Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
'xMüap 1983. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT ZINHAZI LEVEL Királynők egymás közt [A halálos ítéletet már 1586 októberében meghozta a Koronatanács. Írásba is foglal- I ták, de aláírását, mely egyben a végrehajtásra adott utasítás is lett volna, Erzsébet királynő 1587. február 1-ig halogatta. Fotheringhay várkastélyának nagy csarnokában 1587. február 8-án reggel nyolc órakor, a sebtében összeácsolt vérpadon, a bakó leütötte Stuart Mária fejét. A hányatott életű volt skót királynő 45 éves ekkor, a kivégzését végül is elhatározó Erzsébet angol királynő 54. Mária csaknem kerek húsz évet töltött különböző börtönökben azután, hogy 1567 nyarán a skótok elűzték trónjáról, s védelmet kérve Angliába menekült. E két évtized alatt a két uralkodónő soha nem találkozott; soha nem látták egymást annak előtte sem, noha rokonok voltak. Erzsébet Vili. Henriknek Boleyn Annával kötött házasságából származott, tehát apai ágon Tudor vér volt, Mária viszont Henrik fiatalabb lánytestvérének, Katalinnak az unokája volt. Katalin IV. Jakab skót királyhoz ment nőül, tehát egy Stuarthoz. E házasságból származott a későbbi V. Jakab, Mária apja. Mária anyja a francia Guise Mária hercegnő volt. ' Miben veszélyeztette Mária, ez a kora leghíresebb szépségének tartott asszony, a cseppet sem nőies, ám annál keményebben uralkodó Erzsébet érdekeit? Sok mindenben. Először is, Erzsébetet sokan faty- tyúnak tekintették, hiszen Henriknek egy olyan házasságából származott, melyet a római katolikus egyház sosem ismerj Másszor,;. Ei^s bet sosem ment férjhez, utóda nem volt. Harmadszor: a katolikus spanyol uralkodók nem nézték jó szemmel, hogy az érdekkörükbe tartozó, sőt, rokoni kapcsolatokkal összefűzött spanyol—angol szövetség felbomlik, s Anglia kiválik ebből az érdekkörből. (Vili. Henrik első felesége Aragóniái Katalin volt; lányuk, Mária II. Fülöp spanyol király felesége lett. Mikor ő meghalt, Fülöp egyenesen arra gondolt, hogy Erzsébetet veszi feleségül). Stuart Mária viszont feddhetetlen származású volt, s katolikus. Szinte születésétől skót királynő (apja a lány születése után egy héttel meghalt), de hatéves korától Franciaországban él, ahol 1558-ban feleségül megy a francia trónörököshöz, s annak oldalán egy évvel később Franciaország királynője is lesz. Skócia és Franciaország királynője — és felveszi az Anglia királynője címet is, mert az ereiben Tudor-vért is csörgedeztető Stuart Mária magát tekinti jog szerinti trónutódnak. Amikor Mária 1561-ben, ifjú férje, II. Ferenc francia király halála után, visszatér Skóciába, a ragyogó szépségű, rendkívül művelt, okos, szellemes és igen szabados királynő egy csapásra veszélyes ellenfelévé válik Erzsébetnek. A tizenkilenc e-z- tendős Mária azonban nem ül oly nyugodtan a trónon, mint kilenc évvel idősebb királyi nővére. Skót főurái, akik addigra már jobbára protestánsokká lettek, nem szívlelik a más neveltetésű és más val- lású királynőt. Erzsébet először házassági tervekkel próbálja érdekszférájába vonni Máriát: 1565-ben létrejön az esküvő Erzsébet jelöltjével (és rokonával), Lord Darnleyvel. E házasságból születik 1568- ban Jakab, aki egyéves korától VI. Jakab néven skót király lesz, miután 1567-ben ; anyját, Máriát a skót nemesek elűzik, s az fia javára lemond a trónról. Ekkor menekül Angliába, ahol ezek után nem meglepő, hogy Erzsébet nem a menekülő uralkodótársat és rokont, hanem a trónjára veszélyt jelentő vetélytársat látja benne. A későbbi — és számos — vád Mária ellen lényegében ezen a veszélyeztetésen alapul. (Az csak mellékesen érdekes, hogy Mária eltétette láb alól férjét, Darnleyt, és annak halála után a gyilkos tervet kivitelező skót Bothwell grófhoz ment férjhez. És az is csak történelmi kuriózum, hogy amikor Erzsébet 1603- ban meghal, utóda Henrik trónján Mária fia, Jakab lesz, angol királyként első e néven.) Miért mondom el ezt ilyen részletesen? Azért, mert aki Friedrich Schiller 1800-ban írt tragédiáját, a Stuart Máriát — melyet most a József Attila Színház tűzött műsorára — végignézi, sok mindent nem, vagy csak igen nehezen ért meg a dráma fő gondolatai közül, ha nem ismeri a történelmi tényeket, az események hátterét. Schiller persze úgy írt történelmi tragédiát, hogv nem ragaszkodott mereven és szigorúan a tényékhez. Nála például Erzsébet is, Mária is fiatal nő, noha maga a dráma Mária utolsó napjait idézi, mikor bizony már e híres-szép nő is alaposan benne volt a korban. Schiller a drámai hatás kedvéért kreál egy találkozást is a két királynő között —, noha sosem látták egymást. És arról is lemond, hogy Mária számos különböző összeesküvését, kiszabadulási kísérletét beleszője a drámába, — sőt, inkább azt bizonygatja: az e téren rá rótt vádakban Mária ártatlan volt. Mindez természetesen a drámaíró joga; nem történelemkönyvet, hanem színpadi művet, drámát írt. Hogy e drámában két királynő különböző karakterét rajzolja mesterien, s e kettő * (közül Ihftább i'líSpidMözött, de nem makulátlan Máriához húz a szíve, az érthető. A tragédia elbukó hőse mindig rokonszenvesebb. De hogy a történelmi igazság végül is a hideg, csúnyácska, racionális Erzsébet oldalán állt, azt Schiller sem tagadja. F < i í elvillantja közben az uralkodás, a hatalom gyakorlásának néhány' kemény konfliktusát is, de azért ez a dráma mindenekelőtt két nagy női szerep révén érdekes és izgalmas —, ha van rá az illető színháznak megfelelő két színésznője. A József Attilában Erzsébet Voith Ági, Mária Fehér Anna. Előbbi inkább kapkodó, mint ravaszul taktikázó, inkább az eseményekkel sodródó, mintsem azokat irányi ló királynő. Utóbbi inkább csak a szép áldozat, mint a veszélyes női és királynői vetély- társ. Mindez aligha a vendégrendező, Valló Péter szándékai ellenére van így. Nála ugyanis Mária egyértelműen a hata^ lom áldozata (egy fontos epizód kihúzásával ezt még hangsúlyozza is, de ezzel megbontja Schiller tökéletes dramaturgiáját), aki mártírként lép a vérpadra. Ilyképp viszont felülbírálja Schillert, akinek esze ágában sem volt hófehérre mosni Máriát. Takács István Ceglédi elszántság Kínálat közösségkeresőknek Nemcsak a kényszerhelyzet, a művelődési ház évek óta tartó tatarozása, hanem a népművelői véna is a legfontosabb közművelődési formát tette hangsúlyossá Cegléden. A társadalmi rétegeknek megfelelő közművelődési kiscsoportok, az érdeklődési körök nagyszerűen felvirágoztak a Kossuth Művelődési Központban. Sőt csekélyke bizonytalansággal azt is mondhatjuk, hogy ez az intézmény képes volt a város szellemi életének központjává válni az elmúlt egynéhány év alatt. Meglehet, azért mert pillanatnyi adottságai miatt egyszerűen kénytelen volt túllépni a művelődési intézményeinkre ma még jellemző arisztokratikus módszereken. Viszont a lehetőségekhez kitűnően alkalmazkodtak, s ez az elismerés a ház valamennyi dolgozójának egyértelműen kijár. Vándor sátor az utcán Egy-két hete különös formájú sátor tűnik fel Cegléd különböző pontjain. Színes oldalaival, csíkos tetejével már önmagában is felkelti a figyelmet, ráadásul harsog: fülbemászó zenét lövellnek hangszórói, s lemezlovas módszerrel csalogatja a városlakókat a művelődési ház szakköreibe. Körbe állják a kis ponyvahá- zat idősebbek és fiatalok, s akinek sikerül egészen közel férkőzni, az láthatja, hogy diaflex vetítővel színes képek jelemnek meg a gyöngyvásznon. A művelődési ház látomás névre keresztelt színesfényképező baráti köre tavaly diaiképeket készített az intézményben működő szakkörökről, tanfolyamokról, baráti körökről. A felvételekhez magnón rögzítettek ismertető szöveget, s már készen is állt a korszerű propagandaanyag. A vándorsátor a vártnál is nagyobb sikert hozott: több százan érdeklődtek a ponyva alatt ülő népművelőktől, hogy milyen lehetőségeket kínál szeptembertől a Kossuth Művelődési Ház? S hogy mennyi a tanfolyamok díja? Mit rejt egy-egy csoport neve, például a Magyarország-klub, vagy az ornitológus szakkör? A szóbeli tájékoztatás mellett a népművelők Írásos tájékoztatókkal is tudtak szolgálni. A sSKeréftfelbuzdulva tovább lépnek a népművelők. Ügy tervezik, hogy e tisztes közművelődési propagandát elviszik a város nagyüzemeibe és az agglomerációhoz tartozó községekbe is. Ki tudja? Talán a közönségszervezés mellett módszertani újdonságot is jelenthet ez a toborzó. Joggal bízhatunk ebben, hiszen az intézmény dolgozóinak elszántsága, tudatossága mindenki számára tiszteletet parancsol. Negyven kiscsoport A múlt évben éppen három tucat közművelődési kiscsoport működött a művelődési központban. Mint Lűr István igazgató elmondta: több szempontból is sikeresen: a létszám meghaladta a félezret, ez any- nyit jelent, hogy az intézményt hetente több alkalommal rendszeresen látogatók száma körülbelül hatszázötven volt. S ez már egy szűkített adat, mert egy-egy tanfolyam újra indult a vizsga után. így az érdeklődők teljes létszámát kétezerre becsülhetjük. Érdemes rápillantani a arányokra is: a fenti adat azt jelenti, hogy a város lakosságának — a csecsemőket és az aggastyánokat is figyelembe véve — megközelítően húsz százaléka fordul meg rendszeresen az intézményben. Most a művelődési ház vezetői azt tervezik, hogy tovább szélesítik a kínálatot, s szeptember második felében, illetve októberben negyven érdeklődési kör kezdi majd meg működését a balett- és a társastánctanfolyamtól a film és grafika szakkörön keresztül a bábkészítő és nótafacsoportig. A tavalyi kísérleti év után már profibb körülmények között indul' az aerobic csoport, jobb adottságokat igyekeznek biztosítani a Vitis-alkoholelle- nek klubnak és a színjátszóknak. Ezekhez a tervekhez kellő alapot ad, hogy a ceglédi művelődési ház szakköri helyiségeit most nyáron ismét megszépítették. A korábbi évekhez hasonlóan gondoltak a technikai felszerelések korszerűsítésére és gyarapítására. A népművelők szeretnének a szó szorosan vett értelmében otthont teremteni a közművelődéshez. Uborkaszezonvég Egyre Inkább tudomásul kell vennünk, hogy a nyár valóban szünetet jelent a köz- művelődési kiscsoportok működésében, de ez nem jelenthet uborkaszezont a közművelődési intézményekben, csak az évszakhoz alkalmazkodó munkamódszer-változást. Pedig e kánikulai évszak az idén is uborkaszezont hozott a köz- művelődési intézmények többségében. Ám már itt az ősz, s nem lehet elfogadni a kifogásokat. Cegléden nem is lesz szükség magyarázkodásokra, mert ha a közönségigényekhez alkalmazkodva a csoportok egy része szüneteltette is működését. a népművelők felhasználták az időt új érdeklődési körök szervezésére. Érdemes sorolni néhányat a már fentebb említett csoportokon kívül: amatőrfilmklub, éremgyűjtők, citerazenekar, kertbarát-, méhész-, nyulász- kör, s a klubok sora kisanaSokszínű program A Fóti ősz nyitánya Immár tizenötödik alkalommal nyitják meg az őszi eseménysorozatot Foton, a Vörös- marty-szobornál. Tegnap este a község laikói ünnepélyesen Stuart Mária: Fehér Anna és Erzsébet: Voith A(i. köszöntötték a csaknem egyhónapos rendezvénysorozat kezdetét. Nagy Sándorné, a Pest me- megyei Tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében szólott a hagyományos rendezvény jelentőségéről. Elmondotta, hogy a dinamikusan fejlődő település törekvéseit, kulturális fogékonyságát tükrözi a Fóti ősz. Nem hagyják értékeiket a feledés homályába veszni, ugyanakkor évről évre korunk művészetét is igyekeznek bemutatni. Az eseményekre szólító meghívó árulkodik arról, hogy minden érdeklődő számára lesz emlékezetes esemény az ősszel. Ma szüreti vígságra hívják a környékbelieket. A tölgyek alatt címmel szeptember 23-án irodalmi estet ren- dezenk, lesz gyermekműsor, orgonahangverseny, brigádvetélkedő, szavalóverseny. A rendezők a fótiakat és a környék lakóit egyaránt várják a programokra. Er. K. máknak, gyerekeiknek, nyugdíjas pedagógusoknak és magnósoknak. A népművelői tisztesség megkívánja, hogy ezeknek a kiscsoportoknak a működése valóban tervszerű, programozott, tehát tartalmas legyen. Hihetünk a sikerességben, mert fedezete ennek a ceglédiek korábbi sikeres munkája. S ide kívánkozik még _ egy gondolat: a látványos, hivatalosan nagy rendezvényeknek nevezett programok sikerességének alapját is a rétegcsoportok adják bázisként. Be kellene látni a megye valamennyi népművelőjének, hogy a közönségbázis megteremtésének kulcsa a közösségteremtés; erre pedig szinte az egyetlen lehetőség a művészeti csoportok, a szakkörök és klubok folyamatos működtetése. Kriszt György V etélk cdősorozat Ki tud többet a Szovjetunióról? Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat, és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége, a Komszomol és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére, az 1983/84-es tanévre, politikai vetélkedősorozatot hirdet a középfokú tanintézetek diákjai részére. A vetélkedő célja a Szovjetunió életének jobb megismertetése. a magyar- szovjet barátság további erősítése. A jelentkezési lapokat november 1-ig kell eljuttatni a megyei (fővárosi, kerületi) tanács művelődésügyi osztályára (főosztályára), valamint a Lapkiadó Vállalat magyar nyelvű szovjet lapok olvasószolgálata vetélkedőcsoportja címére. Huszonegy ország diákjai A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ebben a tanévben huszonegy országból százhuszonegy külföldi diák tanul. A képen: Kereskényi Gabriella könyvet kölcsönöz V. éves laoszi hallgatóknak. Tv-FIGYET.f) Jegy. Céljegy. Valóságos pénzgazdálkodási — hogy emelkedettebb stílusban mondjuk: monetáris — szabadegyetemet végezhetett az az előfizető, aki csütörtökön kora este A tagok pénze című, rendkívül érdekes és égetően időszerű dokumentumfilmet végignézte. Ami pedig a Pest megyei nézőket illeti, ők különösen érintve érezhették magukat, hiszen ebben a Nagy László szerkesztette-vezette félórában a mi szűkebb országrészünket, nevezetesen Öcsát is gyakran idézgették. Hogy miféle izgalomkeltő tárgy köré csoportosultak a nyilatkozatok és a felvételek? Nos, ahogyan az a műsor címéből is kitetszik, a tagok — mármint a termelőszövetkezeti tagok — pénze köré. Mégpedig azok köré a forintok köré, amelyeket részjegyek, illetőleg célrészjegyek vásárlására fordít a szóban forgó népesség. Ez a részjegy meg ez a célrészjegy egyébként nem valami ördöngös okmány. Ahogyan még a legkevésbé hozzáértő publikum is megérthette, a fenti papirosok azt rögzítik; ki hány forintot adott be a közös gazdaság kasszájába, azzal a céllal, hogy az így ösz- szegyűlt összeg valami különben el nem érhető célra fordítódjék. Egy sertésvágóhíd építésére, vagy éppen egy tésztagyár tető alá hozására, ahogyan az nem messze észak- nyugati megyehatárunktól, Gyermelyen is történt. Azon a Gyermelyen. ahol már 1970-ben — mondjuk ki úgy, ahogyan az volt — ráfanyalodtak a tagság össze- gecskéire. s ahol ebből a sokak által ferde szemmel figyelt kezdeményezésből egy országosan ismert és igen jövedelmező melléküzemág fejlődött ki. Igaz, bő évtized kellett hozzá, de manapság már elnyerni látszanak polgárjogukat a részjegyek és a célrészjegyek. Az ok egyszerű: nagyobb beruházásokra a közpénzből nemigen futja, s ha egy termelőszövetkezet mégis gyarapodni akar, akkor csak a saját tagságához fordulhat anyagi segítségért. Mégpedig úgy, hogy kilátásba helyezi: mekkora támogatásért milyen ősz- szegű osztalékot térít majd vissza. Hogy ez a jegyváltás mégis miért ilyen lassan jön divatba, bár — amint azt itt, Ócsán is tapasztalják — az akcióban részt vevő tagok az eddigieknél is jobban a magukénak érzik termelőszövetkezetüket? Erre a kérdésre csak azt lehet válaszolni, hogy sokan a rossz emlékű részvényekkel azonosították, ezeket a jobb sorsra hivatott részjegyeket és célrészjegyeket. Pedig egyáltalán nem azok. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nem lehet forgatni őket. Közösségi és nem magáncélokat szolgálnak, így semmi kivetnivaló sem lehet bennük. Elismertetésük fokát ml sem jelzi jobban, mint az, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is melegen ajánlja minden érdekeltnek ezt a tőkeszerzési lehetőséget. Ha lassan is, de mozdul az ügy. Fáradhatatlan szorgalmazóinak hála. előbb-utóbb mindenfelé fiadzani kezdenek majd a közös célok érdekében — és egyáltalán nem csak szívességből — kölcsön adott forintok. Családi kör. a nagymamát, mint társadalmi jelenséget mutatta be a Családi kör soros műsora. Helyenkint ugyan hitelesnek tűnt az a folyamat, ahogyan a Bánki Zsuzsa alakította nagyi eljut az infarkJ tusig, de amúgy nasviában- egészében igencsak kisiskolásoknak való volt ez a példázat. Ráadásul az örökös vendég Ranschburg Jenő is kimaradt az adásból. Nélküle pedig — mint dr. Erőss Pál nélkül a Jogi esetek — nem Családi kör a Családi kör. Akácz László