Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 25., VASÁRNAP 3ZB GalfgafeJ G7 Céltudatos fejlesztés, jé szervezés Gépkocsivezetők, szerelők kellenének •WS Hfatfarab Nagy dobozos, IFA-hűtőko- csi fordul be a nyárfasoros út­ra. Beáll a tejüzem rámpájá­hoz- Megpakolják friss tejjel, és máris indul tovább. Vác- szentlászló, Gödöllő, Vác az útvonala. Kényes áru — Naponta tíz-tizenkét va­gon folyadékot mozgatunk meg — mondja Gádor József, a vácszentlászlói Galgatej Gazdasági Társaság igazgató­ja. — Kétszázhatvan-kétszáz­hetven üzletnél, áruháznál, is­kolánál, nagykonyhánál állnak meg naponta gépkocsijaink, ennyi helyre jut el a környék­beli tej, amit előbb persze be­hordunk, s feldolgozunk az üzemünkben. — Jól kell szerveznünk min­dent, hiszen a tej kényes áru. Most sajnos elóg nehéz a munkánk, hiszen a gépkocsi- vezetők és a szerelők közül tucatnyian hiányoznak. Csu­pán a sorkatonai Idejét nyolc tölti. Gépkocsivezetőkből amúgy is hiányunk van, pe­dig viszonylag jól fizetünk. Nem tagadható persze az sem, hogy alapjában véve szorgalmas embert kíván a helytállás, az üzemben dolgo­zóktól éppúgy, mint a gépko- osizóktól. Korán kell kelnie annak, aki fuvarba indul Vác- ra. Dunakeszire, vagy éppen Budapestre, hogy a boltok haj­nali nyitására letegye a tejet. Van persze, aki ezt szereti, mert utána szabad napja, sza­bad délutánja van­Kialakult azért egy jó kis törzsgárda a Galgatejnél. szá­mosán itt tanulták ki a szak­mát, vagy jöttek bele a tenni­valókba, ahogy a feladatok adódtak. Többeknek, akik hosszabb időre kötelezték el magukat, két vagy három szak­mája is van. A legjellemzőbb, hogy a gépkocsizók egy része kitanulta a járműveken alkal­mazott hűtőgépek javítását, így a kisebb hibákat akár út­közben is elhárítják. A javító- műhelyben dolgozók pedig hi­vatásos jogosítvánnyal rendel­keznek, így ha nagyon fontos, kisegítik a szállítókat. Nagyobb hűtők A legtöbb tejet egyébként a gesztor, a vácszentlászlói Zöld­mező Tsz adja a tejüzemhez, a terve szerint egész évben mintegy nyolcmillió litert, a többiek együttvéve szerződtek ugyanennyi tejnek az átadá­sára, s valamennyit a kör­nyékbeli háztáji tejgyűjtőkből is behordanak. A túrái, a dá- nyi és a galgamácsai tsz, vala­mint az Alagi Állami Tangaz­daság tagja a Galgatej-társa- ságnak. — Ügy tudjuk, nagyon ke­vés fejlesztési lehetőségük van az idén, de azért sikerült né­hány új eszközt üzembe állí­tani. — Valóban nem sok az a 3,1 millió forint, amit elkölthe- tünk — mondja Gódor József igazgató. — Ezt azonban szi­gorúan a technológiai vonal korszerűsítésére fordítjuk, ide értem a tej fogadásától a ki­szállítás fázisát is. Tart a hű­tőrendszer rekonstrukciója, az eddig használt egyenként hat­száz kalória hőt elvonó hűtő­ket két, egyenként százezer kalóriás berendezéssel váltjuk fel. Ezeket saját szerelőink ál­lítják üzembe, az Alföldtej társaság kőröstetétleni feldol­gozójából vettük meg­Most két tejtöltő félautoma­ta géppel töltik a tasakokat, ezután is így lesz, csakhogy mintegy nyolcszázezer forin­tért egy újat is üzembe állíta­nak, a régieket felújítják, s egy mindig tartalékként ké­szenlétben áll. Az új gép egy­aránt alkalmas lesz fél-, illetve egyliteres tejestasakok töltésé­re. A nyáron jóval kevesebb ki­fogás volt termékeikkel szem­ben. Ez a megszilárdított mun­kafegyelemnek is köszönhető. S annak, hogy az üzletekből kevesebb reklamáció érkezett a dátumozásra: egy éve nem festékkel írják a tasakra a napot, hanem úgy nyomják, sütik rá. Még az idén ugyancsak hasz­nálatba vehetik azt a 380 ezer forintos,, lengyel • gyártmányú kannamosó gépet, amely órán­ként százötven-százhatvan edényt öblít, mos és fertőtle­nít ki. Ne érje kár A tejet, a saját előállítású tejfölt és a túrót, valamint a Budapesti Tejipari Vállalattól átvett több tucat terméket: sajtokat, joghurtot, kefirt, tej­színeket zárt, hűtött kocsikban viszik a helyszínre. Most érke­zett egy új IFA-gépkocsi, így már öt van belőlük a Galga- tejnek. Ezekben nyáron is öt­hat fokon tartható az áru, hogy a boltokig se érje káro­sodás. Fehér István Országosan Is hiánycikk az a lemezszekrény, amelynek gyár­tására várhatóan a Gödöllői Tangazdaság vállalkozik. A nyo­máscsökkentő és gázfogyasztásmérő műszert magába foglaló szekrény mintadarabja már el is készült a Tiszántúli Gázszol­gáltató Vállalat megbízásából. Képünkön: Megyeri István és Pintye István szereli a szekrényt. SEidskeiés Mikola Árpádra Legyen emléktáblája! Nemrégiben ismét ülésezett az MSZMP városi bizottsága mellett működő munkásmoz­galmi erhlékbizottság. A meg­jelenteket Fogarasiné Deák Valéria művelődési re­szortfelelős üdvözölte. Ezután Heltai G. Miklós, a bizottság glnöke emlékezett meg Hor­váth Károly nyugalmazott gépgyári igazgatóról, aki a közelmúltban hunyt el. A bizottság tagjai beszámol­tak az elmúlt ülés óta vég­zett munkájukról, megállapod­tak abban, hogy folytatják a kutatómunkát, majd megha­tározták, ki miben serényke­dik. Szorgalmazzák az idős párttagokkal való találkozáso­kat. Elhatározták azt is, hogy javaslattal élnek az illetéke­seknél, amelyben kérik, hogy Mikola Árpádnak, a város mártírjának a róla elnevezett téren lévő egykori lakása fa­lán táblával örökítsék meg emlékét. Mikola Árpád a Szabolcs- Szatmár megyei Gáván szüle­tett 1872. február 27-én. Anya­könyvébe akkor három ke­resztnevet is bejegyeztek. Mi­Test nevelés Szabás-varrás tanfolyam Népművelők beszélgetésein gyakran hangzik el a megálla­pítás, de ezt igazolják a sta­tisztikai adatok is, hogy an­nak a szakkörnek, tanfolyam­nak van a művelődési házak­ban a legnagyobb sikere, amely valamilyen gyakorlati és szinte azonnal hasznosítha­tó ismeretet ad. Zsámbokon a közeli napokban indul a gép­kocsivezetői tanfolyam. A já­rás legtöbb községében szer­veztek segédmotorvezetői tan­folyamot. A kerepestarcsai művelődési ház legnépesebb, legaktívabb kisközösségét a kertbarátkor tagjai alkotják. Pécelen szakismereteiket bő­víthetik a műanyagkészítők, a hegesztők s több más szakma iránt érdeklődők. A bagi Dózsa György Mű­velődési Központban és a hé- vizgyörki November 21. Mű­velődési Házban október ele­jén kezdődik a szabás-varrás tanfolyam, melynek szervezé­sét az előző tanfolyamokra jellemző meggondolások indo­kolták. Lányok és asszonyok egyaránt szeretnek szépen, divatosan öltözni, ám a buti­kokban árult holmik árát nem az átlagjövedelmekhez igazít­ják, A családokban nő a gye­rek, át kell alakítani számára egy-egy ruhát vagy esetleg újat kell varrni. Sok lakásban ott a nász­ajándékként kapott varrógép is, ezért, könnyű lenne a var­rás, ha a varrni akaró a sza­bás alapjait ismerné. Sokan szóltak ezekről a gondokról ígv szü'etett az öt­let. hogy Bagón és Hévizgvnr kön megszervezik az alapis­mereteket nyújtó négyhóna­pos szabás-varrás tanfolyamot amit -— ha érdeklődés lesz, a haladók tanfolyama követ. Az október elején kezdődő foglalkozásokra még elfogad­nak jelentkezéseket a két köz­ség művelődési házában. Ismét a nagyteremben Két évvel ezelőtt, a vérségi művelődési ház belső szépíté­se után a testnevelési órákat az épület pincéjében tartot­ták. Célszerűnek látszott ez egy­részt a nagyterem állagának és berendezéseinek megóvása végett, másrészt a viszonylag csekély létszámú osztályok számára még mindig kedve­zőbbek voltak a gyakorlatok végzéséhez a feltételek a pin­cében, mint a tantermekben. Az elmúlt években már ma­gas létszámmal indultak az el­ső osztályok, a pince szűknek bizonyult, indokolttá vált is­mét a nagyterem használata. Tavaly erre nem kerülhetett sor, mivel átmenetileg az óvodásokat helyezték el ott, az idén viszont a terem kime­szelése után, a rossz idő be­álltával ismét a nagyterem lesz a testnevelési órák szín­tere. kola Károly Kálmán Árpád, apja az 1848-as szabadságharc idején Kossuth rajongója volt, ezért a szabadságharc leveré­se utáni üldöztetés miatt Mi- koláék Hevesre kerültek. Kos­suth eszméiből plántálódott az idős Mikolán át a fiatal Ár­pádba, aki ugyancsak fogé­kony lett a politika iránt. Pestre költözött, ahol a Ta­nácsköztársaság idején bevá­lasztották a fővárosi posta direktóriumába. A Tanácsköztársaság leveré­se, a dicsőséges százharminc­három nap után állást vesz­tett ember Gödöllőre telepe­dett. Könyvügynök lett, 6ok családnál megfordult, ismer­kedett és támogatókra lelt. Baloldaliságáról ugyan nem nagyon szólt, de aki ismerte, tudta róla, hogy merre húz a szíve. Egy feljelentés alapján 1944 őszén lakásáról elhurcol­ták a csendőrök és november 4-én a többi mártír sorsára ju­tott. Dregonya József, Kobzi János és Valentint János tár­saságában Vácra, majd Ko­máromba, később Sopronkőhi­dára került. • Németország felé vitték, hurcolták el valamennyiüket és soha nem kerültek vissza. A felszabadulás után teret ne­veztek el Mikola Árpádról, ott ahol még áll az a ház. amely­ben egykor lakott. Az emlék­tábla avatására december 12-én, a város felszabadulásá­nak évfordulóján kerülhetne sor. Csiba József MéHsgek A városi tanács termelés- ellátás felügyeleti osztálya ér­tesíti a mértékhasználó kis­iparosakat, kiskereskedőket és őstermelőket, hogy a mérőesz­közök kétévenként kötelező időszakos hitelesítését szep­tember 28-án, szerdán 8-tól 12 óráig a GSC helyiségében (a HÉV Szabadság téri állomás épületében) végzi az Országos Mérésügyi Hivatal. Kfránd&síás ss Szovjetunióba A kartali Petőfi Termelőszö­vetkezet közművelődési bi­zottsága és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság tagcso­portjának elnöksége decem­berben négynapos kirándulást szervez a Szovjetunióba. A ki­ránduláson a termelőszövet­kezet dolgozói ✓és azok család­tagjai vehetnek részt. A cso­port repülőgéppel utazik Le- ningrádba. A négy nap gazdag programot ígér. Városnézést, múzeumlátogatást, kirándulást Puskinba, cirkuszi előadás és sok más maradandó élményt adhatnak a kirándulás részt­vevőinek. A szövetkezet negy­ven fős csoportja az elmúlt évben Moszkvával ismerke­dett. A tavalyi kirándulás si­kere alapján nagy az érdeklő­dés a leningrádi út iránt. üyíló és bukó Hazánkban Is egyre terjed­nek a szakemberek szerint jobb, pontosabb zárású mű­anyagkeretes ablakok. Ezek a régitől eltérő zárószerkezetek, másfajta vasalást igényelnek. A kerepestarcsai Szilasmenti Tsz ipari üzemében ez év IV. negyedévében kezdik el a fo­kozott légzárású ablakok va- salatának gyártását, nyíló és bukó kivitelben. Képünkört: Túrosán László szerszámkészí­tő az új termék egyik gyártó­szerszámát állítja össze. Hancsovszki János felvételei A nap programja Szeptember 25-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: . Stúdiómozi: Taviani fivérek: A rét.-Olasz film, készült 1982- ben, 20 órakor. ÉN, ÉN, ÉN. Megborzongok, ha valamelyik szerv, testület, bizottság, elnökség vezetője unos-untalan egyes szám első személyben fogalmaz. Kitalál­tam. elintéztem, szereztem, megoldottam, keresztülvittem. Mi jogon? Udvariasságból sem volna szabad, de itt többről van szó. A testület dönt. ■ ha­tároz, fogad el. foglal állást, nem pedig a vezetője. Ő is csupán egy a többi között, leg­feljebb más a szerepköre. Az együtt hozott döntést képvise­li, végrehajtatja, ellenőrizteti. Észrevettem azonban, hogy nem csak betegesen hiú enu berek beszélnek egyes szám első személyben, hanem sze­rény, az önmutogatástól távol álló személyek is. Többször észlelve a jelenséget, kezdtem figyelni, vajon miért? Hátha többről van szó. mint rossz felfogásról. Különösen akkor fogalmaz­nak így némelyek, ha testü­letük nem hivatásos embe­rekből áll a vezető pedig füg­getlenített. ö viszi az ügye­ket, szervez, intézkedik, a leg­különbözőbb módszerekkel hoz össze embereket, akciókat, találkozókat. S még változa­tosabb az eszköztára, ha .mondjuk az a feladata, hogy Mindennapi apróságok valamely összejövetelre kis üdítőt, harapnivalót, ajándékot szerezzen. A bizottság, elnökség tagjai napjaikat munkahelyükön töl­tik, van családjuk és ezer más gondjuk, belátható, hogy nem jár az eszük folyton társadal­mi megbízatásukon. Idősza­konként összegyűlnek, ha akad ötletük, elmondják, ha nincs, hallgatnak. Senki sem róhat ja őket meg ezért A füg­getlenített vezető nem hivat­kozhat munkahelyi gondokra. Hiszen azért kapja a fizetést, hogy testületé nevében csele­kedjék. S ha a testülettől is azt hallja, megbízunk benned, el tudod te ezt intézni nélkü­lünk is, nagyon jó az előter­jesztés, nem tehetünk hozzá semmit, csodálhatjuk-e az egyes szám első személyű fo­galmazást? KINCSES. Fogalmam sincs, hogyan került Kineses Károly Gödöllőre, miért éppen ő lett a művelődési ház helyettes igazgatója. Azt viszont majd­nem biztosra veszem, ha Kin- cseu nem jön Gödöllőre, a művelődési ház és jó néhány ember tevékenysége is más lenne egy kicsit. Valószínű­leg kevesebb érdekes /oíóíci- állítást láttak volna a gödöl­lőiek és a környékbeliek. S akik most lelkesen gyűjtik, azoknak talán eszükbe sem jutott volna, milyen értékes dokumentumai a közelmúlt­nak a legkisebb falu házaiban is fellelhető fényképek. Lapunkban is megírtuk, nemrég Versegen jártak azok a gimnazisták és tanárok, akik Kincses Károly hatására sze­rették meg a fotót, a fotózást, ébredtek rá a régi felvételek értékére. Lestyán Péter tanár így beszél erről: Hogy a fo­tótörténeti ügy elkötelezettié- vé váltam, meghatározó él­mény volt a szadai fotótábori kiállítás, valamint Kincses Károly ügyszeretete, megszál­lottsága. Hogy mi lehet az egyes em­ber szerepe, lehet-e szerepe a közösség arculatának alakítá­sában, arra Kincses Károly példája is tanúbizonyság. ROKONSÁG. Lassan rá kell jönnünk, hogy minden, vala­melyest is jelentős, ismert sze­mélyiség — legyen politikus. művész, tudományos ember — vagy Gödöllőn, illetve a já­rásban született, vagy ezen a környéken lakott, mígnem sorsa, szerencséje, képessége, elhivatottsága megyei, orszá­gos vezetői posztokra emelte, s emiatt elköltözött innen. Majdnem kivétel nélkül ak­kor értesülünk a rokoni szá­lakról, amikor valami baj van, vélt vagy valódi sérelem miatt keresnek fel bennünket. Az EGYIK típus a jelentős rokon nevét — mindig az utó­nevet, naptári alakjában, so­hasem becézve — sérelme taglalása közben, mintegy mel­lékesen ejti ki: — Beugrot­tam magukhoz is, elmondom a panaszomat. most éppen megyek a Zoltánhoz, Tibor­hoz, Györgyhöz, mindjárt in­dul a vonatom, HÉV-em bu­szom. S, ha tudakozódunk, ki az a Zoltán, Tibor, György, kivágják a vezetéknevet. A másik a végére hagyja a nagy rokon nevét, az utolsó, megsemmisítő ütésnek. Ha nerr intézkednek, megyek Ti­borhoz, Zoltánhoz, s kérdőn ránk vetik tekintetüket. Mit válaszolhatunk erre? Meg­akadályozhatunk valakit ab­ban, hogy felkeresse a roko­nát?! Kör Pál Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szól a figemadár, fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig- Népi életképek az 1930-as évek magyar fotóművészeinek anyagából. A Magyar Fotómű­vészek Szövetségének archív anyaga. 16—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Bakó Ilona textilművész ki­állítása, megtekinthető 10—14 óráig. Nagytarcsa, falumúzem: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10~ 18 óráig. Szeptember 26-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Szól a figemadár. fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotóművészeinek anya­gából. (A Magyar Fotóművé­szek Szövetségének archív anyaga.) wm Mozi Egy kis indián. Színes, szinkronizált amerikai ka­landfilm. Csak 4 órakor! Kémek a lokálban. Színes, szinkronizált francia—olasz bűnügyi filmvígiáték. 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felüliek­nek. ISSN 9133—1357 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents