Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

Jurij Aa&opov interjúja a Pravdának Új leszerelési javaslatok Űjabb fontos, a leszerelé­si tárgyalások sikeréi szol­gáló javaslatot tett Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke. Pénteken a Pravda kérdé­seire adott válaszaiban kije­lentette: amennyiben sikerül Genfben kölcsönösen elfogad­ható megállapodásra jutni az Egyesült Államokkal a köze­pes hatótávolságú rakéták kérdésében — beleértve, hogy az Egyesült Államok lemond az új rakéták telepítéséről Nyugat-Európában, — a Szovjetunió nem csupán az angol és francia rakéták szá­mának megfelelő mértékre csökkenti területének európai részén állomásozó közepes ha­tótávolságú rakétáit, hanem kész a leszerelt rakéták meg­semmisítésére is. Ebben az esetben a Szovjetunió meg­lehetősen nagyszámú rakétát megsemmisítene azok közül a legkorszerűbb fegyverei közül is, amelyeket nyugaton SS—20 jelzéssel ismernek. Jurij Andropov rámutatott: aligha szükséges hangsúlyoz­ni ennek a Szovjetunió jó­akaratát újfent bizonyító ja­vaslatnak a rendkívüli fon­tosságát. Először is ez a ja­vaslat minden alaptól meg­fosztja azokat a NATO-tag- államokban tett kijelentése­ket, amelyek szerint a Szov­jetunió valójában meg akar­ja őrizni a csökkentés által érintett SS—20-asokat azzal, hogy egyszerűen áthelyezi azo­kat Európától Keletre. Másodszor, megfosztja alap­jától azokat a Kínában és Japánban jelenleg hangozta­tott 'aggodalmakat, amelyek ezekkel az állítólagos áttele­pítéssel kapcsolatosak. Jurij Andropov emlékeztetett arra is, hogy a Szovjetunió máé korábban is javasolta: az európai közepes 'hatótávolságú nukleáris fegyverzetek csök­kentésének alapvető módszere ezek leszerelése, megsemmisí­tése legyen. Sőt, a Szovjet­unió a tárgyalásokon fel­vetette, hogy állapodjanak meg abban is, mit és hogyan semmisít meg a két fél. Az Egyesült Államok azon­ban erre sem hajlandó — mondotta Andropov. Kijelen­tette, hogy mindebből min­den, előítéletektől mentes em­ber számára világosnak kell lennie: a Szovjetunió mindent megtett és mindent megtesz, ami rajta múlik, annak érde­kében, hogy kiutat találjon a tárgyalásokon, hogy elősegítse SZEREPEK E mlékeket féltő vilá­gunkban különös je­lentőségük van a tárgyak­nak. Bennük társadalmak fénylenek fel, hogy aztán feloldódva, összemosódva a sodródó időben, egyszer csak megvilágosodjon jelenté­sük. És ekkor már szel­lemiségről, világképről be­szélünk. Igyekszünk minél teljesebb képet kapni mindazokról, akik megal­kották és éltették az adott kultúrát. Elemezve, kutat­va elődeink hagyományait, bő fokrás vidékek, gazdag tartományok tárulnak fel. Közreműködők népes csa­pata igyekszik kihántani az idő szorításából mindazt, ami elengedhetetlen az összetartozáshoz, kovászt jelent az együttlétben, nemkülönben megújulásra késztető friss erőt is ad. Országszerte követésre méltó a közvetítők lelkesült- sége. Szíves érzületükkel aligha csak régi rétegeket konzerválnak. Inkább ön­magukat keresik, helyüket, szerepüket a világban, sző­kébb környezetükben. Ez­által megerősödnek, maga­biztosabban mozognak a huszadik század utolsó ne­gyedében is. Nem a szaka­dást példázzák, hanem a folytonosságot, az előzmé­nyeket, amelyekből mindig kinőtt egy-egy figyelmet ér- . demlő hajtás. Ök nem visz- szahúzók, inkább tisz­teletet adnak. Képességük alkalmassá teszi őket „a gondolkodásnak egy szinte elsüppedt világát felfedez­tetni”, s az az izgaldm, amely a próbák estéit be­tölti, tovább él délelőttjeik- ben, délutánjaikban, ami­kor egymás között vannak, közösségben munkálkodnak. Tovább idézve Ortutay Gyulát, az alkotói, költői szépség, a vergődő egyén és közösség gesztusai is meg- ragadóak ebben a találko­zásban. Tegyük hozzá, nemcsak a szövegesek­ben, tehát a leírtakban, hanem a táncokban, a min­tákban, a használati tár­gyakban, az egyéni meg­nyilvánulásokban is. A nép magatartása, értékrendje soha nem volt és lehetett elvetendő dolog. Ekként példája sem múlhat el nyomtalanul, tovább mun­kál a fejlettebb társadalmi formációkban is. Tavaly hatszáz közremű­ködője volt a hagyomány- őrző népművészek és tánc- együttesek Gödöllőn meg­tartott országos rendezvé­nyének. Most is legalább ennyit várnak. Akkor időn­ként elapadt a közönség áramlása. Talán azért, mert szokatlan volt a mpdern háttér, az eredetet is meg­haladó nekibuzdulás. A szervezők túlságosan is bizonyítani akarták ren­dezvényük jogosultságát, s a nagy igyekezetben éppen azok vesztek el, akikhez szólni kívántak. A nép­művészetnek ugyanis nem saját magának kell bizo­nyítania életképességét. A cél az, hogy művelőik mel­lett azok is higgyenek ben­ne, akik „csak” szemlélik és töltődést remélnek tőle. Azok, akik nem szoba­díszként tekintenék egy rokkára vagy csanakra, hanem funkciójukat is tud­ják, érzik. Különben min­den csak kirakat, proccos nekiveselkedés, ha úgy tet­szik, hivalkodás. A mai és a holnapi nyolcadik országos találko­zó résztvevőit aligha kell ilyesmivel megsérteni. Gö­döllőn valahol nagyon hisznek abban, amit csinál­nak. S egyben remélik, a másik oldal, a közönség is érti szándékukat: ismét megnyilatkozik a magyar paraszti műveltség teremtő ereje. S a nézők is egy­szerre búvárkodhatnak az egymásra rétegezett kul­túrákban: népdalokban, táncokban, szokásokban, mesékben, tárgyi javakban. A szerepek tehát tisztázot­tak, ám nem kell senkinek sem szerepjátszástól tar­tania. A mindenkori meg­mutatkozás közös tőről fa­kad: nemesíteni akar, hagyománytisztelettel és ápolással, miközben meg- hányják-vetik az együtte­sek működésének sarkalatos pontjait. Szót ejtenek ar­ról, hogyan ügyeljenek ér­tékeinkre úgy, hogy ebben az egyre inkább közösségi nekibuzdulásra váró világ­ban a személyes emlékek se homályosuljanak el. A ki ma és holnap részt vesz a hagyományőr­zők találkozóján, bizonyára örömmel nyugtázza, hogy ismerősökre is szert tesz. Meglehet, bár nem tudja szomszédjának a nevét, de azt nagyon jól sejti,. hogy a Jó napotra hasonlókép­pen illik válaszolnia. Vagyis Gödöllő arra is te­rep, hogy az egyik ember felfedezze, megtisztelje a másikat. Megpróbáljon át­menteni azokból a régi, tisztes szokásokból, ame­lyek manapság egyre in­kább kiveszőben vannak. S ha a közreműködők mel­lett a nézők is Viszontlá­tással távoznak, akkor nagy baj már nem lehet. Csupán újólag ' elkezdik becsülni egymást, s azt is, amivel bemutatkoztak. Ez is fel­ér egy tisztességes kéz­szorítással. Molnár Zsolt a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérését, ami megelőzné az európai nukleá­ris fegyverkezési hajsza kö­vetkező, rendkívül veszélyes fordulóját. Az, hogy létrejön-e vagy nem jön létre ilyen megálla­podás, az Egyesült Államoktól és a NATO egészétől függ. A tárgyalások következő forduló­ja, amely szeptember 6-án kezdődik, ebből a szempont­ból döntő lesz. Arra a kérdésre válaszolva, vajon igazak-e azok a genfi tárgyalások újabb fordulójá­nak küszöbén Nyugaton ter­jesztett állítások, amelyek sze­rint e tárgyalások előző for­dulóján az amerikai fél vala­miféle rugalmas javaslatokat tett, amelyek reményt nyújt­hatnának az előrelépésre, Ju­rij Andropov kijelentette: nem, ezek a híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. A tárgyalásokon egyelőre nem mutatkozik semmiféle előreha­ladás, és amennyiben az Egye­sült Államok megmarad je­lenlegi álláspontja mellett, er­re nincs is remény. Az amerikai pozíció „hajlé­konysága” a következőket je­lenti. Az Egyesült Államok korábban azt javasolta, hogy a Szovjetunió nullaszintre csökkentse, azaz semmisítse meg összes közepes hatótá­volságú rakétáját, ráadásul nem csupán az ország euró­pai részén, hanem Keleten is. (Ez utóbbinak semmi köze nincs a genfi tárgyalások tár­gyához.) Ugyanakkor az Egye­sült Államok javaslata szerint a NATO oldalán egyetlen ra­kétát, egyetlen repülőgépet sem semmisítettek volna meg. Ez az úgynevezett „nullava­riáns” lényege — a Szovjet­unió számára nulla rakéta, a NATO számára nulla meg­semmisítés — mondotta Ju­rij Andropov. (Folytatás a 2. oldalon.) m;sT MEGYÉM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK mm I »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM rnt 1,80 forint 1983. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Ma: 3. oldal Mit akarnak a herceghalmiak? I oldal' Megfelelni korunk • követelményeinek 8. oldali A Szpasszkij-toronynál 12. oldal Két új szolgáltatóház Az Elnöki Tanács ülése Módosítottak egyes rendelkezéseket az oktatásban Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Megtárgyalta a Minisztertanács előterjesztését az Állami Balett intézet át­szervezéséről. A táncképzés követelményei, a magas művészi színvonalhoz szükséges elméleti szakismeretek oktatása indo­kolttá tették, hogy az intézet beépüljön a magyar felsőoktatási intézmények rendszerébe. Az Elnöki Tanács ezzel összefüggés­ben módosította az oktatási rendszerről szóló, 1961. évi III. törvény és az 1973. évi 24. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás 1983. szeptember 1-én lép ha­tályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésről döntött, bí­rákat mentett fel és választott. £izet a Világbank ts&Jöflög árammérők Írásiénak flehéz volt megszerezni az első Eleidet Természetesen nagyon nagy sikere a gödöllői Ganz Áram- mérőgyárnak az, hogy ver­senytárgyalást nyert meg Bra­zíliában, s ennek eredménye­képpen több mint másfél mil­lió dollárért szállít árammérő órákat a tengerentúli ország­ba. Ez az üzletkötés azonban másutt is figyelmet érdemel, Pest rasgyn is bemutató Méhészek kongresszusa Részvevők hetven országból A méhészek, világszerveze­tének, az Apimondiának XXIX. nemzetközi kongresz- szusa pénteken, a Budapest Sportcsarnokban megkezdte munkáját. A hetven ország nyolcannégy tagszövetkezetét egyesítő szakmai szervezet ko.ngreszusán több mint ezer , külföldi és mintegy négyezer hazai szakember vesz részt. Az ünnepélyes megnyitón megjelent és beszédet mon­dott Marjai József, a kormány elnökhelyettese is. A kongresszust Kovács Sán­dor, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese nyitotta meg, majd dr. Vecsestav liar na j profeszor, a Méhészeti Világszövetség el­nöke tartott bevezető előadást. Marja; József miniszterel­nök-helyettes a kormány ne­vében üdvö^jlte a kongresz- szus résztvevőit. Beszédében rámutatott: — Örömünkre szolgál, hogy két évvel ezelőtt a mexikói Acapulcóban, az Apimondia legutóbbi kongresszusán a tagországok küldöttei nagy szótöbbséggel úgy döntöttek: a soron következő találkozót és kiállítást Magyarországon tartják. Felelősséggel hozott döntésükkel elismerték a ma­gyar méztermelés nemzetkö­zileg is jegyzett színvonalát, eredményeit, s egyúttal a ha­zai méhésztársadalom szak­mai elhivatottságát is. ★ Az Expo Api ’83, vagyis a nemzetközi méhészeti kiállítás keretében, amelyet délután nyitottak meg a nagyközönség számára, Pest megye is be­mutatkozott. Az eseményen jelen volt Tuza Sándorné dr. a MÉSZÖV elnöke. A leglát ványosabb kiállítással a Bu­dai járási Áfész érdi szakcso­portja jelentkezett. Az érdek­lődők megtekinthették például korszerű, ugyanakkor olcsó eszközeiket, a hidraulikus viaszprést, a hat fúrófejes ke­retlyukasztót, speciális rako­dókaptárukat és a Hunor ke­retes fészket. Ez utóbbiak elő­nye, hogy a munkák gyorsab­bá, gépesíthetőbbé váltak, és a berendezés egyben raktár­ként is szolgál. Az érdiek a szakmában ke­vésbé jártos látogatók számá­ra is szolgálnak meglepetés­sel, ízléses, vonzó csomagolás­ban állították ki a Mellis már­kajelű termelői fajtamézeiket, egyebek között az akácból, napraforgóból készült és vi­rágporral dúsított mézet. Mint Nagy Károly, a szakcsoport elnöke elmondta, szerveze­tüknek jelenleg 75 tagja van, és 2600 méhcsaláddal foglal­koznak. Évente 50 ezer kilo­gramm mézet állítanak elő. Figyelemre méltó az a kö­rülmény is, hogy míg orszá­gosan nehézségeket okoz a méhészutánpótlás, Érden ez­zel nincs gond. A fiatalok von­zódását a szakmához az élénk szakcsoporti munka és a fej­lett termelési módszerek is segítik. A tagság 70 százaléka 40 éven aluli. A nemzetközi kongresszus szombat délelőtt a méhészeti gazdasági bizottság plenáris ülésével folytatódik. V. B, mert most fordult elő har­madszor, hogy magyar válla­latnak a felhasználó helyett a Világbank fizet a termékeiért. Puskás Ferenc külkereske­delmi osztályvezető elmondta hogy a Ganz Árammérőgyár a 60-as évek végén szorult ki a brazil piacról. Brazíliában jelenleg is öt árammérőgyár található — köztük amerikai japán és francia érdekeltsé­gű. multinacionális cégek leányvállalatai —, amelyek akkor is, most is mindent megtettek a magyar verseny­társ hátrányos helyzetbe ho­zása érdekében. Mióta azonban hazánk is tagja a Világbanknak, keres­kedelmi lehetőségeink kibő­vültek. A gödöllői gyár érdek- képviseletével megbízott Bra­sil Marketing International eredményesen lépett fel a külföldi ellenfelekkel szem­ben. Kezdődött ez a csata azzal, hogy a Ganz Árammérőgyár január 18-án ajánlatot ter­jesztett elő legújabb típusú árammérőinek szállítására vo­natkozóan. Ezt követően a brazil mérésügyi hatósággal elfogadtatta a mintapéldányo­kat, minek következtében' megnyílt a lehetőség arra, hogy ebben a hatalmas or­szágban gödöllői árammérő órákat árusítsanak. A verseny­társak által sugalmazott mű­szaki kifogások megalapozat­lanságát Mészáros István fő- konstruktőr és Földvári Péter főosztályvezető-helyettes a helyszínen bizonyította be. így aztán a termák műszaki jellemzőit és eladási árát te­kintve a gödöllői gyár került az első helyre. A 107 ezer egy­fázisú és nyolcezer háromfá­zisú fogyasztásmérőt novem­bertől a jövő év februárjáig kell kiszállítani. Mégpedig pontosan és kiváló minőség­ben. Annái is inkább, mivel fogyasztásmérők vásárlására a Világbank 20 millió dollá­ros hitelkeretet nyújt az el­következő években Brazíliá­nak, s a gödöllői gyár az újabb versenytárgyalásokon is esé­lyesként akar szerepelni, A Brazíliába irányuló ex­port teljesítése végett Szabó István igazgató irányításával operatív tervet dolgoztak ki a gyárban, így minden egyes vezető tudja, miiyen határidő­re, mit kell tennie ennek a vál­lalkozásnak a sikere érdeké­ben, amely egyébként garan­tálja a vállalat idei tőkésex- port-tervének a teljesítését is. Cs. S. Méhes bps a XVII. kerületien Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter pénteken a fő­város XVII. kerületébe láto­gatott. A vendéget a kerületi pártbizottság • székházában Gregor Gábor, a pártbizott­Részletek az érdi szakcsoport kiállításából Trencsényi Zolán felvétele ság első titkára és Krébesz Károly, a városrész tanácsel­nöke fogadta és tájékoztatta a több mint 70 ezer lakosú ke­rület életéről, fejlődéséről. Ezután Méhes Lajos a mintegy 5 ezer főt fogla lkoz la­tó Hungarucamwn Nemzetkö­zi Autóközlekedési Vállnlatnal- tett látogatást. A Politikai Bi­zottság tagjának programja az Egyesült Vegyiművekben foly­tatódott, ezután megtekintett néhány kerületi gyermekintéz­ményt, majd a városrész ve­zetőivel a kerületi pártbizott­ság székhazában kötetlen be­szélgetést folytatott. Közélet Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken a KB székhazában találkozott Armando Cossuttá- val, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagjával, aki az .MSZMP KB vendégeként rö­vid pihenésen tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen áttekintették a kommunista és munkásmozga­lom, a két párt közötti kap­csolatok, továbbá a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents