Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

/ A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 5. PÉNTEK fflyár a TtJZÉP»néI Már most tüzelőt kínálnak Vagonból árult építőanyag Nincs könhyű dolga mosta­nában a gödöllői TÜZÉP-te- lep dolgozóinak, hiszen ők is, mint annyi más munkahelyen, megszenvedik a nyarat. A korszerűnek mondott telep­helyen is nagy a forróság ezekben a napokban, de ha szél támad, alaposan végig- söpri a területet, orrba, szembe, szájba beletelepszik a sokféle por: tégláé, cemen­té, széné. Ahogy az lenni szokott: a dolgozók többsége ilyenkor szeretne szabadságra menni, s a maradóknak kell helyettük is ellátni a munkát. De győ­zik. Errőd beszélt először Bíró Zoltán, a telepvezető, miköz­ben helyettese, Debreczen i Imréné éppen a pénztárban számlázott, s a telepen ott se­rénykedtek az éppen szolgá­latban levő térmesterek: Nagy Ferenc, Szívós István és Ni­kodim Zoltán. A rakodásnál Kátai Mihály targoncavezető és Bíró Lajos gépkezelő ügy­ködött — íme a stáb, amely ott jártunkkor a vevők kiszol­gálását végezte. őket, annyira nagy a kereslet. Ezért is csalóka a kép általá­ban a TÜZÉP-telepen: úgy látszik, mintha nagy hiányok lennének, de akinek kell, az rövidebb-hosszabb várakozás után nagyjából megkapja, amit szeretne. Kapós cikkek Kivéve persze a tartós hiánycikkeket. Ezek közé tar­tozik gyakran a betongerenda. Nem mind, csak bizonyos mé­retek. Még hívebb. ha úgy moftdjuk: méretekből is van különböző, csak gyakran ép­pen az hiányzik, amit a leg­jobban keresnek. Más, ugyan­csak kapós cikkekből, amire nem futja a honi gyártás, külföldről is érkeznek szállít­mányok, mint például tető­cserép Jugoszláviából, Auszt­riából. Azt nem mondhatjuk, hogy mindenben azonnal a vevők rendelkezésére tudunk állni a telepen, de a megrendelések­ben, az előzetes anyagbiztosí­tásban éppen úgy igyekeznek elébük menni, mint a kiszol­gálásban. Hogy a TÜZÉP dol­gozóin tényleg ne múljon. Cs. J. Egy a sorban A telepvezető a rövid ka­lauzolás után készségesen adott felvilágosítást az ellá­tásról és a forgalomról. Te­heti ezt azért, mert a kollek­tíva többi tagjával együtt úgy érzi, rajtuk nem múlik a do­log. Mindent megrendelnek, mindent eladnak, de csodákat ők sem tehetnek s az itteni ellátásban az országos helyzet tükröződik, őik is egy a sor­ban. Bár még csak augusztust írunk, de köztudomású, hogy a TÜZÉP már ilyenkor gon­dol a téli tüzelőre. Bíró Zol­tán most is elmondta, hogy a vásárlók jól teszik, ha idejé­ben gondoskodnak magukról, ilyenkor nagyobb a kínálat, rövidebb a sor. Mégis úgy tű­nik, a roham, az érdeklődés késik, hiszen az elmúlt év el­ső hat hónapjához képest majdnem húsz százalékkal kevesebb tüzelő fogyott. Igaz, ebbe belejátszhat az enyhe tél is, no meg az, hogy immár tulajdonképpen április óta ra- gypgó az idő, s nem nagyon gondolunk az ősszel, téllel. Kevert kazánszén Ami a tüzelőanyag-ellátást illeti: van mindenből bőven, kis megszorításokkal. Például az idén is keverve adják a kazánszenet, de amíg tavaly 7:3 volt az arány tíz mázsa esetén, a magyar és a lengyel szén között, addig az idén hat mázsa mellé már négy mázsa lengyelt mérhetnek. A korai beszerzést az is indokolja, hogy a szenet az udvaron tá­rolják a TÜZÉP-nél s a sza­badban ki van téve az időjá­rás viszontagságainak. Ha a vevő idejében a kamrába, a tárolóba viszi, jobban meg­őrizheti minőségét. Az építőipari anyagok for­galma azt az egyébként is tudott tényt támasztja alá, hogy az idén, ha lehet, még a tavalyinál is nagyobb lendü­lettel folyik a magánlakás­építés. Hiszen, ha kiküszöböl­jük az árváltozások okozta torzító hatást, akkor is jóval több anyag fogyott, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Ez egyben persze a jobb anyagellátást is dicséri, bár ezzel korántsem lehetünk elé­gedettek. Bíró Zoltán elmond­ta, hogy több cement, mész, tetőcserép, hullámpala, bélés­test. fenyőáru, ajtó és ablak talált gazdára. De gyakran jóformán a vagonból adják el Egyetemi csarnok A sport új fellegvára A város és az Agrártudo­mányi Egyetem új büszkesége a sportcsarnok, amely már hónapok óta elkészültség be­nyomását kelti: mi több, má­jusban már itt rendezték meg a városi béketalálkozót. A kívülről impozáns, az egyetem aulájával szemben megépí­tett csarnok azonban igazán csak szeptembertől szolgálja az egyetemi s reméljük, a vá­rosi sport ügyét. Igaz: a mű­szaki átadás már áprilisban megtörtént, de az építőknek, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak sok pó­tolnivalója akadt. S a beren­dezés is a nyárra húzódott. Fel kell szerelni például a bordásfalakat, a hálókat. De ha mindennel elkészülnek, a sport ragyogó fellegvára lesz a csarnok, amelyről érdemes tudni, hogy 550 ülő- és 450 állóhelye fogadja majd a kö­zönséget. Gondoskodtak arról is, hogy ha nagyobb esemé­nyek kapnak helyet Gödöllőn, ne lehessen panasza a rádió­soknak, tévéseknek: a ripor­terszoba, a kameraállás, a ké­nyes erősítőberendezések is ezt a célt szolgálják. Kényel­mesek a csarnok kiszolgáló helyiségei is. Tágasak az iro­dák és a személyzet szobái. A legtöbbet persze a spor­tolókért, a terem igazi hasz­nálóiért tettek a tervezők és az építők. A kézi-, a kosár- és a röplabda mellett, ha ne­tán palánkot is összeszerel­nek, még kispályás focira is alkalmas lesz, nem beszélve természetesen a többi terem­sportról, mint amilyen a tor­na, a gimnasztika. A terem padozata hétrészes deszkaré­tegből tevődik össze, ami a rugalmasságot, a sportolók lábizomzatának védelmét szolgálja. A termen kívül futó folyosón beépített szekrények­ben helyezhetők el majd a szerelések. A csarnok főportáján már ügyeletet tartanak, hiszen ja­vában folyik a beköltözés. Itt székel már a létesítmény I?;»- * él fenntartó csoportjának vezető­je, Sziráki Mihály is. ö s a többi illetékes is azon van, hogy most már valóban tevé­keny részese legyen a csarnok a város sportéletének. Képün­kön kívülről láthatjuk a szép épületet. írta és fényképezte: Csiba József Szer em&er szakácsa Minden szombaton lakodalom Ha személyesen nem is. de főztjét szinte valamennyi dől gozó ismeri a gödöllői Gan. Árammérőgyárban. Tasnádi Mihályné 27 éve a Pest vidék Vendéglátó Vállalat dolgozója ízek, rántás — Az első öt évet az Agrár tudományi Egyetem ^konyháján töltöttem, majd amikor otí nyári szünet volt és leálltunk a főzéssel, átirányítottak az Árammérőgyárba. Itt ragad tam, de az eltöltött 22 év bizu nyíték arra, hogy nem bántam meg. Jó a légkör, kollégáim rendesek, közvetlenek. Jó a csapatmunka. — Mi a vezető szakács fel­adata? — Reggel kiosztom a mun­kákat. 3—4 féle ebédet főzünk így jut mindenkinek bőven feladat. A készítendő ételek arányát a korábbi tapasztala tok figyelembevételével álla pítjuk meg. A húsokat is ne kém kell szeletelnem, meri 'sajnos hentesünk nincsen. Az ízesítés és a rántás készítése is mindennapos teendőim, közé tartozik. Az étkezők száma ezer körül van. A hétfői napo­kon kevesebben esznek, n^ini a hét többi napján. Fél hat­tól este nyolcig nincs megál­lás. Százhatvan tanulónak va­csorát is készítünk az Agrártu­dományi Egyetemre. A heti étrend összeállításánál mindig kikérik a véleményemet. Jó előre kell gondolkodnunk mert a hús- és pucolt áru ren­delését egy héttel korábban kell leadnunk. ba valóban nem régóta szere pel az étlapunkon Igyekszüot majd a jövőben is újdonságok kai. új izekkel meglepni fo gyasztóinkat. — Melyek a legkedveltebb ételek? Dicséret — Leveseink közül a máj­gombóc-, a hús-, a paradicsom és a gyümölcsleves vezet a népszerűségi listán. Közked­velt a párizsi és a rántott sze let, a tordai lacipecsenye és a milánói sertésszelet. A nyári hónapokban jól bevált, hogy a leves helyett ivólével is bőví­tettük választékunkat. Sokan választják a hűsítő meggy- és vegyes gyümölegleveket. — Bagón lakik és főztjét nemcsak az Árammérőgyárban ismerik! — Valóban. Szinte minden szombaton lakodalmakban fő­zök. Gyakran előfordul, hogy Bagón kívül más faluban is kipróbálom főzőtudományo­mat Szfvesen teszek eleget a hivó szónak, bár kissé fá- asztó mindennap a fazék mel- ,ett állni Nehéz, de, szép mes­terség az enyém Eddig négy­szer kaptam kiváló dolgozó ki­tüntetést. és három éve mi­niszteri dicséretben is része­sültem. — Van-e kedvenc étele és mii szeret enni a családja? — Nincs igazán kedvelt ételem Mindegyiket egyfor­mán szeretem enni is és készí­teni is Fiam a rántott szeletet imádja, míg én és a lányom inkább a pörköltre, illetve a milánói sertésszeletre szava­zunk. Ivóié — Lassan abba kell hagy­nunk a beszélgetést, hiszen a konyhaasztal mellől hívtam el Mi lesz a mai menü? — Göngyölt hús burgonyá­val, illetve párizsi szelet rizs- zsel. Lesz tarhonyaleves és ivóié. Sződi Sándor Újdonságok — A dolgozók elégedettek az ebéd minőségével? — Reklamálás csak nagyon ritkán fordul elő. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy ez így is maradjon 1 — Mostanában több új ételt is készítenek. Várhatóak még újabbak is? — A majonézes burgonya, a zöldbab-, a kukorica-, krumplisaláta és a svédgom­A sorozatgyártás feltételei Kedvezően fogadott termék Meggyorsították a G jelű mérőcsalád műszaki.fejleszté­sét a gödöllői Ganz Áram- mérőgyárban. Az elhúzódó munka veszélyeztette a gyár jó hírnevét, akadálya volt, hogy fejlett tőkés piacokon is eladóként léphessenek fel. Je­lenleg elsősorban az a fel­adat, hogy a gyártmányfej­lesztés, a technológia szakem­berei minél gyorsabban meg­oldják a sorozatgyártás felté­teleit. Az intenzívebbé, szervezet­tebbé vált fejlesztő munka el­ső eredménye, hogy a dollár­elszámolású piacon a GE és a GH—4 típusú mérők mintái megfelelő fogadtatásban és elismerésben részesültek. Ha a gyártásba vétel mielőbb si­kerül, a gyárnak jó esélye van arra, hogy eladóként lép­Hsügatók, oktatók Sikeres nyefvvizsgázók Köztudomású, hogy a mező- gazdasági tudományok magas színvonalú műveléséhez, mind szélesebb idegen nyelvismeret szükséges. Tudatában vannak ennek az Agrártudományi Egyetem illetékesei is, s a meg­felelő fórumokon az elmúlt időszakban többször is napi­Exportra szánt bébianorák Jó eredményeket ért el az első félévben a Galgavidéke Afész aszódi konfekcióüzeme. A szorgos kezű aszonyok és lányok az év első -iát hónap­jában tizennyolcmillió forint értékben készítettek anoráko- kat, amiket belföldön értéke­sített a kereskedelem. Bal oldali felvételünkön: Lengyel Károlyné meós vizsgálja, termelés közben a szalagon is,' a termék minősé­gét. Alsó képünkön: szalagon varrják az exportra szánt anorákokat, az előtérben He­vesi Ida és Tóth Jánosné dol­gozik. Hancsovszki János felvételei rendre tűzték a fejlesztés kér­déseit, megvitatták a hatáso­sabb nyelvtanítás lehetőségeit. Hogy a megfelelő alapok megvannak, arra bizonyíték, hogy mind több oktató, kuta­tó és hallgató kíván nyelvvizs­gát tenni. Egy összesítés sze­rint az elmúlt tanévben a két karon tíz egyetemi oktató szer­zett közép- és felsőfokú nyelv­vizsgát, a többi között spanyol, angol és orosz nyelvből. A hallgatók közül is tízen szere­peltek eredményesen az ál­lamvizsga-bizottság előtt, egy hallgató franciából, ketten oroszból, heten pedig angolból szereztek középfokú bizonyít­ványt. hessen fel NSZK-beli, belga, spanyol, malaysiai és brazí­liai piacokon. A vállalat fejlesztési mun­kájának másik gyömölcse, hogy a szovjet igényeknek megfelelő, új távösszegező rendszereket az első félév végéig sorozatgyártásra alkal­mas állapotba hozták. — Iltvrirf Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn. Isasíegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagytarcsán, Péce- len Szadán, Veresegyházon, Vácegresen augusztus 6-án, szombaton 8 órától augusztus 8-án, hétfőn 8 óráig: dr. Bé­kési Béla, Pécel, Szemere Pál u. 17. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon. Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bokon augusztus 6-án, szomba­ton 8 órától augusztus 8-án, hétfőn 8 óráig: dr. Dóka Jó­zsef, Vácszentlászló, Kossuth Lajos u. 3. Az ügyeleti napokon végzen­dő exportszállításoknál mind­két állatorvos igénybe vehető. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: A Magyarok Világszövetsé­ge rendezésében a külföldi magyar néptánccsoportok to­vábbképzése. Pantomimszínész-képző kur­zus. Fábián Annamária: Tanul­mányok Ádámról és Éváról című aktfotó-kiállítása. Napraforgó-aratás előtt Most sokan azt gondolják: eső után vagyunk, már alig van gond az üzemekben. Nem így van. Itt az egyik bizonyí­ték: — Nagyon kevés csapadék hullott földjeinkre, az is igen szeszélyes eloszlásban — mondja Molnár László, a Gö­döllői Tangazdaság helyi ke­rületének igazgatója. — Két- három nap alatt mindössze tíz milliméternyi esett, legalább még harminc kellene, hogy ne érjen rohamosan a naprafor­gó, hogy normális talajmunkát végezhessenek traktorosa­ink... ) — Hol tartanak a munkák­kal jelenleg? — A tarlóhántást mintegy nyolcszáz hektáron befejeztük, s habár nem volt korábban eső, az aratás elején tárcsá­zott területeken újra hozzá­láttunk a gyomirtáshoz. Foly­tatjuk a lucerna bálázását, ez már a mintegy százötven hek­táros terület harmadik kaszá­lása. Közepes az eddigi széna­termés. Hiába kapaszkodik a növény gyökere mélyen, ha fölül nem kap vizet, egy idő után megsínyli. — Már alapozzák a jövő évi termést? — Igen. Majdnem négyszáz hektáron vetünk a kerületben árpát, méghozzá vetőmagnak termeljük. Javában tart' a mű­trágya kiszórása. — A kerület fontos zöldbor­sótermesztő egység, hogyan si­került az idei betakarítás? — Sajnos, nem a számítá­sunknak megfelelően. Elég, ha azt mondom: mintegy félmil­lió forintos kiesésünk szárma­zott a rossz időjárás miatt. Mi most még a napraforgó termé­sében bizakodunk. A növényt 143 hektáron vetettük el, vi­szont nem jó jel, hogy roha­mosan érik, szárad. A gépek­kel készülünk a kombájno­lására. A seriff és az idegenek. Szí­nes, szinkronizált olasz kaland­film, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents