Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-28 / 203. szám

6 1983. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP POSTABONTÁS VAUJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Hol a kisiparos? Másutt már rég megoldott panaszról ír levelében Semet- ka Gyuláné ceglédi olvasónk. Azt teszi szóvá, hogy nincs egy olyan tájékoztató tábla a városban — természetesen for­galmas, központi helyen —, amelyen feltüntetnék a város­ban tevékenykedő kisiparosok nevét, lakcímét, esetleg nyit­vatartási idejét. A városban sok az építkező, s amúgy is sok gondjuk-bajuk mellett még kereshetik a kőművest, az ácsot, a tetőfedőt, a kútfú­rót, a villanyszerelőt, a vízve­zeték- vagy a központifűtés- szerelőt. A tájékoztató tábla megkímélné őket a felesleges futkosástól, időtöltéstől. Ml Is úgy véljük, a másutt már elhelyezett és nagy sikert aratott tájékoztatók Ceglédről sem hiá­nyozhatnak! Köszönet nélkül Megoldódott a titok, jelent­keztek szerkesztőségünkben azok a segítőkész emberek, akik a tésai út mentén kivá­gott — gólyafészket tartó — fa helyébe újat állítottak. Le­velükben ezt írják: Szeretnénk tudatni önökkel, hogy a tésai gólyafészket a KPM Közúti Igazgatóság váci üzemmérnöksége Határőr szo­cialista brigádjának tagjai ké­szítették el. Mivel a Madártani Egyesület tudomására jutott az eltűnt gólyafészek, ezért egy kedves levéllel fordultak hoz­zánk, és kérték, ha tudunk, segítsünk, vázlat alapján ké­szítsük el a mesterséges fész­ket. Mi szívesen tettünk ennek eleget. Még május 10-én meg­csináltuk, és mivel kérték, a felállításnál ők is ott szeret­nének lenni, ajánlott levélben értesítettük a Madártani Egye­sület börzsönyi csoportjának vezetőjét. Hiába vártuk őket a megjelölt időpontban (má­jus 14-én). Két órai várakozás után magunktól felállítottuk a fészket. Erről ugyancsak aján­lott levélben értesítettük őket, de sajnos, erre sem kaptunk választ. Nem értjük a dolgot, hiszen érthetően címeztük, sőt, még a feladót is pontosan rá­írtuk. A levelet erre a címre küldtük: Magyar Madártani Egyesület börzsönyi helyi cso­portja, Szokolya-Királyrét 2624, Brellos Tamás erdésztechnikus. Nem bánt, hogy a két leve­lünkre nem kaptunk választ, csak szeretnénk tudni, mi tör­ténhetett, reméljük, hogy ta­vasszal valamelyik visszaérke­ző gólyapár otthont talál az általunk felállított fészekben. Nagy Tibor Kemence a Határőr brigád nevében A Egyetlen megjegyzés azért ide­kívánkozik: ha a segítségkérés­kor megtalálták a Madártani Egye­sület képviselői az utat a Határőr brigádhoz, a jogos köszönömmel sem kellene fukarkodniok. vében Zanathy Endre, az utcabizottság elnöke írt szer­kesztőségünkbe levelet, s fe­jezte ki köszönetüket a gyors segítségért, az emberséges in­tézkedésért a Vízművek dol­gozóinak. Zárt váró Gyors segítség Alagi Tangazdaság hentes- és zöldségboltja bezárt. Rossz időpontban, mert most bont­ják a másik hasonló terméke­ket árusító üzletet Dunakeszin. A Verseny utcai bolt jó volt, a vonattal hazatérők könnyen bevásárolhattak. Érthetően szeretnék, ha újra kinyitna. ★ A dunakeszi kertbarátkor 1967-ben alakult meg Zajános János vezetésével. Az elmúlt évek alatt sokat fejlődtek, ma már saját klubházuk van, 115 taggal. Évek óta rendszeresen megtartják az alkotmány ün­nepén termékeik és termé­nyeik bemutatóját. Az idén ti­zenheten állították ki termé­keiket. Az értékelésnél az első díjat Major János szerezte meg, Pencz István és Kapus Barna előtt. Újdonság volt, hogy a parlagföldeken termelt zöldsé­get is bemutatták. Solymosi László Dunakeszi tManmanmaaMMMaa Ötletek Amikor „új honfoglalók” rohannak meg egy terület­részt, hogy hétvégi házukat felhúzzák, mindig csak saját, s pillanatnyi kényelmüket ve­szik figyelembe: a hulladékot többnyire a telek végében he­lyezik el. Esetleg a szomszéd­nak épp oda néz az ablaka ... Meg kellene ezeket az egyre szaporodó „Cséri-telepeket” szüntetni, illetve keletkezésü­ket megelőzni. Jónak tartanám, ha ilyen — leendő víkendtelep — keletkezésekor a hatóság szemétgyűjtőket helyezne el a Kellemetlen meglepetés érte a ceglédi Sáska utca lakóit az alkotmányünnepet követő vasárnap. Délután azt tapasz­talták, hogy a közkifolyóból, és a házakban lévő kutakból sem folyik a víz. Este hat óra tájban a kenyérgyárból telefonon értesítették a Víz­műveket, ahonnan mintegy 20 perc múlva megérkezett két ügyeletes szakember, a hibát hamar felderítették, s már folyt is a víz. A gondot mindössze az okozta, hogy eg’7 főcsap el volt zárva. A Sáska utca lakóinak ne­Csak felnőtteknek! Szünidei tanulságok Vége a nyári szünidőnek. A pihenés kezdetekor bizony sok szülőnek okozott gondot, milyen elfoglaltságot is ke­ressen gyermeke számára, milyen programot adjon ne­ki a kikapcsolódás idősza­kára. A közelmúltban külön­böző életkorú tanulókat kér­deztem szünidei élményeiről. A tapasztalatok — elsősorban a szülőknek — sok megszívle­lendő tanulságot hoztak! Az alsó tagozatosok közül a legtöbb nagyszülőknél, roko­noknál nyaralt. Akik falun voltak, megismerkedhettek a mezőgazdasági munkákkal, szorgoskodhattak a kertben, az áilatok körül, s ez igazán nagy élményt jelentett. A vi­dékieknek pedig a pesti ki­rándulás szerzett felejthetet­len napokat. Vagyis magya­rán, egy másfajta életmóddal való ismerkedés, olyan1 dol­gok kipróbálása, amelyekre otthonukban nincs lehetőség. A felső tagozatosok közül sokan nyaraltak az idén is úttörőtáborokban. Nemcsak azért volt hasznos, mert az ország különböző vidékeivel ismerkedhettek meg, hanem azért is, mert önállóságot ta­nulhattak, s némi emberis­meretre szert tehettek. A leg­igazibb pihenés termé­szetesen az volt számukra, amikor együtt üdült a csa­lád. A közös kirándulások al­kalmával azt is megtanulhat­ták, hogyan kell megszervez­ni a család nyári kikapcsoló­dását oly módon, hogy min­denki megtalálja a maga szó­rakozását, felüdülését. Az építőtáborozók elmond­ták, hogy saját bőrükön ta­pasztalhatták olykor, milyen fárasztó, is a felnőttek élete. Megtanulták nagyobb tiszte­lettel nézni azok hétköznap­jait, akik nehéz fizikai mun­kával járó hivatást választot­tak maguknak. A fentiekből is kitűnik, hogy a gyerekek sok — még feldolgozásra váró — élményt, tapasztalatot szereztek a nyá­ron. Nem is mindig kelleme­set, követésre méltót. A szü­lőkre hárul az a feladat, hogy ezeket az élményeket helye­sen értelmezzék, eligazítsák a gyermekeket. Jövőre pedig, az újabb nyaralás megszervezé­sekor már előre gondoljanak arra, a legapróbb hatások is fontos nevelési tényezők! Géczy Etelka Gödöllő A napokban a Dunakanyar­ban jártam; Dömösön és Zebe- gényben töltöttem el a hét vé­gét. A táj valóban gyönyörű, de én sajnos zavaró hibákra is bukkantam. A Dömösi-átkelés nevet kapott megállóban — a Szob felé tartó vonatok bal ol­dalán — nincsenek padok, így az utasok állva várják a vo­natot. Sokan bosszankodnak ezért. Nem értettük, hogy miért csak a jobb oldalon — a Pest felé induló vonatok ol­dalán — helyeztek el padokat? Talán ott kellene várni az el­lenkező irányba tartó szerel­vényekre is? Lehet, hogy így van, de ez nagyon balesetve­szélyes, a vágányokon nem ta­nácsos átjárkálni. Csalódás ért a Zebegényi ál­lomáson is. A váróterem zárva volt. Ezt nagyon furcsának ta­láltam. Az ember hosszú ideig vár a vonatra, szeretne a vá­róba bemenni. Zebegénybsn azonban nem lehet. Tudomá­som szerint várótermet nem szokás kulcsra zárni. Én az új­ságon keresztül szeretném az illetékesek figyelmét mind­ezekre az észrevételeimre fel­hívni; az intézkedésüket meg­köszönném. Farkas Béla Kaposvár Dunakeszi hírek A Dunakeszin lévő átjáró- hídon naponta több ezer autó halad át. A hídon van egy körülbelül 20 cm-es lemez, amelyet rosszul rögzítettek oda, és amikor az autók Fót irányából áthaladnak a hídon, hatalmas zaj keletkezik. A környéken lakók nappal és éj­jel „élvezik” ezt a különös hangversenyt. Többen állítják, az illetékesek csupán azért nem intézkednek, mert a lemez csattanása — bármilyen han. gos is az — odáig már nem hallatszik... * Szomorúan tapasztaltuk, hogy a Verseny utcában az Kerekellen kerekeskút Kerekét vesztett kerekeskút áll Zebegényben, az Üj- völgyben. Ha csupán a kereke hiányozna, nem is volna olyan nagy a baj, de úgyszólván minden hiányzik belő­le, ami a működéséhez szükséges. „Szárnyaszegett” vas­alkotmány csak, ami a Patak utca torkolatában áll, leg­feljebb néha egy gyerek billent rajta egyet. Még csak annyit a képhez, hogy körülbelül 300 üdülő egyetlen ivó­vízszerzési helye ez, amely már harmadik éve használ- s hatatlan. Veress Jenő felvétele Oknyomozó riport építőanyagügyben Hosszú a hiánycikklista Elkeseredett hangú levelet juttatott el szerkesztőségünkben Varga Lajos, felsőpakonyi olvasónk: íme néhány fi­gyelemreméltó megállapítása.: „Felső- pakonyban, de a dabasi járásban, sőt egész Pest megyében sehol sem kap­ható például E 742-es típusú vasbeton­gerenda. Szakmailag nem tudom el­képzelni, hogy e fontos elem miért nem kapható? Már azért is, mert a szezon kezdetekor az ország lakossága arról ér­tesülhetett, hogy nem lesz problémája a családiház-építőknek, mert felké­szült a TÜZÉP. Sajnos az ellenkezőjé­ről kellett meggyőződnöm, mert nem­csak a fentemlített gerenda hiányzik, hanem még sok más, az építkezésnél nélkülözhetetlen anyag. Igaz, az OTP ad halasztást, de ettől még nem lesz kész a ház. Csöbörből vödörbe jutunk, mert semmi sem ment úgy, ahogyan ígérték. Nem beszélve arról, ahol több kisgyermekes család várja a jobb körülményeket biztosító családi ház elkészültét.” Hol ez, hol az' nincs A panaszos sorokkal megkerestük Kákái Györgyöt, a Budapest környéki TÜZÉP főosztályvezetőjét. — A kérdés nem hangozhat másképpen: — Való­ban ilyen rossz a helyzet? — Valóban sok a gondunk, nekünk kereskedőknek; s az építtetőknek egy­aránt. Ügy is fogalmazhatnánk, koránt­sem rózsás a helyzet. Ami a vasbeton­gerendákat illeti, ezekből egy-egy na­gyobb telepre úgynevezett vranyvonatok érkeznek. A napokban éppen Érdre ér­kezett szállítmány, közte a keresett E 742-es jelű gerenda is. Sajnos, ellátási gondok vannak cserépből, bejárati aj­tókból és egyéb ajtókból, ablakokból is. Az okok között első helyen áll, hogy például cserépből az ipar lénye­gesen kevesebbet gyárt az ígértnél, az ajtókból, ablakokból pedig korántsem tudjuk azt a méretet forgalmazni, amit rendeltünk, amit a vásárló keres. — Nem állítom, hogy mindenhol, bármikor, valamennyi árucikk meg­kapható. A kisebb telepeken nyilván­valóan a választék lényegesen kisebb. De a tapasztalatom az, hogy egy-két hetes várakozás után a legtöbb építő­anyag beszerezhető, ha előzetesen meg­rendeli az építtető. Sajnos, nem tud­juk azt az áruválasztékot adni, amit szeretnénk, de azért a működési kör­zetünkbe tartozó három megyében épülnek a családi házak, ami azt iga­zolja, hogy a szükséges építőanyagot mégiscsak beszerezték. Azt mi is tud­juk, hogy sok utánjárás, szaladgálás árán... A dabasi járásban egyébként az áfész-telepekre hárul az ellátás dán-, dárja, nekünk csak kisebb egységeink vannak, szerényebb árukészlettel... Nincs szerződés sem Akkor kérdezzük meg az áfészek ér­dekképviseleti szervénél, a Fogyasztá­si Szövetkezetek Pest megyei Szövet­ségénél, vajon ők milyen felkészülten várják a hozzájuk fordulókat? Szend- rődi László csoportvezető így válaszol: — Két nagyobb telepünk van Dobá­son és Öcsön, amelyek a TÜZÉP Válla­laton keresztül szerzik be a különbö­ző építőanyagokat. Már a szerződések megkötésekor kiderült, hogy van egy sereg cikk, amiből nem tudtak, vagy nem a kívánt mennyiségben tudnak szállítani. A faáru, a cserép, a kismé­retű tégla ritka, mint a fehér holló. Az a kisebb gondok közé sorolható, ha va­laki fél évig keres egy almazöld mosdó­kagylót, pedig ez is számít. Mi felmér­tük az igényeket, jeleztük a nagy ke­resletet, de az ipar ezekből a termé­kekből jóval kevesebbet gyárt a szük­ségesnél. Főleg így a szezon vége felé alaposan megnövekedtek az építkezők anyagbeszerzési gondjai. Amit lehet, megtesszük... A lakás kell Eddig az illetékesek válasza. Mit is tehetünk hozzá? Az építkezők sirámai nagyon is érthetők. A lakás kell, adós­ságot, sok-sok munkát, nélkülözést, le­mondást vállaltak, vállalnak az otthon- teremtés reményében. S amikor már — kölcsönökből, saját erőből — ősz. szejön a szükséges pénz, még meg kell vívják a csatát az anyagbeszerzés hét­fejű sárkányával. A jelekből ítélve na­gyon sok türelmet igénylő csatát. Mert végül is elkészülnek az otthonok, csak nem mindegy, milyen áron, s főként, mikor. Akit a szükség sarkall, nem ve­szi szívesen a több hetes várakozást, cserép, gerenda helyett a még oly el­fogadható magyarázatot sem! Az ősz közeledtén várhatóan csökken az építkezők rohama a TÜZÉP-telepe­ken. De jövőre bizonyosan még többen jelentkeznek igényeikkel, s nem ártana, ha a hátralévő hónapokban az ipar is felkészülne erre, s beváltaná ígéretét az építőanyag-ellátásról. Gáspár Mária közelben. A mezőőröket pedig meg lehetne bízni, hogy fény­képezzék le a tetten