Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
2 1983. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP ékk.4 hét világpolitikái KÉRDÉsummm?' Két kontinens Erőfitogtatás Közép-Amerikában - Afrikai ütközőpont Sikertelen közvetítési kísérlet a Közel-Keleten Veddei csapatainak előretörése Habré segítségért folyamodik Az elmúlt hét latin-amerikai eseményei is azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok, nagyhatalmi céljaitól vezérelve tovább’ élezi a már amúgy is feszült helyzetet, fokozza a nyomást a térség államaira, a számára kedvező politikai fordulat kicsikarása érdekében. Az állítólagos kubai és nicaraguai fenyegetésre hivatkozva jelentős mennyiségű hadfelszerelést halmoz fel Hondurasban, a közös amerikai—hondurasi hadgyakorlat színhelyén. Egyidejűleg a nicaraguai partok közelében tartózkodik két repülőgép-anyahajó, fedélzetén több száz repülőgéppel. Egyértelműen a feszültségnövekedés jelzi a hát elején lezajlott guatemalai államcsíny is. MI TÖRTÉNT GUATEMALÁBAN? Mint minden eseményt a térségben, a guatemalai államcsínyt is nemzetközi vetü- letében kell vizsgálni, hiszen hatása túlmutat az adott ország keretein. Oscar Mejia Victores tábornok, aki hétfőn néhány tiszttársával megbuktatta Rios Monttot, Guatemala tábornok-elnökét, már első nyilatkozataiban sem hagyott kétséget afelől, hogy külpolitikájában Washington céljait kívánja szolgálni. A szélső- jobboldali nézeteiről, anti- ■ kommunista meggyőződéséről hírhedt ejtőernyős tiszt sajtó- értekezletén kijelentette, hogy szorosabb kapcsolatokat akar létesíteni az Egyesült Államokkal, majd azt hangoztatta, hogy Nicaragua kormánya „egész Amerikát fenyegeti”. A többi közép-amerikai diktatúrához hasonlóan azzal vádolta Manáguát, hogy katonai segítséget nyújt a térség felszabadító mozgalmainak. A politikai megfigyelők már az első megnyilvánulások után úgy vélekedtek, hogy a puccs a Pentagon és az amerikai külügyminisztérium műve. Ezt erősítették meg a hír- ügynökségi jelentések is, amelyek beszámőltak róla, hogy Mejia Victores az államcsíny előestéjéri a hondurasi fővárosban amerikai tisztekkel tanácskozott. Washingtonban azt is elismerték, hogy az Egyesült Államok guatemalai helyettes katonai attaséja a puccs idején az elnöki palotában tartózkodott. Az államcsíny hátterében az állt, hogy Rios Montt többé már nem felelt meg az USA érdekeinek. A volt elnök rendszerének terrorja Laton-Amerika- szerte elégedetlenséget váltott ki, ehhez hozzájárult még az is, hogy Montt a belső politikai nyomásnak engedve, választásokat ígért a jövő év nyarára. Ezek a választások már nem illettek bele a washingtoni elképzelésekbe. A guatemalai események logikusan illeszkednek az USA közép-amerikai terveibe. Az Egyesült Államok elképzelése szerint a nicaraguai és Salvadort hazafiak elleni összeesküvéshez szükség van arra, hogy kegyetlen diktatórikus rendszerek legyenek uralmon a térségben. Mind a puccs, mind a hondurasi erőfitogtató hadgyakorlat arra utal, hogy Washington közép-amerikai politikájában a hangsúly a katonai megoldásokra helyeződik át. HOGYAN ALAKULT A CSÄDI HELYZET? A hosszú ideje tartó csádi polgárháború veszélyes fordulatot vett az elmúlt hetekben. Már nem egyszerűen Hisszén Habré, a jelenlegi és Gukuni Veddei, a megbuktatott elnök hatalmi vetélkedéséről van szó, hanem egyre terebélyesedő nemzetközi konfliktussal, is fenyegető helyzetről, amelyben olyan országok kompromittálták magukat, mint Franciaország, az Egyesült Államok. Zaire, Szudán, Egyiptom és Líbia. Az USA és Franciaország egyértelműen Habré rendszerét támogatja, és közvetlen beavatkozással vádolja Líbiát. Ügy próbálják beállítani a helyzetet, mintha Líbia tevékeny részt vállalna a csádi harcokban, és erre hivatkozva a két országnak kötelessége volna „megvédeni a Nyugat érdekeit”. Líbiai részről cáfolják az effajta állításokat és a külföldi beavatkozás kivizsgálására a Biztonsági Tanács segítségét kérték. Hangsúlyozzák, hogy Líbia semlegességet tanúsít a csádi harcokkal kapcsolatban és a válságot az Afrikai Egységszervezet keretei között, a külföldi erők kivonásának, a mindennemű beavatkozás megszüntetésének útján lehet megoldani. Tripoliban arra is figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok, amely már korábban is fenyegetőzött Líbia „meg- leckéztetésével”, a csádi helyzetet használja ki agresszív céljainak megvalósítására. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az USA Líbia-ellenes magatartását demonstrálva vezető szerepet játszik a csádi intervencióban. Kerek 25 millió dolláros rendkívüli katonai segélyt juttatott a kormánycsapatoknak. Qsád légterét pedig AWACS felderitő gépek pásztázzák. Mindazonáltal Washington szeretne nemzetközibb jelleget adni a beavatkozásnak, ezért tolja maga előtt Franciaországot. A minden valószínűség szerint egyeztetett politika alapján Párizs több száz „kiképzői” minőségben tevékenykedő katonát küldött a csádi fővárosba. Az alakulatok azonban teljes harcfelszereléssel érkeztek, s. szükség esetén azonnal harcra kész reguláris erőkké válhatnak., Nem sokkal azután, hogy a csádi kormány elvesztette a stratégiai jelentőségű Faya- Largeau városát, a líbiai hír- ügynökség jelentette, hogy tárgyalások kezdődtek a szemben álló felek között. Amerikai és francia források ugyanakkor cáfolták a kapcsolatfelvétel hírét. Egyelőre még nem derült ki, hogy taktikai lépésről van-e szó, vagy a megnyugtató rendezés első állomásáról. MIRE JUTOTT A MCFAR- LANE — MISSZIÓ? A Közel-Keleten az elmúlt hét McFarlane ingázása jegyében telt el. Reagan elnök megbízottja azonban egyelőre annyi eredményt sem tud felmutatni, mint sokat bírált elődje, Habib. McFarlane-t Szaúd-Arábiá- ban is meglepően kelletlenül fogadták. A Fahd uralkodóval folytatott tárgyalások után a dzsiddai lapok tudni vélték, hogy Szaúd-Arábia elutasította az izraeli csapatok Libanonból történő részleges kivonásának tervét. Az uralkodó a csapatok teljes kivonásához ragaszkodik, hogy a bejrúti kormány az egész ország területén gyakorolhassa szuverenitását. Szíriában is igen elmarasztalóan értékelik a körutat. A damaszkuszi rádió hangsúlyozta: McFarlane küldetése csak a térségben feszültséget okozó amerikai' lépések leplezését szolgálja, s eközben a Pentagon újabb Űrügyeket talál a katonai jelenlét fokozására. Közben Samir izraeli külügyminiszter elutasította, hogy a megszálló csapatokat a libanoni—izraeli nemzetközi határra vonják vissza. A libanoni kormány fenntartásait kommentálná az ’Taeli diplomácia vezetője azzal érvelt, hogy „a libanoni követelések’ nyomás hatására jöttek létre és nem gyakorolhatnak befolyást az izraeli álláspontra”. A hét közepén a területileg, politikailag és vallásilag megosztott országban tűznárbaj robbant ki a drúz és a keresztény milíciák között. A harcok következtében a bejrúti nemzetközi repülőteret is találatok érték. Az ellenségeskedések megszüntetésében közvetítő három libanoni minisztert drúz fegyveresek rabolták el, és csak Valid Dzsumblattnak, a libanoni drúzok politikai vezetőjének közbenjárására engedték szabadon őket, azzal a feltétellel, hogy követeléseiket eljuttatják Dzsemajel elnökhöz. A követelések a libanoni kormány lemondását, a hadseregnek a Suf-hegység- böl való kivonását, a drúz hadállások ágyúzásának megszüntetését, a vallásfelekezeteik jogegyenlőségét és Libanon arab jellegének megőrzését tartalmazták. Az események hatására a libanoni kormány ígéretet tett rá, hogy tekintetbe veszik a muzulmán lakosság igényeit az ország irányításában való nagyobb részvételre. Kövess László Borúlátóan nyilatkoztak szombaton a közepes hatótávolságú rakétákkal foglalkozó genfi tárgyalások kimeneteléről a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt vezetői. Willy Brandt, az SPD elnöke szerint az októberi bonni kormányváltozás óta csökkentek a tárgyalási siker esélyei. Brandt a Hamburger Morgen- postnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a genfi tárgyalásokon résztvevő két nagyhatalmat, használják ki a fennmaradó időt a tárgyalásos rendezés érdekében és a siker reményében, adott esetben hosszabbítsák meg a következő, ősszel tartandó tárgyalási fordulót. A képviselőház után a szenátusban is bizalmat kapott Bet- tino Craxi szocialistapárti miniszterelnök ötpárti koalíciós kormánya. A szombaton délután befejeződött vitában az olasz gazdaság súlyos problémáit és a kormány tervezett külpolitikáját érintette a legtöbb felszólaló. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a genfi „euro- hadászati” tárgyalások sikerrel végződnek, és ígéretet tett, hogy az olasz kormány ebben az irányban kíván munkálkodni. Hozzátette azonban, hogy a konferencia eredménytelensége esetén Olaszország egyezteti álláspontját nyugateurópai szövetségeseivel és az Egyesült Államokkal. Az ellenzéki pártok képviselői rámutattak, hogy Craxi kormányprogramja nem tartalmazza a válságból kivezető Valid Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke pénteken este Amman- ban Husszein jordániai király- lyal tárgyalt, majd a szaúd- arábiai kormány meghívására Dzsiddába érkezett. Dzsumblatt, aki egyben a libanoni drúz közösség vezetője, a bejrúti Asz-Szafir lapnak adott nyilatkozatában kijelentette:a drúz milíciák egyelőre nem szüntetik be a bejrúti repülőtér tüzérségi lövését, mert a repülőteret a hadsereg o drúzok elleni hadműveletekre is igénybe veszi. Safik el-Vazzan libanoni miniszterelnök, akinek távozását kormányával együtt a nemzeti egység helyreállítása érdekében követelik a drúzok, pénteken kijelentette, a kormány nem tágít szándékától, hogy a hadsereg ellenőrzése alá akarja helyezni a Suf-hegységet, mihelyt hátrább vonják onnan a megszálló izraeli csapatokat. Genf Befejeződött a világkonferencia Pénteken Genfben befejezte munkáját a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harc kérdéseivel foglalkozó világ- konferencia. A tanácskozáson mintegy 130 ország és számos nemzetközi szervezet képviselői vettek részt A konferencián elfogadott nyilatkozat aláhúzza, hogy a fajüldözés, a faji megkülönböztetés és az alapvető emberi jogok megsértése a nemzetközi helyzet kiéleződéséhez vezet. A konferencia résztvevőd élesen elítélték a Dél-afrikai Köztársaság hatóságait A konferencia résztvevői azt is követelték, hogy Izrael vessen véget a megszállt arab területek palesztinai és más származású lakosságával szembén alkalmazott faji megkülönböztetésnek. 12 nyugati ország — köztük Anglia, Franciaország, az NSZK és mások — képviselői a nyilatkozat ellen szavaztak. Nem várható Genfben megállapodás a felek jelenlegi tárgyalási pozíciója alapján — jelentette kl Horst Ehmke, a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának alelnöke. A Süddeutscher Rundfunkban elhangzott. véleményét Ehirnke a Genfben eddig tapasztalt „csekély mozgásra” alapozta. Amennyiben a genfi tárgyalásokon semmi sem változik, mindenekelőtt az amerikai magatartásban, úgy az SPD késő ősszel tartandó rendkívüli ■‘pártkongresszusán nagy többséggel mond majd nemet az Új atomfegyverek telepítésére — hangsúlyozta az SPD parlamenti csoportjának alelnöke. utat. Az OKP nevében felszólaló Gerardo Chiaromonte kiemelte, hogy Craxi kénytelen alkalmazkodni a Kereszténydemokrata Párt által diktált feltételekhez. Orlandi-iigy Újabb ultimátum Szombaton ismét hírt adtak túszukról, Eemanuela Orlandi- ról elrablói. A legújabb — harmadik számú — közleményt az ANSA olasz hírügynökség milánói szerkesztőségébe juttatták el a terroristák. Ebben azt igyekszenek tudatni, hogy Emanuela Orlandi az augusztus 4-ében megjelölt ultimátummal ellentétben még életben van. Az újabb ultimátumot augusztus 28-ra tűzték ki. A feltétel változatlan: II. János Páltól várnak nyilvános nyilatkozatot. A drúzok viszont ellenzik a falangista ellenőrzés alatt álló hadsereg bevonulását. Megállt a lengyel gazdaság hanyatlása: bár a gazdasági fejlődés jellemzői még elmaradnak a válságot megelőző időszak mutatóitól, több fontos területen az idei, január— júliusi termelés már nagyobb, mint a tavalyi év megfelelő időszakában — állapítja meg a szombati Trybuna Ludu, a Lengyel Statisztikai Hivatal jelentését értékelve. Ebből kitűnik, hogy az értékesített termelés januártól júliusig 8,1 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A feldolgoSzombaton jelentős hadisi- kereicet erteK el Gimum v ed- aei volt einoK csapatai és a Reuter ont hirugynóiíség erteiseiése szerint ellenőrzésük ala vettéK Gsád északi restének mintegy narmaaat. Hírügynökségek beszámolói szerint Gukuni Vecklei erői a nap folyamán elfoglalták Ko- ro-Toro es um-batuoa településeket. Szumaiia Mahamat, a Habré-kormány tájékoztatási minisztere azt közölte, nogy a kormánycsapatok „taktikai visszavonulást” hajtottak végre és felszerelésükkel együtt erős védelmi vonalat létesítettek néhány kilométernyire Um-Salubától délre. Az _ új védelmi vonal N’Dzsamenától, a fővárostól immár alig több mint 350 kilométernyire északra húzódik. A csádi kormány tájékoztatási minisztere ismét azzal vádolta Líbiát, hogy repülőgépei „intenzíven bombázták” szombaton is a kormánycsapatok állásait. A kormánycsapatok most nekiláttak Abésé megerősítésének; a város birtoklása — katonai elemzők szerint —. létfontosságú lehet Habré erői számára, mert a fővárosba vezető egyik fontos útvonal mentén fekszik. Mint jelentettük, Abésébe érkezett a francia ejtőernyősök egyik százada — 150 katona —, akik korszerű légvédelmi fegyvereÉles Kuba-ellenes kirohanásokkal tűzdelt beszédet mondott pénteken Reagan amerikai elnök a Florida állambeli Tompában, a spanyol- ajkú amerikaiak kereskedelmi kamarájában. Reagan megpróbálta védelmébe venni közép- amerikai ágyúnaszád-diplomá- ciáját, azt bizonygatva, hogy az Egyesült Államok a „demokrácia. a párbeszéd és a gazdasági haladás előmozdításán munkálkodik a karibi térségben”. Teljesen figyelmen kívül hagyva Kubának azt a készségét, hogy tárgyalások útján rendezzék a Közép-Ameriká- ban felmerült problémákat. A legújabb Jelentések szerint 19-re emelkedett Chilében az országos tiltakozási nap résztvevői és a rendfenntartó erők közötti összecsapások áldozatainak száma. Hírügynökzó ipar helyzetének javulása eredményeként a piac az idén eddig 7 százalékkal kapott több árut, mint tavaly január és július között. Kiemeli a Trybuna Ludu a külkereskedelem fejlődését. A Lengyelországot sújtó nyugati szankciópolitika fényében különös jelentőségre tesz szert az a tény, hogy az idén a tőkés eredetű import 15 százalékkal múlta felül a tavalyi január— júliusi behozatalt: a nyugati kereskedelem mérlege eddig 73,5 milliárd zlotys aktívumot mutat. két vittek a városba. Az lesz a feladatuk, hogy a fegyverek használatára kiképezzék a kormány katonáit. A francia katonák kiképzőtisztek és tanácsadók, akik olyan parancsot kaptak, hogy a harcokba ne avatkozzanak bele —. de az egység parancsnoka közölte: természetesen védekezni fognak, ha támadás éri őket. A harctéri helyzet gyors i romlása láttán Hisszén Habré csádi kormánya pénteki ülésén kiadott nyilatkozatában „a francia és amerikai fegyveres erők közvetlen, tömeges és haladéktalan” beavatkozását sürgette az országban, hogy tartóztassák fel Gukuni Veddel volt kormányfő északról a főváros félé előnyomuló csapatait. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken határidő nélkül elnapolta a Líbia által az Egyesült Államok ellen, illetve a Csád által Líbia ellen benyújtott panasz vitáját. A TASZSZ jelentése szerint a líbiai panasz vitájában felszólaló el nem kötelezett és szocialista küldöttek sorra rámutattak, hogy a Líbia pártjainál felvonultatott amerikai flottacsoportosítás, a szomszédos országokban rendezett, példátlan arányú hadgyakorlat komolyan fenyegeti a térség békéjét és biztonságát. Reagan durva támadásokkal illette Fidel Castro kubai elnököt. Kijelentette: az Egyesült Államok „komoly kihívással” néz szembe Közép- Amerikában. Beszédében Reagan odáig ment, hogy a szocialista Kubát „az amerikai félteke gazdasági hadirokkantjának” nevezte. Washingtonnak a közép-amerikai térségben fokozódó katonai jelenlétét az amerikai elnök az Egyesült Államok biztonságának szavatolásával próbálta indokolni. A térségben folytatott amerikai politikáról azt állította, hogy az az itt élő népek javát szolgálja. ségek jelentései szerint pénteken 62 ember sebesült meg, a rendőrség több mint 1200 személyt vett őrizetbe. A Pinochet-rendszerrel szembenálló politikusokat, pártvezetőket és volt parlamenti képviselőket tömörítő szervezet, a PRODEN képviselői pénteken Santiagóban sajtóértekezletet tartottak. Ezen leszögezték: a súlyos összecsapásokért és a vérengzésért elsősorban magát Pinochetet terheli a felelősség. Figyelmeztettek arra, hogy a iövő- ben újabb kormányellenes tiltakozási akciók várhatók. Sandro Pertini olasz köz- társasági elnök, Pérez de Cuellarhoz küldött üzenetében, szombatón azt javasolta, hogy az ENSZ a ieghatá- rozottabb módon ítélje el a chilei kormányt. Pertini rámutatott: a chilei rendszer legutóbbi véres cselekményei sértik az alapvető emberi jogokat, s ellentétesek az ENSZ alapokmányával. SPD-véhmény az eurorakéia- tárgyalásokról Csökken a megegyezés esélye Olasz szenátusi szavazás Bizalmat kapott a koalíció Dzsumblatt nyilatkozata Drúz—falangista konfliktus A Lengyel Statisztikai Hivataf jelentése Megállt a gazdaság hanyatlása Washingtoni érdekek a karibi térségben Reagan Kuba-ellenes beszéde További tiltakozó akciók várhatók Kíméletlen chilei terror A chilei fővárosban élesre töltött fegyverekkel járják az utcákat a katonák, hogy megakadályozzák az újabb tiltakozó megmozdulásokat.
