Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-28 / 229. szám

1983. SZEPTEMBER 28., SZERDA ”v)KWíid 3 Összhangban a lakossági érdekekkel Új forma — régi tartalom A szolgáltató szervézetek már képesek eleget tenni a mennyiségi igényeknek, de a minőségi követelmények telje­sítése még gyakran . gondot okoz — állapította meg keddi ülésén a Fogyasztók Országos Tanácsa. Simán Miklós, a Szolgáltatási Kutató Intézet igazgatója elmondta, hogy a 70-es évek kezdetén elsősor­ban a mennyiségi hiány okoz­ta a legtöbb nehézséget. Ke­vés szakember maradt meg a szakmájában, az idősebb mes­terek, a számukra kedvezőtlen adófeltételek miatt sorra visz- szaadták az iparengedélyüket. A lakosság igényei azonban fokozatosan növekedtek, köz­porti erőforrások felhasználása vált szükségessé a helyzet ja­vítása érdekében. A tavaly bevezetett új in­tézkedések, amelyek a szolgál­tatási színvonal javítását tűz­ték ki célul, már eddig is szá­mottevő eredményeket hoztak — állapította meg Simán Miklós, utalva arra. hogy a ki­sebb egységek, miként ez a gyakorlatban bebizonyosodott jobban és gyorsabban kénesek eleget tenni a megrendelők­nek. A kisvállalkozások színre­lépésével új kezdeményezések nyertek polgárjogot, s ez a la­kosság szempontiából kedvező fordulatként értékelhető. A vitában többen rámutat­tak, hogy az új szervezeti fel­állás, bármennyire is szüksé­ges lépések következménye, nem egészen váltotta be a hozzá fűzött, jogos reménye­ket. Vélekedésüket arra ala­pozták. hogy a szolgáltatásban dolgozók csak akkor lehetnek valóban önállóak, ha saját erőből rhegoldhatiák az alkat­részek, az egyéb szükséges kellékek beszerzését. A be­szerzési lehetőségek ugyanis a volt szolgáltató vállalati köz­pontok kezében összpontosul­nak, így gyakorlatik g konzer­válódott a korábbi monopol­helyzet. Egy másik ellentmondás: megfelelő műszaki és anyagi háttér híján ezek az egységek óhatatlanul is elfordulnak a lakosságtól; számukra az a ki­fizetődő, ha a közületek szá­mára teljesítenek megbízatá­sokat. Felvetődött: belátható időn belül meg kell találni a lehetőségét annak, hogy az azonos ágazathoz tartozó kis­vállalkozások szakmai tevé­kenysége összhangban legyen, nemcsak egymással, de a la­kossági érdekekkel is. A vitá­ban sokan szóltak a fogyasztói érdekvédelemről, amely még nem mindig érvényesül kellő­képpen. Gyakran előfordul, hogy . a megrendelő úgy érzi: hiába az új szervezeti forma, ha régi a,tartalom, s továbbra sem csökkennek a panaszok. SZÖVOSZ-elnökság Hosszú távú hitelek A takarékszövetkezetek jól szolgálják a gazdasági, társa­dalmi feladatok megvalósítását — állapította meg a SZÖ- VOSZ elnöksége keddi ülésén, ahol a további feladatok sze­repeltek a napirenden. Jelen­leg a takarékszövetkezetek be­tétállománya mintegy 25 mil­liárd forint, az ország összes betétállományának 14 száza­lékát kezelik. Áruvásárlási, családiház-korszerűsítési, fel­újítási és mezőgazdasági ter­melésfejlesztési, valamint sze­mélyi kölcsönöket adnak. Az elnökség fontosnak tart­ja a szolgáltatások további bő­vítését. Szó van arról, hogy az OTP-hez hasonlóan, a ta­karékszövetkezetek is hosszú távú hiteleket adjanak a töb­bi között családi ház építésé­re. A tervek szeriint a taka­rékszövetkezeti hálózat tovább bővül. A tapasztalatok kedvezőek Egyre több a továbbtanuló Kedden ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos El­nökségének cigányfóruma a HNF OT székházában. A ta­nácskozás résztvevői arról folytattak eszmecserét, hogy a Hazafias Népfront és a köz- művelődési intézmények mi­lyen szerepet játszanak a ci­gányság életmódjának alakítá­sában. Kedvező tapasztalatokkal zárultak a cigány olvasó- és közművelődési táborok, ame­lyekből huszonkettőt szervez­tek az idén, mintegy ezer gyermek részvételével — mondotta vitaindítóiéban Ju­hász Róbert, a HNF OT osz­A világszervezet jövője és globális biztonság Magyar dokumentum készül A Magyar ENSZ Társaság Intéző bizottsága kedden ülést tartott a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. A tanácskozáson Gömbös Er­vin főtitkár adott tájékoztatást arról, hogy a magyar ENSZ Társaság az elmúlt időszakban miként járult hozzá a WFU- NA, az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetsége céljainak meg­valósításához. Az intéző bizottsági ülésen dr. Prandler Árpád nagykö­vet ismertette a WFUNA ok­tóberi, genfi szimpozionjára be­nyújtandó magyar dokumen­tumot, amely az ENSZ jövő­jét és a globális biztonság ösz- szefüggéseit taglalja. tályvezetője. A társadalmi be­illeszkedés folyamatában vál­tozást hozott az oktatásban való részvétel, a követelmé­nyekhez képest azonban még jelentős a lemaradás. Ma már a cigány gyermekek 95—100 százalékát íratják be általános iskolába, s a végzettek egy- harmada továbbtanul. A vitában felszólalók közül többen felvetették: a cigány­klubok, művelődő közösségek — ezekből 160—180 működik az országban — gyakran igen szerény pénzügyi fedezettel végzik munkájukat. Jó lenne, ha ezek az öntevékeny cso­portok pályázat útján anyagi támogatást szerezhetnének a rendszeres tevékenységhez. Több éve megfogalmozódott már a cigányság körében egy írásos vitafórum igénye. Az iskolán kívüli ismeretterjesz­tést segíti a TIT által — az év elején — létrehozott cigány ismeretterjesztő munkabizott­ság. Mivel a cigányság hely­zetének javításában a legfon­tosabb tényező a tenni akaró és tudó ember: kívánatos len­ne, hogy a népművelők kép­zésében kapjanak helyet a ci­gányokkal való foglalkozás módszerei. SZOLGÁLATRA SZEGŐDVE AZ UTÓBBI három órában látszólag játszottam a telefon­nal. Tizenötször próbálkoz­tam egyetlen kérdést feltenni. Első hallásra volt, aki telefon­betyárt gyanított bennem, va­lamiféle rejtett szándékot vélt megbújni a kérdés mögött. Nem is csoda, hiszen tizenöt budaörsi nagyvállalat telefon- központosainál, pártbizottsági irodáikban a kagylót feleme­lőknek szegeztem a kérdést: ismeri-e öm a nagykőrösi ta­nács végrehajtó bizottságának titkárát? Az első reakció szinte min­den esetben ez volt: az Ug- róczky Máriát? Aki mindig éppen szervez valamit? (Majd rövid szünet után) Sokszor keresi a vezetőket (telefon- központosok) ... Társadalmi munkaakciók, településfejlesz­tési ügyekben gyakran ide­csenget. Hajaj. de hányszor! (pártirodán levők).. • De miért fontos ez? Telefonjáték, köz­vélemény-kutatás?... Jó, ha hárman hittek nekem: tény­leg arra vagyok kíváncsi, há­nyán ismerik a vb-titkárt. Ott, ahol az ingázók száma koránt­sem lebecsülendő. Mert aki például a raktárvárosban dol­gozik, az Budán lakik, akinek meg az állandó lakása Buda­örsön van, az többnyire Pas­ten keresi meg a kenyérreva­lót. Nem mintha a nagyköz­ségben lévő üzemek, gyárak nem kínálnának elég munka- alkalmat. nem vonzanák a szomszédos településekről ép­pen Budaörsre a keresőképes lakosságot. Csak hát a meg­szokás ... Legalább olyan erős, mint az a támogatási készség a településfejlesztés kis és nagy kérdéseiben, mely együtt és egyenként is sajátjai a negyven gazdálkodó egység­nek, ipari üzemnek, a raktár­várost benépesítő cégek soka­ságának. Ehhez pedig három dolog kell: szervezés, szerve­zés és szervezés. S a készséget, a munkabírást tekintve ebből dr. Ugróczky Mária, a nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára eddig je­lesre vizsgázott. PEDIG ha egy-egy munka­napjáról felvételt készítenénk, kiderülne: szigorúan beosztott minden perce. S hogy tényleg jól használja ki a munkaidő minden percét, ahhoz hozzá is segítik. Kivitelezők, terve­zők népes csoportja, akikkel a szobájában levő. szinte ma­lomkerék nagyságú asztal mel­lé gyakran leülnek- Csak egyeztetésre, ám ezek az egyeztetések sokszor késő dél­utánba nyúlnak. Mint az első találkozásunk időpontjában is. amikor az asztalon maradt tervrajzok sokasága között igyekezett rendet tenni, ki­üríteni a dugig tömött hamu­tartókat. Szabadkozván, az aj­tót nyitva kell hagyni, mert a titkárságon sincs senki, s a telefont felkapni, a postát át­adni ugyancsak munkaköré­nek része volt. S jó, ha tíz mondatot tudtunk zavartala­nul váltani, mert hiába is mu­tatott az óra délután negyed ötöt. még mindig maradt az előző napi megbeszélnivalók­ból. Mert egy ember sorsa — akit fondorlattal, vagy csak a saját tehetetlensége miatt ki­zártak házából, nem töltheti napjáít a szabad ég alatt, vá­rótermekben. közintézmények padjain — éppoly fontos, mint a csatornázás, a kereskedelmi hálózat bővítése, vagy a ter­vezett telekcsere a község és az egyik nagyvállalat. között — jut eszembe magyarázko­dása, míg időt kért, hogy a rend őrével szót válthasson. BUDAÖRS holnapjáról ül­tünk le beszélgetni, de mellé­kesnek tűnő félmondatokból, megjegyzésekből az embert is megismertem. A családot, amely nevetve intézi el, hogy estébe nyúlik a munkaideje, s vacsora után is előkerült még egy akta, s reggel ötkor már ugyancsak az iratok fölé hajol, készül az előtte álló napra. A hátország érti. hogy megszállottja települése fejlő­désének, fejlesztésének. S az sem okozott megrázkódtatást, hogy kevesebbért szegődött el Budaörsre, a budai járási hi­vatal osztályvezetői posztjá­ról. Megfogott az a ragaszko­dás. mely a helyhez köti. s amit úgy fogalmazott meg: míg mások egy városban, egy településen töltötték a gyerek­kort, az iskolai éveket, mi édesapám ~ vasúti beosztása miatt gyakran cserélgettük lakhelyünket• Aztán meg a ta­nulás. az egyetem kényszerí- tett arra, hogy vándoroljon. A kötődést, a településhez való ragaszkodást, az ismerősök, a barátok körét itt érezte elő­ször sajátjának. S ez adta meg az indíttatást ahhoz, hogy Bu­daörs szolgálatára szegődjön. A MÄR IDÉZETT félmon­datok, megjegyzések utaltak arra is. hogy ezt a szolgálatot szinte már-már magasztosnak érzi- Lehet, hogy már délelőtt, de az is előfordul; késő dél­után idősebb bácsi vagy fia­talasszony ügyében kopogtat halaszthatatlan intézkedést, Sokoldalú kapcsolatok A helyőrség és a város Esze Tamás szobra. Balra az alkotóművész, Bakos Ildikó, jobbra a ké* sei utód, dr. Esze Tamás történész. * Katonaviselt fiatalok között V. nem ritka, hogy a beszélgetés J az egyenruhában töltött évek- ^ re, időszakra terelődik. Min- ^ dcnki őriz egy-egy számára 4 fontos eseményt, történetet, y amelyből a hetek, hónapok már y. régen kiűzték a keserűbb em- y lékeket, s inkább a vidámabb, 2 a kellemesebb dolgokat őrizte J meg agyának szürkeállomá- ^ nya. Akik régebben húzták ma* ^ gukra az angyalbőrt, sokszor y hitetlenkedve hallgatják a kö- y zelmúltban leszereltek szavait, y. amelyekből bizony már hiá- ^ nyoznak azok a mondatok, ^ hogy gyakori volt a kiszúrás, ^ kemény, izzasztó volt a sorka- 4 toiiai szolgálat. y Tény, hogy sokat változott — y előnyére —- a katonaélet, az v. egykor zárt közösséget ma már $ a nyitottság jellemzi. Ennek bi- ^ zonyítéka, hogy a khakiszínű ^ ruhába öltözött fiatalok, ha ^ kell, lakásokat építenek, ott y vannak a mezőgazdaságban, ba- y kapcsolódnak szolgá.ati hegyük y csinosításába, társadalmi mun* ^ kát végeznek, közművelődési, ^ honvédelmi nevelő s más fel- A adatot látnak el. Vajon egy-egy település életében mennyire meghatá­rozó a katonák közelsége? Együtt élnek-e városukkal, osztoznak-e annak örömeiben, bánataiban? A kérdésre Pest megye egyik patinás helyőr­ségében, Vácott kerestünk vá­laszt. A Dunakanyar bal partjá­nak központjába érkező elő­ször a város határában talál­kozik a honvédmúlt egy da­rabkájával. A kettes számú főközlekedési út mentén em­lékmű hirdeti az utókor szá­mára, hogy az 1843—49-es szabadságharc idején Kossuth katonái itt ütköztek meg a császári erőkkel, s a dicsősé­ges tavaszi hadjárat kereté­ben kiűzték az idegenekef a városkából. Tovább, a Gom­bás-patak mögött magasodó lakótelep egy része is ennek a kornak emlékét idézi nevében. Eöldváry Károly honvédtiszt, akinek nagy szerepe volt a császáriak legyőzésében, név­adója lett a lakótelep előtti térnek. Tovább, a Lenin út mentén levő Madách Imre Művelődési Központ már nem a múlt, de a jelen szimbólu­ma is lehetne. Hiszen nemcsak az építkezésnél segítettek a katonák, de ez a ház egyben helyőrségi művelődési központ is. Ez utóbbiról Monori Balázs, a városi tanács vb-titkára tesz említést, majd sorolja azokat a dolgokat, amelyekben köz­ponti helyet kap a honvéd­séggel való együttműködés. megoldást sürgetve a községi pártbizottság titkárának ajta­ján. S ha csak rajtuk múlik — mutasson az óra délután négyet, ötöt. fél hatot —, nem távozik dolga végezetlenül. Egymásra utalva, egymást se­gítve dolgoznak a településért. Ott, ahol hosszú ideje — beteg­ség miatt — a tanácsi vezetés minden gondja-baja a végre­hajtó bizottság titkárára há­rul. Ha az összhang nem lenne oly zavartalan a tanács és a pártbizottság között, ez aligha menne ily olajozottan. Fiatal asszony dr. Ugróczky Mária. Nyitott szemmel, fül­lel jár a nagyközségben, szin­te nincs olyan dolog, amiről ne tudna, amit ne ismerne. Útban a tanácsháza felé nem rest a lábasbázak aljába be­pillantani egy kerülő árán sem, mert látni, tudni szeret­né. valóban dolgoznak-e a kivitelezők az újabb szolgál­tatóegység mielőbbi elkészül­tén. Mint a tenyerét, úgy is­meri a régi település minden utcácskáját, az ott élők gond­jait, véleményét. Nem tudom, hány órát, hány napot lopott el a szórakozásra szánható, fordítható időből arra, hogy a legújabb jogszabályokat, épí­tészeti eljárásokat, kivitelezési megoldásokat úgy fújja, mint akinek az égvilágon más dol­ga sincs., mint ezt felmondani, netán ebből holnap vizsgázni. NEM TARTJA azonban ezt sem egyéni érdemnek, a szol­gálatba, a közösség szolgálatá­ba tartozó kötelezettségek kö­zé könyveli el. Jó értelemben vett megszállottság, elhivatott­ság vezérli. Ahogy maga mondta „csak kötődés az álta­la választott településhez, an­nak holnapjáért.” Varga Edit — Vácra sokféle tulajdon­ság jellemző — mondja. — Szoktak bennünket ipari cent- runíként, iskolavárosként, mű­velődési és turisztikai köz­pontként említeni. De mi egy­ben helyőrség is vagyunk^ s úgy hiszem, hogy ez rangot, megbecsülést jelent számunk­ra. A kapcsolatok nem formáli­sak. Bizonyítja ezt, hogy a vá- ros_ iskolaépítéseinél, a parko­sításoknál, a deákvári lakóte­lep környékének rendezésénél s mostanában, a ligetben folyó munkálatoknál ott serényked­nek a katonák is. Együttműködés — Az együttműködés egy másik, de számunkra igen hasznos __ területe az iskolák­ban levő honvédelmi nevelés keretében valósul meg — tájé­koztat Nagy Géza, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője. — Rendszeressé vált, hogy az alakulatoktól egy-egy tiszt előadást tart ebben a témakörben az általános és középiskolások számára. Ugyanakkor iskolai honvé­delmi^ napok lebonyolításá­ban is fontos feladatot vál­lalnak. Ma már arra is van lehetőség, hogy a gyere­keknek bemutassák a lakta­nyát, megismertessék velük a katonaéletet. Idén májusban nyílt meg az egyik alakulat­nál az Esze Tamás emlékszo­ba. Ugyanekkor a város is ki akarta fejezni háláját a se­gítségért, s mi egy, a kuruc vezérről készült mellszobrot ajándékoztunk a laktanyának. Bakos Ildikó szobrászművész — aki ugyancsak városunk­ban él —, alkotásának leleple­zésekor ott volt dr. Esze Ta­más történész is, aki egye­nesági leszármazottja nagy­nevű elődjének. Szoros szálak A katonákról sokan azt tartják, hogy kevés beszédűek, inkább a gyors cselekvés meg­testesítői. Pedig hát az egyen­ruhát viselő emberek is tudnak őszintén örülni, bánkódni, ha éppen arról van szó. S még valami: büszkék is lehetnek. A helyőrségparancsnok, Ke­zeli Tamás ezredes őszinte lel­kesedéssel beszél arról a' vá­rosról, amely otthont adott az ő és családja számára. — Mi éppen úgy idetarto- zónak valljuk magunkat, mint a civil lakosság. Tisztjeink zöme itt nevelkedett gyerek­korától, mielőtt a mi hivatá­sunkat választotta volna. Ne­héz lenne mindazt sorra ven­ni, hogy hányféle szállal kö­tődik a helyőrség Vác hoz — kezdte a beszélgetést a hely-' őrség parancsnoka. — Ma­gam a városi pártbizottság­nak, a helyettesem a tanács­nak, egy másik tiszt az MHSZ- nek a tagja. Van aki a sport, a művelődés, az ifjúság hon­védelmi nevelése területén te­vékenykedik. KISZ-eseink az ifjúsági szervezetnek nyújta­nak segítséget, de nem feled­keznek meg az idősekről sem. Patronáljuk például a sződli- geti szociális otthont. Szoros szálak kötnek össze bennün­ket a helyi üzemekkel. Szocia­lista brigádokkal, óvodákkal, iskolákkal vettük fel a kap­csolatot. Ezek zömmel segít­séget kérnek tőlünk. S* hogy aztán később ismét jelentkez­nek, ez azt jelentheti, hogy elégedettek a társadalmi mun­kánkkal. Persze nemcsak in­tézményekkel, de a helyi ve­zetéssel is sikerült gyümölcsö­ző együttműködést kialakítani. Jelenleg például ott vannak katonáink a városi fürdő bő­vítésénél is, amely a sokadik feladat számunkra, de szíve­sen végezzük el. Eleven KSSZ-élet Pedig a hadseregben a tár­sadalmi munka masabb értel­met kap,' mint a polgári élet­ben. Itt a kiképzési feladatok­nak kell elsősorban eleget ten­ni, s csak bét végén, a saját szabad idejük terhére vállal­hatnak társadalmi munkát az alegységek. — Fontos kihangsúlyozni, hogy a. jelentkezés önkéntes alapon történik . — folytatja Kézeli Tamás ezredes. — Az állomány zömmel a város, a megye ifjúságából kerül ki, s ezek a fiatalok kötelességük­nek tartják, hogy segítsenek. A helyőrség parancsnoká­nak szavait Helfenbein Péter őrmester is megerősíti. A fia­talember az; egyik egység KISZ-bizottsági titkára, aki sorkatonából lett továbbszol­gáló. — Sajátosságainkból adódik, hogy o néphadseregben eleven a KISZ-éiet. Amikor az újon­cok bevonulnak, a szervezett­ség alig éri el a harminc szá­zalékot. Leszereléskor ez már a hetven százalék fölött van — mondotta a titkár. — Ki­alakult kapcsolataink lehetővé teszik, hogy minden jelentő­sebb városi és járási rendez­vényen ott lehessünk. Számtalan példát lehetne még sorolni, de szinte képte­lenség mindent reflektorfény­be állítani. Tény azonban, hogy a helyőrség léte rangot jelent a város számára. A kö­tődésnek elszakíthatatlan szá­lai szövik át a néphadsereget a polgári élettel. Csitári János A Lurucvezérröl elnevezett emlékszoba egy részlete. Mayer László felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents