Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

GÖDÖLLŐI ^Üiia A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK Régi alapelv, hogy aki tud, az dolgozzék, tegye, ami a társadalmi munkamegosztás­ból rá hárul. S persze annyit és úgy, amennyit egészsége megenged. Akit viszont egész­ségileg károsodás ért, azt te­hetsége, lehetősége szerint se­gítenie kell egészségügyi szak­embereinknek, átmenetileg pedig a társadalombiztosítási szerveknek. Együttműködés Talán ebből is kitűnik, hogy a törekvés szerint a gyógyító­megelőző munka lényege a megbetegedett ember munka- képességének korábbi szintre hozása. Ha ez nem sikerül tel­jes mértékben, akkor is el kell érnie egy bizonyos szintet a munkaképesség helyreállításá­ban, amit egy idegen kifeje­zéssel rehabilitációnak hívnak. Elmúlt már tízéves az a tör­vényünk, amely kötelezően elő is írja, hogy elő kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek a korlátozott munkaképessé­gűek egészségének helyreállí­tásához, a lehetséges mértékig való kifejlesztéséhez nyújtja a szükséges egészségügyi ellá­tást. A rehabilitációnak tulajdon­képpen két fajtája van: az orvosi és a foglalkozásöéli. A kettő kölcsönösen feltételezi egymást, ily módon az egész­ségügyi és a termelő szerve­zetek együttműködését is igényli. Ami az orvosi reha­bilitációt illeti, az önmagában is rendkívül szerteágazó, hi­szen a bajok megelőzésében, az alapellátásban elkezdődik. Nem egyszerű tehát a dolga a gödöllői Egyesített Egész­ségügyi Intézmény vezetőinek, dolgozóinak sem, akiknek re­habilitációs munkájáról a kö­zelmúltban adott számot dr. Keresztes MiHós igazgató fő­orvos a városi tanács végre­hajtó bizottsága előtt. ' öt év statisztikája azt mutatja, hogy ők évente több mint kétszáz embert küldenek az Országos Orvosszakértői Bizottság elé, amely a munkaiképesség mér­tékének megállapítását hiva­tott eldönteni. A számsor azt mutatja, hogy a leszázalékol­tak száma az elmúlt öt évben fokozatosan emelkedett, a .ki­vétel csak az 1979-es év volt. Melyek a leggyakoribb okok? A szív- és érrendszeri, valamint a mozgásszervi meg­betegedések, az idegi megbe­tegedésék, s különösen az utóbbi két évben gyakoriak az alkoholos betegség miatt elő­állott okok. Ma már rendkívül nagy segítséget jelent a reha­bilitációban, az egészség tel­jes vagy viszonylagos helyre- állításában a kér epe star csai kórház rehabilitációs osztá­lyának megléte, mint ahogy például az intézetben működő gyógytorna is számottevő a balesetek utókezelésében. Az is nagy eredmény, hogy Gö­döllőn tíz éve működik a reu­ma szakrendelés. Alapos felmérés Itt érdemes megemlíteni, hogy a városban és a környé­kén nagyon hiányzik, mert fontos lenne’, az úgynevezett balneo-fizikoterápiás kezelés bevezetésének lehetősége. Vagyis a gyógyfürdős rend­szerű gyógyítás, amely nem­csak a reumatikus, hanem például a belgyógyászati, a nőgyógyászati és a bőrgyógyá­szati kezelésekben is létjogo­sultságot nyert már. Az ma már bebizonyítható, hogy en­nek hiányában elhúzódik a kezelés, ezzel növekszik a táppénzes állomány, hiszen ezekre a kezelésekre Buda­pestre vagy speciális esetek­ben távolabbra kell utaznia a gyógyulásra várónak. Rágógumi, gyufaszál A telefon helyes kezelése Hivatkozva a Hírlapban jú­lius 7-én Szegény telefon cím­mel megjelent újságcikkre tá­jékoztatom, hogy a nyilvános állomás műszaki állapotát megvizsgáltam. Megállapítot­tam, hogy a nyilvános állo­más 1983. júniusban két eset­ben, július 7-ig pedig egy al­kalommal volt üzemképte­len. A három üzemidő-kiesést egyszer műszaki hiba, két­szer pedig szándékos rongá­lás (rágógumi, kézibeszélő szétszedése, gyufaszálak be- gyömöszölése) okozta. Mivel a cikk szerzője nem közölte az állomás megfigye­lésének pontos időpontját, így utólag nem lehet meghatároz­ni, hogy akkor az állomás üzemképes, vagy rossz volt-e. Minden nyilvános távbeszé­lő-állomásnál kifüggesztjük a készülék használati utasítását, amelyet be kell tartani. Na­gyon lényeges, hogy a kétfo­rintos pénzérmét a kézibeszé­lő levétele előtt dobja be a használó, ellenkező esetben az érmét a készülék mindig visszaadja. Ezen nem segít az sem ha a készüléket ütik-ve- rik. A Magyar Posta a lakossági távbeszélő igények jobb ki­elégítésére több mint 100 mil­lió forintot költ a VI. ötéves tervidőszakban Budapesten kí­vül a vidéki városok és a községek nyilvános távbeszé­lő-állomásainak gyarapítására és a régi. elavult állomások cseréjére, a nyilvános* távbe­szélőhálózatok fenntartására. Nem elég azonban a - Magyar Posta minden erőfeszítése sem, ha a felhasználók a drága be­rendezéseket nap mint nap erőszakosan megrongálják és amikor nagyon nagy szükség volna reájuk, akkor éppen nem működnek. Siristye Mihály távközlési- és műszaki igazgatóhelyettes . Budapest-vidéki Postaigazgatóság Köszönjük a választ, a reagálást, de megjegyezzük, hogy cikkírónk ebben az eset­ben nem kivizsgálást, felelős- ségrevonást kért, mondani­valója az volt, hogy felhívja a figyelmet a kárt okozó em­beri magatartásra, olyan esetben, amikor a készülék a helytelen kezelés miatt nem ad vonalat. Dr. Keresztes Miklós igaz­gató-főorvos, aki egyúttal a járási-városi egészségügyi osz­tály megbízott vezetője is, munkatársaival együtt a fog­lalkozási rehabilitációról is alapos képet vázolhatott fel. Most lényegében arról van szó, hogy a városban a rehabi- litálandók nagy részét nem tudják még a vállalatok, intéz­mények a számukra viszony­lag kedvezőbb munkakörben elhelyezni. — Néhány üzem kivételével — mint például a Ganz Áram- mérőgyár és a Humán Oltó­anyagtermelő és Kutató Inté­zet — a rehabilitációs tevé­kenység nem éri el az őt meg­illető színvonalat, s a mosta­ninál is többet kellene tenni a munkahelyi és az orvosi re­habilitáció összehangolásában. Pedig, ha az érintett embere­ket, egészségük komolyabb megromlása előtt sikerülne megfelelőbb munkakörbe áthe­lyezni, igenis a legtöbb eset­ben megakadályozhatnák a gyors ütemű egészségkároso­dást, a • munkaképesség csök­kenését. Természetesen nem minden az üzemen meg az orvosi ap­parátuson múlik. Sok esetben a dolgozónak sem érdeke az üzemen belüli rehabilitáció, éspedig azért nem, mivel — ha olykor csak átmenetileg is — alacsonyabb bért kap az új beosztásában, s ha ez alig valamivel több, mint a rok­kantnyugdíj, inkább nyugdíja­zásra törekszik. Ugyanakkor az is tény, hogy bár jogsza­bály írja elő működésüket: az üzemi rehabilitációs bizott­ságok nagy része formálisan működik. Másodikként Gödöllőn Városunkban mindenképpen sok még a tennivaló a rehabi­litáció egész területén. Tavaly márciusban büszkén emleget­tük ezekgn a hasábokon is, hogy a megyében második­ként megalakult a városi re­habilitációs koordinációs bi­zottság. Tagjai elvégeztek egy nagy felmérést, amely kiderí­tette, mikor, hány ember szo­rul vállalatainknál könnyebb munkára. A bizottság munkája azon­ban átmenetileg akadozott, s csak a májustól megválasztott új vezetőség lehet rá a ga­rancia, hogy ez a testület is hatékonyan segíti a csökkent munkaképeségűek gondjait. F. I. lesz szocialista brigád 'Nem volt sebességkorlátozás A gödöllői MÁV-állomás pártvezetőség\ ülésén sok szó esett az isasze'gi 1. főpálya­mesteri szakaszN dolgozóinak életéről, munkakörülményeiről és munkájáról. A taggyűlésen érthetően nagy volt a beszá­moló iránti érdeklődés. Meg­jelent Veres László, a városi pártbizottság munkatársa is. Eüsmerés A pályamesteri szakasz munkaterülete Pácéitól Aszó­dig húzódik, több mint hatvan vágánykilométer ez, amelyhez a mellékvágányok, kitérők is csatlakoznak. Ezek fenntartá­sa felelősségteljes munkát, nagy feladatot követel tőlük. Harmincán gondoskodnak a fenntartásáról. A különböző felkészültségű és tudású embereknél nehéz­ségek is adódnak, így a veze­tőknek sincs könnyű dolguk. A beszámolót, amelyet Kecs­kés József MÁV-főfelügyelő, az I-es szakasz főpályamestere tartott, nyíltan és őszintén tár­ta fel a nehézségeket is. Az elmúlt időszakban jó volt a vonalhálózat forgalma, biztossága, javították a vá­gány-mérési- eredményeket, ki­használták a vágányzáridőket, a szakasz területén pálya- fenntartási okokból nem volt sebességkorlátozás. A beterve­zett munkálatokat mennyiségi és minőségi tekintetben is tel­jesítették. Anyaggal és ener­giával takarékosan gazdálkod­tak. Az engedélyezett 291 óra vágányzáridőből 265-öt hasz­náltak fel. Nagy gondjuk volt, hogy a javításba adott kisgépek — a sínrakók és a sín csavarozok — hosszú ideig nem érkeztek meg. Ezen a szakaszon kedvezően alakult a táppénzes napok szá­ma és sokat javult a munka- fegyelem. A túlóra-felhaszná­lást a korábbiakhoz képest több mint huszonöt százalék­kal csökkentették. A vasút nem volt fukar a kitünteté­sek és a jutalmazások tekinte­tében; prémiumokra, elismerér sekre, törzsgárdatagsággal já­ró jutalmazásokra több mint százezer forintot költöttek. Az igazsághoz tartozik, hogy ebben a kollektívában nincs szocialista brigád, de azért a közös vállalásokból kiveszik részüket, a legutóbbi kommu­nista műszakon huszonötén kétszáz órát teljesítettek. A főpályamester beszámoló­ja az újabb feladatokat is kör­vonalazta, így várható, hogy további jó eredmények szület­nek. A MÁV miskolci igaz­gatósága, valamint a Hatvan— Salgótarjáni pályafenntartási főnökség nagy figyelemmel kíséri munkájukat, és ahol kell, segíti őket. A vitában többen szót kértek, elsőnek Száraz András, a párta lap­szervezet titkára. Hangsúlyoz­ta, hogy szükséges a szocialis­ta brigádmozgalom beindítása az isaszegi főnökségen is. En­nék érdekében minden segít­séget megadnak. Munkafegyelem Veres László, a pártbizott­ság munkatársa a munkafe­gyelem , javításának fontossá­gát hangsúlyozta, hiszen köz­tudott, hogy a vasút veszé­lyes üzem, ahol a legkisebb figyelmetlenség is súlyos ve­szélyt rejt magában. Körülmények Többen szóvá tették, hogy miképpen lehet fölkészülni a téli forgalomra. Volt aki kér­te. hogy vizsgálják felül a; pá­lyamunkások elhelyezésének körülményeit. Bense István pályamester vállalást tett, hogy segíti a szocialista bri­gád megszervezését. Csiba József Erdőkertes iagyolsb színpad és nézőtér Jó ütemben halad az erdő- kertesi klubkönyvtár bővítése, amelyben mintegy hatvan négyzetméteres színpaddal, il­letve kétszázhetven személyes színházteremmel is gyarapszik a leendő művelődési ház. A kivitelezést a tanács építőibri­gádja végzi, a lakosság már eddig több mint háromszáz- ezer forint értékű társadalmi munkával segített. A nap programja Szeptember 2-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Nyári filmmúzeumi napok: A Manderley-ház asszonya. Amerikai film, készült 1940- b^n, 18 és 20 órakor. Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Szól a figemadár című fotó- kiállítás, megtekirfthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotó­művészeinek anyagából (a Magyar Fotóművészek Szö­vetségének archív anyaga). Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Bakó Ilona textilművész kiállítása, megtekinthető 14— 18 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. Hfézifahda: járási rangadó A CSC csapata volt jobb a labdától félt a kapus! Pent Igladon találkozott a megyei első osztályú férfi kézilabda­bajnokságban szereplő két já­rási csapatunk. A GSC jelen­leg az első, míg az IM Va­sas az ötödik helyen áll a táblázaton. Kettőjük között mindig megvolt az egészsé­ges rivalizálás, és úgy Gö­döllőn, mint Ikladon nagy­szerű rangadókat játszottak. Ez a legutóbbi mérkőzés is minden igényt kielégített. IM Vasas—GSC 25-27 (12-14) IM Vasas: Hévíz — Liszkai (5), Gaál (5), Sima (3), Boldis (3), Raffai (6), Majoros (1). Csere: Fehér, Szalui (2), Pé­ter, Basa. Jó: Liszkai, Boldis. GSC: Fibecz — Hegyi, Ma- lizs (9), Vrbán (4), Szabó (10), Horváth (2), Cserven (1). Cse­re: Zsembery, Szlifka (1), Me­zei, Klement. Jó: Szabó, Ma- lizs, Vrbán. Gépek a tejgazdaságoknak Csömör Működik a szeszfőzde Két évig szünetelt, s most a felújítás után ismét üzemel a csömöri szeszfőzde. A ta­nácsi kezelésben lévő kis üzemben minden rendelkezés­re áll a jó minőiségű szesz előállításához. Évenként több tucat mezőgazdasági erő- és munkagép jut a gazdaságokba a Gödöllői Búza-Borsó Termelési Rendszeren keresztül. Képünkön: Kalmár János, a rendszerközpontban le­vő T—150K traktorok átadás előtti szervizét végzi. Hancsovszki János felvétele A GSC kezdett jobban, és a 10. percben már 7-4 arány­ban vezetett. Főként az át- lövésekkel érték el góljaikat Szabó és Malizs révén. Az ik- ladiak erősítettek és hét perc alatt kiegyenlítettek, sőt 10-9- re a vezetést is átvették. A félidő végére azonban ismét a GSC vezetett. Jellemző az első félidőre, hogy a gödöllői gárda mindent a két rutinos játékosára — Szabóra és Malizsra — épí­tett. A 14 gólból tizenkettőt ők lőttek. Az ikladiak ember­fogással is megpróbálkoztak, de akkor a fellazult védelem ellen betörésekből értek el gólokat a vendégek. A gödöl­lőiek első félidei játékát meg­határozta Hévíz gyenge ka­pusteljesítménye is. Szinte minden átlövési kísérletet si­ker koronázott, nem egyszer 10 méterről is betaláltak. A második félidőben nagy elszántsággal küzdöttek az ik­ladiak. Sorban érték el gól­jaikat. indításból és betöré­sekből. Ismét átvették a veze­tést. Jobban 'figyeltek Szabó­ra és Malizsra, ekkor viszont Urbán játszott jól. Ennek el­lenére végig jól tartotta ma­gát a fiatal ikladi gárda, és a második félidő 25. percéig egy góllal vezetett (25-24-re). Sajnos a rutintalanság miatt labdaátadási hibák, biztos gólhelyzetek kihagyása jel­lemezte az utolsó 5 percet. A véghajrában nyújtott egyen­letesebb teljesítményével sze­rezte meg a két bajnoki pon­tot a GSC. IM—Vasas ifi—GSC ifi 25-37 (13-18) IM Vasas: Gyimesi — Fu­rák J. (1), Nagy (10), Mayer (7), Katona (4), Szokoly (2), Blaunbacher (1). Csere: Valkó, Furák R., Jó: Nagy, Mayer, Katona. GSC: Körömi — Meggyes (4), Tóth (3). Gippert (11), Balsai (9), Rusai (2), Bátori (2): Csere: Molnár, Szabó (2), Vágvölgyi (2), Kovács (2). Az ifjúságiak találkozóján a hazaiak voltak esélyesebbek, mindaddig, amíg nem kezdő­dött el a mérkőzés. Ugyanis ekkor derült ki, hogy az ik­ladiak kénytelenek mezőnyjá­tékost a kapuba állítani, mert Poros, aki délelőtt a járási tűzoltó versenyen vett részt, nem érkezett meg. A GSC ifistái tetszés szerint érték el góljaikat, mert Gyimesi a ha­zaiak alkalmi kapusa — leg­alábbis úgy tűnt — talán még félt is a labdától. S. G. Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen 1983. szeptember 3-án, szombaton 8 órától szep­tember 5-én, hétfőn 8 óráig: dr. Békési Béla, Pécel, Szeme­re Pál u. 17. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bokon szeptember 3-án, szom­baton 8 órától szeptember 5-én, hétfőn 8 óráig: dr. Ha­mar György, Valkó, Szabadság u. 63. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Békési Béla állatorvos vehető igénybe. Mozi Családi összeesküvés. Színes, amerikai bűnügyi film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0135—1957 (Gödöllőt Hír Ja, Csökkent munkaképességűek Orvosi és munkahelyi rehabilitáció Sokaknak kellene a gyógyfüráős kezelés

Next

/
Thumbnails
Contents