Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

Űt a szárítókemencébe A ceglédi téglagyárban havonta átlagosan egymillió kis méretű tégla készül, mióta bevezették a két műszakot. Képünkön Meggyesi Pál a szárítókemence előtt várakozik szabad jelzésre Apáti-Tóth Sándor felvétele y CEg^EDI kJcíiíu A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP Hogy a kenyér biztos Eegyen Megmenteni a menthetőt tudja mit jelentett volna, ha mindezt nem kell igénybe venni, ha nekünk megmarad az a 30 millió? Ezzel, kérem, odalett a tervezett éves nye­reségünk majdnem fele. Hiába, ez egy ősi csata, az ember és a természet küzdel-t me, a mezőgazdaság mindig is kiszolgáltatottja volt az időjá­rásnak, a kukoricatáblákat nem lehet fóliával takarni. Előbújik az emlékek mélyéről az öreg paraszt fejcsóválós mondata: — Az nem lehet, hogy jövőre is ilyen idő le­gyen — kiköpte a langyos vi­zet, a kannát meg beállította a fa tövébe kapart lyukba, az­tán legyintett — ettől a föld­től is csak melegebb lesz. — Ment tovább a dolgára, vissza se nézett. Cseppnyi közgazdasági tudás is elég a felismeréshez: amit az aszály elvisz, azt megsíny­li a város is. Amit a homo­kon küszködök visszaszerez­nek, ahhoz mindenki hozzá­teheti okosabb munkájával a maga részét. Krlszt György Gyalogjára! Még néhány nap, talán másfél hét és a színházak­ban felgördül a nyitófüg­göny; tízhónapos útjára in­dul a legcsodálatosabb em­beri varázslat. Statisztikák bizonyítják, hogy a ceglédi járásban egyre nagyobb az érdeklődés a színházművé­szet iránt. A ceglédi Kos­suth és a nagykőrösi Arany János Művelődési Ház fo­lyamatos átépítése miatt csak nagyon szerény lehe­tőségek kínálkoznak szín­házi jellegű előadásokra. Jobb híján e Dél-Pest me­gyei vidékről — Kecskemét és Szolnok mellett — Bu­dapestre járnak színházba az emberek. Akik gépkocsival teszik meg az utat, azoknak leg­feljebb jegyhezjutás okoz gondot. De akik kénytele­nek a vonatot választani, azok a helyi közlekedést is megsínylik. Bizony nem. kellemes éjszaka a vasút­állomástól elgyalogolni a város különböző pontjaira. De mégis kénytelenek, mert Cegléden a vasútállomástól 22 óra 55 perckor elmegy az utolsó autóbusz. Tehát a városiaknak se könnyű az pedig rejtély, hogy a szín­házbarátok a környező te­lepülésekre miként jutnak haza. Ügylehet, inkább el se indulnak. Kr. Gy. Aerobic A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban szeptember 15-től — a nyári szünet után —, ismét megindul az aerobic tanfolyam. A női szépség, ru­galmasság és fiatalság meg* őrzésének e különleges torna­gyakorlása tavaly is sok ér­deklődőt vonzott. Az idén két csoport indul kedden, és csü­törtökön tartják a foglalkozá­sokat este 6, illetve 7 órától. Közelebb egymáshoz Nyugdíjasok Jászkarajenőn A helybelieknek talán fel sem tűnik az a változás, ame­lyet az utóbbi hónapokban le­het tapasztalni Albertirsán. Egymás után sorra megszé­pülnek a régi orvosi rendelők, óvodaépületek. A málló vako­lat helyére színesebb került, kicserélték a törött tetőcsere­peket, rozsdamarta esőcsator­nát A megkopott gidres-göd- rös iskolai tantermek padló­zatát felújították a legtöbb megfiatalításra szoruló helyi­ségben. Húszmilliót költhet Az elmúlt években maguk­nak az intézményvezetőknek kellett gondoskodni a tatai o- zások, karbantartások meg­szervezéséről, a szemléltető­eszközök, tanszerek, játékok beszerzéséről. Bizony munka­idejük, energiájuk nem kis hányadát forgácsolták el szak­mai munkájuk, hivatásuk tel­jesítésének kárára. Ám egy központi rendelet következ­ményeként megszabaauitak ezektől a terhektől. A rende­let értelmében — nyolc hó­nappal ezelőtt — Albertirsán is megalakította a nagyközsé­gi tanács a gazdasági ellátó szervezetet, népszerűbb nevén GESZ-t. Feladatuk a tervsze­rű, operatív gazdálkodás, az oktatás, művelődés és egész­ségügy területén. Most ez a kis csoport a Pesti út melletti tanácsi épületben talált ideiglenes otthont. Vezetője, Lipthay Jánosné lelkesen be­szél az eddig végzett munkáik­ról, leendő feladataikról. — Számukra nem volt ide­gen ez a munka. Olyan beosz­tásokból kerültünk ide, ahol valamilyen módon már foglal­koztunk ilyesmivel. Van, aki a tanácsapparátusból, az iskolai gondnokságról került ide és van olyan kolléganőnk, aki a művelődési ház pénzügyeit intézte. Sok a feladat, de szí­vesen csináljuk. Évenként több mint húszmillió forint sorsáról kell gondoskodni. Természetesen a tanácsi és in­tézményi vezetőkkel közösen tervezzük meg a pénzeszközök elhelyezését. Munkánkat nagy­ban megkönnyíti, hogy a ta­nácstól viszonylag nagyobb önállóságot kapunk és felhőt­len jó együttműködést alakí­tottunk ki az intézmények ve­zetőivel, dolgozóival. Rendben tartják Nem szégyellnek a szom­szédba menni tanulni — ez is kiderült a beszélgetésből. Gyakran átruccannak Pilisre, Ceglédbercelre egy kis ta­pasztalatcserére, mert nincs még kialakult gyakorlat a szervezet működésében, ör­vendetes, hogy figyelmük nem szűkült le a kapott anyagiak szétosztására. — A legszükségesebb építé­szeti szakmunkát mindenkép­pen el kell végezni — foly­tatja Lipthayné — ahhoz, hogy gyermekeink jobb kö­rülmények között tanulhassa­nak, játszhassanak. Az óvó­nők, pedagógusok segítségével társadalmi munkát szervez­tünk, amely eredményesnek bizonyult. Az albertirsaiak- ban nem csalatkoztunk. Nagy­apák, nagymamák, szülők, szocialista brigádok, kisiparo­sok jöttek a hívó szóra. Ily módon szervezett társadalmi munkával tartják rendben az épületekhez tartozó parkokat, végeztek el festési, mázolási munkálatokat az általános is­kola I-es, Il-es számú épüle­tében, a bölcsődében és né­hány óvodában. A gazdasági ellátó szervezetben dolgozó ügyintézők, • karbantartók egészséges munkaszel'eme, te­vékenysége rövid idő alatt beérleli gyümölcseit. / A férfi kézilabda NB II-ben a KÖZGÉP együttese foiy- tátja jó szereplését. Egymás után két idegenbeli találkozó­ját megnyerte, s így most már négy ponttal vezet a bajnok­ságban a második helyezett Újkígyós előtt. Ceglédi KÖZGÉP—Ganz Vil­lany 32-30 (18-12) KÖZGÉP: Győré — Nagy K. (9), Pásztor (2), Bosnyák (2), Túlik (9), Dér (2), Pod­horszky (6). Csere: Turóczi — Nagy T. (1), Gyenes (2), Le- dacs, Tündik. Az első félidőben, jó játék, kai jelentős előnyt szereztek a fceglédiek. Szünet után játék­vezetői segédlettel a hazaiak felzárkóztak, de az eredményt megfordítani már nem tudták. Jók: Túlik, Podhotszky, Nagy K., Győré. Ceglédi KÖZGÉP SE—Szentes 36-23 (20-13) KÖZGÉP: Győré — Nagy K (11), Pásztor (4), Túlik (9), Dér, (5), Podhorszky (5), Gyenes (1) Csere: Turóczi — Bosnyák (1), Nagy T., Tündik, Molnár. Az első játékrészben már itt is eldőlt a két bajnoki pont sorsa. A későbbiekben a cserék is több játékalkaimat kaptak, de az előny még tovább nőtt. 1 Külön is említést érdemel, Kemény-rögösre szikkadt az alföldi homok, szinte alig táp­lálja a növényeket, a cukorré­pa már apadni is kezdett, mert a föld visszaszívja belőle a nedvességet. Csöveikkel hónuk alatt száradnak a kukoricák. A gabonából majd’ elillant az élet. A napraforgók tányérjain jobbára pergő héj terem. Eső­re vár a természet, minden napi aszály tovább növeli a veszteségeket. Tartalék táp Az abonyi határ is megdöb­bentő képet mutat: a zöldet mindenütt kiszorította a sá­padt sárga. Szürke porfelleg- ben birkóznak röggel a trak­torok. A gazdák arcán gond, a fejjik búbjára tolt kalapjuk arait. A kár, a veszteség mind- annyiunkat sújt. Egyetlen cél maradt: menteni, ami ment­hető. S persze nemcsak az abo­nyi táblákon, ahol úgy mond­ják: mi még csak-csak meg­leszünk. Igaz, alapos becslé­sek szerint az aszály rontását is beszámítva a Ságvári Ter­melőszövetkezetnek év végére azért marad körülbelül 18 mil­lió forint tiszta haszna. De ami egyszer kárbament, azt nem lehet visszahozni: ezen a nyá­ron hozzávetőlegesen 30 mil­lió forinttal csökkent az ár­bevételük, ez a teljes termelési érték 15 százaléka. Jó, hogy a magyar embert mindig megkeményíti a szük­ség, daccal tettre sarkallja. Molnár Zoltán elnök vezetésé­vel a Ságvári Termelőszövet­kezetben is elkészült a ron­tást csökkentő intézkedési terv. A még földben levő kapás­növények ápolásában az éssze­rűség határáig csökkenteni kell minden további költséget. Átvizsgálják a kukoricatáblá­kat, még azokat is, amelyeket silónak vetettek és minden csövet le kell törni, a termő kukoricából pedig minden zöld szárat bedolgoznak takar­mánynak. Amennyire csak tehetik, csökkenteni fogják a zöld lu­cerna etetését az állattenyész­tésben, hogy téli tartalék ma­radjon, cserébe viszont gondo­sabban ápolják a füves legelő­hogy a KÖZGÉP mindkét ka- pusa nagyon jó teljesítményt nyújtott. Jók: Győré, Turóczi, Podhorszky, Dér, Nagy K., Tú­lik. A megyei női bajnokságban: az egy győzelem mellett egy vereség is becsúszott. Ceglédi VSE—Dunakeszi 21-18 CVSE: Lesti — Varga (4), Bencsik (5), Sárik, Törőcsikné (6), Dancsó (5), Pánczél '(1). Csere: Szenczi, Bodorné. Kezdetben még a dunakesziek irányították a játékot, a haza­iak 8-8-nál egyenlítették ki hátrányukat. Szünet után a CVSE fölénybe került, Dancsó és Törőcsikné góiképességével vezetést szerzett, s végül meg­érdemelt győzelmet aratott. Jók: Dancsó, Varga, Törőcsik­né. Göd—Ceglédi VSE 17-15 CVSE: Lesti — Varga (1), Bencsik (2), Törőcsikné (3), Bo­dorné (1), Dancsó (8), Pánczél. Csere: Szenczi. Nem tudott magára találni az idegesen játszó Vasutas. Erejükből csak egyenlítésre fu­totta, a találkozó során három­szor is, de vezetni egyszer sem sikerült. Ebben részük volt a já­tékvezetőknek is, akik több ítéletükkel a Gödöt segítették. U. L. két. Mindezeken felül termé­szetesen megkezdték a másod­vetést, már egy hónappal ez­előtt közel 300 hektáron földbe került az új vetőmag. Akkurátusán kiszámolták, hogy a jövő évi tervteljesítés­hez minimálisan mekkora ál­latállomány szükséges és a fe­lesleget értékesítik (Csak a hús világpiaci ára lenne jobb!) Ha nem tennék, képtelenek volnának jószágaiknak takar­mányt biztosítani. Lucernából, répaszeletekből és mellékter­mékekből, sőt a hulladékból is tartalék tápot készítenek. Ezekkel párhuzamosan vala­mennyi ágazatukban öt-tíz százalékkal növelni akarják a nyereséget. Felülvizsgálják a raktárkészleteket, s minden felesleges árut pénzzé tesznek. Állami segítség A veszteségek nagymérték­ben csökkenthetők a takaré­kossággal. A benzin- és gáz­olaj-felhasználás ötszázalékos csökkentésével, az elektromos energia felhasználásának ész- szerűsítésével, valamint, azzal, hogy a műtrágya egy része he­lyett nagyobb mértékben hasz­nálnak szervestrágyát; össze­sen több mint 1,2 milliót tud­nak megtakarítani. További pénzt spórolnak meg a vásár­lások szüneteltetésével, el- ódáznak minden olyan beszer­zést, amely nem feltétlenül szükséges pillanatnyilag. Valahogyan igy csinálta minden nehéz évben évszáza­dok óta az okos gazda, hogy a kenyér jövőre is biztos .le­gyen. De most szövetkezete­ink ügyes gazdálkodásától az egész nép kenyere függ, s a kenyér a magyar nyelvben tá- gabb fogalom, mint csupán a táplálék. A téesz-fökönyvelők szobá­jában most legtöbbet használt eszköz a számológép. Túlzás nélkül: az óráról órára érkező információkat azonnal feldol­gozzák, folyamatosan kísérik figyelemmel, ennyit visz el az aszály és mennyit tudták okos döntésekkel, gyors végrehaj­tással, jó üzleti megoldással visszaszerezni. Ki-ki a maga területén. A kívülállónak könnyebben felderül az arca, mint a szakembernek, ha hall­ja: ennyi, meg ennyi megma­radt. Aztán még alapművelet segítségével hozzákalkulálja az állami segítséget, s már nem is olyan borús a kép. Okosabb munkával Dr. Kárteszi János, a Ságvá­ri Termelőszövetkezet főköny­velője is számol: az intézke­dési terv maradéktalan végre­hajtása 7 milliót hozhat ösz- szesen, az állami földadó el­engedésével további 3,8 millió marad, engedélyt kaptak a máskor kötelező tartalékalap felhasználására — ez náluk 14 millió, összesen majdnem ne­gyedszáz millió forint. De a főkönvvelőnek ez sem hoz megnyugvást. Kifakadt: de Alig néhány napja kezdődött az új tanév, s bezárta kapuját a nyári napközis tábor. Az elő­ző évekhez hasonlóan az idén is igen népszerű volt szülők, gyermekek körében egyaránt. Több mint 200 tanuló töltőt te a nyári szünet napjait igen kellemes környezetben a Budai úti iskola árnyas fái alatt. A táborvezetők, a felügyeletet adó rajvezetők mindent meg­tettek azért, hogy a tanulók élményekben gazdagon, kipi­henten, megerősödve kezdhes­Nemrégiben a jászkarajenői nyugdíjasok klubjának 70 tag­ja meglátogatta a nagykőrösi Arany János Művelődési Köz­pont nyugdíjasklubját. A szí­ves vendéglátás és városnézés közben, a jászkarajenőiek és a körösiek között kedves barát­ságok szövődtek. A látogatást a körösiek a múlt hét végén viszonozták. A jászkarajenői öregek klubjának tagjai a vendégeket a község művelődési háza előtt, nagy szeretettel várták. Tóth István, a nagykőrösi ta­nítóképzőben tanult, nyugdíjas tanár, klubelnök vezetésével. A múlt években társadalmi munkával épített korszerű mű­velődési házban terített asztal­lal fogadták a körösieket. Ott volt Heiman Gyula, Jászkara- jenő és a mellette szépen ki­épült Köröstetétlen társközség tanácselnöke és Cseh Máté, a kultúrház igazgatója is. A nagykőrösiek nevében G. Nagy Ferencné, a nyugdíjasok klubjának vezetője köszönte meg a kedves fogadtatást; Tóth István klubelnököt aján­dékkal lepte meg, és a klub viszonozta az ajándékozást, egy ügyes jászkarajenői asz- szony cukormasszából formált pompás pulykájával. Tóth István klubelnök Jász- karajenő múltjáról szólt, me­lyet IV. Béla király idejében a jgszok alapítottak. Elmon­dotta, hogy az ottani temető­ben van eltemetve nagy köl­tőnk, Arany János által meg­énekelt vén gulyás is. A nagy­kőrösiek sétát tettek a község­ben, megtekintették a restau­sék a tanévet. Kirándultak Szolnokra, Jászberénybe, Mát­rába, Tiszakécskére, Budapest­re, Tőserdőre. Minden nap az olvasni vá­gyók rendelkezésére állt a Könyvtár, s vetélkedőkön is számot adtak a gyermekek az így szerzett ismereteikről. Az egészségügyi és vöröskereszte.* nap keretében elsősegélynyújtó tanfolyamot szerveztek a védő­nők, előadást tartottak a higié­niás életmód kérdéseiről is. rálás alatt levő, sok háborús károsodást szenvedett katoli­kus templomot, melybe Lovas László tiszakécskei festő és fia készít most művészi falfestmé­nyeket. özvegy Bódi Ferenc­né és özvegy Rosta Ferencné megmutatták az ott jelentős részben társadalmi erőből, 8 millió forint költséggel épült korszerű, új óvodát, mely a megye egyik legszebb gyér* mekintézménye. A tanácselnök is köszöntötte a körösieket. Elmondotta, hogy a Nagykőrös által emelt te- tétleni Árpád-emléket szépen rendbehozták és rendben tart­ják. A klubtagok arról szóltak, hogy a szorgalmas karai nép, az iparba való bekapcsolódás mellett, komoly zöldségterme­lést folytat, s jól dolgozik az ottani áfész. A községnézés után a művelődési házban to­vább folyt a barátkozás. Valkó Endre tanár vezetésével be­mutatkozott a klub vegyes dalkara és citerazenekara is. Somodi József 84 éves tag ré­gi, szép nótákat énekelt. A vé­gén a fiatalabbak még táncra is perdültek. Sok személyes ismeretség alakult ki, s a Kő­rösre induló autóbusznál azzal búcsúztak el a karai klubta­gok, hogy jövőre ismét csopor­tosan látogatnak el hozzájuk. K. L. Műanyag cső, cseppekhez A Micsurin Termelőszövetke­zet megállapodást kötött a Pest megyei Műanyagipari Vállalat­tal, a csepegtető öntözéshez szükséges csövek biztosítá­sára. Vállalták, hogy a tsz igényei szerint továbbra is szállítják a szükséges műanyag cső mennyiséget, továbbá köz­reműködnek a technológia to­vábbfejlesztésében is. Segítsé­get nyújtanak a napenergia hasznosítására irányuló törek­véseikhez. Közösen valósítják meg az építőtábor napenergiá­val történő melegvíz-ellátását és az épülő ebédlő padlófűté­sét. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) N. G. Növelte előnyét a KÖZGÉP Ä kapusok nagy napja Tábori élményekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents