Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
TANÁCSOK Családi ház eladása az OTP-nek • A vételt kizáró okok • A helyszíni szemle szempontjai • Milyen Irányelvek érvényesek a Takarékpénztár részére felajánlott családi házak megvételre alkalmasságának elbírálásához? Az ingatlant vételre felajánló tulajdonos eladási szándékát írásban kell hogy bejelentse, amelyhez mellékelnie kell kitöltve az OTP- től beszerzendő adatlapot, csatolnia kell a hivatalos helyszínrajzot, továbbá a telken levő építmények alaprajzát, metszetét és homlokzati rajzokat. A homlokzati rajzok helyett fotó is megfelel. Az épület megvételre alkalmasságának elbírálása az irányelvek szerint három fázisban történik: A kitöltött adatlap és mellékletek alapján a takarék- pénztár saját hatáskörben dönt a vételre alkalmasság ügyében, amennyiben kizáró ok nem állapítható meg. Ha az ingatlan a csatolt adatok alapján megvételre alkalmasnak látszik, úgy helyszíni műszáki szemlét kell tartani. Amennyiben a helyszíni szemle egyértelműen kizárja az ingatlan megvehetőségét, úgy a szemlejegyzőkönyv birtokában a takarékpénztár a vételi felajánlást elutasítja. Amennyiben az ingatlan a helyszíni szemle után is alkalmasnak tűnik megvételre, és a későbbeikben a takarék- pénztár részére történő értékesítésre, áz esetben a tulajdonostól „ szerkezeti szakvélemény beszerzését kell kérni, és ezen szakvélemény figyelembevételével határozzák meg a vételi árat. A szakvéleményt bejegyzett szakértő vagy tervezői névjegyzékben szereplő tervező készítheti. • Melyek a kizáró okok a megvásárlásnál? Általános kizáró ok, ha megvételre csak részingatlant vagy eszmei tulajdoni hányadot ajánlanak fel, ha az ingatlan a felajánlás időpontjában érvényes részletes rendezési terv szerint nem családi házas övezetben fekszik, ha az ingatlan kisajátítandó területen van, ha az ingatlan egésze vagy egy része bérbeadás útján van hasznosítva, ha a területre építési tilalom van elrendelve, ha az ingatlan több mint 20 éve épült és azóta általános felújítás, tatarozás nem volt, illetve, ha régebben épült épület és a legutolsó felújítás, tatarozás óta több mint 20 év telt el, ha a telken levő valamely építéslengedély-köteles építményre építési, illetve használatba vételi engedély nincs, ha több lakásos épület esetén egy-egy lakás alapterülete a 140 m2-t meghaladja, ha a lakásban akár W. C., akár fürdőszoba nincs. Lényeges szempont az is, hogy milyen az épület szerkezete, közmű- vesítési foka. Ezek szerint további kizáró ok a megvásárláshoz, ha az alapozás mélysége kevesebb, mint a mértékadó fagyhatár, ha a teherhordó fal alatt nincs szigetelés, ha a padló- burkolatok alatt nincs vízszintes szigetelés, ha a teherhordó falazat anyaga vályogfal, vertfal, vályog és tégla vegyes fal, vertfal és tégla vegyes fal, ha a körítő falak vastagsága nem éri el a 30 cm-t, üreges téglafal vagy kisméretű tömör téglafal esetén a 38 cm vastagságot, ha a födém fa, salakbeton, bauxitbeton, ha a tetőfedés zsindely vagy nád, ha a kémény ter- moforelem vagy eternitcső, ha a vizeshelyiségeknek nincs mosható falburkolata, ha a fűtés megoldatlan, ha melegvíz-ellátás megoldatlan, ha a főzési lehetőség módja korszerűtlen (széntüzelésű tűzhely), ha az épületen belül vízellátás nincs, ha a vízellátás ásott kútból történik, ha a vízelvezetés nincs megoldva, ha elektromos ellátás nincs. • Milyen szempontokat kell figyelembe venni a helyszíni szemle során? Az adatlapban foglaltak helyszíni felülvizsgálata során a tényleges helyzet szerint bármely kizáró ok, ha az előzőek alapján fennáll, az épületen (akár a lakóépület, akár melléképület) süllyedésre, illetve épületmozgásra utaló szerkezeti repedések, beépített szerkezetek, illetve burkolatok olyan mértékű elhasználódása állapítható meg, ami felújítási igénnyel jár, kizáró okként veendő figyelembe. Mérlegelendő, ha az épületen átalakítás, átépítés nyomai láthatók, ha a lakások funkcionálisan nem felelnek meg a korszerű igényeknek, illetve a helyiségek kapcsolata, elrendezése, megvilágítása OESZ-be, vagy szabványba ütközik, ha a környezeti beépítés, illetve használat olyan káros hatással van, ami a felajánlott ingatlan használatát zavarja (például: szomszédos telken nagyobb számú állattartás), ha az épület nincs teljesen befejezve, ha az épület belvizes területen fekszik, ha a lakószobák bérmelyike nincs melegpadlóval burkolva, a kéménytől a helyiségekben kát- rányosodás és elszíneződés látható, a berendezési tárgyak bármelyike nincs használatra alkalmas, üzemképes állapotban, ha a felszíni és a csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, ha a telken támfal található, úgy annak külön állékonysági vizsgálata szükséges, hogy a felajánlott családi ház megvételre alkalmas-e. Mivel több olvasónk fordult hozzánk ilyen irányú tanácsért, szükségesnek tartottuk, hogy részletesen ismertessük a fentieket. A Minisztertanács rendeletet adott ki arról, hogy ezentúl már a költségvetési szervek is alapíthatnak leányvállalatot. Ehhez azonban a pénzügyminiszternek és a felügyeleti szerv vezetőjének előzetesen hozzá kell járulnia. A leány- vállalat alapítására lehetőség van akkor, ha a költségvetési szerv az alaptevékenységén kívüli termelő-szolgáltató tevékenységet kíván folytatni. Megjelent az a pénzügyminiszteri rendelet is, amely részletesen tartalmazza a leányvállalatok alapításának pénzügyi feltételeit. Eszerint a leányvállalatot az azonos ágazatba sorolt vállalatokkal azonos mértékben és feltételekkel illeti meg a tevékenységéhez, illetőleg a fejlesztéshez nyújtható támogatás és kedvezmény. A leány- vállalat kisvállalati formában is működtethető, tevékenysége alapján műszaki fejlesztő vállalatként is besorolható. A leányvállalat mérlegében az alapításához rendelkezésére 1 " TíZ NAP Rendeletéiből A szövetkezetek gazdasági tevékenységi köréről szóló 54/1980. (XII. 18.) Mt. sz. rendelet módosítását a 25/1983. (VIII. 11.) Mt. sz. rendelet írja elő. (Tanácsok Közlönye 17. szám.) Az ingatlankezelő vállalatok kezelésében levő állami házingatlanok eladásának feltételeiről az 1/1983. Főv. Tan.-rendelet rendelkezik, amelyet az érdekeltek szintén a Tanácsok Közlönye 17. számában találnak meg. A lakásépítés és -fenntartás helyi támogatásáról a Pénzügyi Közlöny 14. számában jelent meg a 7001/1983. PM— ÉVM. számú iránymutatás. A közületi szervek gépjárműveiről, ez évi üzemanyagfelhasználásának korlátozásáról, a 3/1983. (IX. 15.) KM. és a 4/1983. (IX. 15.) KM. sz. rendeletek a Magyar Közlöny szeptember 15-én megjelent 41. számában kerültek közzétételre. A megváltozott munkaképességű dolgozók részére járó keresetkiegészítés, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék megállapításáról és módosításáról a 3/1983. (IX. 15.) SZOT sz. szabályzat rendelkezik. (Magyar Közlöny 41. száma.) bocsátott vagyont az alapító költségvetési szervvel szembeni tartozásként kell kimutatni. Az ipari miniszter rendeletet adott ki a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzésével, azok ártalmatlanításával kapcsolatban. Eszerint a veszélyes hulladékot nyílt téren, illetve nem erre a célra létesített berendezésben elégetni csak kivételesen és akkor szabad, ha arról előzetesen az illetékes tűzvédelmi hatóságot értesítették, s arra a levegőtisztaságvédelmi hatóság engedélyt adott. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a megfelelő szakvéleményt arról, hogy az égetés a levegőt és a környezetet milyen mértékben szennyezi, a KÖJÁL szerint az milyen hatást gyakorol az emberek egészségére. A rendelet végül előírja azt is, hogy a hulladékégetés környezetszeny- nyező hatását folyamatosan ellenőrizni kell. Dr. M. J. Költségvetési szervek Leányvállalat alapítása Az önismeret birtokában Az útvesztőből kiutat találni Milyen események idézik elő életünk kritikus helyzeteit? Egy kérdőíves pszichológiai felmérés szerint azok a legveszélyesebbek, amelyek túlságosan közel kerülnek személyiségünkhöz, igen mélyen érintenek, s veszélyeztetik társas kapcsolatainkat. Valakinek az elvesztése, például a legközelebbi családtag halála, a meghitt baráttól való elszakadás, súlyos anyagi probléma, balsiker a tanulásban, a munkahelyről való kikerülés érint a legsúlyosabban, ezek vezethetnek _el a legnagyobb valószínűséggel konfliktushelyzetbe, útvesztőbe. Ügy tűnik, hogy a legsúlyosabb krízisek mögött alapjában véve az egyedülléttől, a magunkra maradástól, illetve az egzisztenciális gondoktól való félelmek húzódnak meg. Senki sem szeretne elszigetelődni sem egy közösségben, sem a családban, sem munkahelyén, s a létbiztonság is alapvető szükségletünk. Ha valamelyik társas szférában sérülés ér bennünket, általában egy másik ' körben próbálunk meg kárpótlást szerezni; megkíséreljük kapcsolatainkat újjászervezni, életmódunkat megújítani, azaz kiutat keresünk az útvesztőből. A külső környezeti események elviselésének képességét életünk során fokozatosan sajátítjuk el, a kudarcok éltűr résére, a kínos élmények el- hordására meghatározott készségünk alakul ki. E tűrőképesség határai személyiségünk fejlettségi szintje, aktuális állapota, kiegyensúlyozottsága szerint bővülhetnek-szűkül- hetnek. A kívülről érkező hatások nemcsak az események jellegétől, hanem a személyiségünkön való átszűrődés következtében is mások és mások. jól-rosszul elviselhetőnek, vagy elviselhetetlennek minő. sülnek. Ahhoz tehát, hogy zsákutcába tévedve vagy éppen útvesztőbe kerülve érezzük magunkat, sok-sok tényezőnek kell összejátszania — egyetlenegy ok aligha idézhetné elő, okok láncolatáról beszélhetünk inkább. Hogyan szűri meg személyiségünk a külső hatásokat? Egyáltalán mi a személyiség? A személyiség fogalmát értelmezve, leggyakrabban a személyiségvonásokat szoktuk említeni. A mindennapi életből is jól tudjuk, hogy melyek lehetnek ezek: például önérvényesítési késztetés, rendszeretet vagy rendetlenség, uralomra vagy alávetettségre törekvés, aktivitáspasszivitás, kifelé- vagy be- feléfordulás. Megannyi ellentétpár! E konkrét vonások közül egyik-másik inkább jellemző ránk, mint másokra, így jól megfigyelhető különbségek adódnak közöttünk. A személyiségvonások mögött egységet tételezünk fel, az emberi személyiséget, amely magában foglalja és integrálja tulajdonságaink, vonásaink összességét. Személyiségünkön, mint egy prizmán áthaladva hatnak tehát ránk különböző formában a külvilá- gi benyomások és váltanak ki sajátos reakciómódokat. Személyiségünk — saját magunk — megismerésére, a legmegbízhatóbb módszer cselekvésünk, viselkedésünk, a rólunk szóló közvetlen beszámolók rögzítése. Mindezekben gondolkodásunk, érzelmeink, képzelőerőnk, szükségleteink rendszere, vágyaink, szándékaink tükröződnek és nyilvánulnak meg. A tudományos vizsgálódás mesterségesen kialakított pontos feltételrendszerre épülő helyzetei (a kísérletek), az életkörülmények összehasonlítása, a beszéd, s különösen tartalmi elemzése, a tevékenység iránya, jellege szintén jó útmutatást nyújtanak, de sajátosan más eljárások, próbák (tesztek), és a cselekvés eredményei: az írás, a rajz, egy-egy megalkotott tárgy elemzése is eszközül szolgál önmagunk és mások megismerésére. Például Chapuis „labirintus-tesztje" nemcsak az útvesztőből való kijutás sikerét fedi fel, hanem a feladattartós módját, a találékonyság jegyeit, a cél- tudatosság adott fokát. A szakember kezébe való próbák mellett legfőbb eszközünk az útvesztőből való kijutásra az önismeret, személyiségünk valósághű megismerésére törekvés. Ez ad iránytűt az eligazodáshoz. Van azonban, aki nem igényli sem az önismeretet, sem mások segítő kezét, szavát, hallgatását. ám, ha tűrőképessége határaihoz ér, a krízis csak súlyosabb lehet, mintha mindjárt, a bajba jutás kezdetén támaszt keresett volna. Sokan azt remélik, függetleníthetik magukat környezetüktől. Valóban, a pszichológia ismeri a kívülről és a belülről irányított ember típusát. Az előbbinél a környezeti hatások erőteljesebben megszabják a viselkedésmódot, az utóbbinál a belsővé vált, beépített normák inkább a mérvadók. De a környezet — a család, az iskola, a lakó- környezet. a társadalom egészének — hatása alól senki sem vonhatja ki magát, s fel kell ismernünk, hogy mi is visszahatunk rá alkotó, cselekvő lényként alakítjuk önmagunkat és világunkat is. Eközben választások sorozatával találjuk szemben magunkat, s előbb-utóbb döntenünk kell, mit választunk, mi a legfontosabb cél számunkra? Ne feledjük: mindig van mód arra, hogy változtassunk önmagunkon, helyzetünkön! Ha tévutakon át is, de a fejlődés elvezethet a konfliktusmegoldás készségének kialakulásához. M. M. »Tallózás™ Üzemi lapokban olvastuk Küztudott a sajnálatos tény: iparunk termelése még mindig nem képes lépést tartani á követelményekkel. A lépten-nyo- mon tapasztalható fejlődés, a javuló gazdálkodás még mindig nem tudja kellőképpen ellensúlyozni a rossz piaci feltételeket. De köztudott az is, hogy önáltatás lenne minden bajért a külső körülményeket okolni. A munka hatékonysága is elmarad még a várt szinttől. Iparunk teljesítménye még a közepesen fejlett országokénak is csak a felét éri el. Biztató jelek vannak, a termelékenység, a hatékonyság azonban még lassan növekszik. Számos forrása van ennek a munkaerő-gazdálkodástól kezdve a szervezési kérdéseken keresztül a készlet- és eszközgazdálkodásig. S a vállalatok, üzemek keresik is a módját, hogyan, milyen változtatásokkal tudnának ha- tékanyabban termelni, exportképesebb árukat előállítani. Az már a helyi sajátosságoktól, a még kiaknázatlan lehetőségektől függ, milyen módon próbálják meg javítani gazdálkodásukat. A lehetőségek sokféleségét illusztrálják azok a szemelvények, amelyeket mostani lapszemlénkbe válogattunk. ' Ifl^ i sa ] 2 — A lap műszaki-gazdasági mellékletében Honti László vezérigazgató-helyettes írt cikket Vállalati stratégia az eszközgazdálkodás javítására címmel. Megállapítja, hogy a termeléshez és értékesítéshez felhasznált állóeszközök nettó értéke és a készletek együttes összege után o minimális hatékonyság eléréséhez legalább 5,5—6 százalékos nyereségre van szükség. Ez ebben az esztendőben 80—90 millió forintot jelent. Mindez nagy felelősséget ró a vállalat minden dolgozójára, de elsősorban az irányításért, a szervezésért felelős vezetőkre. A korábbi intézkedések után a vállalat vezetése most az eszközgazdálkodás fejlesztése érdekében dolgozott ki stratégiát. Az állóeszközök értéké már az elmúlt négy esztendő során is csökkent, mintegy 10 százalékkal a különböző üzemek korszerűsítése, átszervezése következtében. A fejlesztések elsősorban azokra az üzemekre összpontosulnak, ahol a legértékesebb termékek gyárthatók. Az eszközgazdálkodásnak ugyanis az a fő célja, hogy a termelési és értékesítési folyamatot lerövidítse, a termelési átfutást meggyorsítsa. Az állóeszközök jobb kihasználtsága viszont függ a termelés szervezettségétől, az anyagellátás folyamatosságától, a munkafegyelemtől, az értékesítés és a termelés ösz- szehangoltságától is. Olyan feltételeket kell létrehozni, hogy minden állóeszköz maximálisan el legyen látva munkával, a részlegesen vagy egyáltalán nem működő állóeszközöktől pedig meg kell szabadulni. A vállalatnál idén nagyszabású akció indult a felesleges készletek feltárására és lehetőség szerinti értékesítésére. A raktári nyilvántartás alapján mintegy tízezer tételt nyilvánítottak feleslegessé, s ezeket egyenként felülvizsgálták, minősítették. Amit lehet, értékesítenek, amit nem, azt leértékelik vagy selejtezik. Nyilvánvaló, hogy a legkedvezőbb megoldás az értékesítés. Ezért kötött szerződést a vállalat az UNIÓ készletinformációs és Értékesítési Társasággal. A közös számítógépes adatbankba bevitték felesleges készleteik adatait, ugyanakkor az UNIÓ által szervezett börzére is tekintélyes listát állítottak össze. A vállalat kereskedelmi apparátusa hasonló listát készít az Interkerbörzére is. Ejiztató tárgyalásokat folytatnak a Metaloglóbusszal is tizenötmillió forint értékű színesfém értékesítéséről. Keretmegállapodást kötöttek az EMO-val, amelynek értelmében 50 millió forint nagyság- rendű készletet vásárolna vissza a vállalattól az általa forgalmazott árukból. E keret tételes kitöltését most végzik. Szeretnének még létrehozni egy nyílt boltot is a gyár területén, ahol a vállalat dolgozói vásárolhatnának fölösleges anyagokat. Ezen a módon elsősorban a kisebb, vállalatoknak föl nem ajánlható tételeket lehetne értékesíteni. A lap cikke szintén a készletekkel foglalkozik, de éppen ellenkéző előjellel: a különböző vállalatoknál elfekvő csapágyak felvásárlásáról számol be. S bármily hihetetlen, ez is a gazdaságosabb termelést szolgálja. A vállalat már 1981 óta foglalkozik csapágyak vásárlásával és újraértékesítésével. Az erre a feladatra alakult felvásárlási csoport 1982- ben 8,4 millió forint forgalmat bonyolított le. Idei tervük már 30 millió forint. A feladat nem könnyű, nagy konkurrensekkel kell fölvenni a versenyt, mint a MAGÉV vagy a Ferroglóbus. Ennek a tevékenységnek nem pusztán a viszonteladásból származó jövedelem a haszna. Idén az első négy hónapban például 70 ezer dollár értékű importcsapágyat helyettesítettek a felvásárolt elfekvő készletekből. Ugyanakkor kiváltották egy adott típus teljes második negyedévi termelését is. Szerződéses kötelezettség teljesítésébe is besegítettek 20 ezer darab csapágy- gyal. A csoport természetesen értékesíti a vállalat saját fölösleges készleteit is. A nagyobb forgalom érdekében egy olyan szaküzletet is szeretnének létrehozni, ahol ezeket a felvásárolt termékeket kínálnák a vevőknek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK? |X|ÉN^^g| A Csepel Autógyár lapja egy másik, a gazdaságosságot elősegítő törekvésről számol be: a selejt csökkentéséről. A vállalat 1983-ra hcárommiliió forint értékű selej tcsökken tást tervezett. Ennek ellenére az első félév adatai inkább a selejt növekedését tükrözik. A járműgyárban viszont javult a helyzet, itt minimális a selejtszázalék: az első félévben mindössze 160 normaórát tett ki. A' javítható selejt értéke 637 459 forint volt. A dolgozók anyagilag is érdekeltek, hogy minél kevesebb hibás vagy használhatatlan termék kerüljön ki kezük közül. Az 5-ös gyárban már kevésbé kedvező a kép. Itt a tavalyihoz képest emelkedett a selejt nagysága, de úgy ítélik a helyzetet, hogy éves szinten még teljesíthetik tervüket. Ennek érdekében megvizsgálták, mely tételeknél keletkezik a legtöbb selejt, s ezekre a munkafolyamatokra fokozott figyelmet fordítanak. Az okok közül kiemelhető a periodikus termelési terhelés és a sok túlóráztatás. Az egyenletes termelés lényegesen csökkenthetné a selejt arányát. M. N. P.
