Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

1983, SZEPTEMBER 23., PÉNTEK •&a*m Siló lesz a tengeriből A klskunlachází Kiskun Tsz-ben mintegy 300 hektárról silóz- zák a takarmánykukoricát. Országgyűlés Bizottsági ülés Az országgyűlés kulturális bizottsága Óvári Miklósnak', a bizottság elnökének vezetésé­vel csütörtökön Szegeden tar­totta ülését. Az írásbeli elő­terjesztés és Szabó Sándornak, a Csongrád megyei Tanács el­nökének tájékoztatója alapján részletesen áttekintették a megye művelődési helyzetét, az oktatásban, a tudományos kutatómunkában, a közműve­lődésben, a művészeti életben az elmúlt években elért ered­ményeket és megvitatták a fel­adatokat. , KGST-tanácskozás Csütörtökön a jegyzőkönyv ünnepélyes aláírásával befeje­ződött a KGST rádiótechni­kai és elektronikai ipari ál­landó bizottságának 46. ülése Balatonszéplakon. Nagy figyel­met fordítottak a színes televí­ziós készülékek új típusainak kifejlesztési és gyártási prog­ramjának megvalósítására. Napirenden: a szolgáltatások Vásárlók oklevele a boltoknak $ Rendkívül fontos témát választott tegnapi ülésének ^ témájául a Fogyasztók Megyei Tanácsa. A testület — is- ^ merve, hogy az új vállalkozási formák egy sor ma még ^ megoldatlan kérdést hoztak a felszínre —a lakossági szol- I gáltatások helyzetéről és a fejesztés lehetőségeiről tár- | gyalt. Bár a gondokat egycsapásra nem lehet megoldani, | a megbeszélésen elhangzottak azt erősítik meg, hogy ^ szükséges és célszerű a rendelkezésre álló eszközük kö- zül az érdekeltség megteremtését választani a helyzet á javítására. Ez Volt az álláspontja Cson­ka Tibornak, a megyei tanács elnökhelyettesének is, aki elő­terjesztésében részletes és ala­pos elemzést adott. Az ered­mények között említette, hogy szűkebb pátriánkban az elmúlt es z tend ő bep tovább bővült a szolgáltatóegységek száma, ki­alakultak azok az ellátó és ja- , vító üzemek, szervizek, ame­lyek már magasabb ezínvona- Ion dolgoznak. Az elmúlt öt­éves tervben esztendőnként még átlagosan. 17,6 százalékkal . nőtt é gazdálkodók teljesítmé- " nyé, az Utóbbi időszakban azon­ban ez a folyamat lelassult. , Ennek ' egyebek között az élet­színvonal alakulása következ­tében , megváltozott fogyasztói ’.szokások, valamint a szabályo­zó rendszer szigorítása az oka. Előnyösebb a közületnek? Pénzben mérve is óriási az a feladat, amelyet a szolgálta- . toknak pontosan, gyorsan ' és kiváló minőségben kellene megoldaniuk. Kellene — írtuk, s a feltételes mód indokolt. Ugyanis napjainkban számos jel mutat arra, hogy a meny- nyiségi növekedéstől jóval el­marad a minőségi. Nem fejlődött megfelelően a megrendelők és a munkára vállalkozók kapcsolata, a ' ki­szolgálás kulturáltsága, s ami különösen nagy gond: nem alakult ki verseny az azonos körben tevékenykedő szolgál­tatók között. Ennek egyebek között az a . következménye, hogy az erőfeszítések ellenére sem sikerült számottevően visszaszorítani a kontárkodást. Az emberek egy része tehát, ha elégedetlen a kapott mun­kával, előnyben részesíti a szá­mára valójában hátrányos megoldást! Mert az engedély nélkül dolgozó „szakemberek” nem adnak számlát, garanciát sem kötelesek vállalni ... Foly­tathatnánk még a felsorolást, de ebből is látszik, hogy a vá­sárlókat védő jogszabályok csak abban az esetben érvé­nyesíthetők, ha a szolgáltatás „hivatalos”. Ebben az ötéves tervben, fi­gyelembe véve a még hátra­levő két esztendőben várható esetleges változásokat is. me­gyénkben a szolgáltatási tel­jesítmény mintegy ötvenszá­zalékos növekedésére számí­tanak. . Ezzel elérhető, hogy Pest. megye valamennyi váro­sában és a járási székhelyű településeken megfelelő számrí ilyen tevékenységet folytató egység működjék. Ez akkor is megvalósítható, ha a beruhá- • zások támogatására fordítható összegek alaposan megcsap­pantak, s csak arra elegendő a pénz, hogy a már folyamat­ban levő építkezéseiket — pél­dául a fóti és a dunakeszi szolgáltatóházakat — befejez­zék, illetve a kisebb fejleszté­seket segítsék. k Személytelen kapcsolat Az előrelépésben minden­képpen szerepet kell kapniuk az új vállalkozási formáknak, bár a jogszabály megjelenésé­től eltelt rövid idő alatt még lényeges következtetések nem vonhatók le. Tény azonban, hogy jelenleg úgy tűnik, a kis­szövetkezeteknek és más tár­sulásoknak kifizetődőbb a kö­zületi, mint a lakossági szol­gáltatás. Az előterjesztés után Margó György, a váci autójavító kis vállalat igazgatója kért szót. Elmondta, hogy az idén ja­nuár 1-én kaptak lehetőséget az önállósulásra. Amikor emel­lett döntöttek, még nem szá­míthattak arra, hogy’ számta­lan nehézséggel kell megküz­deniük. Majdnem fél eszten­deig tartott, míg sikerült meg­állapodni a volt központtal a vagyonmegosztásról, s hossza­dalmas tárgyalások után tud­ták csak elfogadtatni a szerző­déstervezeteket a most már velük közvetlen 'kapcsolatba kerülő hazai nagyvállalatok­kal is, amelyek a szervezeti változást kihasználva, nem egyszer igyekeztek visszaélni a helyzettel, s az érdekek egyeztetése helyett a „felülről diktálást” próbálták választa­ni. Hasonló tapasztalatokról számolhatott be a másik me­gyei kis vállalatunk igazgató­ja is. Bába József, aki a Ka- lor kis vállalatot irányítja, azt emelte ki, szolgáltatásaik ki- terjesztésével igyekeznek mind nagyobb bevételhez jutni. Az adminisztratív létszám nagy arányú csökkentése utóm. is még maradt arra energiájuk, hogy más gazdálkodóknak számviteli munkát végezzenek. Bizonyára ennek is köszönhe­tő, hogy az első. félévben túl­teljesítették terwiksf Több hozzászóló számolt be hasonló sikerekről. Kiss La­josáé, a dabasi áfész igazgató­sági tagja például elmondta, hogy amióta a szövetkezet au­tójavítóját szerződésbe adták, sokat javult munkájuk színvo­nala. Mészáros Gyula váci kül­dött viszont azt sürgette, a fo­gyasztók érdekvédelmi szerve­zete indítson megyei kam­pányt annak érdekében, hogy mielőbb változás álljon be a a szolgáltatók és a megrende lök közötti személytelen kap csolatban. Többféle eszközzel Tény, hogy ezek a kezdemé­nyezések segíthetnek a gondok megoldásában, s bizonyára nem kis rangot jelent majd, ha valamelyik boltban díszes oklevél hirdeti: ez az egység a vásárlók szerint a legjobb. Mégis a meggyőzés és a propa­ganda eszközeit össze kell kapcsolni az, érdekeltségi rend­szer korszerűsítésével, s az el­lenőrzések fokozásával. Furucz Zoltán lí| Nemzeti Színház éplii Amilyennek a tervezők képzelik Naphosszat nyitva lesz az érdeklődő közönség előtt (Folytatás az 1. oldalról.) A Nemzeti Színház részletes beruházási programja az év végéig készükéi. Az építkezés, amelynek 1989-re kell befeje­ződnie, az előzetes számítások szerint mintegy 2,5 milliárd forintba kerül. A színház egy nemzetközi pályázaton díjazott magyar terv korszerűsített változata alapján épül fel, Az átdolgo­zás hasznosítja a tervezők korábbi elemző vizsgálatainak tapasztalatait és az elmúlt évek nemzetközi színháztech­nológiai fejlődését. A tervezés — Hófer Miklós egyetemi ta­nár vezetésével — a Középü­lettervező Vállalat tervezőcso­portjának feladata, a kormány által jóváhagyott építési hely és a Művelődési Minisztérium meghatározta funkcionális, műszaki paraméterek alapján. A színház a Dózsa György úton, a Gorkij fasor tenge­lyében épül, homlokzata a Dózsa György útra néz majd. A színház — a korszerű közművelődési elvek szellemé­ben — egész nap nyitott lesz a kulturális rendezvények előtt. Az épületnek a közön­ség látogatta részeit modern elvek alapján alakítják át, olyan alaprajzi megoldással, amely a Városliget. és a Dó­zsa György út felé is megnyit­ja a színház nagy tereit. A kö­zönség mozgását, illetve az üzemi-gazdasági forgalmat egymástól elkülönítik. Az autóbusszal, a földalatti meg­állójától gyalog vagy a gép­kocsival érkező közönség a Dózsa György úti főbejáraton lép az épületbe, és a pénztár- csarnokon, a ruhatári tereken át tágas, télikert jellegű elő­csarnokba érkezik. A színpadot karéjban körül­ölelő nézőtér amely a^ elő­csarnok központjában lész — befogadó képessége változtat­ható, maximálisan ezeregyszá- zan foglalhatnak helyet a széksorokban. Kialakítanak egy stúdiószínpadot is, amely kétszáz nézőt fogadhat. A színpadrendszerhez köz­vetlenül kapcsolódik a dísz­let-összeállító tér és az üzemi bejárat. A színpad széles meg­nyitása, a nagy előszínpad, olyan és akkora nyílt teret ad, amely alkalmas szinte bármely rendezői koncepció megoldá­sára. Ezt segítik a színpad- technikai berendezések is, amelyek tervezésénél az élen­járó nemzetközi tapasztalatok­hoz igazodnak. Dob-forgószín- padot alakítanak ki, süllyedő- pódiumokkal, a zsinórpadláson díszletmozgató berendezések, háttérfüggöny-tartók, a moz­gatható világítási tornyok és előfüggönyt mozgató gépek kapnak helyet. Természetesen lesznek biztonsági (vas-.) füg­gönyök a színpad és a néző­tér, illetve a fő- és mellék­színpadok között. A díszletek, bútorok, emelvények mozga­tását, szállítását felvonók és emelők segítik. A próbaszín­pad felszereltsége nemcsak próbákra, de stúdióelőadások­ra is lehetőséget ad. A színház nemes anyagok felhasználásával készül, rep­rezentatív megjelenésű lesz, homlokzatának formája a ter­vezés során válik majd vég­legessé. A tanácskozáson Drecin Jó­zsef az adományozás módjá­ról is tájékoztatót adott. Ai adományozás módozatai A védnökség biztosítja, hogy a lakosságtól gyűjtés révén befolyt összegeket a Nemzeti Színház építésére fordítsák. A színház építésének költsé­geihez a munka időtartama alatt folyamatosan lehet hoz­zájárulni. Az adományozás történhet készpénzben, vagy kollektíváknak a munkatelje­sítményeikért kifizetett jöve­delemfelajánlásaival. Állami, szövetkezeti vagy más, ha­sonló közpénzek az építkezés támogatására nem fizethetők be. Magyarországon, a hazai és külföldi állampolgárok pénz­adományaikat az OTP 218— 98220—546—621 számú, előre­nyomtatott csekkűrlapjaira, vagy ugyanerre a számlaszám­ra postai utalványon fizethe­tik be. (A csekkűrlapok pos­tai és OTP-fiókokban, vala­mint a takarékszövetkezetek fiókjainál kaphatók.) Külföldről a konvertibilis devizaadományok az Országos Takarékpénztárnál ugyanazon a számlaszámon vezetett Nem­iéi évvel a Zöldért megszűnése után ki áfészek és az ellátás Elismerések polgári védelmi munkáért Termeltetés és felvásárlás, zöldség-gyümölcs forgalmazás — lényegbevágó kérdések, csakúgy, mint az áru útjának — a fogyasztóhoz vezetőnek,— a lerövidítése. Az utóbbi té­nyező közvetlenül is érinti a zsebünket, s a többi sem elve­tendő kérdés, hiszen- nem mindegy, jut-e a csa­ládok asztalára elegendő friss zöldség-gyümölcs. Kü­lönösen, most, amikor a megyei Zöldért megszűnt, s feladatát, szerepkörét a Pest Ne legyen sablon A helyi tennivalókra figyelve Októberben kezdődik meg az új oktatási év a szakszer­vezeti tisztségviselők köré­ben. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa, mint minden évben ezúttal is segíti, ellen­őrzi az oktatás beindulását, a magasabb szintű képzés érde­kében az idén márciusban megvizsgálta a tömegpolitikai oktatás, valamint a tisztség- viselők felkészítésének gya­korlatát. Mindezeket a tapasztalato­kat összegezve folyamatosan tájékoztatta az SZMT a me­gyei bizottságokat, alapszerve­zeteket, azért, hogy az állás­foglalást, az útmutatást meg­ismerve ezt a gyakorlatban valamennyi helyen kamatoz­tassák. Egyik alapvető gond az, hogy helyenként alábecsülik a tanfolyamok rangját, s min­den évben sablon feladatot látnak ebben. Alapvető szempont az is, hogy csakis ott mehet jól az oktatás, ahol hozzáértő, s meg­felelő aktivisták és propagan­disták irányítják a képzést. Éppen ennek érdekében tar­tották meg szeptember 5—10- ig a kezdő propagandisták szá­mára azt a tanfolyamot is, amely módszertani útmutatást ad a beinduláshoz. Igaz, ugyan hogy a megyében 1982/83-as oktatási évben ezernyolcszáz­huszonegy tanfolyamon 36 ezer 538 hallgató vett részt, de a tagság érdeklődése és rész­vétele csökkent. Fontos ezért, hogy az idei évben méginkább szerepe le­gyen a tömegpolitikai oktatási témákon kívül o helyi konkrét gondok és feladatok elemzé­sének, vizsgálatának, s a ten­nivalók pontos meghatározásá­nak.- Van olyan alaps^ervezet. ahol már több éve jó példá­val járnak elő, így például a Nagykőrösi Konzervgyárban, az MGM diósdi gyárában, ahol bevonják a gazdasági vezető­ket is a tisztségviselők okta­tásába, illetve számukra is megfelelő tájékoztatást adnak. •Nem lényegtelen az sem, hogy törekednek szinte vala­mennyi munkahelyen arra is, s ebben az SZMT is segítséget nyújt, hogy az aktivisták lehe­tőleg minél kevesebbet legye­nek távol a munkától. A pro­pagandisták tájékoztatására, felkészítésére kihelyezett évadindítót is tartanak. így Gödöllőn, Cegléden, Vácott és a szentendrei és a ráckevei járásnak Budapesten. Az idén figyelembe véve a konkrét feladatokat az 1983/34-es tanévben az SZMT- iskolán 29 tanfolyamon 925-en. a 30 kihelyezett oktatáson pe­dig r290-en tervezik az okta­tást. megyei áfészek vették át. A tapasztalatok persze csak hat hónapra, azaz 180 napra szű­kíthetők, ennyi telt el az át­szervezés óta. Mégis úgy dön­tött a Fogyasztási Szövetkeze­tek Pest megyei Szövetsége, hogy elnökségi ülésen összeg­zik a tendenciákat, s meghatá­rozzák a további feladatokat, valamint körvonalazzák a jövő évi teendőket. Sok jó kezdeményezés, pél­da jelzi — mint azt az elnök­ség tegnapi ülésén Tuza Sán- dgrné dr., a MÉSZÖV elnöké­nek vezetésével megállapítot­ta — az út, melyen elindultak, a megoldás, amit választottak eredményre vezet. Oda, hogy az ellátást tovább javítják, s az árakat is sikerül leszoríta­ni. Nem annyira a megelége­dettség — pedig ok erre is len­ne — jellemezte a megállapí­tásokat, mint a tennivalók meghatározása. Az ifjúsági munkához kapcsolódott az a napirend, mely a közéletiségre való nevelés módszereit, az if­júsági bizottságok munkáját ölelte fel. A testület ülése alkalom volt arra is, hogy a közelgő nép­hadsereg napjához kapcsolód­va a polgári védelmi munká­ban kiemelkedő teljesítményt nyújtó áíész-dolgczóknak ki­tüntetést adjanak át. A Pest megyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság képviseletében Erdős István alezredes az el­nökségi ülésen nyújtotta át a húszéves szolgálatért a Honvé­delmi Érdemérmet Molnár Já­nosnak, a Tápiószele és Vidé­ke Áfész munkatársának. Hon­védelmi Érdemérmet kapott 10 éves szolgálatért Kiss Ferenc, a Vác és Vidéke Áfész nyom­davezetője. zeti Színház folyószámlára utalhatók át. A részletekről a külképviseletek, illetve a Ma­gyarok Világszövetséga ad tájékoztatást. A pénzügyi jogszabályok kedvezményeket biztosítanak azok számára, akik saját anyagi eszközeikkel segítik a közösségi célok megvalósítá­sát. Ezek a kedvezmények megilletik a Nemzeti Színház céljaira adományozókat is: a3 általános jövedelemadó és a szellemi tevékenységet folyta­tók jövedelemadójának fizeté­sére kötelezettek az adomány összegével az adóalapot csök­kenthetik; az adományokat ajándékozási illeték nem ter­heli; a külföldről érkező ado­mányok vámmentesek. Az építés költségéit támo­gató. pénzadományok adatéi­nak központi nyilvántartó he­lye az OTP XXII. kerületi fiókja. A gyűjtéssel kapcsola­tos pénzbefizetési eljárásokról az érdeklődők részére az itt szervezett információs csoport ad tájékoztatást, a 386-330~a8 teleíonszámon. Kisebb összegű adományo­zás 20, 50 és 100 forintos em­lékbélyegek vásárlásával is történhet, ezekhez üzemekben, szövetkezetekben, hivatalok­ban és más intézményekben a szakszervezetek segítségé­vel; az iskolákban az ifjúsági szervezetek közreműködésével lehet hozzájutni. (A bélyegek­hez — elsőként a munkahe­lyen — az év novemberében juthatnak hozzá az adomá­nyozók.) Különböző rendezvények felajánlott bevételét az ismer­tetett OTP-csekkszámlán lehet befizetni. Az adományozás esetleges nem pénzbeli for­máival kapcsolatos felvilágosít tást a védnökség titkársága a Művelődési Minisztérium 114- 480-as telefonszámán ad. A védnökség gondoskodik arról, hogy a sajtóban, a rá­dióban, televízióban időszakos tájékoztatások jelenjenek meg a gyűjtésről, a munka előké­születéiről és később az épí­tésről is. Az OTP vezérigaz­gatója időközönként elszámol a védnökségnek az adományo­zás eredményeiről. A védnökség később határoz arról, hogy az előreláthatólag 1988. év végéig tgrtó gyűjtés legkiemelkedőbb egyéni és kollektív adományozóiról mi­lyen formában emlékezik meg maradandó módon. Ä' tájékoztatókhoz Bognár József, Maróthy László, Ke- resztúry Dezső, Marosán György, Boldizsár Iván, Hu- bay Miklós, Major Máté, Kál­lai Ferenc, Bartha Tibor, Gás­pár Sándor és Gobbi Hilda fűzött javaslatokat, észrevéte­leket. Ezekkel — ahogy Lo- sonczi Pál zárszavában kifej­tette — az operatív bizottság foglalkozik majd. Ezt a testü­letet a Művelődési Miniszté­rium koordinatív feladatkör­rel, a színház megvalósításá­val kapcsolatos irányítási teendők segítésére szervezi«.

Next

/
Thumbnails
Contents