Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

6 "x/ßrlav 1983. SZEPTEMBER 14., SZERDA ■ Jogi tanácsok ■ A szabadság kiadásának időpontja a munkáltató jogkörébe tartozik • A dolgozót a szerződés lejárta után is megilleti a táppénz • Ha a tulajdonos beköltöz­hetően adja el Ingatlanát, gon­doskodnia kell családtagjainak kiköltözéséről is. Olvasónk háromszobás örök­lakást vásárolt és a birtokba adás időpontját a teljes vétel­ár teljes kifizetésével egy idő­ben állapították meg. Olva- 6Ónk kifizette a teljes vétel­árat, a harmadik szobában azonban az eladó unokatest­vérének gyermeke a lakásban maradt, az eladó nem vitte el családjával együtt. Emiatt ol­vasónknak egyrészt a vissza­maradt rokonfiúval, másrészt az eladóval támadt vitája. Nem is beszélve arról a ké­nyes helyzetről, hogy olvasónk éppenséggel a most 16 évét be­töltött leánygyermeke részére vásárolta meg az öröklakást. Az új lakásügyi rendelke­zések lehetővé teszik, hogy az egy családhoz tartozó 16 évét betöltött gyermek részére la­kást vásároljon a szülő, illet­ve a gyermek külön lakásjo­gosultsággal rendelkezzék. Ol­vasónk így akarta biztosítani leánygyermekének a lakást, de úgy tűnik, valami hiba csú­szott vagy az adásvételi szer­ződésbe vagy az eladó — fi­noman fogalmazva — nem volt jóhiszemű. Olvasónk azt kérdezi tő­lünk, mit tegyen, mert a volt tulajdonos nem hajlandó be­fogadni új lakásába rokonát, mondván, hogy az új lakás nagysága, szobaszáma nem te- s?i lehetővé, hogy a szűkebb családi körön kívül más sze­mélyt is befogadjanak. az időt szabadságon töltött időként nem ismeri el. Jogilag igaza van a munkál­tatónak, és ez az intézkedése támadhatatlan. Más kérdés azonban, hogy a távolmaradás elbírálásakor milyen szempon­tokat vesz figyelembe a mun­káltató szerv. Ha a kollektíva munkafegyelme nem jó. rend­szeresek az ilyen utólagosan bejelentett szabadságigények, akkor a munkafegyelem meg­erősítése szempontjából csak egyetérteni lehet az ilyen döntésekkel. Elég gyakran elő­fordul ugyanis, hogy vasárna­podként egyesek jól felön­tenek a garatra és hétfőn nem mennek be dolgozni. Az ilyen dolgozói magatartás akadá­lyozza a munka zavartalan­ságát. és nem hogy szabadsá­got érdemelne erre a napra az illető, hanem mint ahogy sok helyen teszik is, napját igazo­latlannak veszik, erre az idő­re munkabér nem illeti meg. év végi részesedését az igazo­latlanul mulasztott napok ará­nyában csökkentik, sőt fegyel­mi büntetéssel is sújtják. Van olyan munkáltató is, aki utólag elismeri a dolgozó hiányzását, és szabadságként számolja el a javára. Ezt azonban kiköve­telni nem lehet, ennek elbírá­lása a munkáltatói jogkörbe tartozik. • Munkaszerződés lejártával a dolgozó munkaviszonya ak­kor is megszűnik, ha a dolgozó betegállományban van. Olvasónk villanyszerelőként volt alkalmazva 6 hónapi szerződéssel a GAMESZ nevű munkáltatónál. Munkája ellen kifogás nem volt, de a szerző­dés lejárta előtt közel három hónappal megbetegedett. Szer­ződését, miután még annak le­járta előtt ismét munkába lé­pett, 2 hónappal meghosszab­bították. Ez alatt az idő alatt ismét beteg lett, emiatt újabb szerződéshosszabbításra már nem került sor. Olvasónk azt kérdezi, meg­szüntetheti-e a munkáltató be­tegsége ideje alatt a munka- viszonyt, ha lejárt a szerződé­se, és honnan kapja a táp­pénzét? Táppénzszolgáltatás olva­sónkat megilleti, a már ko­rábban ismertetett 65, illetve 75 százalékos mértékben, at­tól függően, hogy mennyi biz­tosítási idővel rendelkezik, (ez csökkenhet, ha közben kórház­ban van, növekedhet, ha csa­ládfenntartó). A vállalat azon­ban nem követett el törvény- sértést, mert a szerződés le­jártával a munkaviszony ak­kor is megszűnik, ha a dol­gozó betegállományban van. A volt munkáltató helyett az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság, illetve . olvasónk esetében (tanácsi vállalat) a költségvetési hivatalnál (Bp. V. Semmelweis u. 13.). lesz a táppénzkifizető helye, aho­vá az orvosi, táppénzes papí­rokat be kell juttanl. Dr. M. J. Vólán -vállalat ok Korszerűbb irányítás A Magyar Közlöny 35. szá­mában olvasható a Miniszter- tanács határozata a Volán­vállalatok irányítási rendsze­rének korszerűsítéséről. A Vo­lán Tröszt 1983. december 31- én megszűnik, s helyette a Minisztertanács 1984. január 1-től létrehozza a Volán Vál­lalatok Központját, amelynek feladata a személy- és áru- szállítási tevékenységek or­szágos összehangolása lesz. A Volán Központ az összes Vo­lán-vállalat igazgatóiból, va­lamint a központ vezérigazga­tójából álló igazgató tanács döntései alapján dolgozik majd. A központ létszámát, érdekeltségi rendszerét a közlekedési minisztérium ha­tározza meg. A rendelet szerint az igaz­gató tanács döntési jogkörébe tartozik egyebek között az egységes hálózatot érintő hosszú és középtávú üzletpo­litika jóváhagyása, valamint a szabadáras személyszállítá­si díjak irányelveinek kialakí­tása. Az igazgató tanács dön­tése alapján a Volán Központ leányvállalatot is alapíthat. A központ vezérigazgatójának döntési jogkörét is tételesen felsorolja a rendelet. így pél­dául ő határoz a lakosságot közvetlenül érintő személy- és árufuvarozás teljesítése érde­kében menetrend szerinti autóbusz-közlekedéssel, az utasok kiszolgálásával kapcso­latos feladatokról, a lakosság alapvető élelmiszerekkel, ipar­cikkekkel való ellátását bizto­sító szállítások, a darabáru­fuvarozás országos rendszeré­nek összehangolásáról. Dönt továbbá rendkívüli helyzetek­ben, így elemi csapásoknál, baleseteknél, valamint ezek következményeinek elhárítá­sánál. Egyébként a Volán Központ vezérigazgatója a vállalatok gazdálkodására kö­telező irányelvekét nem adhat ki, eszközeiket nem csoporto- , síthatja át. Olvasónk nem közölte ve­lünk, hogy az adásvételi szer­ződésben történt-e rendelkezés a rokon fiú lakáshasználatá­ról. Ha nem állapodtak meg abban, hogy a gyermek vissza­marad a lakás egyik szobájá­ban és olvasónk beköltözhető állapotban vásárolta meg az ingatlant, akkor az eladó a lakás teljes kiürítésére lett volna köteles. Minthogy ezt nem tette, az eladó családtagja ellen lakáskiürítés iránt in­dítson pert, és egy eljárásban az eladó ellen azért, hogy tűr­je a rokon fiú befogadását. • Ha a dolgozó Igazolatlanul marad távol munkahelyéről, a távoliét idejének szabadságon töltött időként való elismerését nem követelheti. Számos esetben volt már olyan probléma, hogy a mun­káltató utólag nem ismerte el a dolgozónak a munkából való távolmaradását szabadságként. Hasonló ügyekben már meg­írtuk, a szabadság kiadása idő­pontjának meghatározása a munkáltató jogkörébe tartozik. Előfordulhat, hogy a dolgozó valamely fontos ok miatt kény­szerül távolmaradni, ezt utólag kellően igazolja is. de a mun­káltató a dolgozó kérelme el­lenére a távolmaradást iga­zolatlannak minősíti, szabad­ságnak nem tekinti, illetve ezt A klub és az alkoholisták utógondozása Boldog, ha segíthet a másikon Jelentős szerepük van a rehabilitációban KEDD, DÉLUTÁN NÉGY ÖRA, Szentendrén a művelő­dési házban a Dunakanyar Al­koholellenes Klub szokásos összejövetelének napja. Az el­igazító készséggel marasztal, várjak, mert jönni fognak. Négy óra után nem sokkal megjelenik a titkár, Dudor Jó­zsef. Nem számított érkezé­semre, de nem jön zavarba; bemegyünk a kis helyiségük­be, ahol munkához lát és köz­ben beszélgetünk is. Régóta járok a klubba — kezdi a titkár —, jól érzem itt magam, sokan szoktunk össze­jönni, van amikor huszonötén. Alig férünk el a szobában. Nyáron szabadságok és más elfoglaltságok miatt kisebb a látogatottság, de kevesebben sem unatkozunk. Én vagyok itt elsőnek — folytatja —, a városgazdálkodásnál dolgo­zom. A kocsival beállók, mo- sakszom, majd kólát, kávét hozok és kenyeret, mert szokás nálunk a zsíroskenyér-uzson- na. Van rádiónk, magnónk, sakk és többféle társasjáték, nézhetünk tévét Is a nagyte- 1 remben. Rendszeresen jár hoz­iTiZ NAP RENDELETÉIBŐL) A jogtanácsosi tevékenység­ről szóló, 1983. évi 3. sz. tör­vényerejű rendelet végrehaj­tásáról a 7/1983. (VIII. 25.) IM. utasítás rendelkezik. (Ma­gyar Közlöny 38. száma.) Magánszemélyek gépjármű­használatával kapcsolatos 29/ 1982. (VII. 1.) MT. számú ren­delet módosításáról a 29/1983. (IX. 1.) MT. rendelet intézke­dik. (Magyar Közlöny 39. szá­ma.) A jogi szakvizsgáról szóló 12/1976. 1X1. 6.) IM. számú rendelet módosítását a 8/1983. (IX. 1.) IM. számú rendelet tartalmazza. (Magyar Köz­löny 39. száma.) Az Iparban, az élelmiszer­kiskereskedelemben és a ven­déglátásban dolgozók műszak- pótlékáról a 30/1983. (IX. 8.) MT. rendelet rendelkezik. (Ma­gyar Közlöny 40. száma.) A területrendezési, tervezési jogosultságról ugyanitt jelent meg a 13/1983. (IX. 8.) ÉVM. rendelet. A szőlő- és gyümölcster­mesztésről, valamint a bor- gazdálkodásról szóló, 1970. évi 36. számú törvényerejű rende­let végrehajtásáról intézkedő 40/1977. (XI. 29.) MÉM. sz. rendelet módosításáról a 14/ 1983. (IX. 8.) MÉM. utasítás 1 rendelkezik. zánk Baross Péter csobánkai tanár, szeretjük őt, mert ér­dekes földrajzi és történelmi témájú ismeretterjesztő elő­adásokat tart. Szerepel a prog­ramunkban filmvetítés, közös színházlátogatás és kirándu­lás. Legutóbb a Balatonon jár­tunk és Szlovákiában. Megem­lékezünk a nők napjáról, ösz- szejövünk Mikulás és kará­csony estéjén. ÉS MIT JELENT a klub a titkárnak? Az eddig tempera­mentumosán érvelő ember el­gondolkodik, majd önvallo­másba kezd. — Nem kertelek, annak ide­jén nem vetettem meg az italt Szállítómunkásként könnyen hozzájutottam; kínálták, én meg elfogadtam. A reggel nyolc felessel kezdődött és utána meg a többi, ami jött napközben. Egy idő után azon­ban kezdtem rájönni; ez így nem lesz jó. Érezni kezdtem, ,baj van az egészségemmel és a magánéletemben is problémák adódtak. Elmentem elvonóra, a kórházban mellém álltak, tudtam, hogy jót akarnak. Én azóta, már tíz éve, nem iszom egy kortyot sem. Meg lehet állni. Más lett az életem, mióta ide járok a klubba, sokat kö­szönhetek a közösségnek. Tit­kárnak választottak meg, el­vállaltam. most is nagy kedv­vel csinálom. Késő estig itt vagyunk, sokat beszélgetünk, mindenkinek van valami ja­vaslata, hogyan tudunk segí­teni egy-egy bajba jutotton. Közben a terem benépese­dik, az asztalokat, sakktáblá­kat foglalják el, gyakorolnak a klubok országos versenyére, melynek házigazdái lesznek, örülnek ennek a megtisztel­tetésnek, tavaly is Szentend­rén volt a iól sikerült rendez­vény. A titkár közben az egyik ke­zelés alatt álló klubtaggal ele­gyedik beszélgetésbe, bátorít­ja, tanácsokat ad neki. Ki más érezhetné át jobban a helyze­tét, mint ő, aki már átesett ilyenen. Ráadásul boldognak érzi magát, hogy segíthet a másikon. A KÖZÖSSÉG SOSEM ELÉ­GEDETT: szeretnék sok lejtő­re került embertársukat meg­nyerni a józan életnek, de a szándék megvalósulása előtt akadályok tornyosulnak. Pél­dául a közeli községekből több utógondozottat is bevonnának a klubéletbe, de a távolság, munkahelyi körülményeik miatt ez nem keresztülvihető. Ennek áthidalására más me­gyében már találtak megöl dást. Az Alkohológia ez évi 2. számában közölt cikke sze­rint a Baranya megyei főor­vos írásban foglalt állást amellett, hogy a klubmozga­lomban való részvétel az elvo­nókezelés nélkülözhetetlen ré­sze, szakmailag utógondozás­nak minősül. Intézkedett, hogy az üzemorvosok — ha a fog­lalkozás kötött időpontjában a klubtag nem tud műszakosé' révei munkaidőn kívül megje­lenni, akkor — vegyék táppén­zes állományba. Meggondolan­dó lenne ennek követése, hi szén az alkoholellenes klubo'- nak jelentős szerepük van a munkahelyi rehabilitációbar is. Dr. Orell Ferenc János, az alkoholellenes klubok Pest megyei munkatársa ■ Vizek partján ~~~- HORGÁSZBOTTAL Gazdátlan tó Isaszegen x Mostanában az aszály miatt igen sok helyen gond, í hogy a kisebb tavakban meglehetősen megcsappant a f vízszint. Ez nemcsak a környező növényvilágot vcszé- í lyezteti, hanem a halakat is, hiszen minél kevesebb a ■-< ^ víz, annál kisebb a természetes oxigén-utánpótlás. Tö~ ^ meges halpusztulásról ugyan még nem kaptunk híreket, ^ de nem egy helyen találtak haltetemeket, s ez arra fi- ^ gyelmeztet: most különösen fontos, hogy az esetleges *4 fertőzéseket gyógyszeres kezeléssel megelőzzük! A főváros mellett Terjedelmes levelet hozott a postás isaszegrol néhány néLei ezelőtt. Feladója Kun­osé k. János oivasonx, aki a te­lepülés melletti kis tavacskák sorsa feletti aggodalmaoan fordult rovatunknoz. Mivel a levélDen közérdekű dologroi van szó, most közzétesszük az írást — nemileg megrövidítve. „Isaszegen, a vasút állo­mással szemben van egy tő­zegtelep, amely mögött egy 1919 óta bányászott mocsaras rész található, a Pest megyei Tozegkitermeiö Vállalat tu­lajdona. Több mint egy éve a termelést leállították, nyilván nem volt mar kifizetődő. A mély tavacskákon a Rákos- patak folyik keresztül. A vál­lalat azonban, úgy, ahogy ko­torták, ásták a környéket, rendezetlenül hagyta ott. Je­lenleg nagyon sók arrafelé a szúnyog, s a mocsár egészség­telen az ott lakók számára is. Ezért kérnénk, hogy mivel ezeken a vizeken a 3U-as, 30- as években nagy horgászélet zajlott, és jelenleg is sok a horgász Isaszegen, érdemes lenne többet törődni a kör­nyék rendezettségével, hiszen akadt már horogra 1 méter hosszú harcsa is! Szeretnénk tehát felhívni az illetékesek figyelmét, hogy gondolkozzanak azon, miként lehetne a jelenleg még elha­nyagolt környéket a horgászok számára átalakítani. Bizonyá­ra nagy lenne az érdeklődés, mert most is sokan járnak el Dányba meg más vizekre. Ennyi a levél. Ügy gondol­juk, valaki majd csak meg­hallgatja az ott lakók kéré­sét, .és segít a gondok megol­dásában. Közismert az ' is, hogy a fővárosban kevés a vízterület, s akad nem egy egyesület, amelynek nincs: sa­ját tava. Lehetséges, hogy e sorokat olvasva valakiben majd felvetődik: ott — azaz Isaszegen — van a megoldás kulcsa .‘.V Rekordlista Nemrég rekordméretű csu­kát fogtak az Ipoly Pest me­gyei szakaszán. A nem min­dennapi izgalmakkal járó ka­landról következő rovatunk­ban számolunk be részlete­sebben. Most azonban kérjük;, az egyesületeket: ha rekord­méretű hal akad a területü­kön, keressék meg szerkesz­tőségünket, s mi a helyszínen tájékozódva vagy az önök ál-' tál küldött levelet közölve írunk az esetről. Régi tervünk, hogy —■ kellő számú érdeklő­dés esetén — nyitnánk egy megyei rekordlistát. Levelei­ket szerkesztőségünk címére kérjük: Pest megyei Hírlap, Budapest VIII. kerülét, So­mogyi Béla utca 6., irányító­szám; 1446. Furucz Zoltán Vereszki János Etetőanyag Terjed a vízparton a hír: ilyen meg olyan csodakeverér kék léteznek — és ' mindjárt sorolják ig a hozzávalókat./ Mogyoróőrlemény. Szójá'.iszt. Zsemlemorzsa. Búzadara. Meg ez, meg az. Valóbán kell mindez az eredményes kesze- gezéshez-pontyozáshöz? ÉZ a sokféle adalékanyag, a tejpor- : ral, a börjútáppal együtt a versenyzők fantáziájában szü­letett. És lehet, hogy hivata­los horgászverseriyen jó is va­lamire. .Például arra, hogy ha négy ven jó. keszegézö. etet egy­más.'meíletf öt-öt rríétefre, ak-*; kot -az égyik mást dobjon ár­vízbe, mint a másik. De lia valaki csak az engedélyezed öt kiló keszeget, három pon­tyot kívánja megfogni;, annak., egy nagyon egyszerű recept is elég: vegyünk két-három kiló, már-már kidobott, száraz vagy száradófélben levő kenyeret... Áztassuk vízbe, mondjuk a merítőhálóban. Ha megázqtt, nyomkodjuk, ki belőle a vizet. Utána lehetőleg durvára őrölt kukoricadarát öntsünk hozzá lassanként, amíg folyamatos nyomkodással-gyűrással ,,a ke­verék el nem ér egy olyan ke- ménységi fokot, amikor az ökölnyire gyúrt gombóc. vízbe dobva nem esik szét már ä le­vegőben. Domonyvölgyben is szelesek már a nappalok Veress Jenő felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents