Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

VÄCI, > t/Ult A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1983. JÚLIUS 27., SZERDA Érdekes megye! emlékek Äz eszperantó világából 100 helyett 200 ezret Hancsovszki János felvétele Alig három hónapja kezdték el gyártani Gödön a Ramona Finomkötöttáru Szövekezet he­lyi részlegében a mostanság nagyon divatos és keresett női necc harisnyanadrágokat. Ed­dig 73 ezer pár készült el a di­vatos termékből melynek sike­rére jellemző, hogy az erre az évre megrendelt 100 ezer párt utóbb megduplázta a kereske­delem. Képünkön Hornyák Róbertné a lábformán ellenőr­zi az elkészült nadrág minősé­gét. A Naszályban Csehszlovák hét A Naszály Áruház hagyomá­nyokhoz híven, az NDK áru­házi hét után augusztus 1-től megrendezi a csehszlovák áruházi hetet is. A Vác és Vidéke Áfész ismerve a hi­ánycikkek listáját, az áruházi hétre rendelke­zésre álló keret nyolcvan százalékát olcsó, házi, köz­ponti fűtésű kazánokra és radiátorokra kötötte le. A nyolcvan darab kazán és több száz darab radiátor meg is érkezett, de amikor a rak­tárba beszállították, a vevők azonnal sorba álltak és az áru­ház vezetősége úgy döntött, „nem lehet azonnal el nem ad­ni a beérkezett árut” mert máskülönben az további prob­lémákat, eladó—vevő közötti eredménytelen vitát robbanta­na ki. £ Évente mintegy másfél- f száz tanuló hagyja el az í iskola padjait a Kereske­dj delmi és Vendéglátóipari ? Szakmunkásképző Iskolá- $ ban. Friss bizonyítvány- $ nyal a kezükben beállnak s a „ringbe”, hogy bizonyít- $ sák: a három esztendőt 0nem fölöslegesen töltötték $el. Lassan egy hónap telt $el a vizsgák óta, s a fiatal ^ szakmunkások már bele- í kóstoltak a mindennapos |munka édes-kesernyés ízé- $ be. Az eddigi félig iskolás, f félig munkás élet után !(most már „csak” kereske- $dők. Dolgozók, akiktől tel­lies értékű munkát várnak $ el, hiszen ez a vállalat, il- $ letve a bolt tervének tel- t jesítéséhez járul hozzá. Néhány kereskedelmi egy­ségbe látogattunk el, beszél­tünk a boltvezetőkkel, ha mód volt rá egy-két volt diák véleményét is meghall­gattuk. Ahol elégedettek A 10. számú ABC vezetője, Steinhäuser Ferenc készség­gel áll rendelkezésemre. El­mondja, hogy hat végzett ta­nuló dolgozik a boltban, va­lamennyi megbízható, szor­galmas munkaerő. Négyen közülük már ismerik az it­megbecsülik, s az élelmiszer­kereskedelmi vállalat tovább­tanulási szándékát is támo­gatta. A boltvezető közben arról is tájékoztat, hogy a gyere­kektől igen megfeszített munkát vár a vállalat és a munkahelyi kollektíva. Az is­kola túlságosain „kímélte” a tanulókat. Minőségi munkát várt el tőlük — helyesen —, de most beleestek a mélyvíz­be. A vállalat feszített terv­számai nem teszik lehetővé, hogy különbséget tegyenek fiatal és régebbi szakmunkás között. Itt mindenkinek egy­formán kell húzni, egy bizo­nyos termelési érték produ­kálása mindenki számára kö­telező. ••• és ahol nem A dolgozóktól elvárt meny- nyiségi mutatók sokszor el­lentmondásosan jelentkeznek. Sokan vannak a fiatal dol­gozók között, akik azt hitték, hogy a jó elméleti felké­szültség önmagában elegen­dő a. bolti munkához. Ezért a gyakorlati képzést félváll­ról vették. „ Erről beszél Bolha László, a 30. számú ABC vezetője. Ebben a boltban, egyetlen harmadéves tanuló sem ma­radt meg. Mi okozhatta ezt? — vetődik fel bennem a kérdés. A boltvezető szerint néhányao azt hitték: ők már mindent megtanultak, szak­mai versenyen vettek részt, de a boltban már nem érez­ték jól magukat. Itt hajtani kellett, ők ezt nem vállalták. Érdekes, hogy az itt felsza­badult tanulók most más egységekben kitűnően érzik magukat. Lehet, hogy ott mások a követelmények ? Minőség — mindenütt Nem valószínű. Mindegyik boltban minőségi munkára van szükség. Ügy kell dol­gozni a tanulóknak, hogy szakmunkásként is képesek legyenek helytállni. Folytatásunkban majd arra keresünk választ, hogy a volt tanulók hogyan érzik magu­kat a munkahelyen. Pénztár­gép és pult mögött dolgoz­nak. Legtöbbjük megmaradt abban a boltban, ahol gya­korlati képzésük is folyt. Nem kevesen vannak, olya­nok, akik valamilyen oknál fogva másutt helyezkedtek el. Legközelebb őket, és a boltvezetőket hallgatjuk meg. Dóra Zoltán Hungara Antologío. Ezzel a címmel Vácott, 1933-ban lá­tott napvilágot a magyar eszperamtisták egyik büszke­sége, a magyar írók váloga­tott műveiből eszperantó nemzetközi nyelvre fordított kötet. A dr. Kalocsay Kál­mán szerkesztésében megje­lent eszperantó könyv az ak­kori Pest vidéki Nyomdában készült. Most a Magyar Eszperantó Szövetség az idei, július 30-a és augusztus 6-a között Bu­dapesten megrendezésre ke­rülő 68. eszperantó világ- kongresszus alkalmából ki­adta a Hungara Antologío második kötetét. A dr. Ben­ézik Vilmos szerkesztésében megjelent mű most ugyan Budapesten készült, de váci vonatkozása mégis van: a mintegy harminc fordító kö­zött találjuk a váci Sárközi János kutatómérnök nevét is, aki Karinthy Frigyes A cir­kusz című írását fordította eszperantóra. ★ A Nők Lapja ez évi 29. számában a budapesti 68. eszperantó világkongresszus alkalmából ,A nyelv, ami egyenrangúvá tesz” címmel közli Fenákel Judit írását. A cikkben két eszperantó falra­A Népszava arról írt, hogy a gépkocsivezetők nagy örömére korszerűsítik a Vác és az országhatár közötti, sok kanyarral éis emelkedővel tar­kított útszakaszt. Jelenleg is folyik Váctói északra a ka- paszkodósávok kiképzése. A befejezés jövő májusra vár­ható. A Szövetkezet elismeréssel számol be arról, hogy a Vác és Környéke ÁFÉSZ ebben az évben is ápolja a nemzet­közi kapcsolatait és a loson­ci, illetve az NDK-beli ilme- naui rokonáruházakkal kar­öltve idén is csereakciót ren­dez. A Néphadsereg és a Ma­gyar Ifjúság képes tudósítást közölt arról, hogy a váci Sal- iai Imre Laktanya KISZ-bi- zottséga tiszthelyettesi diák­napot rendezett, melyre meg­gaszmásolat is látható. Ezek közül a jobb oldali Kola Ajayi afrikai néger újságíró „Afrika, az én napfényes ha­zám” című eszperantó nyel­vű előadását hirdeti. Ez az előadás azonban nem Buda­pesten volt, hanem Vácott, az egykori Fleckenstein-féle vendéglő nagytermében, amint az az apróbetűs falra­gaszmásolatról is kibetűzhető. (A munkás eszperantisták rendezésében megtartott elő­adáson egyébként megjelent néhai dr. Kovács Vince, a későbbi váci püspök is.) B. Gy. Jubiláló kertbarátok A Hazafias Népfront gödi Dunakanyar Kertbarát Köre, július 30-án a nagyközségi tanács dísztermében megala­kulásának 10 éves évfordu­lójára emlékezik. Az ünnepi műsor után megnyitó beszé­det Czupor Gyula, a kertba­rátkor elnöke mond, majd az elmúlt 10 évre emlékezik Kovács Jánosné elnökhelyet­tes. Ezután kitüntetéseket és jutalmakat vesznek át kivá­ló munkájukéit a kertbará­tok. hívták az ország összes tiszt- lyettes-iskolájának képvi­selőit és csapatait. A Magyarország cikkírója Hagyatékok sorsa című beszá­molójában leírta, hogyan ke­rült Vácra Hincz Gyula fes­tőművész állandó kiállítása. Szó van arról,, hogy ugyanide kerül Gádor István, Beck ö. Fülöp és Mikus Sándor gyűj­teményes, állandó tárlata is. A Nők Lapja hosszabb cik­ket közölt az irodalomban, zenében, színpadi játékban megmutatkozó vágyakózásról, a múlt utáni sóvárgásról. Ugyanakkor üzleti meggon­dolásból származó túlzásnak indnősíjá,, hogy a Volániturist nosztalgia autóbusztúrát hir­detett és indított Budapest— Főt—Dunakeszi—Göd—Vác— Budapest útvonalon... P. R. Vác a hazai lapokban A beszállított árut még aznap értékesítették. így az áruházi hétre a ren­delkezésre bocsátott keret húsz százaléka maradt meg. Tud­juk, hogy a szomszéd ország partner szövetkezetének lehe­tőségei is végesek, ezért olyan nagy választékra nem lehet számítani, mint az NDK áru­házi héten. Kérdésünkre elmondották, hogy szép számban érkeztek azért üvegáruk, műanyagféle­ségek, gyermek és felnőtt sí­lécek. Kevesebb mennyiség­ben még híradástechnikai fel­szerelések, élelmiszerek. Gu­micsizmák csak 39-es szám­ban. M. Gy. tend Légkört, hiszen a három év alatt is itt gyakoroltak. Ketten most kerültek ide, s egyikük a Börzsöny vidéki Áfész-től jött, a másik a 30-as boltból érkezett. Egy tehetséges, jó munkaerő pe­dig elhagyta a 10-est, talán a jobb kereseti lehetőség, de lehet, hogy egyéb ok miatt. Marx Mariannától megtu­dom, hogy az itteni munka­helyi kollektívában kitűnően érzi magát. Ö már március­ban szakmunkás-bizonyítványt kapott, ugyanis a Szakma kiváló tanulója országos versenyén a negyedik lett. Ő az, aki a Börzsöny vidéki Áfészt „hagyta cserben”, mert úgy érezte, hogy itt er­kölcsileg, anyagilag egyaránt Szeretem a magányt Szemében fur­csa fények cím­mel lapunk jú­nius 2-án megje­lent számában ri­portot írtunk a 61 éves Buják Erzsébetről, a sződligeti remeté­ről. A cikk meg­jelenése után röp­pent fel a hír; el­költözik a köz­ségből. — Igaz ez? — kérdeztem tőle a napokban. — Nem. Leg­alábbis egyelőre úgy gondoltam, télire is beren­dezkedem. Hogy a jövő nyáron itt talál-e, azt még nem tudom. Egyébként seprű­vel kellett volna fogadnom — mondja nevetve. — Miért? — Mert reme­tének nevezett, s ez misztikumot sejtetett. Én pe­dig nem vagyok vallásos és bo­lond sem. Csak szeretem a ma­gányt. Olyan ne­héz ezt megérte­ni? — Szóval most sértődött? — Á, dehogy. Amit leírt, igaz. Képzelje, a múlt­kor idejött hoz­zám egy közép­korú asszony és erdei manónak ti­tulált, mivel ma­ga azt írta, hogy kicsi vagyok. — No, és nem igaz? — Dehogynem. — Az ott mi? — mutatok az aj­tótól balra levő tűzhelyféléne. — Hát... nyá­ri tűzhely, amit a nap energiája is melegít. Egy vas­lapot tettem egy kiásott gödör te­tejére. A gödörbe fát és papírt ra­kok, meggyújtom, s melegítem az ételemet. Most készül a bejá­rati ajtóm, a bó­dém tetőszerkeze­te és az illemhely is. Sőt, bekerítet­tem a területe­met. — Lassan kite­heti a táblát: magánterület. — Azt azért nem, mert nem vettem meg ezt a földdarabot. De távol akarom tartani a kíván­csiskodókat. — Sokan jön­nek ide? — Azt nem mondhatnám, de előfordul, hogy egy-két ember felkeres. Van, aki hoz ezt-azt. Mégsem olyan gonoszak az em­berek? Nagy Péter János Verőce, Gorka Múzeum: Kerámiaképek, kisplasztikák A verőcemaros! Gorka Gé­za Emlékmúzeum időszaki ki­állítótermében a nyár folya­mán két fiatal művész, Or­bán Katalin és Lőrincz Győző munkái láthatók. Az alkotá­sok annyiban kapcsolódnak Gorka Géza művészetéhez, hogy anyaguk kerámia. Ám formaviláguk, eszmerendsze­rük gyökeresen eltér a gorkai hagyományoktól. A 60-as évek végén a mű­vészetben megkezdődött mű­faji divergencia mai aktuali­tásának dokumentumai a művek, hiszen a kerámia anyagalakításában a szobrá­szati, festészeti, grafikai stí­lus lehetőségeit használják fel az alkotók. A két művész a kerámiát önálló gondolatok kifejezésé­re alkalmas nyelvként kezeli, miközben mellőzi a funkcio­nalizmus szempontjait. Orbán Katalin kerámiaké­pei egész felépítésükben a táblakép műfajához próbál­nak kapcsolódni, amennyiben keretre és az általa közrefo­gott képmezőre bonthatók. Ára a művek .felületi tulaj­donságai domborművel való rokonság kérdését is felvetik. A motívumok kialakítása, jelzése, színezése azonban a festészet és a grafika eszkö­zeinek felhasználásáról tanús­kodik. Bonyolultan összetett vilá­gunk megragadásának komp­lex módja ez? Olyan kísérlete a világ értelmezésének, mely nem csupán egyfajta jelrend­szert, egyféle kifejezésmódot alkalmaz? A munkák tartalmi viszonylatban is a technikai megoldások által már felve­tett kérdéseket erősítik. A változatos motívumok a való­ság viszonyainak több néző­pontból történő megjeleníté­sét célozzák. Ennek eszköze a formai-technikai variációk egymásmelleit való szerepel­tetése (pl. ugyanaz a tárgy grafikusan vagy plasztikusan, egészben vagy részekre töre­dezetten), valamint azonos motívumoknak, elemeknek különböző viszony-, illetve mértékrendszerben való elhe­lyezése. A relativitásnak, az érté­kek, értelmezések viszonyla­gosságának érzékeltetésére felhasznált motívumok a vo­nal, a gyűrés, az ablak, a betű, az emberi profil, a szív, a raszterháló stb. A problé­ma legkonkrétabb formában a Kérdés és a Válassz! című munkákban fogalmazódik meg. Az elvontabb, abszt­raktabb motívumok szabadabb asszociációt engednek a befo­gadónak, mintegy tovább foly­tatva a Válassz! című mű fel­szólítását az emberi profilok, az alkotó különböző megnyi­latkozási lehetőségeinek ki­választása után a gondolati, érzelmi azonosulások vagy el­utasítások árnyalataival, va­riációival. A motívumok által a világról közvetített vi­szonylagossággal szemben a műveken a részletek direkt, tudatos alakítása, a kép egé­szének komponáltsága figyel­hető meg. Orbán Katalin munkáinak meghatározója egyrészt a kerámia anyag fi­zikai tulajdonsága, másrészt a technikai eljárások kivá­lasztása. Lőrincz Győző alkotásai mértani testek (gömb, gúla, kocka) formai-tartalmi prob­lémáinak elemzését tükrözik. A kemény és a lágy vonal, a pozitív és a negatív forma feszültségeinek kihasználásá­val teremti meg meditációi­nak alaphangját. Gondolatai konkrétabb formában a tes­tekre rajzolt motívumokban jelennek meg. A különböző vonalfajták más-más jelenté­sének kiaknázására való tö­rekvés keretében a műveken a rajzos elemek szaggatott, hul­lámos, vastagodó, vékonyodó stb. vonalakkal jelennek meg, melyek más-más . tartalmi és formai összefüggéseket jelöl­nek. A motívumok megjelení­tése, elrendezése rendszeres­ség iránti igényt, a világ ele­meinek rendszerbe foglalásá­ra való törekvést mutat. Fel­tűnő Lőrincz Győző munkáin az emberi profil egyetlen vo­nallal meghúzott, mindig azonos rajzú ábrázolása ösz- szefüggésben a tudomány vi­lágára emlékeztető absztrakt jelekkel. Egy-egy szabályos rendszernek külső hatásra való reagálását, ahhoz való alkalmazkodását, általa való átalakulását tükrözik Perió­dus I—IV., Repesztett szabá­lyos forma és Roncsolt szabá­lyos forma című művei. A fizikai alakítás lehetőségének tudatos kihasználása, meg­tervezése feszültségként hat a külső hatások esetlegességé­vel, kiszámíthatatlanságával szemben. Mindkét művész kerámiá­ban juttatja kifejezésre sze­mélyes filozófiáját a világról, az emberről. Bakonyvári M. Ágnes ifjú kereskedők Azonos mércével mérik okét Az iskola túlságosan kímélte a tanulókat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents