Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
4 "™,rr w xr/lmav 1983 AUGUSZTUS 2.. KEDD Harmincöt éves Csillebérc Közös ünnep az alapítókkal „Ho Si Minh bácsi” — így dedikálta fényképét 1957-ben a messziről érkezett vietnami politikus. Az aláírás a 35. születésnapját ünneplő Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtábor házi kiállításán látható. Több kötetet töltenek meg a vendégek bejegyzései, amelyekből fotókópiákon mutatják be azokat, amelyek a tábornak különösen kedvesek. Láthatók itt a Kodály Zoltán, Trencsé- nyi Waldapfel Imre és a Voli- nov űrhajós látogatását dokumentáló emlékek. Kádár János is látható a fényképeken, amint úttörőnyakkendőben a tábor negyedszázados jubileumát ünnepid a pajtások között. Három esztendővel a fel- szabadulás utón, 1948. januárjában, amikor egy csapat lelkes fiatal hozzákezdett az építéshez, másképp festett ez a környék. Az építők fát vágtak, bozótot irtottak, talajt egyengettek, hogy július 31-re húsz kis különböző sátortábor fogadhassa a pajtások első csoportját. Azóta folytonosan bővült, szépült Csillebérc. A romantikus sátrakat fölváltották a kőépületek, úszómedencével, könyvtárral gyarapodott az úttörőváros. Postahivatala, saját könyves- és zöldségesboltja van már. De ezek az építkezések sem csonkították meg a gvermekDaraddcsomot övező erdőket, hiszen a fák adják meg a tábor utolérhetetlen varázsát. Az erdők, ahol kirándulni, túrázni lehet táboron belül is... Újdonsült barátok: kongói és magyar fiúk a libikókán Emlékkönyvbe, füzetlapra róják fáradhatatlanul a kedves sorokat az egykori táborozók. Cirkusz L apunk hasábjain is többször szóvá tettük már, hogy egyes nagynevű művészek méltatlanul, alacsony színvonalú produkcióval lépnek pódiumra a megyében. Előfordult olyan ?set is, hogy egyszerre egyetlen járás négy (!) községben mutatta be az ismert művész „produkcióját”. A közönség joggal méltatlankodott, de minden maradt a régiben. A múlt hét közepén az Uránia cirkusz reklámtáblái hípták fel magukra a figyelmet a monori járási székhely főterén. Elég régen szerepelt cirkusztársulat Monoron, s talán ezért is volt a szokásosnál nagyobb az érdeklődés. Sokan elővételbe megváltották a jegyüket, ám mint később kiderült, hiába. Az előadás szerdán és csütörtökön is elmaradt. Hiába tódult a közönség a vásártérre, csalódottan vehették tudomásul, hogy úgymond technikai okok miatt nem lesz előadás. A bennfentesek tudni vélik, hogy összeveszitek az akrobaták meg az artisták a gázsi miatt, s csütörtökön délelőtt összecsomagoltak, s elvonultak. Teljesen mindegy mi az oka a tűrhetetlen magatartásnak. S ráadásul a jegyeket sem váltották vissza. Ez aztán az igazi cirkuszi G. J. Zsámbéki szombatok Művészet a romok tövében A hét végén befejeződött a zsámbéki szombatok egyhónapos programsorozata. A szép fekvésű község lakói, vezetői úgy vélték, hogy a természeti és tárgyi kincsek világát kell gazdagítani az. élő művészet varázsával, így került sor hat egymást követő szombaton különféle műsorokra, amelyeknek csodálatos hátteret és hangulatot biztosított a templomrom. Nem kívántak versenyezni a már nagy nyári hagyományokkal rendelkező városokkal. Azt adták, amire képességeikből, szerény lehetőségeikből tellett. Volt kiállítás, műemléki séta, gyermekműsor, hangverseny, színházi előadás, nemzetiségi néptáncest és lovasbemutató is. A rendezvényeket az idén még nem látogatták olyan sokan, mint a szentendreiekét. Am az emberek minden bizonnyal megszokják, s ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre népszerűbb, s vonz minél nagyobb közönséget egy Zsámbékon eltölthető szép nyári este hezebb elsajátítani (és az amatőrök között kevesebben ismerik), mint az elidegenítő effektusokat használó pódiumműsorok, avantgárd produkciók eszköztárát. Mégis, a minősítéseken egyre több jó produkciót láthatunk. A színjátszó csoportok számának növekedésével — a színvonaltól függetlenül — biztosak lehetünk abban, hogy egyre több ember vesz részt közösségi művelődésben, egyre több ember éli át az együttes élmény örömét. Az amatőr színjátszás célja nem a mindenáron való értékteremtés hanem az, hogy minél többen kapcsolódjanak be ebbe a munkába, minél többen művelődjenek, és közvetítsék a kul»— // • LO Az amatőr színjátszás műhelye Dramatikus játék a tanórán Mitől függ az amatőr színjátszás helyzete Magyar- országon? Mi a fontosabb: a minőség Vagy a mennyiség? Mit tehetnének a fenntartók? Miért éppen a gyermekszínjátszás került előtérbe? — Ezekre a kérdésekre válaszolt Debreceni Tibor, a Népművelési Intézet drámai osztályának vezetője. túrát saját társadalmi környezetüknek. Ezért hirdettük meg a falusi színjátszó fesztivált, amely nem a versengést helyezi előtérbe, hanem a minél A jubileumi nyár legfontosabb eseménye a vasárnap megtartott születésnapi ünnepség volt. Az MSZMP KB képviselői az úttörőszövetség és más országos szervek, testületek munkatársai ünnepeltek együtt az egykori alapító- tagokkal és a gyerekekkel. A megemlékezés után az itt táborozó 26 ország delegációdnak képviselői műsort adtak, A nap zárásaként a szabad- majd a vendégek a táboro- téri színpadon ünnepi mű- zókkal találkoztak. A beszél- sort adtak a táborozok. A jú- getésen Vörös Jolán, aki sok lius végi éjszakában messziéven át az akkori kisdobos re hangzott az ezerrtél több altábor vezetője volt, mondta úttörő dala: ...harmincöt ki az egykori táborozok nősz- taps jár az ünnepeltnek! talgikus véleményét: hiába szebb, korszerűbb Zánka, nekik ma is csak Csillebérc jelenti az igazi úttörővárost. Virágcsokorral várták a vendégeket. Közös éneklés. Az ünnepi műsor fináléja. Nőtt a színvonal — Ez o mennyiségi szemlélet mégiscsak szemben áll azzal a minősítési rendszerrel, amelyet a színjátszó találkozókon vagy a fesztiválokon a Népművelési Intézet képvisel. — Nincs ellentmondás. A mi feladatunk, hogy emeljük a mozgalom szakmai színvonalát. Képzéssel, tanácsadással, kiadványokkal, minősítéssel. A jobb minőség, a siker vonzza az embereket a csoportokba. A minősítés lehetősége pedig a színvonal emelésének és a csoportvezetők képzettségének az igényét erősítheti. Más kérdés, hogy a fenntartók gyakran csak a minősítést nézik, és előfordult, hogy csak azért szüntettek meg egy csoportot. mert nem érte el a várt eredményt. No. persze az is megesik néha, hogy a fenntartónak csak azért kell a csoport, mert az a társadalmi ünnepeken műsorokat adhat. Némelyik pedig még ezt sem igényli. Most nincs pénze — mondja, és megszünteti a csoportot. Bagón sikerült — Sok szó esik manapság a gyermekszínjátszás sikeréről. — Ezen a területen találhatjuk a legjobb eredményeket S hogy miért? Talán mert a kezdeményezéseink találkoztak az iskolai reform gondolataival. és a pedagógusoknak is szükségük volt a napközis szabadidős foglalkoztatáshoz némi módszertani segítségre. A dramatikus játékok, a szituációs gyakorlatok ma már sok megyében beszivárogtak az iskolai órákra is mint például Bagón az alsó tagozatban. Sajnos, mi itt az intézetben nem vagyunk elegen ahhoz. hogy az ország minden tantestületébe eljuttassuk a gyermekszfnjátszás új módszereit. Az oktatással foglalkozó országos szerveknek kicsit több segítséget kellene adniuk A mi kiadványaink tanfolyamaink vagv a pécsi avermek- szfnjátszó fesztivál csak par- tizánakcióknak tekinthetők. Nógrádi Gábor „...Akartam lenni...” Ez_ j zel az idézeteimmel indul a Pusztafalu című filmszociográfia, amelyet szombaton délután láthatott a képernyőn az, aki e rekkenő meleg délutánon rászánta magát és a szabad időt a tévézésre. Az idézet valóban lényeges vonást fejez ki, olyant, amely nyilvánvalóan nemcsak ennek a csehszlovák határszélen, Bonsod-Abaúj-Zemplén megyében. Hollóháza közeiében lévő kis településnek a sajátja. Röviden úgy fogalmazhatnánk meg ezt a vonást: minél kisebb település, annál kevesebb lehetőség — vagyis annál kevesebb valóságos választás kínálkozik az egyén életében, elképzeléseit, vágyait annál korlátozottab- ban tudja megvalósítani. Nem újkeletű jelenség ez. mindig is így volt. azaz így lett volna, ha felvetődött volna a választás lehetősége. De a hagyományos paraszti társadalomban kevés emberben merült fel az, hogy nem elődei nyomába lép, nem azt a pályát folytatja. amelyen azok jártak, vagv amelyet számára kijelöltek. Nem volt választás, ezt tartották természetesnek, s emiatt kevesekben támadt keserűség addig, amíg I nem lehetett, sőt kellett Is I egyre több falusi embernek nem paraszti munkát keresnie. Furcsamód éppen a nagyobb szabadsággal vált érezhetővé a környezeti korlátozottság. Amikor mindenki lehet, ami szeretne, akkor érzékeli igazán vágyának meghiúsulását az ember. Jóllehet arányszám szerint — gondolom —. a budapesti lakosok közül sem képződik több orvos vagy agronómus, mint az ottaniak közül, de ez nem minden. Egy ilyen kis település még jobban rá van szorulva 'a kezdeményezésekre és arra a fajta támogatásra amelyről idestova megfeledkezünk, pedig az a szó eredeti értelme: a gondoskodásra, tanácsra, szervezésre, képviseletre, felkarolásra. arra hogy hivatalból is és emberségből is ügynek érezték sorsát. A Cymbalo Ungherese a vasárnapi műsor egyik legnézettebb száma lehetett — érdemes volt erre. A huszonöt éve elhunyt nagy cimbalomművész és követői művészetét mutatta be zene és látvány adekvát nvelvén Kroá György fejtegetései ve’ Sólyom László rendezésében Az 1886-ban Jászapátiban született Rácz Aladár nyolcévesen kezdte muzsikusi pályáját a helybeli cigányzene- karban. Tizenhat éves korától pesti kávéházakban muzsikál, huszonnégy, amikor Párizsba kerül, majd négy év múlva Genfbe. Ott figyel fel rá ~Ernest Ansermei svájci karmester és a világhírű zeneszerző, Igor Sztravinszkij — aki mellesleg e hatásra vásárolt cimbalmot, s a hangszer főbb játékfogásait Rácz Aladártól ismerte meg. A Cymbalo Ungherese amelyben Rácz Aladár tanítványa. Gerencsér Ferenc, valamint az ő tanítványai. s a 'anítványok tanítványai is szerepeltek — a teljesség igénye nélkül említve a sorból Fábián Mártát. Szakály Ágnest Lakatos Lászlót. Kiss Gyulát — képet ad arról is. hogy a magyar zenében milyen szerepet játszott a cimbalom Erkeltől Bartókon és Kodályon át Láng Istvánig vagy Szoko- !ay Sándorig. De mindezen túl maga az .acélos hangú” hangszer szól magáért: a cimbalom, amely — ahogy a műsorban elhangzott — mindent pótol, amikor már elfáradt a hangszerelés .. Németh Ferenc Kubai kisdobos — nagydobbal Veress Jenő felvételei Együttes élmény — Ha nem is direkt módon, de a gazdasági reform, majd a hetvenes évek kiegyensúlyozott életszínvonala befolyásolta az amatőr színjátszást. A nagy politikai és gazdasági mozgásokon kívül a demokratizmus adott állapota —, s hogy még jobban szűkítsük a kört —. a fenntartók szemlélete is meghatározta a mozgalom helyzetét. — A csoportok száma tehát csökkent, a bemutatók jellege változott. Es a minőségük? — Javult Ezt annak ellenére mondom, hogy a szórakoztató színjátszáshoz szükséges realista játékmódot sokkal neV-FIGYE
