Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM 1983. AUGUSZTUS 2., KEDD A gazdaságok szerepe Változatosabb a munka falun Filmmel és fényképpel Turaiak országos sikerei Elég régen elmúltak azok az idők, amikor a község úgyszólván mindenkinek lakó- és munkahelye is volt. Sőt, mindene volt a falu. Ott élt, dolgozott. szórakozott, ott született és ott is halt meg. Az iparosodás előrehaladtával, a közlekedés fejlődésével együtt járt ennek az állapotnak a megszűnése. Akinek falujában nem jutott föld, munka, aki ki akart törni a mező- gazdaságból, másutt, főként iparvidéken próbált szerencsét. Később még bonyolultabbá vált a képlet. A nagy termelőszövetkezetek kialakulásával. az ipari ágazatok jelentőségének növekedésével, nem csak faluból városba, hanem községből községbe, sőt városból falura is járnak dolgozni. Az ingázás, az el- és bejárás tarka képet mutat járásunkban is. Meghatározóan A munkaképes lakosságnak majdnem a hatvan százaléka talál munkát a járáson kívül. de azoknak a száma is megközelíti a négyezret, akik máshonnan jönnek községeinkbe dolgozni. A járási-városi népi ellenőrök az idén zártak le egy hosszabb vizsgálatot. amelyben arra voltak kíváncsiak, milyen a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe a falun élő népesség élet- és munkakörülményeinek alakulásában. A téma alapvetően két nagy kérdéscsoportra tagolódik. Egyfelől arról van szó. milyen azoknak a helyzete, akik valamely gazdaságban dolgoznak. Másfelől arról, hogy miképben járul hozzá egy-egy termelőiszövetkezet a községek fejlődéséhez. Kimondottan a mezőgazdaságból a járás aktív lakosságának a 15,6 százaléka él. A Köztudomású, hogy országunkban meglehetősen alacsony színvonalon áll az idegen nyelvi kultúra. Cikkek, tanulmányok, elemzések szólnak arról, hogy miért kicsi az érdeklődés az idegen nyelvek iránt, hogy miért hatástalan az általános és középiskolai nyelvoktatás, s hogy miben lehetne és kellene előbbre lépni, hogy felzárkózzunk a nemzetközi élvonalhoz. Ez persze még a kedvező, gyors fordulatok után sem megy majd egyik napról a másikra. De mindenesetre örvendetes, hogy egyre több olyan intézkedés lát napvilágot, amelyek ezt a célt szolgálják. S nemcsak a szaporodó nyelviskolákra, állami, szövetkezeti és magánkurzusokra, az iskolai nyelvi tanreformra vagy a megújított államvizsga-rendszerre gondolunk, hanem arra is, hogy az alkalmasnak látszó adminisztratív eszközöket is bátrabban alkalmazzuk. Ilyenről kaptunk hírt a Gödöllői' Agrártudományi Egyetemről is. amelyre ugyancsak érvényes az a megállapítás, amit ^ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes irányító szervei fogalmaztak meg: a MÉM által iránvított. felügyelete alatt álló felsőoktatási intézmények- öen nem kielégítő a hallgatók idegen nyelvi ismerete. Hogy többen legyenek, most. új, ösztönző lehetőségeket teremtenek. Eszerint az a magyar államlegnagyobb arányban az ipar, építőipar ad munkát, a lakosság 44 százalékának. Ezek az adatok egyben azt is tükrözik, hogy a községekben a termelőszövetkezeteknek, illetve a tangazdaságnak döntő szerep jut. Akik helyben, valamint máshonnan jönnek a járásba, azok túlnyomóan a gazdaságokban kapnak munkát. Nyomós ok A mezőgazdálkodás ipar- szerűvé válásával, a technika és a technológia fejlődése nyomán egyre kevesebb munkáskézre van szükség az alaptevékenységben. A gazdaságok létszáma csak ott emelkedik, ahol magas az ipari ágazat, aránya, illetve ott, ahol tudatosan törekszenek munkahelyek létesítésére. Az utóbbiak szintén ipari, szolgáltató jellegűek. Érdekes megfigyelés, hogy az állomány az alaptevékenység ágazataiban többnyire állandó, a többi területen sokkal jellemzőbb a munkaerő- mozgás. A jelenségnek föltehetően több oka vari. Tudva, hogy’ a mezőgazdasági üzemekben hatvan-hetven százalék között mozog a szakképzetlenek, illetve az alsó fokú képzettségűek aránya, a hagyomány mellett ez nyilván nyomós ok. A szakképzetlen másutt is csak a falujában végzetthez hasonló munkában reménykedhet, s ha esetleg valamivel többet keres is, az eljárás költségei a növekményt felemésztik. Kivétel persze akad. Köztudomású, hogy községeinkből szép számmal járnak nők — pontosabban viszik őket, busz- szal, háztól házig — a fővárosba takarítani. S megéri nekik, noha az sem igényel nagyobb tudást, mint a ter- .melőszövetkezeti munka. polgárságú hallgató, aki egye- mi tanulmányainak megkezdése előtt vagy tanulmányai közben orosz, angol, francia, német, spanyol nyelvből közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett, szerez, az erről szóló okmányt bemutatja, s ezzel együtt állandó jelleggel részt vesz valamelyik tanszék, könyvtár, idegen nyelvű lektorátus olyan munkáiban, ahol szükség van nyelvtudásra, rendszeres anyagi juttatásban részesíthető. Ahhoz, hogy az így járó pénz kifizethető legyen, természetesen szerződést kell kötni, s a tanszéknek, vagy más egyetemi intézménynek rendszeresen igazolnia kell az elvégzett munkát, például a szak- fordítást. az idegen nyelvű anyagok figyelőszolgálatát, s egyebeket. Azok az egyetemisták, itt Gödölíőn is. akik már most érdekeltek lehetnek a dologban. nyilván a kereseti lehetőség iránt sem közömbösök. Eszerint középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezők havonta 400, a felsőfokú nvelvismerettel. s vizsgával bírók pedig ugyancsak havonta 600 forintot kaphatnak a többi feltétel teljesülése esetén, A megbízási szerződéseket a tanulmányi év, tehát legfel- íebb tíz hón.nonvi időtartamra kell megkötni, s évenként megújítható. Az illetékesek abban bíznak, hogy az új rendelkezés ösztönző lesz az agráregyetemisták nyelvtudásának gyarapításához. I A helyben maradást egyéb tényezők is motiválják. A nőknél a munkahely közelsége, s mindkét nemnél a háztáji gazdálkodás lehetősége. Mióta ezt a tevékenységet a gazdaságok integrálják, támogatják, bízvást mondhatjuk, így is hozzájárulnak a szükségtelen mozgás mérsékléséhez. Bár a népi ellenőrök felfigyeltek a kisüzemi gazdálkodásban a vállalkozói kedv csökkenésére. Ennek azonban a gazdaságokon túlmutató okai vannak. A felvásárlási árak hullámzása. a takarmány költségeinek növekedése, aminek következtében a haszon csekély. Nem mellékes a dolgozók megtartása szempontjából a munkakörülmények alakulása. A vizsgált üzemekben, a Gödöllői Tangazdaságban, a dá- nyi, a galgamácsai. a kartali, a kerepestarcsai és a vác- szentlászlói termelőszövetkezetben jelentősen emelkedett a termelés műszaki színvonala, kevesebb a nagy erőkifejtést igénylő munka. Ankétok A főbb szántóföldi kultúrák termesztését teljes körűen gépesítették. Így egyrészt köny- nyebb, másrészt nagyobb szaktudást igényel a munka, ami csábító a fiataloknak. Egyáltalán nem véletlen, hogy a szövetkezetekben gyarapodik a harminc évnél fiatalabbak aránya, s mind kevesebben vannak az 56—60 évesek vagy annál idősebbek. Jelentős volt a technikai fejlődés az állattenyésztésben is, bár a legutóbbi időben ezen a téren mozdulatlanság tapasztalható. Annak idején az ipari ágazatokat olyan épületekbe telepítették, amilyenek éppen voltak. Azóta sorra-rendre építenek csarnokokat, ahol mind a gépek, berendezések szakszerűen működtethetők, mind a dolgozóknak megteremthetők a megfelelő feltételek. A vizsgálatokhoz kapcsolódva a községekben, gazdaságokban ankétokat is tartottak. amelyeken a megkérdezettek ötven százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tapasztal munkahelyi ártalmat. Akik igen, azok a zajra és a porra panaszkodtak. A vázlatosan felrajzolt kép ■is sejteti, egyre több a munkalehetőség falun, változatossága is fokozódik, s így a mezőgazdasági üzemek megtartó képessége folyamatosan nő. K. P. Ha valaki benyit a túrái általános iskola folyosójára, azonnal szemébe tűnik az iskola és az úttörőcsapat eseményeit rögzítő fényképek soka sága. A tanulók életéről készült naplók, krónikák ezernyi iskolai eseményt őriznek. Takács Páí tanár, a Szaltuszen- ko szakkör vezetője szívesen elmondja, hogy az iskolában huszonkét éve működik fotókör, tizenöt éve pedig filmszakkör is. A filmesek a megalakuláskor vették fel Szaltuszenko szovjet gárdahadnagy, hadi- tudósító nevét, aki 1944 decemberében Túrán halt hősi halált. A gárdahadnagy lánya felkereste édesapja sírját, meglátogatta a túrái úttörőket, és emlékként átadta részükre apja Zorkij gyártmányú fényképezőgépét, amit azóta is a szakkör ereklyéjeként őriznek és tisztelnek. Takács Pál megmutatja a fotószakkör helyiségét. Emlékeztető — Becses értékként vigyázzuk az 1927-es házilag készített Tyukodi-íéle filmvetítőgépet, amelynek lencseházát a Hatvani Konzervgyár emblémáját őrző konzervesdobozból barkácsolták. A fényforrást vasutaslámpa biztosította. A régi, házilag készült masinák a múltat idézik, s mint kortörKi az, aki ne tudná, hiszen akinek már megoldódott a lakáskérdése, tapasztalatból, akinek könnyen ment, hallomásból, s nagyon-nagyon sokan most is a saját bőrükön érezhetik, hogy milyen nehéz otthonhoz jutni. S bár korántsem lehetünk elégedettek a lakásépítések ütemével, az mégis örömteli, hogy a különféle szervezetek a maguk módján igyekeznek segíteni dolgozóik, tagjaik otthonteremtését. Ilyen például a KISZ-esek lakásszövetkezeti mozgalma vagy a vállalatok lakásépítési támogatása. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat is a lehetőségekhez képest nyomon követi dolgozói lakás- helyzetét. Az széles körben ismert, hogy évente két kommunista műszakot szerveznek a vállalatnál, s a tavaszi és őszi, társadalmi munkaakciók bevételét éppen a lakásépítők, vásárlók támogatására fordítják. Tavaly például huszonhárom KKMV-dolgozó részesült különféle mértékű hozzájárulásban. Az év közben felosztott lakásépítési, illetve lakásvásárlási alap, jóllehet az egyes kölcsöntételeket tekintve ez nem mindig fejeződik ki, tekintélyes összeg. Hiszen 1982- ben kis híján egymillió forintot utaltak át erre a célra a már említett társadalmimun- ka-bevételekből, illetve a kölcsönök időközben törlesztett befizetéseiből. A támogatásnak különféle téneti emlékeztetőket használ- ] iuk. Azt a fotózáshoz nem értő szem is látja, hogy a szakkör jelenlegi felszereltsége kimagaslóan jó, Ennek több oka van. A szakkörvezető személye évtizedek óta összeforrt ezzel a munkával, s az egykori kedvtelésből szenvedély lett A szenvedély nem maradt meg személyes ügynek, hanem képes volt sokak mozgatására, a jó ügyet szolgáló és segítő szövetségesek kiválasztására. Tisztelet Évente 10—12 ezer forintot kapnak az iskolától, a községi szervektől, a Galgavidéke Áfésztól, s ennek köszönhető a fotólabor korszerű berendezése. Nemcsak fényképezőgépekkel, filmfelvevőkkel, vetítőkkel, vakukkal, fénymérőkkel, de nagyítókkal, szárítókkal és minden szükséges eszközzel rendelkeznek. Még klubszobája is van a szakkörnek! Takács Pál azonban nem elsősorban a felszerelésre büszke, hanem sokkal inkább azokra az eredményekre, amelyeket a gyerekek az elmúlt tanévben elértek. Alig győzöm jegyezni a szakkörvezető igazgatóhelyettes szavait, amelyekből nem érződik dicsekvés, de észrevehetően kicseng formái lehetnek. így például megvásárolhatja a vállalat egy-egy lakás bérlőkijelölési jogát, ez tavaly egy esetben történt, s 120 ezer forintos kölcsönt jelentett. A munkás- lakásakció keretében is többen kaptak általában nyolcvanezer forintnyi kölcsönt. Külön kategóriákba sorolhatók azok, akik negyven-, harminc-, illetve húszezer forintos építési kölcsönhöz jutottak a vállalat révén, néhányan pedig. 15 ezer, illetve hétezer forintnyi gyorssegélyben részesültek. A lakásépítési, -vásárlási támogatás természetesen az idén is folytatódik: elsősorban a fiatal házasok gondjain igyekeznek segíteni. Az idén tavasszal is megrendezték már az egyik kommunista műszakot, s nem marad el az őszi sem. Szépség, érzelemgazdagság Műfajteremtő fotókiállításra készülnek a gödöllői városi-járási Petőfi Művelődési Központban, ahol augusztus 4-én nyílik Fábián Annamária: Tanulmányok Adámról és Éváról című tárlata. Nagy fába vágja a fejszéjét az alkotó s a művelődési ház: olyat próbálnak elfogadhatóvá tenni, amit tabuk, szemérmes és prűd ellenkezések öveznek. Páros aktokról van ugyanis szó, amilyenek már szerepeltek ugyan nyilvános kiállításon, mint éppen a tavalyi gödöllői akttárlaton, de csak egy-kettő mutatóba. Éppen akkor született az ötlet, hogy a nagyon szép képekből esetleg egy önálló kiállításra is futná. A művelődési központ és a fotóművész elhatározták, hogy megpróbálkoznak vele, s mostanra elkészült a válogatás: ötven nagyméretű fotóból választották ki a le|jobbakat, s hozzátehetjük: nagyon-nagyon szigorú mércével. Hiszen a rendezők és az alkotó is tisztában van vele. hogv vékony ösvényen egyensúlyoznak: a közvélemény az ilyen ábrázolatokat hamar a vornográfiával azonosítja Holott azt már előre, néhány nnvvon szép fotográfia Ismeretében elmondhatjuk: ennek °onen annyira nincsen köze az ebszcenitáshoz. az ízléstelen- sédhez. a pornográfiához, mint a már inkább megszokott, de nálunk sainos még mindig fenntartásokkal fogadott hagyományos aktoknak. a gyerekek munkája iránti szeretet és tisztelet. Az Országos Üttörőszövetség Barátunk a fénykép címmel hirdetett pályázatot. Jeltételeit a Komlón működő úttörő fotószakkörök országos módszertani központja határozta meg. Az idén két gyakorlati munkát kaptak a túrái pajtások. A Bemutatom barátomat, valamint a Nagyapáink házai, épületei címmel kapott feladatokat sikerrel oldották meg a gyerekek. A 92 pályázó szakkör között Balmazújváros után a második helyet szerezték meg a turaiak, akik közül a legsikeresebbek — Kajtor Szilvia, Máté Zoltán, Sára Tamás, Tóth István, Tóth Pál — zánkai táborozáson vettek részt. Kajtor Szilvia Zánkán végzett munkájával kiérdemelte a táborvezetői dicséretet is. A zánkai fotókiállítás száz képe közül tizet a túrái gyerekek készítettek. Módszertan Sikert hozott a turaiaknak az OFOTÉRT Vállalat által Diákéletünk címmel kiírt pályázat is, amelyre a szakkör tizenöt képet küldött. A képek témája, kidolgozásuk minősége alapján elnyerték a legjobb szakköri kollekció címet. Ferenczi Katalin A népművész temetésén és Fogadalomtétel című képeivel együtt öt fotó szerepel abban a módszertani kiadványban, amelyet az OFOTÉRT a fotószakkörve- zetők képzésének a segítségére jelentett meg. Nem pihentek természetesen a filmesek sem. Az országos audiovizuális központ egy nemzetközi kiíráshoz kapcsolódóan meghirdette a Szörny című pályázatát. A filmnek arra a kérdésre kellett választ adnia, mitől fél a mai gyerek. Mielőtt elkészítették volna a forgatókönyvet, felmérést végeztek az ötödik osztályban. A kapott válaszok, elbeszélések alapján született meg a forgatókönyv. A főszereplő Sára Ákos lett. Jutalom Az álomban jelentkező rémképeket Pataki Tibor rajztanár vezetésével a képzőművészeti szakkör tagjai rajzolták. A veszprémi bemutatón Macs- kássy Katalin filmrendező, a zsűri elnöke nagyra értékelte a Szaltuszenkó filmklub teljesítményét. A harmadik helyezettnek járó jutalmat Kajtor Szilvia szakköri titkár vette át. Ezeken a képeken, mesteri kidolgozás mellett a hamisítatlan emberi szépség és érzelemgazdagság tükröződik, minden bizonnyal örömére azoknak, akik nem hívei az ostoba előítéleteknek, s akik az élet teljességét tartják szépnek, úgyhogy egyetértenek legintimebb részleteinek ízléses, művészi, ábrázolásával is. Elsősorban nekik ajánlható a kiállítás, amit csütörtökön este hat órakor nyit meg az emeleti galérián hussa Vince fotóművész, s amely augusztus 24-ig tart nyitva szerda kivételével naponta 16—20-ig. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: A Magyarok Világszövetsége rendezésében a külföldi magyar néptánccsoportok továbbképzése. Robinson játszótér átépítése a művelődési központ mögött. Várják a gyerekeket és szülőket, ötletekkel, szerszámokkal és munkakedvvel. ■Ms Jézus Krisztus szupersztár. Színes, amerikai filmmusical. 4, 6 és 8 órakor. ISStf «33—1957 (Gödöllői Hírlap) Kutatás, műszaki fejlődés Lépést tartva a műszaki fejlődéssel, a gödöllői Humán Oltó anyagtermelő és Kutatóintézetben újabb és újabb berendező sek segítik a kutatók munkáját. Képünkön: Udvardi Józsefn: a nemrég üzembe helyezett készüléken tízszeres nagyításban értékelheti a metszeteket. Hancsovszki János felvétele Anyagilag is megéri 1 • • Ösztönzés nyelvtanulásra A felzárkózás nem lesz könnyű Kommunista műszak Támogatják a lakásépítést Fercsik Mihály Műfajteremtő tárlat Aktfotók Ádámről, Éváról