ért sze­métlerakókat. k Mint csaknem minden gép­járműtulajdonos, fizettem, fi­zetem és fizetni fogom a Cas­cót. Mindezt az Állami Bizto­sító szentendrei fiókjától ka­pott csekkeken (postán elküld­ték), tettem. Az elmúlt évben átkerültünk a takarékszövetke­zeihez. Jó ideig szerencsém volt, még maradt tartalék csekkem. így eljutott a pénz a szentendrei Állami Biztosító­hoz, majd onnan a tahltótfa- lui takarékszövetkezethez. Ám a nyomtatványok elfogytak és a takarékszövetkezet nem ad csekket helybélieknek, mert ragaszkodnak hozzá, hogy a helyben lakók személyesen fi­zessék be a pénzt. Tahitótfalu szétszórt település, a tahi olda­lon kilométerekre nyúlik el a község. Én például mozgássé­rült vagyok és nem tudíwn, miért büntetnek azzal, hogy nem fizethetem be csekken a pénzt. Ráadásul azok, akik dolgoznak, kénytelenek mun­kaidőben felkeresni a szövet­kezetei. Ez idáig munkaidő után a postán adhattuk fel az összeget... k Több helyen szóvá tettem idáig is, hogy nem veszik elég komolyan: „legfőbb érték az ember”. Több településen nincs olyan kijelölt szabad partszakasz a Duna mentén, ahol a kikötés, a napozás és a fürdés is megengedett. Nem jelölnek ki szabad fürdőt, mert akkor strandőrt kell alkalmaz­ni. Erre meg — kevés fizeté­sért — nagy felelősséget vál­lalva, senki sem ajánlkozik. Kérdés, szabad-e ilyes esetben takarékoskodni? Urbán Sándor Tahi Átszervezés _____ A városunk szélén levő hét­emeletes kórház elkészülte után a belvárosi régi SZTK- rendelők modernizálására is sor került. Aki felkeresi vala­melyik szakrendelőt, az kelle­mesen meglepődhet: a város legrégibb negyvenéves rende­lője — belülről — teljesen mo­dern lett. Minden ragyog a tisz­taságtól, szinte vakító a sok fe­hér szín, a padló is apró fehér kövekkel van kirakva. Olyan ragyogó lett minden, mint egy szanatóriumban. A betegeknek kartonjuk van, ha kell, évekre visszamenőleg ellenőrizni lehet, hogy mikor és miért keresték fel a rendelőt; nagy segítség ez a további kezeléshez. Igaz, így több az adminisztráció, de a mindenkor megszerezhető ada­tok meggyorsíthatják a gyó­gyulást. A sok pozitívum mel­lett akad némi negatívum is. Az orr-fül-gége szakrendelés a folyosó végére került, sajnos friss levegő alig jut oda, szel­lőztetésre sincs lehetőség; így a rekkenő hőségben sok vára­kozót kerülgetett a rosszullét. Itt pedig jócskán kell várni — nagyon sok a beteg —, hiába dolgoznak gyorsan a fiatal or­vosok. A hozzáértők azt is ne­hezményezik, hogy a modern műszerekből, melyek szintén a gyógyítást gyorsítanák, nincs elegendő. . ■ • Koncz Tibor ' Cegléd Szerkesztői üzenetek ® K. 3., Gödöllő: Örülünk, ha se­gíthetünk. Am amennyiben a ta­nácstól kapott levél tartalmát nem tartja „alaposnak”, jó lenne, ha újabb tájékoztatást kéme annak írójától. Várjuk további beszámo­lóit. P. I-né, Pilis: Személyes találko­zásunkat követően felhívtuk az il­letékesek figyelmét nehéz helyze­tére. Bízunk benne, ügye rende­ződik. H. P., Ceglédbercel: Nyugdfj­kiegészítést nem kérhet. Oj nyug- díjmegállapítást viszont igen, ak­kor, ha egyfolytában legalább 3S hónap munkaviszonnyal rendelke­zik, s az új nyugdíj önre nézve kedvezőbb lenne, mint a jelenlegi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents