Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
1983. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK ’xMiao Jöhet a tanév Tanévkezdésig három műszakban gyártják Szentendrén, a PEVDI írószergyárában a go- lyóstollakat. Nem győznek annyit készíteni, hogy elegendő legyen, pedig milliószámra hagyják el az üzemet az írónők SZENTENDREI xJcíitan « PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Várják a jelentkezőket A cél: erőssé, edzetté válni Gondok az utánpótlás nevelésében Fiatalodik a város. Az utóbbi tíz esztendőben fokozatosan nőtt a gyerekek száma az óvodákban és az iskolákban, ami kétségkívül örvendetes jelenség. Ezúttal nem arról lesz szó, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek az oktatási intézmények bővítésére, hanem egy másik, kevesebbet emlegetett, de ugyancsak fontos dologról; a sportolási lehetőségekről. Kulcskérdés az iskolák és az egyesületek kapcsolata, Véget ért a 121-es kálváriája Nyit a Fekete bárány A tahitótfaluiak tudják a legjobban: sok baj volt a 121- es élelmiszerbolttal. Hol betegség vagy szabadság miatt volt időről időre zárva; hol ez- az hiányzott az üzletből. Egyszóval, a bolt inkább bosszúságot, mint örömet okozott. Főleg az utóbbi időben, amikor nyolc hónapig volt egyfolytában zárva. A bosszúság persze nemcsak a vásárlókat illette, hanem a tulajdonost, az áfészt is. Hiszen minden esetben a jogos panaszok címzettje volt. Az áfész többször is meghirdette az üzletet, mondván: szívesen bérbe adná azt. Most — úgy tűnik — a 121- es bolt hosszú kálvária járásának vége. Alter László üzletvezető július 12-én szerződést kötött az áfésszel. Az új bérlő elmondta, hogy a 140 négyzetméter alapterületű üzletet úgy akarja megosztani, hogy 60 négyzetméteren élelmiszereket kíván árulni, 80 négyzetméteren pedig vendéglátóipari tevékenységet — büfé, falatozó — folytatni. Megtudtuk, hogy az üzlet előtti rendezetlen közterületet is rendbe hozza, és oda naper- nyős asztalok kerülnek. A 60 négyzetméteren mindenfajta élelmiszercikk kapható lesz, a 80 négyzetméteren hideg-meleg szendvicsek, szeszes italok, üveges sörök szerepelnek majd az árulistán. Ez a rész egyébként felszol- gálórendszerben fog működni. Alter László úgy döntött, hogy a vendéglátórészben bokszos megoldást választ, mert az úgy hangulatosabb. Az új üzletnek „Fekete bárány” lesz a neve. Olcsó szellemeskedés lenne ezt most kihasználni. Nem is tesszük, helyette inkább sikert kívánunk, s reméljük, hogy ezzel az üzlet viszontagságos története i’s valóban befejeződött: működése nem bosszúságot, hanem megelégedést vált majd ki. CseTefáborozás Az úttörőelnökség és az érsekújvári ifjúsági szövetség megállapodása alapján július 20-tól cseretáboroztatást bonyolít le. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mivel a gazdag programon kívül a szlovák nyelv gyakorlására, egymás országának jobb megismerésére is lehetőségük nyílik a gyerekeknek. a tornatermek és a pályák állapota. Három sportegyesület, a KLKF SE, a Szentendrei Petőfi SK és a Szentendrei Vízmű SE foglalkozik az utánpótlás nevelésével, emellett az iskolai sportkörök tevékenysége sem elhanyagolható. Szép számmal lehet példát találni arra, hogy ahol valóban fontosnak tartják a nevelést, ott a siker nem marad el. A Szentendrei Petőfi SK asztalitenisz-szakosztályánál társadalmi munkában dolgozó aktívák toborzókat, nyílt edzéseket tartottak, és ennek köszönhető, hogy négy utánpótláskorú csapatot versenyeztettek a megyei bajnokságban. A KLKF sportlövő-szakosztályában sok városi-járási fiatalt edzenek szakszerű irányítással. Tavaly négy aranyjelvényes sportoló került ki közülük. Az 1981 végén alakult Vízmű SE kajak-kenu szakosztályában több mint ötven gyerek ismerkedik a vízi élet szépségeivel. Az úszószakosztály működése nem ilyen zavartalan. Egyelőre még nem biztosított, hogy a tanfolyamokon' feltűnt tehetséges fiúk és lányok a szakosztályban folytassák pályafutásukat. A város tornatermei, sportlétesítményei teljes mértékben ki vannak használva. A szakemberek véleménye szerint szükség lenne egy fedett uszodára, a városi pálya (atlétika) rendbehozatalára és a Lenin úti tornaterem mielőbbi felépítésére. Egy hónap van még hátra a vakációból, ami nagyon sok lehetőséget jelent a testedzésre azok számára is, akik talán nem lesznek bajnokok, de erős, edzett fiúk és lányok le- , hetnek. A járás legnépesebb községe Üzemek a településfejlesztésért A járás legnépesebb községe Pomáz, ahol a legtöbb ipari létesítmény is található. Ezek működése döntően meghatározza a település életét, fejlesztési lehetőségeit. Sokatmondó tény, hogy nincs veszteségesen működő gazdasági egység a területen. Az elmúlt három év alatt a termelési érték 20,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az exportra termelés 24,9 százalékkal. Jellemző még, hogy az üzemek dolgozói tevékenyen kiveszik a részüket a községfejlesztésből, a társadalmi munkákból. zik a nagyközségben. A személyi feltételek tehát biztosítottak, de az épületek állapota erősen leromlott. A helyi tanács döntése alapján, a volt könyvtárhelyiség átépítésével, bővítésével kialakítják a gyermek- és anyavédelmi központot. Az új létesítményt, melyÉpülő otthonok Az MSZMP városi-járási bizottsága legutóbbi ülésén a településfejlesztés eredményeivel és gondjaival, a helyi párt- bizottság irányító, ellenőrző tevékenységének értékelésével foglalkozott. Pomáznak jelenleg nincs érvényben levő községfejlesztési terve, így a munkát az 1965- ben jóváhagyotthoz, valamint a megyei tanács agglomerációs tervéhez kell igazítani. A településfejlesztés kiemelkedően fontos része a lakásépítés, az arra alkalmas területek kijelölése. A VI. ötéves tervben 300 lakás felépítését tervezték. A félidős értékelésig 272 lakás épült fel magánerőből. Jelenleg folyik egy 35 lakásos társasház szervezése és 35 kertes, iker családi otthon építésére alkalmas telek parcellázásaA társasházak létesítésének egyébként hagyományai vannak Pomázon, és tény az is. hogy az üzemeknek döntő szavuk van az elosztásnál. Élve jogukkal pártolják, segítik azoknak a dolgozóiknak otthonteremtő törekvéseit, akikre a termelésben és a mozgalmi munkában egyaránt lehet számítani. A VI. ötéves tervben felépült a 8 tantermes iskola és o tornaterem, újabb 6 tanterem kialakítása folyik. Mindezek ellenére azonban az egy- műszakos oktatást nem tudják bevezetni. A gyermekek óvodai elhelyezésével is gondok vannak, ötszáz apróságot vettek fel a rendelkezésre álló 409 helyre, de így is évente ötven-száztíz kisfiút és kislányt kell visszautasítani. Segíteni akarnak ezen a helyzeten és újabb hetvenöt gyermek elhelyezésére teremtenek lehetőséget. Gyermek- és anyavédelem Az egészségügyi ellátás javult az utóbbi években, öt körzeti orvos, négy fogorvos, három gyermekorvos dolgoüég ma is emlegetik A tanpályától a ladikig A vízi sport lehetőségeinek mai helyzetét mindenki ismeri, ámde nézzük meg a múltat is. Az 1920-as'évek második felében kezdett kifejlődni városunkban a vízi. sportok iránti igény. Egyesek egy- vagy kétpárevezős csónakot vásároltak, s megkezdték a maguk kis vízi életét. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a csónak- vásárlók a város tehetősebb rétegeiből kerültek ki. A hajók szezonon kívüli, de nyári tárolása is, valamint a vízre le- és felszállítása sok gondot okozott tulajdonosaiknak. Nyilván ez a körülmény adhatta az ötletet Huba Antal asztalos- és csónaképítő mesternek, hogy Duna-parti családi háza, illetve műhelye mellett csó- ísakházát építsen és üzemeltessen. Ez a műhely és csónakház a mai Kanizsa Sörbár helyén volt. A hajókat a Duna- part töltésén keresztül fektetett sínpályákon. speciális kocsikon szállították a vízre, s onnan vissza. Az esti felszállítási művelet sok sétáló nézőt vonzott a csónakház környékére. Vízi jármű híján a nagyobb tömeg szabad idejében a rekkenő nyári napokon a strandokat kereste fel, felüdülést találva a vén Duna akkor még tiszta vizében. A városnak két strandja volt. Az egyiket népszerű nevén mindenki „Posíós”-nak nevezte. Ez a Bükkös-patak torkolatánál terült el, kiváló homokos, enyhén lejtős partszakasz- szal, s nagy füves területtel. A szabad- strandnak jó időben mindig volt közönsége, viszont vasár- és ünnepnapokon elszabadult a pokol. A város ap- raja-nagyja ellepte ilyenkor a hőségtől kiégett gyepet. Persze, a strand elnevezés lényegében csak egy területet jelentett, szó sem volt kabinról, illemhelyről, orvosi felügyeletről stb. A város másik strandja a régi hajóállomással szemben, a szigeten volt. Napozóterülete, fából épült kabinsora, illemhelye és víznyerőhelye is volt. S ugyancsak itt volt a nagyvendéglő, a Duna felé szabad terasszal, hátrább táncteremmel. Ennek a strandnak a 30- as években külön hajóállomása is volt, ahová szezonban rendszeresen érkeztek Budapestről a fürdőzőket, kirándulókat szállító hajók. S zép számmal akadtak olyanok is, akik kerülték a népes fürdőzőhe- lyeket, és a papszigeti Duna-ágban, a Derecskéi forgó környékén, a Határcsárda közelében telepedtek le. A kerékpárosok kedvelt fürdőhelye a Derra- patak torkolatvidéke volt. Döntő változást hoztak a város vízi- sport-életébe a harmincas évek. Az történt ugyanis, hogy egy Csonka László nevű vállalkozó (a Kismotor- és Gépgyár alapítójának és tulajdonosának egyik fia) megvásárcjlta vagy hosszú időre kibérelte a várostól a mai Rév utcától az öreg-patakig terjedő területet. Ott a vízparton egy kétemeletes házat épített, földszintjén vendéglővel, emeletein pedig lakószobákkal, amelyeket kiadott a Magyar Evezős Szövetségnek. Ekkor kezdett divatba jönni Szentendre mint a vízi sportok városa! Csonka László továbbfejlesztette birodalmát, s a már kiépített csónakházakat és kabinsorokat részben a KISOK bérelte ki, ahová a nyári szünidőben, háromhetes turnusokban, , az ország minden részéből érkeztek a diákok ezrei, hogy szakképzett vízi oktatók segítségével sajátítsák el az úszás, az evezés és a mentés minden fortélyát. A diákok evezőskiképzéséhez mindenfajta vízi jármű rendelkezésre állt, a tangályától, a ladikon keresztül a versenyhajókig. Gondolt Csonka László a város lakóira is; részükre külön csónakházat és kabinsort létesített. Az akkor alig 7000 lakosú Szentendre közönségének, s a néhány száz itt nyaralónak bőven volt alkalma, hogy szabad idejét kellemesen eltöltse. A nyári sportélet ünnepi színfoltja volt a Szent István-napi úszóverseny és az esti lampionos csónakfelvonulás. Ez a rendezvény az ünnepnap délutánján mindig nagy tömeget vonzott a Duna-partra. Ülőhelyek nem lévén, az érdeklődők sétálva, vagy pedig egy helyben toporogva nézték végig az eseményeket. Az esti órákban még nagyobb tömeg lepte el a partot, hogy jelen lehessen a tűzijátékon és a parádés csónakfelvonuláson. Ezen több tucat vízi jármű vett részt, gyönyörűen feldíszítve és kivilágítva. A legszebb halókat a zsűri természetesen díjazta. Z ene szólt a felvonulás alatt, szemben a sziget partján görögtüzek világítottak. Aztán a csónakok elvonultak, a görögtüzek kihunytak, a nézőközönség lassan szétszéledt, de néhány nap múlva — kezdődvén a tanév — hazautaztak a tábor lakói is egészségesen, napbarnítottan. ök bizonyára még ma is emlegetik a városunkban töltött feledhetetlen napokat, és aki qsak teheti, vissza-visszatér régi emlékei színhelyére. Tóth István hez a megyei tanács is nyújt támogatást, szeptemberben adják át rendeltetésének. Élő együttműködés Mint a testületi ülésen elhangzott. a nagyközségben levő gazdasági egységek — pénzügyi lehetőségeikhez mérten — támogatják a tervek megvalósítását. A társadalmi munka értéke évről évre növekszik. Jó az együttműködés a helyi létesítmények és a tanácsi vezetők között, amiben fontos szerep hárul a nagyközségi pártbizottság koordinációs munkájára. Mindenki másképp csinálja Hosszú szárú rózsák Vajon hány szál rózsa kerül naponta Szentendréről a virágpiacra? Kimutatás nem ké: szül róla, de biztos, hogy rengeteg, hiszen a város déli részén egymást érik a kertészetek, és mindenütt rózsa nyílik. A legrégibb és legnagyobb termelők közé tartoznak.Kosztolányi Istvánék, akik 1500 négyszögölön művelik a földet. Kopogtatásomra Kosztolányié nyit ajtót. — A férjem ebéd után lefeküdt aludni — mondja — mert éjjel vitte piacra a rózsákat. Az apósom pedig éjfé lig locsolt. Nappal tilos, hogy jusson víz a háztartásoknak. A fiatalasszony vegyészmérnök, és a kertészkedést szórakozásból csinálja, no meg hogy segítsen a családjának. — Sok munka van ezekke a virágokkal, csak az tudja. aki már próbálta. Mi rózsát tartunk, hosszú szárút, és minden szállal ötször kell foglalkozni, amíg bimbó nő rajta— Mitől lesz hosszú a szára? — Visszavágjuk, hogy újra kihajtson, ezt mindenki másképp csinálja. Mi csak egyetlen virágot hagyunk meg a tövön. persze a legszebbet. Az apósom kezdte a kertészkedést, ő magától jött rá a fogásokra. és persze el is leste másoktól. A férjem már tanulta a mesterséget. Körülöttünk, amerre a szem ellát, mindenütt rózsatövek vannak. Kivétel egy óriási leander, és néhány cserépben aprócska díszpaprika. — Ezek is a virágpiacra kerülnek? — kérdezem. — A gyerekek nem engednék. ezeket ők ültették, gondozzák. Lepencén dolgozzák fel A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság lepencei fafeldolgozó üzemében a Pilisben kitermelt, évi 200 ezer köbméter tölgy- és bükkfát dolgoznak fel A tárgyalóteremből! Különös bosszúállás Kristóf Attila budapesti lakos, július 17-én Szentendrére látogatott, ahol többször betért a Borotai borozóba. Nyilván elégedett volt a kiszolgált bor minőségével, mert egyre többet fogyasztott. Még ugyanaznap délután 16 órakor újra visszatért, ki tudja hányad szór, de már olyan állapotban volt, hogy a felszolgáló érvényt szerzett a feliratnak amely minden ilyen helyen olvasható: Ittas egyént nem szolgálunk ki! Kristóf Attila úgy érezte hogy vérig sértették, s a bosz- szúállás különféle módjain törte a fejét. Az őt ért sérelmet úgy kezdte megtorolni hogy megvetése jeléül egy tízforintos pénzérmét vetett a borral teli sankba, miközben minősíthetetlen szavakkal illette a felszolgálót. A jelzők mind durvábbak lettek, a hang mind erősebb Az üzletvezető, az egyik ven dég segítségével megkísérelte a botrányt okozó embert lecsillapítani és a borozó elhagyására bírni. Eredménytelenül. A garázda ember megütötte a boltvezetőt, s a berendezésben is szándékosan kárt okozott. Telefonhívásra a rendőrség azonnal a helyszínre érkezett, ahol Kristóf Attilát őrizetbe vették. A szentendrei járásbíróság dr. Szálkái Dezső tanácsa Kristóf Attilát bűnösnek találta garázdaság vétségében, s ezért hat hónapi, tízszázalékos bércsökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte. A tárgyaláson fellebbezés nem volt, az ítélet jogerős. Az oldalt összeállította: Gál Judit Fotó: Eidősi Agnes
