Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
1983. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK 3 Ismét az autógyárban Tiszteletbeli brigádtag A gyári múzeumban. A képen balról Jobbra Jene! Mihály, a vállalati KlSZ-bizottság titkára, dr. Novák Béla vezérigazgató, Jakob Alexeje- vies Szadovszkij, az egykori szovjet százados, Pálosi Imre mérnök, ezúttal tolmácsszerepben és Halász József a Csepel Autó pártszervezetének titkára. A természet bosszút áll! A környezetvédelem magi rügy is A népi ellenőrök vizsgálatainak eredményei 2 A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nem tervezett ^ átfogó vizsgálatot a környezetvédelemről, s mégis: las- ^ san-lassan összeáll a kép arról, hogyan érvényesülnek ^ a környezetvédelmi követelmények az ország különböző ^ tájain. Az történt ugyanis, hogy jó néhány megyei és vá- 2 rosi népi ellenőrzési bizottság egymástól függetlenül, de | szinte egy időben határozta el: megvizsgálja, hogyan le* ^ hét megóvni a földet, a vizet, a levegőt... Honvédelmi bizottság Tűzvédelem Szerdán a Belügyminisztériumban kezdte tanácskozását az országgyűlés honvédelmi bizottsága: a képviselők a tűzvédelem és a tűzoltóság időszerű kérdéseiről tájékozódtak. A megjelenteket Lad- vánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes üdvözölte. Varga Károly tűzoltó vezérőrnagy, a BM Tűzoltóparancsnokság országos parancsnoka beszámolójában hangsúlyozta: tűzvédelmünk megfelelő. Erre engednek következtetni mind a hazai tapasztalatok, mind a nemzetközi összehasonlítás eredményei. A pozitív megítélést különösen jelentőségteljessé teszi, hogy hazánkban az elmúlt tíz esztendőben 70 százalékkal emelkedett a tűzesetek száma, ám. a megfékezésükre illetékes állami, önkéntes, illetve vállalati tűzoltók eredményesen látták el nehéz feladatukat. A tüzek számának gyarapodását több ok magyarázza: egyebek között mind több lett a népgazdaságban alkalmazott tűz-, illetve robbanásveszélyes anyag, és az ilyen technológia, kis területen hatalmas értékű berendezések összpontosulnak, és Ja lakások mind nagyobb gépesítettsége is fokozódó tűzveszélyt jelent. Mindezek azonban csak némileg indokolják a növekvő számú és nagyobb kárértékű tüzeket. A tűzvédelmi és általában: az állampolgári fegyelem lazulása, a nemtörődömség, a hanyag- ság, vagyis az emberek mulasztása okozza a legtöbb gondot. Ez a gond már-már társadalmi méretű, feloldását csak átfogó szemléletváltozás tesá lehetővé. Berobbant a barack Jó másfél órája ülünk az irodában, kint már a delet harangozzák. A már Vörös- márty néven gazdálkodó szövetkezet elnökhelyettese, Grá- nicz Ferenc mutatja be a mggifjodott szövetkezetét. — Most már nyolc különálló településen gazdálkodunk. Ennek jegyében kellett mindent átszervezni. Az 1983-as esztendőre egymilliárd-hat- százezer forintos árbevételt terveztünk, félévi mérlegünk igen jónak mondható. A kajszibarackból 8 ezer tonnát terveztünk, de 8 ezer 400 tonnát' takarítottunk be. Még napjainkban is beszédtéma, hogy a harminc fok feletti hőségben a berobbant barackot még az irodai dolgozók is szedték. Meggyből 150 tonnára számí- tóttunk és 170 tonna lett. A bogyós gyümölcseink közül kiemelném a málnát, amelynek emberemlékezet óta nem volt ilyen magas a cukortartalma. A tervezettnél is több került a hű tőházak gyomrába. A Dunakeszi Konzervgyár sem panaszkodhat: 410 tonna őszibarack futott le a szalagokról a befőttes üvegekbe. A kék. magvaváló szilvából 100 tonnára számítunk. Közeledik a főváros Az ágazatok teljesen önállóan dolgoznak, afféle al- gazgatóságokként. Itt is be- zédesek a számok: ez évre 7 ezer 160 sertésre kötöttünk szerződést, ebből 4 ezer 600-at már elküld tünk a vágóhídra. Az olasz háziasszonyok aszta- áról sem hiányzik a házi- lyúl: 22 700-at a kamionok el- zállítóttak, esztendő végére :4 600 nyálra szerződtünk, fagy kedvvel végzik a háztá- ban a tenyésztést. Szeretnénk, ha a felvásárló partnerek sem lennének hangulat- rontók a pontatlan szállításokkal. A vállalat gyári múzeuma előtt, barátságosan és nagy örömmel fogadták Jakob Szadovszkij nyugalmazott századost és leányát, aki elkísérte a hosszú útra. Többek között dr. Novák Béla vezér- igazgató, Gabácsi Lajos személyzeti, szociális és oktatási igazgató, Halász József, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára, Sarkadi Károly, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára és Jenei Mihály KISZ-titkár üdvözölték a vendégeket. A hetven esztendő fölött járó Szadovszkij kapitány akkoriban a Csepel Autógyárat felszabadító szovjet alakulat tisztje volt. Többször járt már azóta hazánkban — régóta baráti szálak fűzik a szigethalmi nagyüzem szakembereihez —, ez alkalommal azt az utat szeretné végigjárni, amelyet annak idején, katonaként megtett. Hogy Szadovszkij százados milyen sokat tud már a gyárról, és hogy milyen élénken Befejeződött már a szalmalehúzás, bálázás, a tarlók el- munkálása. Bizony, a száraz talaj nehezen fogadja be az ekét, ezért sok helyütt tárcsázással készítik elő a vetőágyat. Szinte mindenütt szórják a szerves és műtrágyát. A búzáról annyit, itt nálunk, Foton hektáronként 3,8 tonna búza termett, Vácott és környékén 4,2 tonna. Mindenesetre az aszály ellenére, a tervezettnél többet takarítottunk be. Évente 45 millió tojással látjuk el Budapestet, de a tojás felvásárlási ára alacsony, az ágazat ezért veszteséges. Ennek ellenére döntöttünk: ezt a több milliós beruházást nem lehet „leradírozni”. Bevárjuk az 1984-es esztendőt; kedvezőbb felvásárlási árral, remélhetőleg mi is megtaláljuk a számításunkat. _ Aki nem ismeri a helyi adottságokat, az meglepődik. Önök sem gondoltak volna arra néhány évvel ezelőtt, hogy a főváros hamarosan igényt fog tartani termőföldjeikre? — Bizony nem. De ez a valóság. A kisajátítás elvileg megtörtént, bár ennek anyagi része a mai napig nincs rendezve. Gondoljunk csak bele, hamarosan meg kell majd szüntetni a központi majort, fél kell számolni a káposztásmegyeri területünket, mert itt is lakótelep épül. Ezért a korábbi beruházásokat felszámoljuk, új telephelyekre helyezzük át. Eltűnnek a barakkok Ha valaki körülnéz itt, a központi telepükön, meglepődik: irodáik barakkokban vannak. Évente közel tízmilliós bérleményt fizettek ki a magánirodák fenntartására. Most gyökeresen megváltozik a helyzet. Elkészült a korszerű központi irodaház, és a napokban avatták fel a 300 személyes éttermet. B. M. érdekli ót a vállalat sorsa, eredményei, arról bárki megbizonyosodhatott a tanácsteremben tartott kötetlen beszélgetés során. Akár politikáról vagy a gazdasági életről volt szó, a szovjet vendég konkrét kérdésekre várta a konkrét válaszokat. Elismeréssel vette tudomásul. a Csepel Autógyár fejlődését reprezentáló árbevételi és nyereségmutatókat, de érdekelték a dolgozók életkörülményeinek javításáért tett intézkedések is. A beszélgetés fonala szakadt meg, de kicsit ünnepélyesebbé vált a hangulat, amikor Halász József párttitkár átadta vendégüknek a Kiváló politikai munkáért emlékplaket- tét, amelyet tavaly alapított a Csepel Autógyár pártbizottsága. A szovjet vendégek még délelőtt meglátogatták az új vállalati óvodát, öt nagycsoportos verssel és dallal köszöntötte őket. Szadovszkij kapitánynak nagyon tetszett a kicsik produkciója, és elmesélte, hogy 1960-ban járt már Szigetszentmiklóson egy óvodában. Igen kiváncsi lenne arra, vajon mi lett azokból a gyerekekből, akikkel akkor öt lefényképezték. Ezután néhány _ üzemben^ megismerkedtek a Vénclégékr a technológiával, de mindenekelőtt az emberekkel: Az alvázszereidében például az ötszörösen kiváló Fürst Sándor brigád tágjaival, s a legtöbb helyen gazdagodott a brigádnapló néhány beszédes sorral. Jakob Szadovszkij, aki az I. számú gyáregység November 7. brigádjának tiszteletbeli tagja, a délutáni nagygyűlésen brigádtársaival is találkozott Három évvel ezelőtt, kilenc megyei kereskedelmi vállalat részvételével alakult meg a Ruhaker társulás. Központjuk a budapesti székhelyű Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat lett. Azóta már 15 tagot számlálnak, és a növekvő létszám is azt igazolja; az egyes vállalatoknak érdemes összefogniuk, hogy kivédjék a piac előrelátható és váratlan hatásait. A társulás nem önálló jogi személy (vagyis a tagok önállóságukból mit sem veszítettek), közös anyagi forrásuk nincs, ám közösen szerzik be áruik több mint 6 százalékát. Sok ez vagy kevés? Ha figyelembe vesszük, hogy az ipartól való közvetlen beszerzés zöme közösen történik, és hogy a tagvállalatok egy része iparcikket is forgalmaz a ruházati termékeken belül (azt pedig eleve nem szerezheti be a Ruhakeren keresztül), akkor érthető, hogy ez a hat százalék nem is olyan kevés. Galambos Jánosné, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese szerint, a Ruhaker nem formális együttműködés a tagvállalatok között. Hiszen így közösen, már © Hány vizsgálat fejeződött be eddig? — Kérdeztük Fejes Ottót, a KNEB mezőgazdasági és élelmezésügyi főosztályának gazdasági szakértőjét. — Tavaly három megyében folytattak vizsgálatot, az idén pedig tízben kezdték el az ellenőrzéseket. Ez azt jelenti, hogy csaknem az egész országról képe* kapunk majd, ha valamennyi vizsgálat befejeződik. Miután ezt a munkát a megyei és a városi népi ellenőrzési bizottságok kezdeményezték, ez arra is utal, hogy igen nagyok a problémák; a környezetvédelem Sgyre több embernek lesz a legszemélyesebb magánügye. 0 Ezek szerint nálunk is vannak már „zöidefe”? — Inkább úgy fogalmaznék, hogy meglehetősen nagy a zűrzavar a fejekbén a környezetvédelem értelmezésébep. Megtaláható szinte a Spektrum egésze. Az úgynevezett turistaszemlélettől egészen addig az irányzatig, amely fontos ipari létesítmények megszüntetését követeli a környezeti ártalmak elkerülése céljából. G Voltaképpen ml minden tartozik a környezet- védelem fogalmába? — A föld, a viz, a levegő, -Bit~élémláfc &,táé és a települési környezet védelme. í •» ■ 4 , © A népi ellenőrök vizsgálatai tehát erre a hat témakörre terjedtek ki? — Nem egészen. Egyedül Zala megyében vizsgálták a környezetvédelmi törvény érvényesülésének egész spektrumát, másutt — például Heves megyében, valamint Mohácson — elsősorban a föld, a nagy vevőként rendelhetnek a hazai vállalatoktól, a külkereskedelemtől — importjogot is csak a Ruhaker kapott, az egyes megyei kereskedelmi vállalatok külön-külön nem ren- 4 delkeznek behozatali kerettel. Így elérhetik például azt is, hogy bizonyos fazonú, mintájú modellt csak a társulás boltjaiban lehessen kapni az országban. A közös beszerzéseken kívül közös reklám- és propaganda- tevékenységet is szervez a társulás. Jelenleg alakítják ki például egységes bolthálózatukat, s pályázat segítségével kitalálták a közös márkanevet is; a Ruhaker üzletei Revü- boltok lesznek. A társulás törzsvásárlói bizonyára észrevették, hogy a közelmúltban már lezajlott a boltokban a nők hete, majd a gyermekek hete. Októberben, a nyugdíjasok hetén, az idősebbek kapnak árengedményeket. Végül is e társulással mindenki jól járt. A megyéi kereskedelmi vállalatok azért, mert azokhoz a monopolcikkekhez is hozzájuthatnak, amelyeket másként nem szerezhetnének be, víz, a levegő minőségét és a települési környezetre hatótényezőket igyekeztek feltérképezni. © Azt hiszem, az külön vizsgálat nélkül is nyilvánvaló: károsodnak vizeink, szennyeződik a levegő, fogy a föld... De mindennek megakadályozása olyan költségekkel járna, amely- nek anyagi fedezetével nem rendelkezünk. — Ennek a véleménynek ma már egyre kevesebb a valóságalapja. Valószínűleg onnan ered, hogy hosszú időn át nagyon sokan és sajnos eléggé meggyőzően hivatkoztak a pénzhiányra. Közben elkerülte a figyelmüket, hogy a környezetvédelmi problémáknak nemcsak a megoldása, de a megoldatlansága is pénzbe kerül. Gondoljunk csak a veszélyes hulladékokra... A kormány- rendelet értelmében ezeket hatástalanítani kell, majd újra fel kell használni. És csak a legvégső esetben, amikor egyik út sem járható, szabad „eltemetni” őket. Persze ezt is garantáltan biztonságos körülmények között. Ugyanakkor mi történik?' Sokan megszegik az előírásokat, hogy mást ne mondjak, az egyik szövetkezet a Kiskunsági Nemzeti Parkban ásott el mérgező hulladék otu W {Rovás rve z et i ez?. A szőkébb és tágabb környezet rombolásához. Nem egyedi eset az sem, ami például Ménfő- csanakon történt. Az akkumu- látorbóntó üzem gondatlansága miatt először százötven, aztán kétszáz tehén pusztult el ólommérgezéstől. Ugye itt már fillérre kiszámítható, mit jelent anyagilag a könyezetvé- delmi problémák megoldatlansága? Én nem vagyok „zöld”, de véleményem szerint el kell gondolkodni azoknak az üzea vásárlók pedig azért, mert ezáltal bővült a rendelkezésükre álló választék. meknek a létjogosultsága fölött, amelyeknek nincs annyi pénzük, hogy eleget tegyenek a környezetvédelmi törvény előírásainak, az anyagiakra való hivatKozás fedezékéből viszont mérgezik környezetünket. © Ezek szerint ön tagadja az anyagi lehetőségek korlátáit? — Szó sincs róla. Pontosan tisztában vagyok vele, hogy mindenre nincs pénz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmire sincs. Vannak helyzetek, amikor az anyagi korlátok mérlegelésre kell, hogy késztessék az illetékeseket. Nem lehet például — mert erre valóban nincs elég pénz — egyszerre a Balaton és a Kapos vizét is megóvni a szeny- nyeződésektől. Választani kell tehát. Mint a szülőszobán, amikor az orvosnak döntenie kell, az anya vagy a gyerek életét mentse-e meg. Vannak az életben máshol is ilyen szituációk. A döntéshez segítséget adnak a tudományos vizsgálatok is. Hiszen valóban „zöldnek” kell lenni ahhoz, hogy semmifajta környezet- szennyezést ne tartsunk megengedhetőnek, hiszen ezzel mindenfajta technika együtt jár. Csak éppen azt mondom: az anyagiak hiányára való hivatkozás, s főleg ennek elfogadása a későbbiekben megbosszulja magát. © Még nem zárultak le a vizsgálatok. Mégis mi az, ami már most látható? — Fokozatosan fogyatkozik a termőföld, ezt a tendenciát meg kell állítani. Bajok vannak a talajműveléssel is, gyakran ,;sok műtrái ^ gyát használnak fel a gazda-, ságok. Ami a vizeket illeti: a víz szállítja a legtöbb szeny- nyeződést. Márpedig a folyók és tavak vizének állapotát nagyon nehéz helyrehozni. A levegő. . . Egyre nagyobb a lég- szennyezés. A települési környezet ... Bajok vannak az infrastruktúrával, s ennek súlyos következmenyei lehetnek. A veszélyes hulladékokról volt már szó. A környezetvédelmi törvény keretébe az említetteken kivül beletartozik még az élővilág. De ha szennyezett a víz és a levegő, ha mérgezett hulladékok kerülhetnek a földbe, lehétnek-e kedvezőek a perspektívák az állatok és a növényzet számara? Mindez persze nem hangzik túlságosan optimistán. Dehát azért folynak a vizsgálatok, hogy felszínre kerüljenek a bajok, s hogy azután — ha nem is mindig rövid idő alatt — orvosolni lehessen azokat. Gyémánt Mariann E. E. Már a jövő nyomait idézik Az Április 4. Ruházati Szövetkezet őcsai részlegében már a jövő nyárr.i készülnek a pamuttrikók. A Szovjetunióba exportált ruhadarabokból hetente csaknem háromezer darabot állítanak össze. Aki csomagolja: Balló Istvánné Trencsényi Zoltán felvétele Aszály után, optimistán Fél év a fóti földeken IClraM»tivát - uasosoi.m.-H, ......- -jjofci •• dL£~: xb~5 Jól átgondolt és megfontolt tárgyalások előzték m,eg 2 azt a lépést, amelyet január első hetében tett meg az ^. egykori fóti Béke Tsz. Ekkor lépett „házasságra” előbb é. Csornád, majd Veresegyház, Kösd, Penc, Vác, Rád ter- v melőszövetkezeteiveL Így 10 248 hektáros területen gaz- ? dálkodnak új gazda módjára. Efözös beszerzés, közös reklám Ä választék Is színesedett azóta Egységes bolthálózatot alakítanak ki
