Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

Jegyzetek a társadalmi vitáról Magas hőfokon, tudatosan MIRE e sorok napvilágot látnak, már országosan is vége felé jár a választási tör­vényjavaslat társadalmi vitá­ja. Elkészülnek majd az ösz- szesítések, a felterjesztések, s hamarosan magasabb fórumo­kon vetik össze a kérdéseket, javaslatokat, s készítik elő a végleges változatot, amelyet majd az országgyűlés ülés­szaka tárgyal meg s hagy jó­vá. Városunkban — mint azt többször hírül adtuk, illetve be is számoltunk,, róla —, két nap folyt a vita, s ígéretünk­höz híven visszatértünk az ott elhangzottakra, kiegészítve ezt azokkal az élményekkel, benyomásokkal, melyeket ad­dig is, azóta is szereztünk. (A LÉGKÖR.) Társadalmi vita már folyt — például a Fradi esélyeiről a soron kö­vetkező bajnokságban, vagy a budapesti lakások eladásáról —, de ekkora jelentőségű ügy­ben soha. Történelmi mér­tékkel mérve is, hazánkban nincs, de másutt sem igen akad rá példa, hogy választás­ról, annak törvényéről, előze­tesen véleményt mondhassa­nak — maguk a választópol­gárok. Annak idején a neme­sek, a törvényalkotók egy ré­sze is, ki volt zárva, de nem ám a vitából, hanem magából a szavazásból. Most meg bár­ki, a szó legszorosabb értel­mében bárki, véleményt mondhatott, változtatást java­solhatott. Ez mór önmagában véve akkora eredmény, s min­den bizonnyal akkora húzó­erőt is jelent majd a jövőre, nézve, aminek csak örülhe­tünk. Talán ezért is történt az, hogy mikor az egyik részvevő — nagyon jószándékúan —, a vitát és a véleménycserét szinte feleslegesnek ítélte, mondván, annyira jó a ter­vezet, hogy kár lenne rajta valamit is változtatni, szóval mikor ezt kimondta, akkor, valahogy egy kicsit, talán nem is mindenki által észre­vehetően, feszültebbé vált a ■figyelem. No, éppen csak egy tizedmásodpercre, ami idő alatt a felszólaló mégis java­solt valamit villámgyorsan, hogy azért ő sem teljesen szó szerint gondolta. Az viszont biztos, hogy ilyenkor a legnehezebb a kró­nikás dolga. Meg kellene, hogy értsen is, meg értes­sen is a dolog természetéből fakadóan embrionális állás­pontokat. S hogy mennyi min­denre, s milyen érzékenység­gel figyelnek az emberek! Például valaki azt kérdezte, miért közük folyamatosan az újságok a vitákban kifejtett álláspontokat? Hiszen így, eb­ben a formában is, már előre beállítódhatnak a vita részve­vői ... Másnap, amikor meg egy sor sem jelent meg a fó­rumokról, az volt a baj. Tán eí akarják hallgatni, mit mondanak az emberek ... (SZESZTILALOM.) Más­ként lett téma, mint ahogy azt előre gondolni lehetett. Magam részéről, gondoltam, ez a tipikus esete a „vihar egy pohár vízben” ügyeknek. Aztán kiderült, jókorát té­vedtem. Ugye, aki akarja, elő­re akár vagonszámra veheti a pálinkát, bort, sört. Kiderült, számít, méghozzá nem is. kicsit. Van ugyanis olyan szavazókor is, a KIOSZ-ban, ahol ez élő, va­lóságos probléma. S még fon­tosabb, pontosabb, ha ráfi­gyelünk magára a törvényja­vaslatra, amely kimondja, a választókörzeti szavazóhelyi­ségi elnök felelős a helyiség és környékének rendjéért. Így már egészen más! S érthető a javaslat is, miszerint ez lehe­tőleg helyileg elrendelhető le­gyen, noha általában valóban idejét múlta. (A KIOSZ-ügy is megoldódott, addigra levá­lasztják a helyiséget.) (LISTÁK.) Csomópont, nem­csak Nagykőrösön. Tépelődé- sek, magas hőfokon, aggoda­lommal, féltéssel. Az országos listán megválasztandó jelölt­nek nincs körzete. Akkor vi­szont hol fog beszámolót tar­tani, s lesz-e fogadóórája? Tudjuk, elfoglalt emberek, még jó is, hogy nem kell ne­kik a Pista bácsi panaszát' hallgatniuk. De az ország sok­sok ilyen Pista bácsiból áll, s ha ez a néhány alkalom sem marad számukra, ugyan hon­nan tudnák meg Pista bácsi, meg a Pista bácsik gondját, baját, kívánságát, örömét? A városi listát — illetve a'nnak lehetőségét —, többfé­leképpen lehet értelmezni. Például úgy is, hogy minden­kinek vállalni kell a kettős jelöléssel járó megméretést, feltéve persze azt is, hogy ta­lálnak olyan embert, aki egy­részt legalábbis hasonló faj­súlyú a vezetővel, másrészt hajlandó a jelöltetésre is. De a vezető az egész város ve­zetője,. indokolt tehát, hogy az egész város választhassa — így a másik álláspont. Még mindig csak a váloga­tásnál tartok, de mindenkit megnyugtathat az a tény' hogy a Hazafias Népfront az összes felmerült javaslatot, véleményt továbbította már, a jogi természetű javaslatokat itt nem is sorolom. AMI BIZTOS: kiemelkedő eseménye volt a vita nem­csak városunknak, hanem egész országos közéletünknek is. S az is biztos, azok száma fog nőni, kik választani akar­nak, s nem szavazni. [És ép­pen ez (is) volt a cél. Ballal Ottó ^aíiía ■ mf .ni —in i —i ■ i ■ ■ l A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Tejre ü holsteb. a pbb Igénytelenebb a magyar tarka A Mészáros János Terme­lőszövetkezet gazdálkodásában jelentős szerepe van a szarvas­marha-tartásnak. A tehenészet hétéves, múltat tud maga mö­gött. Még 1976-ban a magyar tarka képezte a tejelőállo­mányt, melynek meglehetősen alacsony termelésgenetikai tu­lajdonságai vannak. A mind­össze 1800 liter tejhozam jóko­ra lépéshátrányt jelentett más tejtermelő gazdaságokhoz ké­pest. Szopós borjú A magyar tarka és a Hol- stein-Friz keresztezéséből há­rom éve született meg az első fekeíte kisborjú, s azóta az ál­lományt csaknem átalakítot­ták. Így fokozatosan emelke­dett az évi tejhozam, s az utolsó három év 3800 literes átlagát jócskán élhagyva, vár­hatóan 5 ezer literre emelke­dik az idén. Mostanáig a bor­júszaporulat is az elvárások szerint alakult. Várhatóan meglesz a teje­lőállomány tervezett utánpót­lása. A sikerek mögött nem­csak a biológiai tények meg­változtatása rejlik, a takar­mánybázis megteremtése mel­lett az állattenyésztő telep szakmai-vezetési hozzáértésé­re is szükség volt. A 324 fejőstehén mellett a termelőszövetkezetnek további 400 hústermelésre befogott ál­lata is van. A 250—300 kilo­gramm közötti súlyra hizlalt bikákat Olaszországba expor­tálják, jó áron, kilónként 83 forintért veszik át. Az idén 380 volt a borjúszaporulat, s alig volt szopósborjú-elhullás. A gazdaságban tudták, az aszályos nyár komoly gondo­kat okoz a takarmányellátás- ban. A legelők már augusz­tus elejétől kiégtek, a főve­tésű kukoricák nem hoztak csöveket. Talán a mostanában beköszöntött esőzéseknek lesz némi hasznuk, a legelők látha­tóan magukhoz tértek, s amennyiben a jó idő is eltart még egy darabig, kevés zöld­tömegre lehetne még . számí­tani. Hetedrészt Szénából, lucernából min­denképpen csak minimális mennyiséget tudnak tárolni. A kényszerűség szülte, hogy té­len differenciáljanak a külön­böző hasznosítású és fajú ál­Angolának, Mozaiabiknak Ruhagyűjtés kezdődik A magyar nép mindig kész volt arra, hogy Segítséget nyújtson más országok bajba­jutott népeinek, önzetlenül és szívesen segít az arra rászo­rulókon. Ezekben a napokban a la­kosság több csatornán keresz­tül is értesülhetett arról, hogy a Magyar Vöröskereszt or­szágos vezetősége ruhagyűjté­si akciót szervez október első felében az angolai és a mo­zambiki testvérszervezetek tá­mogatására. Városunkban a munkahelyi Mai környezetalakítók A ma embere vágyik arra, hogy maga alakítsa környeze­tét. de a munkája közben ra­gaszkodni igyekszik a hagyo­mányokhoz is. E gondolatot fejtegette, kihasználva a meg­közelítési lehetőségek sokasá­gát, a környezetalakítás mes­tereinek körében Petrás Anna népi iparművész. Az alkalmat a töprengésre, a gyönyörködésre és Petrás Anna-beszédének elmondására az Arany János Művelődési Központ díszítőművészeti kö­re szolgáltatta. A csoport lel­kes tagjai ismét kiállítást ren­deztek munkáikból. Bemutat­kozásuk a művelődési központ kiállítótermében bizonv=á° ar­ra. hogy a Hazafias Népfront nőbizottsága nem fogott mel­lé. amikor évekkel ezelőtt erő­sen szorgalmazta d kézimun­kázó asszonyok közösségének megteremtését. S nem tévédét* a művelődési központ sem. amikor szárnyai alá vette a szakkört. A négy évve! ezelőtt megkezdett komoly munka évről évre szebb eredményt hozott. Most pedig, a minap- megnyílt tárlaton azt láthat­tuk, hogy a hímzőasszonyok nemcsak technikailag fejlőd­tek, hanem megtalálták örö­meiket a népművészet tisztasá­giban. Most minden eddiginél jobban igazodtak e közösségi díszítő művészet legnemesebb hagyományaihoz, s egyéni tö­rekvéseik ízléssel színesítették alkotásaikat. Pedig nem volt könnyű dolguk. Szemmel lát­ható, hogy a nagykőrösi hím­zőasszonyok csak végtelen tü­relemmel és gondossággal tud­ták legyőzni a rossz alapanya­gokból adódó nehézségeket. Sikerükben azonban nem­csak a kitartásnak és a lelke­sedésnek volt szerepe, hanem kitűnő szakkörvezetőjüknek.1 Nyíri Lajosnénak is. Ö terem­tette meg az egységet a kör­ben. s ennek köszönhető, hogy a népművészet befogadásának és újra teremtésének készségét tekintve felettébb egyenletes anyagot mutatott be a díszítő- művész kör,. Nyíri Lajosné, Halasi Sán- dorné, Podhor-szki Ferencné. Körösi Balázsné, Ország Fe­rencné, Varga Ferencné, Varga Kálmánná, Kö­kény Elekné, Szendi Fe­rencné, Gulácsi Ambrus- né, Antal Istvánná, dr. Bárá­nyt Albertné. Páhán Antalné. Bócsai Józsefné, Sasi Istvánná, Dőri Miklósné, Bakk Ferenc­né. Bajtai Istvánná. Nyíri Ka­talin. Szabó Zsófia. Táborszki Ferencné, Kiss Olga és Baka Sándorné szép hímzései ezen a tárlaton bátran példaként szolgálhatnak mindazoknak, akik a tájak és korok hagyo­mányaira figyelve fognak ke­zükbe tűt és fonalat. Bizonyos, hogy lesznek kö­vetőik, hiszen már a tárlat megnyitója is óriási érdeklő­dést váltott ki. S az érdeklő­dők elégedetten térhettek ha­za. Szép törekvések anyagi megvalósulását láthatták, s jó hangulatot teremtett a né­zelődéshez a művelődési köz­pont Kis István vezette nép­dalköre is. Jó és tanulságos volt Petrás Anna megnyitó be­széde. s a hímzőasszonyok megbecsülését kifejező Szűcs János .igazgató köszöntője. Vi­szonzásképpen sok ilyen jól működő szakkör megalakulá­sát kívánhatjuk neki. s rajta keresztül a művelődési köz­pontnak. a városnak. F. P. gyűjtéseket — ahol működnek — a Vöröskereszt-alapszerve- zetek fogják össze. Az ott dol­gozók által felajánlott ruha­darabokat a Kinizsi Sportkör Deák téri helyiségében adják lé. A városi gyűjtés ugyancsak a Deák téren lesz, október 17—18-án, 8—16 óráig. Milyen ruhaféléket várnak? Hároméves kortól olyan ruha­neműket, melyeket a család nélkülözni tud. Gondoltak itt elsősorban gyermek-, férl’i- női ballon- és átmeneti kabá­tokra, öltönyökre, vagy külön zakókra és nadrágokra, férfi- és gyermektrikókra, ingekre és pulóverekre, női és lányka­ruhákra, blúzokra és szok­nyákra. Talán felesleges is mondani, hogy a ruhákat tisz­tán kérik leadni. Nagykőrös lakossága már idáig is sokféleképpen bizo­nyította segítőkészségét, és a különféle akciókban eredmé­nyesen vett részt. Bizonyára minden család­ban akad olyan nélkülözhető ruhaféle, mellyel örömet sze­reznének a távoli országok gyerekeinek és felnőttjeinek, segíthetnék őket. Szolidaritásunk, együttérzé­sünk bizonyítékául mi, nagy­kőrösiek is kapcsolódjunk be az akcióba! Tűzvédelmi tájékoztató A városi tűzoltóparancsnok­ság felhívja a város lakossá­gának figyelmét, hogy foko­zott gondot fordítsanak a meg. előző tűzvédelmi előírások be­tartására. A lakóházak kéményeibe be­épített faszerkezeteket ki kel! váltani, mert ebből könnyen fö­dém-, illetve tetőtűz keletkez­het. A megrepedezett kémé­nyeket ki kell javítani, a' ki­esett, vagy hibás kéménytísz- tító ajtót ki kell cserélni. A rendeletek értelmében állan­dóan biztosítani kell a kémé­nyek seprését, mert az elszur- kosodott kémény kigyullad­hat és tüzet okozhat. Ismerni kell a szabadban való tűzrakásra vonatkozó szabályokat is. A hatályos •belügyminiszteri rendelet sze. rint: „Szabadban tüzet gyúj­tani, tüzelőberendezést hasz­nálni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz vagy robbanásveszélyt ne jeleht- hessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőbe­rendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra Szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.” Olyan eszközöket, felszerelé­seket kell készenlétben tarta­ni a helyszínen, amelyek al­kalmasak a tűz terjedésének megakadolyázására, illetve a tűz eloltására. Városi Tűzoltóparancsnokság latok között a takarmányéi osztásban. A mostani szűkös­nek ígérkező télben a tejelő tehénállományra s az anyaju­hokra a legtöbb gondot, a hús marhaállomány etetésére a melléktermékeket • helyezik túlsúlyba. A széna helyettesítésére bá­lázott kukoricaszár meg szal­ma ugyan nem teljes értékű takarmány, de ennek ellensú lyozására a jobb minőségű ci rokból és kukoricából kellő mennyiségű silót sikerül az állatoknak bekészíteni. A kért 300 vagon répaszelet azonban nem fog megérkezni, a Szol noki Cukorgyár mindössze ha­todrészét ígérte. Keresztezett — Nehéz tél előtt állunk — mondja Kozma Sándor főál­lattenyésztő —, de ennek elle­nére sem gondolhatunk a pá­nikszerű jószágeladásra. Még a legpesszimistább elképzelések sem adnak erre okot. — A húsmarha-állományun- kat csökkentenünk kell, mint­egy százat adunk majd el. Ér­tékesítésüket a takarmány­helyzettől függetlenül is terv­be vettük. Egy későbbi idő­pontban ugyanis a jelenlegi Limousin F—1 fajtákról mi is vissza fogunk térni a tiszta vérű magyar tarka tenyészté­sére. Bebizonyosodott, hogy jobb takarmányhasznosítási és utódnevelési tulajdonságaik mellett igénytelenebbe^, érté­kesítési lehetőségük pedig ha­sonlóan jól alakult napjainkra, mint a keresztezett, fajtáké. Miklay Jenő Mines ok x esgsodobnira ... Hau Károlyt, a városi tanács termelés-, ellátásfel- ügyeleii osztályának vezetőjét, miért az Ifjúság ABC mellet­ti játszótér területén épül a négyes maszek butiksor? — Mind a négy üzletre szüksége van nemcsak a kör­nyékbelieknek, hanem a vá­rosnak is. Hiányzó szakmák képviselői kapnak ott helyet, így autóalkatrész-szakbolt, vi­rágüzlet, illatszerbutik és la­kásfelszerelési ajándéktárgya­kat árusító helyiséget alakíta­nak ki. — A környezet, illetve a terep adta lehetőségek hem te­szik lehetővé, hogy a pavilont máshová telepítsük. Itt- tud­nak csak csatlakozni a víz-, szennyvíz-, postai vezetékek­hez. S itt megvan a kellő vé­dőtávolság is. — A környékbeliek féltik a nagyon kevés lakótelepi játszóterek egyikét. Mi lesz a rönkvárral? — Nincs okuk aggodalomra. Kifejezetten csak az épület, illetve alapja vétetik el a játszótérből. A 'rönkvárnak sem esik semmi baja. — S a feltört, megrongált gyep? — A kivitelezők és a leen­dő tulajdonosok megígérték, ahogy készen lesznek, vissza­állítják az eredeti állapotot. Sőt, még virágokat is kíván­nak elhelyezni, ültetni majd oda. — Az autók? — Ez kifejezetten gyalog megközelíthető terület, ahol nincs helyük az autóknak. Számukra ott van a közelben a parkoló. (ballai) Emlékkiállítás Mint már hírül adtuk, az Arany János Művelődési Központban szerdán megnyi­tották a Dezső Kázmér cen­tenáriumi emlékkiállítást, amely naponta 9—17 óráig te­kinthető meg. Bűnös dal a Föld. Finn fim. (18 éven felülieknek!). Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A két rodeós. Színes, szink­ronizált NDK filmparódia, fél 6-kor és fél 8-kor. Sporthírekébe llrkézásbo újabb siker A Nagykőrösi Kinizsi fia­tal birkózói három versenyen is szerepeltek és mindenütt derekasan helytálltak. A fővárosban 227' indulója volt a Budapesti Honvéd Or­szágos serdülő versenyének. Az ország minden jelentős szakosztálya képviseltette ma­gát. Csak a rendező sportkör­nek és az FTC-nek volt annyi döntőse, mint a Kinizsinek. A 42 kilogrammos súlycso­portban (12 induló): 5. Farkas Zoltán. A 45 kg-ban (12): 1. Török Béla (kiemelkedett a mezőnyből), 4. Kovács Ferenc. Az 53 kg-ban (24) í 2. Farkas Tamás (remekül helytállt), az 57 kg-ban (34): 5. Marsa Ist­ván. Hódmezővásárhelyen a 10— 12 éveseknek rendeztek orszá­gos meghívásos szabadfogású versenyt, amelyen 107-en vet­tek részt. A 29 kilogrammo­sok versenyében (12 induló): 4. Petrák János. A 35 kg-ban (22): 3. Tóth Zoltán. A 38 kg- ban (10): 5. Ronkó Zoltán. Az 53 kg-ban (8): 3. Boros Fe­renc. A +58 kg-ban (7): 2. Danka Gyula (majdnem első lett). Ugyancsak Hódmezővásárhe­lyen száz B-koi csoportos úttö­rőnek rendeztek szabadfogá­sú országos versenyt, A körö­siek itt is értek el több helye­zést. A 35 kg-ban (10): 2. Szűcs Attila. A 41 kg-ban (12): 3. Törőcsik Zoltán. Az 53' kg- ban (12): 3. Hegedűs Ferenc, 4. Petrák József. Az 58 kg- ban (12): l. Tóthpál László (kiemelkedően birkózott). A 68 kg-ban (6):, 3. Kopa Zsolt. Rajt sakkozásban A kecskeméti Tóth László emlékére a szomszéd városban sakkfesztivált rendeztek. A nemzetközi nyílt verseny ka­tegóriában a tíznapos, 9 for­dulós svájci rendszerű viada-j A és Ion 102-en versenyeztek, több külföldi mesterjelölt I. osztályú minősítésű sak­kozó között a Nk. Arany Tsz SE két sportolója is ott volt. Az erős mezőnyben a fiatal Farkas Lajos 3,5 ponttal az 50. hely körül végzett, míg Ady Béla 2 pontot szerzett. Jól sikerült a körösi sakko­zók őszi rajtja az Arany Já­nos Művelődési Központban az idei megyei I. A-osztályú csapatbajnokságon. A maga­sabb minősítésűekből álló ven­dégeket az 5—10. táblások jó szereplésével legyőzték a he­lyiek. Nk. Arany Tsz SE— Dunakeszi SE 6,5—3,5. Ez volt az összeállítás: Freitag, Pallagi (1), Kovács, Bakó, Csípő (1), Kis I. (0,5), Farkas L. (1), Hé­vízi (1), Ady (1), Kacska (1). Labdarúgó villámtorna A Garancsi-tónál 32 csapat­tal kispályás labdarúgó vil- lsmtornát rendeztek. Mindkét körösi csapat a legjobb 16-ig jutott. A Nk. ITV a Piliscsabai Tsz SK ellen 4:2-re, Vácszent- lászló ellen 1:3-ra és a Nk. Mészáros Tsz 3:0-ra és 0:l-re játszott.' Az első fordulóban legjobb teljesítményt nyújtó csapatot a versenybíróság ne7 vés ellenféllel hozta össze és á 2x20 perces, bemutató jellegű mérkőzésen nagyszerű körösi siker született. Nk. Mészáros Tsz—Magyar öregfiúk váloga­tott 3-1. Körösiek: Zatykó, Tő­ke — Dér, Várkonyi, Faragó, Nagy, Bélteky, Varga, Todola, Kocsis. Öregfiúk: Szabó, Bicskei — Buzánszky, Menczel, Monostori, Rákosi, Szűcs. Gól­szerzők: Bélteky (2), Varga, illetve Szűcs. A körösiek ma­radandó sportélményt szerez­tek. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents