Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
fttr irrerer 6 1983. AUGUSZTUS 3., SZERDA TANÁCSOK Más a végrendelet és más az öröklési szerződés Az elidegenítési és terhelési tilalmat haladéktalanul be keli jelenteni ft Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halála esetére nem rendelkezhet. Olvasónk arról panaszkodik, hogy nagybátyjával öröklési szerződést kötött, amely szerint, annak halála után az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra máj d. bej egyezheti tulajdonjogát az ingatlanr nyilvántartásba. Olvasónk azonban elmulasztotta bejegyeztetni javára a telekkönyvbe az elidegenítési és terhelési tilalmat. A nagybácsi halála után pedig kiderült, hogy az idős ember eladta aZ örök- .lési szerződéssel lekötött ingatlant. Másik olvasónknak hasonló a problémája, azzal a különbséggel, hogy az örökhagyó annak ellenére, hogy öröklési szerződéssel vagyonának egy részét lekötött?, végrendeletében egy másik személyt nevezett meg örökösként. Mindkét olvasónk azt kérdezi, megtehette-e ezt az örökhagyó? Azt is kérdezik, van-e különbség az öröklési szerződés és a végrendelet között? Látszólag olvasóink két kérdést tettek fel. A kérdés feltevése egyszerűnek látszik, két igennel is meg lehetne válaszolni. Még pedig úgy, hogy a végrendelet és az öröklési szerződés között, igen, van különbség. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlant az örökhagyó életében akkor adhatja el, ha as jóhiszemű harmadik személy ellenezték fejében szerzi meg. A szerző fél jóhiszemű, ha az ingatlan-nyilvántartásban az elidegenítési és terhelési tilalmat nem jegyezték be. Ezt olvasónknak kellett volna kérni, és erre vonatkozóan. az öröklési szerződésben is ki kellett volna térniük. Kétségtelen azonban, hogy az az alapvető rendelkezés: az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Ezért kell bejegyezni az elidegenítési tilalmat a telekkönyvbe, mert a telekkönyv — ma már ingatlan-nyilvántartásnak nevezik — olyan közhitelű bejegyzést tartalmazó okirat, amelyben jelen esetben a szerző fél is joggal megbízhatott, mert. hiszen elidegenítési tilalmat a telekkönyvben nem talált bejegyzésre, ennélfogva jóhiszemű szerző félnek tekinthető. Az öröklési szerződés a végrendelettől abban különbözik, hogy amíg ez utóbbi az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata, egyoldalú jogügylet, addig az öröklési szerződés az örökhagyó és-az örökös egybehangzó akaratnyilvánításából álló szerződés, tehát kétoldalú jogügylet. További különbség, hogy míg a végrendeleti juttatás — a meghagyás teljesítéséhez kötött részesítéstől eltekintve — nincs ellenszolgáltatáshoz kötve, addig az öröklési szerződésben az örökhagyó a másik felet tartás vagy életjáradék fejében teszi örökösévé. S'még egy különbség, hogy a végrendelet bármikor visz- szavonható, az öröklési szerződésben az eltartót prökösévé tevő rendelkezését azonban az örökhagyó egyoldalúan rendszerint nem vonhatja vissza. & Mikor van heiye ági öröklésnek, és melyek azok az esetek, amelyekre az ági öröklés szabályai nem terjednek ki? 'Vitathatatlanul ági vagyont képezett olvasónknak az az ingatlana, amelyet az egész ségügyi szervek kisajátítottak, és az ingatlanért a< forgalmi értéknek megfelelően kártalanították a tulajdonosokat. Olvasónk, aki akkor már házas volt, a kártalanítási ösz- szegen házingatlant vásárolt, amelybe férjével együtt beköltözött. Olvasónk nem akar végrendeletet készíteni, úgy érzi, ez nem jó hatással lenne reá, viszont azt sem szeretné, hogy a több mint 10 éve vele együttélő házastársa csupán haszon- élvezetet örököljön, az ingatlan tulajdonjogát pedig testvérei. Olvasónknak nem kell nyugtalankodnia. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálai;or már nincs meg, de az ági vagyontárgy értékén vásárolt ingatlanra sem. Olvasónknak — mint írja — nincs leszármazója, az első házasságából sem. Ha leszármazó nincs és olvasónk később sem fog már harmadik személyre esetleg végrendelkezni, akkor a házastársa örököl. Ha mégis végrendelkezne, akkor pedig kötelesrész illetné meg a házastársat, amely a- törvényes örökrész fele, egész ház esetében tehát ez utóbbinak örököse len-ne férje, a másik részre pedig özvegyi jogon holtig tartó haszonélvezet illetné meg. Hitelfeltételek tatarozásra, korszerűsítésre Nemcsak új lakás építéséhez Az Országos Takarék- pénztár széles körű felvilágosító munkájának eredményeként az építkezni kívánók többsége jól tájékozott arról, milyen feltételekkel, milyen kölcsönöket vehet igénybe új lakás létesítéséhez. Viszonylag kevesep tudják azonban — s ebből sók félreértés adódik —, melyek azok a lehetőségek, amikor lakásépítésen kívül is igényelhető építési hitel. Az új lakásépítésen kívül az OTP kölcsönnel támogathatja a lakóházak, lakások felújítását, tatarozását, műszaki megosztását, kisebb lakások összevonását, lakásokhoz toldalék építését. Ugyancsak építési hitel nyújtható korábban nem lakás célját szolgáló helyiségek lakhatóvá tételére, lakóépületek korszerűsítésére és közművesítésére, utólagos hő- szigetelésre, meghatározott fűtési módokra való átállásra, valamint a földgázenergia hasznosításával összefüggő közművesítésre. Mindezekre az OTP a tulajdonosoknak, illetve bérlőknek a költségek 70 százalékáig 3 százalékos kamat mellett, 15 éves lejáratra ad kölcsönt. A hitel nem lehet több 100 ezer forintnál, s az építkezésnél a saját tőkének a költségek legalább 30 százalékát kell fedeznie. A kedvezményes kölcsönön felül — ha az építtető jövedelmi viszonyai és az építési költség indokolja — bankkölcsön is felvehető, ennek évi kamata azonban 8 százalék, s visszafizetési ideje legfeljebb 10 év. Külön szabályok vannak arra, ha a már meglevő hosszú lejáratú kölcsön mellett kívánnak ugyanarra az ingatlanra igénybe venni felújítási, vagy egyéb hitelt. Ilyen esetekben az első kölcsönből visszatör- lesztett összeget adja az OTP kedvezményes kamat mellett, s az efeletti részt — az építési költség 70 százalékáig — bankkölcsönben. Előfordul, hogy a felsorolt munkálatok közül a lakások bérlői, vagy tulajdonosai többet végeztetnek el egyszerre. Ha például egy lakásban, épületben a felújítással egy időben végeznek utólagos hőszigetelést, vagy energiatakarékossági szempontból elfogadható fűtéskorszerűsítést, a kedvezményes kölcsön összegének felső határa 150 ezer forintJshet, az építési költség 70 százalékán belül. Arra vonatkozóan, hogy mi fogadható el megfelelő utólagos hőszigetelésnek, az Épí-' tésiigyi Tájékoztatási Központ által kiadott műszaki ágazati irányelv tartalmaz különböző műszaki megoldásokat. Az energiatakarékos fűtési módokról az Ipari Minisztérium múlt évben megjelent közle- ményp ad eligazítást, s ez főként az olaj és a koksz gázzal, valamint szénnel való helyettesítését jelöli meg. Szövetkezeti, vagy hatlakásosnál nagyobb társasházban levő lakások felújításához az OTP csak akkor ad kölcsönt, I Ti ft NAP B E NDELE flnirö L ms foglalkoztatásáról 9/1983. MM. szám alatt rendelet jelent meg. Az1 érdeklődők az említett jogszabályt a Művelődési Közlöny július 27-i számában is olvashatják. A gazdálkodó szervezetek újítási és találmányi munkájának továbbfejlesztéséről 7001/1983. (Sz. K. 6.) OTH— SZOT szám alatt; együttes irányelv jelent meg a Művelődési Közlöny előbb említett 14. számában! A Nehézipari Műszaki Egyetemen állam- és jogtudományi kar létesítéséről rendelkezett a Minisztertanács az 1028/1983. MTH. számú határozatában (Magyar Közlöny 31. sz.) A magánkereskedők éralkalmazásának egyes kérdéseiről a Kereskedelmi Értesítő 18. számában jelent meg állás- foglalás. A tanuló ifjúság szorgalmi időben történő nevelési célú ha a szövetkezet, illetve a társasház közössége felújítási alapot képzett. Ha e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a közös tulajdonban levő épületrészek és az épületben levő lakások felújításához az OTP csak 6 százalékos kamatozású hitelt ad. Tanulmányi szerződés A vállalatot is kötelezi Az egyik vidéki nagyvállalat esti egyetemre járó joghallgató tisztviselőjével tanulmányi szerződést kötött. Ebben a munkaidő-kedvezmény tartamára átlagkeresetét biztosította, a beiratkozási, valamint a tandíj fizetését vállalta. Arra is kötelezte magát, ha a fiatalember tanulmányait befejezi, diplomájának megfelelő munkakörben foglalkoztatja! A tisztviselő viszont kötelezte magát, hogy az egyetem elvégzése után két évig a munkaviszonyát nem szünteti meg. A joghallgató megszerezte diplomáját s bár fizetését kétszáz forinttal emelték, változatlanul korábbi munkakörében kellett dolgoznia. Ezt sérelmesnek találta, felmondott és más vállalatnál, mint jogi előadó helyezkedett el. Volt munkaadója viszont a tanulmányi támogatás összegének visszafizetésére kötelezte. A határozat alóli mentesítésért a fiatalember a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mindkét helyen elutasították. Törvényességi .óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely nemcsak a munkaügyi bíróság ítéletét, hanem a vállalatnak a visszafizetésre történő felszólítását is hatálytalanította. A döntés indokolása rámutat arra, hogy a tisztviselő azért mondott fel, mért nem képzettségének megfelelő beosztásban foglalkoztatták. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja: a munkáltatónak a tanulmányi szerződésben vállalnia kell, hogy dolgozóját a megszerzett képzettsége szerinti munkakörbe helyezi, A magasabb képesítést nyertek csak abban az esetben értékesíthetik a tanulmányaikkal szerzett szakmai felkészültségüket, ha erre módot nyújtó munkakörben dolgoznak. Az a beosztás azonban, amelyben a tisztviselőt foglalkoztatták, semmiképpen sem adott lehetőséget. Annak ellenére, hogy a vállalat igazgatója ennek a munkakörnek a betöltésére lehetőleg felső fokú végzettséget írt elő, ez nem jelenti azt, hogy a munkakör a fiatalember végzettségének megfelelő volt. A tisztviselő, tehát nem szegte meg a tanulmányi szerződésben foglaltakat, ezért a neki folyósított összeget sem visszafizetnie. kell Tragédia az iskolában Ki felel a balesetért? » Az egyik nagyközség I. számú általános iskolájának elsS osz- j tályos tanulói, a tanító felügyelete alatt, az Iskola étkezdéjébe / mentek. Három gyereknek nem jutott hely az asztalnál, s bár meghagyták nekik, hogy maradjanak a teremben, kimentek az épület elé. Szemközt van a II. számú általános iskola udvara, ahol a nevelő felügyelete alatt kisdiákok sorakoztak. Közülük az egyik első osztályos kivált a csoportból, és kövelset dobált az utcára. Egy kődarab eltalálta a három várakozó gyermek egyikének bal szemét, és olyan súlyosan sértette meg, hogy azt el kellett távolítani. Ennek következtében a gyerek munkaképessége véglegesen harminc százalékkal csökkent. A tragikus sorsú kisfiú szülei útján, a községi tanács, valamint a ^szerencsétlenséget pkezó gyerek anyja ellen háromszázezer forint nem vagyoni kár megfizetéséért pert indított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy sem a felügyeletet ellátó iskola, sem a szülők részéről nem történt olyan mulasztás ami kártérítő felelősségüket megállapítaná. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más .álláspontra helyezkedett. A döntést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határosat hozatalára kötelezte. — Akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos, az nem vonható felelősségre. Helyette gondozója felel, kivéve ha bizonyítja, hogy ennek ellátásában az elvárható módon járt el — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A balesetkor a szerencsétlenül járt kisfiú felügyeletét az I. sz.. a kövekkel dobálozóét a II. sz. iskola látta el. Ebből következik, hogy a kárigénnyel velük szemben lehet fellépni, de csak akkor, ha jogképes jogi személyek, vagyis a községi tanács vb önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel őket. Igenlő esetben csak ők, amennyiben azonban ilyen felhatalmazást nem kaptak, akikor a községi tanács perelhető. — A baleset az iskolában történt, amikor a napközi otthonos gyerekek ebédelték, vagyis felügyeletüket az iskola látta el. Tehát a felelősség alól az iskoláknak kell' kimenteniük magukat és bizonyítani, hogy nem terheli őket mulasztás — hangzik tovább a végzés. Figyelembe kell venni azonban, hogy az általános iskolai rendtartás értelmében napiközi otthonos Csoportokban legalább húsz, de legfeljebb negyven gyermek lehet. Az I. sz. iskolában azonban negyvenöt tanuló felügyeletét bízták egy nevelőre. Ezért meg kell állapítani, miért nem tettek eleget a rendtartásban foglaltaknak, és az ebédeltetés miként történt. Azt is vizsgálni kell, hogy a baleset idején a II. sz. iskola udvarán hány gyemnek tartózkodott és hány nevelő vigyázott rájuk. Az iskola ugyanis akkor is megszegi kötelességét, ha a felügyelet érdekében megfelelő számú nevelőről nem gondoskodik. Vl Z E K P A RT JÁN _HORGÁSZBOTTAL P. \ türelem halat terem Furcsa látvány: sninília nem is a horgászszezon derekán tartanánk. Egyik-másik vizünk partja olyan üres, csendes napközben, hogy vélhetnénk, minden környékbeli halvadász sutba vágta & felszerelését. Hallani is itt— ott a bosszúsan pakolóktói a fogadkozást: „ide sem jövök egyhamar, nincs ebben a vízben hal, ezért fizessek?” , Hái bizony egy-egy túra alkalmával mi is több lapos szakot láttunk, mint ragyogó arcú horgászt. Csak a gy erekek meg a koros higgadt nyugdíjasok ültek kitartóan a botjaik mellett, vagy a ringó csónakban. És a, fiatalos szenvedély meg a rutinos ravaszság általában meg is hozta a maga gyümölcsét... Nem szabad tehát feladni. Aki pedig arra számit, hogy a halak is az ö cgv-két hétnyi szabadságára várnak tömeges öngyilkossággal, jobb, ha a piacon kezdi U horgásznapöí. Szárazság Komolyabbra fordítva a szót: bizonyos, hogy a hosz- szú hetek, hónapok óta tartó szárazság legalább annyira megviseli kisebb horgászvizeinket, mint a mezőgazdaságban az egyes növényi kultúrákat. Ahol nincs biztosítva a természetes vízcserélődés, ott bizony a helyi vezetőknek nagyon ügyelniük kell a legkisebb változásra is. Sok olyan kis tavunk van — Nagykőrösön, Gyomron, Cegléden és másutt —, ahol bizonyos szinten túl csak mesterségesen tartható fenn az egészséges biológiai egyensúly. . Erre sokféle — igaz, nem olcsó — megoldás kínálkozik, a lényeg a gyorsaság, a tervszerűség. Sok száz 'horgásztársunk szórakozásáról, pihenés-érői s — végsősoron — pénzéről van sző. Tóvédők Nagykőrösön, az öt éve alakult Kinizsi Horgászegyesület házatáján is elterjedt a hír, hogy a nagy aszály miatt kiapad a tó. Szerencsére — tudósítónk tapasztalata szerint — ez az állítás túlzottnak bizonyult, de a helyzet mégis aggasztó. A ló égyik végén már olyan alacsony a víz, hogy az csak pocsolyának nevezhető, s beljebb, a fenéken is vastagon terjeng az iszap. Két ifihorgász — Szentpéteri György és Simon György — elmondta, hogy tapasztaltak már hal- pusztulást is. Több amur tetemét halászták ki csónakkal. Az egyesület vezetősége azonban igyekszik minden lehetségest megtenni a tó védelméért, megmentéséért. A víz frissítése érdekében a parton kutakat fúrnak, s azokból pótolják a hiányt. Egy szélmotcros kút már működik, a másodiktól lerakták a tóba vezető csöveket, s készül a harmadik kút is. Remélhetőleg az őszi telepítés idejére mér teljesen megújul, regenerálódik a tó vize. Tanya épül A Manor és Vidéke HE tagjainak- — bár gazdag zsákmánnyal ők sem dicsekedhetnek mostanában — szerencsére nincsenek a1 nagykőrösiekéhez hasonló gondjaik. Vizükéit, a Gombai-tavat, patak táplálja, s több forrás található a mederben, illetve a félig elkészült ivadáknevelőben is. A közelmúltban kezdték el egy horgásztanya helyének előkészítését, és a hírek szerint új helyre költözik az egyesületi iroda is. Némi aggodalomra gz ad okot az egyesület tagjainak körében, hogy a Tápió—Hajtó Vízgazdálkodási Társulat a közeljövőben megkezdi a völgyzáró gáton levő zsilip javítását, s nem tudni, menynyi vizet kell emiatt leengedni a tóból. Verseny volt A nagy meleg, a gyenge fogási eredmények ellenére az egyesületek többségében nem szünetelnek a közös programok. A hét végén például a Várnosmikola és Környéke Sporthorgász Egyesület rendezett halfogó versenyt a fürdőnél felnőtt és ifjúsági tagjai részére. Az eredményekről lapzártáig nem kaptunk hírt. Gerjétől a Tiszáig „A vizek világával kapcsolatos első -kép: négyéves voltam, és szülőfalumban, Irsán nagyapával a fulyóig sétáltunk. A folyó csak nekem volt folyó, a felnőtteknek a falu melletti réten kanyargó, Gerje nevű patak, 30—40 centiméternyi mélységű tiszta vízzel. Két partja neíelejcserdo. Megálltunk az öreghídon. Észrevettem a felszín alatt úszkáló halacskákat. A csukát csak akkor, amikor közéjük vágott és kishallal a,szájában leparkolt egy faág árnyékában.” Az idézett sorok egy Pest megyei születésű szerző, Zabos Géza könyvéből valók. A ceglédi érettségi után ő ugyan messzire került, de máig megőrizte az első képek emlékét, a gerjei rostás halászatok élményét. A Tisza mellett él, s könyvének nem véletlenül ez a címe: Horgászoknak a Tiszáról. Alig több, mint kétszáz oldalon persze nem lehet mindent leírni, olyan hatalmas s halban még annyira gazdag horgászvízről sem, mint a szőke folyó, de a szerző stílusa, egyénisége feledteti, hogy írott szöveget olvasunk. Mintha egy rutinos tiszai horgász széles ladikjában csorognánk lefelé," s csöndesen peregne a szó. . . Zabos Géza könyvének ott a helye minden sporttársunk könyvespolcán, Furncz Zoltán Vereszki János A Ráckevei-Duna-ágon érdemes próbálkozni. A két koros sporttárs zsákmánya két süllő Erdüsi Agnes felvétele
