Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-28 / 229. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 829. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 28., SZERDA Ä fegyveres erők napja alkalmából Ünnepélyes megemlékezés Katonák, munkásőrök, MHSZ-aktivisták foglaltak he­lyet tegnap a ceglédi pártbi­zottság nagytermének székso­raiban. A forgatókönyv szerint elöl ültek — díszes egyenruhá­ban, civil öltönyben — azok a testületi tagok, akik szín­vonalas szolgálatukért ezen a napon részesültek elismerés­ben. •noka kitüntetéseket és jutal­makat adott át a testületek tagjainak. Színes sátrak Pénteken színes sátrak se­rege ékíti Cegléden a Szabad­ság teret, reggel kezdetét ve­szi a három napig tartó áru­bemutató és vásár. Kiskerte- sek, ipar- és népművészek, ezermesterek kértek és kaptak engedélyt, hogy nagyiközönség előtt kínálhassák portékájukat a Ceglédi ősz alkalmával. V. S. Kőtelező olvasmányok is Taitkönyvharikádon át indul a fásítási aktáé Utca és park szépül lilik Tölgy, kőris, nyír Cegléden, több fásítási ak­ció eredményeként a vandál fanyűvők és a szárazság elle­nére is sokfelé díszlenek a megeredt, szemlátomást erősö­dő facsemeték. Nem egy kö­zülük tavasszal virágaival, most színes termésével gyö­nyörködteti a szemet. A Ha­zafias Népfront városi bizott­sága mellett működő környe­zetvédelmi munkabizottság most ősszel megint fásítási ak­ciót szervez. Lebonyolítása sokkal nagyobb körültekintést igényel, mint az előzőek, hi­szen azok tanulságát meg kell szívlelni. Akik fácskákat ül­tetnek, azokat maguk kérik — bár fizetni érte nem kell —, gondoskodni a kiültetett cse­metékről annál inkább. Gondozni kell Az állam a fásítási akciók­ra, bár a lakosság zsebe köz­vetlenül nem érzi, százezreket költ, országosan milliókat for­dít erre. Míg a kis fák kéi- három éves korukig, ültethető formájukig felcseperednek, komoly összeg a gondozásuk. Az erdőfelügyelőség épp ezért Évente több mint ötvenmil­lió forintot forgalmaz a MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat ceglédi telephelye. Naponként öt-ihat vagont ráknak meg hasznos hulladékkal, hogy az másodlagos felhasználásra a gyárba, üzembe kerüljön. A rakodáshoz egy daru, két mar­koló, valamint hét tehergép­kocsi áll rendelkezésre. Egyi­kük sem ácsorog munka nél­kül, felhasználják őket az is­kolások által gyűjtött hulladék elszállítására is. A MÉH újab­ban egy mozgó begyűjtő jár­művet is üzemeltet, ami a kö- zületektől és a magánszemé­lyektől vásárolja fel és cipeli el az „árut”. Iskolások évszaka — Nyersanyagban szegény ország vagyunk, így különösen fontos, hogy alaptevékenysé­günket, a még hasznosítható nyersanyag összegyűjtését a lehető legjobban végezzük — mondja Zsíros József, a telep vezetője. — Megvesszük a hulladékvasat, színes fémet, a papírt és a textilt is, és a köz­pontunk által megadott helyre szállítjuk. Ezen kívül gyűjtjük az autótulajdonosok félrera­kott akkumulátorait. A 12 vol­tosért hatvan, a 6 voltosért harminc forintot fizetünk. Vashulladékból egy év alatt mintegy nyolcezer tonnát to­vábbítanak a kohászati mű­veltnek. — Az ócskavasat csak ilyen módon értékesítik? — kérdez­tük a telepvezetőtől. — Szó sincs róla. Sok válla­lat nálunk keresi meg, amire szüksége van, de felkeresnek bennünket a lakosok is. A használható anyagokat itt ol­csóbban tudják megvásárolni. Ennek értéke éyente három- négymillió forint. — A guberálók találnak itt régiségeket? — Ilyesmi már nagyon régen fordult elő. Ami a használati tárgyakból, könyvekből tele­pünkre kerül, az már csak le­rágott csont. A MÉH ceglédi telephelye rendszeres iskolai gyűjtéseket is szervez. Egyet tavasszal, a gSiiikikÉe betystt a kiülteti fák sorsát az eddi­gieknél sokkal jobban nyomon fogja követni. A fásítási akció célja a környezet esztétikájá­nak kiteljesítése, a levegő tisz­taságának megóvása. A ki­pusztult, vagy kitermelt idős fák helyett újat kell telepíte­ni, a parkokban meg kell újí­tani, gondozottabbá kell tenni a faállományt. Hemyósan éktelenkedik A munkabizottság szeretné, ha a lakosság utcánként kö­zös nevezőre jutva, mintegy szövetkezve állna elő az igé­nyekkel. Az uniformizálást el­kerülve ugyan, de egységes utcafásítást szeretnénk kiala­kítani, a közös érdeket az egyéni elébe helyezve. Mi ta­gadás, nem szép, ha az egyik utcában szinte utcahosszan nyírfák állnak, s néhány ház előtt három-négy lombtalan, hernyós szilvafa éktelenkedik köztük, másutt felkopaszuit törzsű fenyő, hőgutát sínylett korcs platán. Ha egy utca jelzi, hogy fá­sítani szeretnének, jelezheti. Kapnak tájékoztatást, taná­egyet pedig ősszel. A textil- neműhöz zsákot adnak ki, s azt válogatás nélkül, kilóra, egységes áron vásárolják meg. Albertirsán vannak a teleppel szerződött gyűjtők is, vala­mint gyűjtő kereskedők, akik járják az utcákat, a lakóhá­zakat és a környező területet, hogy értékes hulladékot lelje­nek. Amit keresnek A MÉH a külkeren keresz­tül külföldre is szállít, de neim jelentős mennyiségben. Auszt­riába és az NSZK-ba kerül nyolc-nyolc vagon ónozott le­mez- és papírhulladék. Cegléden és környékén ko­rábban nagyon nehéz volt a különböző haszonvasak be­szerzése. Ezért 1983 elejétől effélék eladásával is foglal­koznak, a belőle származó be­vétel eléri a húszmillió forin­tot. Igen nagy a kereslet az új kohászati termékek, a szer­kezeti elemek, a finom és a durva lemezek iránt. Ezeken kívül csempét, kerítéseleme­ket, kis- és nagykapukat, va­lamint agrofóliát forgalmaz­nak. Ungureán László A kórházban ftefgfes László képei Ismét kiállítás nyílik a ceg­lédi kórház földszinti tanács­termében szeptember 29-én, csütörtökön délután 13 óra 30 perckor. Meggyes László fes­tőművész alkotásai kerülnek közönség elé, a Ceglédi ősz eseménysorozat mozaikjaként az intézmény művelődési bi­zottsága rendezésében. A kiállítást dr. Pálréti Ágoston újságíró, a Szolnoki Rádió szerkesztő riportere nyitja meg. Az érdeklődők ok­tóber 13-ig, munkanapokon nézhetik meg az alkotásokat. Akit a kórház felé visz az út­ja, a kiállításra szivesen lát­ják. csőt, hogy a lehetőségek közül a legjobbhoz, legmegfeielőbb- höz hozzájuthassanak. Áin nem elég az igényt bejelen­teni: ha a facsemete megérke­zik, érte kell menni, el kell ültetni, gondozni. Sajnos, az elmúlt évekből maradt né­hány rossz példa, hogy ho­gyan nem lehet, nem szabad szervezni ezt. Madárberkenye, tölgy, kőris, nyír, vadgesztenye, hárs: ezek közül lehet választani ezen az őszön. Érdemes megszívlelni tervezés, faültetés előtt né­hány ökológiai szempontot is, ettől eltérni nem tanácsos, mert a szakemberek a fa- igénylést ezek alapján bírál­ják el. Száraz helyeken megél például a madárberkenye és a tölgy, tehát ilyet nem taná­csos vízjárásos helyekre tele­píteni. Ha a nyírek kellő vé­delmet kapnak, lakótelepi környezetben is jó fásítási anyagnak számítanak, elvise­lik a törmelékes talajokat. Kis ökológia A vadgesztenyefa szereti, ha kezdetben öntözik, de jól tűri a nyirkos területhez ha­sonlóan a kissé száraz fekvést. A hárs bírja a szárazságot, vi­szont, mivel magasra nő, fi­gyelembe kell venni, hogy az elektromos légvezetékeknél gondot ne okozzon a vezér­hajtása. A kőris illik a tájba, hiszen az alföldi növénytakaró mar­káns fajtája volt. Tehát: változatlanul nem kerül az utcákba gömbakác. Az erdőgazdaságok ennek nem támogatják, nem szorgalmaz­zák a termelését. Drága és rö­vid életkorú városi fának bi­zonyul. Ahol az utcák szinte teljesen gömbakáctól díszesek, érdemes lenne időben dísz­meggyet, díszszilvát telepíteni saját erőből, mivel azok tet­szetőssége, külleme, mérete megközelíti a gömbakácét. Az iskolákban a fakultatív tantárgyak közt helye van a természetvédelemnek, kör­nyezetvédelemnek, környezet­biológiának. E stúdiumok ré­vén az iskolák biztosan haté­konyabban tudnak a város fá­sításában és a környezetvéde­lem e területén segíteni. .4 gyerekek a felvilágosító mun­kában, a kis fák gondozásá­ban szép feladatot kaphatnak, hiszen a fák velük együtt cse­perednek, a szép nekik lesz szép most, és felnőttkorukban. S. D. A Himnusz hangjait feszes vigyázzállásban hallgatta vé­gig az ünneplő közönség. A fegyveres erők napja és az MHSZ megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepi megemlékezést Fekete Antal, az MSZMP Ceg­lédi járási Bizottságának első titkára nyitotta meg. Az el­nökségben helyet foglaltak a társadalmi és tömegszerveze­tek, a fegyveres testületek képviselői, többek között Évin Sándor vezérőrnagy, a helyőr­ség parancsnoka, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tag­ja és Simon János, a Pest me­gyei pártbizottság osztályveze­tője. Fekete Antal köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány különös hangsúlyt fektet a fegyveres testületek megbecsülésére, nemzeti, tár­sadalmi ügynek tekinti a hon­védelmet. A köszöntő után Simon Já­nos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője tartott ünnepi beszédet. A magyar nép küzdelemmel teli történelmére, győzelmes harcokra, a nép függetlenségi mozgalmaira emlékezett. Mint mondotta, a haladásért vívott csaták hőseinek nevét és tet­teit a magyarság minden idő­ben őrizni fogja. Nem vélet­len, hogy a Pákozdnál aratott diadal évfordulójához szoro­san kapcsolódik a fegyveres erők napjá. A szónok kiemel­te, hogy a haza fegyvert fogó katonái a történelem vala- mehnyi sorsfordító időszaká­ban becsülettel helytálltak, s a forradalmi lendületből ju­tott még a spanyol szabadság- harcban való részvételre is. A haza védelme sohasem volt el­képzelhető a népi erőkre való támaszkodás nélkül. E napon azokra emlékezünk, akik a ha­ladás érdekében mindig készek voltak harcolni, de azokra is, akik ma mindennapjaink biz­tonságát óvják. Simon János elmondotta, hogy e biztonság záloga a különböző fegyveres testületek hatékony együttmű­ködése. A legfőbb erő pedig, mely biztosítéka a világ béké­jének, a Varsói Szerződés. Történelmi időket élünk. Napjainkban a fegyveres szol­gálatot teljesítők felelőssége hatványozott. A nagy elődök örökségének a ma fiataljaiban kell folytatódnia — fejezte be beszédét a szónok. Az ünnepség végén Gyigor József alezredes, a járási-vá­rosi rendőrkapitányság veze­tője, Randies Béla, az MHSZ járási-városi szervezetének tit­kára és Kása Sándor, a járási­városi munkásőrség parancs­Orséznak és cérnáznak is Két új cérnázó gépsorral gyarapodott a törteli Dózsa Tsz or­sózó üzeme. A gépek üzembe állítása óta a fonalakat — a Pamuttextil Művek részére — nemcsak orsózzák, cérnázzák is Apáti-Tóth Sándor felvétele Valóban kincset érhet A haszonvas hasznot hoz Cegléden, a Dózsa könyves­boltban tankönyvbarikádon át lehetett eljutni a minap a szabad választású polcsorok­hoz. Valóságos böngészde ala­kult ki, s a felnőttek között is volt, aki az alkalommal él­ve megvásárolt néhány olyan tankönyvet, ami még kézi­könyvnek is éppen jó a házi könyvtárba. Említették a boltosok, hogy amennyire lehet, az iskolások tananyagához ajánlható és a kötelező olvasmányok beszer­zésén munkálkodnak. Emellett ott vannak a szép hangleme­zek is. Mesék, versek, irodal­mi összeállítások, a tanulás­hoz éppoly jók, mint szóra­kozáshoz. Kínálják is szíve­sen, tapasztalatból tudják, hogy az ilyen ajándékkal örö­mei lehet szerezni. Aerobic-tanfolyam indul a ceglédi városi tornacsarnok­ban október 6-tól. Csütörtökön­ként tartják, este 18—19 óráig. Az első bemutatófoglalkozás lesz, vagyis ingyenes. Konyha meg ruha Főzőcske, ©kossá Két régi olvasónk, mindig mókára kész nyugdíjasok, megállítanak az utcán, a Ceg­lédi ősz műsorfüzetét lobogtat­va. — Ez aztán a jó program­terv — mondják. Hangjuk vi­dám, tekintetük őszinte, ujjúk­kal húzzák alá a sorokat. Van ott gyűlés, kiállítás, sok-sok látni- és hallanivaló. És van sportesemény meg ínycsik­landó jófalat-bemutató, tö­megsportnap és főzőverseny. — Csak az őszi-téli divatbe- lutatót ne tervezték volna a áziasszonyok főzőversenye előtti napra — mondják, saj- nálkozóan, fejcsóválva. — Ugyan, miért ne? — né­zek rájuk értetlenül. — Mi köze van a kettőnek egymás­hoz? — Mert, ha a divatbemuta­tót meglátják, akkor jaj a konyhapénznek. Indul rögvest a „főzőverseny” — de otthon, valahogy így: azt a kis kosztü­möt pedig megvesszük. Az a cuki ruha, ugye nem lesz má­sé? A különleges jó falatok­nak pedig esetleg elkérik, és a családnak, hogy mindenki hallja és átérezze, feolvassák a receptjét... Ceglédi őszikék (''eglédre beszökkent az ^ ősz. A Rákóczi úton suhant, de mindössze né­hány ostorfányit, ott letért, s a Kossuth Szállóba betért. Csomagot hozott, kibontot­ta, a hangoló zenészlegé­nyeket körülhintette csalá­dias, kedves hangulattal. Dohányfüst ballagott az asztalok között, üveg ne­szeit, pohár koccant. Senki sem várhatott lélegzetelál­lító fesztivált, hiszen nehéz volna kötegbe gyűjteni, vá­rosunk amatőr hangszersze- üdítői merre járnak s mit csinálnak, mikor épp nem muzsikálnak. A társas já­tékra meg alig jut idő, bú­sulnak is miatta. De most korántsem közös borongás­ra vállalkoztak a zenészek. Dal dallal haladt, gitár pengett, dob döngött. Szív­ből szaladtak szét a han­gok, csak úgy, egymás miatt. És kiderült, vannak Cegléden, akik képesek ze­nét éleszteni, s közülük né- hányan egészen jól muzsi­kálnak. ★ Az is egy lehetőség: a művelődési központ gyűjti a gyűjtőket. Alkal­manként — mert ki ne sze­retne szenvedélyével máso­kat is átlelkesíteni — kiál­lításon mutatja meg a ma­gánházak szobáiban, szek­rényeiben halmozódó tár­gyak egy részét. Persze, a falakra és a tárlókba csakis olyan hobbicikkek kerül­hetnek, amelyek művelődé­si értéket tartogatnak. Mi látható az idei tárla­ton? Üvegablak mögött gusztusos öngyújtók, gyu­fák, veretes, régi tűzszer- számok, s ellenpéldaként pisztolynak, focicipőnek, hajónak, fényképezőgépnek álcázott szikravetők. Mű­anyag fóliába csomagolt forintveretek, ' fémpénzek, különleges nyomatok, ezüst 500, 200, 50, 25 forintos, és a már feledésbe merült lyukas kétfilléres. Petőfi, Táncsics, Semmelweis, Kos­suth, Madách, Széchenyi arcképei a pénzeken. Kak­tuszkavalkád, tüskeerdővel, bámulatos formákkal. Az egyik épp virágzik. Bronz­plakettek, csillogó kitünte­tések; kocsi, hintó s ló makettje fából; színezett porcelán ivóeszközök gar­mada, szépséges tengeri csigaházak, kagylók, hír­lapemlékek a 40-es és 50-es évekből; vékony polc tizen­hét apró rézmozsárral, pos­tai pecsétek, szappandobo­zok, utazási katalógusok, festett, faragott pipák és ezer egyéb. Érdemes végigböngészni a kiállítást, de még inkább érdemes gyűjteni.-r? • Y aj on van-e lehetősége a T vidéki amatőr zenésznek, hogy a hangok és a ritmus, csodáját másoknak is meg­mutassa? Szimon István, a hely­beli jazzklub vezetője mű­szerek közt babrál, csak néhány mondatnyi ideje van. — A Dózsa György Ifjú­sági Klubban minden har­madik héten játszanak a zene szerelmesei. A Petrik- kvartett az idén Székesfe­hérváron, Szolnokon és Nyíregyházán is fellépett. Az igazi örömük azonban a hazai közönség előtti be­mutatkozás. Szeptember 30-án a helyőrségi műve­lődési központ klubjában, október 1-én a zeneiskolá­ban csendülnek fel a jazz- melódiák. Nem egyszeri, szezonvégi föllángolás ez a fesztivál. Elgondolásunk szerint kétévenként megis­métlődik majd, a részvevők is mindig mások lehetné­nek. Amatőrök, magyar és külhoni vezető művészek jelentenék a sokszínűséget. Hogy ez a rendezvényünk rangos, országos eseménnyé váljon, nem tőlünk függ. A Magyar Zeneművészek Szö­vetsége 1984-től anyagiak­kal is támogatja törekvé­seinket, ezért érdemes len­ne, ha merésznek látszó ál­munkban sok-sok társszerv osztozna. Varga Sándor ISSN »ISS-*-» fCeglédt Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents