Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

IÄBONYI KRÓNIKA« Piacterek két oldalról A település egészségét védi Me odázzák el a juhfürösztést A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRASI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Bemehet a vevő Egy lépéssel tovább jutottak a nagy munkában a Dél-Pest megyei Afész ceglédi áruháza korszerűsítésénél. A volt mű­szaki és villamossági részleg helye elkészült, oda települt most a földszinti kötöttáru- részleg és az inget, fehérne­műt kínáló is, mivel az ő épü­letrészük került sorra. A mun­kálatok miatt az áruház egyik bejáratát bezárták, ám a köz­lekedés és az árusítás zavarta­lan. Az abonyi tanács, vagy an­nak végrehajtó bizottsága leg­alább minden második esz­tendőben vizsgálja a település állategészségügyi helyzetét. Mivel a téma szorosan kap­csolódik az élelmezés-egész­ségügyhöz, a kettőt együtt tárgyalja. Legutóbb a vb fog­lalkozott ezzel. Ellenőr nézi Abonyban az állategész­ségügyi feladatokat, az igaz­gatást* a hatósági, élelmiszer­higiéniai, járványvédelmi, gyógyító és más kellő teen­dőket, négy állatorvos látja el. A szervezési és adminiszt­rációs munkában részt vesz a szakigazgatási szerv, valamint két szaksegéd. A jó munká­hoz nélkülözhetetlen feltéte­lek, mint a testület is megál­lapította, helyenként foghíja­sak még. A vásártér például méretét tekintve megfelel az igényeknek, de az állategész­ségügyi szabályzatban előírt feltételek megteremtésénél már van mit tenni. Nincs fe­dett kapuja és sorompója, a hozzá vezető utakat nem por- talanítják. Hiányzik a tartós kerítéssel ellátott elkülönítő hely. Az állategészségügyi szol­gálat feladatkörébe tartozik a piactéri árusítás, élelmiszerhi­giénia, az értékesítésre szánt állatok egészségügyi ellenőr­zése. Ezeket ütemezés szerint, negyedévenként, illetve a kö­rülményeknek megfelelően al­kalomszerűen vizsgálják. Az élelmiszert árusító boltok, a lacikonyha, a pecsenyesütő el­lenőrzésére esetenként külön bejelentés alapján is sor kém rült. ,Ji A piacteret már erős kerí­tés öleli körül, zárható ka­pukat szereltek fel. Külső környezete tehát alapvetően más. de például a pavilonok mögötti rész és a kerítés kör­nyéke gondozatlan, elhanya­golt, szemetes, csatornázat­lan. A piaci árusítást szak­mai szempontból jól megszer­kesztett tanácsi rendelet sza­bályozza, azonban- az előírá­sok betartását még szigorúb­ban kellene ellenőriztetni. Kényszervágóhíd Abonyban harmadik éve nem üzemel, mert az allat- és élelmezés­egészségügyi követelmények­nek nem felel meg. Ezért tart­ják zárva a hatósági húsbol­tot. A gyepmesteri telepet a községen kívül, szilárd bur­kolatú út mellé telepítették, ellátták dögkúttal, valamint kamrával, megbízhatóan kö­rülkerítették. Környéke gon­dozott, tehát mind az állat­egészségügyi, mind a környe­zetvédelmi előírásoknak meg­felel. Sajnos, nem mindenki veszi igénybe, mert távol van a községtől. Nincsen járványgóc A különleges eljárást igény­lő állatbetegségek közül az utóbbi időben Abonyban a baromfipestis, veszettség és a sertéseket megtizedelő Aujesz- ky-féle fertőzés fordult elő. A betegség továbbterjedését, jár­ványossá válását minden eset­ben sikerült megakadályozni. Ebben nagy szerepük volt a nagyüzemi szakvezetők, az állatorvosok, a tanácsi vese- tők, a szakigazgatási szerv dolgozóinak és a lakosság­nak. Az utóbbiakat azért il­leti dicséret, mert időben je­lentést tettek, és így sikerült a járványgócokat felszámolni. A nagyközség teljes szarvas­marha-állománya gümőkór- és brucellózismentes. Sajnos, az utóbbi időben minden évben találkoznak Abony határában veszett róká­val, vagy annak tetemével. Ez azt jelenti, hogy a vadon élő állatok veszettsége nagyon is emberközelbe került. Ennek az emberre veszélyes beteg­ségnek a hordozója legin­kább a kutya, így a védekezés egyik legjobb módja az ebek védőoltása és a kóbor kutyák folyamatos befogása, megsem­misítése. Határidőt szabtak A háztáji állatállomány vé­delméről — körzeti beosztás szerint —, a négy állatorvos gondoskodik. Az ellátás za­vartalan, gond inkább a te­nyésztők szemléletével van: ugyanis egyes kötelezően elő­írt kezelést szeretnek elodáz­ni. Ide tartozik az eb- és ba­romfioltás, a juhfürösztés. Leginkább a sertéseik egész­ségével, állapotával törődnek. Intenzív fajtákat tenyészte­nek, a mesterséges megter­mékenyítést, a gyári tápokat alkalmazzák. Megállapították, hogy a tápok etetése követ­keztében az emésztőszervi megbetegedések tömegessé válhatnak, főleg akkor, ha az említett takarmány minősé­ge nem megfelelő, összegez­ve azért, a háztáji állatállo­mányban a meglévő gondok mellett a veszteség minimá­lis. , Az abonyi állatorvosok 56 élelmiszer-előállító és -forgal­mazó üzem, illetve bolt el­lenőrzését is elvégzik. Megál­lapításaik túlnyomórészt ked­vezőek. Javult a boltok és szerződéses éttermek higié­niája, ételmérgezés a község­ben nem történt. Változatla­nul zsúfoltak az áfész-boltok eladóterei és raktárai. A testület határozatot ho­zott a megállapított hiányos­ságok felszámolására, egyben kijelölte a végrehajtásért fe­lelős személyeket, szerveket és a határidőt. Gy. F. XXVII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Átfogja ezrek életét A közös célok szolgálatában Tevékeny testület a szakmaközi bizottság Az egyik legkiterjedtebb tömegmozgalmunk a szak- szervezeti mozgalom, amely városunkban is méltó rangot vívott ki magának munkája és eredményei alapján. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa irányításával tizenöt tagból álló szakmaközi bi­zottság működik a szakszer­vezetek területi szerveként. Ez a testület 1981 őszén ala­kult újjá és azóta is számotte­vő tevékenységet fejtett ki, él­ve képviseleti, véleményező, szervező és ellenőrző lehető­ségeivel. A nyugdíjasokért A bizottság negyedéven­kénti ülésein a többi között szervezeti életéről; pénzügyi helyzetéről, területpolitikai feladatairól tárgyalt. Részlete­sen foglalkozott a szakmakö­zi bizottságok működési sza­bályzatával, a szakszervezeti tömegsport alakulásával, az üzemi, munkahelyi demokrá­ciával, a tömegpolitikai okta­tással. Különös gonddal vizs­gálta; miként foglalkoznak a vállalatok, munkahelyek nyugdíjasaikkal. Megállapította, hogy a vizs­gált egységek közül kilencnél Tolla, húsa pénzt hoz Libanevelde az út mentén Hófehér szárnyasok százai A nyár második részében Abony belterületét elhagyva, a József Attila Tsz volt gu­miüzemének környékén gyak­ran lassítottak a külföldi rendszámú személyautók, .utasaik érdeklődve szemlélték a tanyaközpontban nevelke­dő, úgy 5 ezer darabos liba­csapatot. Volt, hogy előkerült a filmfelvevő,' a fényképező­gép, megörökítették a lát­ványt. A közös gazdaság ötödik esztendeje foglalkozik' libate­nyésztéssel. Az idén 30 ezer darabot neveltek fel és ebből 20 ezret már értékesítettek. — Itt 5 ezer jószág van még és ugyanennyi található a másik 'telepen — újságolta Gádor Vince ágazatvezető. — A tsz vezetősége azért döntött a tolláért és húsáért kedvelt szárnyasok tenyésztése mel­lett, mert ígv a nyárra üre­sen maradt gazdasági épüle­teket jól kihasználjuk, ez pe­dig pénzt jelent. A libatenyésztés itt min­den évben nyereséges volt, az idén azonban valamivel ke­vesebb bevételre számítanak, mivel csökkent a felvásárlá­si ár. Az értékesítésben a zagyvarékasi baromfifeldolgo­zó segít. Onnan kapják a na­poslibát is, itt ugyanis nincs törzsállomány. — Milyen kívánságai van­nak az átvevőnek? — Szerződésben rögzítet­tünk minden részletet. Egye­bek között megállapodtunk a szállítási határidőben és súly­határokban. A pecsenyelibá­nál követelmény, hogy a 3 kiló 70 dekát elérje, a húsli­ba súlya 5 kilogramm. Tavaly kicsit akadozott az átvétel, az idén azonban nincs pana­szunk, ütemezés szerint szál­lítják el és reméljük, a to­vábbiakban sem lesz más­ként. Az idősebb generáció sze­rint a házi szárnyasok közül a liba a leggazdaságosabb, mi­vel a sok, finom falaton kí­vül a tolla is igen értékes. A tsz libatelepén, a szárnyas fejlődése közben minden jó­szágot kétszer megtépnek. El­ső alkalommal 8—9, másod­szor 12—15 dekagramm pillé­nek való kerül le egy libáról. Ez a több ezer állat esetében igen jelentős mennyiség, amit ugyancsak az említett barom­fifeldolgozó vásárol fel. A külföldi turisták képein megörökített látvány, a sok szép fehér jószág, a gondozók érdeme. Erről Leizer Antalné szólt röviden. — Amikor kicsik a libák, gondosan kell a trágyázást és almozást végezni. Fontos, hogy mindig legyen enni- és inni­való előttük. A lelkiismeretes gondoskodást később sem nél­külözhetik, amikor a sza­badba kerülnek. Szinte állan­dóan köztük kell lenni. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Leizer Antalné gondozónő próbatépést végez. szerveznek rendszeres klub­szerű foglalkozásokat, amelye­ken majdnem négyszázan vesznek részt. A kórházban és a Volán 1/11-es Vállalatnál havonta kétszer, a pedagógu­sok körében és a vendéglátó- iparban hetenként tartanak ösz- szejövetelt. Máshol nyugdíjas­találkozókat rendeznek, ame­lyeket műsorral, megvendé- geléssal, esetenként ajándéko­zással kapcsolnak össze. Meg­szokottak az idős emberek számára szervezett országjáró kirándulások, amelyek mindig népszerűek. A 47 munkahe­lyen majdnem háromezer volt munkatárssal tartanak kap­csolatot. A bizottság végzett terület- politikai célú felméréseket is. Elsősorban a munkásművelő­déssel, a szocialista brigádve­zetők városi küldöttértekezle­tének évenkénti előkészítésé­vel, a tömegpolitikai oktatás­sal foglalkozott. Tevékenysé­gükről évről évre beszámoltak a városban működő üzemi, in­tézményi, szakszervezeti titká­roknak és főbizalmiknak. Ott van a tanácsban Területpolitikai, kulturális, kereskedelmi ellenőri, nyugdí­jas és tömegsport, munkabi­zottság segíti a testület mun­káját. Ezek a társszervekkel közösen kialakított munkaterv szerint dolgoznak, számos ak­tíva bevonásával. Ily módon hatékonyabbá és szervezetteb­bé vált a tevékenységük. A szakmaközi szervezet tit­kára hivatalból képviseli a testületet, s a szervezett dol­gozóik egész közösségét a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságában, ahol hozzászólási joggal vesz részt az üléseken. A végrehajtó bizottság és a tanácsülés anyagait megkapja, módjában van észrevételeket tenni, információkra szert fen­ni, tájékoztatást adni. Figye­lemmel kísérik továbbá a la­kosság ellátását, azokat az in­tézkedéseket, amelyeket a vá­rosi tanács a szolgáltatás, a területfejlesztés, az üzemi dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javítása érde­kében tesz. Jó együttműködés A szakszervezeti mozgalom a társadalmi és tömegszerve­zetekkel szoros együttműkö­dést alakított ki az évek so­rán. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottságával közösen szervezik az ünnepségeket, to­vábbá a nőik napját, az öre­gek és veteránok találkozóját. A városi KISZ-bizottsággal főként a szakmunkás- és ifjú- munkástanuló-napok, az Ed­zett ifjúságért tömegsport­mozgalom keretében tevé­kenykednek együtt. A Kossuth Művelődési Központ a kisma­ma klubnak ad helyet. A szo­cialista brigádvezetők klubja is szép eredményeket ér el. Támogatják és szervezik , a munkásművelődést szolgáló vetélkedőket. A sporthivatal­lal a tömegsportmozgalom te­rén találnak közös feladato­kat. összességében elmondha­tó, hogy a városban szinte nincs olyan megmozdulás, amelyen ne vennének részt valamilyen formában. A továbbiakban — mint azt feladatként megjelölte szá­mukra a közelmúltban a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság — fokozzák együttműködésü­ket a városi tanáccsal a lakos­ság jobb ellátásának, a szol­gáltatások megszervezésének érdekében. Ehhez kapcsolódik a színvonalasabb kereskedel­mi ellenőrzés. A társadalmi szervekkel meglevő kapcsola­tokat erősítik és a munkás­művelődés elmélyítése érdeké­ben még többet tesznek. A tömegsportmozgalomban első­sorban a munkahelyi olim piák szervezésén fáradoznak. A nyugdíjasokkal való kö­vetkezetes törődést szorgal­mazzák, bevonva a TIT-et is ebbe a programba és további klubok létrehozásán munkál­kodva. T. T. Ez lesz az első Nemzetközi mérkőzés Az augusztusban felavatott városi tornacsarnok először szeptember 21-én ad otthont rangos nemzetközi esemény­nek, az asztalitenisz Szuper Liga első fordulójában sorra kerülő Magyarország—Svédor­szág találkozót rendezik itt, délután öt órai kezdettel. Európa két legerősebb váloga­tottja méri össze erejét, remek mérkőzésekre van kilátás. A nagy érdeklődésre való te­kintettel, a rendezők már most elkezdték a belépőjegyek áru­sítását, melyet elővételben le­het kapni a CVSE sportcsar­nokában, a sportfelügyelősé­gen és a városi tornacsarnok 1-es pénztáránál, hétfőn, szer­dán és pénteken, délután fél négy és fél hat között. Szőlőre várnék a prések Készülnek a szüretre, a szóló fogadására és feldolgozására a nyársapáti pincészetben. A feldolgozógépeket átvizsgálják és szükség szerint javítják, felújítják. Parázs Sándor és Farkas József a vezérlőegységet vizsgálja. Apátl-Tóth Sándor felvétele Országos seniorbajnokság A víz urai a ceglédiek dr. Pusztai Géza, 7. Lakatos István. 100 m férfi hát: (16 induló) 5. Dr. Balázs József, 6. Dr. Süveges Gyula. Bajnokságot nyert a 4x50 ni­es gyors váltó: Dr. Hajdú End­re, Kiss József, dr. Haris (Vác), Kovács László (Vác), valamint a 4x50 m-es férfi vegyes váltó: Iván Béla, Tom­csányi Zoltán, Dunai István, Beck Mihály. Negyedik lett a 4x50 m-es gyorsváitó: Dr. Pusztai Géza, dr. Süveges Gyula, Paál Attila, Drosch György. A legeredményesebb versenyző címet és tiszteletdí­jat 2 egyéni és egy váltó aranyérmével luán Béla nyer­te. A megyék közti pontver­senyben Szolnok után Pest megyei versenyzői másodikak lettek. B. M. ISSN olM—aso» (Ceglédi Hírlap) Tizenhárom éve — ez már hagyomány —, hogy szeptem­ber első vasárnapján Gyulán, a Várfürdőben találkoznak az egykori úszók és vízilabda­bajnokok, hogy összemérjék tudásukat a senior úszóbaj­nokságon. A ceglédi idős úszók az idén vettek részt először e rangos találkozón, átütő sikert aratva. Békés, Pest, Csongrád, Szolnok, Ba­ranya és Borsod megye mint­egy 350 versenyzői közül a ceglédiek, Pest megye szí­neit képviselve, a következő eredményeket értek el. Eredmények: 100 m férfi gyors: (32 indu­ló) 2. Dr. Hajdú Endre, 100 m női mell: (16 induló) 2. Len­gyel Magda, 50 m férfi gyors: (16 induló) 1. Iván Béla, 4. Beck Mihály, 6. Patyi Árpád. 100 m férfi hát: (16 induló) 1. Iván Béla, 50 m férfi mell: (16 induló) 4. Tomcsányi Zol­tán, 100 m férfi mell: (24 in­duló) 5. Dorsch György, 6.

Next

/
Thumbnails
Contents