Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-12 / 241. szám
6 v^fsiliWI 1983. OKTÖBER 18.. SZERDA OGI TANÁCSOK Milyen baleset minősül üzeminek általában, termelőszövetkezetben és kisiparban? 9 Hl s baleset és milyen baleset minősül általában üzemi balesetnek? A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső behatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészség- károsodást, illetőleg halált okoz. üzemi balesetnek általában az a baleset minősül, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben éri. Üzemi baleset a társadalmi munka végzése közben vagy egyes társadalom- biztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkezett baleset is. A társadalombiztosítási jog- gyakorlat széles körben ismeri íl a munkával összefügésben ''.szenvedett balesetek üzemiégét, vagyis kiterjesztően ér- elmezi a munkával való ösz- zefüggést. így például üzemi :alesetnek számít az a halset is, amely üzemi étkeztetés órán, vagy általában a mun- :aviszonnyal összefüggő ét- :ezés, tisztálkodás, fürdés .lözben következik be. Az úti balesetek üzemiségét iletően különbség van a mun- lába menet és a munkából la- :ásra menet közbén elszenve- íett balesetek között. A munkába menet közben elszenvedett baleset ugyanis üzemi >alesetnek 6zámít, attól függetlenül, hogy a dolgozó hon- , ián, tehát a lakásáról vagy náshonnan megy munkába. gy például üzemi baleset, ha í dolgozó a hét végét baráténál tölti és onnan megy 35zenesen munkába, s útközben baleset éri. Nem üzemi baleset viszont, ha a dolgozó >arátjától előbb a lakására, •najd onnan megy a munkahe- yére és a baleset a barátétól a lakására menet közben írt; üzemi baleset viszont, ha Daleset a lakásáról a munkahelyére menet közben követ- cezik be. A munkából menet rözben elszenvedett baleset viszont akkor is üzemi baleset, ha a dolgozót a munkából , egyenesen, nagyobb kitérés, megszakítás nélkül a szokásos y útvonalon a lakására (szállására) menet közben éri. De például az útnak a napi élelmiszerszükséglet, gyógyszerbeszerzése, a gyermek bölcső-' déből, óvodából hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető'nagyobb kitérésnek, illetőleg megszakításnak. A társadalmi munka közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett balesettel kapcsolatban a társadalmi munka fogalmát a jogszabályok nem határozzák meg. Nyilvánvaló, hogy ebből a szempontból szervezett, mégpedig a munkáltató vagy a társadalmi szerv — akár üzemi, akár területi és bármelyik elismert társadalmi szerv — (MSZMP, szakszervezet. Vöröskereszt stb.) által szervezett társadalmi munkáról van szó. Üzemi baleset a bérházaknak a lakóbizottság által társadalmi munkaként szervezett takarítása közben a takarítást végző egyik lakó — mondjuk munkaviszonyban nem álló háziasszony — által elszenvedett baleset is. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-csökkenésének) az elbírálása céljából elrendelt orvosi vizsgálaton történt megjelenésével összefüggésben érte. Csak az arra illetékes szerv által elrendelt és csak a keresőképtelenség vagy a rokkantI ság, munkaképesség-csökkenés elbírálására elrendelt orvosi vizsgálaton történt mgjelenés- sel összefüggésben elszenvedett baleset minősül üzemi balesetnek. Nem üzemi baleset tehát pl. az, amely a dolgozót gyógykezelése céljából az üzemi orvoshoz, körzeti orvoshoz, rendelőintézetbe stb. menet vagy onnan hazamenet éri. O Milyen baleset minősül üzemi balesetnek a mezőgazdasási szövetkezet tagjánál és a mezőgazdasági szakcsoport tagjánál? Az üzemi baleset előző pontban ismertetett általános (törvényi) meghatározását a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra vonatkozóan — tagsági jogviszonyukkal ugyan összefüggő de egyes speciális tevékenységükre tekintettel — a SZOT szabályzata kiegészíti a következő rendelkezéssel: „Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a mező- gazdasági szövetkezet tagját a) a tagsági viszonyával összefüggő tevékenység (közgyűlésen való