Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
6 (Bp 1983. AUGUSZTUS 10., SZERDA TANÁCSOK Válás után mikor osztható meg a lakás használata? Amikor a jogcím nélküli lakót megilleti a birtokvédelem # Házasság felbontása esetén mikor osztható meg a lakás használata? A házasság felbontása esetén sokszor vita merül fel a lakás további használatát illetően. Számos olvasónk fordult hozzánk ilyen jellegű kérdéssel. A lakásrendelet részletesen rendelkezik erről. Eszerint a házasság felbontása, illetőleg a házassági életközösség megszűnése esetén a bíróság — kérelemre — a lakás használatát — a bérlőtársi jogviszony megszüntetése nélkül — megoszthatja. Erre akkor kerülhet sor, ha ezt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, helyiségeinek száma, és a felek körülményei lehetővé teszik. Mi a megoldás akkor, ha a lakás nem osztható meg? — kérdezi több olvasóink. Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság — kérelemre — a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi. Annak meghatározásánál, hogy melyik fél köteles a lakást elhagyni, elsősorban az ott lakó kiskorú gyermekek érdekeire, továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását, illetőleg tette lehetetlenné a lakás közös használatát. A bíróság — kérelemre — az előbb említett feltételek hiányában is megszüntetheti a bérlőtársi jogviszonyt és a lakás elhagyására kötelezheti azt a házastársat (volt élettársat), akinek a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő és beköltözhető lakása van. A bíróság — a volt házastársak egyikének kérelmére — a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást másik lakásra el lehet cserélni, és a volt másik házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba melyik volt házastárs költözzék. Annak a házastársnak (volt házastársnak), akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett, illetőleg akinek a lakáshasználat megosztása következtében kisebb értékű lakásrész jutott, a bíróság kárpótlást Ítélhet meg. Mennyi lehet a kárpótlás összege? A kárpótlás összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a házastársak által a lakás megszerzésére fordított összeget, illetőleg a lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj ösz- szegét az értéknövelő — meg nem ^ térült — ráfordításaik költségét, továbbá a családvédelmi szempontokat és a felek körülményeit. • Megilleti-e a birtokvédelem a jogcím nélküli lakót? Olvasónk házasságát a bíróság jogerősen felbontotta. Nem volt saját lakásuk, egyik rokonuknál laktak, akik azonban új lakásba költöztek. Megilleti-e a jogcím nélküli személyt a birtokvédelem? —kérdezi most tőlünk olvasónk. A lakás bérlőjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot nem hajtják végre. Ebből következik, hogy a jogcím nélküli lakáshasználó is igényt tarthat A vállalkozással és a szerződéssel kapcsolatos versenytárgyalás pénzügyi biztosítékáról a 21/1983. PM. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 32. szám.) Az egyes kisiparként gyakorolható tevékenységek szakmai előírásairól az Ipari Közlöny 16. számában találnak az érdekeltek tájékoztatót. birtokvédelemre, amíg a lakás használata fennáll. Házasságát, mint említettük, a bíróság felbontotta. Férje iszákos magatartása miatt kénytelen volt azonban elhagyni ezt a volt közös, lakást, amely jóformán az ölükbe pottyant. Számíthat-e ilyen körülmények között arra, hogy visszaköltözhet a lakásba, hiszen volt férje, aki bennmaradt a lakásban, éppen olyan jogcím nélküli, mint ő maga. Véleményünk szerint megilleti a birtokvédelem, mert a lakás használatát nem lehet megszűntnek tekinteni, mivel olvasónk — elmondása szerint — kényszer hatására költözött ki a lakásból. Bírósághoz fordulhat, és a lakás kizárólagos használatára irányuló keresetében kérheti a birtokvédelmet. A volt férje — véleményünk szerint — azzal, hogy elvált feleségét a lakás elhagyására kényszerítette. birtok, háborítást követett él. A birtokvédelem a közös lakás használatának a rendezésére is kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy a felek milyen jogcímen laknak a közös lakásban. Ha a bíróság az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése és tisztázása után azt állapítja meg, hogy megilleti a birtokvédelem, egy ilyen döntés természetesen csak a felek egymás közötti viszonyában lehet irányadó. Dr. M. J. Egyes nyugellátások és a házastársi pótlék emeléséről az 1029/1983. (VII. 28.) Mt. h. sz. határozat és a 2/1983. (VII. 28.) SZOT-szabályzat rendelkezik. (Magyar Közlöny 33. szám.) Az ügyvédségről szóló, 1983. évi 4. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról a 6/1983. (VII. 28.) IM-rendelet rendelkezik ugyanebben a hivatalos lapban. iTíz nap rendeleteibőLI t" Nem lehet elégszer mondani... Első számú vádlott az alkohol Egy pohár sör nem a világ, melegben még fáradtság ellen is jó — mondja a jópofa autó- tulajdonos, majd felhajtja a sört, és beül a kocsijába. — Ez valódi bor, komám, ez vért csinál, ettől jobban fut a kocsi — biztatja vendégét a kedélyes házigazda, mielőtt útjára bocsátaná a gépkocsival jött jóbarátot. Ismerősek a mondatok, de Idézhetünk továbbiakat is. A jószomszéd szavajárását, miszerint egy fél deci konyak élesíti a látást, jobban megy tőle a kocsi, meg a többiekét, akik előszeretettel beszélik rá egy-két pohár szeszes italra barátjukat — vagy önmagukat. Külföldi példák Az országgyűlés ülésén a legfőbb ügyész mondta el, hogy „a bűncselekmények elkövetői közül minden ötödik alkoholtól befolyásolt állapotban cselekszik, ezek között az ittas járművezetés körülbelül 66 százalékot képvisel’’. Számtalanszor ismételték már: az alkohol lelassítja a reflexeket, feloldja a gátlásokat. Mondhatnánk, ez már közhely. Mégsem lehet elégszer elmondani, hiszen az is közhely, hogy más kárán tanul az okos ember. S aki egyszer, kétszer, netán többször is alkohol után ült gékocsiba, és rhegúszta — mindaddig nem hiszi a sok éves és minden motorizált országban egybehangzóan leszűrt tapasztalatokat, amíg egyszer rajta nem veszít. Sokszor elhangzik az ellenérv, hogy egyes európai országokban nem veszik ilyen szigorúan a járművezetés előtti alkoholfogyasztást. Többfelé járt autósok emlegetik a szerintük helyes gyakorlatot, a más országokban érvényes rendelkezéseket, amelyek megengedik szeszes ital fogyasztását egy bizonyos határig. Arról viszont nem beszélnek, hogy ugyanazokban az országokban csak addig tart az engedékenység, amíg a kocsivezető nem követ el valamilyen szabálytalanságot. Ha pedig balesetet okoz, éppúgy súlyosbító körülménynek ve- szik az alkoholos befolyásoltságot, mint nálunk. Szoktak hivatkozni arra is, hogy az a pohár sör vagy a hirtelenjében bekapott fél deci meg se kottyan olyan embernek, aki hozzászokott az italhoz. Csakhogy az orvosi vélemények mást mondanak. A gyakorlat — valóban iól jön a jáművezetésben. De csak a vezetési gyakorlatban. Az ivás- ban szerzett jártasság évven ellenkezőleg hat: aki bízik benne, könnyelműbben vezet, néhány kilométer után jó érzés keríti hatalmába, s úgy látja: az övé az országút, azt tehet ott, amit akar. Késő bánat Ilyenkor szokott előfordulni, hogy váratlanul egy gyerek szalad ki az útra a labdája után. Józan kocsivezető agyában ilyenkor az „autós tíz- parancsolat” egyik legfőbb tétele villan fel: „labda után jön a gyerek is, fékezz!" Nem így gondolkodik a spicces, jókedvű vezető, ö meg akarja ijeszteni az úttestre szaladó gyereket, közelébe megy, hogy az utolsó pillanatban kikerülje. S akkor mutatkozik meg az alkohol hatása: a kikerülés nem sikerül, kész a tragédia. Amit természetesen már abban a pillanatban szíve mélyéből bán a baleset okozója. Csakhogy akkor már rendszerint késő. a baj megtörtént. Egyik részről egy életen át viselt nyomai maradnak — ha nem történik ennél is rosz- szabb —. a másik részről lelkifurdalás, ami ugyancsak elkíséri a baleset ■ okozóját egész életén keresztül, Többnyire azzal súlyosbítva, hogy autót többé látni sem akar, nemhoav vezetni. Figyelembe kell venni azt is. hogy nálunk nagyon gyorsan. szinte váratlan hirtelenséggel köszöntött be a tömeges motorizáció időszaka. Manapság két és negyed millió körül jár a gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkezők száma az országban, kis híján a lakosság negyedrészének van papírja arról, hogy bármikor volánhoz ülhet. De vajon ugyanennyi ember tud vezetni js? Érdemes elgondolkozni azon. hogy hány egészen fiatal ember kapott az utóbbi évtizedekben gépkocsit csak azért, mert szüleinek telt rá. S hányán cserélték fel egyik napról a másikra a lovas kocsi bakiát a gépkocsi vezetőülésével? Kívánni sem lehet, hogy mindnyájan egyszeriben körültekintő, a gépjárművet alaposan ismerő kocsivezetőkIdős kori házasságok Az idős korban kötött házasságokban jó néhány esetben gondot okoz a vagyonközösség. Főként akkor, ha a házasulandók mindegyike lakással rendelkezik. Nem ritka, hogy egyelőre mindkét fél meg szeretné tartani lakását — tartva csalódástól, afféle biztonságai okokból. Lássuk, milyen lehetőségek vannak erre az esetre! Ha a tanácsi (vállalati) bérlakás bérlőjének, illetőleg házastársának a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő — beköltözhető — lakása van, a bérlő köteles a lakás felett rendelkező szervnek — az 1983. január 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetében 60 napon belül, egyébként pedig 15 napon belül — bejelenteni. A lakással rendelkező szerv köteles a bérlő figyelmét felhívni, hogy hat hónapon belül költözzék a tulajdonában (házastársa tulajdonában) álló lakásba, vagy azt idegenítse el (adja, vagy ajándékozza el), illetőleg lakásbérleti jogáról mondjon le. Ha a bérlő a lakással rendelkező szerv felhívásának határidőre nem tesz eleget, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt — a lakással rendelkező szerv' kezdeményezése alapján — a következő hónap utolsó napjára felmondhatja. A pénzbeli térítés ekkor is jár. Tehát vagy a saját tulajdonú lakásban kell laknia a házaspárnak, túladva a bérlakáson, vagy maradnak a bérlakásban, és eladják vagy elajándékozzák a saját lakást. A szabály az ugyanabban a helységben (városban, községben) levő lakásokról rendelkezik. Ha azt a megoldást választják, hogy a bérlakásban maradnak. mindkettőjük egyenlő jogú bérlőtárs lesz. Ha a másik eladja a lakását (házát), szép summa ütheti a zsebét, így ő jár jobban, mert bérlőtárs lesz házastársának lakásában, de az eladott ingatlan különvagyonnak számít. Az a korrekt eljárás, ha osztoznak rajta. Az idősebb korban házasodni szándékozók esetében mindezt jó szem előtt tartani. Dr. Kertész Éva ké legyenek. A jogosítvány — s ezt mindannyiszor elmondják, ahányszor valaki sikeres vizsgát tesz — csak a kezdetet jelenti, a lehetőségét a gyakorlat megszerzéséhez. Ehhez pedig nagy józanság szükségeltetik. Nem csak, de elsősorban abban az értelemben, hogy a szeszes italoktól tartóztassuk magunkat. Sok a baleset Mert az alkohol alattomos jelenség. Nem ritkán még másnap is okoz bajokat, olyanokat, amikor már a szonda vagy a véralkohol-vizsgálat nem tudja kimutatni, de a járművezető érzi a macskajajt, az előző esti jó hangulat másnapos visszáját. A forgalomban levő gépkocsik számához viszonyítva ugyan némi csökkenést mutat a balesetek száma, de nemzetközi összehasonlításban még mindig nincs dicsekedniva- lónk. Sok a közlekedési baleseti áldozat, a sérült, aki — nemegyszer maga okozta a bajt, ugyancsak ittas állapotban. mint gyalogos vagy kerékpáros. Vagy éppen vétlen járművezető, aki mások alkoholfogyasztása miatt veszti életét, marad rokkant rövi- debb vagy hosszabb ideig. Ugyancsak az országgyűlés ülésén . mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke: „A közúti közlekedés jelenlegi helyzetében még a viszonylag kis meny- nyiségű szeszes ital fogyasztása is súlyos közlekedési baleset veszélyét rejti magában. Ezért indokolt az ittasan vezető és főként az így balesetet okozó járművezetőkkel szemben a határozott felelősségre- vonás és a járművezetéstől való eltiltás." Amit ki-ki a saját érdekében csak helyeselhet. Várkonyi Endre Tallózás Üzemi lapokban olvastuk MECHANIKA-®*» Fontos, mindenkit érdeklő lémát dolgozott fel a Mechanikai Művek szerkesztősége. Már cikkük címével is kifejezik állásfoglalásukat: „A társadalmi tulajdon védelme közügy" — írják, s ebben nincsenek egyedül. Mint kiderül, gyakorlatilag az egész vállalat kollektívája ezt vallja, s az emberek többsége eszerint cselekszik. Az önmaguk számára felállított mérce magas, hiszen azt vállalták, hogy egyetlen területen sem tűrik meg a lazaságot, a fegyelmezetlenséget, a nemtörődömséget és a közömbösséget. Ehhez minden segítséget igénybe vesznek. Számíthatnak az önkéntes rendőrökre, akiknek egy része nő. Emellett biztos támaszt jelentenek a bajban a gyári tűzoltók, ők a folyamatos készenlét mellett elméletileg is rendszeresen képezik magukat. * A vállalatnál a társadalmi tulajdon védelmében elsősorban megelőző intézkedésekkel igyekeznek elérni a célt. VUJta PBOLItJfaj'AI, SQyeSÖLJtTRKí jXIÉNYSZÓROj Legfőbb érték az egészség — tartja a közmondás, bár bizonyára nem e bölcs gondolat ismerete sarkallta arra a Csepel Autógyár 1. számú gyára festőüzemének dolgozóit, hogy az üzemi lap szerkesztőségétől kérjenek segítséget. A kánikulában kénytelenek szinte kibírhatatlan forróságban dolgozni, mert sokszori kérésükre sem javítják meg a klímaberendezést. Az újságíró ezúttal is — tehetett volna mást? — felvállalta a létező hivatalok fizetett munkatársai helyett az ügy intézését — sikerrel. Erről szól a Telefonriport című írás. Mint kiderül, ezúttal is a bürokrácia tette a lábát keresztbe, s gáncsolta el az egyébként jónak látszó elképzelést. Érdemes szó szerint idézni néhány véleményt: „— ... Mi lehozattuk a tmk- ba a berendezést, de mivél itt nem tudták javítani,' külső céghez akartuk szállítani. A kiszállításhoz szükséges iratokra vártunk, amikor értesültünk róla, hogy az üzem visz- szavitte a berendezéseket, s újból felszerelte...” — így a műszaki osztályvezető. ... Visszaszállítottuk, persze, hogy vissza — mérgelődik az üzemvezető. — Egy hétig ott porosodtak a tokban valami szállítólevél ürügyén, hozzá sem nyúltak. Közben berobbant ez a rekkenő hőség. Az asszonyok meg itt a vezérlőteremben folyamatos műszakban dolgoznak, a vezérlőpult felügyelete állandó éberséget kíván meg tőlük, de így. szinte ötvenfokos melegben ez szinte lehetetlen.” A cikkből az is kiderül, hogy a berendezés csaknem egy éve (!) rossz. Azóta számtalan fórumon elhangzott a kérés, javítsák meg, de csak a nyári forróság beköszöntővel lett hirtelen sürgős. Akkor meg. ugye, szállítólevél, megrendelés, meg sok más papír kellene... De leginkább egy kis előrelátás! A farm „ <@5 \mu iS» Gyomron már nem tudtak segíteni azon, hogy ne menjen tönkre több mint nyolc tonna gabona, Herceghalomban A társadalmi tulajdon védelmének újszerű módjával kísérleteznek a Gördülőcsapágy Művekben. Mint a vállalat üzemi lapjában olvashatjuk, a diósdi gyárban társadalmi tulajdon védelmi tanácsot alakítottak, amelynek az a legfontosabb feladata, hogy segítse a gazdasági vezetést. Elsősorban a bizottság tagjainak véleményére, észrevételeire számítanak az illetékesek. Nem titkolják, az új testülettől a helyzet gyors javulását várják. Szeretnék elérni például, hogy a bizottság tevékenysége terjedjen ki az anyag- és áruforgalom hibáinak, fogyatékosságainak feltárására, a bizonylati rend szervezettségének, az anyagok és késztermékek, a szerszámok nyilvántartásának, a raktári ki- és bevételezési rendnek, általában a raktározásnak és a tárolásnak az ellenőrzésére. Különösen fontos szerephez jutnak a testület tagjai a gyári készletek alakulásának, a beszerzések szükségességének, az anyagnormák, valamint a selejtezésre szánt eszközöknek és anyaginak felülvizsgálatában. A tanács ellenőrzi a kooperációs kapcsolatokat is. Furucz Zoltán azonban még van remény, hogy a nemrég megtartott tűzvédelmi ellenőrzéssel sikerül megelőzni a komolyabb bajt. Mint az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont híradójában olvastuk, akadt szép számmal észrevétel. A juhtartó épületben az elektromos szerelés hibái okoztak veszélyt, és az, hogy a villámcsapás elleni védelmi rendszer sincs kiépítve. A raktárakban a rend hagy kívánnivalót maga után, a vegyszerraktár jelenlegi elhelyezése pedig a szakemberek megállapítása szerint nem felel meg az érvényes rendelkezéseknek. Kevés olyan elemi csapás van, mint a tűz, amelyet a legritkább esetben sikerül olyan gyorsan eloltani, hogy ne keletkezzen nagyobb kár. Az Ütünk című lapban, a Rákos mezeje Termelőszövetkezet kiadványában is egy súlyos esetről olvashatunk beszámolót. Ebből megtudhatjuk, hogy július 2-án a gyömrői újtemetőt körülvevő búzavetésbe a vihar alatt belecsapott a villám, s a száraz kalászok meggyulladtak. A vörös kakas mintegy 22 hektáron pusztította el a betakarításra váró termést A kár igen nagy, összesen 370 ezer forint. „Mint minden természeti csapás esetében, úgy most is sokan — összesen mintegy 400-an — működtek közre a tűz oltásában, illetve megfékezésében" — írja lap szerzője. — „A sok gyömrői lakos mellett aktívan tevékenykedtek a községbeli állami és önkéntes tűzoltók, a Gyömrőn állomásozó honvédség személyi állományának egy része, a szomszédos táblákon dolgozó 1 kombájnosaink (akik a gépük- ' kel körül vágták a tüzet) és az : aratásban részt vevő dolgo- ■ zóink. Ez az összetett, nagy- ^ arányú segítség — emberi és műszaki összefogás — eredmé- . nyezte azt, hogy a 114 hektá- t ros búzaterületből csak 22 hek- 5 tár lett a tűz martaléka.” Elég körbepillantani szűkebb környezetünkben, s számos pénzzel is mérhető értéket találunk magunk körül. Akad nem is egy, amctynek haszna, jelentősége forintokkal nem is fejezhető ki, mégis fontosságával átszövi életünk mindennnapjait. S ezeket — mert értékek — védeni, óvni kell. Munkásvédelem, tűzvédelem, erdek- védelem —, hogy csupán a legismertebbeket soroljuk. Nos, ezekkel kapcsolatos cikkeket válogattunk ezúttal az üzemi lapok e témában bőségesen megjelent írásaiból.
