Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-16 / 193. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 16., KEDD Nyugdíjasék a város közepén laknak. Udvarukon áll két eperfa, a flaszter szorító ölelésében. Ügy döntött a családi tanács, hogy az idén fölszedik a termést, s lesz belőle pálinka. Már a múlté a sok hajnali hajlado- zás, ám az eredmény még mindig távoli ígéretnek tűnik, mert nem tudják, hol és mikor lényegül át büdös cefréből illatozó itallá, nemes nedűvé a bomlásnak indult eper. A szeszfőzdék^ száma alig töredéke az egykorinak Ceglé­den, mert ahogy a helybeliek tudják, valaha csupán Ugyer- ban volt vagy négy, most meg a városnak és környékének be kell érnie hárommal. Ezek kö­zül csupán egy a Lenin Tsz-é in­dult meg most a hét derekán, a Magyar—Szovjetén olyan felirat tájékoztat, amely felér a halálos ítélettel. (Mintha nem fűződne a szövetkezetnek érdeke a fenntartásához.) A Kossuth Tsz-ét most támaszt­ják fel. A katlanokat már megsározták, körültapasztot­ták, a külső meszelésnél tarta­nak, s hamarosan alágyújta­nak az üstöknek. Az eperrel kezdik Nyugdíjasékat a két hek- tónyi cefrével Ugyerból elta­nácsolták. mondván a Kossuth üstje kisebb, menjenek oda, vagy keressenek eprésző tár­sat, akivel közösen kifőzetnek négy-öt hektót, bár az effaj­ta közösködéstől mindenki hú­zódozik, mert ki tudja, milyen a másik matériája (általában az a rosszabb), kár volna resz­kírozni a drága italt. Kása Károly, a Lenin Tsz főzdéjének szeszmestere indu­lásra kész, a pénzügyőrök ólomplombákat helyeznek a berendezés megfelelő pontjai­ra, mintegy áldásukat adva a sikeres induláshoz. A főnök eperrel kezd. Várják is már a gazdák. Utána jön a sárgaba­rack, majd következnek a ve­gyes pálinkák. Attól nem kell félnie, hogy munka nélkül ma­rad. Váltótársával éjjel-nappal szíthatják a tüzet, csak győz­zék a rengeteg cefrét kifőzni. A városbelieken kívül még Nagykőrösről, meg Abonyból, Törteiről, Ceglédbercelről és Csemőből is jönnek. Eddig ötven előjegyzés sorakozik az irkájában, s vajon hány hor­dó, meg kád van. amit még csak ezután szednek majd te­le, hogy előbb darazsak, ké­sőbb meg muslincák járjanak szédült táncot körülötte. Az előző szezonban nyolc és fél hónap alatt 28—30 ezer li­ter pálinka csepergett az üs­tökből, nem - csekély bevétel­hez juttatva az államot, a szeszfőzdét működtető szövet­kezetét, továbbá az ezzel baj­lódó termelőket, Mégis úgy tűnik, mintha a termelőszövetkezeteket az anyagi haszon reménye nem sarkallná következetesebb ha- Szonelvűségre, Inkább csak kiveszik a pénzt, de felújítás­ra már sajnálják, holott a sa­ját nyereségük nőne. ha kor­szerűsítenének. Az igény pe­dig megvan, tanú rá több ezer kiskertes, akinél pocsékba megy a termés egy része, csu­pán azért, mert restelli a her­cehurcát, a hosszú sorbanál- lást, inkább veszni hagyja a többletet, a hullott, eladhatat­lan portékát. Megint mások azt mondják; túljárnak az állam eszén, ki­főzik maguk a készletet. Ke­véssé zavarja őket, hogy tilos útra tévedtek. Vannak, akik szinte iparszerűleg űzik a szeszcsinálást, s a tiltott gyü­mölcsből — amelynek egyéb­ként csupán víz, cukor, meg élesztő az összetétele — busás jövedelemre tesznek szert. Mindez azt bizonyítja, hogy a legális főzdék számát kellene szaporítani, mer.t ezt kívánja a népgazdaság érdeke is. — Mi erről a hatóság véle­ménye? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Józsa Sándor főhadnagyot, a ceglédi vám- és pénzügyőri szakasz parancsnokát. — A Kossuth és a Magyar Szovjet Barátság tsz főzdéje elavult, a mai igényeket nem tudja kielégíteni, pedig érde­mes volna költeni rájuk, mert a jelenlegi állapot nem ke­csegtető. Miután ásatag szer­kezetek, gyakran elromlanák, olyankor hetekre leáll a főzés. A gazdák joggal elégedetlen­kednek, mert a hosszabb ideig álló cefréből rosszabb minősé­gű és kevesebb párlatot nyer­nek. így könnyen meginog a bizalom, az pedig fontos. — Erre a mesterségre ma­gánszemélyek vagy társulások vállalkozhatnak-e? — A törvény lehetővé teszi számukra is pálinkafőző léte­sítését, azzal a kikötéssel, hogy öt hektolitert meghaladó űr­tartalmú üstöt nem használ­hatnak. Van egy most szerve­ződő társaság. Molnár János elnökkel az élen. Ök Lendület Szeszfőzdéi Gazdasági Mun­kaközösség címen kérték be­jegyeztetésüket, s a ceglédi Réti dűlőben nyitják meg üze­müket. Csemőben is alakul egy-két fiatalember összefogá­sával. Aki ilyesmire akarja adni a fejét, a pénzügyőri sza­kasznál bővebb felvilágosítást kaphat. Jó lenne, ha többen választanák ezt a megélhetési forrást, a verseny egészséges szellemet teremtene, s a gaz­dák látnák a hasznát. Keve­sebb rajtakapott zugfőző mondhatná: „Szemlész úr kénytelenek voltunk magunk főzni, mert vittük volna, de nem volt hová .. Aki rajtaveszt — Az önök szakasza Ceglé­den és a járáson kívül Nagy­kőrös, a nagykátai és a mo­nori járás területét is ellenőr­zi. Mi a tapasztalatuk a zug- főzdékről? — A hetvenes évek második felében — hathatós ellenőrzé­seink nyoméul — csökkent a számuk. Azt pontosan tudjuk, hogy az 54 helységben 28 nyilvántartott szeszfőzde és palackozó, működik, de a ki- sebb-nagyobb „háztáji” üstö­ket semmiféle statisztika sem jegyzi. Pedig az embereik tud­hatnák, hogy kapzsiságukért nagy árat fizethetnek, hiszen az így főzött szesz az egészség­re még ártalmasabb, ráadásul a higiéniai előírásokat sem tartják be, s aki rajtaveszt, az még büntetést is kap. Szemlészek szerencséje — Ellenőrzéseik során mi­lyen tapasztalatokat szereztek? — Kimeríthetetlen az embe­ri csalafintaság. Volt. ahol a folyosó végét szekrény zárta le. Benne voltak az avas, mo- lyos malaclopók. A pénzügyőr megbökte a szekrény hátulját, mire az kinyílt, s csodák cso­dájára mögötte működött a nagyüzem, egyszerre két üst alatt lobogott a tűz ... Máshol az oldalkamrában a padlót kell felnyitni, s alatta van va­lami verem. Rendszerint asz­tallal, más módon titkolják lejáratot. — Ezek a klasszikus példák. Van-e új a nap alatt? Mostanában' magányosan álló, elhagyott tanyákat bérel­nek a zugfőzdések, amerre a madár sem jár. (Az egyik a lakásától. 36 kilométerre húzó­dott el, mégis lebukott.) Ezek szombat-vasárnap szorgoskod­nak, a bűnjeleket — amennyi­re tudják — eltüntetik. Egy­szerre annyit főznek, ameny- nyit a következő héten értéke­síteni tudnak. A szakasz székházának rak­tárában vagy fél tucat elkob­zott berendezés. Egyik-másik ipari remek, a többi egyszerű vashordóból barkácsolt. Eze­ket a bíróság jogerős ítéletho­zatala után megsemmisítik. Bár a pénzügyőrökre sok más fontos feladat súlya nehezedik, azért a tilosban járóknak van okuk az aggodalomra, amikor a „zöld fény” éppen rájuk vető­dik. Tamasl Tamás Ha sorrendet állítanánk fel a városban található élelmi­szerüzletek között, akkor a Kecskeméti úton levő 78-as számú áfész élelmiszerbolt a harmadik helyre kerülne ha­sonló kereskedelmi egységek sorában. Nagysága, forgalma indokolná ezt a besorolást, de úgy hiszem népszerűsége te­kintetében sem szorulna ki a legelsők közül. Tizenkét éve nyílt meg, s akik rendszeres vásárlói lettek, azok tapaszta­latból is jó üzletnek ismerték meg az évek folymán. Megmu­tatkozik ez a forgalmon is, ami 15,5 millió forint körül alakult az év első hat hónap­jának végére. Igaz, a terve­zett bevételnél ez némileg ke­vesebb, de külső oka van az alig egyszázalékos lemaradás­nak. A forgalom lecsökkenése a bolt környékének átmenetileg rosszra változott közlekedési viszonyainak tudható be. A Kecskeméti útnak ez a szaka­sza őszig, a csatornaépítési munkálatok befejezéséig egy- irányúsított marad, s csak en­nek a rendnek a megszűnésé­vel várható a megszokott ve­vőkör visszatérése. Jó száEEitók Az áruellátásban azonban szerencsére eddig sem volt kü­lönösebb problémája az üzlet-, nek. A ceglédi vágóhíd, meg a helyi húsüzem választékosán és bőségesen szállította a meg­rendelt húsféleségeket, töltelá- kes hentesárukat, de árubőség volt a CÁT-tól hozott tőkehús­ból, a szatymazi malac- és bir­kahúsból is. A budapesti vágó­híd ugyancsak mindig kellő mennyiségben tudott küldeni sertéskörmöt meg belsőségeket. A tej- és tejtermékellátásról ugyancsak hasonló jókat lehet elmondani, azonban a sokak által keresett tartós tej ritka árufélességgá vált az utóbbi időben. Nem tudják mi az oka, de tény, hogy a Budapesti Tej­üzem immár három hónap óta nem küldött egyetlen dobozzal sem belőle. A sütőipari termékekkel is elégedettek lehettek a vevők, választékban, minőségben egy­aránt, főleg a Toldi iskolában sütött kenyerek, péksütemé­nyek voltak a legkelendőb­bek. A konzervféleségekből szintén nem volt hiány egy pillanatra sem, nem véletlen, hiszen a konzervgyár rendsze­res szállítója a boltnak. Kánikulai napokon Gondolhatnánk, hogy az üdí­tő italok forgalmában bizonyá­ra némi visszaesés mutatkozik a tavaszi áremelés óta, azon­ban korántsem így áll a hely­zet. Továbbra is népszerűek maradtak a Cola és narancs- ital-féleségek, de egyre több fogy az ezeknél egészségesebb rostos ivólevekből. Nemcsak itteni panasz, hogy a söripar nyaranként bizony alig-alig teljesíti az igényeket. A 78-as bolt is legtöbbször alig felét kapta meg a megrendelt sör­mennyiségnek, nem a bolton múlt hát, hogy a kánikulai na­pokon igencsak keresett cikké vált időnként a Kinizsi meg a Kőbányai világos. Éjjel-nappal kínálták Dinnyét illek a legények Kiasszonyé a legszebb A nagykőrösiek mindig nagyon szerették a dinnyét. A régi, öreg doktorok, erősítő, gyógyító hatást is tulajdoní­tottak neki. Minden eszten­dőben hét-nyolc csányi diny- nyés család költözött tavasz- szal Nagykőrösre, dinnyét termelni. Nyáron a piacon hosszú kocsisorok árulták a dinnyét, s az Arany János mozgószínház előtti téren kü­lön gyalogdinnyepiac volt, ahol az árusok halmokba rak­va, éjjel-nappal kínálták a vevőknek ezt a nyári gyü­mölcsöt. Ezeknek az árusok­nak éjfél után. amikor be­zárták a vendéglőket, min­dig komoly forgalma volt, á hazainduló bormámoros öreg legények, szívesen fogyasztot­ták az üdítő görög és sárga­dinnyét. Az idei rendkívüli száraz nyárban sokan féltek, hogy nem lesz dinnye, csányi diny­nyetermelők nem jöttek. De a helyi és környékbeli kister­melők, bizonyságot tettek, hogy megtanulták a jó diny- nye termelését, és július végé­re most is megjelent a piacon a dinnyét áruló autó- és ko­csisor. A napokban a piacon meg­figyeltem, hogy melyik diny- nyéskocsinak van legtöbb ve­vője. Egy kétlovas kocsin egy szép . fiatalasszony, Márton Lászlóné árult, majdnem egyenlő nagyságú, 3—4 kilós, halványcsíkos, sötétzöld gö­rögdinnyét. — Honnan hozták ezt a szép dinnyét? — kérdeztük. — A Nagyerdő mellől, ott termeltük. A férjem az erdő- gazdaságban dolgozik, több­nyire én és két kis unokahú­gom foglalkoztunk a dinnyé­vel. Az árulásban részt vett a két kislány; Márton Erika és Ilonka is, az egyik kereskedő iskolát végzett áruházi eladó, a másik még általános iskolá­ba jár. — Sokat dolgoztatok a dinnyével? — kérdeztük tő­lük. — Bizony a vetéstől — a szedésig, minden szabadidőn­ket ott töltöttük. A kocsihoz odajött egy nyolcvanegynéhány éves öreg­ember; Forgács Balázs, s el­kezdte a dinnyét válogatni közben beszélgetett. — Valamikor én is termel­tem sok dinnyét. A nagykőrö­si téli gazdasági iskolában Páll Béla igazgatótól tanul­tam. így jól tudom, melyik a jó dinnye. — Melyik? — kérdeztük. —- Amelyik már nem olyan nehéz. Kopogtatásra úgy kong, mint a csizmaszár. Meg azután fényesedik a héja, és a csu- mája közepe fehér. Azután kivett egyet, s meg­vette. Majd elővette a bics­káját, és meglékelte, s felmu­tatta a kivágott kis dinnye- ■ szeletet; — Látják — mondotta dia­dalmasan —, piros, mint a ró­zsa és édes, mint a méz ... K. L. ■ Ennél talán még nagyobb gondja a boltnak, hogy a kü­lönböző vegyiáruk szállításá­ban mint mosó- és öblítősze­rek, kozmetikai cikkek — nagy visszaesés volt tapasztalható. Mivel a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat beszüntette a körösi boltok vegyiáru-ellátását, így csupán 30-40 százalékra tehető csak a más csatornán beszer­zett vegyiáru mennyisége an­nak, amit a boltnak ténylege­sen forgalmazni kellene. Növekvő forgalom A több mint tíz évvel ez­előtti megnyitása óta a boltnak stabil dolgozói kollektívája alakult ki. Huszonketten van­nak, mindannyian a törzsgár­dáját képviselik az üzletnek, de mellettük — s odaadó segítsé­gükkel — évenként 10-12 tanu­ló ismerkedik a kereskedő­szakma fogásaival. Elsősök és utolsó évesek egyaránt itt töl­tik ipari tanuló éveik alatt a gyakorlatokat. Betekintve a bolt hónapokra lebontott forgalmi adataiba, egyenletes növekedést látha­tunk. Az év elejétől' minden hónapban mintegy 2,1 százalé­kos gyarapodás tapasztalható a bevétel alakulásában, s Mo­csár Sándor üzletvezető sze­rint a továbbiakban ugyancsak a forgalom növekedésére le­het számítani, ami az év vé­gére összességében eléri a kö­zel 37 millió forintot. Elmon­dotta, hogy az év második fe­le mindig aktívabb az elsőnél. A bolt a korábbi évekhez ha­sonlóan ez idén is nagy gon­dot fordít az ünnepek előtti felkészülésre. A legfontosabb áruféleségeket — édesipari ter­mékeket, füstölt árukat — már jó előre biztosítani kí­vánják. Várhatóan a többi el- adnivalóból sem lesz hiány, vagy a szállításban fennaka­dás, mint ahogy egy-két esettől eltekintve az év első felében sem lehetett panaszra oka a boltnak, szintúgy vevőinek sem. Miklay Jenő Mosóba dől a paradicsom •:v »L. ,. A közös gazdaságok főleg paradicsomlét szállítanak a konzerv­gyárba. Képünkön: Kaszala István fogadja a Mészáros János Termelőszövetkezet lényerőállomásán, a mosónál a földekről érkezett paradicsomot. Hancsovszki János felvétele Szövetkezeti tekézők Megyei bajnokok lettek Volánbusz (Nk.)—Nk. Mé­száros Tsz SK 4-4 (2316—1972). Az 1982—83. évi megyei teke­csapatbajnokság Cegléden ví­vott utolsó mérkőzésén a már bajnok termelőszövetkezetiek öten szerepeltek csak és dön­tetlent hozott a helyi rangadó. Egyéni pontszerzők: Tóth S. (413), Tóth F. (400), illetve Farkas Z. (407), Fekete (406), Kovács (392) és Farkas J. (384). Az 1982—83. évi Pest megyei teke-csapatbajnokság végered­ménye: 1. Nk. Mészáros Tsz SK 2. KÖZGÉP (Cegléd) C 3. Volánbusz (Nk.) 4. Volánbusz (Cegléd) nők 12 7 2 3 26017 56:40 16 12 7 — 5 27511 55:43 14 12 2 2 8 26362 35:61 6 9 ------ 9 16032 9:63 — Ebben a bajnoki évben Tóth István edző irányításával so­kat fejlődtek a tsz-beli teké­zők és ezúttal megyei bajnok­ként bejutottak az NB III-ba. A legeredményesebb körösi tekézők a tavasszal a követ­kezők voltak: Kovács László (M) 5, Fekete Sándor (M) 5, Dobos József (V) 4, Tóth Fe­renc (V) 4 egyéni győzelem­mel. Az egyéni összrangsorban legjobb körösiek pályaválasz­tóként (19 értékelt személy­ből): 6. Dobos József (V) 383; 7. Kovács László (M) 382,6; 8. Farkas Zoltán (M) 379; 9. Fe­kete Sándor (M) 378,6; 10. Tóth Sámuel (V) 376; 11. Far­kas József (M) 376; 12. Tóth Ferenc (V) 374-es faátlaggal. Mint vendégcsapatban (18 rangsoroltból) : 1. Fekete Sán­dor (M) 411; 2. Farkas József (M) 400,5; 4. Farkas Zoltán (M) 390.7; 5. Kovács László (M) 389,2; 5. Tóth Ferenc (V) 385,2; 7. Szabó Balázs (M) 384,8; 8. Farkas Ferenc (M) 383,7; 9. Dobos József (V) 378-as faátlaggal. Modellezés Cegléden járási úttörő re­pülőmodellező versenyt ren­deztek. Farkas József (Nk. Kossuth isk.) győzött, ifjúsági ezüstjelvényes szintű ered­ménnyel. Kecskeméten a hajómodel­lezők Báes-Kiskun megyei bajnokságában ott voltak az MHSZ Nk. Kinizsi modellező­klub sportolói is. A viharos szélben és erősen hullámzó vízen idényeleji eredmények születtek, de jól segítette a felkészülést a Pest megyei bajnokságra. Űszóverseny A Városgazdálkodási Válla­lat és a KISZ Nagykőrösi vá­rosi bizottsága augusztus 20-án 15 órakor a városi strandfürdőben úszóversenyt rendez. 50 méteres mell- és gyorsúszás lesz nők és férfiak részére, két kategóriában: 14—18 év közöttiek és 18 év felettiek. Nevezni a KISZ-bi- zottságon vagy a strand pénz­táránál lehet, személyi igazol­vánnyal. Mai sportműsor Sakk Kecskemét: nemzetközi Tóth László-emlékverseny 4. játék­napja. S. Z. ÜOZ! Annya és a vámpír. Színes lengyel bűnügyi film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Nick Carter, a szuperdetsk- tív. Színes, szinkronizált csehszlovák film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Több Leitdivlef kellene \ Kevés üstön párolnék pálinkát Szekrényen ót léptek g swgfőzdébe ’ Kereskedők törzsgárdója Tizenkét éve népszerű bolt

Next

/
Thumbnails
Contents