Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP Gyorsan felnek a konténerek Nagyüzem a paradicsomföldön Midőn az elmúlt években, a paradicsomtermékek értéke­sítésének világpiaci romlása közepette, számos nagyüzemi gazdaság csökkentette a para­dicsomtermelést, a nagykőrösi termelőszövetkezetek kitartot­tak mellette. Magyarázat erre, hogy a nagykőrösi földben ki­tűnően terem a paradicsom, és a Nagykőrösi Konzervgyár biz­tosítja az értékesítését. A paradicsom, a „piros arany", ahogy termelésének fellendülése idején elnevezték, bebizonyítja, hogy megérdemli a hozzá való ragaszkodást. Mint melegtűrő növény, az idén is jól bírta a nagy szá­razságot, s apróbb bogyókat hozott is, de szépen terem a nagykőrösi földeken. Túl az aszályon A napokban a Mészáros Já­nos Termelőszövetkezetnek a kecskeméti országút bal olda­lán elterülő 216 hektáros pa­radicsomföldjén jártunk. A milliónyi növény általában szép zölden vészelte át az aszá­lyos időket. A telepvezető főiskolát vég­zett szakember: Marosfi Emí­lia, akinek Erdélyi Lászlóné irodista, és egy kecskeméti fő­iskolás fiatal, Körtvélyesi Ba­lázs segít a munkában, s ott dolgozik Petrezselyem Ferenc is, a szurdoki tsz-telep vezető­je. — A 216 hektár paradicso­munkból 53 hektáron külön­leges paradicsomot, a Kecske­méti Zöldségtermesztési Kutató Intézetnek, magnak termelünk — mondotta a telepvezető. Jónak mondható — Mikor kezdték szedni a paradicsomot? — A konzervgyári paradi­csomátvétel megkezdése után, tehát augusztus elsején. Két paradicsomszedőgépünk indult be, és kézi szedéssel a tsz hat brigádja és a jelentkező be­dolgozók, összesen 50-60-an szedik a paradicsomot, napon­ta fejenként átlag 560 kilót. Ügy a géppel, mint a kézzel szedett paradicsomot, a volt Dózsa Táz-ben levő léüze- müntobe szállítjuk, ahonnan összezúzva, paradicsomléként viszik a konzervgyárba, na­ponta átlagosan 6 vagonnyit. — Milyen az idei paradicsom minősége? — A gyári mérések szerint a refrakció 6—6,5 százalék, ami Forgalmas napok Strandon töltik a nyarat A testet-lelket megbénító nagy hőségben, melyben a hő­mérő higanyszala már a 38 fokot is elérte, aki csak te­hette, kellemes felüdülési ta­lált a nagykőrösi strandfürdő­ben, melyet köznapokon na­ponta 5—600-an kerestek, va­sárnap pedig már volt úgy, hogy a kétezret is meghaladta a látogatók száma. Most a huszonnegyedik órában jött egy jó kis lehűlés és csapa­dék, de a meteorológia továb­bi melegeket jósol. — Ez a nyár igazi jó strandidőt hozott — mondot­ta Susán Pál úszómester, aki Bodó Gábor strandvezetővel és Medve László testnevelő tanárral vigyáz arra, hogy a tiszta vizű medencékben úszás, fürdés szépen, rendben menjen. Huszonegy év óta nem is történt itt semmiféle baleset. — A nagy medencében 24 fok körüli, kellemes víz van. A körösiek mellett számos a vidéki fürdőző is. Nyársapái­ról, Ceglédről és Csepelről a sportiskolások jönnek és gya­kori vendégek a konzervgyár­ban dolgozó KISZ-tábor diák­jai. A tervezett úszósportprog­ram is kezd kialakulni. Már versenyt is tartottak a közép­es általános iskolások. A nagykörös’ KlOSZ-napon is volt úszás. A felnőttek és fia­talok úszásoktatása program szerint folyik. Úszni tanulnak a Pálfája napközis táborban nyaraló és vállalati üdülésben részt vevő gyerekek is. A strand vendégei elisme­réssel nyilatkoznak a vízről, a kiszolgálásról és a strand­vendéglőről A2 öregek lan­gyos medenceiében ott fürdött többek között Héjjas Dezső nyugdíjas kereskedő, kis uno­káival Katona György nyug­díjas pesti vendéglős és Sza­bó Balázsné Nyársapáiról. A nagy medencében ott úszkált Torma Zsolt, s több, KISZ- táborban dolgozó pesti diák, akik nagyon dicsérték Nagy­kőröst és a körösi vizet. A strand vezetősége röplabdákat is szerzett be, a fiatalok szó­rakoztatására. A városgazdálkodási válla­lat a strand egyik sarkában a dolgozói gyermekeinek nyá­ri üdülőtábort szervezett. Hu­szonöt gyermek, napi 15 fo­rintos csekély térítés mellett, teljes ellátással, vidáman fü- rödve, úszva, szórakozva nya­ral, s a vállalat szakszerve­zete gyümölccsel is ellátja őket. elég jónak mondható, és jobb a tavalyinál. — A léüzemben hányán dol­goznak? — Ott az üzem éjjel-nappal megy. Nappal 19-én, éjjel pe- 9-en dolgoznak. A jó minőség biztosítása érdekében, a gép­pel szedett paradicsomból a zúzás előtt, a futószalagról asszonyok szedik le az éretlen és beteg paradicsombogyókat. — Mit fizetnek a kézi sze­désért? — Kilónként 34, illetve a magnakvalóért 38 fillért. Az idén kevesebb szedő jelentke­zik, mint tavaly, ezért várjuk a további kézi szedőket. Kézi szedők Miután nincs elég kézi sze­dő, azért kell a gépi szedést alkalmazni. E módszernél le­kaszálják a paradicsomtöve- ket, ezzel szemben a kézzel szedett táblákat még többször meg lehet szedni. A gépek a táblákon végig futva, gyorsan lerázzák a tartályba a paradi- csombogyókat, de elég sok ma­rad közte beteg és éretlen, me­lyet a léüzemben ki kell válo­gatni. A gépek után, az elma­radt jó paradicsomot kézi sze­dőkkel szedetik össze, melyért már kilónként 60 fillért fizet­nek. A paradicsomföldön elbe­szélgettem egy szorgalmas, nyugdíjas emberrel. Mint mondotta, mindennap meg­szed ' másfél konténerrel. A konténer nagy gyári láda, melybe 340 kilogramm paradi­csom fér, a másfélbe 510 kilo­gramm, aminek a szedéséért 173 forint 40 fillért kap. A te­lepvezető szerint van olyan szedő, aki két konténerrel is megszed, sőt aki kis gyermeke segítségével három konténer paradicsomot szed le. Kopa László A hízóknak ez a sorsa Kapós csemegének számít Van ott minden, mi szem, szájnak ingere Az első félév végén elláto­gattunk a Mészáros János Tsz és az áfész közös húsüzemébe, mely Zabodal Balázs üzemve­zető szakavatott vezetése alatt szép fejlődést mutat. A tiszta betonudvaron, ahol egy kis földnyílás van. virágok. A fe­hér sapkás és köpenyes dol­gozók szorgalmasan mérik és rakják kocsiba a sok húsfélét és töltelékárut, amelyet nagy teherautó szállít az áfész hús- és vegyes boltjaiba. Mások a felszeletelt finom húsokat sóz­zák. keverik a nagy érlelő ká­dakban. azokból majd a kol­bász és a szalámi készül. — Az első félévben hány hízott sertést vágtak le, és dolgoztak fel tőkehúsnak és húsárunak? — kérdeztük az üzemvezetőtől. — Ezerkétszáz darabot, me­lyeket részben a Mészáros Já­nos Tsz hizlaldájában, részben az áfész telepein hizlaltak. Sülve, főve, füstölve — Milyen húsárukat készí­tenek? — Füstölt kolbászt, olasz és párizsi szalámit, sütőkolbászt, gyulai és debreceni párost, virslit, tüdős hurkát és son­kás felvágottat. — Hát füstölt és egyéb hú­sokat? — Füstölt csülköt, oldalast, tarját, combot, lapockát,' kö­tözött sonkát, darabolt com­bot. főtt gépsonkát, főtt fejet, csécsi szalonnát, kolozsvári szalonnát, főtt és füstölt csá­szárszalonnát, sós szalonnát és kenyérszalonnát. — Hány helyre szállítanak? — Friss tőkehúst az áfész Kecskeméti és Ceglédi úti nagy boltjába, a bokrosi Laj­tár-féle boltba és a kocséri húsboltba. Töltelékárut és egyéb húsféleségeket az áfész 28 nagykőrösi és kocséri bolt­jába, köztük a feketei, pálfá- jai, a Jurista féle és a kocséri határbeli áfész boltba. — Hányán dolgoznak az üzemben? — Farkas Istvánná üzem­vezető-helyettes. aki 25 éve van az áfésznél és megkapta a szövetkezet negyedszázados emlékgyűrűiét. Czakó József II éve, Gór Nagy Ferenc 8 éve és Gulyás Ferenc 7 éve dolgozik az üzemben, valamint Karai Ferenc. Molnár Balázs és Balog Istvánné. — Volt-e fejlesztés az idén és hogy végezték a félévet? — A Mészáros János Tsz és az áfész komoly áldozatokkal segíti az üzem fejlesztését. Ez évben nagy költséggel bevezet­tettük a gázt. és a gázzal való sertéspörkölés könnyíti a munkát és a környezetvéde­lemnek eleget téve, szenny- vízszűrő-berendezést is építet­tek. Ingázó zsírosbödönök — Az első félévben, a ko­rábbi évek pár százezer forin­tos forgalmával szemben, há­rommillió forintos forgalmat csináltunk. s Zabodal Balázs üzemvezető elmondotta még, hogy a házi- zsírt kereső és vásárló házi­asszonyok kérésére újítást ve­zettek be. Aki zsírosbödönét névvel megjelölve beviszi a Kecskeméti utcai, vagy a Ceg­lédi úti nagy áfész-boltba, há­rom napon belül az üzemben friss házi disznózsírral töltik meg és a boltban a rendes áron átveheti. Egyébként a húsüzem ké­szítményei Nagykőrösön már­kát jelentenek. Ezért kérdezi sok vásárló a boltokban, hogy van-e körösi kolbász? És a húsüzem igyekszik az igénye­ket kielégíteni. K. L. Piaci jelentés A hét végén jó közepes piac volt, kisebb baromfipiac­cal. Kocsikról és autókról na­gyon sok dinnyét árultak. A görögdinnye kilója 4—5, de a sárgadinnye még mindig 8— 10 forint volt. A baromfipiac szenzációjaképpen egy tanyai fiatalember két szép pávát árult. Az udvarban nevelte fel és ezer forintot kért értük, de csak 800 forintot ígértek neki az érdeklődők. A szemesterménypiacon a morzsolt kukorica literje 5,6— 6 forintra emelkedett, a búza és árpa 5,50 maradt. Emelke­dett a napraforgómag ára is. A gyümölcs- és zöldségpia­con a csemegeszőlő 16—20, az őszibarack 12—20, a nyári aj ma 6—18, a körte 8—14, az oltott szilva 10—12, a burgo­nya 8—10, a fehér káposzta 10—14, a kelkáposzta 16—20, a paradicsom 4—6, az uborka 5—10, a zöldbab 14—20, a zöldpaprika 12—16, á vörös­hagyma 12, a zöldség csomó­ja 4—6 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 180—210, a vágócsirkét 90—160, a kacsát 180—200. a pár hetes kacsa darabját 35, a napos csirkét 10. a tyúkto­jást h.80—2 forintért adták. Sok volt a piacon a virág, az ipari és a bazáráru és használt cikk is. Munkahelyi olimpia Konzervesek a sportpályán Tizenöt üzem több mint öt­száz képviselője volt ott Ceg­léden a Pest megyei élelmi- szeripari dolgozók munkahe­lyi olimpiáján. A Nagykőrösi Konzervgyárat a.z öt sportág­ban ötven fiatal képviselte, s háromban szerepeltek Váro­sunkból a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola dolgozói is. Asztaliteniszben csak csa­patverseny volt. A férfiaknál kiemelkedtek a körösiek, 11 csapat közül: 1. Nk. Toldi (Bathó István és Horváth Endre), 2. Nk. Konzervgyár (Búz Ferenc, Szakács Tibor, Szabó László). Atlétikában a konzerves Pijakovics Ferenc 4 számban is a legjobbnak bizonyult. Férfiak 100 méteres síkfutás (20 induló): 1. Pijakovics (K) 12,8; 2. Farkas (K) 13,3 mp: 400 m (12): 2. Farkas (K) 10:03 perc; súlylökés (11): 1. Pijakovics István (K) 13,50; 2. Dr. Abrahám Tibor 11,50 mé­ter; távolugrás (14): 1. Pijako­vics (K) 560 cm; magasugrás (8): 1. Pijakovics (K) 160, 3. Járvás László (T) 150 cm. Nők, 100 m (10): 1. Gönczöl Péterné (K) 14,7, 3. Székely Sára 14.8 mp; 4X100 m vál­tó (6): 2. Nk. Konzervgyár (Magyar Ágnes, Gönczölné. Céljuk a győzelem Átlagon felüli igyekezettel A két fiatalembernek csu­pán életkora tér el némileg egymástól; tizenhat, illetve ti­zenhét évesek. No és annyi még közöttük a különbség, hogy mindketten más szakma eljövendő képviselői. Egy va­lamiben azonban nagyon ha­sonlítanak. Mégpedig abban, hogy mindketten szeretik a sportot, s kora fiatalságuktól kezdve aktív részesei az edzé­seknek. versenyeknek. Ráadá­sul az egyik legkeményebb férfisporttal, a birkózással jegyezték el magukat már ál­talános iskolás korukban. Sikeres fiúk Török Béla például hetedik osztályos volt, amikor beirat­kozott a Kinizsi Sportkör bir­kózószakosztályának a legfia- talabbjai közé. Egy évre rá az Egerben megrendezett orszá­gos versenyen már nem adta alább a harmadik helyezés­nél de hasonlóan szerepelt az úttörő-olimpia legjobbjai kö­zött is. Ezután már kizárólag felfelé ívelt pályafutása. A szarvasi területi mérkőzés, s az utána következő két orszá­gos verseny, meg az idei ser­dülő magyar bajnokság után mindannyiszor mint győztest ünnepelték az eredményhirde­téskor és itthon is a körösi fiatalembert. Barátja, Marsa István sike­rei sem lebecsülendők, ö ti­zenkét évesen ismerkedett meg a birkózással. Bár, mint mondja, az úttörő-olimpia szá­mára csalódást okozott — jobb is lehetett volna —, mert csak a negyedik hellyel kellett megelégednie. A rákövetkező időszak három magyar baj­nokságának második helyezése már vigaszt Hoztak. Az 1980- as országos versenyen pedig a dobogó legmagasabb fokára is felállhatott. Örül a család Amikor két mérkőzés szü­netében néhány percre leül­tünk a tornaterem szögletébe, a két gyerekembert látva azon töprengtem, hogy valójában mi lehet e fiatalon elért szép eredmények mögött. Az első benyomások alapján nem mondaná meg senki, hogy Béla és István országos versenyek győztesei. Olyanok, mint a többi fiatal. Talán kicsit iz­mosabbak, mint hasonló korú társaik. A beszélgetésből ki­tűnik azután, hogy a hétköz-, napok edzéseinek átlagon fe­lüli igyekezete mellé a sport iránti rajongás is társul. Mindkettőjük édesapja ak­tív ökölvívó volt egykor. Nem elhanyagolható hát a család befolyása sem a sportolás megkedvelésében. Egy-egy győzelem után a szüleik meg a nővéreik legalább olyan bol­dogok voltak, minta két birkó­zó gyerek. A közelmúltban aratott sikerek mindkettőjük számára további ösztönzést adtak arra, hogy egyre kemé­nyebb edzések árán a birkózó­sport élvonalában megmarad­janak. Edzőjük, Sárosi Tibor mos­tanában a szabadfogású ma­gyar bajnokságra készíti fel őket, ahol majd; az ősszel in­dulnak. Rajtuk kívül még leg­alább harminc fiatal útját egyengeti a tapasztalt birkózó­edző, aki valamikor maga is szép eredményeket ért el a sportnak ezen a területén. A két fiatal élete természe­tesen nemcsak a sporté. Béla gázvezeték-szerelőnek készül. Az ősszel lesz másodikos, Ist­ván pedig a kőművesszakmát választotta. Jövőre végez az iskolával. Ügy mondják, kez­dettől fogva tetszett a válasz­tott szakmájuk, de a jó kere­seti lehetőség reménye is köz­rejátszott az elhatározásban. — A heti három edzés meg a tanulás nem megy egymás rovására? Eddig megszolgálták — Bármennyire is szeretünk sportolni, azzal mindketten tisztában voltunk mindig, hogy az első a tanulás, s csak utána mehetünk a szőnyegre — mondja Béla. — Szerencsé­re a tanulással nem volt ed­dig sem gondunk, ha akadt valami problémánk, az edzőnk olyankor is készségesen segí­tett. Nemcsak az edzéseken van velünk, a magánéletünkre is mindig odafigyelt. — Nem véletlenül, hiszen az ő célja is az, hogy minél ered­ményesebb sportoló váljon be­lőlünk, s nagyon örülünk, hogy ez idáig megszolgáltuk a bizalmát. A birkózás megle­hetősen kemény sport. A ver­senyeket kemény edzések elő­zik meg. Nemcsak fizikailag, de szellemileg ugyancsak igénybe veszi az embert egy- egy mérkőzés, ahol egyetlen cél van csupán, a győzelem, s ezt mindenáron igyekszünk elérni. — Az egyéni törekvésektől azonban nem idegen a jó ba­rátság, egyikünk-másikunk si­kere nem szül irigységet kö­zöttünk. Bátran mondhatjuk, nagyon jó kollektíva alakult ki a magunk korabeli fiatal bir­kózók között. Erős mezőnyben — A sok versenyen bizonyá­ra tapasztaltatok is. Országos viszonylatban milyennek mondható a serdülők birkózó­sportja? — Számtalan tehetséges, igyekvő társunk van az or­szágban. akikkel bizony nehéz dolgunk volt eddig is. Min­dig erős mezőnyben birkóz­tunk. s a versenyek végén há­lásak voltunk magunknak is, edzőnknek is, hogy mindany- nyiszor komolyan vettük a fel­készülést. Tudjuk, ezután még többel kell dolgoznunk. Az el­mondott győzelmek ez idáig még csak lehetőségként álltak előttünk, ma már elvárják tő­lünk ezt a sportolói színvona­lat Miklay Jenő Székely, Némethné Dudás Il­dikó); súly (6): 2. Radeczki Éva (K) 829 cm; magas (6): 2. Szendi Istvánné (K) 125 cm. A férfi 4Xl00-at (6): a Nk. Konzervgyár (Pijakovics, dr. Ábrahám. Farkas, Vilcsák Zol­tán) nyerte. Kézilabdában 12 férfi csapat között a Nk. Konzervgyár (Gönczöl Péter — Zubány Miklós 3, Mészáros Benjámin 12, Tóth Ferenc 5, Vilcsák Zbl- tán 8, Dobnik János 6, Hatva­ni József 10, Lakatos István 2, Németh Attila 3) mind a négy 2X15 perces mérkőzését megnyerte és nagy fölénnyel 49:10~es összgólkülönbséggel az első helyen végzett. A nőknél 12 csapat vetélkedett. A Nk. Konzervgyár (Székely Sára — Némethné Dudás Ildikó 8, Kaszapné Vass Ildikó. Szendi Istvánné 5, Magyar Ágnes, Radeczki Éva 5. Tóth Margit, Gönczöl Péterné) 2—2 győze­lem és vereség után 3. lett. Kispályás labdarúgásban volt a legtöbb csapat. 15. A Nk. Toldi (Kovács Ferenc — Járvás László, Rákosi István, Halmi János, Kiss Imre, Ko­vács Dénes. Mondi Ambrus) derekasan helytállt: a selejte­zőbeli 2 győzelem után 2 szo­ros vereséget szenvedett és vé­gű^ 4. lett, A Nk. Konzerv­gyár csapata a selejtezőből körbeverés és megbeszélt ered­mény miatt nem jutott tovább, de sportszerűségi különdíjat kapott. Sakkban 3 fős férfi csapat- versenyt rendeztek. A Nk. Konzervgyár (Kocsó Kálmán, Rácz Lajos. Juhász Zoltán) 11 gárda között a negyedik he­lyen végzett. Az összetett pontversenyt a Nk. Konzervgyár 114 ponttal nyerte (a 106 pontos PENO- MAH előtt) és a PTSH tömeg- sportbizottsáaától a borítékos sorsjegy bevételéből ötezer fo­rintos támogatásban részesült. Nem termelő üzem csak egy volt ott: a legkevesebb dolgo­zó és szereplő különdíját kap­ták a toldisok. S. Z. Mozi Ez igen! Színes amerikai filmvígjáték. Előadás 4, 6 és 8 órakor. A stűdiómoziban Dot és a kenguru. Színes, szinkronizált, ausztrál mese­rajzfilm. fél 4-kor. Szexis hétvége. Színes szink­ronizált olasz—francia film. (16 éven felülieknek!) Fél 6- kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Anna és a vámpír. Színes lengyel bűnügyi film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Nick Carter, a szuperdetek- tív. Színes, szinkronizált csehszlovák film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN «133—27M (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents