Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

VAGI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 30.. KEDD Minden jog ősi forrása Akiket a határ nem választ el Zászlók a vb-terem asztalain. Az egyik piros, fehér, zöld, a másik piros, fehér és kék háromszögek színeiből komponált. Fiatal lányok hozzák a virágcsokrokat, a vá­ci járás vendégeiként érkezett csehszlovákiai delegáció­nak. Oldott, baráti hangulatban folyik a társalgás, né­mi humorral fűszerezve, mégis olyan a kép, mint egy nemzetközi tárgyaláson. Dehát ez is az, még ha nem is országos vezetők, hanem a testvérjárások politikusai ültek a tárgyalóasztalhoz. Krima János, a váci járási pártbizottság első titkára- azt mondja: — Kapcsolataink tar­talmáért felelősek vagyunk, mert ezt rajtunk kéri számon a történelem. Máshol meg így fogalmaz: A gazdasági kap­csolataink formálása gazdasá­gi kényszer is, jól felfogott ér­dekeink szerint működünk együtt az idegenforgalom, a mezőgazdaság, az ipar terüle­tén és az államigazgatási ta­pasztalatokat is kicseréljük. Jó kapcsolatok Az újságíró ezek után a so­rok után kicsit eltűnődik az írógépe fölött. A váci, a Nowe Zámky-i és a levied testvér­járások vezetőinek a találko­zása több mint egy hete zaj­lott le. Eseményről másnap, s nem most kell tudósítani. Igaz. De nyomasztja már egy hete a sok értékes információ terhe, melyek tényéről nem írhatott eleget az ünnepi tu­dósítások korában szorító ter­jedelmi korlátok miatt. Tudó­sítottunk az eseményről, kö­zöltük a vendégek névsorát, de nem adtunk eleget vissza — mert akkor nem volt rá mód — az esemény hangula­tából. Térjünk most vissza rá, hiszen a helyi történelem ala­kításáról van szó. Ez ügyben többször kell felidéznünk Kri­ma János szavait, aki szerint a már régtől fogva kialakított testvérjárási kapcsolatoknak az a legfőbb célja, hogy az országos politikában megfo­galmazott elvek helyi végre­hajtását elősegítsék. Ezeket a tényeket kell időre értékelni, a gyakorlatot hozzáigazítani az élet által megszabott kö­vetelményekhez. — A kapcsolatok mélysége időről időre változó volt — mondotta Krima János —, de ha az elmúlt 10 évet nézzük, egyre gyümölcsözőbbnek mi­nősíthetjük. A két ország né­pének érdekeit szolgálja. A határ két oldalának meg­lehetősen sajátos néprajzi térképe is indokolja, az em­berek nagy megelégedésére szolgál az a megállapodás is, amelyet az érsekújvári és a váci járás vezetői kötöttek meg korábban. Ennek tartal­máról, s gyakorlatban megva­lósuló pontjairól már l£práb- ban is írtunk. Egymás mellett élnek szlo­vákok és magyarok a határ mindkét oldalán, szokásaik, kultúrájuk, történelmük for­rásai közösek. Nemcsak jogot kell tehát adni, hanem felté­teleket is kell teremteni anya­nyelvűk használatához, ha­gyományaik ápolásához. Közös hagyományok Őszi Irma, a CSEMADOK Nowe Zámky-i járási szerveze­tének titkára a látogatás alkal­mából köszönte meg a váci városi KISZ-kórus emlékeze­tes vendégszereplését. Magyar részről a szlovák együttesek­nek járt ki az elismerés. Ismét szóba kerültek az együttmű­ködés pozitív tényei. A közös Duna-kutatás, a gazdaságok, szövetkezetek egymást kise­gítő intézkedései a nyári és őszi munkák dandárjában, az Ipoly közös szabályozása, a kölcsönös látogatások, tapasz­talatcserék sora. A szlovákiai magyarok kulturális é'etsről szóló tájékoztatás után a váci járás vezetőinek infonmációi mellé került Alt Gyula, a Ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetsége titkárának tájékoztatója is, a hazai szlo­vák nyelvű oktatásról, a nem­zetiségek kulturális életéről. Mint mondotta: — Nagyon fontosnak tartjuk a határ menti találkozókat, melyek a kapcsolatok erősítését segítik elő. Barátok között nem szokás a titkolódzás, őszintén be­széltek egymással sikereikről és gondjaikról, gazdasági munkájukról is a két járás vezetői. Fesztelenül mondták ki a termésátlagok, a terme­lési mutatók számait, s mint a mondandóból kicsengett, minden jog és fejlődés forrá­sának a munkát tekintik, ha­táron innen és túl. Ezt hangsúlyozta ünnepé­lyes hangulatú felszólalásá­ban a találkozó alkalmával dr. Jadomir Valent, a CSKP Nowe Zámky-i járási bizottsá­gának vezető titkára is, aki el­mondta: Többek között nagy gondot fordítanak Szlovákiá­ban a magyar lakta terüle­tek iparosításához. A sturovói, avagy magyarul párkánynánai cellulózgyár például az ipar­ág legnagyobb üzeme Szlová­kiában. — Olyan politikát folytatunk ezután is — mon­dotta, — amely konkrét kap­csolataink révén járul hozzá az internacionalista eszmék megvalósításához. Ezután is Nem egyetlen találkozás, folyamatos munka eredménye, amit a három testvérjárás ve­zetői és lakosága elért eddig, s a további jó kapcsolatokért dolgoznak ezután is. Kovács T. István A képviselőé a szó Nem mondtunk le a megoldásról Fogadóóráját minden hónap első hétfőjén tartja. Ez azonban nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy egy elő­zetes telefont követően ne kereshetné fel bármelyik vá­ci polgár közérdekű ügyekben. Ha a parlamenti tudósí­tásokban az szerepel: Pest megye 28-as választókörzeté­nek, Vác városának a képviselője a soros interpelláló vagy hozzászóló, akkor a Cement- és Mészművek vezér- igazgatójáé, Koltai Imre országgyűlési képviselőé a szó. — Amikor nem ülésezik az országgyűlés, mi a dol­ga a képviselőnek? — Hétköznapokon kevésbé látványos a munkánk. A la­kosokat elsősorban az őket közvetlenül érintő ügyek, prob­lémák, panaszok megoldása ér­dekli; ezekkel kell nekünk is törődnünk — így van ez rend­jén. — Ezek szerint a képvise­lőnek nem elsősorban a nagypolitikával, az orszá­gos ügyekkel kell foglal­koznia? — Két ülésszak közötti idő­ben a kettő összekapcsolódik. A nagyobb közösségek hetero­gén csoportokból tevődnek össze és nincs szükség, s talán nem is lehet mereven szétvá­lasztani bizonyos eseteket. A mindennapi élet során mint képviselő, amolyan koor­dinátori szerepet látok el. A bizalom jele, ha hétköznapi problémáikkal felkeresnek az emberek. — S gyakran felkeresik? — Igen. — Vannak-e úgynevezett jellemző ügyek? — Sok! Döntse majd el az olvasó, hogy tipikusan váci problémák-e ezek vagy orszá­gosak. Még a múlt évben for­dult ugyan elő, de rengetegen kerestek meg például Török­hegyi mezei lopások miatt. — De hát a lopások a rend­őrségre tartoznak. — Nemcsak a rendőrségre. A károsultak olykor, amikor nem tartják elég szigorúnak a Róluk lesz ma szó... Élelmiszer és távbeszélés A tanácsülés nyilvános, mindenkit szeretettel várnak A 10-es. Így hívják Vác legnagyobb élelmiszer kiske­reskedelmi egységét, a Széche­nyi utca és a Beloiannisz ut­ca sarkán lévő ABC-áruházat. 10-es volt amikor megnyílt az egykori Hangya üzlet helyén, 10-es volt amikor — az épít­kezés miatt — átköltöztették a mai Senior üzlet helyére. sült. A forgalmuk évről évre nő, s mind meghatározottabb szerepet töltenek be a város élelmiszerekkel történő ellá­tásában. Bővül a hálózat A váci Marx tér épületei­nek a legtöbbje 20—40 évvel ezelőtt, a főpostahivatal sa­roképülete is több mint 50 esztendős. Ezért ütött el kez­detben a többitől az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem mo­dern vonalú, háromszintes épülettömbje a megszokott házsortól. Ma már megszok­tuk a kiugró ablaksorokat, a pincefelület rikítósárga mini­Öt pultsor Látványos volt az építése is, munkaszüneti napon jöt­tek a hatalmas betonmixerek, s az előregyártott cementkeve­rékből lettek a hatalmas tar­tóoszlopok. A nagy méretű kir rakatok budapesti üzletnek is díszére válnának. Odabent öt pultos, hosszú mirelittároló, két zöldségárusító, hosszú cse­megepult és külön tőkehús részleg igyekszik kielégíteni a vásárlók igényét. — örülünk, ha nem kell valamire azt mondani: „nin­csen” — mondja Havan Fe­renc, az égyik boltigazgató-he- lyettes. Ezért igyekszenek bővíteni az eladóteret és az áruválasz­tékot. Nagyon népszerű az utcai zöldség- és gyümölcs­árusítósarok. Steinhäuser Fe­renc boltigazgató a reggeli hatórás kezdéskor személye­sen ellenőrzi az árukihelye­zést. Stróbl Ervinné másfél műszakot vállal, de a tavaszi primőröktől a késő őszi sző­lőig fáradhatatlan az árusí­tásban. Az utóbbi hetekben újabb színfolttal gazdagodott a Széchenyi utcai ABC-áruház. A főbejárat előtti járdaszaka­szon elkezdték a különleges fehérneműk és piperecikkek árusítását. Sokan csodálkoz­tak — még többen vásárol­tak. S ha ideszámítjuk a jár­daszélén üldögélő (igaz, hogy nem a' bolthoz tartozó) vi­rágárusokat, akkor látjuk a „Mindent egy helyen!” jelszó­nak a gyakorlati megvalósítá­sát. Több munkatársuk a kiváló dolgozó kitüntetés birtokosa, a legutóbbi értékelésnél a 10- es számú ABC-áruház két szocialista brigádja „ezüstko- ; szorús” minősítésben része­A hosszú névmeghatározás nem túlzás: szerelőbrigádjaik­kal találkozunk nemcsak Vá­cott és környékén. hozzájuk tartozik Szentendre távhívó­hálózata, s tavaly egyik leg­jelentősebb állomásbekapcso­lási munkájuk volt Veresegy­ház, Szada, Erdőkertes, Ke­mence, Perőcsény, Szokolya, Kóspallag egységes hálózatá­nak a kialakítása. Molnár Sándor üzemvezető és munkatársai naponta kap­csolatban vannak a lakosság­gal. A már boldog távbeszé­lőkészülék tulajdonosokkal és a telefonra várók ezreivel. Érthetően, kiemelt feladatként kezelik a berendezések, háló­zatok fenntartásának a foko­zását, s a nyilvános állomá­sok rekonstrukciójának a tel­jesítését. A fenntartási és az építési feladatok végrehajtását sok­szor akadályozza az alapvető anyagok tartós hiánya. Szomo­rú feladatuk: a föld feletti és föld alatti rongálások helyre­hozása. Tavaly ez értékben megközelítette a félmillió fo­rintot, pedig ebből az összeg­ből új magánállomásokat, nyil­vános berendezéseket létesít­hettek volna. Nem közömbös Idei tervükben 400 űj te­lefonállomás felszerelése sze­repel, ebből 320 a lakásállo­más. Az sem közömbös, hogy gazdasági mutatóik hogyan alakulnak. A tavalyi munka értékelésénél a váci Március 15. komplexbrigád aranyjelvé­nyes lett, a Május 1. építő- brigád bronz színű minősítést kapott. Tizedpontnyi különb­ség választotta el őket az élüzem szinttől. Remélik, hogy legközelebb sikerül! P. R. A városi tanács ma 14 óra­kor kezdődő ülésén a lakos­ság élelmiszerellátásáról, a postai szolgáltatás és a távbe­szélőhálózat helyzetéről, felté­teleiről tárgyalnak. Az ülést az MTESZ-székházban tartják meg a Március 15. tér 15. szám alatt. bíróság ítéleteit, azonban más miatt is kikérték a véleménye­met: hogyan lehetne megelőz­ni a bajt? — ez is foglalkoz­tatja őket Vagy említhetem a város kommunális szempontból gyengébben ellátott körzeteit. A Balázs Ferenc utcában vég­re megoldották a járdaépítést. Ebben az én támogatásomnak is része volt. A kezdeményező szerep az ott lakóké volt. És itt vannak a lakásügyek. Or­szágos gond és Vácra is jellem­ző. tengernyi a problémánk. Mindenki egyetért abban, hogy minden eszközzel a minél gyorsabb megoldásra kell tö­rekednünk. Igen ám, de ho­gyan? Van jó példa már. A Deákvári KISZ-lakótelep épí­tése. Vezérigazgatóként és képviselőként egyaránt vannak lehetőségeim e téren is, bár nem korlátlanok. Sőt, köteles­ségeim vannak. — Mint képviselőtől pro­tekciót vagy segítséget kér­nek? — Csak akkor tudok segíte­ni, ha a lakossági ügyek inté­zésében felesleges késedelmet tapasztalunk, vagy ha a hiva­taloknál felületesen informál­ják az ügyfeleket. Protekció nincs, segítségre azonban gyakran van szükség. Csak címszavakban: az épí­tőanyagellátás a falvakban. Vácott, a megyében, mint ahogy az országban is minde­nütt gond, és sajnos lehetetlen néhány intézkedéssel megszün. tetni a panaszokat, amelyeket az élet naponta újra termel. De a kialakuló összkép megítélé­sében a képviselő sem áll egyedül. Támasza és fóruma az országgyűlés illetve az ille­tékes parlamenti bizottságok, ahol országos intézkedéseket készítenek elő. Hadd emeljem ki például azt a munkát, amit a mozgás- sérültek anyagi és erkölcsi tá­mogatásáért végeztek jó néhá- nyan — Vácott is. Külön pénz­alapot, valamint munkaalkal­mat termtettünk a számukra. Ez nem lehet kampányfeladat vagy lelkiismereti kérdés, in­kább egy magára adó közösség fontos kötelessége kell, hogy legyen. — Említene olyan ügyeket, amelyeket nem sikerült, vagy nem tudott elintézni? — Ilyenek is vannak. Pél­dául telefonkérelmeknél csak a legindokoltabb esetekben fordulok a postához, mert ők is csak kivételesen tudnak se­gíteni. — Gondolom, a választóit érdekli, mit sikerült elér­nie az országgyűlésen? — A Cement- és Mészmű­vek munkájának ismertetése­kor természetesen szóvá tet­tem a porszennyezés okozta problémákat. Igyekeztem el­oszlatni azt a hiedelmet, mint­ha a vállalatnak nem lenné ér­deke a végső megoldás. Pedig ez a „poros ügy” a lakókon kí­vül elsősorban magát a válla­latot sújtja, mivel egyre keve­sebben akarnak az egészségte­len környezetben a gyárban munkát vállalni. Igazuk van, de mi lesz akkor a termelés­sel? A vállalat az egész nép­gazdaság számára termel, vi­szont a népgazdaság jelenleg nem bír el több száz millió ki­adást az átfogó rekonstrukció­ra. — Eszerint mégiscsak az a látszat, hogy nem lesz változás. — Hadd ragadjam meg a Váci Hírlap fórumát is annak megerősítésére, hogy nem mondtunk le a végleges meg­oldásról. A legfrissebb tanul mányterv a minisztériumi ve­zetők íróasztalán van. A ce­mentipar egyedül képtelen megoldani ezt a problémát. A tavaly őszi ülésszakon is java­soltam, hogy ha Nyugatról nem tudjuk behozni a drága beren­dezéseket, akkor legalább a KGST-keretében próbálkoz­zunk. .., Felül kellene vizsgál­ni a környezetvédelmi beruhá­zásokra vonatkozó jelenlegi vám- és adószabályozókat. Komplex kérdés, komplex megoldást kíván. — Milyen választ kapott? — Jelenleg fontosabb prob­lémákkal kell megbirkóznunk, de nem kerül le napirendről a téma. Szluka Márton A vásárlók hat típusa Türelmes sorban állók Húsüzlet több is van a vá­rosban, máshol várakozni sem kell, mégis — főleg pénteki napon — mindig hosszú sor áll a váci piac árkádja alatt. A gazdabolt szomszédságában Gyűjtötték a vasat Szép idő az Aranyhomokon A DCM több mint száz ta­got számláló hét KlSZ-alap- szervezete az idén nyáron is kihaszrfálta a társadalmi mun­ka nyújtotta lehetőségeket. Ismeretes ugyanis, hogy a vállalat ifjúkommunistái nyolc alkalommal szerveztek vas­gyűjtést is végeztek különféle szakmunkákat, amelyeknek eredményeként a legszorgosab- bak és családtagjaik nyolcnapos bulgáriai jutalomutazáson vet­tek részt, az Express Ifjú­sági és Utazási Iroda szerve­zésében. Az utat a negyven részvevő repülővel tette meg, s a mai árak ismeretében a Várna melletti Aranyhomokon nem­csak olcsó pihenést és sok nyári emléket jelentett szá­mukra a jutalomút, hanem azt a meggyőződésüket is meg­erősítette, hogy értelmes cé­lokért valóban érdemes foly­tatni a társadalmi munka ha­gyományait. Záróakkordként pedig a Ságvári klubban ezekben a napokban összejövetelt ren­deznek, ahol film- és diavetí­téssel elevenítik fel a bulgá­riai út során szerzett élmé­nyeiket. Sz. L. M. Vác, Pf. 32. Csapadék a Börzsönyben Engedjék meg, hogy az 1983. augusztus 13-án megje­lent cikkhez: „Tapasztalatok a Börzsöny túloldalán” hoz­zászóljak. „Perőcsényben jú­niusban csak kétszer esett eső, illetve egy kis csapadék, amely legfeljebb a gyümölcsö­sök fejlődéséhez járult hoz­zá, de a gabonának semmit nem használt.” Igaz, a gabonának a má­jusi és júniusi eső a fontos. Mivel a Meteorológiai Intézet munkatársa vagyok, így meg kell mondanom, hogy május­ban kilencszer hullott csapa­dék 60,6 milliméter. Június­ban pedig tizenkétszer 73,2 milliméter és nem kétszer. Mivel Börzsönyben az átla­gos csapadék 50 milliméter, így a fenti mennyiség rekord csapadéknak számít, ezért volt a gabonatermelés magasabb az elmúlt évinél. Tisztelettel: Csömör Nándor Perőcsény található a húsipari vállalat tőkehús-szaküzlete. — Itt mindig friss húst ka­pok, már a gondolatomat is előre tudják — mondja egy asszony, aki Deákvárról jött, hogy másfél kiló karajt ve­gyen. Szedmák Tibort kérdezem a népszerűség titkáról: — Hat éve dolgozom ezen a helyen. Tényleg, a törzsvevő­ket már arcról ismerem, mon­daniuk sem kell, hogy mit kérnek, adom a szokásos hús­féleséget és -mennyiséget. — Másodmagammal vagyok a kis üzletben. Megcsináljuk a havi 500 ezres forgalmat. Ez jóval nagyobb, mint a bolt tervelőirányzata. — A jó eladó titka: a türe­lem. A boltvezető-iskolán úgy tanították: hatféle típusú vá­sárló van. A higgadttól az in­gerlékenyig, a mindent elfoga-' dótól a válogatósig. Az élet bebizonyította: igaza volt az oktatónak. —pr— Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak és ismerősöknek, akik szeretett tér­iem, édesapánk — Harsányt Fe­renc — temetésén megjelentek, sír­tára koszorút, virágot helyeztek s bánatunkat enyhíteni igyekez­tek. özv. Harsányt Ferencné és családja. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak és Ismerősöknek, akik szeretett fér­jem, édesapánk, — Magas Béla — temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek és rész­vétük nyilvánításával bánatunkat enyhítették. Köszönjük a városi és járási pb munkatársainak, a Duna Tömegeikkioari V. és a KAEV Vá­ci Gyára dolgozóinak részvétnyil­vánítását. A gyászoló család. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents