Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

Augusztus 2CL tiszteletére Felavatták a monon áruházat Ha tegnap a kora délelőtti órákban Monoron bevásárló szatyrokkal sétált valaki a település központja felé, felesle­ges lett volna megkérdezni, hová tart? A környező kis­községekből érkező buszok is ontották a tömeget: több ezer ember volt kíváncsi a Forrás Áruház avatására. S lu-ki elsők között akart meggyőződni róla, igaz-e a máris közszájon forgó szlogen: „A választék forrása a Forrás választéka”. Érdeklődők, vásárlók az új Forrás Aruház előtt A -megnyitó ünnepségen a járás, a nagyközség lakóin, politikai, társadalmi vezetőin túl -részt vett Vos János, a KPVDSZ főtitkára, Lauthán Ferenc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Avató beszédet Csonka Tibor, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondott. A közelgő ünnep jelentősé­gének méltatásán túl a LEFELÉ szónok hangsúlyozta: a mo- nori járás kereskedelmi hálózata tegnapig a me gyei átlagtól is jelentősen elmaradott volt. Az egy lakos­ra jutó eladótér pedig 25 szá­zalékkal volt kisebb, mint az országos átlag. A most meg­nyílt, összesen 3 ezer 350 négy zetmáter alapterületű 81 mil­liós költséggel felépült áruház nemcsak a városiasodó Mo nort, hanem az egész járást hivatott ellátni több mint 30 millió forintos nyitókészletével és a 200 milliósra tervezett évi forgalmával. Az illetékes szaktárca, a me­gyei és a helyi tanács által er­kölcsileg és anyagilag is támo­gatott teremtő összefogásért a Pest megyei Iparcikk-, a Pest megyei Ruházati, valamint a Cegléd, és Környéke Élelmi szer Kiskereskedelmi Vállala­tot illeti elismerés. A beruhá­zók egyben az üzemeltetők is. A létesítmény nem egészen három év alatt készült el, nagy erőpróba elé állítva a generálkivitelező gyömrői Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalatot, amelynek 20 éves fennállása alatt még nem ju tott ilyen jelentőségű feladat. Ennek ellenére kiválóan helyt­álltak, akárcsak a 15 alvállal­kozó. A különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók­nak az áruház avatását meg­előző szakmai napon kitünte­téseket, emlékplaketteket ad­tak át. A MÉM kiváló mun­káért kitüntetését kapták Ka­lauz János és Bagi Jenő, az ÉSZKV munkásai. A Forrás Áruház ajtajában kifeszített nemzeti színű sza­lag átvágása után gyakorlati­lag azonnal a vásárlóké lett a terep. Egy-egy elejtett meg­jegyzésből, elragadtatott jel­zőből következtetni lehetett arra, hogy mennyire értékelik a helybeliek ezt az új létesít­ményt, amelyhez hasonló a környéken 40 kilométeres kör­zetben nem található. Nagy feladat, felelősség há­rul az áruház dolgozóira. Mert ha folyamatosan biztosítani tudják a jelenlegi választékot, árukínálatot, akkor lesz való­jában hosszú távon az elége­dettség, öröm forrása, a mo- noriak és a környékbeliek szá­mára a Forrás Áruház. V. 3. Kooperációk Másfélszeres lesz Magyarország és a Szovjet­unió közötti kereskedelmi for­galom a jelenlegi ötéves terv­ben meghaladja a 34 milliárd rubelt, ami másfélszere az 1975 —80-as évekének. Gazdasági együttműködé­sünk fejlesztésében elsőrendű fontosságú a gyártásszakoso­dás és kooperáció. Eddig 100 ilyen megállapodást kötöttek. Szovjet hátsóhidakat építe­nek a Csepel Autógyárban készülő járóképes alvázakba, évek óta kooperációban ké­szülnek a Mechanikai Művek festékszórói is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MC XXVII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM |,-|<| forint 1983. AUGUSZTUS 17., SZERDA Diósdi kezdeményezés Ellenőrzés a gyár I' apun belül / Az üzemi demokrácia egyik / új, hatékony eszközévé válliat z az a kezdeményezés, amely a 2 Magyar Gördülöcsapágy Müvek £ diósdi gyárában született. A kö- $ selmákban ugyanis — mint is- £ meretes — társadalmi tulajdon- x védelmi tanácsot hívtak életre, Jj azzal a céllal, hogy a gyári vá­jj gyonvédclem szervezettségét, a 6 rendelkezések betartását vizs­gálják. Cél az is, hogy formálják a gazdasági vezetőknek és a dolgozóknak az anyagi fele­lősség érvényesítéséhez kap­csolódó szemléletét. E társa­dalmi szervezet jogállása sze­rint — a gyárigazgató mellett — tanácsadó és ellenőrző fel­adatkör betöltésére hivatott. Igen jelentős szerepet tölt­het be a tanács a közösségi vagyonvédelem fejlesztésében, figyelme kiterjedhet az anyag- és áruforgalom hiá­nyosságaira, a késztermékek és a szerszámok- nyilvántartá­sának, felhasználásának és tárolásának hogyanjára. Kü­lönösen fontos feladatot lát­hatnak el a gyári készletek alakul ásánák. a beszerzések szükségességének, valamint a selejtezésre szánt anyagoknak és eszközöknek előzetes fe­lülvizsgálatával; elemezve a kooperációs kapcsolatok anyagforgalmát, a gyár terü­letén dolgozó idegen vállala­tok tevékenységét, illetve a szállítóeszközök használatát, sőt kihasználtságát is. Programba vették a társa­dalmi tulajdon elleni vétsé­gek jellegének, ■ gyakoriságá­nak vizsgálatát. A tapasztala­tokra alapozva javaslatokat dolgoznak ki az esetleg szük­séges intézkedések megtételé­hez. A tanulságokat termelési tanácskozásokon ismertetik, s az ellenőrzések során felhasz­nálják. Egy-egy figyelmet ér­demlő esetet a nyilvánosság bevonásával tárgyalnak, s társadalmi bíróság felállítását kezdeményezik. Az ellenőrzé­sekre a tanácstagok figyelő.és jelzőszolgálata segítségével, szúrópróbaszerű vizsgálatok­kal, a gazdasági vezetők be­számoltatásával, valamint a testületi szemlék során nyílik lehetőség. * A közösségi felelősség fo­kozottabb érvényesítéséért tervszerű kapcsolatokat épí­tenek ki a szocialista brigá­dokkal. A brigádvezetői ta­nácskozásokon táiékozt átok­kal keresik annak módját, ■hogy a munk'aversenv-mozga- Iom szorosan kapcsolódjon a közvagyon védelméhez. Ma: 3. oldal A termelés és tárolás egyensúlya 4. oldal Otthon lenni a nagyvilágban Lübeck! muzsikusok 8. oldal: Jogi tanácsok Vizek partján - horgászbottal 7. oldal: Jól szereplő újoncok A sport remek háza 8. oldal: Ketten is buszba rohantak Ismét nyári meleg lesz Sienfenéén, Budaörsön, Vácott Fűtésre készen állnak a kazánok Össze! áttérnek a gáztüzelésre Egyelőre gyakran még a forróságra panaszkodunk, de két-három hónap múlva a hi­deg lesz a beszédtéma. Külö­nösen akkor — volt már ilyen­re példa —, ha ősszel derül ki, hogy nem üzemképesek a la­kótelepek fűtőberendezései, mert nincs alkatrész, felületes volt a karbantartás. Ilyesmitől nem kell tarta niuk a szentendreieknek nyugtatott meg Greff Gábor, az 1600 lakásos szentendrei lakótelep tömbfűtőművének vezetője. Július 4-től 16-ig tar­tott a szokásos nyári nagyja­vítás, a kazánok és a vezeté­kek ellenőrzése. Közben új épületeket is bekapcsoltunk a hálózatba a László telepen, s másik 40 Lakás is elkészül a Ifjúsági találkozó Verőcemaroson A házigazda: Pest megye Képünkön: az ország minden részéről folyamatosan érkeznek a diákok a verőcemarosi Express-táborba. • Idén nyolcadízben kerül sor az egyetemisták és főiskolá­sok országos turisztikai talál­kozójára — az EFOTT-ra —, melyet tegnap nyitottak meg — első alkalommal Pest, me­gyében — a verőcemarosi Express ifjúsági táborban. A találkozón részt vevő mint­egy 2000 fiatalt rendkívül gaz­dag kulturális, és sportprog­rammal várták, s szórakoztat­ják négy napon át. (Az első nap programjáról a 3. oldalon olvashatnak.) közeljövőben. Ezek kiszolgá­lására ugyancsak, készek va­gyunk. ősszel állunk át az olajtü­zelésről gázra. Azért nem ha­marabb, mert akkorra vállalta a kivitelező KIPSZER. Mind­ebből azonban a fogyasztók semmit sem vesznek észre, mert folyamatos lesz a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás — hangzott az ígéret. Optimista a telet illetően Ördögh László, a budaörsi tömbfűtőmű vezetője is. — Ha a hőmérő higanyszá­la nem süllyed mínusz 18 fok alá, kellemes meleg lesz a la­kásokban — mondta. Július végére Budaörsön is befejezték a nyári karbantar­tást, jó néhány pótalkatrészt is beszereztek. Tavaly és tavaly­előtt a legnagyobb nehézséget a Villo import szivattyúk hiá­nya okozta. Akkor a fűtőmű­vek kisegítették egymást. Má­ra ezek a tartalékok elfogy­tak ugyan, de ígéretet kaptak, hogy idén nem lesz az alkat­részek biztosításában fennaka­dás, nem kell fázniuk a buda­örsieknek sem. Vácott olyan gyors ütemben nő a Földvári téri lakótelep, hogy új részleggel is bővíte­ni kellett a fűtőművet. Csen­des Csaba, a távhőszolgaitátó üzem vezetője szerint a kazá­nok teljesítménye nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az úi la­kásokat is bekapcsolják a há­lózatba, de tartalék kapaci­tással is rendelkeznek. - A szükséges karbantartásokkal, iavításokkal már majdnem teljesen elkészültek a deákvá­ri, a Népek Barátsága úti és* 1 a Szabadság téri fűtőművek­nél is. Három település távfűtőmű-, jenek vezetője ígéri: aggoda­lomra semmi ok. melegek- lesznek télen a lakások, alá­nosán felkészültek a szezonra. Reméljük, nekik lesz igazi k. Cs. A. Naponta 300-350 vagon áru a határon túlra Szalma között a gyümölcs Megélénkült a zöldség-gyü­mölcs kivitel; augusztus köze pétől.a Hungaro.fruct naponta 300—350 vagon árut indít út­nak a határon túlra. Legna gyobb mennyiségben most gö­rögdinnyét szállítanak, elsősor­ban Csehszlovákiába, Lengyel- országba és az NDK-ba. He­ves, Bács-Kiskun, Somogy és Pest megye földjeiről viszik a dús levű dinnyét a vasúthoz ahol a külkereskedelmi vá'Iá­ját szakemberei veszik át az árut. A vagonokba szalma il­letve papírréteg közé rakják a terményt, hogy a hosszú uta­zásban megőrizze frisseségét. ' A dinnye mellett az ősziba­rack, a körte, az uborka, a zöldpaprika és a paradicsom adja most a legnagyobb téte­leket a kivitelnél. Őszibarac­kot Csehszlovákiába, az NDK- ba. Lengyelországba és kisebb mennyiségben Finnországba izállít a Hungarofruct. A ma­gyar uborka az NSZK-ban, Belgiumban. Hollandiában és Dániában a legkeresettebb. Sajnos, a szárazság miatt ke­vesebb termett, ezért a ter­vezettnél kevesebb jut kivitel­re. A kieső tételeket a külke­reskedelmi vállalat fokozott piacfeltáró munkával almával és körtével igyekszik pótolni. . Az igazi főszezon augusztus utolsó harmadában indul az oimakivitel kezdetével. Ekkor naponta nagyobb almaszállít- mányok kelnek útra, mint az összes más gyümölcs- és zöld- ságmennyiség együttvéve. A külkereskedelmi vállalat fel- kőszült a na«v munkára. iKmrn Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban üd­vözölte Suharto indonéz elnö­köt, az Indonéz Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. N éhány évvel korábban még összedőlni lát­szott volna a Világ attól, amit most csupán enyhe csodálkozással foga­dott a vállalati közvéle­mény. Pályázatot hirdet­tek a műszaki, illetve a gazdasági igazgatóhelyette­si.. munkaitör betöltésére, Sí a jelentkezések -elbírálása után — az elbírálók az igazgató, a pártbizottság tit­kára és a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára voltak — az igazgató kine­vezte két helyettesét. Ismét leírjuk, hátha az olvasó fi­gyelmét elkerülte a dőlt , betűs szedés, az igazgató írta alá, nyújtotta át a ki- névézésről szóló iratot Jú­lius. elseje óta. ugyanis — a miniszter felhatalmazása alapján.:— ez az ő jogköré- - be tartozik, szemben a ko­rábbi gyakorlattal, amikor seregnyi egyeztetés, egyet­értés után a minisztérium- bari, a felügyelő miniszter- . helyettesnél'került asztalra az ilyen irat, ott írták alá. Néhány éve még hosszú hetek, hónapok kedvelt té­mája lett volna, a mit hallottatok, ki lesz a fő­nök elnevezésű kitalálósdi, hiszen olyan távol, annyira fent történtek a dolgok ilyen személyi ügyekben, hogy jobb híján az üzemi közvéleménynek nem ma­radt más, mint a valódi és a .vélt hírek kommentálá­sa. Most meg pályázati hirdetmény az újságokban, feltételekkel, követelmé­nyekkel, semmi titokzatos­ság, semmi homály. Ráadá­sul a beérkezett pályázatok sem kerülnek ide vagy oda, hanem kapun belül dől el a sorsuk, s végül a „diri” határoz, nevez ki, ír alá... Egyszeriben oda a titokzatosság. Ai két új igazgató'helyetr tes közül az egyik-kívülről jött — a gazdasági —. a másik — a műszaki — ed- ■ djg is a cég dolgozói a volt. a teph-nológiai fő­osztályt vezette. Érde­kes, módon a gazdasági helyéttes posztjára négyen pályáztak,- a műszakira vi- . szont heten, azaz szó sem volt-előre lefogadható be­futóról, már -ahogy gonosz­kodva nevezi az ilyen ese­teket a közvélekedés. Való­ban választaniuk ke' lett azoknak, akik elbírálták a pályázatokat, valóban dön­tenie az igazgatónak, azaz eleve föladni azt a későbbi lehetőséget, hogy esetleges konfliktusokkor azt mond­ja, mások ültették a nya­kamra a helyetteseimet... ö. választotta őket, ő adta a megbízást.:,! S itt a lé­nyeg, a jogkörök lefelé tör­ténő szélesedése nem csu­pán feltételezi, hanem egyenesen megköveteli a kollektív mérlegelés, egy­személyi aontes egeszsvges és szó szerinti gyakorlatát, annak a felelősségnek, a megjelenését, amelyet o munkáltatói jogkör gyakor­lása kíván. Ez a munkáltatói jogkör formailag korábban is sze- . mélyhez kötött volt, tényle­gesen azonban sokfelé osz- . lőtt el a felelősség, ráadá­sul nem a termelőhelyen, hanem fentebb oszlott meg, azaz számonkérni... fino­man fogalmazva is, nem i volt ajánlatos. Most, mivel az ésszerűség keményen diktált ilyen, személyzeti dolgokban is, nemcsak s gazdálkodási lépésekben, a lefelé táguló, tágított jog­körök úgy növelik a sze­mélyi felelősséget, hogy közben nyíltabbá, demok- ratikusabbá, mert egysze­rűen ellenőrizhetővé teszik a személyzeti munkának ezt a korábban különlegesnek ható, vezetőkre vonatkozó részterepét. Amíg valahol, valakik fent döntöttek róla, ki legyen az ilyen és olyan igazgatóhelyettes, a kollek­tíva csupán regisztrálója le­hetett annak, helyes, avagy hibás volt-e a döntés, ám nem szembesíthette a dön­tőt — a döntést hozókat — a valósággal, a tapasztala­tokkal. Most viszont kézen­fekvő a lehetőség, hiszen mindenki tudja, mi hogyan történt, ki határozott, azaz majd -a tapasztalatok birto­kában ott rögtön megcí­mezhető lesz az elismerés vagy a kifogás, s a címzett­nek bizony reagálni kell, nem felelhet azzal, mint korábban: továbbítottuk az észrevételeket az illetéke­sekhez. T úlzott jelentőséget tu­lajdonítanánk annak a formai változásnak, hogy a megyében levő vál­lalatok meghatározott köré­nél a munkáltatói jog az igazgató kezébe került? Meggyőződésünk, hogy e látszatra formai változás nagyon is lényeges átalaku­lás egyik eleme. Ez az át­alakulás — sok más elem­mel, így a döntési jogkör­rel felruházott igazgató ta­nácsok létrehozásával ötvö­ződve — azt célozza, hogy a gazdaság irányítási me­chanizmusa lefelé erősöd­jék, egyre inkább ne csak beszélni lehessen a vállalat önállóságáról, hanem se­regnyi dologban tapasztal­hatni is mód nyíljék erre. Amihez persze nem pusztán a munkáltatói jogok tere­pén szükségesek a lépések, hanem az állami hatáskö­rök sok más részleténél is. A vállalatirányítás korsze­rűsítése ugyanis nem óhaj; szükségszerűség. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents