Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

1983. AUGUSZTUS 9., KEDD JttYltl HALDOKLÓ ÖBÖL 9j Egy februárban végrehajtót) J Iraki bombarobbantás eredmé- 'é nye az a súlyos ökológiai ka- 6 tasztrófa, ami a Perzsa- (Arab-) a öbölben következett be. Az ak- ció során négy, a tengerpart « közelében lévő olajkút sérült p meg, s ezekből azóta is (!) á nagy mennyiségű nyersolaj öm- g lik a tengerbe. Az olaj folt az elmúlt hóna­pokban, szinte teljesen bebo­rította a Perzsa- (Arab) öböl vizét, s a szennyeződés óriási — hosszú évekig nyomot ha­gyó — pusztításokat végzett a tenger élővilágában. A közel­múltban látott napvilágot az ENSZ vadvédelmi alapjának (WWF) jelentése, amely rész­letesen beszámol arról, hogy hihetetlen mennyiségű elpusz­tult hal, kígyó, teknős, külön­féle madarak tetemét sodorta partra a tenger, s teljes ka­tasztrófa fenyegeti az öböl egyik ritka emlősét, a tengeri tehenet, amelyből mindössze két-három példány él. A sérült kutakból — becslé­sek szerint —, több mint négyezer köbméternyi olaj ke­rül naponta a tengerbe. A be­következett katasztrófa súlyos­ságán már csak enyhítene, ha a kutakat elzárnák, erre azon­ban nincsen lehetőség. A kör­zetben ugyanis heves harcok dúlnak az iraki és az iráni ka­tonai egységek között, s eddig nem akadt senki, aki erre a feladatra vállalkozott volna. Április elején ugyan volt egy szerény kísérlet, hogy a hét öbölmenti állam szakértői Bahreinban, majd ezt köve­tően Kuvaitban miniszteri szinten megtartott tanácsko­zásán sikerült olyan egyes- ségre jutni, amely kiutat mu­tat Sajnos, ezek csak kísérletek voltak. Az öbölmenti államok ugyanis nem egységesek a Te­herán és Bagdad közötti vi­szály megítélésében. A széthú­zás végül is oda vezetett, hogy nemcsak a tenger élő­világa pusztult ki, de le kel­lett állítani azokat az üzeme­ket is, amelyek az öbql vízé­nek sótalanításával biztosítják a lakosság ivóvízellátását. Szakértők véleménye sze­rint alig három hétig tartó munkára lenne szükség, hogy a vízbe kerülő olajutánpótlást megszüntessék. Ehhez azonban korlátozott tűzszünetet kelle­ne életbe léptetni az iraki- iráni frontvonalnak az érintett szákaszán. A, meglévő szeny- nyeződés eltávolítása még így is hatalmas munkát igényelne, mivel jelenleg nincsenek olyan berendezések és technológiák, amelyek a munkát — ilyen nagy területen — elősegítenék. Megfigyelők szerint, a sors fintora, hogy az arab országok számára mérhetetlen gazdasá­got jelentő „fekete arany’’ idézte elő saját tragédiájukat. Az események bizonyítják, hogy az öböl menti államok még ebben a súlyos helyzet­ben sem képesek együttes fel­lépésre. Pedig, a katasztrófa azt jel­zi, hogy az Irak és Irán kö­zött három éve dúló, öldöklő háború, már hosszú ideje nem pusztán a két ország belügye. Csilári János Növekszik a beavatkozás veszélye Amerikai felderítőgépek Csátiban Az amerikai hadügyminisz­térium hétfőin bejelentette, hogy a hét végén Szudán fő­városába érkezett a két, AWACS-felderítő rendszerhez tartozó Boeing 707-es repülő­gép. Az amerikai gépeket a Pentagon azzal az indoklással küldte az afrikai térségbe, hogy „ellenőrizzék” Csád lég­terét. Az AWACS-okat több elfo­gó vadászgép kíséri. Az NBC tévéhálózat Pentagon­tudósítója szerint a kötelék­hez több száz főnyi amerikai személyzet tartozik. Zaire hivatalosan közölte, hogy újabb hétszáa katonát küld Csádba Hisszén Habré elnök csapatainak támogatá­sára. Ezzel 2450-re emelkedik az országban tartózkodó zaire-i katonák száma. Az ed­digi egységek állítólag nem vettek részt a harcokban, ha­nem a főváros helyőrségeként tehermentesítették az északon bevetett csádi , csapatokat. Nem ismeretes, hogy az újabb hétszáz főt a frontra irányít­ják-e. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hétfőn ismét azt han­goztatta. hogy „országa nem fog beavatkozni Csádban, s nem szándékozik fegyveres konfliktusba bonyolódni szom­szédaival”. Líbia, mint ismere­tes a közelmúltban azon ag­godalmának adott hangot, hogy Kairó a csádi harcok kap­csán — Washingtonnal karölt­ve— ellenséges akcióra ké­szül szomszédja ellen. Líbia aggodalma! a többi között ab­ból táplálkozik, hogy ezen a héten nagyszabású amerikai— egyiptomi közös hadgyakorlat kezdődik Egyiptom nyugati részén. Claude Cheysson francia külügyminiszter hétfői tévé­nyilatkozatában ismételten az­zal vádolta Líbiát, hogy be­avatkozik a csádi harcokban Gukuni Veddei volt elnök erőinek oldalán. Ennek foly­tatódása „kihatással lesz” Párizs és Tripoli viszonyára — mondta Cheysson. Charles Hernu francia had­ügyminiszter vasárnap Párizs­ban . „kizárta” annak lehetősé­gét, hogy országa a „mostani viszonyok közepette” közvetle­nül és katonailag avatkozzék be a csádi polgárháborúba. Ezt azzal indokolta, hogy a két or­szág közötti katonai együttmű­ködési szerződés műszaki és anyagi segítségnyújtást, továb­bá katonai tanácsadók átirá­nyítását irányozza elő. Francia megfigyelők azonban úgy vé­lik — írja a DPA —, hogy a n’dzsamenai kormány katonai helyzetének további súlyosbo­dása esetén Párizs mégis köz­vetlen katonai beavatkozásra szánhatja magát Hisszén Hab­ré oldalán. A Hisszén Habré-féle kor­mánnyal szemben álló csádi felkelők ismét cáfolták azt a vádat, hogy líbiai repülőgépek bombázták volna Faya Lar- geau, Amsaluba és Kalai csá­di városokat. A Gukuni Veddei vezette ellenkormány képvise­lője Brüsszelben kijelentette, hogy a n’dzsamenai rendszert pánikba ejtette a felkelő erők előretörése és nem létező lí­biai bombázásokra hivatkozva igyekszik mind nagyobb ará­nyú külföldi katonai segítség­hez jutni. Brandt a rakéiatehpítésről Nagyobb rugalmasság kell Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke, volt kancellár a The Wa­shington Post című amerikai lap által vasárnap közölt cik­kében cáfolta a nyugat-euró­pai rakétatelepítés híveinek érveit és felszólította az Egye­sült Államokat: tanúsítson na­gyobb rugalmasságot a genfi tárgyalásokon. Brandt cáfolta többek kö­zött azt a nyugati érvet, amely szerint az amerikai közép-ha­tótávolságú rakéták nyugat­európai telepítése után Géni­ben hamarabb megállapodás­ra juthatnak a Szovjetunió­val.' Brandt szerint meg kei- lene hosszabbítani azt a ha­táridőt, melynek lejártával megkezdik a telepítést. A szociáldemokrata poli­tikus indokoltnak nevezte azt a szovjet igényt, hogy a kö­zép-hatótávolságú rakétákról Demokrata párti elnökjelöltek álláspontja Szükséges a befagyasztás öt demokrata párti ameri­kai politikus, akik pártjuk elnökjelöltjeként szeretnének indulni az 1984-es választáso­kon, jelentette ki, hogy nem ért egyet a Reagan-kormány nukleáris fegyverkezési poli­tikájával. A fegyverkezési hajsza megfékezéséért küzdő egyik társadalmi szervezel kérdéseire válaszolva George Glenn, Alan Cranston, Ernest Hollings, Gary Hart szenátor és Walter Mondale, az Egye­sült Államok volt alelnöke kifejtette: elengedhetetlenül szükséges az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió nukleá­ris fegyverkészletének befa­gyasztása, a nukleáris fegyve­rek és célba juttató eszközeik kidolgozásának. gyártásának és kikísérletezésének leállítá­sa. Az öt politikus határozott „nemmel” válaszolt arra a kérdésre, hogy a nukleáris Chilei tiltakozó akciók Lais (emelés A chilei események — a legutóbbi időben megszerve­zett három tiltakozási nap és az augusztus 11-re tervezett negyedik — azt mutatják, hogy Chilében a diktatúra el- , leni harc egyre szélesedik és egyre hatékonyabbá válik — mondotta a szovjet televízió­ban vasárnap este elhangzott nyilatkozatában Luis Corva- lán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. A tiltakozó mozgalom új szakaszába lépett. Napjaink­ban már milliók vesznek részt benne. A megmozdulások a sztrájkoktól a közlekedési du­gók szervezéséig, a tünteté­sektől barikádok építéséig, az elektromos hálózatban és a vasutakon végrehajtott szabo­tázsakciókig terjed. A Chilei Kommunista Párt feladata az — állapította meg Corvalán —, hogy a nép har­cát az adott szakasz célja, a diktatúra megdöntése felé ve­zesse. ________ Fokváro s Olaj a tengerben Fokvárosi búvárok segítsé­gével mélyebb vizekre vontat­ták a dél-afrikai partok men­tén kettétört spanyol óriás tartályhajó orr-részét. Közben a hajótestből szivárgó olajat a szél a víz színén a mélyebb tenger irányába sodorja. ■ A Castillo De Bellver el­süllyedt tatjából tovább ömlik á nyersolaj a tengerbe. Fok­várostól 130 kilométerre északnyugatra. Az óriás tar­tályhajó szombaton hajnalban gyulladt ki és tört ketté, ami­kor a Perzsa-öböl felől jövel a Jóreménység fokát kerülte meg, mintegy 200 ezer tonna nyersoLaj-szállítmánr.yal. fegyverzet területén a Szov­jetunió előnyben van-e az Egyesült Államokkal szemben. Egyetértettek abban is, hogy országuk túlságosan sokat költ fegyverkezésre, s megál­lapították, hogy a hadikiadá­sok túlméretezettsége nem nö­veli a biztonságot, viszont alá­ássa az ország gazdaságát. folyó tárgyalásokon vegyék figyelembe a brit és, francia atomütőerőt is. Súlyos merénylet Baclbekben Szíria nem tesz engedményt Szíria jelezte az amerikai elnök új közel-keleti külön- megbízottjának, hogy semmifé­le engedményt nem szándéko­zik tenni az izraeli—libanoni megállapodással kapcsolatban — közölték Damaszkuszbán McFaflane tárgyalásairól. McFarlane vasárnap mint­egy hat órán át tartó megbe­szélést folytatott Hafez Asszad Szíriái elnökkel és tárgyalt Ab­del Halim Haddam külügy­miniszterrel. Mint egy szíriai szóvivő közölte. Asszad elnök leszögezte az amerikai diplo­matának: országa változatla­nul szembehelyezkedik az egyezménnyel, amely izraeli protektorátussá változtatná Libanont. Szíria az izraeli- libanoni megállapodás érvény­telenítését követeli, minthogy az egyezmény sérti Libanon szuverenitását és veszélyezte­ti Szíria biztonságát. A Bejrutból érkezett hírek szerint a „Libanonnak a kül­földiektől való megszabadítá­sára alakult szervezet” nevű szélsőjobboldali csoport vállal­ta magára a felelősséget a va­sárnapi baalbeki merényle­Cheysson Latin-Amsrikáról Lehetséges a párbeszéd Elégedetten értékelte Fidel Castróval létrejött találkozóját Claude Cheysson francia külügyminiszter, aki vasárnap érkezett haza kéthetes latin­amerikai körútjáról. Párizs és Havanna viszonyánaik javulá­sa — Cheysson értékelése sze­rint — azt mutatja, hogy le­hetséges a párbeszéd a külön­böző politikai rendszerekhez tartozó országok között. Cheys­son hétfőn nyilatkozott az egyik francia rádióállomás­nak. ' . ■■iÄi. ii . Az 1959-es kubai forrada­lom óta Cheysson személyé­ben első ízben látogatott fran­cia külügyminiszter a karibi szigetországba. Cheysson realista politikus­nak nevezte Castrót, aki fel­ismerte a közép-amerikai helyzet veszélyességét. A fran­cia külügyminiszter beszámo­lója szerint a kubai vezető a találkozó során azt igyekezett bebizonyítani, hogy van lehe­tőség a problémák belső, po­litikai megoldására — különö­sen Salvadorban. Cheysson szerint is lehetséges a megol­dás, mert — mint mondotta — „ezek az országok jobban is­merik a helyzetet, mint ahogy az Egyesült Államok, vagy tp1 gondoljuk, hogy ismerjük”. tért.' A merénylet 35 halálos áldozatot és 133 sebesültet kö­vetelt. Egy névtelen telefonáló az AFP francia hírügynökség bejrúti irodájával közölte, hogy az akciót ez a csoport hajtotta végre. Kijelentette, hogy szervezete „addig nem hagyja abba a merényieteket, amíg az összes külföldi el nem hagyja az országot”. II. János Pál pápa hétfőn Libanonba küldött üzenetében „elvakult terrorista cseleke­detnek” qjinősítette a tripoli és baalbeki merényleteket- A katolikus egyházfő üzenete hangoztatja, hogy a pokolgé­pes támadások „ártatlan pol­gári lakosok életét oltották ki”. Tömegtüntetések Felső- Voltában Ouagadougouból érkezett je­lentések szerint Felső-Volta lakossága támogatja az augusz­tus 4-én hatalomra jutott új kormányzatot. A nyugat-afri­kai ország városaiban minde­nütt felvonulásokat rendeztek, amelyeken a részvevők éltet­ték a forradalmat és elítélték az imperializmust. Bobo-Dioulasso gazdasági központban a fiatalok egy tö­megtüntetésen üdvözletét in­téztek a Nemzeti Forradalmi Tanácshoz, s annak szövegét a rádióban is beolvasták. A fiatalok áz üdvözletben kije­lentik, határozottan támogat­ják a tanács szándékát, hogy bizottságokat alakítson a for­radalom védelmére. Ciprusi kérdés Cuellar rendezési feme .ÖÜ-ÓíiiíŐ ü’J&ii . 'íj '.,A _ ...... Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn eljuttat­ta a ciprusi kormányhoz a cip­rusi helyzet igazságos és tartós rendezésével kapcsolatos ja­vaslattervezetét. A dokumen­tumot Hugo Gobbi, az ENSZ- főtitkár ciprusi megbízottja nyújtotta át Nikosz Rolandisz ciprusi külügyminiszternek — közölte a ciprusi kormány szó­vivője. Az ENSZ-főtit'kár javasla­tairól részleteket nem ismer­tetett a szóvivő. Hírügynöksé­gek emlékeztetnek arra, hogy a főtitkár erőfeszítései a ‘Cip­rusi görög és török közösség közvetlen tárgyalásainak elő­mozdítására irányulnak. Szplrosz Kiprianu ciprusi elnök, aki jelenleg a görög szi­geteken tölti szabadságát, a Cuellar-indítvány hírére ügy döntött, hogy hétfőn estte Athénbe utazik, és kedden vagy szerdán találkozik And- reasz Papandreu görög mi­niszterelnökkel. majd vissza­utazik Ciprusra — mondotta a szóvivő. A TURISTA egyszer eltelik az idegen tájak szépségével, s ha kíváncsi is a műemlékekre, más országok érdekességeire, a teljes kép megalkotását óhajtva szeretné látni egy csa­lád belső életét, mindennap­jait. Bulgáriai utunk során kalauzunk egy napon kimond­ta a jó hírt. Meghívtak ben­nünket egy családhoz, vacso­rára. Szamokon város egyik mel­lékutcájában állt meg velünk az autóbusz. Kétemeletes csa­ládi ház udvarán várt ránk a házigazda, aki az épület kul­turáltan berendezett pincéjé­be vezetett bennünket. Dúsan terített asztal elé ültetett, el­nézést kért, hogy a család töb­bi tagjai még a vacsorával foglalatoskodnak, bár ezt ne­héz volt megérteni. Előttünk ugyanis már ott volt az étke­zések alkalmával szinte elma­radhatatlan sopszka, a sajttal megszórt paradicsom- és uborkasaláta, válogathattunk a bolgár sajtok különféle faj­táiból, ehettünk mellé felvá­gottat, s kedvünk szerint emelhettük a bolgár szőlős­kertek nedűivel, a jóízű Ta- majkával telt poharunkat, ihattunk 36 fokos szlivovát, kóstolgathattuk üdítő italként a bodzából készült szok-ot, s ha jól emlékszem, sör is volt az asztalon. Míg a háziakra vártunk, körülhordozhattuk tekintetünket Vaszil Boriszov Malinov otthonának e tágas helyiségébén. s az leginkább a virágmintás, barokkos hcjlítá. sú mennyezeti díszítéseken akadt meg. A legtovább még­is a bejárati lépcső melletti falfelület naiv festők munkái­[SriSTÉM SZAMOKOVBAH AMIS A BÁRÁNYSÜLT ELKÉSZÜL VENDÉGSÉGBEN SZÓFIA MEGYÉBEN ra emlékeztető freskón, mely beszédesen árulkodik arról, milyennek szereti az életet a ház népe. Érdekes. Mi is. FÜVES TÉRSÉGEN, két embercsoport, vagy ha úgy tetszők család mulatja az időt dúsan terített asztalok mel­lett. A háttérben zenekar ját­szik. A képek valamennyi alakja magán viseli a nemze­tt karakter jegyeit. Népvise­letben vannak, s a vendég egyik asztaltól sem hiányzik. Az egyik képen sudár terme­tű menyecske hozza a finom étkeket, szinte egymás arcá­ba hajolva diskurálnak a fér. fiák, derű, családias hangu­lat, békesség honol köröttük. A másik asztal mellett férje karjai közt hallgatja nagy fi­gyelemmel a vendég szavait a szép fiatalasszony. A mesé­lő talán messziről jött. vagy a régmúltról regél. Mintha Arany János Családi körét illusztrálták volna. — Ki festette ezt a képet? — kérdeztem a házigazdától. — Egy barátom. Ez a szen­vedélye. Egyébként idegen nyelvekből fordít, ez a foglal­kozása. Malinovék sokan vannak, két család él együtt, még így is kényelmesen. — Mibe került ez a szép ház? — Nehéz kiszámítani, mert a családdal építettük, s tulaj­donképpen sohasem érünk a munka végére, mindig kitalá­lunk valamit. Vendéglátónk a Szófia me­gyei eszperantisták szövetke- getének bedolgozója. Amikor meghallotta, hogy itt járunk, azt kérte. Marin Marinov el­nöktől, hbgy hívjon meg ben­nünket a lakására. Festőecse­tet, korongot, s más festő szer­számokat készítengk, magúik veszik hozzá az anyagot. s adják el a kész terméket. Ezen az estén Vaszkának, a szénfekete szemű hatéves kis­fiúnak sem kellett korán le­feküdnie ö a család kedven­ce. Hálából meg is tréfálta az apjájt, amikor az már kicsit emelkedett hangulatban el­énekelt egy feltehetőleg si­kamlós dalocskát. Mire ész­be kapott, már visszafelé pör­gött a sztereó magnetofon or­sója. s hallhatta újra a hang­ját. Vaszka csilingelő kacagá­sa közben. BESZÉD HELYETT gyak­ran a? érzelmek közvetítenek, ha nem akarunk sok munkát adni a tolmácsnak, ám így is értjük a tréfát, vidáman telik az este. Keressük a hasonlósá­got, tárgyainkban, szavaink­ban. Az erkély, itt is erkély. A szoba szob. Az utca ulica, a sátor, sátor, összehasonlít­juk, sőt nagy nevetés közepet­te centiméterrel mérjük meg. ki hízott kövérebbre, aztán a nótáinkra kerül a sor, min­denki a másikét tapsolja meg. Közben megérkeznek az •as­szonyok. hajuk szép fekete, s itt is, mint nálunk, e népcso­port szokásai szerint külön asztalhoz ülnek. Azért szíve­sen koccintanak a vendéggel, s keresik a szavakat, kérde­zik. Van-e fiad, lányod, s há­nyán ülnek az asztalod körül? A freskó igazi mondandó­ját akkor értettem meg iga­zán. mikor már a sokféle elő­étel után valahonnét szertar­tásosan behozták a frissen sült ropogós báránysültet. Egy per­cig áhítatos csend támadt, amikor nekiláttunk. Enni és inni egyformán szeretünk, de ennél mindig többről van szó. Az a jó ha a vendégnek is jut az ételünkből. S ízlik is neki a másfajta táj, másfajta nép sajátos főztje. A BÜCSÜZASKOR szinte szó szerint hangzott el a ná­lunk közmondásként emlege­tett mondat: „Ember ember­rel találkozik, de hegy hegy­gyei sohasem." Lám, messzi­re jutnak el az íratlan gon­dolatok. Az enyémek még most is ott kalandoznak e kedves család otthonában, akikkel végül azt kívántuk egymásnak, hogy az életben sokszor találkozzunk. Legyen okunk mindig panaszkodni, hogy nem látszunk ki a mun­kából, de a szerszám helyett sohase kelljen fegyverhez nyúlnunk, se magunknak, se Vaszkának. Volt abból már nekünk épp elég bajunk. Kovács T. István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents