Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-16 / 193. szám
1983. AUGUSZTUS 16., KEDD xMAap A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése Az első félév eredményeiről A FEJLŐDÉS FŐBB MUTATÓI Megnevezés Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére; Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Az 1982. 1. félévi százalékában 101,0 95,7 103.0 105,3 103,6 104.0 103,5 . 99,9 Beruházás A megyében fokozódott a beruházási tevékenység. A többletteljesítés nagyobb része az ipari és ezen belül is elsősorban az exportfejlesztő hitelből megvalósuló beruházásoknál jelentkezett. Mintegy félszáz energiaracionalizálo beruházás van folyamatban, többségük a mezőgazdaságban és az iparban valósul meg. A fejlesztések eredményeként elsősorbán az importból származó tüzelő- és fűtőolaj-felhasználás csökken. Emelkedett a tanácsi beruházások értéke is, a felhasználás 41 százalékát kommunális célokra fordították, ezen belül is főleg kulturális létesítményekre. Ipar vásárlásainak mérséklődése okozta —, de az export elsősorban a nem rubel elszámolású kivitel eredményeként, jelentősen emelkedett. Építőipar A megyében települt szocialista ipar 1983. 1. félévében az országos átlagtól eltérően növelte termelését, bár a korábbi éveknél lassúbb ütemben. A mindössze 1,0 százalékos emelkedés a minisztériumi felügyeletit vállalatok és telepeik tevékenységének eredménye, a tanácsi szektorban és a szövetkezeteknél csökkenés következett be. A gépiparban előállított termékvolumen 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. .Például a tavalyinál 150 darabbal több autóbusz-fenékváz készült, nőtt a pótalkatrészgyártás is, de billenős teherautóból is a tavalyinál lényegesen többet állítottak elő. Az építőanyagiparban 4,2 százalékkal termeltek többet, mint 1982 első felében. A cement mennyisége az évek óta tartó csökkenés után az év eddig eltelt időszakában 4,1 százalékkal nőtt. Többet termeltek a különböző — elsősorban a hőszigetelő Poroton — téglákból is, azonban a megnövekedett igényeket ennek ellenére nem sikerült maradéktalanul kielégíteni. A könnyűipar termelése 10 százalékkal elmaradt a tavalyi I. félévitől. Például a pamut- és pamuttípusú, valamint a len- és lentípusú szövetekből jóval kevesebb készült, döntően a szövőnők számának folyamatos cökkenése miatt. Az élelmiszeripar számára kedvező volt. hogy több gyümölcs- és zöldségféle korábban ért be, ennek következtében a termelési átlagot meghaladóan, 6,5 százalékkal emelkedett. Például befőttekből. valamint püréből és dzsemből mintegy egynegyedével állítottak elő többet, mint tavaly ilyenkor. Tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. Létszámgondok főleg a nehéziparban és a könnyűiparban jelentkeztek. ahol 1700, illetve 1300 fővel dolgoztak kevesebben. A munka termelékenységének színvonala a könnyűipar kivételével valamennyi ágazatban tovább emelkedett. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek energiafelhasználása tovább mérséklődött. Folytatódik a szén és fűtőolaj földgázzal történő kiváltása: a földgáz aránya a tavalyi 35-ről 47 százalékra emelkedett Az ipar értékesítési lehetőségei az év eddig eltelt időszakában kedvezően alakultak Bár az összes értékesítés mennyisége nem érte el az egy évvel korábbit — a csökkenést a belföldi felhasználók A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetek által végzett munkák mennyisége együttesen 4,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, s ezzel éves előirányzatuk 45 százalékát teljesítették. A minisztériumi vállalatok kivételével valamennyi szektorban csökkent a termelés. Az építőipari munkák iránt az idén már mérséklődött a kereslet. Ezt jelzi az elutasított építési igények értékének és aranyának csökkenése. Ugyanekkor az építőipari szervezetek fokozták exporttevékenységüket, az országhatáron kívül végzett építési-szerelési munkák értéke jelentősen meghaladta az elmúlt évit. • Az építőiparban foglalkoztatottak száma is tovább csökkent. Ezen belül elsősorban az építési-szerelési tevékenységen dolgozók változtattak munkahelyet, amely komoly gondot jelent az építkezéseken. Az építőipari munka termelékenységének színvonala csak a minisztériumi vállalatoknál javult, a többi szektorban azonban romlás következett be. Az építőipari szervezetek is mérsékelték energiafelhasználásukat, elsősorban a gáz- és tüzelőolaj, valamint a villa- mosenergia-fogyasztás csökkent. Mezőgazdaság A szántóföldi növénytermesztés szerkezeti változását továbbra is a kalászos gabonafélék a napraforgó területnövelése, valamint a burgonya és a zöldségfélék területének csökkenése jellemzi. Kedvező, hogy a szántóterületen belül tovább csökkent a vetetlen terület aránya. Az idén a betakarítási munkák lényegesen korábban kezdődtek és jobb ütemben haladtak, mint tavaly. Július végéig a búzát és az őszi árpát szinte teljes egészében learatták, de magtárba került már a rozs és a tavaszi árpa is. A mezőgazdasági nagyüzemek a súlyos csapadékhiányt öntözéssel igyekeznek mérsékelni, mintegy 14 ezer hektár területen 4 millió köbméter vizet juttattak a kiszáradt talajba. Az őszi betakarítási kultúrák aszály okozta termés- kiesésének mérséklésére a tavalyinál nagyobb, területen végeznek másodvetést. A megye állatállománya a fontosabb állatfajokat tekintve eltérően alakult. A félév végén a szarvasmarhák' és sertések száma több, a juh- és baromfiállomány viszont kevesebb volt. mint az elmúlt év azonos időpontjában. Idén a mezőgazdasági nagyüzemekben — évek óta először — csökkent a foglalkoztatottak száma. A létszámcsökkenést több helyen az alaptevékenységen kívüli tevékenységből kilépők okozzák. Életkörülmények A megye lakosságának kész- pénzbevételei a tavalyinál mérsékeltebben, de tovább emelkedtek. A készpénzbevételek alakulásában meghatározó jelentősége van az átlagbéreknek. A fő népgazdasági ágakban foglalkoztatottak havi átlagbére mindenütt mérsékeltebben nőtt, mint egy évvel korábban. A növekedésben a múlt évben végrehajtott bérfejlesztések áthúzódó hatásának, valamint az ez évi bér- fejlesztéseknek egyaránt szerepe volt. Ez utóbbi azonban az új vállalati bérszabályozás rendszere alapján lényegesen kisebb mértékű volt. mint a megelőző években. A lakossági takarékbetétek állománya június 30-án 10,3 milliárd forint volt, csaknem 600 millió forinttal több az év elejeinél. A lakosságnak nyújtott hitelek az I. félévben 670 millió forinttal emelkedtek, s így a június végi hitelállomány 12,4 milliárd forintot tett ki. A takarékpénztárakban a bázisidőszakit jelentősen meghaladó állományemelkedés a hosszú, a közép- és a rövid lejáratú hiteleknél egyformán jelentkezett. Ezen belül az építési kölcsönöké több mint két és félszerese volt a tavalyinak, amely a megváltozott hitelfeltételek hatását tükrözi. A kiskereskedelem eladási forgalma több mint 14 milliárd forint volt — fogyasztói folyó áron számolva — 8,2 százalékkal több az 1982. I. félévinél. A kiskereskedelmi árszínvonal emelkedését figyelembe véve, a kiskereskedelem forgalmának mennyisége lényegében változatlan maradt. Az egyes árufőcsoportok közül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vendéglátás forgalma emelkedett, a ruházati cikkeké és a vegyes iparcikkeké viszont elmaradt a tavalyitól. A megye kiskereskedelme a lakossági vásárlóerő lekötéséhez összességében megfelelő árukínálatot biztosított, ellátási gondok főleg az építőanyagoknál jelentkeztek. A burgonya, a zöldség- és gyümölcsfélék piaci kínálata egykét kivételtől eltekintve jobb volt a tavalyinál. Az I. félévben az idényáras cikkek együttes árszínvonala — március kivételével — minden hónapban alacsonyabb volt. mint az előző év hasonló időszakában, ezen belül mind a zöldség-, mind a gyümölcsféléket olcsóbban lehetett megvásárolni. Június végén 2768 bolt, 128 gyógyszertár és 1323 kereskedelmi és munkahelyi vendéglátóhely állt a lakosság rendelkezésére. A féiév során is elsősorban a mindennapos fogyasztási cikkeket árusító üzletek száma gyarapodott: többek között Ráckevén és Mogyoródon ABC-kisáruházat adtak át A lakosság életkörülményeinek javítását az év folyamán a megyében 2,7 milliárd forint fejlesztési alap szolgálja, több mint 1982-ben. A fejlesztési források szinte teljes egészében a folyamatban levő beruházások befejezésére irányulnak, közülük is kiemelt fontosságúak a lakás-, az egészségügyi, a kulturális ellátással valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések. Az I. félév végéig 1300 lakásra az egy évvel korábbinak mindössze 58 százalékára adtak ki használatbayételi engedélyt. A lakásépítések jelentős mérséklődése mind az állami, mind a magánerős építkezésnél tapasztalható. Területi eloszlásukat tekintve különösen a városokban volt nagy mértékű a visszaesés, ahol alig több mint egyharmada épült a tavalyi I. félévinek. A családiház-építkezések befejezését az elmúlt időszakban hátráltatták az építőanyagellátásban jelentkező hiányok is. Az év folyamán jelentősen megnövekedett igényeket a megye kiskereskedelmi hálózata — az ipari kapacitás elégtelensége miatt — tetőcserépből. tetőszerkezeti faanyagból, nyílászárókból, kis méretű és ikersejttéglából nem tudta kielégíteni. Az igények növeke- ' dését mutatja az is, hogy a hiányok ellenére az építőanyag-telepek forgalma jelentősen. 10 százalékot meghaladóan emelkedett. A megye számos településén folynak vízgazdálkodási beruházások, amelyek elsősorban a lakosság ivóvízellátásának javítását szolgálják, így többek között befejeződött a pilisvö- rösvári és a tápiószentmárto- ni községi vízmű építése, Dobáson és Monoron vízműkuta- kat helyeztek üzembe. Jelentős vízhálózat-bővítés fejeződött be Nagykőrösön, Tárnokon, Pomázon és Budakalászon. Tovább bővült a közüzemi csatornahálózat is. Az egészségügyi és szociális fejlesztésekre előirányzott összeg döntő része a fekvőbeteg-ellátás javítását szolgálja. Ezen belül is meghatározó a Semmelweis kórház bővítése, ahol az építkezési munkák miatt jelenleg 356 ágy szünetel. A szakorvosi rendelőintézeti kapacitás a félév során lényegében nem változott. Tovább folytatódik az érdi, a ve- csési szakorvosi rendelő építése, és megkezdődtek a nagykőrösi rendelőintézet .területelőkészítői munkái is. Az általános és gyermekorvosi körzetek száma fél év alatt 5-tel — 488-ra — emelkedett. Oj általános orvosi körzetet Nagykőrösön, Érden, Kiskun- lacházán, gyermekorvosi körzetet pedig Érden és Vecsásén szerveztek. Az 1932/83. tanévben a megye áUTÍinos iskoláiban mintegy 13 ezer nyolcadik osztályos tanuló fejezte be tanulmányait. Közülük 500-an nem jelentkeztek továbbtanulásra, valamivel: többen., mint a korábbi evekben. A továbbtanulók több mint fele szakmunkásképző iskolába, 29 százaléka szakközépiskolába, 14 százaléka gimnáziumba kérte felvételét. Aki felkészít az avatásra A hátsó sorokban izgul A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola gyakorlóterén a tisztavatásra készülő hallgatóknak ezúttal nem Korbely János alezredes vezényelt vigyázzt. Dobpergés közepette a csapatzászló előtt kis ünnepség zajlott. A hallgatóik nevében — akiket az alezredes tizedik alkalommal készít fel az avatásra, és a fogadalomtátelre — Laboda Ferenc főhadnagy emléklapot adott át az éppen aznap ötvennégy éves parancsnoknak. Húsz éve, 1963-ban került Szentendrére, ő vette át a laktanyát a főiskola számára, 1973 óta pedig minden esztendőben övé az avatási felkészítés gondja. Ö az, aki az utolsó pillanatig gyakoroltatja a díszlépést, a formai, alaki feladatokat a hallgatókkal, hogy azután az avatáson valahonnan a hátsó sorokból izgulja végig fiai szereplését. Egyetlen mumus van: az eső. Ügy tűnik, Korbely János, az időjárás kegyeltje, hiszen utoljára 1972-ben avattak tiszteket esőgallérban — ez ugyanis a .kötelező viselet ági áldás esetén. Két díszszemlére készítette fel eddig a Kossuth Főiskola katonáit, s 1980-ban az a dicsőség érte, hogy nemcsak felkészítője, hanem parancsnoka is lehetett a főiskola díszzászlóaljának. M. K. Szerkesztőségünk vendége volt Hagyomány, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége rendszeresen meghívja egy- egy bel-, illetve külpolitikai terület szakértőjét. Tegnap délelőtt Böcz Sándort, a Nép- szabadság és a Magyar Távirati Iroda bejrúti tudósítóját láttuk vendégül. Érdekes előadásban a bonyolult közel-keleti kérdéskör néhány problémáját ismertette meg közelebbről hallgatóival. Szólt egyebek között az izraeli—libanoni különmeg- állapodá.sról, a palesztin mozgalom belviszályáról. Szíria szerepéről, az Egyesült Államok céljairól, az igazságos és tartós rendezés lehetőségeiről. A tájékoztatót követően számos kérdés hangzott el. s válaszaiban Böcz Sándor igyekezett a közel-keleti események mélyebb összefüggéseit is megvilágítani. —-----1------if júsági találkozó Vcawemaroson Amikor megszólal a szakadék „Tudom, hogy ronda vagyok, de miért van az mégis, hogy oly sokan belém esnek? — kérdezte a szakadék”. A fenti éle az egyetemisták és főiskolások nyolcadik országos turisztikai találkozója alkalmából kiadott műsorfüzetben olvasható, s bár a verőcemarosi Express ifjúsági tábor környékén lévő hegyi utakon a szakadékba fordulás veszélye szerencsére nem fenyeget, az idézet mégis elárul valamit abból a hagyományosán jó hangulatból, amely ezeket a találkozókat jellemzi. r Aílsndó résztvevők Az ország minden részéből érkező, a sportot, a turisztikát kedvelő fiatalok ma vertek tábort Verőcemaroson, Az ifjúsági találkozónak ezúttal ad otthont első ízben Pest megye. A helyszínre igazán nem lehet panasz, hiszen a Börzsöny, a Pilis, a Dunakanyar természeti szépségei elérhető közelségben vannak minden résztvevő számára. E tájak szinte valamennyi korosztályt vonzzák. Itt halad keresztül az úttörők öt vándortábori útvonala, a középiskolások Országjáró Diákok Körének tagjai is gyakori vendégek erre- félé. A következő napokon pedig csaknem kétezer egyetemi, főiskolai hallgató ismerkedik a vidékkel. Az EFOTT-találkozók állandó résztvevői közé tartoznak a Pest megyei diákok is. Jóllehet kimondottan egyetemi városokat nem mondhat magáénak a megye, a három felsőfokú oktatási intézménynek mégsem kell szégyenkeznie sem a sportban, sem a turisztikában. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói szinte a tananyag részeként szívják magukba a természet szerete- tét. Számos sportpálya, valamint uszoda, lovarda elégíti ki a fiatalok mozgásigényét, ezeken kívül természetjáró, tájékozódási futó szakosztály is működik. Nem csoda hát, hogy a tavalyi EFOTT-sport- díjai közül néhányat éppen a gödöllőiek vittek haza. Ugyancsak sokat sportolnak és túráznak az Esztergomi Tanárképző Főiskola zsámbelet tagozatán, nem is szólva a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskoláról, ahol a földrajza ismeretek elsajátítása, az egészséges életmódra nevelés a sajátos tematika része. 'Mindhárom intézményben elsősorban a hagyományos gvalogos túrázásnak van a legtöbb híve — Pest megye terepviszonyai is ennek kedveznek a leginkább — de népszerű a nyári vizitúra is. Éjszakai túra A négynapos rendezvény jó alkalmat kínál arra. hogy az összeseregleít fiatalok kipróbálják erejüket a különböző sportágakban. A győzteseknek természetesen ezúttal is jutalom jár. a lényeg azonban, ahogy mondani szokták —: a részvétel. Bizonyos, hogy a verőcemarosi tábor ideális helyszíne lesz a vetélkedésnek, hiszen a sportpályáktól az uszodáig minden a fiatalok rendelkezésére álL Természetesen többféle túra is szerepel a programban. Holnap éjszaka indulnak neki a vállalkozó kedvű fiatalok, hogy még napfelkelte előtt oda-vissza megjárják a tábor és a Magyarkút közötti utat. Ugyanazon reggelen mások tájékozódási futásban indulnak. míg a következő napon a szentendrei városismereti verseny teszi próbára a versenyzőket. Emellett az ifjúsági találkozó minden résztvevője kézhez kapja a Pest megyei Természetbarát Szövetség tú- rajavaslatait, azzal a szándékkal. hogy ha a zsúfolt program miatt ezúttal nem is marad idő a Börzsöny, a Pilis hegyi útjait bejárni, esetleg később visszatérve, egy másik alkalommal segítséget nyújtson a barangoláshoz^ ürdekes találkozók Nem volna teljes a találkozó politikai és kulturális rendezvények nélkül, s természetesen a házigazdák erről is gondoskodtak. Bizonyára sokakat vonz majd a Nemeskür- ty Istvánnal, valamint a Magyarország című hetilap szer. kesztőségének munkatárséival a találkozó, míg a kulturális programok közül a Ki mit tud? győzteseinek gálaműsora emelkedik ki. Pest megye is igyekszik felvillantani néhány jellemző képet politikai, kulturális, sport- és turisztikai életéből. Hogy milyen sikerrel? — az majd kiderül e néhány nap alatt. Kövess László
