Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-12 / 241. szám

6 1983. OKTÓBER 12., SZERDA Jogi tanácsok Milyen baleset minősül üzeminek általában, termelőszövetkezetben és kisiparban? • MI a baleset és milyen baleset minősül általában üzemi balesetnek? A baleset az emberi szer­vezetet ért olyan egyszeri kül­ső behatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirte­len vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészség- károsodást, illetőleg halált okoz. Üzemi balesetnek általában az a baleset minősül, amely a dolgozót a foglalkozása köré­ben végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, il­letőleg munkába vagy onnan a lakásra (szállásra) menet köz­ben éri. Üzemi baleset a tár­sadalmi munka végzése köz­ben vagy egyes társadalom- biztosítást ellátások igénybe­vétele során bekövetkezett bal­eset is. A társadalombiztosítási jog- gyakorlat széles körben ismeri el a munkával összefügásben elszenvedett balesetek üzemi­ségét, vagyis kiterjesztően ér­telmezi a munkával való ösz- szefüggést. Így például üzemi balesetnek számít az a bal­eset is, amely üzemi étkeztetés során, vagy általában a mun­kaviszonnyal összefüggő ét­kezés, tisztálkodás, fürdés közben következik be. Az úti balesetek üzemiségét Illetően különbség van a mun­kába menet és a munkából la­kásra menet közben elszenve­dett balesetek között. A mun­kába menet közben elszenve­dett baleset ugyanis üzemi balesetnek Bzámít, attól füg­getlenül, hogy a dolgozó hon­nan, tehát a lakásáról vagy máshonnan megy munkába. így például üzemi baleset, há a dolgozó a hét végét barát­jánál tölti és onnan megy egyenesen munkába, s útköz­ben baleset éri. Nem üzemi baleset viszont, ha a dolgozó barátjától előbb a lakására, majd onnan megy a munkahe­lyére és a baleset a barát­jától a lakására menet közben éri; üzemi baleset viszont, ha baleset a lakásáról a munka­helyére menet közben követ­kezik be. A munkából menet közben elszenvedett baleset viszont akkor is üzemi baleset. ha a dolgozót a munkából egyenesen, nagyobb kitérés, megszakítás nélkül a szokásos útvonalon a lakására (szállásá­ra) menet közben éri. De pél­dául az útnak a napi élelmi­szerszükséglet, gyógyszerbe­szerzése, a gyermek bölcső­déből, óvodából hazavitele cél­jából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb ki­térésnek, illetőleg megszakí­tásnak. A társadalmi munka közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett balesettel kap­csolatban a társadalmi munka fogalmát a jogszabályok nem határozzák meg. Nyilvánvaló, hogy ebből a szempontból szervezett, mégpedig a mun­káltató vagy a társadalmi szerv — akár üzemi, akár te­rületi és bármelyik elismert társadalmi szerv — (MSZMP, szakszervezet. Vöröskereszt stb,) által szervezett társadal­mi munkáról van szó. Üzemi baleset a bérházaknak a lakó­bizottság által társadalmi mun­kaként szervezett takarítása közben á takarítást végző egyik lakó — mondjuk mun­kaviszonyban nem álló házi­asszony — által elszenvedett baleset is. A társadalombiztosítási el­látás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a b' ztosította t keresőképtei en ­ségének vagy rokkantságának (munkaképesség-csökkenésé­nek) az elbírálása céljából el­rendelt orvosi vizsgálaton tör­tént megjelenésével összefüg­gésben érte. Csak az arra illetékes szerv által elrendelt és csak a kere­sőképtelenség vagy a rokkant­ság, munkaképesség-csökkenés elbírálására elrendelt orvosi vizsgálaton történt mgjelenés- sel összefüggésben elszenvedett baleset minősül üzemi baleset­nek. Nem üzemi baleset tehát, pl. az, amely a dolgozót gyógy­kezelése céljából az üzemi or­voshoz, körzeti orvoshoz, ren­delőintézetbe stb. menet vagy onnan hazamenet éri. #) Milyen baleset minősül üzemi balesetnek a mezőgaz­dasági szövetkezet tagjánál és a mezőgazdasági szakcsoport tagjánál? Az üzemi baleset előző pont­ban ismertetett általános (tör­vényi) meghatározását a me­zőgazdasági szövetkezeti ta­gokra vonatkozóan — tagsági jogviszonyukkal ugyan össze­függő de egyes speciális tevé­kenységükre tekintettel — a SZOT szabályzata kiegészíti a következő rendelkezéssel: „Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a mező- gazdasági szövetkezet tagját a) a tagsági viszonyával összefüggő tevékenység (köz­gyűlésen való megjelenés, ter­mészetbeni részesedés haza- szállítása stb.) közben éri, b) a háztáji gazdaságban végzett állattartási vagy zöld­ségtermelési munka közben, illetőleg ezzel összefüggésben éri, ha e munkáért munkana­pot kellett jóváírni.” Q Milyen baleset minősül a mezőgazdasági szakcsoport tag­jánál, és milyen baleset minő­sül a bedolgozónál üzemi bal­esetnek? A mezőgazdasági szakcsoport társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett tagjánál üzemi balesetnek számít a kö­zös munkában, illetőleg a tagsági viszonyával összefüg­gő tevékenysége közben el­szenvedett baleset. A bedolgozó a lakásán vég­zi a munkát. Ezért külön jog­szabályi rendelkezés van ar­ra, hogy a bedolgozót ért bal­eset mikor, milyen esetben te­kinthető üzemi balesetnek. E meghatározás szerint: „A be­dolgozónak az a balesete szá­mít üzemi balesetnek, a) amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, va­lamint gép, szerszám vasv ha­sonló munkaeszköz használata illetőleg kezelése okozott. b) amely a bedolgozót a vállalat munka teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítá­sa közben érte. Üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyé­ről a munka (anyag) átvételé­nek, illetőleg a termék átadá­sának a helyére menet vagy onnan vlsszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött meg­állapodás szerint nem a bedol­gozó személyi igazolványába bejegyzett lakásán van, üze­mi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a lakásáról a munka teljesítésének, a mun­ka (anyag) átvételének, illető­A magánkereskedői árak szabályozásáról szóló rendelet, módosítását a 9/1983. (IX. 29.) Bk. M.—ÁH. sz. rendelet tar­talmazza, amely a Magyar Közlöny 44. számában jelent meg. Az építőipari kisiparosoknál foglalkoztatható személyek számáról rendelkező 11/1978. (X. 10.) ÉVM. sz. rendeletét az építésügyi és városfejlesztési miniszter 14/1983. (IX. 29.) , ÉVM, szám alatt ugyanitt leg a termák átadásának a he­lyére vagy onnan visszamenel érte. 0 Milyen baleset minősül a kisiparosnál, magánkeres­kedőnél. a gazdasági munka­közösség és az Ipari (szolgál­tató) szakcsoport tagjánál Uze. mi balesetnek? „Üzemi baleset az a baleset, amely a kisiparost a) telephelyén, munkahe­lyén végzett ipari tevékenysé­ge során, vagy b) anyag, gép, szerszám (munkaeszköz) vagy az elké­szített, illetőleg javított ter­mék szállítása közben, vagy c) lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, to­vábbá a munka teljesítésének a helyére és onnan a telep­helyre vagy hazamenet közben éri.” A gazdasági munkaközösség és az ipari (szolgáltató) szak­csoport tagjánál a közös mun­ka végzése, illetőleg a tagsá­gi viszonnyal összefüggő te­vékenysége közben elszenve­dett baleset minősül üzemi balesetnek. „Üzemi baleset az a baleset, amely a magánkereskedőt a) a telephelyén (üzlethe­lyiségében, árusítóhelyén) vég­zett kereskedői tevékenysége során vagy b) áru beszerzése, szállítása közben, vagy c) a lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, to­vábbá az árubeszerzés helyé­re és onnan a telephelyre vagy hazamenet közben éri.” Mi lesz a nyugdíjjal, hogyha hosszabb időre külföldre utaz­nak az idősek? Megnyugtathatjuk őket, ha a jogszabály által előírt idő­ben jelzik, nyugdíjukat folyó­sítani fogják. Mégpedig a kö­vetkezők szerint. Ha magán­céllal utazó nyugdíjas (a hiva­talból kiküldött dolgozó nyug­díjas hozzátartozója nem tar­tozik ide) érvényes útlevéllel, átmenetileg tartózkodik kül­földön, nyugellátása, baleseti nyugellátása korlátozás nélkül megilleti, feltéve, hogy külföl­di tartózkodása kilencven nap­nál nem hosszabb. Tehát ér­demes maximálisan 90 napra tervezni a külföldi utazást, ha valaki nem akar veszíteni a nyugdíjából. Kilencven napra megkapja a pénzét, de a to­vábbi időre nyugellátása szü­netel. (Kivéve, ha méltánylást érdemlő körülményei miatt a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság vezetője engedélyezi a nyugdíj kilencven napon túli kinttartózkodás esetén való folyósítását.) Viszont, aki olyan országba utazik, amellyel a Magyar Népköztársaságnak szociálpolitikai egyezménye van, külföldi utazásának tel­jes tartamára megkapja majd a nyugdíját. Jelenleg a követ­kező országokkal van ilyen ér­vényű szociálpolitikai egyez­megjelent rendeletében hatá­lyon kívül helyezte. A belkereskedelem vagyon- és tűzvédelmi ’ elyzetéről és a további feladatokról a Keres­kedelmi Értesítő 26. száma tartalmaz tájékoztatást. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói ré­szére juttatható állami támo­gatásokról, a Művelődési Közlönyben (19. sz.) olvashat­ják az érdekeltek a művelődé­si miniszter 122/1983. MN. sz. utasítását. Amikor adható A műszakpótlék Az iparban, az élelmiszer- kiskereskedelemben, valamint a vendéglátásban dolgozók műszakpótlékáról szóló koráb­bi rendeletét módosította ok­tóber elsejei hatállyal a Mi­nisztertanács. Lényeges válto­zás, hogy az úi jogszabály sze­rint a vállalati kollektív szer­ződések, illetve a munkaügyi szabályzatok az előírtnál ma­gasabb összegű műszakpótlé­kot is megállapíthatnak a dol­gozók részére. A folytonos munkarendben végzett mun­káért műszakpótlék adható ezentúl annak a dolgozónak is, akinek a műszakbeosztása rendszeresen nem változik. Javában tart már a szüret, így most különösen aktuális a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter egyik legújabb rendelete, amely a szőlő- és gyümölcstermesztésről, illetve borgazdálkodásról szóló ko­rábbi jogszabályokat módosít­ja. A téma iránt részleteseb­ben érdeklődők a rendeletet a Magyar Közlöny 40. számában találhatják. „Ízelítőül” néhány részletszabály: különleges mi­nőségű bor édesítésére csak olyan must használható fel, amely egy termésből és a bor­ral azonos termőhelyről szár­mazik. Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni olyan bort, amely a szabvány vagy a ren­delet előírásainak nem felel meg, hibás, romlott, beteg, ha­misított, vagy a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állí­tották elő, illetve kezelték. Nem szabad forgalomba hozni az ipari bort és a törkölybort sem. A rendelet melléklete egyébként részletesen megha­tározza a természetes, az ipa­ri, az asztali, a minőségi és a különleges minőségű természe­tes bor forgalmát is. ményünk: Bolgár Népköztársa­ság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Román Szocialista Köztár­saság, Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége. Akik a felsorolt országokba utaznak, kintlétük teljes ide­jére igényt tarthatnak nyugdí­juk folyósítására. A fel nem sorolt országok­ba utazók ebben a kedvez­ményben nem részesülnek, s a külföldi tartózkodás kilencven napot meghaladó tartamára nyugdíjukat szüneteltetik. És még azt is tudniuk kell, hogy nyugdíjukat a rendes kifize­tési napokon nem viszi ki a postás, amikor visszaérkez­nek, akkor vehetik fel vissza­menőleg az összeget. Mi lesz addig a feleségem­mel? — kérdezheti egyik-má­sik férfi olvasónk, akinek a nyugdíjából ketten élnek, mert feleségének sem nyugdíja, sem kereső foglalkozása nincsen. Rájuk is gondoltak a törvény- alkotók. Akinek idehaza álta­la eltartott hozzátartozója ma­rad, kérelmezheti, hogy nyug­díját, vagy annak egy részét eltartottjának fizessék ki. (A kérelmet a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani.) Ez legfeljebb három hónapra en­gedélyezhető. A diplomáciai képviseletek­hez vagy külkereskedelmi ki- rendeltséghez. és a vállalat ál­tal tartás külföldi szolgálatra kiküldött dolgozóval együtt élő hozzátartozónak a nyugellátá­sát a nyugdíjfolyósító szerv külön köteles kezelni. Ha a nyugdíjas itthon tartózkodik, jelentkezhet érte, de visszaté­rése után is átveheti. Ha va­lakinek meghatalmazást ad a nyugellátás átvételére, megha­talmazottja legfeljebb három­havi összeget vehet át az ese­tenkénti meghatalmazás alap­ján. Dr. K. £. TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL Dr. M. 3. Nyugdíjfolyósítás Külföldi utazás esetén I Vizek partján-HORGÁSZ BOTTAL Még gyűjthetünk csalit y Itt az ősz. Ugyan még aránylag melegek a nappalok, í, ám esténként, hajnalonként bizony csípős a levegő. Az ^ emberek meleg ruhát öltenek, s fázósan járnak-kelnek az utcákon, a horgászokat azonban semmi sem tánlorít- hatja el választott hobbijuktól. Kevesen hiszik el, pedig így igaz: a tél sem jelent kényszerpihenőt ebben asport- ^ ban, s az arra vállalkozónak legalább annyi élményben ^ lehet része, mint a csak pontyra horgászoknak, akik job- | bára kora tavasztól késő őszig láthatók a vízpartokon­Pergelő' horgászat Kétségtelen, az igazi sport­horgászok a rablóhalakra leg­szívesebben pergetőfelszere­léssel horgásznak. Kiss Csaba váci ifihorgász és Martos Im­re Százhalombattáról arra kért bennünket, adjunk né­hány tanácsot, hogyan kezd­hetnének hozzá e horgász­módszer elsajátításához. Kéré­sük komoly fejtörést okozott nekünk, mert saját tapaszta­latunkból tudjuk, hogy egyet­len módszert sem lehet könyv­ből megtanulni. Sok-sok gya­korlás szükséges ehhez, s te­gyük hozzá, mindjárt: az elején nem egyszer bizony üres marad a szák. Tekintettel arra, hogy a pergetőhorgászattal foglalko­zó szakkönyvek meglehetősen nagy választéka áll az olvasó rendelkezésére — például A csuka és a süllő horgászata című kiadvány —, ezért most csak az ismeretek elsajátítá­sához szükséges legfontosabb dolgokat említjük. A pergetés komoly fizikai erőnlétet kíván, hiszen gon­doljuk csak meg: sokszor órákig kell gyalogolnunk, s folyamatosan bedobni és ki­vontatni a készséget. Ezért a szerelés összeállításánál az egyik legfontosabb követel­mény, hogy könnyű legyen. A pisztráng és a domolykó hor­gászatához használt, 1 méter 70-s botok például. „egykeze- sek” és végakciósak. Nagy gondosságot követel a villanták megválasztása is. Mivel manapság a hazai bol­tokban is igen nagy a válasz­ték ezekből, érdemes valame­lyik tapasztaltabb horgász­társhoz fordulni tanácsért. Nem mindegy ugyanis, hogy egy-egy vízen milyen színű formájú, nagyságú kanalat használunk. Az orsóval szemben fontos követelmény, hogy kistömegű, könnyű futású és strapabíró legyen. Ezt jól kielégítik a hazai gyártású, közepes pe­remfutóorsók is. Persze, aki­nek van rá pénze, vehet drá­gább, s némileg megfelelőbb nyugati típusokat is. Arra kérjük a két levélírót, hogy alaposan tanulmányozza a szakirodalmat — egyebek között a horgászújságban is sok, ezzel a témával foglalko­zó írás jelent meg —, s ne szégyelljen segítséget kérni tapasztaltabb horgászoktól. Még nem kapható Többen érdeklődtek szer­kesztőségünkben, hogy hol le­het kapni azt az etetőanyagot, amelyet a Budapesti és Pest megyei Cabonaforgalmi és Malomipari Vállalat gyárt, s amelyet magunk is kipróbál­tunk, s megfelelőnek találtunk. Ugyanis azt írtuk: néhány hét múlva kapható lesz a boltok­ban Sajnos azonban a leg­frissebb információink szerint még mindig nem árusítják, mert a termelő és a forgalma­zók között eddig nem jött létre megegyezés. Mivel azon­ban mindkét félnek érdeké­ben áll e bizonyára rövidesen népszerűvé váló etetőanyag eladása, reméljük, hogy ész­szerű kompromisszum születik s elhárulnak az akadályok. Csali tavaszra Ilyenkor ősszel még gyűjt­hetünk gilisztát. Azért java­soljuk, hogy ne feledkezzünk meg erről, mert szinte min­den tavasszal visszatérő gond az élő csalik beszerzése. Ha lehet is kapni, többnyire in- dolatlanul drágán adják. Ezért a következőket tanácsol­juk: a kertekben mostanában szórják ki a sertéstrágyát, amelyben nagy mennyiségben találhatunk gilisztát. Az ösz- szeszedett férgeket lehetőleg agyagedényben tároljuk, a zománcozott edény kevésbé alkalmas. A gilisztákat ned­ves moha között tarthatjuk el a legtovább. Ha ilyet nem tu­dunk szedni, homokot és föl­det keverjünk össze, az Is megteszi. A gilisztát tenyészthetjük is. Megfelel erre egy mély lá­da, amelynek aljára nagyobb kavicsokat teszünk, arra pe­dig lombtrágyát. A következő réteg kávézaccból állhat, majd végül következik a földréteg. Fontos, hogy a láda tartalmát folyamatosan nedvesen tart­suk. Környc ze t védelem A tél közeledtével mind több egyesületben tartanak környezetvédelmi napot. En­nek keretében összegyűjtik a parton szétszórt szemetet, úgy is írhatnánk: nagytakarítást rendeznek. De nem csak a hulladék okoz gondot hiszen nem egy helyen — főleg, ahol sok a vendéghorgász — a ki­tört, tönkretett fákat is pó­tolni kell. Kérjük, ha valahol nagyobb károkozással talál­koznak, jelezzék szerkesztősé­günknek. Kimegyünk a hely­színre, s beszámolunk az esetről. Furticz Zoltán Vcreszki János A késő őszi napsütés még k!e-ábft'a a pontyhorgászokal Is a délegy- házi tavakra Veress Jenő felvétel*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents