Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

1983. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK

TÖRVÉNYJAVASLAT

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK ÉS A TANÁCSTAGOK VÁLASZTÁSÁRÓL

As országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását az országgyűlés a szoclalisla demokratizmus továbbfejlesztése, a választási rendszer demokratizmusának szélesítése, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tétele, a választások előkészítésének, lebonyolításának, valamint szervezeti és eljárási rendjének egyszerűsítése érdekében — az alkotmányos alapelveknek megfelelően — az alábbiak szerint szabályozza:

!• fejese! — A választójog

X. § (1). Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi* a városi és a fővárosi kerületi tanácsok (a továbbiakban: helyi tanács) tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.

(2) A fővárosi és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok titkos szavazással választják.

2. § (1). A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti.

(2) A választáson minden szavazásra jogosult állampolgárnak ' egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.

(3) Nincs választójoga annak,

a) aki elmebeteg,

b) akit a bíróság eltiltott a közügyektől,

c) aki a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy szigorított őrizetben van.

3. §. Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.

II» fejezet — A választás

4. 8. Az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos választási listán választják. A választókerületenként és az országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2). A helyi tanácstagokat választókerületenként választják. A közös községi tanácshoz tartozó társközségekben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik.

5. § (l). Minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület egy tanácstagot választ.

(2) . Az országos választási listán a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a továbbiakban: Elnöki Tánács) által meghatározott számú képviselőt választanak.

(3) . A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak.

6. § (1). Az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét és sorszámát az Elnöki Tanács állapítja meg.

(2). A tanácsi választókerületek számát — e törvényben meghatározott keretek között — a fővárosi, illetőleg a megyei tanács, a tanácsi választókerületek területét és sorszámát a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. > Alternatív javaslat: y A törvény keretei között í minden helyi tanács saját maga 2 állapítsa meg a tanácsi váiasz- í tókerületek számát. A válasz- y tókerüietek számától £ügg y.. ugyanis az adott helyi tanács '/ tagjainak a száma, márpedig 2 indokolt, hogy a tanács a sa- 2 Ját létszámáról maga dönihes- y sen.

y A javaslat ellen szól, hogy y megvalósítása esetén a helyi í tanácsok tagjainak száma egy- 2 mástól indokolatlan mértékben 2 eltérhetne, túl nagy létszámú V tanácsok is létrejöhetnének.

7. §. A választópolgárokat állandó lakóhelyükön nyilvántartásba kell venni; a nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba vétel miatt kifogást lehet emelni, amelyről végső soron a bíróság határoz.

8. § (1). Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok jelölésének jogát a választópolgárok jelölő gyűlései gyakorolják; minden választókerületbén két vagy több személyt jelölnek.

12) A' jelölő gyűléseken a választókerület lakosai és a területén levő vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok, hivatalok, intézmények (a továbbiakban; munkahely) dolgozói vehetnek részt.

2 Alternatív javaslat:

Felmerült olyan szabálynak

y nek részt.

9. § (1). A választókerületben a képviselőjelöltek, illetőleg tanácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölő gyűléseken megjelent választópolgárok egyharmadának szavazatát.

(2) Az országos választási listán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján.

(3) Az elfogadott képviselőjelöltek és tanácstagjelöitek a választást megelőző napig — egyenlő feltételek mellett — felkereshetik a választóikat, részükre a Hazafias Népfront illetékes bizottságai vagy a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdek- képviseleti szervek szervezésében gyűléseket tarthatnak, hogy ezeken tevékenységüket és a megválasztásuk esetén elérni kívánt céljaikat ismertessék.

10. § (1). Mindenki személyesen szavaz.

(2) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet.

11. § (1). A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácstag vagy más választó- polgár választható.

(2) A jelölésnél tekintetbe kell venni, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki. y Alternatív javaslatok í 1. A hatályos törvény szerint y a fővárosi és a megyei tanács- y tagok túlnyomó részének a y helyi tanácstagok közül kell í kiKeralnie. Ezt a javaslat úgy 2 módosítja, hogy a fővárosi és y a megyei tanácstagoknak csu- y pán a többsége kell, hogy egy- y saersmind helyi tanácstag is y legyen.

y Van olyan javaslat, amely

Y szerint nem indokolt a terveY zeit módosítás, tehát továbbra p is a helyi tanácstagok közül ^ kerüljön ki a fővárosi és a ^ megyei tanácstagok túlnyomó £ része.

Y 2. Felmerült az a javaslat

Y is, hogy a fővárosi és a mc- V, gyei tanácstagok többsége a

helyi tanácsok területén lakók ^ közül kerüljön ki, tekintet nél- ^ kül arra, hogy helyi tanácsig tagok-e vagy sem.

Y Ennek megfelelően a (2) be■Y kezdés végét a köveíkezökép- ^ pen kellene megszövegezni: $ „ . . . többsége” — illetőleg az

^ 1. pontban foglalt javaslat el4 fogadása esetén: „túlnyomó y része” — a helyi tanácsok teY rületén lakó választópolgárok i közül kerüljön ki.

SÍI. fejezet—Képviselő és a Scnásstog

12. § (1). A választókerület legválasztott országgyűlési épviselője, illetőleg tanácsija az a jelölt, aki áz ösz- zes érvényes szavazatnak ibb mint a felét níegkapta, síiévé, hogy a választókerületben az összes választópolgárnak több mint a fele .szavazott.

(2) Az a jelölt, aki a választókerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pótképviselő, illetőleg póttanácstag.

(3) A fővárosi és a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki az őt megválasztó helyi tanács tagjai számának felénél több szavazatot kapott.

13. §. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok rendszeresen beszámolnak működésükről a választóiknak.

14. § (1). Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatása megszűnik:

a) az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával vagy feloszlatásának kimondásával,

b) összeférhetetlenség kimondásával,

c) visszahívással,

d) lemondással,

e) választójog elvesztésével,

f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával és

g) az igazgatási .terület megváltoztatásával, ha az a tanács megszűnésével jár együtt.

(2) A pótképviselő, illetőleg a póttanácstag megbízatása — a visszahívás kivételével — az

(1) bekezdésben felsorolt esetekben szűnik meg.

15. § (1). A választópolgárok az országgyűlési képviseiot és a tanácstagot .— ha megbízatásának nem tud eleget tenni, vagy .arra méltatlanná vált — visszahívhatják.

(2) A visszahívásra az érintett választópolgárok legalább

10 százaléka, továbbá a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, helyi tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága tehet javaslatot az Elnöki Tanácsnak, illetőleg a helyi tanácsnak.

(3) A visszahívásról, a választópolgárok e törvénynek a választásra vonatkozó szabályai szerint titkos szavazással döntenek.

(4) Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról az országgyűlés — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — dönt.

0 Megjegyzés:

y A törvényjavaslat ezt köve- y tőén a választási eljárás rész- 2 letes szabályait tartalmazza. E 2 rendelkezések közül a jelentőig seboeket ismertetjük.

21. §. Az országgyűlési választókerületeket a főváros és a megye területén belül úgy kell kialakítani, hogy mintegy 30 000 lakos választnasson egy képviselőt.

22. § (1). A tanácsi választókerületek számát — az állandó lakosok számával arányosan — úgy kell megállapítani, hogy a városokban és a fővárosi kerületekben legalább 30, az önálló tanácsú községekben legalább 11 választókerület legyen. A községi közös tanácsba községenként legalább 3 tanácstagot kell választani, a közös tanács tagjainak száma pedig

11 legyen.

(2) A tanácsi választókerületek száma legfeljebb a következő lehet:

a) az 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községekben 20,

b) az 1000—5000 lakosú községben 30,

c) az 5000—10 000 lakosú városban és községben 35,

cl) a 10 000—20 000 lakosú városban és községben 45,

e) a 20 000-en felüli lakosú községben, 50,

f) a 20 000—30 000 lakosú városban 60.

g) a 30 000—50 000 lakosú varosban és fővárosi kerületben 70,

h) az 50 000—100 000 lakosú városban és fővárosi kerületben 80,

í) a 100 000—150 000 lakosú városban és fővárosi kerületben 90,

j) a 150 000-en felüli lakosú városban és fővárosi kerületben 100.

(3) A községi közös tanácsok esetében a .választókerü- leíek kialakításánál a -közös tanácshoz tartozó községek lakosságszámát együttesen kell figyelemben venni.

39. § (1).- A jelölő gyűléseket

a Hazafias Népfront bizottságai szervezik — a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek bevonásával — a lakóterületen vagy a munkahelyeken.

(2) A jelöltekre javaslatot tehetnek a jelölő gyűléseken, a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi, érdek- képviseleti szervek, a munkahelyek dolgozóinak közössége és bármely választópolgár.

40. § (1). Az országgyűlési képviselő jelölése céljából választókerületenként két vagy több jelölő gyűlést kell tartani.

(2) A korábbi jelölő gyűlésen elhangzott valamennyi javaslatot — ha a javasolt személy ott szavazatot kapott — a későbbi jelölő gyűlésen is szavazásra kell feltenni. A már megtartott jelölő gyűlést azonban nem kell újból összehívni, ha a későbbi jelölő gyűlésen újabb jelöltet fogadtak el.

41. § (1). A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként jelölő gyűlést kell tartani.

(2) Az olyan községben, ahol a lakosok száma 300-nál nem több, a választókerületek jelöltjei összevont jelölő gyűlésen is jelölhetők.

42. § (1). A jelölés, nyílt szavazással történik. A jelöltekre tett javaslatokat — elhangzásuk sorrendjében — egyenként kell szavazásra bocsátani.

(2) "A jelölő gyűlésen részt vevő választópolgár több személy jelölését is támogathatja.

52. § (1). Szavazni a megfelelő szavazókörben, a szavazás napján 6 órától 18 óráig lehet.

(2) , A szavazatszedő bizottság á szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópolgár szavazott.

(3) Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék, a szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson.

53. § (1). Minden szavazóhelyiségben — a szavazás titkossága érdekében — legalább két fülkét kell kialakítani.

(2) Minden szavazóhelyiség- ben a szavazás céljára két vágy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) A szavazatszedő bizottság az urnák állapotát a sza.- vazás megkezdése előtt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben.

54. § (1). A szavazatszedő bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a sza- vazoheiyiségben és környékén a rendet fenntartsák.

(2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenn- tartásárá tett intézkedése mindenkire kötelező.

(3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben nem szabad választási agitációt kifejteni.

(4) A szavazóhelyiségben az Országos Választási Elnökségnek, az illetékes választási elnökségeknek és a szavazatszedő bizottságnak a tagjain, az e szervekhez beosztott dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottjain kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi a szavazáshoz szükséges.

57. § (1). Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott.

(2) Az országgyűlési és a tanácsi választókerületben érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon egynél több jelölt nevét hagyták meg.

(3) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság véglegesen határoz.

72. § (1). Ha valamelyik országgyűlési, illetőleg tanácsi választókerület • megüresedik,, és a választókerületnek megválasztott pótképviselője, illetőleg póttanácstagja van, ők

lépnek be a megüresedett tisztségekbe. Ilyenkor részükre az országgyűlési képviselői, illetőleg tanácstagi megbízó- levelet át kell adni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett választókerületnek nincs pótképviselője vagy póttanácstagja, az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, ille-. tőleg tanácstagot kell választani (időközi választás).

(3) Időközi választást kell tartani akkor is, ha terület- változás következtében új tanács alakul, és az Elnöki Tanács az igazgatási egység területén választást rendel el.

(4) Ha a tanácsot az Elnöki Tanács feloszlatja, egyúttal új tanács választását tűzi ki.

(5) A (2) és a (3) bekezdés alapján megválasztott tanács megbízatása a következő általános tanácstagválasztásig tart.

82. § (1). A fővárosi tanácsba mintegy 10 000 lakosonként egy tanácstagot, a megyei tanácsba pedig — a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan — 70—120 tanács^ tagot kell választani. y Alternatív Javaslat: y Felmerült az a javaslat, hogy 2 a hatékonyabb testületi ínulu,- 2 dés érdekében a fővárosi ta- y nácsba a jelenleginél 201 helyett y 150 tanácstagot válasszanak. y Ugyanebből az okból a megyei y tanácstagok számának csők- y. kentését is javasolták.

(2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát — az (1) bekezdésben foglalt keretek között — az Elnöki Tanács állapítja meg. A helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyei tanács által megállapított számú tanácstagot választ. Több községi tanács együtt is választhat egy megyei tanácstagot'

(3) A fővárosi és a megyei

tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását követő 30 napon belül, általában a helyi tanács alakuló ülésén kell megválasztani.

91. §. Ez a törvény az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országos Választási Elnökség gondoskodik.

ERŐSÖDJÖN A NÉPKÉPVISELET

á szocialista demokrácia fejlesztése, tökéletesítése rendszeresen napirenden szerepel, ha közéleti dolgainkról esik szó. Ennek pedig egyik alaptétele, hogy minden hatalom a választóktól ered. Bár önmagában egy törvénytől aligha várható, hogy megváltoztatja a kialakult — és bizony, még nem mindenben a legtökéletesebb — társadalmi gyakorlatot, az új választási törvényjavaslat mégis fontos lépés közéletünk további demokratizálásában. A most társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet a szakemberek hosszas, alapos élőkészítő munkája nyomán nyerte el jelenlegi formáját, amely azonban még korántsem tekinthető véglegesnek, több alternatív javaslat is szerepel benne.

Hangsúlyozni kell, hogy választási rendszerünk nem szorul gyökeres reformokra, a korábbi alapelvek továbbra is érvényben maradnak.

Az elmúlt választások tapasztalatai azt mutatják, hogy mind ritkábban k'erüít sor az egyes választókerületekben két vagy több jelölt állítására. Ez összefüggött azzal, hogy azokat a jelölteket, akik végül nem kerültek be a népképviseleti szervekbe, környezetük bukott embernek tekintette. Az új jogszabály tervezete kötelezővé teszi a kettős vagy többes jelölést, vagyis a jövőben nem fordulhat elő, hogy az állampolgárok valamely körzetben csak egyetlen emberre adhatják szavazatukat. Azok a képviselő-, illetve tanácstagjelöltek, akik megszerzik az érvényes szavazatok legalább egynegyedét, pótmandátumot kapnak. A többes jelölés nagyobb felelősséget ró a választópolgárokra is, akiknek módot kell adni arra: minél alaposabban megismerjék a jelölteket, elképzeléseiket.

Korábban sok gondot okozott az is. hogy a népképviseleti testületekben bizonyos érdekviszonyok nem fejeződtek ki kellően. Ezért is szükségesnek látszik az a rendelkezés. hogy az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát ne egyéni választó- kerületekből, hanem országos listáról válasszák meg Ezeknek a képviselőknek a

személyére különböző társadalmi és tömegszervezetek tehetnek javaslatot, s megválasztásuk esetén ők ezeknek a szerveknek a véleményét, érdekeit képviselik a parlamentben.

A társadalmi vitára bocsátott tervezet

— mint láthatjuk — olyan javaslatot is tartalmaz, hogy célszerű lenne 20—25 százalékkal csökkenteni a helyi tanácsok tagjainak számát. Nem titok, hogy vannak, akik eredetileg még radikálisabb létszám- csökkentésre gondoltak. Ennek legfőbb indoka, hogy sok helyen a tanácstestületek már inkább valamiféle népgyűlésre hasonlítottak, a nagy számú testületek kevésbé voltak képesek az érdemi munkára.

Bizonyára élénk vitát vált majd ki az önálló tanács nélküli társközségek helyzete. Ezeknek a lakossága gyakran joggal érzi úgy, hogy érdekeit a körzetesített tanácsban kevésbé tudják képviselni, a csatolt falvak a székhelyközségekhez képest hátrányos helyzetbe kerülnek. Jogosnak tűnik tehát az az igény, ami az új jogszabálytervezetekben is megfogalmazódott: a kisebb falvakban a tanácsi agukból alakuljanak községi elöljáróságok, amelyek önálló, érdemi hatáskörrel is rendelkeznek. '

^összességében megállapíthatjuk, hogy

fn a tervezett új rendelkezések egyér||jS telműen azt szolgálják: erősödjön

MB' tovább a népképviseleti testületek

— az országgyűlés és a tanácsok — társadalmi, politikai szerepe, közéleti súlya, s egyben az állampolgárok közéleti aktivitását is növeljük a joggyakorlás lehetőségeinek bővítésével. A viták során a megoldási módozatokban, az egyes részkérdésekben, persze, lehetnek majd eltérő vélemények, olyan észrevételek, amelyek egyelőre nem szerepelnek a I örvény ja vaslatban. Ám a társadalmi eszmecsere, a széles körű közéleti párbeszéd célja éppen az, hogy a paragrafusok ezáltal tovább gazdagodjanak, még alkalmasabbak legyenek társadalompolitikai céljaink elérésére. »

Deák András