Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVn. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 7., SZERDA légből kapott segítőtárs Igényesebb termékeket ígérnek Kisszövetkezetté alakult a Stylus Ebben az évben új szerveze­ti formával ismerkedik Ceglé­den a Stylus Faipari Szövetke­zet. Áttértek az úgynevezett kisszövetkezeti formára, amely számukra alkalmasabb gazdál­kodási keretnek tűnik. Erről — és az év hátralevő felada­tairól — beszélgettünk Reich Lászlóval, a szövetkezet elnö­kével. Nem volt könnyű az átállás, minden döntést alaposan meg kellett fontolni, s így van ez még ma is, s várhatóan a jö­vőben is effajta fokozott fele­lősségérzetnek kell jellemez­nie vezetői munkájukat és a szövetkezeti demokráciát. An­nál inkább így van ez, mert százhúsz ember sorsáról, jövő­jéről, biztos megélhetéséről és a közös boldogulásról van szó. A felvetés és a biztatás a Pest megyei KlSZÖV-től szárma­zott, ahonnan a támogatást is megkapták első lépéseikhez. Papírral, ceruzával számolták ki, hogy kisszövetkezetként évi félmillió forint fejlesztési alap többletre számíthatnak, s ez az ő esetükben különö­sen fontos, mert az előbbre lé­pés alapja. A bérgazdálkodás terén több rugalmasságot megengedhetnek maguknak, de csínján kell bánni a nagyobb szabadsággal, mert megvan a hátulütője is, ha nem vigyáz­nak, és a teljesítmények nem állnak arányban a kifizetett pénzzel. Azt jól tudják, hogy az új játékszabályok önmagukban automatikusan nem oldják meg valamennyi gondjukat. Az ésszerű gazdálkodás, a náluk még bőven meglevő tartalékok kiaknázása alapvető követel­mény a boldoguláshoz. A tag­ságot nem érte váratlanul ez a megoldás; hónapok óta beszél­tek róla, mérlegelték az esé­lyeket, amíg a közös döntés megszületett. Felmérték, kikre számíthatnak a továbbiakban, ugyanis ebben a szervezeti ke­retben legfeljebb száz tagot és harmincszázaléknyi alkalma­zottat foglalkoztathatnak. Fel­értékelődik a tagsági viszony, mind nagyobb becsülete lesz. Az emberek bizalommal te­kintenek a jövő elé. A bizakodás nem alaptalan, ugyanis az első félév kedve­zően alakult. Nem is annyira a számok tekintetében, mint in­kább a törekvések iránya volt helyesnek mondható. Látvá­nyos változás ennyi idő alatt még nem következhetett be. de — ha sikerül mihamarabb megoldani — túljuthatnak né­hány égető technológiai gond­jukon. A szárítót üzembe he­lyezik az idén. Az enyvezőhöz még gépet kell beszerezniük. A szerszámok működtetéséhez szükséges sűrített levegős rendszert még ebben az évben munkába állítják. Gyorsítja és könnyebbé teszi a dolgukat. Sokféle problémát házilagos kivitelezésben oldanak meg, mert így a leggyorsabb és va­lamivel olcsóbb is. Tervezik például pneumatikus szobrász­vésők beszerzését is. amelyek­kel egyszerűbben dolgozhat­nak a faszobrászok a kényes kolóniái bútorokat díszítő ele­meken. A kárpitosok, asztalo­sok ugyancsak jó hasznát ve­Történelmi tájon jártak A lehető legkellemesebb idő­járást fogták ki a csemői nyug­díjasklub tagjai, amikor a ki­rándulásunk úticéljául válasz­tott Dunakanyar felé elindul­tak. Érthető izgalommal vár­ták ezt a napot, hisz sokan közülük még nem jártak ezen a vidéken. Néhány perccel tíz óra előtt fékezett a November 7. Tsz autóbusza a lepencei strand előtt. Jólesett megmár­tózni a hegyoldalban fekvő, szép fürdő vizében. A terasz­ról a csendesen fodrozódó Du­nára lehetett látni, uszályok, csónakok, apró hajók ballagtak fel s alá a folyón. Délután a visegrádi királyi vár meredek lépcsői tették próbára a nyug­díjasokat. Természetesen senki sem panaszkodott fáradtságra. A vár helyreállítási munkála­tai még távolról sem fejeződ­tek be, ezért a történelmi épít­mény kisebbik részét lehetett csak megtekinteni. Visegrádról egy különösen szép, erdő szegélyezte hegyi útvonalon, Pilisszentlászlót érintve gördült hazafelé a 23 kirándulóból álló csoporttal a busz. Pirosán, füzérben kínálják Nem olcsó a hetipiac Élénk színű, közepes forgal­mú volt a hét eleji ceglédi piac. Az árskála eléri, meg is haladja a közeli városok, így a Szolnok, Kecskemét, Nagykő­rös piacain tapasztalhatót. A kiskertesek, magánárusok a szárazságra és a szállítási bo­nyodalmakra egyaránt hivat­koznak: a termésért megdol­goztak, szeretnék a hasznot látni. A felhozatal választékos, az értékesítők minőség szerint vá­logatva mérik portékájukat. Burgonyát kilónként 8—14 fo­rintért, fejeskáposztát ugyan­ennyiért, zöldpaprikát 10—18 forintért, paradicsomot 5—14 forintért lehetett vásárolni. Ez utóbbiból az érdekes, a szo­katlan került sokba, vagyis a sárga színű paradicsom és a hatalmas, szív formájú. Vörös­hagymát 12—14 forintért lehe­tett kilónként vásárolni, a kar­fiol kilója 40 forint volt, a zöldbabé 30—35 forint. A zel­lergumó darabját 8—12 forin­tért kínálták zöldestül, méret szerint, a szép sárgarépa cso­mója 6—8 forint volt, a petre­zselyemgyökéré zöldestül 5—6 forint és ezt kilónként 25—30 forintért adták. A karalábé darabja általában 5 forint volt, zöld kaprot 4 forintért, sava­nyúság készítéséhez megfelelő öreget 6—10 forintért vásárol­hattak a háziasszonyok. Volt fejessaláta, igen szép, nyolc forintért adták darabját, a sa­látának való uborkát kilón­ként 14 forintért kínálták. A gyümölcsárusoknál az al­ma 8—12 forintért fogyott, nem volt nagy kelete a már-már túlérett körtének, vitték vi­szont a szilvát, ezt kilónként 10—14 forintért adták. Kelendő volt a gyalult tök és a télire eltehető gyalult ká­poszta, hamar gazdára talált a tölteni való, kicsumázva elő­készített paprika, a savanyít­ható patisszontök, a füzérbe fűzött piros hegyes- és cse­resznyepaprika. Néhány kis- kertes egy-egy tálka málnát, szamócát is kínált. Kevés és drága a tojás. Hoztak a piacra idei mákot is már, ennek kilója 100—110 forint volt. szik a csőben áramló, nagy nyomású levegőnek. A gyártmányfejlesztés leg­alább olyan fontos, mint a korszerű munkafeltételek meg­teremtése. A kolóniái bútor- családot újabb darabokkal egészítik ki. Háromajtóis szek­rényt, íróasztalt, új kárpito­zott sarokgarnitúrát fedezhet­nek fel hamarosan a vevők a boltokban. Ez utóbbinak a ter­vét és gyártástechnológiáját — továbbfejleszthető változatával együtt — készen vásárolják egy bútorfejlesztéssel, terve­zéssel foglalkozó intézettől. Miután az úgynevezett kisbú­torok is keresettek, elképzel­hető, hogy például majd koló­niái telefonasztalokat, kis üve­ges szekrénykéket meg zsúr- kocsikat is készítenek idővel. A szövetkezetnek az a célja, hogy minél magasabb színvo­nalra emelje a minőséget és a fizetőképes kereslet igazít­sa az árakat, mert a kvalifi­kált munkát, az igényes, mu­tatós és tartós produktumot szívesen megfizetik a vásár­lók. Tamasi Tamás Csak jó míaaséghen „Hordópásztorok” — kihe­lyezett szakemberek vigyázzák a Fűrész, Lemez- és Hordó­ipari Vállalat ceglédi gyárá­ból kikerült és megtöltve, ex­portként az országot elhagyó hordók állapotát, minőségét Igaz, a hordóból végül is gön­gyöleg lesz, de csak épen, megfelelően küldhetik to­vább. A szakemberek, ha szükséges, igazítanak a hordó­abroncson, elvégzik a szüksé­ges kisebb munkákat. Több program A Ceglédi Műsorkalauz szeptemberi számából kitűnik, hogy a viszonylag eseményte­lenebb nyári hónapok után a közművelődés ismét több programot kínál. A Ceglédi ősz ’83 eseménysorozatáról ebből a füzetből értesülhet az érdeklődő. A Kossuth Művelő­dési Központ szakköreinek, tanfolyamainak, klubjainak egész sorát ajánlja. A sportműsor nemzetközi asztalitenisz-mérkőzést ígér. Az SZMT körzeti könyvtára vetélkedőt hirdet, amely test­vérmegyéinkkel, Omszkkal, Suhllal és Szófia megyével foglalkozik. A Szabadság Mozi filmajánlatai egészítik ki a programok sorát. Maródi mikrofon A szolidaritási nagygyű­lés természetes hevü­letet a verítékcseppek meg­jelenéséig fokozta a ceglédi tornacsarnok forró leve­gője. A terem közepén állt a világoskékkel borított el­nökségi asztal, legfeljebb 15 méterre a lelátótól, ame­lyen egymáshoz préselődve szorongott a demonstráció fiatal közönsége. Két hatal­mas fekete doboz nézett farka^szemet a résztvevők­kel. Hivatásuk szerint a megszólalók hangját röpí­tették volna szerte. Meg is tették. Csakhogy éppen ak­kor kezdett az arcokról pa- takzani az izzadtság. Az ünnepi szónok minden bi­zonnyal az alkalom rang­ját jelentősen emelő beszé­det mondott. Nem rajta múlott, hogy mondatait a maródi hangosító berende­zés zúgó-morgó hanggom­bócokká gyúrta, torzan, ritmustalanul dobálta a le­vegőbe, széttördelve a be­széd természetes folyását, érthetetlen foszlányokat szórt a hallgatók közé. Nem véletlen, hogv a hallgatók rövid idő múltán beszélők­ké alakultak át, kellemet­len, tömény morajlásuk ösztönös válasz volt a töké­letlen műszerek kihívásá­ra. Többek fejében baljós gondolatok kerengtek: hisz nemrég vették hírül, hogy a csarnok akusztikai jellem­zőit hivatott szakemberek vizsgálták, s azt jónak ta­lálták. Igazán nem várható el senkitől, hogy a csar­nokbeli rendezvényeken a fülét hegyezze. De hát a főpróba sikere nem volt maradéktalan. T elefonon kerestük fel a tornacsarnok munka­társait. „Nem mi vagyunk a hibásak — mondták. Az akusztika jó, a mikrofon rossz. Illetve csak akkor működik megfelelően, ha szinte bekapják, olyan kö­zelről kell beszélni. A nagygyűlésen pedig leg­alább 40 centiméterre volt a szónoktól. Nem csoda hát, ha hallhatatlanná vált a mondanivaló. Másféle, úgy­nevezett térmikrofonokat kell beszerelni, ez jelenti a megoldást. A hibán a hangtechnikai berendezése­ket gyártó vállalat, a BEAG fog segíteni. Rövide­sen.” V. S. Megértette a kar szaval A sportélet szervezője volt Paulovits Károly emlékezete A CEGLÉDI SPORT elin­dulásnak legkiemelkedőbb szervező egyénisége Paulovits Károly, az egykori polgári is­kola, később a főgimnázium tanára. Megértette a kor sza­Kezdik már a felkészülést 0B ll-ben, jobb helyre A Ceglédi VSE OB II. A. osztályban szereplő vízilabda­csapata egyre korszerűbb, él­vezetesebb vízilabdát játszik. Védekezésük jó kapusra és egy megbízható védőre épül, táma­dásra törekednek. Egyre job­ban alkalmazzák ezt a takti­kai fogást. Sok gólhelyzetet si­kerül kidolgozniuk, s ha eze­ket jobban ki tudnák használ­ni, még eredményesebbek len­nének. Ami hiányzott A napokban befejeződött bajnokságban nagyon erős me­zőny szerepelt. A bajnok Szen­tes és néhány évvel ezelőtt ugyancsak OB 1-es Hódmező­vásárhely mögött hét együttes csaknem azonos játékerőt kép­viselt. A Ceglédi VSE tizenki­lenc pontot szerzett, ez az ötö­dik hely eléréséhez volt ele­gendő. A dobogós harmadik helytől csak alig maradtak el. Ismerve a téli, igen szerény edzési lehetőségüket, ezért a teljesítményért minden dicsé­retet megérdemelnek. Formá­juk javult, a hajrában eseten­ként egészen jól játszottak. Jobb felkészülési körülmények között az első fordulókban biztosan nem vesztettek volna annyi pontot, mint így. Idény közben is hiányoztak a rend­szeres. kétkapus edzőmérkőzé­sek. Általában hetente egyszer találkoztak a Kecskeméttel, s ez bizony elég kevés lehetősé­get jelentett az emberelőnyök kihasználásának gyakorlására. Kapuskérdés .— Hogyan értékeli csapata téljesítményét az edző, Czi- gány Károly? — A tavalyi gárdából Hajós és Kárász eltávozott, az újak közül pedig csak Máté tudott helyet szorítani magának az együttesben. Azt kell monda­nom, az állományunk gyen­gébb lett, viszont játékban ja­vultunk, tudatosabban, éret­tebben vízilabdázunk. — Kiket emelne ki? — Elsősorban Beck Péterrel, Bóbis Károllyal és Papp Gyu­lával vagyok elégedett. De néz­zük részletesebben. Kapusunk Németh Gábor nem tudta megismételni elmúlt évi for­máját. Sérülés is zavarta, de tudomásul keill vennünk azt is, hogy már 39 éves. Legfel­jebb még egy évig számítha­tunk rá, addigra meg kell ol­danunk a kapuskérdést Az el­lenfeleit legveszélyesebb csatá­rait Beck Péter őrizte megbíz­hatóan, s az ellentámadások­nál a kapura is veszélyes volt. Rengeteget fejlődött, nagyon jól látta el feladatát. A koráb­biakban centert játszó Kele­men István a védelembe ke­rült. ö is hozta magát és gó­lokat lőtt — ám az úttörők ed­zői teendőit is ellátja, ez pedig nagy idegi és fizikai megter­helést jelentett számára. Máté Gábornak, a mozgékony szél­sőnek kellett semlegesítenie. Szervezett és jó védekezésün­ket igazolja, hogy csak egy-két csapat’ kapott kevesebb gólt, mint mi. Fedett medencében — A középpályán Bóbis Ká­roly nagy munkabírásával, irá­nyítókészségével tűnt ki. Igazi összekötő kapocs volt a véde­lem és a csatársor között. A csatárok közül elsőként Papp Gyulát említeném, akit több helyen is használni lehet. Csak nagy nehézségek árán tudták őrizni, rengeteget szabályta­lankodtak ellene. Remek ak­ciógólokat szerzett. Ungvári Imre csak ritkán játszott ké­pességeihez mérten, bár átlaga még így is megfelelő. Ennél viszont ő — képességei alapján — többre, eredményesebb já­tékra képes. Az együttesben többször játéklehetőséget ka­pott a még csak 16 éves Kiss Sándor is. Kevesebbszer, de szóhoz jutott Tánczos Géza és Tankó Zoltán is. — Hogyan alakul a további programjuk? — Rövid pihenő után még ebben a hónapban elkezdjük a felkészülést az MNK küzde­lemsorozatára és már a jövő évi Felszabadulási Kupára, va­lamint a bajnokságra. Hogy 1984-ben újra a jobb helyezés elérése reményében rajtolhas­sunk az OB ll-ben, a téli idő­szakban az eddiginél több, leg­alább heti két alkalommal a fiúknak fedett uszodai edzés, illetve játéklehetőség kell. ü. L. vát, felismerte az Angliából hódító útra indult modern sportmozgalom jelentőségét, meglátta egészségvédő, ember- formáló és társadalmi osztá­lyokat összekötő szerepét. Egész életén át azon fárado­zott, hogy kiépítse és tartós alapokra helyezze ennek a teljesen paraszti életet élő al­földi városnak a sportéletét. Fellépése óta száz esztendő telt el, de azóta is alig találunk hozzá hasonló nagy egyénisé­gei kulturális életünknek ezen a területén. Ki volt ez az ember és mit alkotott? Pest megyében, Pi- lismaróton született 1858. de­cember 31-én. Esztergomban érettségizett, azután egy évig a bécsi egyetemen tanult. Ta­nulmányait Pesten folytatta, ahol földrajz—természetrajz szakos diplomát szerzett. Ezt a kolozsvári egyetemen latin szakos oklevéllel egészítette ki. Nevelői pályafutását 1883. no­vember 3-án kezdte el az egy­kori községi polgári iskolában. Itt azonban nem szaktárgyait tanította, hanem a latih és francia nyelvet és ő oktatta ebben az iskolában két évti­zeden át a testnevelést. Pau­lovits már Becsben megismer­kedett az akkor divatba jövő új sportágakkal, az atlétikával és a tenisszel. Korát megelőz­ve — az akkoriban szinte egyeduralkodó katonai rend­gyakorlatok és merev szertor­na mellett — megismertette tanítványait az atlétika külön­böző ágaival és a testedzés szempontjából nagyon értékes népi játékokkal is. Hamar felismerte, hogy - az eredményes testedzésnek Ceg­léden legfőbb akadálya a fe­dett tornacsarnok hiánya. Szó­ban és írásban éveken át har­colt egy tornaterem létrehozá­sáért, de hiába. Első jelentős testnevelőnknek be kellett lát­nia, hogy társadalmi adako­zásból ekkora létesítményt nem lehet felépíteni. Más te­rületeken folytatta szervező munkáját. Legfőbb szervezője 1884-ben a Korcsolyázó Egy­letnek. annak pénztárosa elő­ször. Amikor Gubody Ferencet polgármesterré választották, ő vette át az elnöki tisztséget. ELSŐ ELNÖKE VOLT a már minden sportággal fog­lalkozó Czeglédi Sport Egye­sületnek és még elnökségi tag­ja volt az 1917-ben alakult Törekvésnek is, jóllehet már 50. életévéhez közeledett. Nemcsak egyesületeket szer­vezett és Irányított, hanem pályákat is épített: 1895-ben ő hozta létre első teniszpályán­kat a polgári leányiskola ud­varán és 5 kezdeményezte ugyanebben az évben első uszodánk építését is. Oktató tevékenységéről így írt a helyi lap: „A polgári leányiskola udvarán napon­ként nagy buzgalommal ját­szók a lawn-teniszt. Ügy az urak mint a hölgyek élvezet­tel és kitartással ütik a lab­dát. Paulovits tanár úr a ked­ves társaság lelke, ott van mindenütt. Itt magyaráz, amott figyelmeztet, majd a visszaütésben mutat jó példát, s közben jut ideje valóságos filippikákat tartani a fűző el­len.” Első „edzőnk” tehát nem­csak az új játékot tanította meg, hanem harcolt a fűző el­len, vagyis egészséges öltözkö­désre, korszerű életmódra igyekezett nevelni a ceglédie­ket. Mint a polgári iskola taná­ra, igazgatója volt a községi tanonciskolának. Amikor meg­nyílt 1899-ben a mai Kossuth Gimnázium, áthelyezték oda mint középiskolai tanárt. Itt már szaktárgyait tanította egé­szen 1918-ig, nyugalomba vo­nulásáig. Nevelői munkássága mellett rendkívül sokoldalú közéleti tevékenységet fejtett ki. Első helyen állott a sportvezetői működése, de értékes munkát végzett kulturális életünknek számos más területén is. Tag­ja volt a Természettudományi Társaságnak, a Középiskolai Tanáregyesületnek, több helyi egyletünknek, továbbá a váro­si képviselőtestületnek, vezet­te a kaszinó könyvtárát, s ját­szott a városi zenekarban is. Számos cikket írt országos és helyi lapoknak, s ő volt az első ceglédi néprajzkutató. Sokoldalú érdeklődésével, po­lihisztor! tudásával maradan­dó szellemi hatást gyakorolt az ifjúságra, hiszen hosszú ne­velői pályafutása révén a fél várost tanítványának mond­hatta. RENDKÍVÜL GAZDAG ne­velői, közéleti és sportvezetői tevékenység után 1939-ben halt meg, 81 éves korában. A ceglédi sport atyjának elha­gyatott sírja a Kálvária teme­tő dombján várja a megemlé­kezés koszorúit a késő utódok­tól. Sportmozgalmunk 100. év­fordulóján eljött a megfelelő alkalom, hogy mulasztásunkat méltóképpen pótoljuk. * Kürti Béla Bezár a kát Az ÁFOR Pesti úti benzin kútjánál Cegléden szeptembe 12-től előreláthatólag szeptem bér 17-ig — felújítási munká latok miatt szünetel a kiszol gálás. Várhatóan szeptembe 17-én reggel hat órakor nyit ják meg a kutat. ISSN oiss-asw (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents