Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

ŐRÖS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM \ 1983. AUGUSZTUS 3L, SZERDA Francia vendégek Táncosok, támogatás nélkül A cannesi Academic du Miejour francia táncegyüttes a napokban városunkba látoga­tott s tagjai a művelődési köz­pontban műsoros esttel ked­veskedtek a körösi közönség­nek. Sajnos, műsorukat nem előzte meg nagy tolongás, ké­résén jöttek el ahhoz képest, ami elvárható volt. Márcsak azért is, nagyobb figyelmet érdemelt volna ez a folklór- műsor, mert nem mindennap láthatunk ilyen messzi idegen­ből jött táncokat, mint a most bemutatottak. Önmaguk erejéből Az együttes a szegedi DÉLÉP Napsugár táncegyütte­sének meghívására érkezett hazánkba, s mielőtt városunk­ba is eljutottak volna, előző­leg felléptek Győrben, Makón, Komáromban és persze Szege­den. Cserejellegű a vendégsze­replésük. A későbbiekben a szegediek is viszonozzák láto­gatásukat. Negyvenhatan jöt­tek, bár ötvenöt fős a tánccso­port, de néhány idős tágjuk nem tudta már vállalni a hosz- szú utazást. ötévestől ötvenöt évesig szinte' minden korcsoportbeli megtalálható közöttük, s van aki már 34 év óta táncol az együttesben. Orvosok, föld­művesek, iparosok, a legválto­zatosabb szakmájú emberek al­kotják az együttest, amely 66 éves múltra tekint vissza. Erős összetartás jellemző rá­juk, amit leginkább az mutat, hogy valójában az indulás óta minden támogatást nélkülözve önmaguk erejéből tartják fenn a népművészetet ápoló közös­ségüket. Népi kultúra A francia történelem úgy­szólván minden korszakából hoztak magukkal mutatóba egy-egy táncot, a legrégebbiek időszámitásuk kezdete előtt születtek. Elsősorban Proven­ce tartomány táncművészeiét ápolják, de többen jellegzete­sen francia néptáncot is elő­adtak, ilyen volt a most látott Farandole és Mázét. Zeneka­ruk a baszkokéhoz hasonló. Mindössze két hangszeren, fu­rulyán és dobon játszanak, s műsoruk érdekessége, hogy előadásukat minden esetben a provencei himnusszal kezdik. Vezetőjük, Mireille Taulaigo, akárcsak a többiek, először járt Magyarországon, s ittlétük rö­vid tíz napja alatt valamelyest sikerült betekinteniük a ma­gyar emberek életébe. — Valójában mi voltunk kezdeményezői a magyar és francia táncegyüttesek csere- szerepléseinek. A szegediek mégis megelőztek meghívásuk­kal, amit örömmel elfogad­tunk, hiszen, régóta szerettük volna közelebbről is megismerni a magyar népmű­vészetet. Bár Nizzában már volt alkalmunk magyar együt­tes előadását látni, mégis meg kell mondanunk, nagyon keve­set tudunk egymásról. Eddig főleg csak a cigányzenét is­mertük, s azt hittük, ez min­den, s csak itt tudtuk meg, hogy a magyar népi kultúra ennél mennyivel sokkalta szé­lesebb, gazdagabb. Nem ismeretlen — Láttuk, a francia nép­táncok előadásmódjukban igencsak különböznek a mienktől. Vajon tartalmukban is ekkora az eltérés? — Történelme viszontagsá­gait minden nép egyként megszenvedte, s a létért való küzdelemben az emberek vá­gyaikat, bánatukat, örömüket mindig kifejezésre próbálták juttatni. A tartalomban ez a legfőbb hasonlatosságunk. Ah­hoz azonban, hogy a magyar nép táncaiban rejlő értelem mélyére lássunk érzelmeit is megértsük, a magyar történel­met és kultúrát jobban meg kellene ismernünk. Anyakönyvi hírek Született: Pethe László és Tamás Zsuzsanna: László; Nagv Dezső és Benyik Ágnes: Erzsébet; Ábel Miklós és Var­ga Edit: Miklós; Oláh Dezső és Mokos Magdolna: Zsuzsan­na; Godó Sándor és Kovács Ágnes: Szilvia; Tóth István és Bujdosó Ágnes István nevű gyermeke. Névadót tartott: Nagy Lajos és Bíró Mária: Gábor; Utasi László és Szélesi Éva: Éva; Se­bők József és Szeles Hona: Ág­nes; Nagy András és Illés Má­Óvodából az iskolába — Az önök hazájában meny­nyire ismerik Magyarországot? — Sajnos, amit úgy általá­ban a francia emberek a ma­gyar nép történetéből tudnak, az meglehetősen kevés. Jólle­het Kossuth, Rákóczi meg a többi híres neve nem ismeret­len előttük, de tetteikről, küz­delmeik céljáról már jóval ke­vesebbet tudnak. A jelenkort már annál inkább figyelemmel tudjuk kísérni a hírközlés jó­voltából Nagyon finom — Milyen benyomásaik születtek rólunk, magyarok­ról? — Olyan nép, amelynek na^ gyón sok egyedi sajátossága van, viselkedését, szokásait il­letően. Ne vegye hízelgésnek, összehasonlíthatatlanul kedve­sebbek, mint azok az idegenek, akikkel más útjainkon már volt alkalmunk találkozni. Kellemes volt az első napi fo­gadtatás, de azóta bárhol jár­tunk, mindenhol szeretettel, tisztelettel vettek körül ben­nünket. — Városukban nemigen tudtunk széjjelnézni, csupán a konzervgyárban voltunk, s meglepett, hogy e kis vidéki károsban ilyen modern nagy­üzemmel találkozhattunk. Vé- gül pedig — s ezt semmiképp nem akarom kifelejteni — a magyar konyha főztjeit mind­annyian nagyon finomnak ta láltuk. Miklay Jenő Nemcsak egy feladatra A szövetkezetek kézfogása A beszerzésnél több kocsi járja az országot Jelenkorunk egyre nehezeb­bé váló gazdasági körülményei között a szigorodó feltételeket diktáló közgazdasági környe­zetben mind nagyobb a jelen­tősége és a haszna az agrár­üzemek összefogásának. Az együttműködésnek már hagyo­mányai vannak és a módjai is különfélék. Régebben — némi túlzással — alkalmi, csak egy- egy nagyobb feladatra kon­centrálódó volt az összefogás, ám az utóbbi esztendőkben országszerte kialakultak azok a formák, amelyek rendszeres­sé — az egyenes üzemi terve­ket alapul véve — általában is tervszerűvé tették a mozgal­mat. Hiteit ad a közös bank Bács-Kiskunban a gazdasá­gok két-, vagy többoldalú kap­csolatai fellett például közös támogatási alapot (KTA) hoz­tak létre. A tsz-ek olyan pénz­ügyi bázist alakítottak ki, amelyből szükség esetén segít­séget, a fejlesztéshez, a beru­házásokhoz hosszabb-rövidebb lejáratú hitelt nyújthatnak egymásnak. Munkájuk fontos­ságát igazolandó: az elmúlt években csaknem 200 kölcsön­kérelemmel foglalkoztak. Az alakuláskor negyvenegyen vol­tak, de az ötlet hasznát látva, azóta megduplázódott a tag­szövetkezetek száma. önkéntes a belépés, a rész­vétel, a szervezet felépítése és működése demokratikus. A lé­nyegi kérdésekről — az egyé­ni es közös érdekeket szem előtt tartva — küldöttértekez­leten döntenek. Lehetővé vált az is, hogy az átmeneti pénz­zavarok áthidalására kölcsön­szerződést kössenek a tagok. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban 53 tagszövetkezet ré­szesült valamilyen hitelben. Az odaítélt összeg együttvéve meghaladta a 240 millió forin­tot. Kértek, s kaptak a közös gazdaságok pénzt fejlesztésre, alkalmasint a veszteség vagy az alaphiány fedezésére, beruhá­zásokra. A KTA támogatósával épült terménytároló és lucer­naszárító, magtár és szarvas­marha-telep, hidroforház. szol­gálati lakás és orvosi rendelő a tsz-ekben. Sok helyütt segítettek egy­máson gépek vásárlásakor, a meliorizációs munkák megin­dításánál, az öntözéses zöld­ségtermesztés kialakításakor és a melléküzemági épületek lé­tesítésében. Olyan befektetések ezek, amelyeket a szövetkeze­tek egyedül, önerőből nem tudtak volna megvalósítani Ugyanakkor a KTA ma már nemcsak gazdasági, hanem tár­sadalmi intézmény is. Jó isko­lája a közös gondolkodásnak. A kiskörzeti rendszer Hozhatunk példákat a na­gyobb eredményeket adó együttes cselekvésre az ország Táborozó sportolók A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola ven­dégszeretetének jóvoltából is­mét bőségesen edzőtáboroztak a nyár folyamán sportolók és készültek őszi versenyekre, mérkőzésekre városunkban. Edzéseiket zömmel a Kinizsi létesítményeiben tartották. Ve­zetőikkel való beszélgetésünk­kor gyűjtöttünk róluk egy cso­korra való híranyagot. Budai Zoltán az FTC 25 női ifjúsági kézilabdásának edzője tanítványaival a tatai OSK elő­ria; Veronika; Bagi Elek és Mészáros Katalin: Nikoletta; Istráb László és Búz Judit: Orsolya nevű gyermekének. Házasságot kötött: Palotai István és Grónai Éva; Mocsai Lajos és Szokolyi Julianna; Szívós Ambrus és Godány- Szabó Erzsébet. Meghalt: Bule Nándor (Szo­ros u. 7.); Pesti László (Kos­suth L. út 83.); Sebők József (Zrínyi u. 79.); Pál Julianna (Ady E. u. 16.); Kolompár Sán­dor (Kilián Gy. u, 4.). ■ggpt^l Régi szokás szerint a kocséri óvodások nagycsoportosai a tan­évnyitó ünnepség alkalmából csoportosan vonultak át az óvo­dából az általános iskolába. Mint képünkön látható, az úttö­rők a csapatzászlóval vezették őket a tudományok otthona felé. Varga Irén felvétele A jó szó rangja A rövid formanyomtat­ványon hidegen-ride- gen kezdődött a mondat: Értesítem, hogy a Munka Törvénykönyve ilyen és ilyen paragrafusa alapján munkaviszonyát ekkor és ekkortól megszüntetem... Indoklás... Nos, az in­doklás: a címzett elérte a nyugdíjkorhatárt. Több, mint negyven esztendei ke­mény munka után a pihe­nés évei következnek. A jól megérdemelt pihenésé, amelynek első napjait a szenvtelen hivatalos hang keseríti meg. Pedig semmivel sem ke­rülne többe, ha mondjuk úgy kezdenék az értesítést, hogy: „Kedves munkatár­sunk, köszönjük eddigi munkáját... satöbbi. „Ne érezze az ember, hogy szin­te kirúgják ...” mondta a levelet gyűrögetve friss­nyugdíjas ismerősöm, aki tulajdonképpen nem is pa­naszkodni akart, csak né­hány jó szóra vágyott. Gyakran mondogatjuk, hogy szavaink devalválód­tak, értéküket vesztették. S ebben lehet valami. Mert a megalapozatlanul, két kéz­zel szórt dicséret, köszö­net — ugyanúgy mint az esetleges korholás — en­gem a művirágra emlékez­tet. Bármikor előkapható, átnyújtható, csak épDen nem az igazi. Sőt! Amikor a valóban arra érdemes kap elismerést, vagy — folytat­va az előbbi párhuzamot — korholást, már ő sem veszi komolyan. Pedig, állítom, valameny- nvien vágyunk a jó szóra. Van aki tagadja, van aki bevallja. Egy-egy dicsérét, szóbeli elismerés után sok­szor megiegyezzük: Ezért nem adnak a piacon sem­mit. Igen. mert manaoság, mintha divat lenne egv ki­csit cinikusnak, egy kicsit anyagiasnak lenni, vagy legalábbis annak látszani. Pedig — ki tagadná — a háromszorosan kiérdemelt prémiumnak, jutalomnak sincs igazán értéke (hasz­na?), ha csak a fizetéshez csapva, minden köszönő szó nélkül veszi át az ember. Persze nem a vásárlóértéke