösen nagy hangsúlyt kapott az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közép­hatótávolságú, mind a harcá­szati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása ér­dekében teendő további erő­feszítések kérdése. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban abból indultak ki, hogy az európai nukleáris fegyverkezé­si verseny új fordulója, ha azt nem sikerül megakadályozni, elkerülhetetlenül az európai és az egész nemzetközi hely­zet jelentős rosszabbodásához, a népekre katasztrofális kö­vetkezményekkel járó nukleá­ris háború veszélyének növe­kedéséhez vezet. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozták azok­nak a szándékoknak a rendkí­vüli veszélyességét, hogy a kö­zeljövőben elkezdik az új ame­rikai közép-hatótávolságú ra­kéta-nukleáris rendszerek egyes nyugat-európai NATO- tagállamokban történő telepí­tését, aminek gyakorlati előké­szítése már folyik. Ezzel ösz- szefüggésben növekvő aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az euróvai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tár­gyalásokon. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a genfi tárgyalásokon még mindig van lehetőség a népek érdekei­nek megfelelő megállapodás elérésére. A Varsói Szerződés tagálla­mai abból kiindulva, hogy rendkívül fontos az európai nukleáris összecsapás veszé­lyének elhárítása, nyomatékos felhívással fordulnak vala­mennyi NATO-tagállamhoz, hogy erőfeszítéseiket az új kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozására és a konti­nensen már meglevő közép­hatótávolságú nukleáris esz­közök csökkentésére összpon­tosítsák. Felhívják az összes többi európai államot is, hogy minden lehetséges módon se­gítsék elő ennek a veszélynek az elhárítását, s hogy aktívan járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozá­sáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Q Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy i mihamarabb adjanak pozitív választ a Varsói Szerződés tag­államainak olyan halaszthatat­lan jellegű javaslataira, mint: — minden olyan nukleáris hatalom, amely ezt eddig még nem tette meg, vállaljon kö­telezettséget, hogy nem alkal­maz elsőként nukleáris fegy­vert; — az összes nukleáris hata­lom, mindenekelőtt a Szovjet­unió és az Egyesült Államok birtokában levő nukleáris fegyverek egyidejű, mennyisé­gi és minőségi befagyasztása; — a nukleáris fegyverkísér­letek teljes és általános betil­tása; — a világűr militarizálásá- nak, az erő világűrben és a vi­lágűrből o Föld ellen való al­kalmazásának megtiltása; — Európa mentesítése a vegyi fegyverektől, ami lépés lenne e fegyverek világmére­tű, teljes betiltása és megsem­misítése irányában; — a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek csök­kentése kérdésének megoldá­si útjai. Kifejezve nyugtalanságukat amiatt, hogy ezekre a javas­latokra mindeddig nem történt pozitív reagálás, az ülésen képviselt államok emlékeztet­őnek arra, hogy továbbra is várják a konstruktív választ. Az ülésen képviselt államok — mint mindig — készek az érintkezésre és a párbeszédre az általuk tett minden javas­latról. A Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tag­államainak meggyőződését, hogy tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett nemzet­közi helyzetben is megoldást lehet találni az államok kö­zötti kapcsolatokban felmerü­lő minden problémára, ha po­litikai akaratról, megfontolt és konstruktív szemléletről és együttműködési készségről tesznek tanúbizonyságot, s ha figyelembe veszik a népek lét­érdekeit, a békében és a biz­tonságban való érdekeltségét. Az ülésen képviselt államok elégedettségüket fejezték ki amiatt, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találko­zója sikeresen befejeződött. Ez a bonyolult, nehéz és hosszan tartó tárgyalások eredményeként elért siker a Helsinkiben megkezdett össz­európai folyamat életerejéről tanúskodik és a helsinki záró­okmány szilárd alapján biz­tosítja annak folyamatossá­gát. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy nagy fon­tosságú az a madridi megál­lapodás, amelynek értelmében 1984. január 17-én Stockholm­ban összeül az európai biza­lom- és biztonságerősítő intéz­kedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia. C Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az ENSZ-köz- gyűlés mostani, 38. ülésszaká­nak a világhelyzet alapvető kérdéseiről folytatott vitája is amellett szól, hogy van lehe­tőség a nemzetközi kapcsola^ tok jelenlegi veszélyes szaka szán való túljutásra. Ez a vi­ta a népeknek a nemzetközi feszültség növekedése miatt érzett mélységes aggodalmát tükrözi. Az ENSZ-közgyűlésen el hangzó felszólalásokban kife­jezésre jut az összes állammal szembeni követelés, hogy ak­tívan és a legnagyobb felelős­séggel járuljanak hozzá a nuk­leáris háború veszélyének el­hárítását, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegy­verkezési verseny megfé­kezését célzó lépésekhez, s hogy segítsék elő a leszerelés­re való áttérést, az államok kö­zötti konfliktusok tárgyalásos rendezését, a kólón ializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés teljes fel­számolását, az egyenjogú gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sét és az igazságos világgazda­sági rend megteremtését. Általános az o felismerés, hogy a nukleáris háború a ci­vilizáció és a földi élet létét fenyegeti. Ezt a veszélyt csök­kentené, ha az ilyen fegyver­rel rendelkező államok meny- nyiségileg és fninőségileg be­fagyasztanák nukleáris fegy­verzeteiket. Ezzel kapcsolat­ban az ülés résztvevői kiemel­ték a Szovjetunió készségét, hogy a befagyasztásra vonat­kozó kötelezettségek elsősor­ban a Szovjetunió és az Egye­sült Államok számára lépjenek érvénybe kétoldalú alapon, s ezzel példát nyújthatnának más nukleáris államok számá­ra, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyenek hasonló lé­péseket. Az ülésen képviselt államok támogatják a közgyűlés ülés­szakán előterjesztett azon kö­veteléseket is, amelyek az ENSZ határozataival összhang­ban a legfontosabb gazdasági problémákra, a fejlett és a fejlődő országok közötti együtt­működés elmélyítésére, az ösz- szes nép fejlődése és előreha­ladása érdekében a bizalom légkörének az államok közötti gazdasági kapcsolatokban va­ló megteremtésére irányuló, világméretű tárgyalások mi­előbbi megkezdését célozzák. Meggyőződésük, hogy a fegy­verkezési hajsza megszünteté­se és a leszerelésre való átté­rés elősegítené sok olyan gaz­dasági probléma megoldását, amelyek a világ országaira, köztük a fejlődő országokra várnak. A külügyminiszteri bizottság ülése a. kölcsönös egyetértés és az elvtársi együttműködés lég­körében ment végbe. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­gának következő ülését 1984. áprilisában Budapesten tart­ják meg. ★ Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén, tegnap Szófiából haza érkezett Budapestre. ★ Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államta nács elnöke a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága ülésének befejezése után fogadta Andrej Gromi kőt, az SZKP KB PB tagját, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyettesét, külügyminisztert. ENSZ-közgyűlés Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés 38. ülés­szakán a gazdasági kérdések­kel foglalkozó 2. bizottságban felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldött­ség tagja. Rámutatott, hogy a jelenlegi, feszültségekkel és bi­zalmatlansággal teli nemzetkö­zi politikai légkörben nem fejlődhetnek zavartalanul a nemzetközi gazdasági kapcso­latok sem. A változó világgazdasági körülményekhez rugalmas gazdaságpolitikai intézkedé­sekkel igyekszünk alkalmaz­kodni, és központi feladat­nak tekintjük a fizetési mér­leg egyensúlyának biztosítását. Ütközőövezet Trípoliban Egyelőre tart a tűzszünet Tegnap délelőtt is tartott a csütörtök este meghirdetett tűzszünet az észak-libanoni Tripoliban. ahol száz főnyi semleges katonai erő ütköző övezetet hozott létre a szem­ben álló felek, egyfelől a reakciós Iszlám Egyesülési Mozgalom, másfelől a Liba­noni Kommunista Párt ás a vele szövetséges baloldali pártok milíciái között. A Libanoni KP személye­sen Jasszer Arafatot, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet vb elnökét, az El-Fatah vezetőjét tette felelőssé a tör­Négy nappal az izraeli kabinet bemutatkozása után Lemondott a pénzügyminiszter Mindössze négy nappal az izraeli kormány bemutatkozá­sa után Jichak Samir minisz­terelnöknek új pénzügyminisz­ter után kellett néznie: Joram Aridor pénzügyminiszter Iz­rael eddig legsúlyosabb gazda­sági válságának közepén le­mondott. Néhány órával lemondása előtt Áridor a súlyos kiadós­ságokra, a három számjegyű pénzromlásra és a tőzsde- krachra sajátságos gyógymó­dot javasolt: előirányozta az izraeli pénzügyi és gazdasági rendszer szinte teljes „dollá- rosítását”. Jeruzsálemben azt állítják, hogy Aridor, aki a rá­dióban és a televízióban is­mertette terveit, £ legtöbb mi­nisztert meglepte. Jichak Mo- dai energiaügyi miniszter ha­ragjában azt emlegette, hogy akár Abraham Lincoln képét lehetne ezután nyomatni Iz­rael nemzeti valutájára, a sé­fedre. Chilében öt személyt meggyilkolt a karhatalom Újabb tiltakozó megmozdulások téntekért, a kommunista párt ellen indított támadásért. Ar­ról nincs hír, hogy az Ararat parancsnoksága alatt álló pa­lesztin gerillák is részt vet­tek volna a harcokban, csu­pán annyi bizonyos, hogy a palesztin vezető megbízottai is bekapcsolódtak a tűzszüne- ti tárgyalásokba és a tűzszü­net ellenőrzésébe. Bejrúti hírelemzők szerint a Tripoliban lejátszódott ese­mények összefüggenek az El- Fatah palesztin szervezet bel­ső válságával. Ide kapcsolódik, hogy egy amerikai tengerészgyalogos meghalt és egy másik meg­sebesült, amikor tegnap reg­gel ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a bejrúti re­pülőtér közelében lévő ame­rikai állásokra. Az előző este Bejrút belterületén sebesült meg egy tengerészgyalogos az amerikai követség előtt vég­rehajtott kézigránátos táma­dás következtében. A chilei tiltakozó megmozdu­lások öt résztvevőjét megölték, ötven személyt pedig letartóz­tattak csütörtökön a junta rendfenntartó erői. A demokráciát és szabadsá­got követelő diákok három vá­rosban csaptak össze a bizton­sági erőkkel. Santiagóban az egyetemisták barikádokat emeltek, autógumikat gyújtot­tak meg és kőzáporral fogad­ták a rendőröket, akik víz­ágyúkat és könnygázt vetettek be. Valparaiso kikötővárosban és a közeli Vina del Mar üdü­lőhelyen szintén elsősorban fiatalok csaptak össze a kar­hatalommal. A rendőrök az ország különböző városaiban öt embert gyilkoltak meg. Ez­zel 69-re emelkedett azoknak a száma, akik a májusban kezdődött országos tiltakozó akciók során életüket vesztet­ték. A Demokratikus Szövet­ség (AD) nevű polgári ellen­zéki tömörülés egyik vezetőie közölte: november elején úiabb tiltakozó akciókat szer­veznek. A szövetség elsősor­ban vidéken kívánja fokozni aktivitását. Sergio Onofre Járna belügy­miniszter. aki a miniszterel­nöki teendőket is el'átia. csü­törtökön úgy nyilatkozott. megválik tisztétől, ha nem tudja teljesíteni a rábízott fel­adatot, vagyis folytatni a „mérsékelt” ellenzék vezetői­vel kezdett párbeszédet. Tanácskozik a LEMP Központi Bizottsága Tegnap Varsóban Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának elnökletével megkezdte munkáját a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának teljes ülése, amely azt vizsgálja meg, milyen ideológiai feladatok hárulnak a pártra a munkás- osztály döntő szerepének erő­sítése érdekében. A kétnapos tanácskozáson a politikai bizottság referátumát Józef Czyrek, a PB tagja, a KB titkára terjesztette elő. Politikai manőverezés Reagan ismét jelölteti magát Hétfőtől Ronald Reagan, ez Egyesült Államok elnöke jo­gilag is jelöltnek tekinthető áz 1984-es választásokra. Paul Laxalt szenátor, a Republiká­nus Párt országos elnöke csü­törtökön bejelentette: az el­nök ígéretet tett arra, hogy hétfőn aláírja az újraválasz- tási bizottságának megalakí­tására vonatkozó felhatalma­zást. Reagan, arra hivatkozva, hogy jelöltségének hivatalos bejelentése csökkentené ál­lamfői tevékenységének haté­konyságát, több ízben közölte, hogy „az utolsó pillanatig várni kíván’’ ezzel a bejelen­téssel. Dél-koreai provokáció tr Átalakították a kormányt Csőn Tu Hvan, a dél-koreai rezsim vezetője tegnap átala­kította kormányát. Ide kapcsolódik, hogy dél­koreai katonák egy csoportja október 13-án éjjel, a két or­szágot elválasztó demarkációs vonalon átkelve támadást haj­tott végre a KNDK egyik ha­tárőr őrse ellen — közli a TASZSZ a KNDK hírügynök­ségére hivatkozva. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság határőrei megtették a szükséges önvédelmi intézke­déseket. N agy fontosságú tanácsko­zás kezdődik kedden a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában: Berlinben ül össze a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. A szocia­lista gazdasági integráció megvalósításának legmagasabb szintű döntéshozó testületé, amelyben a kormányfők vesz­nek részt, ezúttal is kettős feladatot tűz maga elé. Átte­kinti a legutóbbi — Budapes­ten megtartott — ülésszak óta végzett munkát, az előirány­zott feladatok teljesítését, s meghatározza, mire kell az el­következő időszakban össz­pontosítani a figyelmet, mi­lyen új feladatokban, közös programokban kell a tanács­ban részt vevő országoknak együttműködniük. Több körülmény is indo­kolja, hogy a berlini találkozó iránt megkülönböztetett figye­lem nyilvánul meg, s nem csupán a KGST tagállamai­ban Ez egyik: a szocialista or­szágok mindegyike igen nehéz feladattal birkózott meg az el­múlt évben. A világpiaci kon­junktúra nehézségeiből adódó problémák, együtt azzal, hogy szinte mindegyik országban egyszerre jelentkeztek az in­tenzív gazdálkodásra történő gyors áttérés igényei, sok gondot okoztak a népgazdasá­A KGST-ORSZÁGOK gi tervek megvalósítása, a cél­kitűzések teljesítése során. Egy másik, nem kevésbé el­hanyagolható körülmény az, hogy a vezető tőkés államok, részben politikai, részben gaz­dasági indokoktól vezettetve, még inkább megnehezítették a szocialista országok számá­ra a gazdálkodást, a világpia­ci értékesítést. Üjabb diszkri­minációs intézkedéseket ve­zettek be a KGST-államok egy részével, mindenekelőtt a Szovjetunióval szemben, meg­kísérelték alkalmazni a gaz- daségi embargó módszereit, a bonyolultabbá váló nemzetkö­zi politikai légkörben a gaz­dasági eszközöket is sokszor igvekeztek politikai nyomásra kihasználni. A berlini tanácskozás, ame­lyet a megszokotthoz képest valamivel későbbi időpontra hívtalk össze, módot ad a múlt év s az idei első félév ered­ményeinek, problémáinak át­tekintésére. A tagállamok által közzé­tett statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1982-ben, ami­kor a tőkés világ gazdasági fejlődése lelassult, visszaesett, a KGST-országok jó részében — igaz, kismértékben —, nö­vekedés volt, s ez a tendencia az év első felében több tagál­lamban, mindenekelőtt a Szovjetunióban valamelyest meggyorsult. Azt is bizonyít­ják az adatok, hogy növeke­dett, bővült a KGST-országok egymás közötti forgalma, bő­vült az integráció, szélesedett a gyártási szakosítás és a kooperáció. Az is igaz viszont, hogy e téren a fejlődés egyál­talán nem zökkenőmentes, sok kívánnivalót hagy maga után, s még nem segíti kellően az egyes tagállamokat abban, hogy megkönnyítsék áttérésü­ket az intenzív gazdálkodásra. Kétségkívül szélesedett az e évii tt működ és például a gép­gyártásban — így gyorsult a Budapesten elfogadott mikro­elektronikai program megva'ó- sítása és a gépevártás több más kiemelt területén is fej­lődött a közös munka. De az ütemet feltétlenül fokozni kell, ki kell küszöbölni a zava­ró tényezőket, a felesleges párhuzamosságtól kezdve egé­szen a szállítási nehézségekig. Javítani lehet és kell is a műszaki-tudományos együtt­működés módszereit, gyorsíta­ni kell az eredmények alkal­mazását. Van néhány olyan kérdés is, amely a jelenlegi szakaszban különleges fontosságot kap. Több ülésszak hívta már fel a figyelmet a fűtőanyag-energia és nyersanyagellátás megoldá­sának kérdéseire, a takarékos­ságra. Magyarország például figyelemreméltó eredményeket ért el az energiatakarékosság terén, de nekünk is, KGST- partnereinknek is ennél töb­bet kell tennük, s ehhez hosz- szú távra szóló közös prog­ramra van szükség. Hasonló­képpen fontos feladat a gaz­dasági integráció számára a lakosság jobb élelmiszer-ellá­tása, a mezőgazdaság fejlesz­tése. az ehhez szükséges felté­telek. köztük az ösztönző fel- té*"!pk megteremtése is. M ’gyarország gazdaságában a leatoutosabb szerepet a KGST tölti be. számunkra kü­lönösen jelentős a szocialista gazdasági integráció. Éppen ezért kívániuk. hogy a XXXVII. ülésszak eredményes munkát végezzen a közős programok megvalósítása ér­dekében. Ka CSa

Next

/
Thumbnails
Contents