Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-28 / 229. szám

6 1983 SZEPTEMBER 28 . SZERDA grr7= ■■■ .................= I II Z NAP 'Rendeletéiből A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 60/1979. (XII. 24.) PM. számú rendelet módosításáról a 26/1983, (IX. 29.) PM. ren­delet intézkedik. (Magyar Közlöny 42. szám.) TANÁCSOK* Lakás vagy üdülő? — Üzemi baleset után mely károk esnek a megtérítési kötelezettség alá? Az ingatlankezelő vállalatok kezelésében levő állami ház­ingatlanok eladásának felté­teleiről a Fővárosi Tanács Í/ÍMS. szám alatt rendeletet adott ki, amelyet az érdekel­tek a Tanácsok Közlönye 17. számából ismerhetnek meg. Az export-import ügyletek devizalebonyolítási szabályai­ról, ezzel kapcsolatos tenni­valókról a Pénzügyi Közlöny 13. száma tartalmaz tájékoz­tatást A reprezentációs költségek felhasználásáról, valamint a devizamentes kapcsolatok lé­tesítéséről és a csereutak lebo­nyolításáról az Építésügyi Ér­tesítő 27. száma nyújt felvilá­gosítást. A kert- és parképítő tevé­kenység, a vegyszeres nö­vényvédelmi munka és a fa- kitermelés kisipari tevékeny­ségként való gyakorlásáról ki­adott tájékoztató a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Érte­sítő 18. számában jelent meg. • MI aönti el, hogy egy helyiség lakásnak vagy Üdülő­nek minősül-e? Ezt kérdezik gödöllői olva­sóink. Annak elbírálása során, hogy az épület, illetőleg az összefüggő helyiségcsoport la­kásnak vagy üdülőnek minő­sül-e. elsősorban létesítésének célja, másodsorban pedig a használatának módja a döntő. Ebből következőleg, ha az épületnek, illetőleg az össze­függő helyiségcsoportnak a lé­tesítési célja a) lakás, illetőleg üdülő és a használat módja is ezzel azo­nos, azt lakásnak, illetőleg üdülőnek, b) lakás, de a használat módja üdülő, amíg ez a hasz­nálati mód fennáll, azt üdülő­nek, c) üdülő, de a használat módja lakás, amíg ez a hasz­nálati mód fennáll, azt lakás­nak kell tekinteni. A vállalkozónak kell tudnia Hat ember felesleges Hosszú évek óta rengeteg bírálat hangzik el a vállala­ton belüli munkanélküliség­ről, az indokolatlanul sok ember foglalkoztatásáról Most egy ilyen ügyben hang­zott állásfoglalás a Legfel­sőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet szakcso­portját egy vállalat szállítási és- szerelési feladatokkal bíz­ta meg. A munka befejezése u{án a szövetkezet számláját kifizette, de mert az összeget sokallta, egy részének vissza­fizetéséért pert indított elle­ne. Az ügyben a megyei fő­ügyészség is fellépett. A ki­hallgatott igazságügyi szakér­tő véleménye szerint a mun­ka elvégzésénél indokolatlanul tartottak hat embert készen­léti szolgálatban. Mindössze két lakatos ötheti munkáját lehet jogosan felszámítani. Ez kilencvenötezer forintot tesz ki, amihez negyvenötezer fo­rint építőipari munka járul. Tehát a tsz a vállalattól csak 140 ezer forintot követelhet, és nem 470 ezer forintot, mint amennyit jogosnak véltek. A helyszínen feleslegesen tartott dolgozók munkáját nem lehet felszámítani — mondta ki a Legfelsőbb Bíró­ság. A tsz nem hivatkozhat arra, hogy a megrendelő vál­lalat beruházási osztálya hat ember kiküldését kérte. Épp­úgy, mint a szakértőnek,' neki is tudnia kellett, hogy két dolgozó is elég. Nem a meg­rendelőnek kell a szükséges létszámot meghatároznia, ha­nem a szakképzettséggel ren­delkező vállalkozónak. A szö­vetkezet négy ember munka­bérét jogtalanul számlázta, ezért ennek összegét Vissza kell fizetnie. K. S. Nem lehet azonban a lakó­épületet, illetőleg lakást a használat módja alapján a b) pont esetében üdülőnek tekin­teni, ha a városban, főváros­ban, megyei városban, vagy olyan községben (nagyközség­ben) van. amelyre nézve a megyei tanács a lakásigények társadalmi elbírálását elren­delte, és — a tulajdonos azt 1953. áp­rilis 1. napja után építette vagy állami szervtől, mezőgaz­dasági termelőszövetkezettől lakás céljára vásárolta, illető­leg — az üdülőhasználati mód 1971. július 1. napja után ke­letkezett. Ezek a kizáró okok a váro­sok és a községek üdülőterüle­tén, illetőleg az üdülőkörzetek regionális rendezési terveiben meghatározott üdülőfalvakban, továbbá a csökkenő népesség­számú településeken levő la­kóépületekre nem vonatkozó­nak. Az ilyen területeken, il­letőleg településeken a lakás céljára létesített és használt, de megüresedett lakóépület tulajdonjoga üdülőtulajdon­ként is megszerezhető, ha a szerző állampolgár, azt üdülés céljára kívánja használni és üdülőtulajdon-szerzési jogo­sultsága van­A Mennyiben tartozik meg­térítési kötelezettség alá az el­maradt jövedelem, és mit kell ezalatt érteni? Üzemi baleset folytán, ol- vosónk megsérült. Az eljárás során megtérítették részére a dolgaiban keletkezett károkat, a sérelemmel kapcsolatos költ­ségeket (taxi, rokonlátogatás. koSztfeljavítás stb.) még a nem vagyoni kárát is. Elma­radt jövedelemiként, csak a fizetés és táppénz közötti kü- lönbözetet kapta meg, és mint ahogy helyesen írja is. ezt egyébként is meg kellett volna kapnia, mert üzemi bal­eset esetén százszázalékos a táppénz. Mit kell tehát érteni az elmaradt jövedelem alatt, milyen károk tartoznak ebbe a körbe, és hogyan történik ennek kiszámítása. Erre kér választ olvasónk. Elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azzal éri, hogy a sérelemből származó munka- képtelensége, illetőleg munka­képesség-csökkenése miatt el­esik a keresetétől, vagy a sé­relem előtti keresetét nem éri el. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a dolgozó a sére­lemből eredő jelentős testi fo­gyatékossága ellenére, rendkí­vüli munkateljesítménnyel hárít el. A munkaviszony körében elmaradt jövedelemként meg kell téríteni az — mind a pénz­ben, mind a természetben megállapított — elmaradt munkabért, és azon rendsze­res szolgáltatások (pl.: egyen­ruha, . nem bérjellegű termé­szetbeni juttatások) pénzbeli értékét, amelyekre a dolgozó a munkaviszony alapján a munkabéren belül jogosult, ha azokat a sérelem bekövet­kezését megelőzően rendszere­sen igénybe vette. Nem kell megtéríteni azon szolgáltatá­sok értékét, amelyek rendelte­tésük szerint csak munka ese­tén járnak (pl.: védőital, mun­karuha, védőruha). A termé­szetbeni juttatások értékét a kártérítés megállapításának időpontjában érvényes fo­gyasztói ár figyelembevételé­vel kell meghatározni. A munkaviszonyon kívül el­maradt jövedelemként a sére­lem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell meg­téríteni. Az elmaradt kereset megállapításánál nem vehető figyelembe a költségtérítés cí­mén kapott összeg. • Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli vál­tozást is, amelynek meghatá­rozott időpontban való bekö­vetkezésével már előre teljes bizonyossággal számolni kell. Dr. M. J. Vám- és pénzügyőrök mérlege Vitte a takarékbetétkönyvet is... Véget ért a nyár, a vám- és pénzügyőri munka fő évida. Lanyhul az országhatárokat átlépők forgalma, s az idő­pont. alkalmas afféle kisebb mérleg készítésére: milyen változásokat hozott az év első féle, s á nyár? A Vám- és Pénzügyőrség Pest, Fejér és Nógrád megyei parancsnoksá­gán Torma István főhadnagy adott tájékoztatást. Autóval többen Pest megyében van á Szob- Sturovó közötti vasúti határ» átkelő hely, s a megye pere­mére a parassapuszta—sahyi közuth Június elejétől au­gusztus Végéig Szobnál 784 ezer 985-en (2 százalékkal többen, mint tavaly a hason­ló időszakban), lépték át a határt, Parassapusztánál pe­dig 765 ezer 198-an, azaz 62 százalékkal többen,.’ mint az előző esztendő nyarán. Már c. az utóbbi <ádát* is jelzi: erőteljesen megnövekedett itt a gépjárműforgalom, s erről pontos információnk van: 167 ezer 791 személyautó érkezett, illetve hagyta el az országot az átkelőhelyen, 59,6 százalé­kos á növekedés, melynek hát­terében az áll: normalizáló­dott a lengyelországi helyzet, s /fellendült a turizmus, több­ször látogattak haza ezen az úton a Magyarországon dol­gozó lengyel munkások is. — A külhonba indulók, s a hozzánk érkezők fegyelmének fokozódására utal, hogy lé­nyegesen csökkent azoknak a kísérleteknek a száma, ame­lyeknél (ez nem szabálysér­tés és nem is bűncselekmény), tilalom alá eső áruféleségeket — például kávét, illatszert, csokoládét —, próbáltak ki­vinni. A kötelező valutabevál­tással kapcsolatos ügyek is mind ritkábbbak, s ha meg is esik olykor, hogy valaki va­luta nélkül indul útnak, nyil­vánvaló az ok: a tájékozat­lanság, vagy az, hogy az ille­tő hirtelen határozott, s úgy gondolta, hogy a határsza­kaszhoz közel még válthat va­lutát, ám szombaton és vasár- nap ez szinte reménytelen, S mi a helyzet a vám- és deviza jogszabályokat sértő cselekményekkel ? — Az év első felének ta­pasztalatait mondhatom, bár tény, hogy ez ügyben is csúcs- időszaknak számít a nyár. A múlt esztendő első feléhez ké­pest növekedett (173-ról 282- re) az előírások megszegői­nek a száma, s ugyancsak nőtt (1 millió 35 ezerről több, mint 1,5 millió forintra) az ilyen ügyekben szereplő ér­ték. Valuta — kez alatt — Vannak-e Jellegzetesen gyakori szabálysértések? — Természetesen igen. Pél­dául a deviza kivitel és be­hozatal szabályait sértik az esetek háromnegyedében. So­kan, az engedélyezett 200 fo­rint helyett többel — olykor 500 és 1000 forintosokkal —, vagy a hivatalosan váltottnál több valutával próbálnak ki­lépni az országból. Ide kíván­kozik: jó néhányan helytele­nül értelmezték azt az 1982. decemberében bevezetett vál­tozást, hogy kétezer forintnak megfelelő összegű valucát tarthatnak birtokukban. Ügy képzelik; a külföldi pénzt sza­badon eladhatják, s megvehe­tik — erről azonban szó sincs. így az utóbbi időben többször megesett, hogy kéz alatt vásárolt valutát próbál­tak kivinni. Szabálysértési el­járás indult ellenük. — Kevesen tudják, pedig lényeges, hogy más országok vámhatóságai megkívánják a valutakiviteli engedélyek be­mutatását. Ezt az iratot min­den váltóhelyen díjtalanul ad­ják, s önmagának okoz gon­dot. aki eldobja, vagy otthon hagyja. — A vámesetekben szerep­lő áruféleségek választéka igen széles, akad, aki műsza­ki cikkekkel, más szőrmével, bőráruval próbálkozik, a kül­földre indulók között pedig egyesek nagy értékű elektro­mos gépeket, híradástechni­kai eszközöket, a megense- dettnél sokszorta több illat­szert, textíliát szeretnének ki­vinni a vámhatóság megkerü­lésével. Egyetlen szélsőséges valutaügy: valaki Zsámbékról úgy szállt a Csehszlovákiába induló vonatra, hogy magá­val vitte 55 ezer forintról be­mutatóra szóló takarékbetét­könyvét, s ráadásul egy öt­ezer forint értékű gépkocsi- nyeremény-betétkönyvet. Az összeg nagysága miatt ez már bűncselekménynek számít, s az elkövető indítékainak, szándékosságának, vagy tájé­kozatlanságának megállapítása már a bíróságra tartozik. Cukorcefre borként — Nemcsak a határok men­tén, az ország belsejében, Pest megye településein is akad munkája a vám- és pénzügy» őröknek... — Ennek zömét az adócsa­lások és a jövedékkel való visszaélések felderítése adja. Pontosabban, a tiltott pálin­kafőzésről és a bor hamisítá­sáról van szó rendszerint. Tavaly augusztusig 73 pá­linkafőző készüléket, s 12 ezer ötszáz liternyi 50 fokos pálinkát vagy annak megfe­lelő cukorcefrét foglaltunk le. Idén, az esztendő első felé­ben — bár az ellenőrzések száma hasonló volt —.28 ké­szülék került kézre, de a le­foglalt italmennyiség sokkal több: 34 ezer hatszáz liter pálinkával egyenértékű. Eb­ben benne van az a mennyi­ség is, amelyből cukor, víz és borseprő felhasználásával ha­misított bort próbáltak előál­lítani. Ismét egyetlen eset. Cegléden 200 hektoliter cukor­cefrét találtunk valakinél, az illető borként szerette volna értékesíteni. Ha sikerül, 695 ezer forintos kárt okoz a nép­gazdaságnak. Az ügy szintén bíróság elé került, az eljárás még tart Vasvári G. Pál I Vizek partján — IIORGÁSZBO TTAL Furcsa kaland a csukával Ha az ember kitekint az ablakon, a sárguló faleve­leket látva, meg a hőmérő egyre lejjebb eső higanyszá­lát mustrálva, hamar megállapíthatja, visszavonhatatla­nul közeleg az ősz. A horgászszezonnak azonban koránt sincs vége! Igaz, a hideg idő beálltával sokan teszik le a botokat, készülve a téli karbantartásra, még többen vannak viszont, akik a pontyozó szerelékek helyére csu- kázó, BÜllőző cejgokaí kötnek. Mert az ősz — immár év­százados tapasztalat ez — a legjobb rablólialazó időszak. Kishalat őszre, télre Még nem késő tehát, ha most törjük azon a fejünket, miként oldjuk meg, hogy min­dig legyen élő kishalunk a horgászathoz. Merítőhálóval a part menti hínárosokban vagy a mélyebb vizekben még meglehetősen sok apróságot foghatunk. Érdemes horoggal is próbálkozni, bár aki ezt a módszert választja, nagy kö­rültekintéssel járjon el! A le­hető legkisebb — 18-as, 20-as — horgot használja, vékony, tízes zsinórra kötve, csaliként pedig az egészen apró csont­kukacot vagy a kenyérgyúr- mát ajánljuk. Nem mindegyik halfaj al­kalmas a téli tárolásra. A legmegfelelőbb az apró ká­rász, amely nagyon szívós, és ha jó körülmények közé he­lyezzük, táplálkozik is. A ki­sebb dévérek csak rövidebb ideig tarthatók el, a szélhajtó küszök szintén. A nagy, lehe­tőleg száz-készáz literes tar­tály vizét folyamatosan szel­lőztessük, erre legalkalmasabb az akvarisztikai boltokban kapható motoros légpumpa. Gazdára talált tó Legutóbb az isaszegi tőzeg­tavak helyzetéről írtunk. Nos, a lehető legjobbkor hoztuk szóba e vizek ügyét, mert az elmúlt napokban már választ is kaptunk cikkünkre. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól érkezett levélből idézünk: A _ Pest megyei Tőzegkiter­melő Vállalat 1979-ben meg­szűnt, s mint Pest megyei Te­lepüléstisztasági Kommunális Vállalat működött 1982. de­cember 31-ig. Idén január 1- től pedig beolvadt vállala­tunkba, mint településtisztasá­gi osztály. Vállalatunk engedélyt ka­pott a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyától horgászegyesület létre­hozására az isaszegi tözegbá- nya-tavakra. Ennek megfele­lően szeptember 26-án tartot­tuk alakuló közgyűlésünket. A levelet Bendes Gábor igazgatóhelyettes főmérnök és Ritz Sándor szolgáltatási osz­tályvezető írta alá. Köszönjük a gyors választ, s a számunk­ra is jó hírt: egy tó gazdára talált, sok horgász pedig vég­re saját vízre tett szert! Az új egyesületnek sok sikert kí­vánunk megyénk valamennyi horgásza nevében. Onetető, kukorica Szintén múltkori adósságun­kat törlesztjük, amikor rész­letesen beszámolunk az Ipo- lyon fogott rekorder csuka történetéről. íme a részletes elbeszélés, amelyet a legilleté­kesebbtől, Megyes Ferenctől, a nem mindennapos kaland má­sik főszereplőjétől, a helyi termelőszövetkezet munkavé­delmi vezetőjétől és egyben alapszervezeti párttitkárától hallhattunk: Mindenki tudja rólam, hogy megszállott horgász vagyok. Ám emellé most már jó ide­je egy kis szerencse is páro­sul. Amióta itt, az lpolyon el­kezdtem önetetővel horgászni, egyre több szép pontyot fogok, s akadnak termetes dévérek, amurok is. Sokan csóválták a fejüket: folyóvízben önetető­vel? Igen! E praktikus esz­köznek a csúszós változatát használom, s hogy a sodrás ne okozzon gondot, általában csendes folyású szakaszon ve­tem be ■ készségem, a parthoz közel, tüskök, akadók közelé­ben. Magam fabrikálta kapás- jelzőm jól kisúlyozza a víz hú­zását, így a legapróbb mozdí­tást is észlelem. Egy ilyen felszereléssel hor­gásztam június 18-án is. Reg­gel hatkor ültünk le kereszt­apámmal meg sógorommal megszokott helyemre. Ügy ter­veztem, ezúttal rablóhalazok is. így rokonaimat megkértem, hozzanak Pestről élő kishalat. Szereztek is valahonan néhány apró naphalat, ezzel próbál­koztam. A fenekező azonban rezzenéstelen maradt egész nap. A sikertelenség nem kedvet- lenített el túlságosan, s mert az az elvem, hogy a kis hal is hal, átszereltem az egyik bo­tomat etetőkosárra és apró horgokat kötöttem fel. A csali kukorica volt. Ügy hét óra táj­ban aztán végre megmozdult a kapásjelző. Bevágtam. Érez­tem, hogy nagyobbacska hal akadt, de mivel gond nélkül jött a partig, nem feltételez­tem, hogy váratlan kalandok részese leszek a következő percekben. Pedig így történt: a partnál a hatalmas hal megfordult, s vagy húsz mé­tert húzott le az orsóról, mire meg tudtam fékezni a kiroha­nását. A sógor szerencsére ész­nél volt, gyorsan kikapkodta a bevetett készségeket, így nem tekerte össze az ide-oda úszkáló — akkor még nem tudtam, csak utóbb derült ki, hogy — csuka a zsinórokat. Voltak olyan pillanatok, amikor valósággal reszketett a lábam az izgalomtól. Például akkor, amikor a hatalmas ten­geralattjáró egy tuskókkal sű­rűn benőtt rész felé töreke­dett. Ha oda bemegy, nincs az az ember, aki harmincas Tur­bóval onnan kivezeti! A sógo­rom azonban még időben oda­szaladt és elkezdte a szákkal verni a vizet, így a hal visz- szafordult. Szó, ami szó, har­mincperces fárasztás után si­került megszákolnunk, ám ahogy ráhúztuk a hálót, csa­pott egyet a farkával, s a szák kiszakadt. A sógorom azonban megintcsak résen volt: egy rántással partra emelte a csu­kát, amelynek pedig a feje is, a farka is kilógott a merítő­hálóból. A krokodilpofájú jó nagyra nőtt, összesen 101 centiméter hosszú és 67 centi kerületű volt, a súlya pedig 15 kiló 70 dekagramm. Ez a hazai örök­ranglista harmadik helyére minősíti a kukoricára kapott váratlan vendégemet. S hogy a szerencséről is szóljak néhány szót: ha a horog mé­lyebben akad, soha nem fogom meg, de mivel éppen csak a szája szélébe szűrődött a tű, s a szára kilógott, a csuka nem tudta elharapni a zsinórt. Ennyi a beszámoló. Hossza­san törtük a fejünket, vajon milyen indítéka lehetett a ka­pitális rablónak, hogy kukori­cára támadt kedve, de nem sokat sikerült kisütnünk. A legvalószínűbb válasz az, hogy a csalit valamilyen ap­róbb keszegféle piszkálta, amelyre a krokodilpofájú rá­rabolt. A lendülettől fekavaro- dott vízzel együtt a horog is besodródott a szájába és... A többit már ismerjük a sze­rencsés horgász, Megyes Fe­renc elbeszéléséből. / Furucz Zoltán Vereszki János

Next

/
Thumbnails
Contents