Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

1933. AUGUSZTUS 30.. KEDD Ifjú varosok találkozója Meghívás CeUdömölkre Erden a kilenc ifjú város küldötteinek találkozója va­sárnap a harmadik, s egyben utolsó napjához érkezett. A szombat esti élménydús hajó­kirándulás után későn volt az ébresztő és a reggeli, s akad­tak olyanok, akik kora reggel az úszómedencében frissítő fürdőt vettek. Tíz órakor countryfesztivál kezdődött, a tágas ebédlő széksoraiban ál­landóan ültek legalább két­százan, pedig a csomagolással is sokan foglalatoskodtak. Az utolsó számnak pontosan dél­ben lett vége, s a buszokból álló hosszú kocsisor elindult a város művelődési központjába, a záróünnepségre. Málnási Gábor, Érd város KISZ-bizottságának titkára el­búcsúzott a vendégektől, majd átadták a sportversenyek győz­teseinek járó díjakat. A női seprűfociban a körmendiek bi­zonyultak a legjobbnak, a kép­viseletükben Papp Ágota fo­gadta a gratulációkat. A fiú kispályás labdarúgást a talál­kozók történetében immár harmadszor a fehérgyarmatiak nyerték. A vázát Károlyi Kál­mán csapatkapitány vette át. A nyolc küldöttség nevében Vórum István Celldömölk vá­ros KISZ-bizottságának titkára köszönte meg az érdiek szíves vendéglátását, s a jelenlevőket meghívta a jövő évi találkozó­ra. — 1984-ben várunk bennete­ket Celldömölkön — mondta fergeteges taps közepette. A záróünnepség a DIVSZ- induló eléneklésével ért vé­get. A küldöttségek a közösen elfogyasztott ebéd után 15 óra­kor indultak haza a Pest me­gyei városból. V. M. Csepel Önállósítva Egyenletesebbé vált a ter­melés az elmúlt hónapokban a csepeli Kerékpár- és Konfek­cióipari Gépgyárban, s ezáltal a vállalatnak a korábbi tete­mes veszteségből a tervezett­nél is többet sikerült lefarag­nia. A közelmúltbán önálló­vá vált gyár kollektívájának még sokféle további gonddal kell megküzdenie, egyebek között rendet kell tennie a készletgazdálkodásban. Rende­léssel azonban kellően el van­nak látva, gyártmányaikat ke­resik mind belföldön, mind a külpiacon. . A gyár termelése és szállí­tásai az év eleje óta üteme­sek. A kedvező rendelésállo­mány miatt egész szériák elő­állítását összevonhatják, s így megszűnt az a korábbi gya­korlat, hogy a gépsorokat gyakran át kellett állítani más termék készítésére. Eredmé­nyesnek bizonyultak az évkö­zi munka- és munkaerő-átcso­portosítások is. Export —> terven felül Ha kell, átcsoportosítanak Napjaink gondokkal teli gazdasági körülményeinek megvan az az előnyük, hogy többlet teljesítményre és gondolkodásra kényszeríte­nek. Bármennyit sajnálko­zunk ugyanis a nehézségek miatt, azok maguktól nem múlnak el. De kutyaszorító­ban gyakran akad mentő­ötlet, születik olyan meg­oldás, amelyik segít to- vábblendíteni a kátyúba ju­tott szekeret. Az ikladi Ipari Műszergyár kapuin belül ezekben a na­pokban gyakran merülnek fel az iménti gondolatok. Bár a kollektíva teljesítette, sőt túl­teljesítette, az első félévre ki­tűzött célokat az előre item látható, váratlan események sok vitára adtak és adnak al­kalmat. Egészséges, útkereső vitákra. Jó gazdálkodás A legtöbb szó a készletekről esik. Mind az import, mind a belföldi alapanyagellátás egye­netlensége gyakran borítja fel a szakemberek számításait. Az importkeretek közismerten szűkösek, a Dunai Vasmű hen- gerlési naptára pedig olykor más, fontos és sürgős export- szállítások miatt változik. Elég azonban néhány nap bizonyta­lanság, s Ikladon át kell cso­portosítani a termelést, a kész­leteket, sőt az embereket — nem kis költséggel és fárad­sággal. így hoztak előre .olyan gyártmányokat, amelyek el­készítését eredetileg csak a második félévre tervezték. Többen tartottak a készle­tek mennyiségének és költsé­geinek növekedésétől. Erre az aggodalomra azonban frappáns választ adtak azok a nemré­giben lezajlott vizsgálatok, amelyeket — az évek óta lé­tezőprogramnak megfelelően— az ipari Minisztérium, a Pénz­ügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei vé­geztek el. Az eredmény: az IMI azon Vállalatok közé tar­tozik, amelyek készletgazdál­kodása megfelel a követelmé­nyeknek. Érdemes hozzátenni, hogy míg 1981-hez képest a gyárban előállított termelési érték nagymértékben nőtt, a készletek kismértékben csök­kentek. S' emellett csökkent a felhasznált túlóra, s felényi lett a selejtveszteség. Még 20 millió Az első félévben történt át­csoportosítások és készletgaz­dálkodási gondok, illetve né­hány termék gyártási sorrend­jének felcserélése nemcsak vi­tákra adott alkalmat, de meg­változtatták az időszak ered­ményeit — a tervhez képest, így például 20 százalékkal lett több az anyagmentes termelési érték — vagyis, amit a gyár tett hozzá a kívülről érkezett anyagok értékéhez —, 14 szá­zalékkal haladták meg az alap- tevékenység tervezett árbevé­telét. S ez eddig jó. A nyere­ség azonban kissé elmaradt a kitűzött céltól, mégha így is 27 százalékkal lett több, mint tavaly ilyenkor. Abban min­denki egyetért, hogy a néha kellemetlen, de határozott és gyors átszervezéseknek köszön­hetően e lemaradás a követke­ző hónapokban könnyen be­hozható. A vállalat vezetői ebben annyira biztosak, hogy szíve­sen kötöttek szerződést az Ipari Minisztériummal az ex­port mennyiségének növelésé­re. Ennek értelmében az idén teljesítendő 140 millió forint értékű nyugati exportot 20 millió forinttal haladják meg Az ehhez szükséges feltételek megteremtése után — például több alapanyag kell —, immár a konkrét rendelések is meg­vannak. Látszólag nem ilyen nagy horderejű a kérdés, mégis élénk vita alakult ki a műszaki beosztásúak helyzete körül. Köztudomású, hogy az ő jöve­delmük lényegében nem halad­ja meg a jól kvalifikált szak­munkásokét, s a jövedelem ki­egészítésére sem nyílik oly könnyen lehetőség. így hát akadtak olyanok, akik a gyár­kapun kívül és alacsonyabb színvonalú munkát kerestek, gyakran a főmunkaidő rová- vására. Kapun belül Tenni kell valamit, hogy ja­vítsanak a helyzeten. Ezért ma már sok olyan kisvállalkozás, vállalati gazdasági munkakö­zösség működik az iro­dákban és műhelyekben, amelyekben még a fia­tal, pályakezdő műszakiak is megtalálják számításaikat. S hozzá nem akármilyen munká­val: a szerszámtervezéstől az új termékek prototípusainak kipróbálásáig és legyártásáig terjed a gyári feladatokhoz szorosan kapcsolódó, magas színvonalú tevékenységek sora. ★ Mondhatná valaki, hogy semmi olyanról nem szóltunk, ami ne lenne közismert, or­szágos gond. így is van. Csak­hogy azt is tudjuk, hiába min­den vita, hiába minden kény­szerhelyzet, ha egy vállalati kollektíva nem a lehetőségek kihasználásán töri a fejét. Az ikladi Ipari Műszergyár cse­lekvő módon, hatorozottan ke­resi azokat a megoldásokat, amelyek a mai, szűkösebb ke­retek között a legoptimálisab­bak lehetnek. S ez az, ami egy nehéz gazdasági helyzetben elvárható. K. T. Egy találmány története Ä burkolatét nem kell bontani A szabadalmat a hernádiak vették meg Ki ne mérgelődne, ha meg­szokott útvonalán, vagy lakó­helye közelében megpillantja a Csatornázási Művek piros­fehér csíkos terelőléceit. Tud­ja, hogy a következő fél évben a felbontott, kiásott szakaszt jobb elkerülni. Ä végső eredményig A budapesti, Lakatos úti la­kótelepen élőknek viszont fel sem tűnt, hogy július 19-től egy hónapon keresztül csator­najavítási munkák folytak a házak előtt. A harminc nap alatt három kilométer és két­száz méter hosszúságú szenny­vízhálózatot újított fel a her­nádi Március 15. Tsz műszaki igazgatósága. — Hadd kezdjem az elején a történetet — kezd a szaba­dalom hosszú útjának elbeszé­léséhez Csanda Ferenc, az új módszer egyik feltalálója. — Valamikor, az ötvenes évek elején sok gondot oko­zott, hogy az építkezések so­rán ismeretlen helyű vezeté­keket szakítottak át, sértettek meg a gépek. Ennek megelő­zésére a MÉLYÉPTERV vál­lalatnál különböző elektroni­kus eszközöket kísérleteztünk ki, melyekkel bemérhető a ve­zetékek nyomvonala, sőt a hi­ba helye is. A siker adta az ötletet, találjunk ki olyan meg­oldást, mellyel a burkolat fel­bontása nélkül javíthatjuk a szivárgó, elöregedett csatorna­csöveket. — Hosszú munka után, 1964-ben jutottunk eredmény­re. Találmányunkat, a Super- silic elnevezésű eljárást, azon­nal hasznosították is a duna­újvárosi partcsúszáskor meg­Az üres csatornát feltöltik a folyadékkal csatornahálózat rongálódott javítására. — Eljárásunk gyorsnak, ol­csónak bizonyult. 1975-ig sok helyütt alkalmaztuk. Akkor azonban időszerűnek látszott, hogy módosítsunk a felhasz­nált vegyszerek összetételén. Addig ugyanis a kiürített, két végén lezárt csatornaszakasz­ba folyadékot pumpáltunk, amely beszivárgott nemcsak a cső, hanem a körülötte levő talaj repedéseibe is. Egy óra hosszat hagytuk dolgozni a hatóanyagot, majd kiszivaty- tyúztuk, s a helyébe olyan összetételű gázt vezettünk be, mely megszilárdította a föld A szivárgó csatorna miatt beszakadt úttest Ki von kiért? Nyitva tartás csak munkaidőben nvnkidő előtt és után működő kirendeltség létesítéséről tár­gyalunk, s ez nem az első kísérlet — Mi a véleménye a pénte­ki nyújtott műszakról? Meg­oldhatatlan lenne az osztott idejű nyitva tartás? S végül, milyen módon lehetne von­zóbbá tenni a postás szakmát? Nagy felelősség — Nem csupán bérkérdésről van szó, hanem arról is, hogy nálunk keményen kell dolgoz­ni. s a felelősség is nagy. Ezért jelentkeznek kevesen. Ennek ellenére több településen sze­retnénk 8—18 óra, illetve 10— 18 óra közötti nyitva tartást bevezetni. Az osztott munka­időt a posta szüntette meg elő­ször, mert nagyon sok á vidé­ki, bejáró dolgozó. Emiatt a SZOT is ellenzi ezt a megol­dást. Helybelieket csak ritkán sikerül felvenni, s a posta kollektív szerződése szerint nincs erre lehetőség. A pénte­ki nyitva tartást a szabad s-y'mbat bevezetése indokolta, ígv még nem szoktak hozzá ügyfeleink. ★ Az érvek engem nem győz­tek meg. Azt sugallják, mint­ha mi, ügyfelek lennénk a postáért, s nem fordítva. Ne­künk kell alkalmazkodnunk a postai szabályokhoz, R nem fordítva. Nekünk kell alkal­mazkodnunk a postai szabá­lyokhoz. s nem azokat igazí­tani az élethez. Mintha szol­gálnunk kellene a szolgálta­tót. Kolossá Tamás — Nem tudunk csekket fel­adni, pénzt befizetni I — érke­zett szerkesztőségünkbe a pa­nasz, s ráadásul nem is egyet­len helyről. A lakosok szerint Törökbálinton, Pátyon és Bu. dakalászon oly korán zárnak be a postahivatalok, hogy a munkából hazatérők nem ve­hetik igénybe a szolgáltatást. Szolgáltatást? Mint látni főniük, az illetékesek gyakran különös érveiben ritkán sze­repel ez a szó .., Létszámgondok A budakeszi posta hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között, pénteken 8-tól 17 óráig tart nyitva. Pénzt azonban csak délután háromig, péntt ken né­gyig lehet feladni. A hivatal vezetője, Mester Lászlóné sze­rint ez elegendő, s bár a ta­nácsról érkezett kérés a hosz- szabb nyitva tartásra, erről nem ő dönt. — Sokan mégis panaszkod­nak. — Súlyos létszámgonddal küszködünk — szólt Mester Lászlóné válasza. — Munka­társaink nők, mind a tízüknek kisgyermekei vannak. Négy­kor be kell zárni a hivatalt, Vszen az óvoda, böKsőde. az üzlet sem tart tovább nyitva, s a férjek is joggal várják ha­za időben a családot Egyéb­ként a faluközpont környéke öt óra körül már kihalt, hiá­ba is tartanánk nyitva, nem lenne ügyfél. Lám, pénteken hosszabb a nyitva tartás, még- sincs forgalom. A pénzfelvé­tellel kapcsolatos panaszt azért nem értem, mert a la­kosság fele Budapesten dolgo­zik, ahol minden munkahely­hez közel van egy-egy posta. A valóban meglevő nehézsé­gek ellenére nem értek egyet a hivatalvezetővel. Ügy tűnik, ugyanis az ok és okozat cse­rélt nála helyet. A környék valóban kihalt délután, de mi­ért is jönnének erre, ha még a posta sincs nyitva. Alig ért­hető, hogy éppen a hét utolsó munkanapján — amikor való­színűleg a postások is szívesen utaznak — kell hosszabb ideig nyitva tartani. A mi pedig a bu­dapesti lehetőségeket illeti: aligha lehet helyes, ha az em­berek munkaidő alatt intézik hivatalos ügyeiket, arról nem is beszélve, hogy a település lakosainak másik feléről is gondoskodni illenék. Keresik a megoldást Mester Lászlóné további szavaiból kiderült, hogy a pa­naszok azóta szaporodnak, amióta felépült a lakótelep. De, mert a kis hivatal nem rendelkezik önállósággal, s mert a posta egységes állás­pontot kíván kialakítani, to­vábbi kérdéseinket a Budapest vidéki Postigazgatóság helyet­tes vezetőjének, Nagy Péter­nek tettük fel. — A közelmúltban felkértük a tanácsokat, hogy mondják el véleményüket a munkánk­ról, írják meg, milyen munka­rendet szeretnének a helyi postákon — mondta Nagy Pé­ter. — Eszerint akarjuk mó­dosítani a hivatalok nyitva tar­tását. A hozzánk tartozó 60 nagy hivatalban dolgozó mint­egy 600 nő gondjait azonban nehéz megoldani, ami nem je­lenti azt, hogy ne keresnénk a megoldást. A módosítások szeptember egytől várhatók,, de az olyan kis hivataloknál, mint a pátyi, sajnos semmit sem tudunk tenni. Az esvséaes nyitva tartást kénytelenek va­gyunk a távíró- és telefonszol­gáltatáshoz kötni. Egyébként a törökbálinti tanács vélemé­nye szerint a jelenlegi nyitva, tartás megfelel a lakók kíván, ságainak. Budakeszin éjiel- naooali szolgálatot kért a ta­nács, amire szerintünk nincs szükség, s amit az adott felté­telek között nem tudunk meg­valósítani. A pénzfeladás mi­atti panaszt én sem értem, hi­szen másutt is be lehet fizetni, s nemcsak munkidő alatt. A Csepel Autógyárral éppen egy és a cső hajszálrepedéseibe ke­rült folyadékot. — Felmerült azonban a le­hetősége, hogy a mérgező gáz ismeretlen vezetékeken zárt térbe juthat, s ott mérgezést okozhat. Így hosszú, évekig tartó munkával kikísérletez­tük a gázt helyettesítő új, ve­szélytelen folyadékot. Az ered­mény azonban ekkor sem lett tökéletes. Az új vegyszer sok importanyagot tartalmazott. Az utóbbi két évben kizárá­sos alapon dolgoztunk. Rájöt­tünk végül, hogyan lehet ha­zai, de azonos hatású folyadé­kot előállítani. S most végre mellénk pártolt a szerencse. Olyan, eddig értéktelen mel­lékterméket hasznosítunk, amelyhez nagyon olcsón jut­hatunk hozzá. Jé üzletnek látszik Az eredmény az MTA ter­mészettudományi kutatólabo­ratóriumának, és a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat közös erőfeszítéseinek köszönhető. Az öt feltaláló: Csanda Ferenc, Czerny Győző, dr. Greschik Gyula, dr. Nagy Gábor és dr. Székely Tamás. Most már csak kivitelezőt kellett találni. — A csirkegyár — mondják az emberek, ha a hernádi Március 15. Tsz-ről esik szó. S igaz is, válóban, éves termelé­si értékének háromnegyed ré­szét ma is az alaptevékenysé­gének köszönheti — folytatja Bertalan Árpád, a tsz műsza­ki igazgatóságának igazgatója. — Néhány éve, 1979-ben azonban a piaci helyzet rom­lani kezdett. S hogy a hite­leinket fizetni tudjuk, a kül­kereskedelemben kieső össze­geket ipari tevékenységgel akartuk pótolni. Így alakítot­tuk meg a fóti Béke Tsz-szel közösen, az ő telephelyükön és embereikkel ezt. az igazgató­ságot. Fő profilunk a magas- és mélyépítés volt. így jól is­mertük a közművezetékek ja­vításának nehézségeit is. Ami­kor hallottunk a találmányról, azonnal kiszámítottuk, gazda­ságos vállalkozás lenne a Su- peraqua—S felkarolása. — így aztán megvettük a szabadalmat nagyüzemi hasz­nosításra. Elengedhetetlennek láttuk azonban, hogy Csanda Ferenc, aki alaposan ismeri az eljárást, az alkalmazás felté­teleit. hozzánk kerüljön. Ma már ő a SUPERAQUA-főmér- nökség vezetője. Fölösleges víz A megállapodás alapján az országban négy csatornázási vállalat dolgozhat az eljárás szerint, de csak a hernádiak­tól kapott alapanyaggal. Köz­tük a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat is. Ben- des Gábor főmérnök elmond­ta, mikor alkalmazzák a ta­lálmányt a megye területén. — Ebben az évben a gép­park beszerzése, a munkafo­lyamat betanulása a fontos. Gépeink, embereink egyaránt a Hernád felügyelete alatt dol­goznak. Jövőre elsőnek Cegléd és Zsámbék kerül sorra, itt a legrosszabb a helyzet. Azután, reméljük, rendbe hozhatjuk egész csatornahálózatunkat Márványi Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents