Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
1983. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK 3-'.: • . A kétéltű harci járművek a parancsnok , rádiós vezé nyszavaira ereszkednek két az oszlopban. a vízbe és foglalják el helyü- Erdösi Agnes felvétele A honvédelmi m$m készülnek Földön, vízen, levegőben Minden esztendőben sok ezer ember figyeli a Parlamenttel szemközti Duna-partón a budapesti honvédelmi nap színpompás vízi és légi parádéját augusztus 20-án. A televíziókészülékek előtt pedig milliók nézik a katonák és az MHSZ sportolóinak bravúros bemutatóját. Minden pontosan, könnyedén megy, s így van ez jól. Arról azonban, hogy a parádét mennyi munka, kemény gyakorlás előzi meg, keveset tudunk. Ebből kaptunk ízelítőt a korányi révnél felkészülő flottillától, és a dunakeszi MHSZ-reptéren gyakorlatozó sárkányrepülőktől. A részvétel - dicsőség A révnél a környéken nyaralók érdeklődése közepette zajlott az első időmérő próba. A gyakorlatot megtekintette Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg kiképzési főfelügyelője. — Azokat a katonákat, akik most a páncélos szállító harci járműveken ülnek, az ország több helyőrségéből, a legjobbak közül választottuk ki — magyarázza Dómján Károly alezredes, a Vízieket felkészítők egyike. — Július közepe óta edzenek a feladatra, ez magában foglalta például a fiúk úszástudásának ellenőrzését és az összes biztonsági rendszabály ismeretének fel- frissítését. A honvédelmi napon való részvétel megtiszteltetés, s hogy a szabad délutánok is emlékezetesek maradjanak, múzeum-, mozi- és színházlátogatásokat szervezünk a fiúknak. Előre rajzolva Közben a kétéltű járművek felsorakoznak a Duna-parton és Hadarits Imre alezredesnek, a díszegység parancsnokának rádión elhangzó vezényszavaira a gépek méltóságteljesen a vízbe ereszkednek, A. vezérhajó utolsóként indul, miközben pgy-egy mondattal iránymódosításra figyelmezteti a járműveket, amelyek kettős oszlopban harminc méterenként követik egymást. A parton bevetésre készen áll a csörlős kocsi és a műszaki javító egység is, a feladat végrehajtása azonban eddig nem ad módot, hogy tudásukat csillogtassák. Végül a parancsnoki jármű is követi a többit, miközben fordulást vezényel Hadarits alezredes, s így az oszlopok élére áll. Az irányváltoztatásnál egy percnyi időre megbomlik a szép alakzat, az egyik jármű ugyanis műszaki hiba miatt nem tudja bevenni a kanyart. A csörlőre azonban nincs szükség, a kétéltű képzett személyzete, másodpercek alatt kijavítja a gépet és hamar behozzák a lemaradást is. Újabb vezényszavakra indul a de- szantosok két lánctalpasa, s a harci járművek közé sorolnak. A feladat végrehajtása olyan pontos, mintha az útirány a vízre lenne rajzolva. Helikopterek és az MHSZ vitorlázógépei vontató sportrepülőt húznak el felettünk. A dunakeszi reptéren is kezdetét vette a próba. A sárkányoké az ég Mire odaértünk, a gépek leszálltak, s éppen a kecses vitorlázórepülőket vontatták a hangárokba. Nagy a készülődés viszont a sárkányrepülősök között, öt motoros szerkezet körül sürögnek-forognak a szerelők. Az utolsó csavarig, eresztékig átvizsgálják a törékenynek tűnő sárkányokat. Csak ezután látnak hozzá a motorok járatásához. Néhány perc múltán már meredeken emelkednek felfelé a színes szárnyú szerkezetek. Néhány órára övék a légtér, de csak addig, amíg a reggeli gyakorlatban részt vevő repülősök pihenőt tartanak... M. K. Megdőlt az iFUTT-orekord Jó reklám egy igaz történet t> Mint arról lapunkban beszámoltunk, kedden 400 híján 2 ezer ^ fiatal részvételével Verőcemaroson az Express-táborban meg- í kezdődött az egyetemisták és főiskolások 8. országos turisztikai V. találkozója. Bár az előző napi ismerkedési est az éjszakába nyúlt, ennek nyomait mégsem lehetett felfedezni a verőcemarosi Express ifjúsági tábor lakóin. Igaz, a hangszórókból elementáris erővel feltörő ébresztő nem is hagyott semmi esélyt a továbbszunyóká- lásra. A házigazda Pest megyei fiatalok valamennyien aggódva fürkészték az égboltot, mert igyekeztek ugyan mindenről gondoskodni, de az időjárás alakulásába érthetően nem szólhattak bele. Szerencsére az eső nem eredt el, de a felhők baljósán gyülekeztek. — Már hétfő óta itt vagyunk, hogy segítségére le hessünk a találkozó résztve vőinek — mondta Gunter Árpád, aki több társával egvüt* Gödöllőről, az ATE-ről érkezett. Kijelöltük a sportpályákat, kifeszítettük a hálókat, előre bejártuk, feltérképeztük az éjszakai túra útvo nalait. A különböző versenyek bírái is közülünk kerülnek ki. — Aki egyszer megízleli az EFOTT hangulatát, az visz- szatér legközelebb is — kapcsolódik a beszélgetésbe Rith Norbert. — Csak meséljük a sztorikat az egyetemen, és ez felér a legjobb reklámmal is, minden évben többen jönnek. Igaz, amúgy is sok híve van a sportnak, a turisztikának, külön szakosztályok is működnek. Ezúttal csak azt sajnáljuk, hogy nem versenyzőként, hanem szervezőként vagyunk itt. Azért igyekszünk kárpótolni magunkat, a végén kihívjuk valamennyi sportág győzteseit egy kis erőfelmérésre. Kovács Ágnes — mint mondja — éppen két csíráz- tatási kísérlet között szabadult el egy délutánra, de már siet is vissza az egyetemre. A kémia tanszéken készíti dip- ‘omamunkáját; az idő kevés, i kísérlet viszont sok. Ha neki mennie is kellett, a találkozó többi résztvevői természetesen maradtak, sőt tegnap újabb csoportok érkeztek Még éppen elérték a sport- versenyek kezdetét. Valamennyi pálya benépesült, s kora reggel útnak indultak Királyrétre a tájékozódási futók is. Este 10-kor pedig, már az éjszakai túra résztvevői gyülekeztek. Gyorsan peregtek egymás után — sőt nemegyszer párhuzamosan — az egyéb programok is. Nagy sikert aratott a Jeszenszky jazzbalett bemutatója és az ellesett lépéseket sokan már az esti diszkó alkalmával gyakorolhatták. Jóllehet az ifjúsági találkozónak még koránt sincs vége, annyi bizonyos, hogy egy rekordot máris megdöntötték itt: több mint 1600 résztvevő érkezett az ország minden Iájáról és erre az EFOTT-ok történetében még nem volt példa... Kövess László Napjainkban is időszerű Körültekintéssel, felelősséggel A szocialista építés egyre bonyolultabb és egyre nagyobb hozzáértést, ügyszeretet kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy a káder- munkát az elöltünk álló követelményekhez igazítsuk, fejlesszük. A kádermunka a párt- politika érvényesítésének alapvető eszköze, színvonala lényegében a párt vezető, irányító szerepének szilárdságát, érvényesülését jelenti. Különösen olyan körülmények között, amikor ez a vezető szerep nem direkt, hanem elvi és közvetett módon, nagymértékben káderek cselekedetein keresztül realizálódik. Indokolttá teszik a kádermunka áttekintését a különböző hibák is. Ez utóbbiakra utalt a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozata, amikor átfogóan áttekintette a témát. Az állásfoglalás óta csaknem tíz év telt el, a hibákra vonatkozó megállapítás azonban napjainkban is időszerű. A határozat nyomán született intézkedések hatására Pest megyében tervszerűbbé és tu- datosabbá vált a káderpolitikai tevékenység, az alapelveknek a gyakorlatban való érvényesítése és a végrehajtás folyamatos ellenőrzése. Tapasztalataink szerint a megye káderállománya összességében megfelel a növekvő követelményeknek. A vezetők döntő többsége társadalmi rendszerünk szilárd híve, meggyőződéssel végzi munkáját, hajtja végre a párt politikáját. Legtöbbjük politikai műveltsége, látóköre megfelel a követelményeknek. A káderállomány bázisát az egyetemet és főiskolát végzett szakemberek alkotják. Nagy részük irányító munkájában a demokratikus vezetői stílus érvényesül. A vezetőkre a stabilitás jellemző. A gyakorlat tükrözi azt az elvet, hogy harmonikusan dolgozzék együtt az irányítók idősebb, tapasztalt és fiatal nemzedéke. Például a megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó ipari vállalatok vezetőinek 61 százaléka öt évnél hosszabb ideje tölti be funkcióját. Megítélésünk szerint a kádermunkának megfelelő rangja van a pártszervek, alapszervezetek általános politikai tevékenységében. A választott testületek — különböző jellegű határozatok végrehajtásának ellenőrzésekor — nem mulasztják el mérlegelni, minősíteni a kérdésben érintett vezetői kollektíva munkáját, a hármas követelmény alapján. Éberen ügyelnek arra, hogy a megyében kulcs- fontosságú állami, gazdasági, társadalmi vezető posztokra — testületi döntés vagy véleményezés alapján — olyan vezetők kerüljenek, akik elvi szilárdságuk, gazdag vezetői tapasztalatuk alapján képesek az általuk irányított területen a munkásosztály hatalmának erősítésére. Ez nem jeienti azt, hogy a pártszervek bizalmatlanok lennének a párton kívüli vezetőkkel szemben. Erre utal, hogy a gazdasági, államigazgatási, kulturális, oktatás, egészségügyi, a társadalmi és tömegszervezeti vezetők 76 százaléka tagja a pártnak. Tehát a vezetők jelentős része párton kívüli. Az utóbbi három évben a megyei pártvégrehajtóbizottság tizenhárom alkalommal foglalkozott a határozat végrehajtásának egy- egy részterületével. Például a tanácsi ipar káderhelyzetével, a budai járási pártbizottság jelentésével az 1973. november 28-i határozat végrehajtásáról a hatáskörrel rendelkező párt- bizottságok területén. A megyei' párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta az állami ipar területén a hatáskörbe tartozó káderek képzéséről és továbbképzéséről szóló jelentést Vác város előterjesztésében, a nagykátai és ceglédi járási pártbizottságoknál a mezőgazdasági üzemekben ellenőrizte a határozat végrehajtását. A napirendek megválasztásának e módja alkalmat adott a megyei párttestületnek arra, hogy sokoldalúan ellenőrizze a végrehajtásért felelős alsóbb pártszervek munkáját, konkrét és differenciált segítséget adjon — egy-egy területen — a káder- és személyzeti munka továbbfej lesztéséhez. A pártszervek káderhatásköri rendje, az alapszervezetek véleményezési joga a megyében bevált. Az évek során a megyei pártbizottság és az alsóbb szintű pártszervek hatásköri listája több esetben .módosult, illetve egyes hatáskörök leadásával növekedett az utóbbiak szerepe és felelőssége a kádermunkában. A döntési jogkörrel rendelkező pártszervek hatásköri listáin 1974-ben 6500 vezető beosztás szerepelt, jelenleg 6200 vezető beosztás van párthatáskörben: 1974-ben mintegy 7000 beosztás volt az alapszervezetek véleményezési listáin, jelenleg 15 ezer 520 beosztás szerepel. Ezt a tendenciát jónak tartjuk. Ezzel együtt megyei átlagban az alapszervezetek véleményezési listáján 10—12 funkció szerepel, amit ugyancsak nem tartunk túlzottnak. A Központi Bizottság határozata a kádermunka fejlesztésében egyik legfontosabb feladatnak tartja 02 utánpótlás tervszerűbbé, szervezettebbé tételét. Ennek érdekében kötelezte a megyei, városi jogú pártbizottságokat, országos jellegű állami, gazdasági és szövetkezeti szerveket, hogy rendszeresítsék az öt évre szóló káderutánpótlási és képzési terveket. Minden kezdeményezésünk azt a célt szolgálja, hogy szervezetté tegyük a tehetséges, a vezetői munkára alkalmas személyek kiválasztását, képzését, felkészítését irányító funkció betöltésére mindenekelőtt a munkások, a nők és a fiatalok körében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a káderutánpótlási tervek ezt figyelembe veszik. A hatáskört gyakorló pártszervek és a nagy tapasztalattal rendelkező gazdasági vezetők teljesítik alapvető káderpolitikai feladatukat, kinevelik'a megfelelő utódokat, örvendetes, hogy a megyében az utóbbi öt év alatt az ezer vezetői munkakörbe 52 százalék belső előléptetés útján, míg 29 százalék más vállalattól, szövetkezettől vagy intézménytől, 15 százalék huzamosabb párt- és állami vagy társadalmi funkció után került önálló vezetői beosztásba. Természetesen ezek a cserék és kiválasztások még nem problémamentesek. Tapasztalható, hogy az illetékes pártszervek, vezetők nem eléggé ismerik a kört, amelyből a legmegfelelőbb személy vezető funkcióba kerülhet. Előfordul, hogy azért nem esik a választás a saját kádertartalékra, a helyettesre, mert annak a gyengéit is ismerik. Ezért idegenből hoznak kádert, akit csak minősítés, sokszor nem őszinte információ alapján választanak ki. Feltétlen indokolt, hogy a párt- alapszervezetek, a vezetői alsóbb szint is bátrabban hívja fel a figyelmet a számításba vehető tehetséges káderekre. Találkoztunk olyan esettel is, hogy a jó, alkalmas helyetteseket, a jó munkaerőt „elrejtették”, igyekeztek eltitkolni az első számú vezetők, mert nekik is szükségük volt a tehetséges emberekre. Az intenzívebb foglalkozást a káderutánpótlás kérdésével a megyében az is indokolja, hogy a hagyományosan sok lányt és asz- szonyt foglalkoztató iparágakban (könnyűipar, konzervipar) a vezető káderáilomány- ban aránytalanul kevés a nő. A Nagykőrösi Konzervgyárban például emelkedett ugyan az összes vezetőket tekintve a nők aránya (26-ról 35 százalékra), mégis a felső és középszinten a vezetőknek csak 18 százaléka nő, többségük alsó szinten dolgozik. A gazdasági, az államigazgatási és az igazságügyi területen sok vezető nyugdíjkorhatár előtt állt és áll, ezért a vezetés folyamatossá- _ gának biztosítása döntő fontosságú kérdés. A megyében sok az ipari telephely, gyáregység. A kádermozgás viszonylag magas a trösztökön, nagyvállalatokon belül. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az itteni vezetést a helyben kinevelt káderekből biztosítsuk. A káderutánpótlás biztosításában fontos feladatnak tekintettük, hogy a vezetésre alkalmas. politikailag felkészült, üzemi, tapasztalatokkal rendelkező fizikai munkások, nők és fiatalok kerüljenek a vezetésbe. A megye üzemeiben ezzel kapcsolatban számos jó példával találkozhatunk. A DHV-ban folyamatosan harmincöt, korábban fizikai munkást neveltek és állítottak főművezetői, üzemmérnöki, osztályvezetői posztokra. A teljes üzemvitelhez hússzal bővült a művezetői gárda, melyet teljes egészében saját dolgozóikból neveltek ki. Az Ipari Műszergyárban a káderfejlesztési tervben rögzített feladatok megvalósítása nyomán a munkások aránya 38-ról 42 százalékra, a nők aránya 23-ról 26 százalékra emelkedett. A Mechanikai Müvekben a képzésbe bevont kádertartalékok 38 százaléka, negyvenötén nők, közülük 1977—78-ban tizenkettőt helyeztek vezetői beosztásba. A Dunakeszi Konzervgyárban 1980 óta huszonnyolc fizikai dolgozóból lett vezető. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban e munka eredményeként tizenkettőről huszonegyre emelkedett a fiatal vezetők száma. A Csepel Autógyárban öt év alatt huszonhárom, korábban fizikai dolgozó került irányító beosztásba. Vácott az állami ipar területén a női vezetők száma 1978 óta megduplázódott. A jelenlegi káderállomány 25 százaléka nő. Hasonló arányban dolgoznak fiatal káderek, többnyire alsó és középszinten. Az eredmények mellett a káder-utánpótlási tervek megvalósuLását még ma is több tényező akadályozza. Helyenként a pártszervek, pártszervezetek nem elég következetesen állnak ki saját kádertartalékaik funkcióba állítása mellett. így a kívülről hozott káderek kinevezése akadályozza a helyiek előbbre lépését. Előfordul, hogy vezetők szakmai féltésből nem támogatják megfelelően a tehetséges utódokat, féltékenyen őrzik tapasztalataikat. Főleg ipari üzemekben tapasztalható, hogy a vezetői munkával járó nagyobb felelősség, esetenként az alacsonyabb fizetés, a továbbképzéstől való idegenkedés miatt, az alsóbb szintű vezetői posztokra is (például művezető), nehezen lehet találni alkalmas embert. Változatlanul él bizonyos előítélet a nők vezetői megbízásával szemben. Ugyanak-. kor az is tapasztalható, hogy egyes pályák — mint pedagógus, ügyész, bíró — elnőiesednek. A vezetők munkájának elbírálásánál legyen fontos elem: hogyan fejlődnek mellettük a káderek, mennyire biztosított az utánpótlás. Körültekintő kiválasztással biztosítani kell, hogy a vezetők utánpótlásának egyik természetes forrását a helyettesek képezzék. A megbízatások átgondolt alkalmazásával, a képzéssel, a közéletben való részvétel biztosításával, segítsék a káderek fejlődését. A vezetők foglalkozzanak nagyobb felelősséggel a káderek nevelésével, fejlődésük segítésével. DR. ARATÓ ANDRÁS az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára
