Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-12 / 190. szám

dJ Nagykörösön szedik a paradicsomot Az oszt betakarítás küszöbén Augusztus második hetében a mezőgazdasági üzemek ké­szülnek az őszi betakarítási szezonra, amely elvétve —né­hány gazdaságban — már meg is kezdődött. Az ország déli vidékein, a rosszabb vízgazdálkodási tala­jokon aratják a napraforgót, pergetik a szemeket. A fon­tos növényolajipari alapanyag az idén, a többi szántóföldi növényhez hasonlóan, koráb­ban érett be, ám még hozzá­vetőleg 8—10 nap szükséges ahhoz, hogy a napraforgótáb­lákban országszerte indíthas­sák a gépeket. Szeptember ele­jén kezdődik a kukorica töré­se; a legkorábban érő fajták és a későbbi érésűek között az idén is jelentős — bár a tava­lyinál kisebb — különbség mutatkozik és így a gazdasá­goknak lehetőségük lesz a be­takarítási szezon széthúzására. A cukorrépa felszedésével a termelők várnak, az újabb esőzések ugyanis még javíthat­nak a terméseredményeken. Az első mér-ések szerint a nö­vény cukortartalma magasabb A termés egy része friss áruként kerül majd piacra a tavalyinál, ám a kedvezőt­len talajnedvesség miatt a ré­patest kisebb. A gyümölcsöskertekben ja­vában tart az őszibarack szü­retelése. A különböző fajták meglehetősen összeértek, eb­VÁLÓD! K észséggel elhiszem, természet ajándéka. Nem különben azt, hogy a tiszta, élő gyapjút egyetlen más anyag sem pótolhatja. En­gem azonban reklámjaink arra is figyelmeztetnek, hogy lassan fölébredünk a muanyagnarkózisból: a nyloning alulmarad a pup- linnai szemben, a szinteti­kus szálak pamuttal keve­rednek. Ismerősöm most úgy mu­tatja lakásában a műanyag kilincsek helyére felszerelt patinás rezet, mint annak idején a külföldről hozott műbőr zakót, amelyet elő­állítója — gondosan — még a rendes bőr illatával is el­látott. Fröccsöntött korunk­ban ismét megnőtt az ázsiója a valódinak, a ter­mészetesnek. '*■ Olyannyira, hogy manapság már inkább a nosztalgia túlkapásai el­len kell védekeznünk. Rá­jöttünk — éppen a haszná­lat közben —, hogy a nylon elszigeteli pórusainkat a levegőtől, hogy a műszálat érdemes házasítani a pa­muttal, hiszen , így a kedve­ző tulajdonságok összege- ződnek; a Coca-Colával versenyre kelt a gyümölcs­lé, sőt’ hovatovább a répa- és sütőtökital is. A természettel való kap­csolatunk azonban válto­zatlanul Janus-arcú. Egyfe­lől elfogadjuk, s ami ennél is több, becsülni kezdjük ajándékait, másfelől — kin­cseivel mit sem törődve — libikókázunk azon a -bizó- nyos biológiai egyensúlyon. Nincs a világnak olyan kormányzata, amelyik még ne mondta volna ki: a ter­mészetet elsősorban mitö- lünk, az emberektől kell megvédeni. A minap éppen egy tanácskozáson hallot­tam: a tisztítóművek, a potleválasztók és egyéb környezetvédelmi berende­zések hiánya sokszor nem okoz annyi kárt, mint a köztudat foghíjai. Miköz­ben milliárdokat emészt fel a talajjavítás, a gazdasá­gok egyike-másika a mű­trágyát kint hagyja a fa­gyos mezőn, a földek szé­lén. Akad olyan vállalat, amelyik kínkeservvel meg­építette szennyvíztisztítóját, de nem működteti, mert az üzemelés költségeit drágá­nak találja. Másutt a masi­nákat úgynevezett gőzbo­rotvával mosták, s külön olajzsírleválasztó szolgált a szennyezés ellen, ám az ott dolgozó munkás úgy vélte: egyszerűbb, ha a tartály helyett a csatornába önti a vegyi anyagokkal terhelt vizet — ezzel pedig na­gyobb bajt okozott, mintha nem lett volna se gőzborot­va. se zsírleválasztó. Rendezhetünk mi vitát, sz'mnoz’onokat. költhetünk milliárdokat a körnvezetvé- (jpjpmre. ha szemléletünk rövidlátó marad. Fenveget- hetünk. bírságolhatunk, ha az elrettentő erő csak a pa­pír és a ceruza marad, és nem a természet roncsai­nak látványa. A szilvásvá- radi erdészeti skanzennél kevés szebbet láttam éle­temben, a szabadtéri kiállí­tást áthatja az erdő tiszte­lete és szeretete. Már azok részéről, akik rendezték. Mert akik látogatják... Fi­gyelmeztetnem kell magam, ne húzzak túlontúl nagy átmérőjű kört a vétkesek bekerítésére, mert a van­dalizmus itt talán megbo- csáthatatlanabb, mint a si­vár lakótelepeken. Törnek, zúznak, lopnak néhányan, a többiek bűne pedig a kö­zömbösség — azt bizonyít­ván, hogy a sokat csepült sivárság nem is annyira a panelban, mint inkább ben­nünk fészkel. Hajdanán kö­rülölelt minket a föld, a víz, a levegő, a fa, a fű, a virág. Maga a kapcsolat ne­velt természetszerető embe­reket. Torz optikánkkal odáig jutottunk, hogy a su­dár fát akkor tekintjük ér­téknek, amikor bútor. lesz belőle; a virágot selyempa­pírba csomagolva becsüljük igazán, a földet, a levegőt külföldön az élelmes keres­kedők már dobozolva árul­ják. Közben a természet is kezd visszafeleselni ne­künk. Rádöbbenünk: fegy­vere van. Ügy viselkedik, ahogy a vele foglalkozó tantárgyak állítják. Ismeri a természetrajz törvényeit és fittyet hány szabályozók­ra, határozatokra, intézke­dési tervekre és cselekvési programokra —, bár a pa­pír is „belőle” készül, tette­ket sürget. A televízió reklámbárá­nyait fülbemászó zene kísé­ri, és a szénen csengő női hang tulajdonképpen őket dicséri, hiszen a gyapjú — woolmark-védjegy ide vagy oda — a jószágok műve. Ahogy a képek a Traubi- soda esetében sem a tech­nológiai láncot, a sokat tu­dó gépeket és az automati­kus palackozót mutatják, hanem azt igyekeznek ve­lünk elhitetni, hogy az ital a természet ajándéka. Visz- szatérnek mindennapjaink­ba a nem is oly rég sutba dobott anyagok, kelmék, fűszerek, újra követeljük a fából készült játékokat — unjuk a kék műanyag lo­vakat, a fröccsöntött szán­kónál jobban szeretjük a hagyományos" ródlit. Re­mélhető hát, hogy mihama­rabb megtaláljuk a termé­szetes és a mesterséges úton előállított tárgyak ideális helyét, szerepét, kiaknáz­zuk harmonikus együttélé­sük lehetőségeit. A zt már tudjuk, hogy a technika száműzetése és a környezetvédelem két különböző dolog — az egyi­ket nem lehet kijátszani a másik ellen. Ideje viszont észrevennünk, hogy nem­csak az olaj fáradt. A ter­mészet is.' Tamás Ervin ben is megmutatkozott, hogy a fáknak is nagy szükségük lett volna csapadékra. A nagy forróságban gyorsult az érés és sok esetben elmosódtak a különböző 'őszibarackfélék kö­zötti érásbeli különbségek. Az őszi alma szüretelésére is ké­szülnek, hozzávetőleg 10—12 nap múlva indulhatnak a sze­dőcsapatok. A nagy őszi munka előtti napokban a gépek már kint vannak a határban. Most kap­ja meg a műtrágyát és a szer­vestrágyát a talaj, és a takar­mánynövények betakarítására is nagy erőket mozgósítottak. Javában szedik a paradicso­mot a nagykőrösi Mészáros János Tsz-ben. A termény nagyobbik hányadát géppel takarítják be, és előfeldolgo- zás után lé formájában szállít­ják a konzervgyárba. Ily mó­don naponta 8—900 mázsa pa­radicsomot szüretelnek le, il­letve értékesítenek. A hatalmas, 216 hektáros te­rület egy részéről kézzel sze­dik a termést, amely friss áru­ként kerül piacra. A termés­átlagok a kedvezőtlen időjá­rás miatt alacsonyabbak a ta­valyinál, de még így is meg­haladják a hektáronkénti 300 mázsát. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI/ EGYESÜLJETEK! & , ff AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 190. SZAMiíra; I, lí> forint 1983. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK Profilbővítés a Pestvidéki Gépgyárban Bíznak a jé minőségben Lényegesen megnőttek a Pestvidéki Gépgyár piaci le­hetőségei, amit nem csupán termékei jó minőségének, a gyors szállításnak köszönhet, hanem nagyrészt annak is, hogy a kollektíva nem várja ölbe tett kézzel a vevőket. A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalattal kialakított szoros és gyümölcsöző kapcsolatok során a gyár szak­emberei és a kereskedők megfontolt, tudatos kutatómun­kával tárták fel, keresték meg az újabb piacokat. Hogy mindez szigorú való­ság, annak bizonyítására áll­jon itt a legfontosabb adat: az idén kereken száz százalék­kal nő a Pestvidéki Gépgyár nem rubel elszámolású ex­portja. Ezen belül is egy éve tartanak azok a munkálatok, melyeknek célja, hogy kiszo­rítsák a termelésből a túlsá­gosan anyag- és energiaigé­nyes gyártmányokat, s helyü­ket inkább a jól jövedelmező emberi, szellemi befektetések­kel töltsék ki. A legsikeresebb termék, a fyuzalzománcozó gé­pek több típusa — európai színvonalat képvisel — a hoz­zá adott széles körű műszaki szolgáltatás, s végül az egyedi kívánságok teljesítése révén. A külföldi kooperációs gyár­tás megszervezése is hozzájá­rult ahhoz, hogy megdupláz­hassák a külföldön eladott árumennyiséget, elsősorban a KGST-országok, a fejlődő or­szágok, s természetesen a fej­lett iparral rendelkező orszá­gok piacain. A Techniimpexszel közösen egy-egy NSZK és Japán meg­rendelésre készülő huzalzo­máncozó berendezés prototí­Benke Valeria Bács megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke Bács- Kiskur. megyébe látogatott. Elsőként — szerdán — Kalo­csát kereste fel. Ott Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke és Szvorény Já­nos, a városi pártbizottság el­ső titkára fogadta. Benke Va­léria a Kalocsa környéki köz­ségek tanácselnökeivel folyta­tott eszmecserét a közigazga­tási munkákról, a Duna menti települések helyzetéről, majd pedig Nicolas Schöffer magyar származású francia szobrász kalocsai szülőházát, illetve a művész által a városnak aján­dékozott kibernetikus szobrok­ból rendezett állandó kiállítást tekintette meg. Csütörtökön, a látogatás má­sodik napján Baján folytató­dott Benke Valéria Bács-Kis­kun megyei programja. Papp György, a városi-járási párt- bizottság első titkára köszön­tötte a vendéget, aki ezt kö­vetően a város tanácsának ve­zetőivel találkozott, s beszél­getett a település életéről, fej­lődéséről, lakóinak áldozatkész társadalmi munkájáról, amely­nek fontos szerepe van az új uszoda építésében, a gázveze­ték- és a csatornahálózat bő­vítésében. Ezt követően a Finomposztó Vállalatot kereste fel Benke Valéria. A látogatás következő állomása a bajai Tanítóképző Főiskola volt. Benke Valéria útja végül a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát vaskúti építő­táborába vezetett. pusának gyártását szervezték meg, melyek minőségében bíz­va a gyár vezetése már a jö­vő évi sorozatgyártás kapaci­tását készíti elő. Emellett koo­perációs együttműködés kere­tében részegységgyártásnál folynak tárgyalások, melyek­nek célja nem csupán az ex­port további bővítése, hanem a hazai import csökkentése is. S hogy az idei látványos nö­vekedéssel sem elégszenek meg: a vállalat új profilt kí­ván felvenni; a belső vizsgá­latok szerint kapacitásbővítés- sei képesek könnyűipari gépek gyártására vállalkozni. Erre annál inkább törekednek, mert jövőre is tartani kívánják az átlagot még mindig magasan meghaladó 30—40 százalékos exportbővítési arányt. K. T. Ma: 3. oldal A Csepel Autógyár megpályázta Ha a szavatossági idő lejár Ki nem használt képességek 4. oldal Széles kertbarátmozgalom Nyári napközi a tsz-ben Felborult a kanyarban 6. oldal Különleges motoros találka A legjobbak a megyében 7—8. oldal: Heti rádió* és tv*műsor Kultúra, sport, turisztika Verőcemarosi találkozó Vili. édúli Augusztus 16. és 19. között rendezik meg az egyetemisták és főiskolások 8. országos tu­risztikai találkozóját (EFOTT) a verőcemarosi Express ifjú­sági táborban. Pest megye el­ső ízben ad otthont az immár hagyományos seregszemlének, amelyre ezúttal csaknem két­ezer résztvevőt várnak az or szág minden tájáról. Bár a találkozó puszta léte is biztosíték arra, hogy hasz­nosan és kellemesen telik Püré és nektár Óránként négyezer palack őszibaracknektár kerül le a gyártó­sorokról a Duna GT konzerválóüzemében. A Halásztelek hatá­rában álló kis gyárban a megérett gyümölcsből szinte órák alatt pürét, majd ezt tovább feldolgozva nektárt készítenek. A pü­ré legnagyobb részét nyugati exportra, a nektárt csaknem tel­jes egészében idehaza értékesítik Hőkezelés és újrahűtés után kartonokba csomagolják a félliteres üve­geket A házi laboratóriumban- folyama­tosan ellenőrzik a sav- és száraz­anyagtartalmát. Veress Jenő felvételei majd {1 a négy nap, mégis említést érdemet az a gazdag, sokszínű program, amelyet a házigazdák állítottak össze. A kínálat sajátos, egyéni ízeket is tartogat, azzal a szándék­kal, hogy a vendégek e rövid idő alatt is mind közelebb ke­rüljenek Pest megye életéhez. Ennek jegyében rendezik meg egyebek között a fiatal szent­endrei képzőművészek tárla­tát, a Dunakanyar Fotóklub kiállítását, a gödöllői Boleró mozgásszínpad fellépését, s alkalom nyílik az itt élő, al­kotó írókkal való találkozásra, beszélgetésre, a Váci Kötött­árugyár pedig divatbemutatót tart szabadidő-ruháinak leg­újabb kollekciójából. Az is­merkedést, a kontaktus meg­teremtését dia- és filmvetíté­sek is segítik majd. Természetesen lesz bőven egyéb, a megyéhez szorosan nem kapcsolódó politikai, kul­turális, turisztikai és sport- program is. Ez utóbbiakhoz tartozik, hogy a diákok, több mint tíz csapat-, illetve egyéni sportágban mérhetik össze tu­dásukat. A kínálat ismeretében Is sejthető már, hogy a verőce- marosi ifjúsági találkozón egy valamitől nem kell tarta­ni: az unalomtól. K. L. A zsanai gázmezőn Befejeződött a feltárás A Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat kutatói a Duna —Tisza közén befejezték a zsanai gázmező feltárását. A térségben mélyített utolsó két kutat a napokban kötötték össze az országos gázvezeték­kel. A vállalat 'egjelentpsebb gázlelőhelye a fogyasztáshoz igazodva termel. Még az idén megnyitják egy másik gázme­ző, az eresztői lelőhely kútjait, és megkezdődik a próbater­melés a tázlári földgáztelepen is.

Next

/
Thumbnails
Contents