Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-28 / 203. szám

Esmtj: •A/?/' “ST xMmap 1983. AUGUSZTUS 28., VASÄRNAP mm A HÉT VILÁGPOLITIKAI K ÉK D ÉS Él BB—H Az új szovjet leszerelési javaslat Az első nyugati visszhangok — Harmincnégy és egy Madridban A kivezető utak a csőéi polgárháború patthelyzetéből Feloldják a rendkívüli állapotot A chilei ellenzék nyomása A hét kétségtelenül legjelen­tősebb eseménye az az interjú volt, amelyet Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, állam­fő adott a Pravdának. Ez a nagy horderejű legmagasabb szintű szovjet állásfoglalás olyan új leszerelési javaslatot tartalmazott, amelynek nyil­vánvalóan rendkívüli hatása lesz az elkövetkező időkben, nemcsak a közép-hatótávolsá­gú rakéták ügyében hamaro­san újrakezdődő genfi szovjet— amerikai tárgyalásokra, ha­nem az egész világpolitikai helyzet további alakulására. Nagy figyelem kísérte a héten azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket Málta meggyőzésé­re tettek a Madridban ülésező konferencián, hogy megnyíl­hasson az út a helsinki egyez­ményt 1975-ben aláírt 35 ál­lam szeptember 7. és 9. között tervezett külügyminiszteri ta­nácskozása, amelyen ünnepé­lyesen aláírják majd a madri­di okmányt. A nemzetközi ér­deklődés előterében állt a csádi helyzet is, ahol pattállapot ala­kult ki a héten, s nem került sor újabb harci cselekmények­re, s az események inkább az újabb katonai előkészületekre, valamint a diplomáciai front­ra terelődtek át. HOGYAN FOGADTAK NYUGATON ANDROPOV ÚJ JAVASLATÁT? A szovjet államfő bejelen­tette, hogy abban az esetben, ha létrejön az Egyesült Álla­mokkal a megegyezés a közép­hatótávolságú rakéták ügyé­ben, a Szovjetunió megsemmi­síti a szerződés értelmében le­szerelt rakétáit. Miért nagy horderejű ez a bejelentés? Azért, mert az amerikai pro­paganda fővonala eddig az volt, hogy a genfi megállapo­dás — ha egyáltalán létrejön — megkérdőjelezhető, mert a Szovjetunió „csupán kivonja” Európából a Nyugat által SS— 20-asnak nevezett rakétáit, így — legalábbis a washing­toni magyarázkodás szerint csupán „átcsoportosításról” volna szó ebben az esetben, s nem leszerelésről. Hiszen az SS—20-asok — hangzott az ér­velés — Ázsiába telepítve „fe­nyegetnék” Japánt és a Távol- Keletet, s ott megváltoztatnák a jelenlegi erőviszonyokat, a Szovjetunió javára. A tokiói kormányzat több ízben tett ilyen értelmű hivatalos meg­nyilatkozást, amelyben kife­jezte aggályait a feltételezett „átcsoportosítás” miatt, amely egyébként csakis a washingto­ni propagandában létezett ed­dig is. Erre a hazugságra mér halálos csapást Andropov be­jelentése a rakéták megsemmi­sítéséről —, ha létrejönne a megállapodás. Az amerikai propaganda má­sik fővonala az volt, hogy Nyugat-Európa állítólagos „fe­nyegetettsége” sem szűnne meg ezzel az átcsoportosítás­sal, hiszen, ezeket a hordozó- eszközöket — amelyek nukleá­ris robbanófejeket juttathat­nak célba —, bármikor vissza lehet telepíteni Európába a Szovjetunió ázsiai területeiről. Az SZKP KB főtitkárának be­jelentése csapást mér erre az állításra. Ugyanígy lehetetlen­né teszi azt a hidegháborús ak­namunkát a genfi tárgyaláso­kon létrehozandó egyezmény ellen, hogy a Szovjetunió az „Ázsiába áttelepítendő” kétlép­csős SS—20-as közép-hatótá­volságú rakétáit bármikor egy „harmadik fokozattal” egészít­heti ki, s ezzel ezek ily módon földrészközi támadó fegyve­rekké alakulhatnak át. Vilá­gos, hogy mindezek a hideghá­borús hangok azt a célt szol­gálták, hogy aláássák a bizal­mat a genfi tárgyalások sike­rességében, s olyan képet fes­senek a NATO-országok köz­véleménye elé, hogy nincs más kiút, mint az 572 új rakéta­fegyver és robotrepülőgép nyu­gat-európai telepítése. Washingtonban és a többi NATO-állam fővárosában a kormánykörök a jelek szerint máris jól felmérték, hogy And­ropov indítványa mennyire alapjaiban rendíti meg propa­ganda-hadjáratukat. Ezért az amerikai kormány szóvivője meglehetős óvatosságot árult el első megnyilatkozásában és „pozitív jelként” értékelte az új szovjet javaslatot. A Fehér Ház szóvivője, aki megszólalt az ügyben sajátos módon azon­ban csak „átcsoportosításról” beszélt nyilatkozata további ré­szében. S nyilvánvalóan azért, hogy csökkentse a szovjet ja­vaslat hatását a NATO-orszá­gok közvéleményére, inkább azt hangsúlyozta, hogy „Moszk­va változatlanul ragaszkodik a francia és angol atomütőerő be­számításába az európai közép­hatótávolságú arzenál összege­zésénél. Vagyis — hangzik a nyakatekert érvelés —, a szov­jet álláspontban lényegében nincs „komoly változás”. Amerikai részről láthatólag zavarban vannak, hiszen az Andropov nyilatkozat nemcsak e javaslatot tartalmazza, ha­nem azt a komoly figyelmez­tetést is, hogy a Szovjetunió elment a „rugalmasság hatá­ráig”, annak érdekében, hogy létrejöjjön a megegyezés. Kommentátorok meg j egy zik: mindennek nyomán feltűnő, hogy a washingtoni tárgyalási pozíció mennyire merev. S tekintélyes nyugati hírmagya­rázók figyelmeztetnek: a szovjet figyelmeztetést a Var­sói Szerződés biztonsági érde­keire vonatkozóan, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mint ahogy azt a szovjet, megismé­telt, határozott bejelentést sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Pershing-raké- ták és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítése ese­tén a Szovjetunió kénytelen lesz megtenni azokat áz ellen- intézkedéseket, amelyeket sa­ját és szövetségesei biztonsá­gi érdekei parancsolólag dik­tálnak az erőviszonyok meg­változtatására tett NATO-kí- sérlet láttán. MI AKADÁLYOZZA A MADRIDI KÖZMEGEGYE­ZÉST? Málta változatlanul ragasz­kodik ahhoz, hogy kerüljön be az értekezlet záródokumentu­mába a földközi-tengeri tér­ség helyzete ügyében összehí­vandó tanácskozás. A helsinki záróokmányt aláírt 34 többi állam küldöttei szükségtelen­nek tartanak ilyen értekezle­tet, hiszen már aláírásra ké­szen áll a madridi dokumen­tum, amely hosszú, évek óta tartó nehéz tárgyalások után, kompromisszum eredménye. A máltai javaslat feletti vita megnyitása azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy újra kiéle­ződnek a nézeteltérések, ismét megkezdődik a polémia. így a rendkívül fáradságosan kimun­kált okmánytervezet elfogadá­sa tovább halasztódik,. s ki tudja, nem keletkezik olyan helyzet, hogy a most elszalasz­tott megállapodás után, sem­miféle megegyezés nem lesz. Éppen ezért a héten harminc­négy állam igyekezett rávenni a máltai delegációt, hogy álljon el követelésétől. Az európai biztonsági értekezlet gyakorla­tának következményeként ugyanis, minden ilyen tanács­kozáson a dokumentumok csakis akkor válhatnak érvé­nyessé, ha azok szövegében valamennyi részvevő egyetért. A máltai delegáció azonban időhúzó taktikázást folytatott. Órákon át feltartotta a spa­nyol fővárosban újra összehí­vott tanácskozás teljes ülését, azzal, hogy várja kormánya utasítását. Miután pénteken nyilvánvalóvá vált, hogy egye­lőre nincs változás a La Va- letta-i álláspontban, a jövő hétre két újabb teljes ülést ik­tattak be, mielőtt szeptember 7—9 között a tervek szerint megérkeznek a 35 állam kül­ügyminiszterei a madridi ok­mány ünnepélyes aláírására. A spanyol kormány azonban tapogatózásokat folytatott a héten abban az irányban, hogy miként lehetne a máltai ellen­állás dacára is létrehozni a külügyminiszteri tanácskozást az eredetileg meghatározott időpontban? Felvetődött olyan elképzelés is, hogy erre a nagy fontosságú eseményre a meghívókat a spanyol kabinet küldené el, s ezzel Málta ob- strukciós szerepét semlegesíte­ni lehetne. Hiszen ilyen körül­mények között nem volt köte­lező az egyhangúság elve. Per­sze ennek megvannak az eset­leges negatív kihatásai is a jövőre nézve, hiszen preceden­sül szolgálhat arra, hogy fel­rúgjanak más helsinki pozitív eljárási elveket is. Ezért a konferenciairésztvevői egyetér­tenek abban, hogy jó volna, ha Málta mégis az utolsó pillanat­ban megváltoztatná eddigi ál­láspontját. MIÉRT ALAKULT PATT­HELYZET CSADBAN? Gukuni Veddei volt elnök csapatai elfoglalták Gsád északi részét, s a jelek szerint nem sürgős számukra a további elő­renyomulás, hanem beérik az­zal, hogy megszilárdítsák a hatalmukba vett területeken ellenőrzésüket. Hisszén Hab­ré, aki Párizs és Washington támogatását élvezve ragadta magához a kormányrüdat N’dzsamenában, nem kezdemé­nyez jelenleg harci cselekmé­nyeket, hanem további katonai segítséget vár támogatóitól. Párizs és Washington fegyver­szállítmányai, a zairei ejtőer­nyősök részvétele Habré ol­dalán és a majd háromezer francia katona „elrettentőnek” kijelentett jelenléte a főváros­ban és a frontvonalak közelé­ben, nem elégíti ki a jelenlegi n’dzsamenai kormányzatot. Pá­rizs viszont visszariad pillanat­nyilag attól, hogy teljes kato­nai erővel beavatkozzon a volt gyarmátán kirobbant pol­gárháborúba. Mitterrand elnök inkább azt szeretné, ha a a polgárháború „tárgyalásos alapon” rendeződne, oly mó­don, hogy Észak, amelyet Ved­dei csapatai ellenőriznek, va­lamiféle konföderációs auto­nóm területet alkotna szerző­dés keretében a Habré kor­mányzása alatti déli vidékek­kel. Ennek azonban vajmi ke­vés pillanatnyilag a lehetősége, s várható, hogy a polgárhábo­rú a szembenálló erők átren­deződése után fokozott módon kiújul, s növekszik majd a külföldi beavatkozás is, annak veszélyes következményeivel együtt. Minden kivezető út azonban csakis a külföldi be­avatkozások felszámolásán képzelhető el. Jósé Eduardo dos Santos an­golai államfő az ENSZ főtitká­rának tiszteletére adott luan- dai fogadáson pénteken kije­lentette: Kuba áldozatot hoz Angola szuverenitásának és függetlenségének megvédé­séért, s Angola csak akkor já­rul hozzá, hogy kivonják terü­letéről a kubai internaciona­lista erőket, ha teljesítik felté­teleit. Dos Santos négy feltételhez kötötte a kubai csapatok visz- szavonását: 1. Vonják ki a fajüldöző dél- afrikai rezsim csapatait az an­golai Cunene tartományból. (Ennek a tartománynak egy részét megszállva tartják a dél-afrikai erők.) 2. Hajtsák végre a Biztonsá­gi Tanács Namíbia független­ségével kapcsolatos 1978. évi 435. számú határozatát. 