Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

6 "x/ßtiap 1983. AUGUSZTUS 31., SZERDA TANÁCSOK Egész lakás albérletbe kiadva • Építéshez kapható állami hitel mértéke • Az apaság a családjogi törvény szerint • Albérletbe adható-e az egész lakás? Olvasónk albérletbe szeret­né adni az egész lakását, de azt hallotta, hogy erre bizo­nyos megszorításokkal van le­hetőség. Kérdezi, ezzel kapcsolatban mit' lehet tenni. Aki olvasónknak a tanácsot ádta, az nem állított valótlant. Azt azonban el kell monda­nunk, hogy a lakásrendelet alapvető rendelkezése az, hogy a bérlő lakásának csupán egy részét adhatja albérletbe. Azok az esetek, amelyre az ön tanácsadója is utalt, a követ­kező: Ha a bérlő gyógykezelésben részesül, katonai szolgálatot teljesít, a lakóhelyén kívül dolgozik, és ott nincs állandó lakása, a lakóhelyén kívül vészi tanulmányait, vagy sza­badságvesztés büntetését tölti, akkor egész lakását albérletbe adhatja. Albérleti joqvíszonn azonban csak úgy létesíthető, hogy a lakásban levő szemé­lyek mindenvikére legalább 6 m5 lakószobaterület jusson. Mivel az albérlettel kapcso­latban több vitás jogi helyzet állott elő, ezt olvasónk levelé­ből is tapasztaltuk, ezért a fel­tett kérdés kapcsán, olvasóink tájékoztatására elmondjuk, hogy albérleti szerződést meg­határozott időre, vagy határo­zatlan időre is lehet kötni, vagy valamilyen feltétel bekö­vetkezéséig. Az albérleti dí­jat a felek megállapodása ha­tározza meg, a külön jogsza­bályban megállapított keretek között. Helyes, ha a felek a helyiség használatának mód­ját ég mértékét, az egymással szembeni • kötelezettségeiket írásbeli szerződésben rögzítik, S ide Tartozó kérdés, hogy az álbérleti jogviszony mikor szűnik meg; Ha a felek hatá­rozott időre kötötték, akkor a határozott idő elteltével, ille­tőleg a feltétel bekövetkezésé­vel megszűnik az albérleti jogviszony. Megszűnik akkor is, ha közös megegyezéssel megszüntetik. illetőleg fel­bontják. vagy valamelyik fél a meaállaoodást felmondia. Az albérleti szerződést a kö­vetkező hónap utolsó napjára lehet felmondani, • Hogyan érvényesül a la­kásépítés esetén az állami bi­téi. Olvasónk negyedmagával él egy szűkös kis lakásban. Két gyermekük van, családi ház építésében akarnak részt ven­ni. Olvasónknak van némi kész­pénze, ezért munkáltatói köl­csönt nem akar igénybe ven­ni, úgyszintén bankhitelt sem. A ház építkezésében az egész család részt vesz, és az anya­giakhoz szülői segítséget is kapnak. Az előzetes kalkuláció szerint, 700 ezer forintba ke­rülne a családi ház, természe­tesen ide nem számítva a csa­lád munkaerejét. Olvasónk azt kérdezi, ho­gyan alakul a kedvezményes kölcsön, és mennyi készpénz­zel kell rendelkezniük. Ha a lakás bruttó ára telek­költséggel együtt az olvasónk által említett összeg, akkor ab­ból le kell vonni a két gyer­mek után járó szociálpolitikai kedvezményt, vagyis 60 ezer forintot. Ha 300 ezer forint hitelt kap, 35, évi lejárattal, évi 3 százalékos kedvezményes kamattal, akkor, ha a saját készpénz 340 ezer forintot tesz ki, a havi törlesztendő rész­let 1160 forint lesz, ami, úgy gondoljuk, hogy két kenyér­kereső mellett ez nem egy nagy teher. • Ki jegyezhető be a gyer­mek apjaként? Olvasónk, aki kérte, hogy nevének még kezdőbetűje sem írjuk ki, arra kér választ, hogy a házasságon kívül szü­letett gyermek apjaként be­jegyezhető-e az a férfi, akivel ö házasságon kívül kapcsolatot tartott fenn. Olvasónk fogas kérdést tett fel, mert elsősorban neki kell tudnia, ki a gyerek apja. A jogszabály szerint, az anya­könyvbe a gyermek apjaként annak a férfinak a nevét jegy­zik be, akit a családjogi tör­vény szerint, a gyermek apja­ként kell tekinteni. A családjogi törvény sze­rint, a gyermek apjának azt kell tekinteti, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő­ben vagy annak egy részében, házassági kötelékben állott. Tehát a házasságban élő nő esetében a gyermek apjának £ férjet kell tekinteni. Ha nincs a nőnek férje, és az anya a fogamzási idő kezdeté­től a gyermek születéséig nem állott házassági kötelékben, az a gyermek apja, aki azt magáénak elismeri, vagy akit a bíróság a gyermek apjának nyilvánít. Dr. M. J. TÍZ NAP Rendeletéiből! Tájékoztató jelent meg az Építésügyi Értesítő 24. számá­ban a magyar állampolgárok külföldi munkavállalásának engedélyezését megelőző eljá rásról. A vállalati felügyeleti és belső ellenőrzésről az 5/1983. MÉM. számú utasítás a Mező' gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 16. számában jelent meg. Ugyanitt olvashatják az ér­dekeltek az üzemi vadászati szabályzatokról kiadott irány' elvet, valamint az üzemrendé­szeti szakképzés levelező tan­folyamáról kiadott közle' ményt. Az IKV a gazda A nyugdíjasok házairól Az idős emberekrőll való gondoskodás legtökéletesebb formája a nyugdíjasok házá­ban való elhelyezésük. Ez nem szociális otthon. Aki idejön, egy külön kis lakást kap cse­rébe a sajátjáért. Ebből kö­vetkezik, hogy a nyugdíjasok házába való bejutásnak fel­tétele, hogy az elhelyezést igénylőnek saját lakása le­gyen. Általában az állami bér­lakások bérlőit előnyben ré­szesítik. Családi házzal, örök­lakással rendelkezők korábban egyáltalán nem számíthattak nyugdíjas házban való elhe­lyezésre. Üjabban erre is van lehetőség, ha korlátozott mér­tékben is. Olyan személy is ki­jelölhető a nyugdíjasok házá­ba bérlőül, aki a tulajdonában álló lakását beköltözhető ál­lapotban a tanácsi ingatlan- közvetítő szervnek értékesíti- Egyébként fontos még az is, hogy a felajánlott <bér- vagy saját tulajdonú) lakás kom­fortos vagy korszerűsítéssel komfortossá tehető legyen. A nyugdíjasok házában levő lakásoknak az ingatlankezelő vállalatok a gazdái. Helyre- hozatalukért. tatarozásukért ők felelnek. És a lakók ugyanúgy lakbért fizetnek, mint bármely más tanácsi bérlakás bérlői. Aki ilyen házba szeretne be­jutni, az egészségügyi szak­A Legfelsőbb Bíróság döntései Diákbaleset a nyári munkán Most, amikor diákok is se­gítenek a mezőgazdaságban, különösen figyelemre méltó az az állásfoglalás, amely a Leg­felsőbb Bíróságon hangzottét. Egy egyetemi hallgató az egyik tsz-ben betakarítási munkálatoknál segédkezett. Már az első napon baleset ér­te és emiatt bal keze gyűrűs­ujját csonkolni kellett. Az történt ugyanis, hogy leugrott egy teherautóról, amelynek kiálló végébe az ujján lévő gyűrű beakadt, és ez okozta a súlyos sérülést. A fiatalember ezért, huszonötezer forint nem vagyoni kár megfizetéséért, a tsz ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy balesetvé­delmi oktatásban nem része­sítették. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv szerint a kocsi mellett létra volt, de az egye­temi hallgató nem használta. Az elsőfokú bíróság a ke­resetet elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a fiatalok munkába állításakor tartott eligazításon a balesetvédelmi szabályok betartására is fel­hívták a figyelmet. Arra is intettek, hogy az autókról ne ugráljanak le. Ha ez az oktatás formális is volt, éppen arra a veszélyhelyzetre figyelmezte­tett, ami azután bekövetkezett. A fiatalember korábban több­Ki fizeti a kártérítést? Nagyszabású visszaélést lep­leztek le egy gyárban. A rak­tárból a megrendelőhöz törté­nő fuvarozást az egyik szállí­tási vállalat intézte. A raktár­szőr vett részt mezőgazdasági munkában, tehát az általános magatartási szabályokat is­mernie kellett. A balesetet saját gondatlansága okozta. A legfőbb ügyésznek a dön­tés ellen emelt törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: , — A tanulók foglalkoztatá­sával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre a munkavi­szonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A dolgozót ért kárért a munkáltató csak akkor nem felelős, ha kizáriT- lag az illető vétkes magatar­tása okozta, és ezt a munka­adó nem háríthatta el. Ren­deletek és munkaügyi szabá­lyok igen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a biztonságos munkavégzés fel­tételei meglegyenek, és az óvó rendszabályokat betart­sák. A munkáltató ezzel kap­csolatos kötelezettségeit — a balesetek megelőzése érdeké­ben szükséges intézkedéseket is — a munkavédelemről szó­ló rendelet részletezi. Téved­tek az eljárt bíróságok, ami­kor az egyetemi hallgató ke­resetét nem a jogszabályi rendelkezések figyelembevéte­lével bírálták el, és a tsz fe­lelősségét nem tisztázták. vezető a vállalati sofőrrel összejátszva, a bizonylatok meghamisításával, a megren­deltnél több árut vitetett ki, és azt ketten értékesítették. A bíróság jelentős kárt okozó, részben bűnszövetségben, ma­gánokirathamisítással leple­zett sikkasztás bűntette címén súlyosan elítélte őket. Az oko­zott kár megtérítéséért a gyár a két sikkasztó ellen kárté­rítési pert indított, és a bí­róság mindkettőjüket egye­temlegesen 327 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a raktárosra vonatkozó rendel­kezését hatályon kívül' he­lyezte, és vele szemben a pert megszüntette. Ezt azzal indo­kolta, hogy a gyárral való al- kalmaztatási viszonya folytan ügyében a polgári bíróságnak nincs hatásköre, hanem a Munka Törvénykönyve sze­rint kell ellene eljárni. Ami pedig a sofőrt illeti, reá a Polgári Törvénykönyvnek az a rendelkezése irányadó, amely kimondja: ha az alkal­mazott munkaviszonyával ósz- szefüggésben harmadik sze­mélynek kárt okoz, a káro­sulttal szemben a munkáltató felelős. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróság öt is törvénysértéssel marasztal­ta el. Ezért a rávonatkozó íté­letet hatályon kívül kellett he­lyezni, és a keresetet elutasí­tani. Ezek szerint a két sikkasztó közül a gyár raktárosának fe­lelősségét a Munka Törvény­könyvé alapján kell elbírálni, míg a sofőr üzelmeiért mun­kaadója: a szállítási vállalat köteles a gyárnak kártérítést fizetni. Ezt az összeget azon­ban a sofőrtől visszakövetel­heti. K. S. igazgatási feladatot ellátó ta­nácsi szervnél kell jelentkez­niük. A nyugdíjas egészségi állapotáról orvosi igazolást kell csatolni az elhelyezési kérelem mellé és a lakására vonatkozó iratokat is. (Bérle­ti szerződését, kiutaló hatá­rozatát.) Az orvosi igazolásra azért van szükség, mert a nyugdí jasnak igazolnia kell, hogy bár a nyugdíjas korhatárt elérte, képes önmaga ellátására, A nyugdíjas, otthonokban van körzeti orvosi ellátás és állan­dó éjszakai gondozói ügyelet. Az otthonban lévő lakást Végül is az egészségügyi szervvel egyetértésben a tanács lakás­gazdálkodási szerve utalja ki A lakások kétszemélyesek, ezért az elhelyezésnek ezt formáját házaspároknak, test­véreknek. korábban is jó ba­ráti kapcsolatban lévő magá­nosoknak ajánljuk. Hangsú­lyoznunk kell, hogy egyedül­álló nem foglalhat el egy egész lakást. Mi a helyzet akkor, ha házaspárnak csak az egyik tagja nyugdíjas, a másik nem? Ez nem akadálya nyugdíjas házba való beköltö­zésnek. Viszont a később eset­leg megözvegyülő csak olyan újabb házastársat fogadhat be, aki nyugdíjas, illetve a nyug­díjkorhatárt elérte, önmaga ellátására kénes, és a közös ségi együttélésre egészségi ál­lapota vagy egyéb ok miatt nem alkalmatlan. Nézzük, milyen lehetőség van cserére! Ha valaki cserél ni akar, csak ugyanabban házban vagy másik nyugdíjas házban kereshet cserepartnert. Vagy olyan „kintivel” cserél­het. aki maga ,is szeretne be költözni a nyugdíjasok házába, és a feltételeknek megfelel. A cseréhez ugyanazoknak szerveknek a jóváhagyása kell, amelyek a beutalásnál közre működtek (lakásügyi hatóság, egészségügyi szakigazgatási szerv). Milyen szolgáltatások van- nak a nyugdíjasok házában A lakónak beköltözéskor mim den szükséges berendezési és felszerelési tárggyal ellátott kis garzonlakást bocsátanak rendelkezésére. Ezért oda csak kisebb bútordarabokat, díszí tő tárgyakat tud magával vin ni. Minden szinten található társalgó, ahol össze lehet jönni a lakótársakkal, no és ez vendégfogadásra is alkal más. Rendelkezésre áll a tévé szoba, orvosi rendelő, nővér- szoba, ahol állandó éjszakai ügyelet van. A mosást, vasa lást külön erre a célra rendelt helyiségekben lehet elintézni. A kis garzonkonyha alkalmas saját étel elkészítésére, de aki nem akar a bevásárlás­sal és a főzéssel bíbelődni térítés ellenében házhoz szállt tott kosztot rendelhet. A lak­részeket hetente egyszer kita karítják. Az ablakot sem bérlőnek kell tisztítania, szociális ellátásért ki-ki anya­gi helyzete szerint fizet. Ezt a tanács szociálpolitikai cső portja állapítja meg. Dr. Kertész Éva Vizek partján ------­- HORGÁSZBOTTAL Kapástalan időszak Hallgatom a rádió mikrofonja előtt panaszkodó ba­latoni sporttársakat. Előzőleg arról esett szó, hogy a hal­gazdaság tavaiban több mázsa ivadék pusztult el a nagy meleg miatt. Kint a szabad vizen ilyesmit mostanában nem tapasztaltak, de valahogy elmaradoztak a zsinórtépő, bottördelő, náddöngető pontyok is. Az egyik legszenve­délyesebb füredi horgásztársunk — a riport szerint — tavalyelőtt még 120, tavaly már csak 40, az idén eddig pedig mindössze húsz-egynéhány kiló aranyhasút fogott... A jelek szerint tehát nemcsak a megyei vizeken, másutt sem megy a hal. (A balatoni sporttársaknak persze más, a miénktől eltérő gondjaik, panaszaik is vannak.) Kapástalan időszakban persze kár lenne bárkit is azzal biztatni, hogy majd csak eljön a nagy fogások ide­je. Az igazi horgász akkor is talál szépet és örömöt e sportban, ha a szákja nem is dagad a sok haltól. Itt van­nak például a keszeghorgászok, akik képesek órák hosz- szat tenyérnyi dévérekre, ujjnyi snecikre vadászni. Verseny Közülük hatvanötén tették próbára tudásukat az augusz­tus 20-án a gyömrői tóstrandon és környékén megrendezett megyei vízisport-nap nyitó­rendezvényén, a keszegfogó­versenyen. A helyi Dolgozók HE vezetősége több környék­beli egyesületnek küldött meg­hívót, sajnos azonban csupán a Honor és Vidéke HE képvi­seltette magát. Méghozzá nem is akárhogyan. A rendezők, kihasználva a lehetőséget, ru­galmasan alkalmazták a sza­bályokat is, hogy fokozzák az izgalmakat, látványosságot. A mérlegeléskor ugyanis ki­derült, hogy a gyömrőiek leg­jobbja, Gellér Nándor és Mi­sek Miklós pontosan ugyan­annyi — 3 ezer 800 — pontot ért el. Az elsőséget tízperces „rájátszással” döntötték el. Ez idő alatt Gellér Nándor 20, Misek Miklós 30 pontot szer­zett, és természetesen ő lett a verseny győztese is. Gellér Nándor mögött a harmadik helyen az ugyancsak gyömrői ifj. Sebestyén Miklós végzett, 2 ezer 900 ponttal, öt a raono- ri Rigó László 2 ezer 600 és Petróczi ■ József 2 ezer 300 ponttal követte. A verseny végére összegyűlt népes nézősereg jól szórako­zott, s nagy tapssal köszön- töte az élen végzetteket. 532 pont), 2. Süveges István (1 ezer 436), 3. ifj. Benczés Béla (1 ezer 248), 4. Süveges Gyula (707), 5. Wald József (604). Az ifjúságiak sorrendje: 1. Varga Tibor (637), 2. Nagy Imre (409), 3. ifj. Botka Zoltán (220). Konzervált emlék Ilázi bajnokság A Monor és Vidéke Hor­gászegyesület hagyományaihoz híven, az alkotmányünriep tiszteletére — de a gyömrői rendezvény miatt egy nappal később — rendezte meg házi halfogóbajnokságát. A részt­vevők száma mind a felnőttek, mind az ifjúságiak között lé­nyegesen több volt, mint ta­valy: összesen negyvenhatan próbáltak szerencsét. Igaz, vé­gül — hal híján — huszonket- ten nem mérlegeltek, a töb­biek viszont jóval nagyobb mennyiségű vegyes halat fog­tak ki, mint a múlt nyáron. Végeredmény a felnőttek között: 1. Prekop Imre (1 ezer A sporthorgászok között egy­re nagyobb az igény: megörö- kítehi egy-egy nagy fogás emlékét. Erre szolgálhat egy- egy fénykép, de az igazi hor­gász díszítheti a hétvégi há­zat, a verandát vagy a lakása erkélyét is saját maga készí­tette trófeával is. Leggyakrabban a nagy ha­lak fejét szokás kikészíteni (ponty, amur, harcsa, süllő, csuka stb.), de a ritka horgász­zsákmányt egészben is lehet tartósítani. Ez utóbbit azon­ban legjobb szakemberre bíz­ni. A halfej kikészítése a kö­vetkezőképpen történik. A ki­fogott friss halat a száj.üregbe tömött alkoholos vattával el­altatjuk. (A halfejet kikészí­tésig nylonba csavarva a mély­hűtőben tárolhatjuk.) Kikészítéskor kis késsel há­tulról előre haladva eltávolít­juk a lágy részeket, kiszedjük a kopoltyúkat és a szemgolyó­kat, a nyelvet a szájüregben hagyjuk. A szájnyílást pecek­kel, nyitott állapotban rögzít­jük. Öt liter vízből és 1 kg só­ból oldatot készítünk, s a tró­feát ebben a folyadékban tart­juk két hétig. Ezután a halfe­jet aprólékosan megtisztítjuk a rajta levő húsdaraboktól. Az agykoponyát kis vésővel meg­lékeljük, az agyvelőt eltávo­lítjuk, az üreget alaposan ki­öblítjük. Egy rész gipszből éj egy rész fűrészporból álló tömőanyagot nyomkodunk hátulról a fej­üregbe, és a bőr alá, majd az így kikészített fejet fakorong­ra erősítjük. A fej körülbelül még két hétig szárad, s kész a trófea. (A halpreparálásról az Au­tós Zoltán szerkesztette Hor­gászok kézikönyvéből többet is megtudhatnak.) Vereszki János Holtverseny eldöntésének izgalmas pillanatai. Balról Misek Miklós, középen Gellér Nándor. Mögöttük a versenybíróság elnöke, Mikolecz­ky Ferenc. Mutnéfalvy Zoltán felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents