Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

Csapadékvezető csatorna A gödöllői Dózsa György úton már a járásbíróság előtti út­szakaszon tart az ötszáz milliméteres csapadékelvezető csa­torna fektetésével a nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. Ké­pünkön: az egyik tisztítóakna betonozását végzik a vállalat szakemberei Hancsovszki János felvétele . KartaS? kispályások Mérsékeltebb érdeklődés Kartalon a kispályás labda­rúgó-bajnokság őszi idénye a félidejéhez érkezett, nehezebb körülmények között, a meg­szokottnál mérsékeltebb ér­deklődéssel. Mi az oka? A MEDOSZ pályáját füvesítet­ték, ezzel csökkent az igény­be vehető játékterek száma. Az. őszi. munkák, a magánépít­kezések miatt például az előző fordulóban két csapat nem tu­dott pályára lépni. Az őszi bajnokság eddigi fordulóiban a tavalyi győztes KIOSZ kiemelkedő és egyen­letes teljesítményt nyújtott, így nem meglepő, hogy hét ponttal szereztek többet, mint a második helyen álló Törek­vés. Ebben az idényben meg­lepetést szerzett az aszódi munkásőrcsapat, amely ta­vasszal az utolsók között volt, az őszi fordulókban még egyetlen vereséget sem szen­vedtek. A hetedik forduló eredmé­nyei: Lokomotív—Barátság 1-9, Fortuna—Törekvés 0-3, ATE —KIOSZ 0-3, Tsz—Pedagógus 2- 2, Verseg—Egyetértés 0-3, Ifjú Gárda—IMI Munkásőr 3- 3, GSE—Lendület 1-3. A bajnoki táblázat állása: 1. KIOSZ 20 17 1 2 50- 9 35 2. Törekvés 20 13 2 5 67-29 28 3. Lendület 20 12 4 4 43-19 28 4. Pedagógus 20 13 1 6 61-29 27 5. Tsz 20 11 4 5 71-41 26 6. Barátság 20 10 4 6 57-43 24 7; Fortuna 20 9 2 9 42-42 20 8. ATE 20 18 2 10 44-49 18 9. Egyetértés 20 7 2 11 36-57 16 10. IMI Munkásőr 20 6 3 11 43-49 15 11. Verseg 20 6 3 11 33-50 15 12. GSC 20 5 4 11 36-44 14 13. Ifjú Gárda 20 4 3 13 35-92 11 14. Lokomotiv 20 — 3 17 20-85 3 B. M. sasa Mozi Vadállatok a fedélzeten. A nagy sikerű, színes szovjet filmvígjáték felújítása. Csak 4 órakor. A jó, a rossz és a csúf. Két­részes, színes, olasz westem- film. Csak 16 éven felülieknek, 6 órakor. > LUOI Szombati jegyzet at A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA. X. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1983. OKTÓBER 8., SZOMBAT Városgazdálkodási Vállalat / Kedvező energiafelhasználás Ingatlankezelés és -közve­títés, köztisztaság, parkfenn­tartás, távhőellátás, építőipa­ri tevékenység, szállítás, ke­reskedelem: a gödöllői Város­gazdálkodást Vállalat ezzel foglalkozik. Közérthetőbben szólva lakóházakat iavít, el­szállítja a szemetet, tisztítja a közterületeket, gondozza a parkokat, eltakarítja a havat, felszórja a csúszós utakat, nyáron locsolja őket. csatornát, utat épít, térburkolatot készít. Képzettebb belépők Többnyire a lakosság, a já­rókelők szeme láttára, érthe­tő, hogy sokkal többször bí­rálják a vállalatot, mint más cégeket. Ez így volt, így lesz a jövőben is. Majdnem füg­getlenül attól, hogy mennyire javul a munkája. A távfű­tésben, a szemétszállításban, a parkfenntartásban mindig akadhat valami hiba, ami le­het, hogy csak keveseket érint, de a hír szájról szájra jár, s könnyen felduzzad a többszörösére. Mármint a hi­ba. A vállalat maga, az ellenőr­ző szervek is értékelik évről évre a munkát, számokkal, adatokkal dolgozva, kiadást, bevételt, nyereséget mérlegel­ve minősítenek. Ebben az év­ben például megállapíthat­ják, hogy a városgazdálkodá­siak létszáma megközelíti a négyszázat, termelési értéke 110 millió forint körül alakul. A létszám egy része mozog, kilépnek, belépnek. Mostaná­ban arra törekszenek, nem eredménytelenül, hogy az el­menők helyébe képzettebbeket vegyenek fel. Igen sok állami bérlakást, pontosan 1458-at kezelnek. Feladatuk a lakások karban­tartása, felújítása, korszerűsí­tése. A másfél ezer lakás csak­nem ötszázmillió forint érté­ket képvisel. Ezt a tekintélyes értéket óvják, alkalomadtán növelik. Az utóbbi időben a gáz bevezetése ennek gyakor­lati megvalósulása. A gödöllői gázprogram kezdete óta 440 lakásba vezették be a gázt. Ebben az évben létrehozták az önálló gázszerelő brigádot. Az idén részben, jövőre már teljes egészében ők szerelik be a vezetékeket az állami bér­lakásokba. Kevesebb panasz Leírva ez nagyon egyszerűen és szépen fest, a gyakorlatban azonban a gázprogramhoz megannyi lakossági panasz, az utcákon, a lakásokban renge­teg galiba kötődik. Voltakép­pen mindenki felkészületlenül fogott a munkához, nyilván ezért mutatkozik a rengeteg anyagellátási probléma, ilyen csövek, olyan csatlakozók, nyomáscsökkentők, órák hiányoznak, a bekötési határ­idők minden évben tolódnak, tolódnak, majd jönnek a hű­vösebb napok, a felzúdulás, a tűzoltómunka, a hajrá. Kiju­tott a szidalom a vállalatnak is, miközben egyre több la­kásban használhatják ezt a kényelmet szolgáló fűtőanya­got, nem kis részben a város­gazdálkodásiak munkája nyo­mán. Szerkesztőségünk telefonszá­ma egy helyen tér el a tömb­fűtőműétől. Mivel Gödöllőn a téves és a mellékapcsolás egy­általán nem ritka, gyakran keresik nálunk a tömbfűtőmű- vet. Hogy miért, azt persze már nem kérdezzük, de köny- nyen elképzelhető, hogy nem az ott dolgozók hogyléte felől érdeklődnek. A vállalatnak sikerült meg­oldania, hangoztatják a VGV- ben, az épületek és a lakások megfelelően szabályozott fű­tését. Távfűtenek 1625 lakást és 35 közületi építményt. Hő- központgépész ügyeletet szer­veztek, amelynek feladata a panaszok csökkentése, a hi­bák gyors elhárítása. Statisz­tikájuk szerint az ügyelet eredményesen működik, a ko­rábbinál kevesebb a bejelen­tés. A fűtéssel kapcsolatos pa­naszok kivizsgálásakor jó né­hányszor kiderült, hogy a la­kások szigetelése nem felel meg a követelményeknek. Ter­veik szerint jövőre elkezdik az ablakok és a panelek közötti hézagok tömítését, szigetelé­sét. Először az állami bér-, majd a többi lakásban is. Nyilván azért, is döntöttek így, mert tartani akarják a fajlagos energiafelhasználás­ban elért, országosan is ki­emelkedő eredményüket. Szada, Mogyoród A jogosnak minősített pana­szok nyomán az idén átszer­vezték a szemétszállítási tevé­kenységüket. Az üzemanyag­takarékosságra is figyelemmel új körzeteket alakítottak ki. Gazdaságosan szállítani per­sze nem könnyű, hiszen a sze­métlerakó jelenleg Szadán ta­lálható, később még messzebb­re, Mogyoródra kell majd vin­niük a hulladékot. A lakosságnak, de a válla­latnak is fájó pontja a park- gondozás. 1,2 millió négyzet- méternyi parkfelületet gon­doznak, erre évente két és fél millió forintot fordíthatnak. A parkok osztályokba vannak sorolva. A millió négyzetmé­terből Gödöllőn 200 tartozik az intenzívebben műveltbe. A besorolást figyelembe véve 1,5 és 6 forint között van az egy négyzetméterre jutó ösz- szeg... K. P. Piros és barna Borítékos szerencse A borítékos sorsjegyek im­már harmincnegyedik kiadásá­val találkozhatunk az áru­soknál. A sportot támogató le­A mikor Gödöllőre kerül­tem, s számba vettük az intézmények vezetőit, akikkel kapcsolatba kerülök majd, fi­gyelmeztettek, dr. Asztalos Ist­vánnal, az aszódi múzeum igazgatójával legyek óvatos, érzékeny ember, tapintatosan kell vele bánni. Első találko­zásunk balul sikerült, bizo­nyítva láttam az intés helyén­valóságát. Azóta sokszor ta­lálkoztunk, beszélgettünk mú­zeumi, aszódi és világpolitikai dolgokról, láttam őt munka­ruhában, a tó partján hor­gászni, tudom, hogy szeret fo­cizni. Nyakkendő és nyakken­dő nélkül, mindegy, bizonyos távolságtartást mindig érzek nála. Most, amikor írni sze­retnék róla, megkérdezem, miért fontos a távolságtartás? — Tényleg ilyennek hisz? Ilyen lennék? Iskolában ta­nítottam, a gyerekek szeret­tek. Érzékeny a természetem. Hosszú évek alatt sok sérülést szed össze az ember. Érzé­kennyé, tartózkodóvá válik. Mindenkiben száz százalékig megbízom, sokszor csalódom. Olyanok is tesznek ellenem, akiknek segítettem, jót tet­tem. Nem szoktam ilyeneken gondolkozni, nem elemzem magamat. Mindig annyi a munkám. A munka nagyon fontos, soha nem lazítottam. Szenvedélyem a tanítás. Kez­detben a puszta megélhetésért kellett sokat dolgoznom, 1958- tól a múzeum, tanítás után még gyűjteni, kutatni, hány­szór voltam fönn éjjeleken, tanulmány, pályázat... — Milyen környezetben esz­mélt a világra? Családjára, szüleire gondolok. — Apám iparos volt, érté­kes, olvasott ember, aki adott magára, művelte magát. Tár­sai is megfontolt emberek, nem iszákosak) nem trágár- kodtak. Apám a Népszavát járatta, ez akkoriban kiállás volt. Könyvei között voltak Marx, Engels munkái, filozó­fiai, történelmi művek. Az Osztrák—Magyar Monarchia idején született, nyolc évig volt katona, végigharcolta az első világháborút. Csizmadia volt az apám, műhelye szemi­nárium, emlékszem, a máso­dik világháború eseményeit térképen követték nyomon a társaival, nekik beszélhettek a rugalmas elszakadásról. Nem voltak képzett katonák, de a sok évi frontszolgálat tapasz­talatai fölértek egy kis kato­nai akadémiával, őket hall­gatva gyűjtöttem ismeretei­met a világról. — Anyám az elemi elvég­zése után varrónőnek tanult, hadiüzemben dolgozott, utána a Fila (Philadelphia) kávéház­ban volt felszolgáló, ahol ren­geteg író, művész fordult meg, nagyon érdekes élményei egy másik világba engedtek be­pillantást. Szorgalmas embe­rek voltak a szüleim, számom­ra ez lett a természetes. Föl sem merül bennem, hogy eny- nyiért szabad-e lelkesedni, mindig a legjobb tudásom szerint igyekszem elvégezni a munkámat. Ezért vagyok né­ha türelmetlen, azt hiszem, mniden ember ilyen. — Több aszódi vezetőtől is hallottam, szerették volna, ha az általános iskola igazgatójá­nak nyugdíjba vonulása után ismét elvállalná ezt a tisztsé­get. Említette, szenvedélyesen szeret tanítani, szereti a gye­rekeket, mégsem vállalta. — A szívem azt diktálta, vállaljam el, az eszem azt, hogy ne. Az évnyitó után há­rom napig nyomott hangulat­ban voltam. Tudom, ez volt az utolsó alkalom, hogy visz- szatérjek a pályára. Ügy ér­zem, a mai oktatásügyben sok a gond. Az életben mindig akad probléma, az oktatás­ügyben azonban fölöslegesen sok a gond. A pálya elnőie­sedett. Nem a nők képességei­vel van bajom, nagyon jó pe­dagógusok vannak közöttük. Koedukált nevelés azonban férfiak nélkül elképzelhetet­len. Mint a csonka családban, ahol apa nélkül nőnek fel a vélkékböl ezúttal 16 millió da­rabot készítettek. Változott a sorsjegyek szí­ne — az ára maradt öt forint — most narancssárga, skarlát­piros, gesztenyebarna és sma­ragdzöld közül választhatunk. Hogy melyikkel lehet nyerni, persze továbbra sincs rájuk ír­va és ez a színükből sem álla­pítható meg. A nyerteseknek eddig 838 millió forintot fizettek ki. Ré­szesedtek ebből azok is, akik az OTP gödöllői sportfogadási és lottó kirendeltségén vásá­roltak sorsjegyet. Volt, aki tíz- ezerszeres haszonra tett szert, ötvenezer forintot nyert. A városban ezúttal 120 ezer bo­rítékot bonthatunk a siker re­ményével. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Hang-játék. Zenei játék ál­talános iskolásoknak. A játé­kot vezeti: Dimény Judit, 16 órakor. Boda Gábor szobrászművész életműkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Ladislav Hodny könyvmű­vész (Csehszlovákia) kiállítá­sának megnyitója (a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülésével közös rende­zésben), a 16 órakor. Országos vásár Országos sertés- és kirako­dóvásárt tartanak Gödöllőn október 9-én, vasárnap. Daruskocsi Kifagy lassan a gazda a határból. A szántásra, a vetésre persze még alkal­mas az idő, s van még né­hány növény, aminek ter­mését menekíti, gyarapíta­ni vele az ember élelmét, az állatok takarmányát. A szántás-vetés ideje, már némi zárszámadásra is mó­dot nyújt Galgamácsától Túráig, Kerepestarcsától Pécelig, Dányig. Milyen is volt az eszten­dő? A legtöbbet talán az időjárásra panaszkodtunk, panaszkodtak mindenfelé. Arra, hogy kevés a csapa­dék, alig hullik eső. Aztán kiderült, hogy némely nö­vénynek ez a jó, a másik­nak ez a csapás. Tény, hogy pánik azért sehol sem ural­kodott el, s ez már jelez valamit abból a biztonság­ból, amely a sok éves gya­korlat alapján megteremtő­dött. A magabiztos, jó szak­ember ugyanis nem alapta­lanul hisz abban, hogy ha mindent elkövet a föld megmunkálásában, valami eredménye csak lesz verej­tékének. Hallgattam persze pana­szukat, a termelési gondok­hoz társult eredménytelen­ségről, amikor szégyenkezés formán nyilatkoztak tér mésátlagokról, úgy, mintha maguk tehetnének minden­ről. S úgy, mintha csak az ő búzájuk, kukoricájuk, bor­sójuk lett volna silány. Jobb nem leírni, mondogatták, pedig ha az, annyi az igaz ság, akkor éppen annyit kell papírra vetni, nyomda festék alá adni. Tény per­sze, hogy ebből az óhajból ismét megérezhettem: a közös gazdálkodás eredmé­nyeit — eredménytelenebb voltakor is — miként vál­lalja sajnálkozva, fájlalva, aki abban érintett. Nem érdemtelen talán szólni erről, hiszen ma, amikor majdnem mindenütt a magán-, vagy kisebb cső portok vállalkozása dívik, az ezer hektárokkal birkó­zó néhány száz ember nem könnyű ragaszkodása kincs. A két kezük erejét apáink­hoz, nagyapáinkhoz hason­lóan naponta próbára te­vő szövetkezeti tagok, nem­különben a gyárakban dol­gozók, akik látszatra csupán azt teljesítik, ami eredeti­leg rájuk bízatott a közös munkában, változatlanul megérdemlik a figyelmet, a törődést. Kár volna ugyanis nem észrevenni, hogy számtalan olyan kisebb, nagyobb üzem; munkaközösség van, amely azelőtt is, ma is éppúgy be csülettel helytáll, mint az újonnan alakult gazdasá­gi munkaközösségek, tár­saságok és társulatok. A minap a Gödöllői Áfész ve resegyházi lakatosüzemé­ben panaszolták, hogy aho­va évtizedekig becsületes, pontos munkájukat adták, abban a gyárban hamaro­san egy gmk vállalja el, amire ők annak idején fel­készültek, amit felszerszá- moztak, amire kitanultak amire berendezkedtek. Nem lehetünk az új, a jó elron tói, de valamiképpen, vala­hol dönteni kell róla: mi az ésszerűbb. Vagy itt egy másik eset. Egyik járásbeli cégünk em­bereinek, s gépének huza­mosabb ideje munkát adóit a nagy országos vállalat, amelynek az üzemében elég súlyos gépegységeket kellett kiszerelni, javítóba vinni, majd másutt ismét besze­relni. Nem tagadják, alap­jában véve jól fizető tevé­kenység volt ez, a kis cég is, dolgozói is megfelelően kerestek vele. Magyarán nyereségesnek bizonyult, évtizedeken át a nagyvál­lalat is elégedett volt ve­lük. Mígnem amott meg­alakult egy gmk, amely há­zon belül vállalta a szere­lést, a súlyos szerkezet emelgetését. Volt is kérke­dés vele. Mármint a na­gyobb cég részéről, mond­ván, a gmk-juk fele áron végzi már ezt a munkát. Igen ám, de kiderült miért. Hát csak azért, mert a da­ruskocsit most maga a vál­lalat adja. Fehér István ISSN OlSt-1937 (Gödöllőt Híirlap) t 1 Arcok a Galga mentéről Aszód múzeumigazgatójá7 /gyerekek. Vagy: melyik más értelmiségi pályán működhet­nek képesítés nélküli?! — Este sem tanít? Most már estin sem. Az ál­talános iskolában vezetek honismereti szakkört, az új igazgató kért meg. Nagy örömmel vállaltam, korábban is fölajánlottam, hogy csiná­lom, ezúttal felkértek. Hason­lót a gimnáziumban is szíve­sen vállalnék. — Egyszer Polónyi Péterrel, a gödöllői helytörténeti gyűj­temény vezetőjével együtt ér­keztem az aszódi múzeumba. A ház előtti téren megállított, az épületre mutatva mondta: — Látod, amikor mi már nem leszünk, ez a múzeum Aszta­los István nevét fogja viselni. Szép perspektíva, nem? — Ilyesmire nem gondolok. Eredményeimnek természete­sen örülök. Annak például, hogy jeles elődeim nyomdo­kain járhatok. Csengey Gusz­táv, dr. Osváth Gedeon szelle­mét követve újítottam meg és ápolom az aszódi Petőfi-kul- tuszt. Múzeumalapítónak is vallhatom magam, noha az ötlet nem tőlem származik. A gyűjtemény bizonyára az utá­nunk következőknek is sok tanúlságul szolgál. Ez a re­mény arra sarkall, hogy a gyűjtést, kutatást folytassuk, tegyük az aszódi Petőfi Mú­zeumot minél gazdagabbá, hisz így szolgálhatjuk a jelent és a jövőt. Kör Pál

Next

/
Thumbnails
Contents