3. Vessenek véget'az Angola elleni agresszióknak. 4. Ne nyújtsanak többé sem­miféle támogatást az UNITA ellenforradalmi bandáinak. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára kijelentette hogy néhány nappal ezelőtt folytatott dal-afrikai és namí- biai tárgyalásainak célja Na­míbia függetlensége volt. Beje­ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ békefenntartó te­vékenységével foglalkozó kü­lönleges bizottság ülésén fel­szólalt Mikus István magyar küldött. Felszólalásában a töb­bi között felhívta a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlan minden olyan törekvés, amely a békefenntartó tevékenysé­get szabályozó alapelvek ki­dolgozása és elfogadása he­lvett a technikai és gyakorla­ti kérdések vitájára igyekszik helyezni a hangsúlyt.. — El kell utasítani minden arra irányuló kísérletet, hogy megkérdőjelezzék a Biztonsá­gi Tanácsnak az ENSZ alap­okmányában erre vonatkozó­lag meghatározott kizárólagos jogkörét — hangsúlyozta a magyar küldött. Szombatra virradóra véget ért Katowicében a lengyel szakszervezeti aktívatalálkozó. Az egynapos országos érte­kezleten részt vett Wojciech Jaruzelski, LEMP KB el­ső titkára, miniszterelnök, Mieczyslaw Rakowski és Zbigniew Szalajda miniszter­elnök-helyettes, Stanislaw Gabrielski, a KB osztályveze­tője, Stanislaw Ciosek mun­ka-, bér- és szociálisügyi mi­niszter, és több más magas rangú párt- és állami vezető. A józan, kritikus hangvéte­lű találkozón több mint két­száz nagyvállalat képviselői a most újjászerveződő szak- szervezeti mozgalom önállósá­gának és függetlenségének vé­delmét, belső demokratizáló­dását sürgették. Hangsúlyoz­ták, hogy partneri kapcsolatot kell kialakítani az állami ve­zetők és a szakszervezetek kö­zött, s a döntések meghozata­la előtt érdemi konzultációt kell folytatni a szakszerveze­tekkel. MíodóWicz, a Kohászok Or­szágos Szakszervezeti Szövet­ségének elnöke javasolta, hogy az országos szövetségek kös­senek keretmegállapodásokat a hatóságokkal, s az egyes szakszervezetek ennek alapján kössenek konkrét megállapo­dásokat a vállalati vezetősé­gekkel. Rakowski miniszterelnök­helyettes, aki előző napon a gdanski hajógyár dolgozói­nak képviselőivel találkozott, kijelentette: „Walesa és hívei megint — és talán utoljára — bebizonyították, hogy nem lehetnek számunkra partne­rek semmilyen tárgyaláson, amely a szakszervezeti moz­galom jövőjére vonatkozik. Nincsen számukra hely ebben a mozgalomban. Olyan kárt okoztak Lengyelországnak, amit még sokáig fogunk érez­lentette, hogy Angolában tár­gyalásokat folytat a SWAPO- nak, a namíbiai nép képvise­lőjének vezetőivel. Pérez de Cuellar szerint „Namíbia füg­getlensége alapvető a dél-afri­kai béke szempontjából”. , WC Jak röviden... m JÖZEF GLEMP bíboros ér­sek, lengyel prímás, akin a hónap első felében epeműté­tet hajtottak végre, pénteken orvosainak tanácsára szanató­riumba utazott — közölte a prímási titkárság. ŰJ-DELHIBEN pénteken befejeződött az ENSZ által szervezett regionális leszerelé­si értekezlet. A hétfőn kezdő­dött tanácskozáson húsz ázsiai és csendes-óceáni ország kül­döttsége vett részt. A résztve­vők síkraszálltak a teljes és általános leszerelésért. A „RADUGA” távközlési rendszerbe tartozó műholdat bocsátottak fel pénteken a Szovjetunióból. Feladata a te­leit 1-, távíró- és rádióössze­köttetés biztosítása, illetve te levíziós programok továbbító sa. A chilei demokratikus erők követelésére Pinochet tábor­nok kormánya pénteken úsv döntött, hogy hétfőtől felold­ja a tíz éve érvényben lévő rendkívüli állapotot. Santiagói diplomaták szerim az intézkedés csak kis válto­zást jelent majd a gyakorlat­ban, politikai hordereje vi­szont annál nagyobb. A chilei kormányzat hivata­los közlése szerint a rendkívü­li állapot feloldásával egyid-- jűleg érvényben marad az 1980. évi alkotmány 24. cik­kelye, amelynek értelmében az államfő bármikor korlátozhat­ja a gyülekezési és a szólássza­badságot. őrizetbe vétethet és háziőrizetre kényszeríthet szé­ni.” A találkozó résztvevői tapssal fogadták ezt a kije­lentést. Rakowski elmondta, hogy a gdanski találkozón ki­zárólag azért jelent meg Wa­lesa híveinek egy csoportja hogy megzavarja vagy meg­hiúsítsa a rendezvényt: köz­bekiabált, fütyült, de egész idő alatt egyetlen érdemi kér­dést sem tett fel. Hisszén Habré továbbra sem mond le arról, hogy még jobban belerángassa Francia- országot a csádi tűzfészekbe, s kierőszakolja a francia csapa­tok részvételét az északi terü­letek visszafoglalásában — állapítják meg a francia kom­mentátorok Hernu hadügymi­niszter csádi látogatásával kapcsolatban. Előzőleg úgy kommentálták Hernu útját, hogy a hadügyminiszter erő­teljesen figyelmeztetni fogja Hisszén Habrét: a francia ka­tonai támogatásnak feltétele az, hogy kezdjen komoly tár­gyalásokat Gukunival. A Le Figaro csádi külön tu­dósítója szerint Hernu és Damaszkuszi közlés szerint a libanoni Bekaa-völgyben két­órás tűzpárbajt vívtak szom­baton az egymással szemben elhelyezkedő izraeli és szíriai csapatok. A szíriai katonai fő­parancsnokság bejelentése sze­rint izraeli harckocsik nyitot­tak először tüzet. A válaszcsa­pásban egy izraeli állást teli­találat ért. A Tisrin című damaszkuszi lap szerkesztőségi cikke sze­rint Szíria a drúz közösség se­gítségére lesz, ha Dzsemajel A hírügynökségi értesülések szerint esetleg közvetett kap­csolat jöhet létre Ziaul Hak katonai kormányzata és a re­zsim elleni megmozdulásokat szervező ellenzék között. Az AP amerikai hírügynökséggel karacsi forrásokból közölték ugyanis, hogy az Iszlám Liga elnevezésű szervezet vezetője, Mardan Ali Shah Pagara pén­tek este találkozott Hak ál­lamfővel, s feltételezhetően arról volt szó a megbeszélé­sen, hogy ő legyen a közvetítő láncszem a kormány és az el­lenzék között. Az Iszlám Liga nem tagja a nyolc ellenzéki pártot tömörí­tő „Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért” (MRD) ne­vű szövetségnek, a polgári elé- gedetlenségi kampány elindí­tójának. Közben hírek érkeztek újabb megmozdulásokról is Pakisz­tán különböző részeiből. A TASZSZ szovjet hírügynökség ielentése szerint egyes helye­ken a tüntetők követelték az őrizetbe vett ellenzéki veze­mélyeket. chilei állampolgáro­kat internálhat, illetve szám­űzhet az országból. A rendkívüli állapot meg­szüntetése egyike volt annak a nyolc követelésnek, amelyet az öt betiltott politikai pártot tömörítő Demokratikus Szövet­ség támasztott a Pinochet-re­zsi mm e! szemben. A szövetség képviselői legutóbb csütörtö­kön találkoztak a Pinochet- kormány belügyminiszterével: és sürgették követeléseik tel­jesítését. A legutóbbi chilei tömegtün­tetésekkel és a rezsim brutális fellépésével kapcsolatban pén­teken este állást foglalt az Európai Gazdasági Közösség tíz tagállama. Athénban nyil­vánosságra hozott közlemé­nyükben mélységes döbbenetü- ket fejezik ki az augusztus 11—12-i megmozdulások elfoj­tása miatt, s követelik az em­beri jogok tiszteletben tartá­sát és a demokrácia helyreál­lítását Chilében. A közlemény­ben emlékeztetnek arra, hogy a Pinochet-rezsim rendőrsége megölt és megsebesített több embert, köztük gyermekeket is. Az EGK kormányai remélik, hogy Chile képes lesz helyre­állítani a demokráciát és áz emberi jogokat, hiszen azok a béke és a társadalmi haladás alapfeltételei. Hisszén Habré között „a sü­ketek párbeszéde folyt”. Hab­ré nem utasította ugyan el kereken a tárgyalások gondo­latát, de nem is tett meggyő­ző ígéretet. „Habré nagyon ravasz, s csak azt vette figyelembe Mitterrand nyilatkozatából, ami megfelél' neki — írja a tudósító. Párizs kelepcébe akarta csalni azzal, hogy ka­tonai védelmet ajánlott neki a Gukunival való tárgyalások fejében. Vagyis osztozkodni kellene a hatalmon. Habré el­fogadta a katonai védelmet de nem akar hallani az aján­lat második részéről”. elnök katonai megoldással akarja rendezni a helyzetét a Suf-hegység vidékén. Mint is­meretes, az államfő terve sze­rint a libanoni hadsereg ven­né át az ellenőrzést a Bejrút­ra néző magaslatokon az izrae­li megszálló egységek vissza­vonulása után. A drúzok azonban attól tartanak, hogy a hadsereg bevonulásával a falangista milíciák kezére ke rülne a vidék — ennek meg akadályozására politikai bizto-. sítékokat követelnek. tők szabadon bocsátását és a polgári kormányzás helyreállí­tását. Genf Géprablás Szombaton délután Genfbe térítették az Air France francia légitársaság Becs—Párizs kö­zött közlekedő, Boeing—727 tí­pusú személyszállító repülőgé­pét, fedélzetén száztizenegy — főként osztrák és francia utas­sal. A géprablók a genfi repülő­téren a gép üzemanyaggal tör­tént feltöltése ellenében 36 utast elengedtek. A kiszaba­dult utasok szerint a fegyve­res géprablók négyen vannak. Kilétük egyelőre ismeretlen, s az is, mi a céljuk a repülőgép eltérítésével. A Boeing—727 a repülőtér egyik félreeső kifutópályáján vesztegel felszállásra várva. A repülőtéri hatóságok este „is­meretlen úticéllal” megadták a felszállási engedélyt a gépnek. Árkus István A kubai csapatok kivonásának feltételei Dos Santos nyilatkozata Lengyel szakszervezeti aktívatalálkozó Partneri kapcsolat keli Francia lapvélemények Habré aktív segítséget vár Szíria a drúzokat támogatja Tűzpárbaj a Bekaa-völgyben A közvetítési kísérlet jelei Pakisztáni megmozdulások

Next

/
Thumbnails
Contents