csökken nullára, hanem az erkölcsi hatása. A humánum, és benne a jó szó. szocialista társadal­munknak — mondhatni ér­téktöbblete. Nem a legsza- batosabb, nem a legszebb megfogalmazás, de azt hi­szem, közel jár az igazság­hoz. Az a többlet, amely egyetlen más társadalom­nak sincs. Megfizetni, sőt jól megfizetni, bárkit, bár­hol lehet. Hisz a fejlett tő­kés országokban — ki vitat­ná ezt? — ma még anya­giakkal jobban állnak. De emberségből nekünk kell, hogy többletünk legyen! Nem azt akarom javasolni, hogy fizetés helyett széDen megfogalmazott köszönőle­velet kapjunk, s a prémiu­mot egv őszinte főnöki, munkatársi kézfogás he­lyettesítse. De azt Igenis mondom, hogy az emberi szó. a jó szó. minden arra örömesnek kijár. É s ez nem csak a di­csért teljesítmény ér­tékét. hanem a dolgozó em­ber önbizalmát, munkaked­vét. is növeli. Azt pedig re­mélhetőleg senki sem vitat­ja. hogy a mai körülmé­nyek között, ugyancsak nagy szükség van önbiza­lomra és munkakedvre. Amihez most és nálunk ke­vés az ..én megfizetlek, te me» dolgozz!” elve áa wva- korlata. Arra a, többlet haj­tóerőre is sr.ükséa »vin. ami* pr őszinte n jó, sző jelenthet. Es t"1—4 is. D. Cs, döntőre készült itt. A népszerű klub 34 ifjúsági labdarúgója is lelkesen gyakorolt az Irakban 3 évig tevékenykedő és nemrég hazajött, válogatottakat nevelt Vincze Géza irányításával. A Dunaújvárosi Kohász, a tatai ORV-re készülő serdülő fiú kézilabdásai Zsupányin Ist­ván vezetésével naponta 6 órát dolgoztak a konzervgyár­ban és 2 órás edzésen vettek részt. A munka kiegészítette az állóképességi és fizikai fel­adatok megoldását. Később a klub teljes fociután­pótlása, a serdülő és ifjúsági labdarúgók is itt edzettek. Az immár több mint egy év­tizede nyaranta városunkba járó csepeli sportiskolások há­rom turnusban jöttek Nagykő­rösre. Az egyik táborvezető, Légrádi Miklós elmondta, hogy szeretnek ide járni. A körösi sportolók és sportvezetők jól ismerik őket. E nyáron több korosztálybeliek: vívók, birkó­zók. később labdarúgók, kosár- labdások, atléták és ökölvívók, majd röplabdások és kerék­párosok, s ismét kosárlabdások valamint labdarúgók gyűjtöt­ték itt erejüket. A nagy káni­kulában sokszor kijártak a strandra is. Csillag György, az egykori csepeli játékos, a MAFC serdü­lő fiúinak kosárlabdás edzője 1968 óta minden nyáron váro­sunkba jön neveltjeivel. Atlétikus és speciális a felkészülésük, s több mér­kőzést is játszottak az itt táborozókkal. A Központi Sportiskola NB Il-es férfi kosárlabdásai Nie- derleitner Tamás irányításával a Petőfi sportcsarnokban ala­poztak. Érdekesség, hogy a leg­alacsonyabb ittlevő játékosuk 183. a legmagasabb pedig 203 centiméteres. A városunkban edzőtáborozó sportolók jól érezték magukat nálunk és ezúton is köszönik a Toldi dolgozóinak kedvességét és a kinizsisek sportbarátságát. Az Nk. Arany János Tsz SE Kyokushinkai Karate Klubja tanfolyamot indít 10 éven fe­lüli leányok és fiúk. csak kez­dő nők és férfiak részére. Je­lentkezni augusztus 31-én 17 órakor a Toldi sportcsarnok­ban lehet. Bűz Ferenc edzőnél. Szerdai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-svorttel”p, 16 óra: Nk. Kinizsi—Lajosmizsei VÍZ­GÉP KSE. barátságos mérkő­zés. Tenisz Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi—Váci Egészségügyi SE, 14 óra: Váci Eü. SE—Nk Kinizsi megyei II. osztályú csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. más vidékeiről is: Borsodból, v-songrauooi, Vasool. A szo- vetKezeteic v as mc^yéoen épp­úgy mull másutt, kuionitue uuottsaguak. az egyrészt a től­etek elnelyezttedeseopl, minő­ségéből, az alkalmazott tecn- noiogiák színvonalából, más­részt pedig a termetes szerve- zettségeboi es hatékonyságáéul takad. Lena azonban a jó gondo­latnak maga a természet vonja meg a hatarait. Például akkor, ha valamely munka gépesítése — a területek nagysaga. vagy a domborzati viszonyok miatt — egy-egy szövetkezetben nem teremthet a ráfordítással ará­nyos nyereséget. Többek kö­zött ezért volt figyelemre mél­tó a vasi tsz-ek kezdeménye­zése az úgynevezett kiskörze­ti rendszerének a kialakításá­ra. Arra törekedtek, hogy a gazdaságok minél szorosab­ban dolgozzanak együtt. Ez a,z egyik módja a szakmai tapasz­talatok, a szellemi értékek ki­használásának, gyors forgósá­nak, továbbításának, az állan­dó megújulásnak is. A megyé­ben tíz kiskörzetet szerveztek. Általában öt-hat gazdaság tar­tozik mindegyikhez — s meg­tartva önállóságukat — ösz- szesen átlag 15 ezer hektáron munkálkodnak. A szövetkezetek a műszaki fejlesztés során ügyelnek arra — különösen költséges gépek vásárlásakor —, hogy ne le­gyenek körzetükben fölösleges párhuzamosságok, hogy éssze­rűen tervezzék meg a gépi ka­pacitást. Ugyanakkor a már meglevő eszközök jobb. inten­zívebb alkalmazását is felada­tul tűzték. Hasonló a helyzet a telepi berendezések és a szál­lító járművek esetében is. A beszerzésnél nem négy-öt ko­csi járja az országot, sokszor üresen futva, . emésztve az üzemanyagot, hanem össze­hangolják a fuvarokat. Különösen jól vizsgáztak a kiskörzetek tavaly ősszel, ami­kor ár pusztította a határt Vas megyében. Odaveszett a be­érett termény, a kukorica, a napraforgó, a takarmánynövé­nyek jó része, szántatlanul, vetetlenül maradtak sok helyütt a táblák. Az egymást segítő akarat azonban csökkentette a veszteségeket, az aktuális ten­nivalók végzésében a komisz idő okozta lemaradást. Géppel, eszközökkel, emberekkel von­tak hidat a szövetkezetek ma­guk közé. Nem önzetlenül Az árvízi példa persze szélső­séges, hiszen ilyenkor íratlan törvény, az önfeláldozó segít­ség. De, ha az élet visszatér a szokott medrébe, már más nor­mák jutnak ismét érvényre. Ekkor már az egymást segítést hallva senki sem gondolhat a belső üzemi érdekeket, a gaz­dasági kívánalmakat mellőző önzetlenségre. Ilyen rendszer­ben ugyanis hiába a jószán­dék, a támogatás akarata, alig­ha valószínű, hogy valódi hasz. not hozó lesz a vállalkozás. Más szóval a nagyüzemek összefogása a tervek, a célok megvalósítására csak akkor válthatja be a hozzá fűzött re­ményeket, ha az egyes üzemek — a maguk sajátos adottságai­kat, lehetőségeiket maximáli­san kihasználva — külön-kü- lön is mindent elkövetnek a belső tartalékok mozgósítá­sáért. Ha így tesznek, egyértel­műek az előnyök: az agrárüze­mek kézfogása szinte minde­nütt az . eredmények, a jöve­delmezőség növeléséhez, a ter­melési biztonság fokozódásá­hoz, a gazdálkodás ésszerűsí­téséhez vezet D. L. Mozi Meztelenek és bolondok. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmszatíra. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A STÜDIÓMOZIBAN Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni! Szí­nes magyar film, fél 6-kor és ■fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents