Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

ŐRI Termékbemutató a vásáron A vecsési Ferroelektrika Szö­Levefsslálánkbél Húsz 饮 történt A választék forrása: a Forrás választéka Monor, Pattarmann u. 3. Kél szinten, légkondicionált eladótérben élelmiszerek, háztartási áruk, ruházati cikkek, fehérneműk, konfekcióáruk, kötöttáruk, méteráruk, lakástextíliák, szőnyegek, műszaki cikkek járművek, konyhafelszerelési cikkek, illatszerek, sportszerek, játékok, papír és írószerek, ajándékok nogy választéka. Eszpresszó. Pest megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 6., KEDD Ml lesz esz üres üzletek sorsa? Alakul a leendő városközpont A járási székhely s a kör­nyező községek vásárlói már otthonosan mozognak a Forrás Áruházban. Egy időre elfelej­tődött a monori főtér másik oldala, ahol kiürült üzlethe­lyiségek sora vár sorsára. De mi lesz a sorsuk vajon? Dr. Zimányi Gyula, a nagyközségi közös tanács elnöke is aktuá­lisnak tartja a tájékoztatást, hiszen egyre több kérelem ér­kezik a szakigazgatási szerv­hez, melyekben főleg kisiparo­sok, kiskereskedők próbálják kiigényelni az üres üzleteket A beépítési terv már javá­ban készül. Ezt a tervet azon­ban többszörös zsűri bírálja majd felül, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint a leendő városközpont kialakításáról. Véleménykülönbségek is ösz- szecsapnak még: akad, aki az utcarész teljes lebontása mel­lett emel szót. s akad, aki a kisvárosi miliőt megőrizve szeretné beilleszteni a meg­hagyható régi épületeket a majdani újak közé. Ami még az idén, de legké­sőbb jövő tavasszal lebontásra kerül, mert alaposan megérett rá: a volt méteráru-szaküzlet, s a ruházati bolt, valamint á sarki önkiszolgáló bolt épüle­te. Utóbbi a népszerű — s most még üzemelő reggelizőt helyet, a tejboltot is érinti, ezt azonban nem szüntetik meg, hanem átköltöztetik az edénybolt kiürült, s hamaro­san felújításra kerülő helyisé­gébe. A csere szerencsésnek ígérkezik: tágasabb teret kap­nak a reggelizők. Az illatszerbolt helyén már megnyílt egy leértékelt áruk boltja, ahol különböző áruk­hoz juthat hozzá olcsón a vá­sárló. Ez azonban csak ideig­lenes — mint ahogyan az lesz a papír- és írószerbolt helyén Labdarúgás Vendéggyőzelem Péteriben MEGYEI II. OSZTÁLY, A-CSOPORT Üllő—Tápiószecső 1-1 (0-1), Üllő, 200 néző, vezette: Bállá (kiválóan). Nagy iramú mérkőzésen a lelkes vendégek némi szeren­csével szereztek megérdemelt bajnoki pontot. A jó összeál­lításban játszó hazaiak egy­szerűen képtelenek voltak a kapuba találni, s egy idényre való gólhelyzetet puskáztak el. A találkozó utolsó percében Tóth S. eldönthette volna a mérkőzést, de óriási helyzet­ben az üres kapu mellé gurí­tott. Góllövő: Pénzes. Jók: Kriskó (a mezőny leg­jobbja), Pandur, Gudra G., Dobos. Ifi: Üllő—Tápiószecső 2-2. B. S. JÁRÁSI I. OSZTÁLY Monor—Péteri 1-0 (0-0), Pé­teri, 400 néző, vezette: Eperje­si. Jó iramban indult a rang­adó, ám kissé idegesek voltak a csapatok. A 17. percben Kécskei ugrott ki, de tiszta helyzetben tíz méterről mellé durrantott. Ez a helyzet fel­hozta a hazaiakat, többet tá­madtak, míg a vendégek pró­bálkozásai rendre lesen akad­tak el. Fordulás után fokozó­dott a küzdelem. Az 57. perc­ben Tóth ment el a jobb ol­dalon, középre ívelt, az érkező Liszkai a kapusba lőtt, majd a kipattant labdát a szemfüles Gáspár úgy rúgta a hálóba, hogy a labda a bal oldali ka­pufáról pattant a gólvonalon túlra. A gól után feltámadtak a péteriek, szorongattak, ám egy gólhelyzeten kívül lehető­ségük nemi akadt. Végis nagy küzdelmet hozó mérkőzésen a lelkes hazaiak rászolgáltak volna az egvik bajnoki nontra. de örök igazság: a gólhelyze­teket ki kell használni. Jók: Varga (a mezőny leg­jobbja), Richter, László, Kécs­kei, illetve Kalina, Földi, Er­délyi. Vecsés II.—Dánszentmiklós 1-0, vezette: P. Szabó. Büntetőből szerzett góllal győzött az esélytelenebb .ha­zai gárda a forduló legnagyobb meglepetését okozva ezzel. Maglód—Abony 0-0. Válto­zatos mérkőzésen a hazaiak nem boldogultak a remekül záró vendégvédelemmel. Meg­lepő az abonyiak gólképtelen­sége. Száznyolcvan perc alatt egyszer sem tudtak a kapuba találni. K. J. rövidesen megnyíló játékte­rem. 1985-ig adták ki szerződésbe az üzlethelyiséget, csakúgy a háztartási szaküzletet a Gel- kának, hogy rádió- és televí­zió-alkatrészeket árusítson. A Fészek vendéglő és a Hangu­lat presszó egyelőre marad, hiszen a beépítési tervet, ha elkészül, még tárgyalások kö­vetik. Az elképzelések, az előze­tes tervek mindenesetre szé­pek. Elvi egyetértés született már abban — bár pénzügyileg még korántsem eldöntött —, hogy a főtéren felépülő új la­kóházak földszintjén kap majd helyet egy 600 négyzet- méteres bútorüzlet, s egy ugyancsak 600 négyzetméteres önkiszolgáló étterem. A volt háztartási bolt vonalától nem kerül beépítésre a terület, a templom környéke park lesz, mintegy tükörképe a szemben levő térnek, zöld pihenő-, sé­tálóhely. A program — s a beruházá­si tervek elfogadása után 1985- ben kerülhet sor a kivitele­zés megkezdésére. K. Zs. vetkezet az idén is részt vesz az őszi BNV-n. Termékbemu­tatójuk a Pest megyei Szövet­kezetek pavilonjában — II-cs kapu és az Expó étterem mel­lett — látható majd.' Megte­kinthetik az érdeklődők a leg­újabb típusú hajszárítójukat, amelyet képünkön Szabadi Fe- rencné szerei össze. Évente 120 ezer sütővasat készítenek, amely a hazai boltokon kívül Bulgáriában is nagyon keresett. Alsó képünkön Gáspár János- . né munka közben. Ilancsovszki János felvételei Nyugdíjasok találkozója A járás valamennyi közös gazdaságában hagyományosak és rendszeresek a nyugdíjasok számára szervezett találkozók. Így van ez az ecseri Rákos­mezeje Tsz-ben is, ahol az idén a szokásosnál valamivel korábbi időpontban invitálják Galambászok egymás közt Köztudott,, hogy a galambá- szatnak nagyon sok híve van a monori járásban. Persze akad­nak akik sportból, mások pe­dig jövedelemkiegészítésképp foglalkoznak a szárnyasokkal. A két tábor tagjai között nem is mindig a legjobb a viszony. A monori 68-as Galambte­nyésztő Egyesület már >hosz- szú évekkel ezelőtt nagy te­kintélyt vívott ki magának a környéken. Rendszeresek a sa­játos hangulatú galambpiaca­ik, kiállításaik. A különböző bemutatókon csaknem minden alkalommal kiemelkedő sike­reket érnek el. Természetesen nemcsak egy-egy községbeli tenyésztők találkoznak egy­mással, hanem az egyesületek is. Sűrűn érkeznek, illetve in­dulnak a meghívók a kiállítá­sokon való részvételre, tapasz­talatcserére. A monori galam­bászoknak különösen a ceglé­di, albertirsai, abonyi társaik­kal jó a kapcsolatuk. Vontatják az óriás bálákat A monori járásban a szalmabetakarítás gépi, technikai feltételei a szakemberek szerint nem tartanak lépést a betakarítás műszaki színvonalával. Ezért látni még gyakran ma is bálákat szállító vontatókat a határban. A közúton természetesen nem lenne szabad há­rom teherkocsit így összekapcsolni, bár nyilván gazdaságos, hogy 24 óriás bálát tudnak egy­szerre a kazalhoz szállítani Hancsovszki János felvétele üzemlátogatásra, baráti be­szélgetésre idős, volt dolgozói­kat., A nyugdíjas találkozót a hét végén, szeptember 9-én, pénte ken délután 2 órakor tartják, jó idő esetén az irodaépület mellett a szabadban, ha pedig esik, vagy marad a hűvös idő, akkor a közös gazdaság egyik új épületében látják vendégül a koros embereket. Régen kinőttem az iskola­padból, de ha meghallom a szeptemberi csengőt, mindig gyorsabban dobog a szívem. Most újra diák vagyok, a csöngő nekem is szól. Az ELTÉ-n kiváló nyelvész és eszperantológus tanárokat hallgatok. Utolér a lelkiisme- retfurdalás, mert 20 évvel ez­előtt, nebulóként csak formá­lisan morogtam el a köszönő szavakat. Pedig Gomba község iskolá­jában igen jó nevelői gárda gyűlt össze. Az alsó tagozat­ban Nagy Ferencné és a Gye- nis házaspár tanított. Felsősként voltunk a tanít­ványai a mindig megértő Il­lés Istvánnénak és Kovács Zoltánnak, a segítőkész Tóth Lászlónénák, ott találkoztam a szigorúságában is jóindulatú Arató Ferenc igazgatóval. Tóth Lászlóra nagy szeretet­tel emlékszem; ő hosszú utat tett meg az erdélyi polgári családból a munkásmozgalo­mig, s útját következetesen járja ma is. Fizikát és kémiát tanított, s az órák végén bevezette a sza­bad ötpercet, amikor bármiről kérdezhettük. Ezeken az óra­végeken és az estig tartó szak­körökön a szó gyakran terelő­dött a napi eseményekre. Ma sem értem, hogyan volt képes megértetni gyerekekkel olyan világosan, sokszor csak sejtetve az igazságot. Se ő, se felesége sohasem nézték az .órát, ha a tanítványaikkal fog­lalkoztak, pedig nekik is há­rom kis gyerekük volt. Köz- szereplésük és magánéletük harmóniát alkotott. A sok évvel ezelőtt gépiesen elmormolt szavak a mostani becsöngetésnél őszintén törtek fel: mindent köszönünk! Dr. Szemők Balázs, öregdiák Ceglédbercel Jegyzet Szétlan, séfet... J? islányommal leültünk a monori vasútállomás melletti másodosztályú presszó előtti járdán elhe­lyezett asztalhoz. Szemben velünk a Marx liget árnyat adó fái, hűvös fuvallatot árasztottak a melegben. Jó lesz a szomjat oltó üveg sör, kislányomnak meg valamilyen üdítő ital — gondoltam, homlokomat törölgetve. Vártunk... Egyébként két asztal áll a járdán, jó ötlet, ésszerű üzleti meg­gondolásról árulkodik. Az asztallap azonban piszkos volt, ott árulkodtak rajta a sör-, bormaradvány foltjai a pohár aljának rajzolatai, Le kellett volna törölni, de a tinikorú, a szavakkal is spóroló felszolgálónő nem­hogy gyorsan és udvariasan tisztaságot teremtett volna, kérdésemre, hogy milyen üdítő ital van, foghegyről azt válaszolta: csak kóla. S miután megjegyeztem, hogy abból nem kéreti, mert kof­feintartalmú és gyereknek nem ajánlatos — ottha­gyott. Szótlanul, sótlanul. Ml pedig vártunk, csaknem tiz percet. Délután fél hat múlt öt perccel. Közben elment egy-két autóbusz, majdnem elütött egy idős asszonyt egy szá­guldozó Zsiguli, mert a né­niké szegényke tétován és kétségbeesetten kereste a fehércsíkos gyalogátkelőhe­lyet, ami nincs, s nem is volt, de reméljük lesz, ha ráirányítjuk a figyelmet er­re a balesetveszélyes útsza­kaszra. Egyszóval vártunk, köz­ben a szótlan tini kint járt, a szomszéd asztalról leszed­te a poharakat, üres sörös­üvegeket, de rólunk többé nem vett tudomást. Nem érdeklődött, s nekem még időm sem volt, hogy el­mondjam: szívesen megit­tam volna egy üveg sört, kislányom meg mégiscsak azt a kólát. így hát feláll­tunk és eljöttünk, s sajnál­tuk, hogy pont most miért nincs műszakban a kedves, előzékeny két váltótárs, akik gyorsak, udvariasak, s mén meg is melegítik a ha jéghideg. , Tj'zúttal pechünk volt, de sebaj, jön még a vén­asszonyok nyara, hátha sze­rencsénk lesz a műszakbe­osztással — főleg ha oda­figyelünk egy kicsit! H. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents