Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

1983. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK ’xMiao Jöhet a tanév Tanévkezdésig három műszak­ban gyártják Szentendrén, a PEVDI írószergyárában a go- lyóstollakat. Nem győznek annyit készíteni, hogy elegendő legyen, pedig milliószámra hagyják el az üzemet az író­nők SZENTENDREI xJcíitan « PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Várják a jelentkezőket A cél: erőssé, edzetté válni Gondok az utánpótlás nevelésében Fiatalodik a város. Az utób­bi tíz esztendőben fokozatosan nőtt a gyerekek száma az óvodákban és az iskolákban, ami kétségkívül örvendetes jelenség. Ezúttal nem arról lesz szó, hogy milyen erőfeszí­téseket tesznek az oktatási in­tézmények bővítésére, hanem egy másik, kevesebbet emle­getett, de ugyancsak fontos dologról; a sportolási lehető­ségekről. Kulcskérdés az iskolák és az egyesületek kapcsolata, Véget ért a 121-es kálváriája Nyit a Fekete bárány A tahitótfaluiak tudják a legjobban: sok baj volt a 121- es élelmiszerbolttal. Hol be­tegség vagy szabadság miatt volt időről időre zárva; hol ez- az hiányzott az üzletből. Egy­szóval, a bolt inkább bosszú­ságot, mint örömet okozott. Főleg az utóbbi időben, ami­kor nyolc hónapig volt egy­folytában zárva. A bosszúság persze nemcsak a vásárlókat illette, hanem a tulajdonost, az áfészt is. Hiszen minden esetben a jogos panaszok cím­zettje volt. Az áfész többször is meg­hirdette az üzletet, mondván: szívesen bérbe adná azt. Most — úgy tűnik — a 121- es bolt hosszú kálvária járásá­nak vége. Alter László üzlet­vezető július 12-én szerződést kötött az áfésszel. Az új bérlő elmondta, hogy a 140 négyzetméter alapterüle­tű üzletet úgy akarja megosz­tani, hogy 60 négyzetméteren élelmiszereket kíván árulni, 80 négyzetméteren pedig vendég­látóipari tevékenységet — bü­fé, falatozó — folytatni. Megtudtuk, hogy az üzlet előtti rendezetlen közterületet is rendbe hozza, és oda naper- nyős asztalok kerülnek. A 60 négyzetméteren min­denfajta élelmiszercikk kap­ható lesz, a 80 négyzetméteren hideg-meleg szendvicsek, sze­szes italok, üveges sörök sze­repelnek majd az árulistán. Ez a rész egyébként felszol- gálórendszerben fog működni. Alter László úgy döntött, hogy a vendéglátórészben bokszos megoldást választ, mert az úgy hangulatosabb. Az új üzletnek „Fekete bá­rány” lesz a neve. Olcsó szel­lemeskedés lenne ezt most ki­használni. Nem is tesszük, he­lyette inkább sikert kívánunk, s reméljük, hogy ezzel az üz­let viszontagságos története i’s valóban befejeződött: mű­ködése nem bosszúságot, ha­nem megelégedést vált majd ki. CseTefáborozás Az úttörőelnökség és az ér­sekújvári ifjúsági szövetség megállapodása alapján július 20-tól cseretáboroztatást bo­nyolít le. Az eddigi tapasztala­tok kedvezőek, mivel a gazdag programon kívül a szlovák nyelv gyakorlására, egymás országának jobb megismerésé­re is lehetőségük nyílik a gye­rekeknek. a tornatermek és a pályák állapota. Három sportegyesület, a KLKF SE, a Szentendrei Pe­tőfi SK és a Szentendrei Víz­mű SE foglalkozik az utánpót­lás nevelésével, emellett az is­kolai sportkörök tevékenysége sem elhanyagolható. Szép számmal lehet példát találni arra, hogy ahol valóban fontosnak tartják a nevelést, ott a si­ker nem marad el. A Szentendrei Petőfi SK asz­talitenisz-szakosztályánál tár­sadalmi munkában dolgozó ak­tívák toborzókat, nyílt edzése­ket tartottak, és ennek köszön­hető, hogy négy utánpótlásko­rú csapatot versenyeztettek a megyei bajnokságban. A KLKF sportlövő-szakosztá­lyában sok városi-járási fia­talt edzenek szakszerű irányí­tással. Tavaly négy aranyjel­vényes sportoló került ki kö­zülük. Az 1981 végén alakult Vízmű SE kajak-kenu szakosztályá­ban több mint ötven gyerek ismerkedik a vízi élet szépsé­geivel. Az úszószakosztály működése nem ilyen zavarta­lan. Egyelőre még nem biztosított, hogy a tanfolyamokon' feltűnt tehetséges fiúk és lányok a szakosztályban folytassák pályafutásukat. A város tornatermei, sport­létesítményei teljes mértékben ki vannak használva. A szak­emberek véleménye szerint szükség lenne egy fedett uszo­dára, a városi pálya (atlétika) rendbehozatalára és a Lenin úti tornaterem mielőbbi fel­építésére. Egy hónap van még hátra a vakációból, ami nagyon sok lehetőséget jelent a testedzésre azok számára is, akik talán nem lesznek bajnokok, de erős, edzett fiúk és lányok le- , hetnek. A járás legnépesebb községe Üzemek a településfejlesztésért A járás legnépesebb községe Pomáz, ahol a legtöbb ipari létesítmény is található. Ezek működése döntően meghatározza a település életét, fejlesztési lehetőségeit. Sokatmondó tény, hogy nincs veszteségesen működő gaz­dasági egység a területen. Az elmúlt három év alatt a termelési érték 20,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az exportra termelés 24,9 százalékkal. Jellemző még, hogy az üzemek dolgozói tevékenyen kiveszik a részüket a községfejlesztésből, a társadalmi munkákból. zik a nagyközségben. A sze­mélyi feltételek tehát biztosí­tottak, de az épületek állapo­ta erősen leromlott. A helyi tanács döntése alapján, a volt könyvtárhelyiség átépítésével, bővítésével kialakítják a gyer­mek- és anyavédelmi közpon­tot. Az új létesítményt, mely­Épülő otthonok Az MSZMP városi-járási bi­zottsága legutóbbi ülésén a te­lepülésfejlesztés eredményei­vel és gondjaival, a helyi párt- bizottság irányító, ellenőrző tevékenységének értékelésével foglalkozott. Pomáznak jelenleg nincs ér­vényben levő községfejlesztési terve, így a munkát az 1965- ben jóváhagyotthoz, valamint a megyei tanács agglomerációs tervéhez kell igazítani. A településfejlesztés kiemel­kedően fontos része a lakás­építés, az arra alkalmas terü­letek kijelölése. A VI. ötéves tervben 300 lakás felépítését tervezték. A félidős értékelé­sig 272 lakás épült fel magán­erőből. Jelenleg folyik egy 35 lakásos társasház szervezése és 35 kertes, iker családi otthon építésére alkalmas telek par­cellázása­A társasházak létesítésének egyébként hagyományai van­nak Pomázon, és tény az is. hogy az üzemeknek döntő szavuk van az elosztásnál. Él­ve jogukkal pártolják, segítik azoknak a dolgozóiknak ott­honteremtő törekvéseit, akik­re a termelésben és a mozgal­mi munkában egyaránt lehet számítani. A VI. ötéves tervben fel­épült a 8 tantermes iskola és o tornaterem, újabb 6 tante­rem kialakítása folyik. Mind­ezek ellenére azonban az egy- műszakos oktatást nem tudják bevezetni. A gyermekek óvodai elhe­lyezésével is gondok vannak, ötszáz apróságot vettek fel a rendelkezésre álló 409 helyre, de így is évente ötven-száztíz kisfiút és kislányt kell vissza­utasítani. Segíteni akarnak ezen a helyzeten és újabb het­venöt gyermek elhelyezésére teremtenek lehetőséget. Gyermek- és anyavédelem Az egészségügyi ellátás ja­vult az utóbbi években, öt körzeti orvos, négy fogorvos, három gyermekorvos dolgo­üég ma is emlegetik A tanpályától a ladikig A vízi sport lehetőségeinek mai hely­zetét mindenki ismeri, ámde néz­zük meg a múltat is. Az 1920-as'évek második felében kezdett kifejlődni vá­rosunkban a vízi. sportok iránti igény. Egyesek egy- vagy kétpárevezős csó­nakot vásároltak, s megkezdték a ma­guk kis vízi életét. Persze az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy a csónak- vásárlók a város tehetősebb rétegeiből kerültek ki. A hajók szezonon kívüli, de nyári tárolása is, valamint a vízre le- és felszállítása sok gondot okozott tu­lajdonosaiknak. Nyilván ez a körülmény adhatta az ötletet Huba Antal asztalos- és csónak­építő mesternek, hogy Duna-parti csa­ládi háza, illetve műhelye mellett csó- ísakházát építsen és üzemeltessen. Ez a műhely és csónakház a mai Kanizsa Sörbár helyén volt. A hajókat a Duna- part töltésén keresztül fektetett sín­pályákon. speciális kocsikon szállították a vízre, s onnan vissza. Az esti felszál­lítási művelet sok sétáló nézőt vonzott a csónakház környékére. Vízi jármű híján a nagyobb tömeg szabad idejében a rekkenő nyári na­pokon a strandokat kereste fel, felüdü­lést találva a vén Duna akkor még tisz­ta vizében. A városnak két strandja volt. Az egyiket népszerű nevén min­denki „Posíós”-nak nevezte. Ez a Bük­kös-patak torkolatánál terült el, kiváló homokos, enyhén lejtős partszakasz- szal, s nagy füves területtel. A szabad- strandnak jó időben mindig volt kö­zönsége, viszont vasár- és ünnepnapo­kon elszabadult a pokol. A város ap- raja-nagyja ellepte ilyenkor a hőség­től kiégett gyepet. Persze, a strand el­nevezés lényegében csak egy területet jelentett, szó sem volt kabinról, illem­helyről, orvosi felügyeletről stb. A város másik strandja a régi hajó­állomással szemben, a szigeten volt. Napozóterülete, fából épült kabinsora, illemhelye és víznyerőhelye is volt. S ugyancsak itt volt a nagyvendéglő, a Duna felé szabad terasszal, hátrább táncteremmel. Ennek a strandnak a 30- as években külön hajóállomása is volt, ahová szezonban rendszeresen érkeztek Budapestről a fürdőzőket, kirándulókat szállító hajók. S zép számmal akadtak olyanok is, akik kerülték a népes fürdőzőhe- lyeket, és a papszigeti Duna-ágban, a Derecskéi forgó környékén, a Határ­csárda közelében telepedtek le. A ke­rékpárosok kedvelt fürdőhelye a Derra- patak torkolatvidéke volt. Döntő változást hoztak a város vízi- sport-életébe a harmincas évek. Az tör­tént ugyanis, hogy egy Csonka László nevű vállalkozó (a Kismotor- és Gép­gyár alapítójának és tulajdonosának egyik fia) megvásárcjlta vagy hosszú időre kibérelte a várostól a mai Rév utcától az öreg-patakig terjedő terüle­tet. Ott a vízparton egy kétemeletes házat épített, földszintjén vendéglővel, emeletein pedig lakószobákkal, amelye­ket kiadott a Magyar Evezős Szövetség­nek. Ekkor kezdett divatba jönni Szent­endre mint a vízi sportok városa! Csonka László továbbfejlesztette bi­rodalmát, s a már kiépített csónakhá­zakat és kabinsorokat részben a KISOK bérelte ki, ahová a nyári szünidőben, háromhetes turnusokban, , az ország minden részéből érkeztek a diákok ez­rei, hogy szakképzett vízi oktatók se­gítségével sajátítsák el az úszás, az eve­zés és a mentés minden fortélyát. A diákok evezőskiképzéséhez mindenfajta vízi jármű rendelkezésre állt, a tangá­lyától, a ladikon keresztül a versenyha­jókig. Gondolt Csonka László a város lakóira is; részükre külön csónakházat és kabinsort létesített. Az akkor alig 7000 lakosú Szentendre közönségének, s a néhány száz itt nyaralónak bőven volt alkalma, hogy szabad idejét kelle­mesen eltöltse. A nyári sportélet ünnepi színfoltja volt a Szent István-napi úszóverseny és az esti lampionos csónakfelvonulás. Ez a rendezvény az ünnepnap délután­ján mindig nagy tömeget vonzott a Duna-partra. Ülőhelyek nem lévén, az érdeklődők sétálva, vagy pedig egy helyben toporogva nézték végig az eseményeket. Az esti órákban még na­gyobb tömeg lepte el a partot, hogy je­len lehessen a tűzijátékon és a parádés csónakfelvonuláson. Ezen több tucat vízi jármű vett részt, gyönyörűen fel­díszítve és kivilágítva. A legszebb ha­lókat a zsűri természetesen díjazta. Z ene szólt a felvonulás alatt, szem­ben a sziget partján görögtüzek világítottak. Aztán a csónakok elvonul­tak, a görögtüzek kihunytak, a nézőkö­zönség lassan szétszéledt, de néhány nap múlva — kezdődvén a tanév — ha­zautaztak a tábor lakói is egészsége­sen, napbarnítottan. ök bizonyára még ma is emlegetik a városunkban töltött feledhetetlen napokat, és aki qsak tehe­ti, vissza-visszatér régi emlékei szín­helyére. Tóth István hez a megyei tanács is nyújt támogatást, szeptemberben adják át rendeltetésének. Élő együttműködés Mint a testületi ülésen el­hangzott. a nagyközségben le­vő gazdasági egységek — pénzügyi lehetőségeikhez mér­ten — támogatják a tervek megvalósítását. A társadalmi munka értéke évről évre nö­vekszik. Jó az együttműködés a helyi létesítmények és a ta­nácsi vezetők között, amiben fontos szerep hárul a nagy­községi pártbizottság koordi­nációs munkájára. Mindenki másképp csinálja Hosszú szárú rózsák Vajon hány szál rózsa kerül naponta Szentendréről a vi­rágpiacra? Kimutatás nem ké: szül róla, de biztos, hogy ren­geteg, hiszen a város déli ré­szén egymást érik a kertésze­tek, és mindenütt rózsa nyí­lik. A legrégibb és legnagyobb termelők közé tartoznak.Kosz­tolányi Istvánék, akik 1500 négyszögölön művelik a föl­det. Kopogtatásomra Koszto­lányié nyit ajtót. — A férjem ebéd után le­feküdt aludni — mondja — mert éjjel vitte piacra a ró­zsákat. Az apósom pedig éjfé lig locsolt. Nappal tilos, hogy jusson víz a háztartásoknak. A fiatalasszony vegyészmér­nök, és a kertészkedést szóra­kozásból csinálja, no meg hogy segítsen a családjának. — Sok munka van ezekke a virágokkal, csak az tudja. aki már próbálta. Mi rózsát tartunk, hosszú szárút, és min­den szállal ötször kell foglal­kozni, amíg bimbó nő rajta­— Mitől lesz hosszú a szá­ra? — Visszavágjuk, hogy újra kihajtson, ezt mindenki más­képp csinálja. Mi csak egyet­len virágot hagyunk meg a tövön. persze a legszebbet. Az apósom kezdte a kertészke­dést, ő magától jött rá a fo­gásokra. és persze el is leste másoktól. A férjem már ta­nulta a mesterséget. Körülöttünk, amerre a szem ellát, mindenütt rózsatövek vannak. Kivétel egy óriási leander, és néhány cserépben aprócska díszpaprika. — Ezek is a virágpiacra ke­rülnek? — kérdezem. — A gyerekek nem enged­nék. ezeket ők ültették, gon­dozzák. Lepencén dolgozzák fel A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság lepencei fafeldolgozó üze­mében a Pilisben kitermelt, évi 200 ezer köbméter tölgy- és bükkfát dolgoznak fel A tárgyalóteremből! Különös bosszúállás Kristóf Attila budapesti la­kos, július 17-én Szentendrére látogatott, ahol többször be­tért a Borotai borozóba. Nyil­ván elégedett volt a kiszolgált bor minőségével, mert egyre többet fogyasztott. Még ugyan­aznap délután 16 órakor újra visszatért, ki tudja hányad szór, de már olyan állapotban volt, hogy a felszolgáló ér­vényt szerzett a feliratnak amely minden ilyen helyen ol­vasható: Ittas egyént nem szolgálunk ki! Kristóf Attila úgy érezte hogy vérig sértették, s a bosz- szúállás különféle módjain törte a fejét. Az őt ért sérel­met úgy kezdte megtorolni hogy megvetése jeléül egy tíz­forintos pénzérmét vetett a borral teli sankba, miközben minősíthetetlen szavakkal il­lette a felszolgálót. A jelzők mind durvábbak lettek, a hang mind erősebb Az üzletvezető, az egyik ven dég segítségével megkísérelte a botrányt okozó embert le­csillapítani és a borozó elha­gyására bírni. Eredménytele­nül. A garázda ember meg­ütötte a boltvezetőt, s a be­rendezésben is szándékosan kárt okozott. Telefonhívásra a rendőrség azonnal a helyszínre érkezett, ahol Kristóf Attilát őrizetbe vették. A szentendrei járásbíróság dr. Szálkái Dezső tanácsa Kris­tóf Attilát bűnösnek találta garázdaság vétségében, s ezért hat hónapi, tízszázalékos bér­csökkentéssel járó javító-neve­lő munkára ítélte. A tárgyaláson fellebbezés nem volt, az ítélet jogerős. Az oldalt összeállította: Gál Judit Fotó: Eidősi Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents