Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
1983 SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP \A HÉT VILÁGPOLITIKAI KÉRDÉSII A feszültség fokozásának kísérletei ellen Washingtoni zavarkeltés a genfi tárgyalások ügyéhen Forrósodó helyzet Libanonban - Tiltakozások Chilében Hetek óta ugyanazok a problémák állnak a világpolitikai érdeklődés előterében. Ezek a következők: a közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyverek problematikája, a libanoni vérontás és a chilei helyzet, amely sok kommentátor szerint mindinkább polgárháború irányába fejlődik. Mindehhez természetesen új elemek is járulnak. Így az amerikai kormányzat Igyekezett az elmúlt három hétben mindent elkövetni, hogy a tények elferdítésével hangulatot keltsen a szovjet légtérbe küldött dél- koreai kémrepülőgép ügyében. Libanonban pedig a legmesz- szebbmenőkig igyekezett a maga javára kamatoztatni, hogy a polgárháború az izraeli csapatok területkiigazítási lépése nyomán kiéleződött, s a harcok során amerikai katonák — akik az úgynevezett többnemzetiségű békefenntartó csapatok tagjai — életüket vesztették. Chilében a puccs tizedik évfordulója utáni napokban felforrósodott a hely- zat: a jelek szerint a rendkívüli állapot újra való bevezetése, amellyel a Pinochet- rendszer válaszolt az ellenzék tiltakozó akcióira, csak olaj volt a tűzre. MIT TETT A WASHINGTONI KORMÁNYZAT A GENFI TÁRGYALÁSOK ÚJRAKEZDÉSE után?___________ Nyugati kommentátorok is závarkeltő akciósorozatként jellemzik mindazt, amit a Reagan-kormányzat részéről tapasztaltak. Amikor az idén nyár elején szünet tartásáról megállapodtak a szovjet—amerikai tárgyalásokon, Washington olyan benyomást igyekezett kelteni, mintha éppen a tárgyalások őszig tartó felfüggesztése^, ©lőtt valamiféle kompromisszumos indítványt terjesztett volna elő, amely „rugalmasabb amerikai álláspontot” tükröz. Anélkül, hogy a tárgyalások titkosságát megtörték volna, az amerikai manőverezés miatt szovjet részről kénytelenek voltak jelezni: nincs tudomásuk ilyen „áttörő jellegű’’, a tárgyalások eredményes befejezését előmozdító amerikai javaslatról, de természetesen nyitott a tér arra, hogy ilyen washingtoni indítvány elhangozhasson. S hogy mindezt előmozdítsák, szovjet részről éppen az új genfi nyitány előtt megfogalmaztak egy új javaslatot. Eszerint, ha Géniben megállapodás jön létre, a Szovjetunió kész megsemmisíteni mindazokat a közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyvereit, amelyekre a csökkentés kiterjed. Egyet azonban szovjet részről világossá tettek. A csökkentés nem történhet egyoldalú módon, vagyis olyképpen, hogy a Varsói Szerződés legnagyobb hatalma megsemmisítené saját fegyverfajtáit, s a másik oldalon ugyanakkor megtartanák ezeket a tömegpusztító rendszereket. Pontosabban arról van szó, hogy az európai földrészen a NATO 162 középhatótávolságú rakéta-nukleáris fegyverrendszerrel rendelkezik. Olyan körülmények egyszerűen nem alakulhatnak ki — mint szovjet részről rámutattak —, hogy a saját ilyen típusú arzenált e határ alá csökkentsék. Ez logikusan is hangzik, még az Észak-atlanti Szerződés Szervezete országaihoz tartozó állampolgárok többsége számára is. Hiszen ha a Nyugat annyira a „saját biztonsági érdekeivel” érvel, amikor el akarja fogadtatni az erőegyensúlyról készített eltorzított adatok alapján, az úgynevezett „pótfelfegyverke- zését” ebben a kategóriában, akkor legalább annyira méltányosnak kell elfogadni a nyugati államok közvéleményének a .szovjet igényeket ugyanerre. Különösképpen akkor, ha a tényleges arzenált a valósághoz hű számadatokkal teszik közzé.. • A hidegháborús körök — amelyek már eleve elparentál- ják a genfi megegyezés lehetőségét és megkezdték az 572 Pershing—2 és robotrepülőgép nyugat-európai telepítésének előkészületeit — pszichológiai hadjáratot is indítottak a közvélemény megdolgozására. Azt szerették volna elhitetni, hogy a dél-koreai repülőgép-incidens annyira „új helyzetet” teremtett és annyira megingatta a bizalmat, hogy tulajdonképpen bezárultak a genfi megegyezés kapui is ... Egy további zavarkeltő műveletük volt annak „kiszivárogtatása”, hogy állítólag a Szovjetunió kormánya „érzékeltette volna”, immár nem ragaszkodik ahhoz, hogy az európai középhatótávolságú rakéta-nukleáris arzenálba beszámítsák a 162 angol és francia ilyen típusú fegyvert. Vagyis: ezek szerint a Szovjetunió beleegyezne abba. hogy Anglia és Franciaország — amelynek kormányai eddig is mindig hangsúlyozták ezeknek a fegyvereknek „nemzeti jellegét” —, megtarthassák ezeket s a szovjet kormány cserébe azért, hogy az Egyesült Államok nem telepíti Nyugat- Európába az 572 Pershing—2 rakétát és robotrepülőgépet, beleegyezik abba, hogy leszereli és megsemmisíti valamennyi hasonló középhatótávolságú fegyverfajtáját. Erre a zavarkeltésre azonban a szovjet kormány megfelelő válasz adott. Ahromejev marsall, a vezérkari főnök első helyettese nemzetközi sajtó- értekezleten tárta fel Moszkvában a szovjet álláspontot, s azt, hogy mi is valójában az az arzenál mindkét oldalon, amely a csökkentés alapjául szolgálhat. Eszerint az Északatlanti Szövetség jelenleg Európában mintegy 862 közepes hatótávolságú, nukleáris töltetet hordozó eszközzel rendelkezik. A NATO összesen 162 szárazföldi és tengeri telepítésű rakétával és körülbelül 700 közepes' hatósugarú harci repülőgéppel rendelkezik. A NA- TO-erőkkel szemben a Szovjetunió 938 hordozóeszközzel áll szemben: ezek SS—20 és SS—4 rakéták, valamint közepes hatótávolságú bombázók. Ebből a helyzetből adódik, hogy a jelenleg megközelítő egyensúlynak a csökkentési eljárás folyamán is érvényesülnie kell, vagyis a francia és angol ilyen típusú fegyverekre is — minden ellenkező híreszteléssel szemben — a megsemmisítésnek ki kell terjednie. A cél ugyanis nem lehet más, mint a jelenlegi erőegyensúly alacsonyabb szinten való fenntartása, hiszen ezt kívánja meg a béke, valamint mindkét fél biztonsági érdeke. MI AZ Ű J FEJLEMÉNY LIBANONBAN? _______________ Eg yrészt az, hogy nyilvánvalóbbá vált, mint bármikor, hogy Libanonban polgárháború folyik, hiszen a harcok rendkívül véressé és súlyossá váltak Gemajel falangista-ke- resztény kormánycsapatai és a mohamedán—drúz ellenzéki erők csapatai között. A harcok fellángolása annak következménye volt, hogy Izrael egységei stratégiai kiigazítást hajtottak. • végre az általuk megszállva tartott libanoni területek határvonalán. Egységeiket az Avali folyó mögé vonták vissza, ahol jobban védhető állásokat építettek ki. Ezeket a területeket „Izrael biztonsági érdekeire” való hivatkozással tartósan meg akarják szállni. Gemajel kormányzata presztízskérdést csinált abból, hogy a Bejrút környéki Suf hegységben az Izrael által kiürített csekély nagyságú terület kinek a birtokába kerüljön. Azok a kísérletei, hogy ezeket a falangisták ellenőrzése alá vonják, összeomlottak, mivel a drúz erők bevonulását képtelenek voltak megakadályozni, Gemajel elhatározta, hogy „erőpróbát” erőszakol ki az ügyben. A harcok annyira fellángoltak a főváros körül, hogy az amerikai—angol— francia—olasz többnemzetiségű úgynevezett békefenntartó erők egységei is belebonyolódtak ebbe és emberveszteségeket szenvedtek el. Washington a jelek szerint alig várta ilyen esemény bekövetkeztét, hiszen be kíván avatkozni az eddiginél erőteljesebb módon a libanoni polgárháborúba. Reagan elnök parancsot adott arra. hogy az amerikai kontingens parancsnokai — ha jónak látják — anélkül, hogy Washingtonhoz kellene fordulniuk engedélyért, tüzérségi és légitámogatást kérjenek a Libanon partjainál cirkáló Eisenhower repülőgép- anyahajától és a körzetben tartózkodó más amerikai hadihajóktól. Ugyancsak újabb hadihajókat irányított a Fehér Ház a libanoni partokhoz, fedélzetükön mintegy kétezer tengerészgyalogossal. Amerikai kommentátorok a történetek fényében, aggodalmukat fejezik ki, hogy az Egyesült Államok mind jobban belebonyolódik a libanoni polgárháborúba. Nemcsak washingtoni cikkírók, hanem londoni, párizsi és római kommentátorok fejtik ki véleményüket: legjobb volna visszavonni a többnemzetiségű erőket, hiszen ezek feladata a szembenálló erők szétválasztása lenne, nem pedig az, hogy egyik fél — a jelen esetben Gemajel falangistái oldalán — beavatkozzanak a harci cselekményekbe. HOGYAN ALAKUL A CHILEI HELYZET? _________ A diktatúra urainak Jarpa jobboldali politikushoz fűzött vérmes remények meghiúsultak. Arra számítottak ugyanis, hogy a rendszer alapjainak változtatása nélkül, a jobboldali és közép-jobb burzsoá elemekre támaszkodva, sikerül alkut kötni az ellenzék erre hajlandó részével. A rendkívüli állapotot azonban, amelyet az alkudozások miatt rövid időre feloldottak, újra be kellett vezetni, s a tárgyalások a konzervatív politikusokkal megszakadtak, miután Pinochet csupán sortüzekkel volt képes szétoszlatni a lemondását követelő tüntető felvonulásokat. Mind több nyilatkozat hangzik el arról, hogy Chile polgárháborús helyzet felé halad. Újra megmozdultak a rézbányászok, akik miatt rendeznek tiltakozó akciókat, hogy Rodolfo Seguelt, a letartóztatott éhségsztrájkot folytató vezetőjüket a rendszer urai a „belbiztonsági törvény” megsértése miatt el akarják ítéltetni és börtönbe vetni. Valamennyi ellenzéki erő fő követelése első helyen Pinochet lemondása. A tábornok-elnök viszont 1989-ig a hatalom elén kíván maradni, s kijelentette: mindent megtesz, hogy ezt keresztülvigye. Jelentős fejlemény ebben a helyzetben, hogy Chilei Szocialista Tömb néven új ellenzéki pártszövetség alakult. Ehhez az 1973-as katonai puccsban meggyilkolt Allende elnök Chilei Szocialista Pártja, az Egységes Népi Akciómozgalom, a Munkás— Paraszt Mozgalom, a Keresztény Baloldali Párt és a Szocialista Konvergencia nevű alakulat tartozik. A tömörülés vezetői a következő programot fogalmazták meg: Pinochet és kabinetjének távozása. ideiglenes kormány megalakítása, alkotmányozó nem zetgyűlés összehívása és az ország érdekeit szem előtt tartó gazdasági program kidolgozása. Arkus István Reagan nemet mondott Nemmel válaszolt Ronald Reagan amerikai elnök Bruno Kreisky volt osztrák kancellár javaslatára, hogy a genfi tárgyalások sikerének elősegítése érdekében néhány hónappal halasszák el az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök nyugat-európai telepítését. Kreisky augusztus közepén fejtette ki indítványát az amerikai elnöknek írt levelében, __________ Be lgrad Az amerikai clelnök megbeszélései Vidoje Zsarkoviccsal, a Jugoszláv Államelnökség alelnö- kével tárgyalt pénteken Belg- rádban Bush amerikai alel- nök, A tárgyaló felek különös figyelmet fordítottak a gazdasági kapcsolatokra, és egyetértettek abban, hogy az együttműködés olyan magasabb rendű formái, mint a közös beruházások és az ipari kooperáció, hozzájárulhatnak a kétoldalú kereskedelem kiegyensúlyozásához. Vendégünk: George Bush George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnoke 1924-ben született Miltonban, Massachusetts ál’amban, A második világháború alatt a haditengerészetnél szolgált, 1945- ben leszerelt, s 1948- ig közgazdasági tanulmányokat folytatott. Ezután két éven át kereskedelmi ügynök volt, majd 1951— , 53 között a sikeres Bush—Overby Fejlesztési Társaság alelnöki, 1953-tól 1966- ig a Zapata Partmenti Olajfúró Vállalat igazgatóságának elnöki teendőit látta el. 1966-tól négy éven át szövetségi képviseld, 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt. 1973—74-ben a Köztársasági Párt országos bizottsága elnökének tisztét töltötte be, majd hazája pekingi összekötő irodájának (nagykövetségének) vezetésével bízták meg. 1975-ben tért haza, s 1976-77- ben a CIA igazgatójaként tevékenykedett. 1980-ban választották alelnökké, miután Ronald Reagannal szemben alulmaradt a pártja elnökjelöltségéért folytatott küzdelemben. A Köztársaság Párt mérsékeltebb szárnyához tartozó George Bush nős, Öt gyermeke van. Gromiko nem utazik New Yorkba (Folytatás az 1. oldalról.) döttség vezetőjének biztonságát és megteremtik az ezzel kapcsolatos normális feltételeket. Nem biztosítják azt sem, hogy a szovjet különrepülőgép megfelelő körülmények között leszálljon és azt kiszolgálják. Újabb csapás a kelet—nyugati enyhülésre Felháborodás világszerte A hírügynökségek tegnap délután gyorshírekben jelentették, hogy Andrej Gromiko, a TASZSZ közlése szerint, nem utazik az ENSZ székhelyére. A Reuter a kelet—nyugati enyhülés iránti reményekre mért újabb csapásnak nevezte, hogy a szovjet külügyminiszter távol marad a világszervezet fórumától, mert utazását a szovjet vezetés lehetetlennek tartja. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára nem reagált azonnal a bejelentésre. A főtitkár még pénteken figyelmeztette az Egyesült Államok kormányát: a szovjet delegáció New Yorkba utazásának megakadályozása ellentétes az ENSZ székhelyére vonatkozó alapszerződéssel. Pérez de Cuellar két nappal ezelőtt úgy vélekedett, hogy a feszült nemzetközi helyzetben parancsolóan szükséges volna a legfelső szintű közvetlen kapcsolat. Francois Giuliani, az ENSZ szóvivője emlékeztetett arra, hogy a világszervezet és az Egyesült Államok kormánya között 1947-ben aláírt szerződés értelmében sem a szövetségi, sem a helyi hatóságoknak nem szabad megakadályozniok a diplomatáknak az ENSZ székhelyére utazását, és az onnan való elutazásukat. A Reuter-iroda megjegyezte még: Qromiko már sokszor i megfordult az ENSZ-ben, minden alkalommal szólt a legfontosabb külpolitikai kérdésekről és találkozott az amerikai külügyminiszterekkel. A TASZSZ tegnap esti New York-i jelentésében megállapította: az USA durván megsértette nemzetközi kötelmeit. Idézte az ENSZ szóvivőjének szavait a székhelyszerződéssel kapcsolatban és emlékeztetett arra, hogy a diplomaták New Yorkba utazását és elutazását az Egyesült Államok szavatolni köteles, függetlenül attól, hogy milyen a tagállamok viszonya az USA kormányával. Az AFP francia hírügynökséget a washingtoni külügyminisztériumban úgy tájékoztatták, hogy amerikai részről hivatalosan egyelőre nem reagáltak a szovjet bejelentésre. Emiatt döntés született arról, hogy lehetetlen Andrej Gromikónak, az SZKP KB PB tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa első helyettesének, külügyminiszternek, az ENSZ közgyűlésének 38. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetőjének New York-i utazása. Általában is felvetődik a kérdés, megfelelő hely-e az ENSZ székhelye számára egy olyan ország, amelyik nem teljesíti kötelezettségeit és nem biztosítja a szükséges feltételeket a külföldi képviselőknek ahhoz, hogy részt vegyenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájában. Mint az MTI washingtoni tudósítója jelentette, New York és New Jersey hatóságai korábban közölték: „nem tartják biztoflságosnak” a szovjet gép leszállását New York nemzetközi repülőterén. Döntésüket a dél-koreai gép ügyével indokolták. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette: a Reagan-kormány nem tud mit tenni a szovjet külügyminiszter repülőgépének fogadása érdekében. Sajtóértesülés szerint egy katonai repülőteret akartak kijelölni a szovjet gép fogadására, ha a Szovjetunió hajlandó lett volna katonai gépet adni küldöttségének New Yorkba juttatására. Folytatódnak a Bejrút környéki harcok Mubarak megegyezést sürget Mubarak egyiptomi elnök Reagan elnökhöz intézett üzenetében sürgette, tegyenek újabb erőfeszítéseket az idegen csapatok kivonására Libanonból. A kairói hivatalos hírügynökség tegnapi jelentése szeCraxi párizsi és londoni útja során Több nyitott kérdés is maradt Az olasz lapok részletes tudósításokban számoltak be tegnap Bettino Craxi és Giulio Andreotti külügyminiszter előző este befejeződött párizsi és londoni útjáról. Az az általános megállapítás, hogy a szocialista párti miniszterelnök külföldi szereplése során lényeges kérdések továbbra is nyitva maradtak. A szocialista párt lapja, az Avanti leszögezi: „az eurora- kéták problémakörében az Tsak röviden... MOSZKVAI idő szerint tegnap 15 óra 44 perckor leválasztották a Föld körül keringő szovjet űrkomplexumról 1 a Progressz—17 automatikus teherűrhajót. A szétkapcsolást és a teherűrhajó eltávolodását a Szál jut—7—Szojúz T—9 űrkomplexumtól a földi irányítóközpont szakemberei és az űrállomáson dolgozó két űrhajós, Vlagyimir Ljahov és Alek- szandr Alekszandrov közösen ellenőrizték. UTCAI TŰZHARC volt tegnap délután Milánóban rendőrök és szélsőbaloldali terroristák között. Miután a rendőrség megállásra akart kényszeríteni egy személyautót, amelyben hárman voltak, az utasok, válaszol a felszólításra, rálőttek a rendőrökre. A tűzharcban egy terrorista meghalt, egyet üldözés után elfogtak, harmadik társuk, egy nő azonban elmenekült. olasz kormány aktív szerepet kíván betölteni a NATO-ban, és új, rugalmas javaslatot sürget a kelet—nyugati kapcsolatok javítására”. A L’Unitá tudósítója hangsúlyozza, hogy Párizsban a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat illetően a két fél „határozottan különböző nyelvet használt”. Felhívja a figyelmet Craxinak a francia és az angol rakétákról tett kijelentésére („nehéz lenne azt állítani, hogy ezek a rendszerek a Holdon vannak”) — és annak a véleménynek ad hangot, hogy ez az állásfoglalás a nvugatnémet szociáldemokraták értékeléséhez áll közel. Egy másik jelentés szerint Bettino Craxi miniszterelnök tegnap válaszolt Ronald Reagan múlt keddi üzenetére, amelyben az amerikai elnök az eurorakéták rendszerbe állítására, a washingtoni álláspont támogatására szólított fel. A válasz, amelynek tartalmát később hozzák nyilvánossásra — megfigyelők szerint —, nem tartalmaz lényeges módosítást. rint Mubarak mélységesen sajnálatosnak nevezte a vérontást és az embertelen pusztítást Libanonban; sürgette a harcok beszüntetését és az összes külföldi erő kivonását. Libanon szuverenitásának szavatolását a bejrúti kormány fennhatósága alatt. Ide kapcsolódik, hogy tegnap is folytatta támadó hadműveleteit a libanoni hadsereg a Bejrúttól délkeletre fekvő, drúzok lakta hegyvidéken. Míg a kormányhadsereg közleményei jelentős térnyerésről, települések, magaslatok elfoglalásáról számolnak be, a Valid Dzsumblatt vezette Haladó Szocialista Párt cáfolja, hogy számottevő változás következett volna be a hadszíntéren. A Libanon partjainál horgonyzó amerikai hadihajók ágyúi pénteken este és tegnap reggel immár másodízben tüzeltek a drúz milíciák állásaira a Bejrút melletti hegyekben. Ezen a környéken Szíriái csapatok is állomásoznak. Az amerikai tengerészgyalogosok szóvivője közölte, hogy a John Rodgers romboló és a Bowen fregatt öthüvelykes ágyúikból tüzeltek közelebbről meg nem határozott célpontokra, miután lövedékek csapódtak be az amerikai nagyköveti rezidencia és a libanoni hadügyminisztérium környékére és így „amerikai életek kerültek veszélybe”. A bejrúti nemzetközi repülőtéren állomásozó tengerészgyalogosok ez idő alatt a legmagasabb fokú készültségben voltak.