Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

DLUO 2 X PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 23., KEDD ierepesfarcsai pillanatok Lelkes közművelődési gárdával Népdalkor a könyvtárban Országszerte sok szót ejtünk a művelődésről, a tanulás, a továbbképzés fontosságáról, a megnövekedett szabad idő hasznos és kulturált eltöltésé­ről. Mégis gyakran meg kell állapítanunk, a fejlődés las­sabb annál, mint amire számí­tottunk, s ha az elmaradás okait kutatjuk, nem egy eset­ben a művelődési házak tevé­kenységében találjuk meg azo­kat. Nagy gond, hogy napjainkig hat a követelmények és felté­telek közötti összhang hiánya. Egyik helyen a berendezés korszerűtlen, a másikon a szakképzett népművelő hiány­zik, esetleg a költségvetési fel­tételek korlátozottak, vagy ép­pen az épület nem alkalmas a közművelődési funkciók ellá­tására. Érezhető fejlődés Azokon a helyeken, ahol a közművelődés céljait szolgáló épület elavult, korszerűtlen •vagy éppen hiányzik, a nép­művelés munkásainak — mű­velődési házi igazgatóknak, könyvtárosoknak — a lelemé­nyessége, hivatástudata, meg­feszített munkája segít, hogy a művelődni vágyó emberek igényeinek legalább egy kiseb­bik hányadát kielégítsék. Kerepestarcsa nincs könnyű helyzetben, hiszen művelődési háza nemcsak elavult, de tel­jesen hiányzik is, és a jelen­legi gazdasági helyzetben a te­lepülésen élő 16—18 ezer em­ber nem is gondolhat arra, hogy megépüljön a kultúra palotája. — A nagyközségi tanács ve­zetői mindent biztosítanak számunkra — mondja Horváth Klára művelődési ház igazga­tó —, hogy a mostoha körül­ményekből fakadó szűkös le­hetőségek bővüljenek. Két te­rületen érezhető a fejlődés tnég akkor is, ha a művelődé­si házat jelenleg az én íróasz­talom jelképezi — mutat kö-, rül a könyvtár irodájában az igazgatónő, ahonnan megpró­bálja igazgatni a művelődési házat nélkülöző kerepestar- csaiak kulturális életét. Jő kapcsolatok — Az azért túlzás, hogy igazgatok — teszi hozzá Hor­váth Klára. Inkább a megle­vők mellé új igényeket terem­tek és azok kielégítését szolgá­lom. Sorra vesszük a dolgokat. Közismert, hogy a népművelő tevékenységének eredményes­ségét alapvetően befolyásolja, hogy az igazgatónak milyen a kapcsolata a falu vezetőivel, az iskolákkal és a lakossággal. — A tanácselnök szinte minden gondunkat ismeri, sze­mélyes találkozásaink rend­szeresek. s az erkölcsi elisme­rés mellett anyagi támogatást is kapunk, pedig ez Kerepés- tarcsa esetében nem egyszerű dolog, hiszen évtizedek elma­radottságát, a lakosság létszá­mának gyors emelkedésével járó gondok sokaságát kelle­ne egyik napról a másikra megszüntetni. Ennek a nagy egésznek csak egy része a köz- művelődés, de természetesen óriási a közérzetet javító, vagy rontó hatása. — Hogy a lassúnak tűnő lé­pésekkel is milyen messzire jutottunk, azt ma már lehel bizonyítani. Elsősorban a könyvtári ellátottság javítását tartottuk szükségesnek, mert véleményünk szerint az olva­sás az egyik legfontosabb mű velődési forma és emberfor­máló erő. Jelenleg két közpon­ti és két letéti könyvtárunk van. — Nagyon örülünk, hogy a kórháznál épült lakótelepen — ahol 210 lakás- van, s 710 tan­köteles gyerekek száma — az iskola igazgatója, Babarczi Jó­zsef segítségével kialakíthat­tuk a kettős funkciójú könyv­tárat. Az iskola háromezer kö­tetéhez a megyei könyvtár szintén adott háromezer köte­tet, s ezután az új létesítmény nemcsak a gyerekeket szolgál­ja ki. Játszóház, tanfolyam — Az iskolákkal másképpen is jó a kapcsolatunk. Játszó­házat, különböző szabadidős programokat, tanfolyamokat szervezünk a tanulóknak. Az augusztus 20-án felavatott 30 méterszer 36 méteres tor­nacsarnok további lehetősége­ket ígér, mert művészi torna tanfolyamot ugyanúgy szer­vezhetünk itt. mint a felnőt­teknek kondicionáló tested-i zést. y — És ezzel még nincs vége a jó híreknek. A nagyközségi tanács a Pest megyei Moziüze­mi Vállalattal közösen tett erőfeszítést a filmszínház fel­újítására. Az épület emeletén kiállítások rendezésére is al­kalmas száz négyzetméteres klubszobát alakítottak ki. Alkalmassá tették Ma még minden kis közös­ségünk más és más helyen dolgozik. Népdalkörünk a könyvtárban kapott helyet. Ide szerveztük a kismotorvezetői tanfolyamot. A cigányklub a régi iskola pincéjében dolgo­zik. Százhúsz tagú kertbarát­körünknek is házon kívül van az otthona. Amikor Horváth Klárával a beszélgetést kezdtem, a látot­tak alapján azt mondtam, Ke- repestarcsán katasztrofális a művelődési ház helyzete. A beszélgetés végén így búcsúz­tam. A településnek nincs ugyan művelődési háza, de van lelkes közművelődési gár­dája — népművelők, könyvtá­rosok, pedagógusok, és más értelmiségiek, akik az egész falut: iskolákat, üzemeket, hi­vatalokat, otthonokat alkal­massá tették arra, hogy a Ke- repestarcsán élők ne nélkülöz­zék a kulturálódás sok-sok formáját és alkalmát. A köz- művelődés háza hiányzik ugyan, de a helyzet nem ka­tasztrofális. Fercsik Mihály Aszódi anyakönyvi hírek Született: Sápi Ferenc és Masznyik Zsuzsanna: Katalin; Tóth Imre és Szegedi Julian­na: Imre; Kmety János és Szé- nási Katalin: Andrea; Csíki István és Katalin Mária: Ni­kolett; Sztrecskó János és Ma­tyóka Erika Mária: Balázs; Lakatos Jenő és Nagy Katalin: Jenő nevű gyermeke. Házasságot kötött: Gönczi Csaba és Király Gyöngyi; Meisz József és Pintér Edit; Strausz Mihály és Nagy Edit. Névadót tartott: Gesztiványi József és Tóth Mária: Szilvia Erna; Kolesza István és Pet- rovszki Marianna: Kinga nevű gyermekének. Elhunyt: Molnár Jánosné Koloszár Gizella, Aszód, Kos­suth Lajos u. 3.; Gergely Ár­pád, Aszód, Arany János u. 6/a.; Czető Lászlóné Günther Gizella, Aszód. Falujárók út­ja 5/11.; Manyik Mátyás, Aszód, Vörösmarty u. 17; Bar- tyik Ferencné Gál Mária. Aszód, Gsengey u.; Kiszely Andrásné Kuferenda Julianna, Aszód, Benedek u. 12.; Szent- iványi-Csomós József, Aszód, Hunyadi u. 16; Budai János, Aszód, Bocskai u. 16.; Ondrik János, Aszód, Rákóczi u. 21.; Sandrea János, Aszód, Szabad­ság tér 3.; Blaubacher Gábor, Iklad, Rajk László u. 12.; Ba­konyi Pál, Iklad, Parti u. 35. A Dányi Tsz SK labdarúgói a megyei második osztályban az 1982—83-as bajnokságban ezüstérmet szereztek. Edzőjük­kel, Molnár Györggyel beszél­gettünk eredményeikről, fel­készülésükről és terveikről. — Hogyan értékeli a tavalyi második helyet? — Véleményem szerint reá­lis volt. Meg kell azonban mondani, hogy én titkon bíz­tam a bajnokság megnyerésé­ben. Sajnos tavasszal és ősszel is volt két, körülbelül két hé­tig tartó hullámvölgye a csa­patnak, és ez i megbosszulta magát. Különösen fájó szá­momra, hogy a rivális bagi csapattól nem sikerült elhoz­nunk legalább az egyik pontot — pedig erre igen jó esélyünk volt. — A nemrég befejeződött Szövetkezeti Kupán is máso­dik lett a dányi csapat. Mit ér ez a helyezés és sikeresnek tartja-e a kupát? — Örülök annak, hogy a kartaliak mögött megszereztük a második helyet. A Szövet­kezeti Kupát igen hasznos kezdeményezésnek tartom, amely jól szolgálta a bajnok­ságra való felkészülésünket Szeretném azonban javasolni, hogy a mérkőzéseket a jövő­ben semleges pályán rendez­zék, vagy ha ez nem megold­ható, akkor oda-visszavágós alapon. Ebben az esetben bi­' ___________ zony ára reálisabb eredmények születnének! — Ügy tudom, pár nap múl­va kezdődő bajnokságra több helyen változtatni kényszerült — Igen. Három új játékos­sal erősítettünk. Hajdú József. a 22-es Volánból, Kovács Ist­ván, a 22-es Volán ifjúsági csapatából, míg Bugyi Sándor, a dányi ifiktől került mostani keretünkbe. Három játékosunk távozott. Tóth Flórián Zsám- bokra, Csákó István Kókára. Villányi László Pécelre ment futballozni. Nékülözni va­gyunk kénytelenek Kurunczi Istvánt, Répás Lászlót és Ba- ráth Miklóst is, akik katonai szolgálatra vonulnak be. — Mit vár az új bajnokság­tól? — Célunk az első három hely valamelyikének megszer­zése! Csapatunknak megvan a játékhoz a kellő tudása, de ez önmagában kevés. Nagyon fontos egy mérkőzésen, hogy a fiúkban megfelelő akarat és elszántság is legyen. A jó ér­telemben vett agresszivitásra és lelkesedésre ma már a leg­nagyobb csapatoknak is szük­sége van. A Szövetkezeti Kupa utolsó fordulójában a Héviz- györk ellen is valami hasonlót tapasztaltam. A játékosság, miután már az első helyet úgysem tudtuk megszerezni, a második pedig biztos volt, szinte teljesen kiengedtek. Galgavidéke Áfész V~ . V, Amit nem pipálhatnak ki Az ellátás színvonalának emeléséről hallván legtöb­bünknek új üzlet létesítése, a régi bővítése, szakosítása, kor­szerűsítése, vagy az árukíná­lat szélesítése, időszakonként kapható cikkek folyamatos vásárolhatósága jut eszünk­be. A színvonal azonban ma­gában foglal egy olyan füg|ű- ségi tényezőt is, amivel mi, vevők legfeljebb csak olyan mértékig törődünk, ameddig az anyagi érdekeinkkel van kapcsolatban. Konkrétan: a cikkeken a tényleges ár szere­peljen, ne a régi, s a kasszá­nál pontosan tudjon számol­ni a pénztáros. Műszaki áruk .némelyikénél az sem árt, ha felvilágosítást is tud adni az eladó a használatra vonatko­zóan. Ellátásunk színvonalá­nak e bizonyos, zárójelbe nem tehető, s az összetevők közül a legjelentéktelenebbnek sem nevezhető eleme a pultok mö­gött állók szakmai tudása. Nem véletlen tehát, hogy a legkülönfélébb gazdasási egy­ségek, intézmények feladat­rendszerében fontos helyet foglal el a dolgozók képzése, továbbképzése. így a túrái Galgavidéke Áfész-nál is. E fogyasztási szövetkezetnél ta­valy százketten szereztek bi­zonyítványt, s több mint száz­harmincán vettek részt to­vábbképző oktatáson. Erre száznegyvenezer forintot hasz Háltak fel, míg az 1982—83 as tanévben százötvenezer fo­rintot fizettek ki oktatási költség gyanánt, ami a mun­kaerő-állomány huszonkét szá­zalékának szakmai képesítést nyújtó, illetve a szükséges to­vábbképző tanfolyamok költ­ségét fedezte. A kétszáznegyvennégy em­ber kétharmada szakoktatás­ra járt, s negyven százalékuk harminc éven aluli volt. A dolgozók képzésének gondját e jelentős eredmények etlené- re sem lehet kipipálni a szer­teágazó feladatok közül, az alkalmazottak egy < része ugyanis még a megfelelő kép zettség hiányában végzi mun­káját. Az előbbre lépés ér ie­kében a szövetkezet minden évben felhívással fordul dol­gozóihoz a továbbtanulás szor­galmazása végett, s az előírt kéoesítést megszerezni szán­dékozókkal tanulmányi szer­ződést kötnek. B. M. — Kicsik voltunk és nagyon szegények, amikor apánk el­hagyta anyánkat, és így ma­gunkra hagyott minket is. A szegénységünk sem volt szé­gyen, csak nagyon kellemet­len. Anyánk sokat dolgozott, amíg felnevelt bennünket, én például az általános iskolát is asszonykoromban fejeztem be. Szinte gyerekfejjel dolgoztam a Ganz Árammérőgyár építke­zésén a kőművesek mellett. Amikor a gyár felépült, dol­gozója lettem. A fénymásoló­ba kerültem, ahol Gábori Gyu­la bácsi lett a főnököm. Ma is szeretettel gondolok rá, és szí­vesen találkozom vele, mindig van néhány szavunk egymás­hoz — mondja valóságos kró­nikaként élete történetét Orsi Rudolf né, a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat 94. számú, gödöllői Petőfi ut­cai boltjának vezetője. — Annak éppen most lesz 25 éve, hogy a kereskedői pá­lyára kerültem. Nem bírtam a három műszakot, megbeteged­tem, idegileg kimerültem. Elő­ször az üvegáruboltba kerül­tem itt Gödöllőn, majd pedig a vasboltba. Negyedszázada egy gazdám van, a PIK. Mint az imént már hallot­tuk, örsiné felnőtt fejjel ta­nult az esti iskolákban, tanfo­lyamokon, mint még nagyon sokan mások. A nyolc általá­nos iskola után hároméves szakmai, majd ugyancsak há­roméves boltvezetői iskolát végzett el. A két utóbbit ki­tűnő eredménnyel fejezte be. A vas-edény boltnak három éve vezetője. Éves forgalmuk mintegy harmincmillió forint, de többre is rúghatna, ha a keresettebb árukból képesek volnának többet beszerezni. Jelenleg is hiánycikként sorol­ja a radiátort, a bojlert, a für­dőkádat, a horganyzott és a fekete csöveket, valamint a gáztűzhelyt és a gázkonvekto­rokat. ö is tudja, hogy Gödöl­lőn nagyarányú gázszerelési bekötési munkák folynak, egy­más után alakulnak a társu­lások, s közben azt kell mon­dani a vásárlóknak, hogy nincs. Telephelyük, itt a Petőfi ut­ca elején, elég kicsi, vagonnyi árut ők bizony nem tudnak fogadni, pedig a nagykereske­delmi vállalatok igen sokszor csak nagy tételben akarnak szállítani olykor. Például a betonacél áruk tonnás köt.e- gekben érkeznek. A gépkocsin kell szétszabdalni, hogy le tud­ják emelni arról, még szeren­cse, hogy a nagykernél daru emeli fel. Itt két nő és három férfi dolgozik, s van egy nyugdíjasuk is. Kis kö­zösségük szocialista brigádban dolgozik, igyekszik munkáját összehangolni. A Dózsa György nevét viselő brigádban frissen, egészen új segédlevéllel érke­zett hozzájuk az Aszódon ta­nult és szakvizsgáját nemrég letett ikladi Braun László ke­reskedő segéd. Kerestem a nyugdíjas mun­katársat, Gáli Gyulát is, aki korábban volt a vas-edény bolt üzletvezetője. Gyula bá­csi az árubeszerző, az ő szak­mai tudása, rátermettsége nél­kül nem is tudjuk, mi lenne a bolttal, most is Szegeden van áruért, mondja Őrsiné. Az üz­let régi dolgozója még Bükkös Vilmosné. aki 30 éve pénztá­ros, megbízható, rendes kollégájuk. Búcsúzáskor megkérem Őr­sinét, mondjon el valamilyen jó történetet, amely munkájá­val kapcsolatos. — Régen történt, még a Dó­zsa György úti műszaki bolt ban, amikor még egészen fia tál voltam. Egy reggel bejött egy idősebb férfi, s azt kér dezte, van-e bikához orrkari ka? Van, kérem, válaszoltam és azt kérdeztem hirtelen hogy kinek is kell. Én ugyan­is arra gondoltam, hátha téesznek vinné, és akkor majd közületi blokk is szükséges. A sógoromnak kell egy darab mondta az Illető Ám a bol tunkban sokan tartózkodtak és jó néhánvan elkezdtek ne vetni. Nem tudtam hirtelen min nevetnek, de aztán leesett a tantusz és én is jóízűt ka­cagtam. Hát így jártam a bi­ka orrkarikájával. Csiba József Szerencsére vereség nem lett a dologból, ez azonban nem raj­tunk múlott, mert a héviz- györkiek tizenegyest is hibáz­tak. Az ehhez hasonló játék­nak az új bajnoki évben nem szabad előfordulnia! — Milyen volt a felkészülés? — Hetente kétszer gyako­roltunk. Az előkészületi mér­kőzéseken igen sok hasznos tapasztalatot sikerült össze­gyűjtenünk. Tény azonban, hogy az edzésekre csak ritkán sikerül minden játékosnak el­jönnie. Sokan és sokszor hiá­nyoznak munkahelyi elfog­laltságuk miatt. Molnár Györgynek ez lesz a harmadik bajnoksága a dá­nyi csapatnál. Hogy érzi ma­gát? — Igazán nagyon jól. Kap­csolatom a játékosokkal és a tsz Vt_2tőségével kivá.ónak nevezhető. A sportkör veze­tése nekem és a csapatnak is megad minden támogatást. Nagvon sok barátom van már Dányban. — Irányításával a csapat az első évben bronzérmet, a másodikban ezüstöt szerzett. Reméljük, a sorozat folytató­dik és arany következik. — Bár így lenne! Szeretném kérni a szurkolók támogatá­sát. A csapat tagjai nevében is ígérem, hogy sportszerűen vesszük majd tudomásul a játékvezetők döntéseit. Erre kírjük a szurkolókat is. Az legyen a -,özös célunk, hogy segítsük a bírók munkáját. Meggyőződésem, hogy ez a csapat javára válik rrajd. — Az elmúlt bajnokságban otthonában győzték le a Pilis csapatát 3-2-re. Az első mér­kőzésükön Pilisre 1átonatnak. Milyen eredményt vár? — Pontot vagy pontokat szeretnénk elhozni. Győzel­münk önbizalmat adhatna a további sikeres folytatáshoz. Sződi Sándor Győztes a HTÜ Alkotmány Kupa Augusztus 20-án lejátszot­ták a városi kispályás labda­rúgó Alkotmány Kupa döntő mérkőzését. Ezen a HTÜ és a Ganz Szb csapata mérkőzött. A rendes játékidő 2-2-es dön­tetlennel ért véget, ezután a HTÜ hétméteres-rúgásokkal nyert. A huszonnyolc csapat rész­vételével augusztus eleje óta zajló mérkőzéssorozatra 28 csapat nevezett, így tehát mintegy kétszázötven-három­száz embert mozgatott meg az akció, a mérkőzéseket eseten­ként százötven-kétszáz szur­koló nézte végig. Az Alkotmány Kupa vég­eredménye tehát: 1. HTÜ, 2. Ganz Szb., 3. Lőrinci SE, 4. Gelka. A helyezetteknek járó elismeréseket a városi alkot­mánynapi ünnepségen adták át a rendezők: a Hazafias Nénfront városi bizottsága, a ’•’áros! sportfelügyelőség, a szakszervezetek városi szak- mavgwj bizottsága, a járási, illetve a városi KTSZ-bizott- ság és a GSC képviselői. A nap programja Augusztus 23-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Karikatúra-kiállítás: a XX. század a ka "raturisták sze­mével a galériában, megte­kinthető 15—19 óráig. Tanulmányok Ádámról és Éváról, Fábián Annamária fo- ‘ókiállítása az emeleti galé­rián, megtekinthető 16—20 óráig. Bemutatkoznak a gödöllői tárás mezőgazdasági üzemei, megtekinthető 10—20 óráig. Takács Erzsébet SZOT-díjas szobrászművész kiállítása, megtekinthető 10—20 óráig. Ser'ff az élttől. Színes olas kalandfilm, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0I3S—1957 (Gödöllői Hirla iányi Tsz SK Megismételni a tavalyi eredményt Huszonöt éve a pályán A legrosszabb nemet mondani

Next

/
Thumbnails
Contents