Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
mrcrtt 1983. AÜGÜSZTÜS 11., CSÜTÖRTÖK Jól kell készülni az idegenforgalomra Mindig telt ház van a városban Hétköznap délelőtt is kényelmesen nézelődő sétálók lepik el az utcákat. Mindig Me vannak -a múzeumok, a kiállítótermek, a kisebb-na- gyobb vendéglők. Déltájban legalább negyed órát 'kell várni annak, aki frissen sült tejfölös lángost akar enni, fagylaltért pedig egész nap sorban állnak. Egy csoport gyerek a városról készült színes képeslapok között válogat, közben elmondják az eladónak, hogy pécsi iskolások. Egynapos vendégek éppúgy, mint a kerékpáros német fiúk, akik a Bükkös patak partján pihennek. Egy angol házaspár az utcai térképen próbál tájékozódni, Kovács Margit múzeumát keresik, és nevetnek, amikor kiderül, hogy éppen elmentek mellette. Nyári csúcsforgalom A kiállítótermek vendégkönyvében a soknyelvű bejegyzések arról tanúskodnak, hogy élmény volt itt járni. Szentendre vonzereje változatlanul a műemlékek, a múzeumok, a hangulatos utcák, a Duna-pairt, a hegyek, az egész városkép. A Békásmegyer—Szentendre között most épülő négy nyomsávos út még gyorsabbá teszi a közlekedést, kedvezőbb a megközelítés. Divat lett „kiszaladni” Szentendrére. A város fogadóképességének növelése, az idegenforgalom feltételeinek színvonalas biztosítása egyre növekvő, Összetett feladatot jelent. Ezzel a témával foglalkozott legutóbbi ülésén a városi tanács. A helyzet elemzésénél meghatározó, hogy az üdülők, kirándulók száma meglehetősen ingadozik. Az állandóan itt élő, bejelentett lakók 18 500- bií ^V'ahhak, de nyári' csúcsidőben, egy-egy hétvégén 40— 50 ezer személy ellátásáról kell gondoskodni. Ez a nagy idegenforgalom elsősorban a Fő térre és környékére koncentrálódik. Évente a városban 1,5—2 millió üdülő, kiránduló megfordul. A műemléki belváros felújítása folyamatosan, meghatározott program szerint halad. Épül az Ámor Imre—Anna Margit gyűjtemény helye, bővül a Czóbel-gyűjtemény. Az utóbbi két esztendőben létesült a Kmetty-múzeum, a Boromissza-emlékszoba és a Műhely Galéria A szerb egyházművészeti kiállítást az épület rossz állapota miatt be kellett zárni, de a Fő téri Blagovesztenka-templom teljes pompájában megtekinthető. Két végi bevásárlás A kulturális élmények mellett sokak számára vonzók a környezet kínálta pihenési, sportolási lehetőségek és a strandolás. A vízisporttelepen ötven szállodai férőhely és száz csónak elhelyezésére alkalmas tároló várja a vendégeket. A papszigeti holtágat rendbe teszik, elkészül a SztaA város vonzereje változatlanul a műemlékek, a múzeumok, a hangulatos utcák. Hétköznapokon is sokan sétálnak, nézelődnek a belvárosban ravoda pataki gyalogos sétány. Kánikulai vasárnapokon tömegek keresnek enyhülést a szép fekvésű, fővároshoz közeli strandokon. Zsúfolt a leányfalui létesítmény, Papszigeten kevés a medence, a lepencei strand zöldterületének bővítését megkezdték. Az igényekhez képest egyelőre kevés lehetőség nyílik a különféle labdajátékokra, a kerékpározásra, valamint a téli sportolásra. Az idegenforgalom feltételeinek a biztosításánál az élelmiszer-kereskedelem van a legnehezebb helyzetben. A bevásárló központ és a kisebb boltok egyaránt zsúfoltak, különösen nyári hétvégeken. Az állami üzletek száma 1980-tól hat százalékkal emelkedett. A magánkereskedelemben jelentősebb volt a növekedés. Hiányzik az északi részen egy n*- nagyobb- ' bevásárló- központ. A gondokon enyhít majd az idén elkészülő kenyérgyár, a Dunakanyar körúton épülő 400 négyzetméteres áfész ABC-áruház. Jelenleg azonban nem könnyű a hétvégi bevásárlás senki számára Ami a vendéglátást illeti, az állami és a szövetkezeti létesítményeknél 1980-hoz viszonyítva hatszázalékos a növekedés, a magánegységek száma pedig nyolcvankét százalékkal emelkedett. Rab Rá- by, Vidám Szerzetesek, Tejharapó, Műhely Galéria presszó stb.). A látogatók tehát több hangulatos kisvendéglőt és presszót találnak, mint korábban, ám az olcsó és gyors főétkezés még mindig csak vágyálom. Meglepőnek tűnik, de tény, hogy a vendégváró szálláshelyek jelenleg nincsenek teljesen kihasználva. Több olcsó, kispénzű turisták, diákok számára is elérhető lehetőség kellene. Hiányosság, hogy nincs idegenforgalmi információs irodá. A városi tanács több szem- nontból vizsgálva a helyzetet, úgy összegezte a tapasztalatokat, hogy az idegenforgalom gyorsabban nőtt. mint Szentendre fogadóképessége. Az ellátásban sokan közreműködnek, azonban az egységes szervezés nem minden esetben érzékelhető. Sportolási lehetőségek A további célkitűzés: Szentendre koncentrált fejlesztése, összhangban az idegenforgalomban betöltött szerepével. A tervek között szerepel a Duna-part, a patakvölgyek, a Kőhegy kiránduló központtá fejlesztése, fásítása, parkosítása, a téli sportolási lehetőségek biztosítása, a vízisporttelep bővítése. Az egyre növekvő igényeknek megfelelően további szabadstrandokat, csónakkikötőket akarnak létesíteni. A vendéglátás erősítése ugyancsak sürgető feladat. A tervek között szerepel a nagyon látogatott Szabadtéri Múzeum környékén, a Boldogtanyán, a Szamárhegyen új üzletek, étkezdék nyitása. A Dunakanyarban feltétlenül szükséges létrehozni, egy raktárbázist, ahonnan hétvégi csúcsforgalomkor megoldható az üzletek gyors feltöltése. A mozgóárusítás feltételeinek megteremtésével, az igényekhez jobban igazodó nyitva tartással is javítani kívánják az élelmiszerellátást. A város ezáltal is felkészül a gyorsan növekvő idegenforgalom fogadására, hogy a szakemberek gondoskodnak idegen nyelvet beszélő fiatalok képzéséről, a kereskedelem és a vendéglátás számára. SZENTENDREI Stíriait « PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Országos pályázat A környezetbe illeszkedve Új utakat kereső építészek Nagy érdeklődést keltett a Felszabadulás lakótelep továbbfejlesztésére meghirdetett országos pályázat. Első ízben most kerül sor arra, hogy a tervezők olyan feladatok megoldásán törjék a fejüket, melyek célja befejezni egy korábban elkezdett építkezést. Együttjár ezzel, hogy átmenetet kell biztosítani a kapcsolódó környezethez, és a megváltozott körülményeknek megfelelően zömmel a magánlakás-építkezésre számítani. Városfejlesztési és idegen- forgalmi célkitűzés egyaránt, hogy Szentendre déli-délnyugati része minél tökéletesebben illeszkedjen a környezetbe, a belváros építészeti értékeihez méltó színvonalon épüljön tovább. Családi házak A júliusban meghirdetett pályázat elkészítésének határideje nem hosszú, a terveknek 1983. november 8-ig kell megérkezni a városi tanács műszaki osztályára. Szabó Leventéné, a városi tanács műszaki osztályvezetőhelyettes főmérnöke elmondta: a szakemberektől azt várják, hogy beépítési tervükben elsősorban családi házak, továbbá alacsony társas- és teraszházak szerepeljenek. Javaslatot kérnek a korszerű ellátást biztosító létesítményekre, a legmegfelelőbb helyre telepítve azokat. Irány a Kőhegy Követelmény az, hogy a beépítési javaslatok ne legyenek zsúfoltak, de mégis törekedjenek a közművek városi területek gazdaságos felhasználására. A javasolt lakóháztípusok alkalmasak legyenek a magánerős építkezés differenciált igényeinek kielégítésére. (Például fejleszthetőség, félkész megoldás, többgenerációs lakások, saját munka hasznosítása.) A tervezési terület közlekedési kapcsolatrendszere nincs megoldva, a városközpont, a Dunakanyar körút és a HÉV- megálló felől sem. A fővárosból induló turisták kedvelt kirándulóhelye a szép kilátást nyújtó Kőhegy, amit jelenleg csak kerülő úton lehet megközelíteni. Ésszerű kívánság — teljesítését a pályázatoktól várják —, hogy a kirándulók útvonala a tervezési területen keresztül vezessen. Máshol is hasznos A feladat tehát sokrétű, de mint Szabó Leventéné hangsúlyozta, a kiírók bíznak abban, hogy a pályázók olyan színvonalú munkákkal jelentkeznek, melyek Szentendre város fejlesztésén túlmenően útmutatást adnak majd más települések hasonló gondjainak megoldására és általánosítható javaslatokat is tesznek. Új piacok Nemcsak a hazai piacra, hanem már tőkés exportra is készít a Pefém szentendrei részlege esztergatokmányokat. Képünkön az összeszerelés folyik. A növelési program Átadás előtt az óvoda A nyárt hónapokban Szentendre egyik legnépszerűbb látványossága a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, ahol nemcsak a magyar falusi építészet emlékeivel, hanem őseink használati tárgyaival is megismerkedhetnek a látogatók A falu múltja A kódexek nyomán S zigetmonostor első nyomára egy kétszáz esztendővel ezelőtt írott kódexben lehet rábukkanni. Igaz, ez az írás még Pusztamonostornak említi, amely egy kis sziget közepén helyezkedett el. Ez a földrajzi érdekesség évszázadokon át sok bajt okozott a lakosságnak, gyakran elöntötte a víz. Később a Duna eggyé vált az aprócska ággal, s a kis sziget beolvadt a nagyba. Persze, az árvíz veszélye továbbra is fenyegette a községet. Az 1800-as években az áradások szinte mind elpusztították a falu öreg házait. Ezért ma már hiába keresünk műemlék jellegű épületet a településen. Egyébként a XVI. században említették a korábeli oklevelek először a községet Szigetmonostor néven. A törökök elől menekülő emberek szívós munkával tették termővé a földet, és annak hozamából éltek. A mezőgazdasági termékeket a környező városkák piacaira szállították, természetesen a vízi út igénybevételével. Mária Terézia korában a Zichy család földbirtokán tizenkét adóköteles háztartást jegyeztek fel. A faluban az iparosodás a XX. századtól kezdődött: a Fővárosi Vízművek munkalehetőséget teremtett a szigeten élőknek. Később a Kék Duna Szakszövetkezet és a Pest megyei Kishajózási Vállalat kínált munkát az 1387 lelket számláló községben. Jelenleg a 830 munka- vállaló fele, főként a fiatalok eljárnak dolgozni. A többiek helyben, a mezőgazdaságban és az iparban helyezkedtek el. Szigetmonostor említésekor, vagy nevének hallatán óhatatlanul eszünkbe jut a faluhoz tartozó nagy Duna menti üdülőtelep, amely a XVII. századi birtokosáról, Horányi Antalról kapta nevét. Ez az üdülőtelep adott búvóhelyet a század elejei munkásmozgalom gyakran üldözött harcosainak. Ö tvenöt esztendővel ezelőtt ott alapították meg a Vörös Meteor Erdei Telepet, aholkezdetben az illegalitásba vonult kommunista párt és ifjúsági szervezetének tagjai találkoztak. Ünnepélyes keretek között avatják fel augusztus I9-én Szentendrén a szép, modern Hold utcai óvodát, ahol négy csoportban összesen százhúsz kisfiú, és kislány, elhelyezésé-, re nyílik lehetőség. Már minden készen áll, ahogy mondani szokás, az utolsó simításokat végzik. Érdemes ebből a valóban ünnepi alkalomból egy pillantást vetni a statisztikákra. Fiatalodik a város, az utóbbi tíz esztendőben fokozatosan nőtt az óvodás korúak száma. Ezért volt szükség az intézményhálózat erőteljes fejlesztésére, részben régi épületek átalakításával. A két-három csoportos kisebb létesítményeket a jobb ellátás érdekében összevonták. Tavaly még esetenként 130 százalékos volt egyes óvodák kihasználtsága, de természetesen úgy kellett megszervezni a munkát, hogy ez ne menjen a gondozás és a nevelés rovására. A nevelési program egyik fontos célkitűzése az előkészítés az iskolai életre. Kezdetben ezt nem értelmezték egységesen, helyenként tantárgy-, szerűen oktatták. Szakmai viták után azonban az óvónők megtalálták a helyes módszereket, melyek általánossá váltak. A különböző szerepjátékok, a naposi teendők és egyéb megbízatások segítségével fejlesztik a gyerekek személyiségét. Eredményesen foglalkoznak az anyanyelvi neveléssel, melynek fontos feltétele az úgynevezett beszédes légkör megteremtése. Meghatározó szerepe jut ebben a családdal való együttműködésnek. Az új létesítmény megnyitása mindehhez a korábbinál jobb feltételeket teremt. A városi hálózatban összesen 1081 óvodás gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség, és nagy szó az, hogy egyetlen igényt sem kellett visszautasítani. A TÁRGYALÓTEREMBŐI.1 Patakba pottyant tolvaj Borszéki István már több alkalommal került összeütközésbe a törvénnyel, lopás, illetve közlekedési vétség miatt, ám a legutóbbi esete minden bizonnyal emlékezetes marad a számára. A tolvajokról ugyanis képletesen szokták mondani, hogy nem ússzák meg szárazon, de most szó szerint így történt. Borszéki István múlt év júniusában szabadult a börtönből, azóta alkalmi munkákat végez, és két kiskorú gyermek után fizet tartásdíjat. Bejelentett lakása nincs, június 17-én Szentendrén tartózkodott, onnan utazott Pilisszentkereszt- re, ahol anyja és sógora él egy házban. Sógorával a ház előtt találkozott, kért tőle húsz forintot, amit meg is kapott, ez azonban nem volt elég a számára. Nem sokkal később az udvaron talált csavarhúzóval beütötte az ablakot, és bemászott a lakásba. Ott összeszedte anyja néhány ruhadarabját, Sokol típusú rádióját, valamint a sógora 2500 forint értékű mag- netofonos rádióját. Az ablakon keresztül ahol bemászott, nem tudott kijutni, mert felfigyeltek rá a járókelők. A lakásból nyíló feljárón a padlásra ment, a cserepet kibontotta, és így próbált a helyszínről elmenekülni. A közeli patakparton azonban megcsúszott, beleesett a vízbe, és ' ekkor sikerült elfogni. A járásbíróságon megtartott tárgyaláson enyhítő körülményként vették figyelembe beismerő vallomását, családos állapotát, valamint azt, hogy n kár megtérült. Súlyosbító körülménynek számított, hogy többszörösen visszaeső bűnöző. Mindezeknek a körülményeknek a figyelembe vételével a járásbíróság Borszéki Istvánt egy év és tíz hónap szabadságvesztésre, mint főbüntetésre ítélte, és mellék- büntetésként három évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Az ítélet jogerős. Az oldalt összeállítottat Gál Judit Fotó: Etdösi Agnes
