Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
6 1983. SZEPTEMBER IT, SZOMBAT Váltani nehéz Két hónapja nagy várakozás előzte meg a zöldhasú bankók megjelenését. A Nemzeti Bank, a pénzintézetek és a postahivatalok az új bankjegyektől várták, hogy — a gyorsabb feldolgozás révén — csökkentse a pénzforgalmazás tetemes költségeit. A vállalatok bér- számfejtői s borítékolói saját munkájuk könnyebbségét remélték, hiszen gyorsabb ötezer forintot öt darab ezresből, mint 10 ötszázasból borítékolni. A várakozásoknak az új bankó megfelelt, olyannyira, hogy hirtelen túlságosan is sok került forgalomba, ugyanis a vállalatok az ország minden részében elsősorban 1000-es címletekben hozták a fizetéseket, tgy az ezresek nem fokozatosan, hanem szinte egycsapásra vették át az ötszázasok helyét, s jócskán háttérbe szorították ez utóbbiakat. Már az első hónap után látszott, hogy baj lesz a pénzváltással. Egyre többször tárták szét a kezüket az üzletek pénztárosai, mondván: nem tudok váltani, kisebb pénzt kérek. Előbb utóbb bezárt a kasz- sza, mert átszaladt a bajba került pénztáros a szomszéd üzletbe egy kis apróért. Persze addig növekedett a másik kasz- szánál a sor, s fogyott a vásárlók türelme. Am nekünk, vásárlóknak kevésbé megfogható jelek is arra utaltak, hogy túlzottan népszerű lett az ezres. A kereskedelmi vállalatok kasszájában megnövekedett a másnapi üzletnyitásra tartalékolt, váltásra szolgáló pénz. Ez az összeg — miután nem kerül a betétszámlára — még nem is kamatozik. Nem várt veszteség ez minden kereskedőnek. A Nemzeti Bank szakemberei látva a tornyosuló felhőket, először a pénzintézeteknek adtak a kértnél kevesebb ezrest. Ezután a bérfizetéskor is megváltoztatják a vállalatok által kért címletösszetételt, hasonló megfontolások miatt. Bár vastagabb lesz a boríték — persze nem értékben —, és nehezebb lesz ismét a bérszámfejtők dolga, valószínűleg mindannyian jobban járunk majd. L. M. Bianco menetlevelek Nem létező napon is fuvaroztak Ügyeskedők mindig voltak, s talán mindig is lesznek. Akik nem elégedvén meg a szorgos és tisztességes munka szerény, vagy kevésbé szerény gyümölcsével, megkísérlik a pénzszerzés egyéb formáit, vakon bízva abban, hogy mesterkedéseikre sohasem derül fény. Akad köztük, aki a gyors meggazdagodás reményében megdöbbentő összegekre teszi fel becsületét és szabad életét, s amikor bukik, mint szerencsejátékos veszti el a tétet. S akad, aki szánalmasan csekély pénz ellenében kockáztat hasonlót, talán már érthetetlenül is, s mindenképpen fölöslegesen. Azok a gépkocsivezetők, akik a közelmúltban csalással és okirathamisítás sál próbálkoztak, az utóbbiak közé tartoznak. S még csak azt sem lehet mondani, hogy valami nagy csábításnak kellett volna ellentállniuk, hogy tisztességük megmaradjon. Kitalálták a címeket A Vízügyi Építő vállalat ve- csési telepén dolgozott a Volán alkalmazottjaként Schneller Mihály és Griinvald János gépkocsivezető. Tavaly év végéig nem is volt különösebb gond: a megbízásoknak eleget téve fuvaroztak; a szállított tételeket a vízügyi vállalatnak számlázta a Volán, s ez utóbbi fizette gépkocsivezetőit a teljesítményük alapján. Az elmúlt esztendő vége felé azonban csökkentek a szállítási megbízatások, egyre kevesebb fuvar akadt, s az említett két sofőr elégedetlenkedni kezdett: megcsappant a jövedelmük, tenni kellene valamit. S lehetett volna tenni valamit ésszerűen, de főként szabályosan: például módosítani Mini tengeralattjáró Az MHSZ Ganz-MÁVAG búvárklubjának tagjai, a gyár anyagi támogatásával, kétszemélyes búvárhajót készítettek. Az öt elektromotor hajtotta vízi jármű segítségével gyorsabban és könnyebben oldhatják meg víz alatti feladataikat. a Volánnal kötött szerződést, átirányítva más munkaterületre a kihasználatlan teherjárműveket. Ehelyett azonban egy egészen furcsa megoldás született. Schneller és Grünvald azt ajánlotta a vecsési telep vezetőjének, Tóth Istvánnak, hogy alkalmanként igazoljon olyan fuvart is, ami a valóságban nem létezett. Az ötlet, már első hallásra is bizarrnak, s főként rendellenesnek tűnik. A telepvezető a világ legtermészetesebb módján vissza is utasíthatta volna, de mégsem ezt tette. Tóth István — merő jószándékból? — belement a játékba, s az első adandó alkalommal aláírta a fiktív szállítmánnyal, kitalált címre szóló menetlevelet. Nem tudni, mi motiválhatta cselekedetét, azt azonban— mint utólag kiderült — túlzás lenne állítani, hogy megsajnálta a megbízás és munka nélkül maradt sofőröket. Olyannyira, hogy egy idő múltán felhatalmazta helyettesét, Paróczai Miklóst is, hogy távollétében ő igazolja a sehová sem induló tehergépkocsik menetokmányát. Teljesítmények, papíron Ez év első három hónapjában Schneller Mihály és Grünvald János egyre gyakrabban döntött ügy, högy gz ország különböző pontjaira elindul járművével — névlegesen. Óvatosságból természetesen olyan úticélokat választottak, ahol a vízügyi vállalatnak valamilyen telephelye vagy érdekeltsége volt. Az idő teltével azonban egyszerűsíteni próbálták az adminisztrációt, s a telep két főnöke egészen egyszerűen aláírta az üres menetlevelet, amit a két génkocsivezető utólag kitöltött. így esett meg aztán az a furcsa eset is, hogy egyetlen nap leforgása alatt az egyik sofőr megjárta Pécset és Miskolcot is valamilyen rakománnyal, nem számítva ki, hogy ekkora teljesítmény — a rakodási időt is beleszámítva — egy autóversenyzőnek is sok lenne. Sőt: már-már szatírába illő mozzanatra is sor került: a két sofőr február 29-én is nagyszerű teljesítményről számolt be, noha az idei esztendő nem számított szökőévnek... Egy negyedév leforgása alatt a két telepvezető közreműködésével Schneller és Grünvald ■ mintegy 400 ezer forint értékű fuvart bonyolított le — papíron. Ezt az összeget a vízügyi vállalatnak természetesen leszámlázta a Volán, s ennek, valamint a tényleges teljesítménynek az alapján a Volán ki is fizette a sofőrjeit annak rendje-módja szerint. Mi több: elszámolta, a soha sehová sem robogó teherautók üzemanyagköltségét is. Még az üzemanyagot is Minden korsó addig jár a kútra, míg el ne törik. Háromhónapos működésük után vállalati belső ellenőrzés derített fényt a két gépkocsivezető és az őket fedező telepvezetők mesterkedésére. A feljelentés nyomán induló rendőrségi nyomozás aztán pontosan kimutatta a fiktív utakat és tételeket, s ezeknek alapján azt a hasznot, melyet az ügylet résztvevői zsebre rakhattak. Nos, a végeredmény nem valami impozáns: a nem létező fuvarok után Schneller Mihály 15 ezer, Grünvald János pedig 5 ezer forintot meghaladó jogtalan jövedelemhez jutott. Csak ennyiért csaltak és hamisítottak volna? Volt még egy tétel, nevezetesen az a majd 190 ezer forintnyi értékű üzemanyag, amelyet a nem létező fuVarökután be- tarikolhattak, és kisebb tételekben ismeretlen személyeknek — a saját hasznukra — eladtak. Az egészben a legszomorúbb : majd 400 ezer forinttal rövidítették meg a számukra megfoghatatlan közvagyont, hogy jó néhány ezer forinthoz munka nélkül hozzájuthassanak. A két gépkocsivezető s társaik ügyét a Pe4t megyei Rendőrfőkapitányság csalás és magánokirathamisítás alapos gyanújával hamarosan á tap ja a megyei főügyészségnek. T. I. HOGY KEVESEBB LEGYEN A BALESET segíteni, nem leleplezni V Ha Pest megyében, vagy a MÄV Budapesti Igazgató- á ságához tartozó területen baleset történik, akkor a vizs- > gáláinál rendszerint ott van Szögi János is, a Vasuta- \ sok Szakszervezetének munkavédelmi felügyelője. — Mondhatni, a véletlen hozta, hogy éppen ezt csinálom — magyarázza, mikor arról kérdem, mikor került kapcsolatba mai hivatásával. — Mint fiatal szakmérnök hallottam a munkavédelemről, de talán beértem volna a szimpátiával, ha egy nagyon kedves barátommal nem történik megrendítő baleset. Sokáig foglalkoztatott, mi is okozta a halálát. Azt hiszem akkor választottam a munka- védelmet. Nem könnyű hivatás ez, hiszen gyakran még otthon, vagy a munkaidő után másutt is sokat tépelődöm az éppen vizsgált eseten. Egy nehezebb ügy még álmaimban is elő-előjön. — örökre eljegyezte magát a munkavédelemmel? — Hűséges típus vagyok, de mégis az a véleményem, hogy ezt a feladatot csak addig szabad vállalni — vagyis csak addig tarthat ez a jegyesség —, amíg az ember hasznosat és fontosat tud tenni. Ha már belefásul, át kell adnia a helyét olyannak, aki ambícióval és hittel lát munkához. A kezdet a MÁV budapesti igazgatóságának munkavédelmi csoportjában jó iskola volt. Szögi János ott végezte el — miközben dolgozott — a SZOT munkavédelmi továbbképző intézete üzemmérnöki tagozatát. Az első időben a szakterületéhez közel eső dolgokkal foglalkozott, például a pályafenntartás vizsgálatát kapta feladatául. — Abban az időben a pályafenntartóknál nagyon rossz volt a munkavédelmi helyzet. Több halálos, illetve súlyos csonkulásos baleset történt. A helyszíneléskor olyan impressziók értek — megrázó élmény egy vérző ember látványa —, hogy döntenem kellett: munkahelyet változtatok, vagy küzdők tovább a legjobb tudásom szerint a balesetek ellen. Maradtam. Ügy hiszem, ez mindent megmagyaráz. Bár már nagyon sok emberi tragédiát láttam, ma sem tudok közömbös • maradni, megrendülök a szenvedők láttán. E munkánál szó sem lehet megszokásról, vagy rutinról. — Nemcsak a tragédiák, hanem a balesetek vizsgálatánál előforduló emberi gyarlóságok sem hagynak hidegen. Aligha mondok újdonságot azzal: a vezetők és a beosztottak gyakran akarják elhárítani magukról a felelősséget. Mégis, amikor a vizsgálat lezárul, nekem meg kell mondanom, hogy kit és menynyire terhel felelősség. Olyankor legnehezebb ezt megtenni, amikor jószándékú volt, aki hibázott, Ám mégis ítélkezni kell, mert fegyelmezettebb munkával, az egymás iránt érzett kölcsönös felelősséggel, netán egy baráti figyelmeztetéssel megelőzhető nagyon sok baj. — Mit feledne szívesen? — Sok ilyen van. Jelen voltam — szinte a baleset után azonnal — a szárazréti, a moharai, a váci kirándulóvonat és a ceglédi Puskin- expressz baleseténél, s a vizsgálatnál. Sajnos, valamennyinél az egyik döntő ok a személyi mulasztás volt. — És mit nem feled? — Jelenleg a Vasutasok Szakszervezetének budapesti területi bizottságán dolgozom. A munkám hasonló, mint régen, a MÁV Budapesti Igazgatóságánál volt, nem kerültem át az asztal másik oldalára. Egy bizonyos, e munkakörben nagyobb a lehetőség, hogy segítsek a gazdasági vezetőket rákényszeríteni a szabályok betartására. Igaz: nem a kényszerítést tartom a legjobb módszernek. Alapelvem, hogy meggyőzéssel, netán kéréssel többet érhetünk el. Sosem a leleplező szándék vezérel, hanem hogy segítsek megelőzni egy újabb bajt, katasztrófát. Szalai Mária EGYÜTT AZ UTAKON AZ UTINFORM JELENTI Marnitz László: — Az M7-es autópályán feloldották a forgalom- korlátozást, pályalezárást, így a hétvégen akadálytalan az autózás. A ll-es úton a főváros határa és Szentendre között már 2X2 sávon autózhatnak; ne feledjék a jobbratartást, így nyugodtabb, és persze biztonságosabb is lesz az utazás. A ll-es úton Vlsegrádn^l, valamint Pilismarótnál kell útépítés miatt egy-egy rövid részen lassítani. A Dunakanyar másik oldalán,' a 2-es úton Vác határában változatlanul kapaszkodósáv-építés lassítja a haladást. A 12-es úton, a 15-ös kilométerkőnél hídépítés miatt csak egy forgalmi sáv szabad, az áthaladási elsőbbséget táblák jelzik. A Dunán a vízszint emelkedik, ezért szombat reggeltől valamennyi komp szállít autókat is. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Elaludt a volánnál? Alsónémediben K. A. elütött egy ki- lencvenegy éves idős asszonyt, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt. Az idős gyalogos a gépkocsivezető szemszögéből nézve balról jobbra akart átkelni az úton a végzetes gázolás előtt. A baleset oka figyelmetlen vezetés. így, ilyen ridegen fogalmaz a jog, míg a háttérben sokféle emberi indulat húzódhat meg. Az idős nénit hiába várja családja, s K. A., aki tizennyolc éves és édesapja kocsiját vezette is családjától távol, őrizetbe véve töltötte napjait. Bizonyára önvád gyötri a kocsit kölcsönző szülőket is. A vizsgálat eddigi adatai szerint feltehető, hogy K. A. elaludt a volánnál. ■ Ez a baleset sincs tanulság, sőt tanulságok nélkül. Általános tanulság, hogy csak ébren és kellő figyelemmel szabad vezetni. Másik tanulság — s erről is volt már szó ezeken a hasábokon —, hogy az idősekre a szokásosnál is jobban kell vigyázni. Az idősek éve során elhangzott rengeteg figyelmeztetés és felhívás ma is érvényes. Az öregek nehezebben alkalmazkodnak az utóbbi években felgyorsult közlekedés viszonyaihoz, lassúbbak, s lassúbbak reflexeik is. A baleseteket úgy tudják elkerülni, ha fokozottan vigyázunk rájuk. Rászorulnak a segítségünkre, s a legtermészetesebb, hogy segítünk nekik, óvatosabbak vagyunk a közelükben az utakon. PM-KBT-GALÉRXA "scXífíirnt Visszafogottan — szabályosan Pintér Péter rajza A TIT AJÁNLATÁBÓL Autókról és autózásról — autósoknak és leendő autósoknak címmel indít előadássorozatot az I983/84-es tanévben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti József Attila szabadegyeteme. A sorozat mind a gépkocsivásárlóknak, mind a gépkocsitulajdonosoknak sok hasznos tanácsot ad. Célunk, segíteni a leendő autósokat a gépkocsitípus kiválasztásában, az autó- vásárlás lebonyolításában és abban, hogy a kocsit gazdaságosan és biztonságosan üzemeltessék. Minden rendezvény végén a szakemberek a résztvevők kérdéseire, problémáira is válaszolnak. X. ÍJjat vagy használt autót vegyünk? Gazdasági szempontok — Maurer Károly, a Merkur Gépjármű Műszaki Vevőszolgálati Irodájának helyettes vezetője. A használt gépkocsi vásárlása. Mit vizsgáljunk, mire ügyeljünk? — Kertész Béla, a Merkur Bp. 1. sz. Használtautó Telepének vezetője. ,2. Az új gépkocsi vásárlása — összehasonlító típusismertetés, megrendelés, sorszám-visszaigazolás, tlpusmódosítás, színválasztás stb. — Maurer Károly, 3. Ami az átadó telepeken történik. A gépkocsi 0-reviziója, az új gépkocsi átvétele — Maurer Károly. 4. Garancia és szavatosság. Vizsgálatok és javítások, a hibás gépkocsik cseréje — Maurer Károly. 5. A gépkocsik túlfogyasztásának okai. I. A gépkocsi műszaki állapota — Maurer Károly. 6. A gépkocsik túlfogyasztásának okai. II. A gazdaságos vezetés- technika. — Bognár György, az Autóközlekedési Tanintézet budapesti IV. sz. iskolájának elméleti előadója. 7. Gépjármű-diagnosztika és közlekedésbiztonság. Műszeres vizsgálatok a gépkocsin. Fodor Imre, a Magyar Autóklub budapesti műszaki állomásának vezetője. 8. A gépkocsik üzemeltetése szélsőséges időjárási viszonyok között. Indítás és melegítés télen, kenési és hűtési problémák nyáron. — Fodor Imre. 9. Helyes vezetéstechnikával a (vész-) helyzet magaslatán. Különböző megcsúszások és egyéb veszélyhelyzetek kivédésének módjai. — Bognár György. Az érdeklődők a TIT budapesti szervezési és propagandaosztályán kaphatnak bővebb felvilágosítást, cím: Múzeum u. 7. 1088. Telefon: 335-189 vagy 341-360. KALEIDOSZKÓP Csütörtökön Otto Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter ünnepélyesen megnyitotta Európa legnagyobb autóipari kiállítását, az 53. Frankfurti Autószalont. Megnyitó beszédében a miniszter elégedetten nyugtázta az autóiparnak a környezet tisztaságának javítása érdekében az elmúlt évek során elért eredményeit, de további környezetvédelmi erőfeszítésekre szólította fel az iparágat. A szeptember 25-ig nyitva tartó kiállításon 34 ország 1500 kiállítója mutatja be legújabb autómodelljeit, és különféle, az autózáshoz kapcsolódó újdonságait. Az autószalon egyik leginkább várt szereplőié a Volkswagen legújabb modellje, a Golf II., amelytől a veszteséges konszern a hullámvölgyből való kilábaláshoz szükséges lendületűt várja. A nyugatnémet szaksajtó sajnálkozással állapította meg, hogy a kiállításon ez az egyetlen igazán új és teljes egészében hazai autómodell. A nyugatnémet autóipar egyébként bizakodással tekint a jövőbe. Az ágazat eladásai az előzetes becslések szerint az idén 9 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet, a termelés pedig várhatóan 1978—79 rekordszintje körül alakul. A kiállítás hagyományos résztvevője a Szovjetunió is, a Nyugat- Eurónában mind népszerűbb Lada típusaival, és a legújabb Moszkvics modellekkel. Balesetmentes közlekedést kíván járművezetőknek és gyalogosoknak egyaránt: Roóz Péter