megjelenés, természetbeni részesedés hazaszállítása stb.) közben éri, b) a háztáji gazdaságban végzett állattartási vagy zöld- ségtermelési munka közben, illetőleg ezzel összefüggésben éri, ha e munkáért munkanapot kellett jóváírni.” O Milyen baleset minősül a mezőgazdasági szakcsoport tagjánál, és milyen baleset minősül a bedolgozónál üzemi bal- . esetnek? A mezőgazdasági szakcsoport társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett tagjánál üzemi balesetnek számít a közös munkában, illetőleg a tagsági viszonyával összefüggő tevékenysége közben elszenvedett baleset. A bedolgozó a lakásán végzi a munkát. Ezért külön jogszabályi rendelkezés van arra, hogy a bedolgozót ért baleset mikor, milyen esetben tekinthető üzemi balesetnek. E meghatározás szerint: „A bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek, a) amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vasv hasonló munkaeszköz használata illetőleg kezelése okozott, b) amely a bedolgozót a vállalat munka • teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte. Üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételé, nek, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszamenet érte. • Milyen baleset minősül a kisiparosnál, magánkereskedőnél. a gazdasági munkaközösség és az Ipari (szolgáltatót szakcsoport tagjánál üze. mi balesetnek? „Üzemi baleset az a baleset, amely a kisiparost a) telephelyéin, munkahelyén végzett ipari tevékenysége során, vagy b) anyag, gép, szerszám (munkaeszköz) vagy az elkészített, illetőleg javított termék szállítása közben, vagy c) lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, továbbá a munka teljesítésének a helyére és onnan a telephelyre vagy hazamenet közben éri.” A gazdasági munkaközösség és az ipari (szolgáltató) szak csoport tagjánál a közös munka végzése, illetőleg a tagsági viszonnyal összefüggő tevékenysége közben elszenvedett baleset minősül üzemi balesetnek. „Üzemi baleset az a baleset, amely a magánkereskedőt a) a telephelyén (üzlethelyiségében. árusítóhelyén) végzett kereskedői tevékenysége során vagy b) áru beszerzése, szállítása közben, vagy c) a lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, továbbá az árubeszerzés helyé re és onnan a telephelyre vagy hazamenet közben éri.” . ■ >'- Dr. M. J. Amikor adható A műszakpótlék Az Iparban, az élelmiszer- kiskereskedelemben, valamint a vendéglátásban dolgozók műszakpótlékáról szóló korábbi rendeletét módosította október elsejei hatállyal a Minisztertanács. Lényeges változás, hogy az úl jogszabály szerint a vállalati kollektív szerződések, illetve a munkaügyi szabályzatok az előírtnál magasabb összegű műszakpótlékot is megállapíthatnak a dolgozók részére. A folytonos munkarendben végzett munkáért műszakpótlék adható ezentúl annak a dolgozónak is, akinek a műszakbeosztása rendszeresen nem változik. Javában tart már a szüret, így most különösen aktuális a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter egyik legújabb rendelete, amely a szőlő- és gyümölcstermesztésről, illetve borgazdálkodásról szóló korábbi jogszabályokat módosítja. A téma iránt részletesebben érdeklődők a rendeletet a Magyar Közlöny 40. számábaif találhatják. „ízelítőül” néhány részletszabály: különleges minőségű bar édesítésére csak olyan must használható fel, amely egy termésből és a borral azonos termőhelyről származik. Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni olyan bort, amely a szabvány vagy a rendelet előírásainak nem felel meg, hibás, romlott, beteg, hamisított, vágy a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állították elő, illetve kezelték. Nem szabad forgalomba hozni az ipari bort és a törkölybort sem. A rendelet melléklete egyébként részletesen meghatározza a természetes, az ipari, az asztali, a minőségi és a különleges minőségű természetes bor forgalmát is. Nyugdíjfolyósítás Külföldi utazás esetén Mi lesz a nyugdíjjal, hogyha hosszabb időre külföldre utaznak az idősek? Megnyugtathatjuk őket, ha a jogszabály által előírt időben jelzik, nyugdíjukat folyósítani fogják. Mégpedig a következők szerint. Ha magáncéllal utazó nyugdíjas (a hivatalból kiküldött dolgozó nyugdíjas hozzátartozója nem tartozik ide) érvényes útlevéllel, átmenetileg tartózkodik külföldön, nyugellátása, baleseti nyugellátása korlátozás nélkül megilleti, feltéve, hogy külföldi tartózkodása kilencven napnál nem hosszabb. Tehát érdemes maximálisan 90 napra tervezni a külföldi utazást, ha valaki nem akar veszíteni a nyugdíjából. Kilencven napra megkapja a pénzét, de a további időre nyugellátása szünetel. (Kivéve, ha méltánylást érdemlő körülményei miatt a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője engedélyezi a nyugdíj kilencven napon túli kinttartózkodás esetén való folyósítását) Viszont, aki olyan országba utazik, amellyel a Magyar Népköztársaságnak szociálpolitikai egyezménye van, külföldi utazásának teljes tartamára megkapja majd a nyugdíját. Jelenleg a következő, országokkal van ilyen érvényű szociálpolitikai egyezT( X NAP H ENDE L ETE I B Ö L A magánkereskedői árak szabályozásáról szóló rendelet módosítását a 9/1983. (IX. 29.) Bk. M —ÁH. sz. rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 44. számában jelent meg. Az építőipari kisiparosoknál foglalkoztatható személyek számáról rendelkező 11/1978. (X. 10.) ÉVM. sz. rendeletét az építésügyi és városfejlesztési miniszter 14/1983. (IX. 29.) ÉVM. szám alatt ugyanitt megjelent rendeletében hatályon kívül helyezte. A belkereskedelem vagyonos tűzvédelmi helyzetéről és a további feladatokról a Kereskedelmi Értesítő 26. száma tartalmaz tájékoztatást. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról, a Művelődési Közlönyben (19. sz.) olvashatják az érdekeltek a művelődési miniszter 122/1983. MN. sz. utasítását. menyünk: Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. Lengyel Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság, Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Akik a felsorolt országokba utaznak, kintlétük teljes idejére igényt tarthatnak nyugdíjuk folyósítására. A fel nem sorolt országokba utaíók ebben a kedvezményben nem részesülnek, s a külföldi tartózkodás kilencven napot meghaladó tartamára nyugdíjukat szüneteltetik. És még azt is tudniuk kell, hogy nyugdíjukat a rendes kifizetési napokon nem viszi ki a postás, amikor visszaérkeznek, akkor vehetik fel visszamenőleg az összeget. Mi lesz addig a feleségemmel? — ’kérdezheti egyik-másik férfi olvasónk, akinek a nyugdíjából ketten élnek, mert feleségének sem nyugdíja, sem kereső foglalkozása nincsen, Rájuk is gondoltak a törvény- alkotók. Akinek idehaza álta la eltartott hozzátartozója marad, kérelmezheti, hogy nyugdíját, vagy annak egy részét eltartottjának fizessék ki. (A kérelmet a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani.) Ez legfeljebb három hónapra engedélyezhető. A diplomáciai képviseletekhez vagy külkereskedelmi ki rendeltséghez, és a vállalat által tartós külföldi szolgálatra kiküldött dolgozóval együtt élő hozzátartozónak a nyugellátását a nyugdíjfolyósító szerv külön köteles kezelni. Ha. a nyugdíjas itthon tartózkodik, jelentkezhet érte, de visszatérése után is átveheti. Ha valakinek meghatalmazást ad a nyugellátás átvételére, meghatalmazottja legfeljebb háromhavi összeget vehet át az esetenkénti meghatalmazás alapján. Dr. K. É. I Vizek partján _ HORGÁSZBOTTAL Még gyűjthetünk csalit Itt az ősz. Ugyan még aránylag melegek a nappalok, ám esténként, hajnalonként bizony csípős a levegő. Az emberek meleg ruhát öltenek, s fázósan járnak-kelnek az utcákon, a horgászokat azonban semmi sem tántoríthatja el választott hobbijuktól. Kevesen hiszik el, pedig így igaz: a tél sem jelent kényszerpihenőt ebben a sportban, s az arra vállalkozónak legaiább annyi élményben lehet része, mint a csak pontyra horgászoknak, akik jobbára kora tavasztól késő őszig láthatók a vízpartokon. amelyet a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat gyárt, s amelyet magunk is kipróbáltunk, s megfelelőnek találtunk. Ugyanis azt irtuk: néhány hét múlva kapható lesz a boltokban. Sajnos azonban a legfrissebb információink szerint még mindig nem árusítják, mert a termelő és a forgalmazók között eddig nem jött létre megegyezés. Mi Vei azonban mindkét félnek érdekében áll e bizonyára rövidesen népszerűvé váló etetőanyag eladása, reméljük, hogy észszerű kompromisszum születik s elhárulnak az akadályok. Pergető horgászat Kétségtelen, az igazi sporthorgászok a rablóhalakra legszívesebben pergetőfelszereléssel horgásznak. Kiss Csaba váci ifihorgász és Martos Imre Százhalombattáról arra kért bennünket, adjunk néhány tanácsot, hogyan kezdhetnének hozzá e horgászmódszer elsajátításához. Kérésük komoly fejtörést okozott nekünk, mert saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy egyetlen módszert sem lehet könyvből megtanulni. Sok-sok gyakorlás szükséges ehhez, s tegyük hozzá, mindjárt: az elején nem egyszer bizony üres marad a szák. Tekintettel arra, hogy a pergetőhorgászattal foglalkozó szakkönyvek meglehetősen nagy választéka áll az olvasó rendelkezésére — például A csuka és a süllő horgászata című kiadvány —, ezért most csak az ismeretek elsajátításához szükséges legfontosabb dolgokat említjük. A pergetés komoly fizikai erőnlétet kíván, hiszen gondoljuk csak meg: sokszor órákig kell gyalogolnunk, s folyamatosan bedobni és kivontatni a készséget. Ezért a szerelés összeállításánál az egyik legfontosabb követelmény, hogy könnyű legyen. A pisztráng és a domolykó horgászatához haszpált, 1 méter 70-s botok például „egykéze- sek” és végakciósak. Nagy gondosságot követel a villantók megválasztása is. Mivel manapság a hazai boltokban is igen nagy a választék ezekből, érdemes valamelyik tapasztaltabb horgásztárshoz fordulni tanácsért. Nem mindegy ugyanis, hogy egy-egy vízen milyen színű formájú, nagyságú kanalat használunk. Az orsóval szemben fontos követelmény, hogy kistömegű, könnyű futású és strapabíró legyen. Ezt jól kielégítik a hazai gyártású, közepes peremfutóorsók is. Persze, akinek van rá pénze, vehet drágább, s némileg megfelelőbb nyugati típusokat is. Arra kérjük a két levélírót, hogy alaposan tanulmányozza a szakirodalmat — egyebek között a horgászújságban is sok, ezzel a témával foglalkozó írás jelent meg —, s ne szégyelljen segítséget kérni tapasztaltabb horgászoktól. Még nem kapható Többen érdeklődtek szerkesztőségünkben, hogy hol lehet kapni azt az etetőanyagot, Csali tavaszra Ilyenkor ősszel még gyűjthetünk gilisztát. Azért javasoljuk, hogy ne feledkezzünk meg erről, mert szinte minden tavasszal visszatérő gond az élő csalik beszerzése. Ha lehet is kapni, többnyire in- dolatlanul drágán adják. Ezért a következőket tanácsoljuk: a kertekben mostanában szórják ki a sertéstrágyát, amelyben nagy mennyiségben találhatunk gilisztát. Az ösz- szeszedett férgeket lehetőleg agyagedényben tároljuk, a zománcozott edény kevésbé alkalmas. A gilisztákat nedves moha között tarthatjuk el a legtovább. Ha ilyet nem tudunk szedni, homokot és földet keverjünk össze, az is megteszi. A gilisztát tenyészthetjük is. Megfelel erre egy mély láda, amelynek aljára nagyobb kavicsokat teszünk, arra pedig lombtrágyát. A következő réteg kávézaccból állhat, majd végül következik a földréteg Fontos, hogy a láda tartalmát folyamatosan nedvesen tartsuk. Környezetvédelem A tél közeledtével mind több egyesületben tartanak környezetvédelmi napot. Ennek keretében összegyűjtik a parton szétszórt szemetet, úgy is írhatnánk: nagytakarítást rendeznek. De nem csak a hulladék okoz gondot hiszen nem egy helyen — főleg ahol sok a vendéghorgász — a kitört, tönkretett fákat is pótolni kell. Kérjük, ha valahol nagyobb károkozással találkoznak, jelezzék szerkesztőségünknek. Kimegyünk a helyszínié, s beszámolunk az esetről. Furucz Zoltán Vereszki János A késő őszi napsütés még k’c-ábít’a a pontyhorgászokat is a délegyház! tavakra Veress Jenő felvétele I
