Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

■ Abonyi krónikák Hivatalos statisztika szerinl az 1961 és 1970 között meg­épült lakások 37 százaléka ál­lami pénzforrásból, 41 szá­zaléka magánerőből, OTP-köl- csönnel, 22 százaléka pedig kölcsön nélkül épült. 1971— 1980 között a második kate­gória aránya már 55 százalék­ra módosult. Ez a változás egyértelműen jelzi, hogy a realitásokhoz való igazodás nyomán, egyre inkább az ál­lam és állampolgárok anyagi összefogásának erősítése hoz­ta az eredményt. Ez Abony- ban is érvényes. Az utóbbi négy, ötéves tervciklus ideje alatt évente, átlagosan 80— 100 új lakóház készült és többségük magánerőből. Az idei esztendőre vonatkozó pontos adat ugyan még nincs, de tapasztalható, hogy az építkezési kedv minden eddi­ginél fokozottabban megnőtt. Ez az érem egyik oldala, de mit mutat a másik? Hogyan tudják megvalósítani tervü­ket az építkezni szándéko­zók? Először a tanács műszaki csoportjának vezetőjétől. Ma­kai Bélától érdeklődtünk. — Csoportunk körülbelül 40 fajta típustervet tud ajánla­ni, ami jelentős segítség az építkezőknek, s nem lényegte­len, hogy kivitelezőkben sem szűkölködik a község. Üj for­ma a csoportos családi ház, amelynek mint építési mód­nak nagy jövője van — mond­ta. — A mai, de főként a jövő magánlakás-építés kulcs- fontosságú része a telek. Ed­dig sem volt gondunk e té­ren és a jövőben sem lesz. Jelenleg a beépíthető telkek száma 309, igaz ebből 227 ma­gántulajdont képez és csak 82 az állami. Ezek számának emelését eddig különösebben nem szorgalmaztuk, hiszen az igényeket teljesíteni tudtuk. Az utóbbi időben azonban je­lentősen megnőtt a keres­let, mivel a magántulajdonban lévő telkek ára hirtelen emel­kedett. Szerencsére a tanács rendelkezik olyan területekkel, amelyek parcellázhatok. Am a lakóház felépítéséhez pénz kell és nem is kevés. A magánerős építkezések foko­zottabb támogatása érdeké­ben az OTP megváltoztatta korábbi hitelpolitikáját. Az eddigi tapasztalatokról Ko­vács Béláné, az abonyi OTP- fiók vezetője így beszél: — A január elején megvál­tozott, lakásépítéssel és vá­sárlással kapcsolatos, hite­lezési rendszer következtében megnőtt az építkezési kedv Abonyban. Ezt bizonyítja, hogy eddig a hitelt kérők szá­ma közel kétszáz. És ez még nem teljes kép, mert szeptem­bert írunk. Ennyi kölcsön­igénylő még nem volt a nagy­községben. Ha valami nem úgy sike­rült mint szeretnénk, hajla­mosak vagyunk rendszerint azt hibáztatni, aki vagy ami miatt ügyünk kedvezőtlen fordulatot vett. Például nem kapunk friss kenyeret. Kinek teszünk megjegyzést? A bol­ti eladónak, pedig nem lehe­tetlen, hogy a legkevésbé hi­bás. Nos, valahogy hasonló helyzetben vannak manapság a Tüzép-telepek, mert az épí­tők hol ezt. hol azt nem kap­nak. Máris megszületik a konklúzió: nincs, nem lehet kapni, nem rendelnek, nem gondoskodnak róla. Kétségte­len — és e tekintetben Abony sem kivétel — a magánerős építkezők többségének legin­kább az építőanyag-beszerzés miatt fáj a feje. Van telek, van pénz, csak éppen cement, vagy tégla nincs. Mi erről a ■véleménye az abonyi Tüzép- telep vezetőjének. Kása Lászlónénak? — Csak azt lehet elosztani és eladni, amit megtermelnek — mondta. — Hogy az épí­tőanyag-ellátás nem zavarta­lan, az nem vitatható, de azt sem lehet kategorikusan le­szögezni. hogy végképp sem­mi nincs. Ellenőrizhető szám­adatok igazolják, hogy tele­pünknek az év folyamán 39 millió forintos forgalmat kell lebonyolítani és már most 31 milliónál tartunk. A rendkí­vül megnövekedett igényt do­kumentálja, hogy az év első hat hónapjában 6 millióval nagyobb volt a forgalmunk, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Hogy ennek ellenére, mi­ként épült fel több tucat la­kóház á községben, arra egy épftkezőtől kaptunk okos ma­gyarázatot. — Én lényegében a múlt év őszén elkezdtem a munkát. Felkerestem a Tüzépet és be­jelentettem építkezési szándé­komat. Előjegyezték és ahogy a kiutalásoknak megfelelően érkezett az anyag, elmentem és megkaptam a szükséges mennyiséget. Igaz, nem egy­szerire, mert egyik hónapban a cement, a másikban a nyí­lászáró szerkezetekhez jutot­tam hozzá, de mire a tavasz beköszöntött és a munkához hozzáláttunk, szinte minden együtt volt. Követni kell a példát! Gyuráki Ferenc Nincs üres bolt Az embereken is múlik Nemcsak az időjárás az oka Az abonyi tanács élelmiszer­gazdasági csoportja egy hó­napja folyamatosan vizsgálja a településen működő takar­mányboltok készleteit, s hogy mennyire tudják a vásárlók igényeit teljesíteni. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük Vargáné Molnár Mártát, a csoport munkatársát. — Alighanem az évszázad legmelegebb nyara az idei, de ez csak részben érezteti hatá­sát a táp- és takarmánykíná­latban — mondta. — Általá­ban az éllátás közepes. Egyes boltok egészen tekintélyes készlettel rendelkeznek, a vá­laszték is kielégítő, máshol viszont mindkettő rossz. A szélsőségekre jó példa: az áfésznak a Szolnoki út 77. sz. alatti üzlete; ott szinte min­denfajta táp kapható és a készlet is jelentős. A látogatás időpontjában egyebek között 50 mázsa hízótápot és 60 má­zsa búzát találtunk. Igaz, en­nek a boltnak a legnagyobb a raktártere. Megállapításunk, hogy ez is egy lényeges ténye­ző a választék és mennyiség szempontjából. Hasonló ta­pasztalatunk volt a ceglédi TSZKER-nek a Nagykőrösi úton működő üzleténél, vi­szont a Ceglédi Tangazdaság Ferenc úti elárusító helyének készlete, szinte hetek óta mindössze 10 mázsa egységes sertésabrak. Helyszíni szem­lénk napján érkezett 50 mázsa hízó-, 50 mázsa süldő- és ugyanennyi egységes táp. A vezetők azzal érvelnek, hogy nincs miből keverni, össze­gezve: a kép ugyan vegyes, de üres boltot sehol sem talál­tunk. — A kis készletű üzleteknél egyöntetűen az alapanyag- hiánnyal magyarázták a gyen­ge kínálatot? — Nem. Egyes boltvezetők szállítási nehézségekről be­széltek, mások viszont a táp- előállítás vontatottságában látják a hiányosság eredetét, megint mások pedig raktáro­zási gondokat említettek. A hallottakat és látottakat egy­bevetve, nemcsak az időjárás miatt közepes a táp- és ta­karmányellátás Abonyban, ha­nem emberi tényezők miatt is. Gy. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK üövekvő tőkés export Üj konstrukciók a Kisgépgyárban A Kisgépgyár évek óta az ÉVIG egyik listavezető terme­lőegysége. Kiegyensúlyozott fejlődése, megbízható tervtel­jesítéssel párosuló újdonságke­resése teszi többek között a vállalat egyik legfontosabb láncszemévé. Idei munkájuk­ról, eredményeikről és ter­veikről Rátóti János főmér­nökkel folytattunk beszélge­tést. Új motorok — Az ÉVIG gyárainak egy része nem tudott megbirkózni az első féléves feladatokkal. A Kisgépgyár viszont azok közé tartozik, amelyek legközelebb jutottak céljaikhoz. Cegléden talán másként érvényesülnek az általános gazdasági hatá­sok? — Erről, sajnos, szó sincs! Hogy csak a legégetőbb gon­dunkat említsem: az import- korlátozás az első félévben is zavarta az ütemes termelést. EZG-motorokból például ápri­lis végéig alig tudtunk kiszál­lítani. Az importanyagok, -al­katrészek akadozó ellátása nem tette könnyebbé a második félév indítását sem. — Az elmondottak ellenére biztosítottnak látja-e a továb­bi 423 millió forintos terv tel­jesítését? — Jelenleg — igen. Néhány napja fejeződött be az új ter­mékünk, a mosógépmotor — nullszériájának gyártása. Idén 37—40 ezer darabot készítünk belőle. S bár e termékünket — a Hajdúsági Iparművekkel együtt — elsősorban belföldi igények kielégítésére fejlesz­tettük ki, a BNV-n sikerült külföldi vásárlókat is szerez­nünk. Mint közismert, sokáig a barkácsgépek voltak a legke­lendőbb termékeink. Az idei rendelésállomány és a jövő esztendőre vonatkozó prognó­zisok azonban a piac telített­ségére utalnak. Több valuta —■ Az előrejelzésekkel ellen­tétben nagymértékben megnö­vekedett a kisgépgyári tőkés export. — Bennünket is meglepett a váratlan siker, hiszen a világ­piaci recessziót figyelembe vé­ve a tavalyi szintre számítot­tunk. Ehelyett az 1982. évinek kétszeresére növekedett a tő­kés rendelésállomány. Leg­népszerűbb gyártmányunk az alumíniumházas motor, ame­lyet tavaly májusban kezdtünk gyártani. — Mi a siker titka? — Maga a termék — titok nélkül. Fejlesztőinknek sike­rült olyan rugalmas konstruk­ciót létrehozniuk, amellyel a legkülönlegesebb igényeket is — kisebb módosításokkal — ki tudjuk elégíteni. Elenged­hetetlen feltétel emellett a szállítási határidők pontos be­tartása. — Fontos termékük a Cettys motor, amelynek gyár­tásában tavaly komoly fenn­akadást okozott az importkor­látozás. — Idén — ennél az árunál — ilyen gondunk nem volt, ütemesen történtek a kiszállí­tások. Jövőre komoly felfutás várható a Gettys gyártásánál, az 1984-re vonatkozó rendelé­sek 50 százalékos termelésnö­vekedést tesznek szükségessé. Fejlesztőink érdeme, hogy már ebben az évben piacra léphetünk a motor egy új, for- gójeladós változatával, amely- lyel komoly sikereket értünk el. — Iparági gond a létszám­hiány, amely elsősorban a fő­városi üzemeket sújtja. Ceglé­den szinte zsúfoltak az üzem­csarnokok. ; — Pedig nálunk is létezik létszámhiány, csak más for­mában. Vidéken valóban köny- nyebb segéd- vagy betanított, munkásokat fölvenni, viszont még a fővárosi viszonyokhoz képest is nehezebb jó szak­munkást találni. Égetően szük­ségünk lenne szerszámkészí­tőkre, esztergályosokra, kar­bantartókra, gépbeállítókra — hogy csak néhány hiányszak­mát említsek. Ez ma már a termelési rugalmasság megva­lósítását gátolja. — A gépesítés nem segítene? — Az automatizálás, a cél­gépesítés csak akkor éri el célját, ha ütőképes szakem­bergárdával párosul. Ami egyébként gépparkunk jelen­legi állapotát illeti: több mint tíz éve helyeztük üzembe az aszinkron gyártósort, azóta sem volt az alaptechnológiát érintő gépcsere. Kooperáció Néhány berendezés kivéte­lével — például a mosógép­motor gyártósora — a kisgép­gyári géppark 1985-re nullaér­tékűvé válik. — A jelenlegi gazdasági helyzetben nincs pénz jelentő­sebb műszaki fejlesztésre? — A vállalaton belüli, belső kooperációs lehetőségek jobb kiaknázásával igyekszünk megoldást találni gondf jainkra. Együttműködési meg­állapodást tervezünk a Kis­motorgyárral. Ennek értelmé­ben átvennék tőlünk — töb­bek között a VZ-tengelyek, a pakettek gyártását, az imp- regnálást, a lemezsajtolást, gyárunk pedig inkább a kész­termék-kibocsátásra koncent­rálhatná erőit. Így mi ki tud­nánk elégíteni a vásárlói igé­nyeket, a Kismotorgyárban pe­dig növekedne a nagy értékű gépek kihasználtsági foka. Vállalati és népgazdasági szempontból mindkét feladat megoldása alapvető érdek. Horváth Judit Vállalati tűzoltók A Duna Élelmiszer és Ve­gyiáru Kereskedelmi Vállalat ceglédi fiókjának rendezésé­ben szeptember 3-án délelőtt 9 órakor a Bem SE-pályán munkahelyi tűzoltóversenyt rendeznek. A három megyét élelmiszer­rel és vegyi áruval ellátó ke­reskedelmi vállalat 5 női és 10 férficsapatot indít. Váltó­futásban, osztottsugár-szere- lésben, vizes és poros tűzol­tásban. A vállalati önkéntes tűzoltók munkája nagyon hasznos és fontos, éppen ezért minden érdeklődőt szeretettel vár a verseny rendezősége. Rotációs kapa — betonkeverő Magánkölcsönző Cegléden A hajdani kölcsönzőbolt a Kossuth Múzeum utcájában állt, valahol a mostani Ott­hon Áruház területén. Vá­lasztékából mindössze a fényképezőgépre és a Mam­bó magnóra emlékszem. Az­tán felbukkantak az első el­fogadható minőségű import készülékek, a Teslák. És így tovább. Természetes igénnyé, gyakorlattá vált a gyári cso­magolású használati eszkö­zök megvásárlása. Nemigen mentünk műszaki cikkekért kölcsönzőbe. Meg is szűnt a bolt. Maradt ugyan utódja, de ennek egyetlen ütőkár­tyája az étkészlet. Az is olyan, amilyen. Aki mégis egy rövid időre sátor vagy gumi­matrac tulajdonosa kívánt lenni, Budapesten, Szolnokon, megszerezhette. Hosszú időn át úgy tűnt, hogy a kölcsön­ző, mint üzleti forma, váro­sunkban feledésbe merül. Mígnem Vajda Gyula gon­dolt egyet: — Manapság mindenki az olcsóbb megoldás mellett dönt, bármiről is legyen szó. Például a parkettacsiszoló gép napi kölcsönzési díja négyszáz forint. Ezzel a szer­kezettel az is elboldogul, aki még sose látta, s egy kétszo­bás lakást, mondjuk, másfél Volt úszóiskola Háromszáz gyerek ismerkedett az úszás alapjaival ezen a nyá­ron a ceglédi strand vizében. Jöttek a környező települések­ről is, de a pilisi 2. számú iskolából három héten át minden­nap pedagógus felügyeletével érkeztek a tanulók Apáti-Tóth Sándor felvétele nap alatt felcsiszol. Ugyanezt egy mester — rendelésre — háromezer forintért csinálja meg — mondja Vajda Gyula. — Miért éppen kölcsönző­boltot nyitottak? — Feleségem egyszer meg­kérdezte, hogy mit tennék, ha ötösünk lenne a lottón. Fel­szerelnék egy kölcsönzőt, mondtam én neki. Így jött létre ez a kis üzlet itt a Kül- ső-Kátai úton. Persze, a szük­séges pénzt nem nyertük, ha­nem összegyűjtöttük. Három- százezer forint értékű felszere­léssel várjuk ügyfeleinket. So­káig terveztük, milyen is le­gyen a kínálat. Volt úgy, hogy naponta két listát írtam meg. — Alkalmas egyáltalán ez a hely üzlet fenntartására, hi­szen a város forgalmas részei­től igen messze esik? — Látszólag keresve sem le­het rosszabb helyet találni. Csakhogy nem kevés nagy létszámmal dolgozó üzem van a környéken, tehát sokan el­mennek az üzlet előtt. Aztán az új lakótelepek is itt ma­gaslatiak a közelben. Nem be­szélve arról, hogy épp ez a rész a ceglédi hobbikertek övezetének közvetlen bejára­ta. Bár még a kezdet kezde­ténél tartunk, szépen növek­szik a forgalom. A teljes kínálat áttekintésé­hez egy gépelt listát kapok. Valamennyi cikk mögött az egy napra eső kölcsönzési díj olvasható. Ízelítőül: motoros szivattyú 50 Ft, betonkeverő­gép 250 Ft, rotációs kapa 300 Ft, kompresszor 270 Ft, két­személyes sátor 30 Ft, hatsze­mélyes sátor 60 Ft, fúrógép 50 Ft, festékszóró 110 Ft, elektromos szőnyegporoló 90 Ft, varrógép 120 Ft, par­kettacsiszoló gép 400 Ft. — A kölcsönözhető eszkö­zök mennyiségét folyamato­san bővítjük. De a választé­kot is szeretnénk színesíteni. Most éppen szállításra, rako­dásra alkalmas utánfutó be­szerzését tervezzük. — Milyen formai, admi­nisztratív kötöttségei vannak a kölcsönzésnek? — Az üzlet megkötéséhez elegendő egy személyi igazol­vány. A szerződést természe­tesen írásban rögzítjük, a kölcsönzési díjat pedig egy összegben, a tárgy átvétele­kor kell kifizetni. V. S. Segélyek A gyermekeiket egyedül, Il­letve a több gyermeket neve­lő szülők beiskolázási segély­ben részesültek a Kisgépgyár­ban. Az üszb összesen 24 ezer 200 forint felosztásáról döntött. Ebből 23 nagycsaládos, illetve 16 egyedülálló szülő részesült. Kirándulás Az ÉVIG ceglédi kisgépgy rában kirándulást szerveztek közelmúltban a gyári nyugd jasok részére. Két autóbussz 83 nyugdíjas látogatott el szarvasi arborétumba és gyulai várfürdőbe. ISSN 01 S3—3300 (Ceglédi Hlrlai Altat­ás aufóvásér Albertirsán, a vásártéren szeptember 4-én egész nap or­szágos állat-, kirakodó és autóvásárt rendeznek. Állatok bármilyen vészmentes helyről felhajthatok, de csak reggel hat és tíz óra között. Nő az építési kedv Otthonok, magánerőből 's A kiutalások szerint érkezik az anyag

Next

/
Thumbnails
Contents