Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

Dinnye A dinnyevásár mindig ér­dekes. Most egy idős hölgy miatt álltam meg a sarkon. Elmélyülten gusztálta a göm­böket. Megsimogatta, megpas- koíta, nézte, bűvölte az egy­formának látszó görögdinnye egynémely példányát. Szem­revételezte az inda csonkját, amelyiknek nem volt, ott a helyét, hiszen abból értő szem sok mindent megtudhat, vél­jük mi, egyszerű dinnyevásár­lók, noha nemigen sejtjük, hogy mit. Azt tudjuk, hogy az ízére, édességére vagyunk kíváncsiak. A hölgy gusztál, a sor fogy, így észreveszi az eladó is. Harsan a hangja: le­hetőleg csak azt fogdossuk, amelyiket megvesszük. Ha mi azt tudnánk, gondolom én, a höl^y azonban összerezzen, el is kapja kezét a dinnyéről, sze­me tétovaságot tükröz. Most mi legyen, még nem választott, még azt a sárga foltosat is meg akarta nézni, simogatni. Lehet, hogy nem is magának veszi, hanem az unokájának, hogy fest az, ha esetleg nem sikerül jó édeset kiemelnie. De miért baj az, ha megsimo­gatjuk a dinnyét, morgok to­vább, nem zsömle az. Szeren­csére nem én vásárolok diny- nyét. A hölgy szerencséjére Gödöllő több helyén kapható dinnye, k. p. Elhunyt Sejtes Vendet Hosszú, súlyos betegség után, életének harminchetedik évében elhunyt Sejtes Vendel, a veresegyházi művelődési ház igazgatója. A nagyközségi ta­nács saját halottjának tekin­ti, temetéséről később intéz­kednek. ★ Sejtes Vendel veresegyházi volt, ott született, s ott dolgo­zott 1969 óta mint népműve­lő. Á szakmában és a ma­gánéletben egyaránt megbe­csült ember, aki szerény, szí­vós, a látványosságot, ön­reklámot kerülő módon dol­gozott ebben a kitartást, lele­ményt, sok aprómunkát kí­vánó hivatásban. Családján, barátain, ismerősein kívül gyászolja a járás népművelő közössége. ftf fii L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFO MEGYEI HIRI i’OI^YAM, 175. SZÄM 1983. JÚLIUS 26., KEDD Igények,fények és lehetőségek Változatosan étkezni, jól látni Népi ellenőrök néhány vá­rosi és járási iskolában meg­vizsgálták a gyerekek étkez­tetését, illetve az intézmények, a tantermek megvilágítását. Első megállapításuk az volt, hogy a hatodik ötéves terv eddig eltelt idejében a kony­hai kapacitás nem bővült. A tanulók az iskolai napközi­ben, vendéglátóhelyeken, üze­mi konyhákon ebédelnek. A vizsgálatba bevont intézmé­nyekben az 1978—79-es tan­évben a gyerekek 45,4, a most befej eződöttben 46,5 százalé­ka étkezett szervezett formá­ban. __ Pörkölt, kolbász Az egyszázalékos növek­mény teljes egészében a ven­déglátóhelyeken mutatkozik. Amiből az is következik, hogy a legutóbbi időben az iskolák­ban csak tantermeket építet­tek, konyhát vagy étkezőhe­lyiséget nem. Jóllehet a ta­nulóknak több mint a fele nem étkezik iskolában vagy étteremben, a népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy igényük sincs rá. Ennek egyik, oka le­het a kellemetlen élmény. Az étkezők kicsik, zsúfoltak. a gyerekek több turnusban esznek. Az ételt gyakran más­honnan hozzák, a szállítás, az újbóli felmelegítés nemigen használ minőségének. ízének. A gödöllői Karikás Frigyes Általános Iskolában tartott A cél a másodosztály Két és fél esztendeje, két kivételtől eltekintve, kezdők­ből alakult meg a Gödöllői Sport Club női röpiabdaszak- osztálya. Fiatal lányok voltak, általános és középiskolások. Harmincán kezdték, s marad­tak tizenket'ten-tizennégyen, alak szorgalmasan jártak ed­zésre, lelkesen gyakorolták, hogy mihamarabb elsajátít­sák a játék elemeit. Abból kiindulva, hogy a gyakorlat teszi a mestert, a csapat vezetői igyekeztek mi­nél több versenyzési lehetősé­get teremteni a lányoknak. Már az első évben két bajnok­ságba neveztek, a Pest me­gyeibe, valamint a Budapest I. B. osztályába. Senkinek sem meglepően kezdetben si­kertelenség kísérte útjukat, de a tavaszi fordulókban már jöttek a győzelmek. Végül a megyei bajnokságban négy csapat közül a harmadikak, a fővárosi küzdelemben kilenc induló közül a hetedik helyen végeztek. Kitartóan és tervszerűen edzettek, tudásuk egyenlete­sen gyarapodott. A következő bajnoki évben ismét két fron- ton küzdöttek. A budapesti bajnokságban az őszi idény­ben háromszor győztek, a megyeiben a ráckeveiek mö­gött a második helyet foglal­ták el. Ennél Is jobban szere­peltek a különböző kupákban. Tavaly tavasszal a Dunaka­nyar Kupáért kiírt viadalon a harmadik helyen végeztek, a Május 1. Kupán másodikok lettek, ősszel a KISZ Kupát és a gödöllői Felszabadulási Kupát veretlenül nyertél? el, megelőzve a bajnokságban előttük álló ráckeveieket is. Az idén a csapat tovább fejlődött. A fővárosban ötször hagyták el győztesen a pá­lyát, a megyei bajnokságban igen jó hajrával megelőzték a sokszoros bajnok ráckeveie­ket. Veretlenül nyertek jogot arra, hogy részt , vegyenek az NB II-be való jutásért folyó osztályozón. Az osztályozón nem a leg­kellemesebb csoportba kerül­tek, két volt NB Il-es, a mező­kövesdiek és a hatvaniak mö­gött a harmadik helyen vé­geztek. Ebből a csoportból csak ketten, a másik. kettőből hárman-hárman jutottak fel­jebb. Ha valamilyen ok miatt az egyik csapat visszalépne, a gödöllőiek kerülnek a helyük­re. Milyen a csapat most? Küz­dőszellemükkel, sportszerűsé­gükkel, fegyelmezett magatar­tásukkal nincs gond. Figye­lembe véve, hogy tavasszal többször tartalékosán álltak ki, négy játékos érettségire készült, teljesítményük még értékesebb. Az első csapat jelenleg 11 játékosból áll. Az utánpótlás a városi gimná­zium, illetve az Erkel Ferenc iskolából kerül ki. Körösfői László, a gödöllői szakmunkásképző helyettes igazgatója, a GSC női röpö- seinek edzője. Fogalmazhat­nánk úgy is: mindenese, hi­szen szakosztályvezetőjük nincs, az edző intéz minden adminisztrációs és szervezési ügyet. Tervük, ha az idén nem si­kerül bejutni az NB II-be, a következő évben újra meg­próbálják. Pécsi verseny Élő-pontszámaiknak meg­felelő kategóriákban hat GSC- sakkozó szerepel a pécsi orr szágos egyéni sakkversenyen. A gödöllői versenyzők azért ülnek asztalhoz a július 31-ig tartó viadalon, hogy eredmé­nyes szereolésükkel ki-ki le­hetőleg egy-egy minősítéssel jobbat szerezzen a mostani­nál. A tavalyi Zsolnai Kupán emlékezetes sikert aratott Kaposi László, aki megszerez­te az I. osztályú minősítést Most egy kategóriával feljebb már nehezebb tesz a dolga. Rajta kívül Pécsre utazott még Harsányt Imre. ifjabb Kaputa Lőrinc. Kerényi Gá­bor. Láng Ödön és Tompa Ferenc. szülői értekezleten többen ki­fogásolták az étrend össze­állítását, mondván, kevés fe­hérjét és vitamint kapnak a gyerekek. Akkor is konzerv- böl főznek, amikor már friss zöldáru kapható a boltokban. Mások felvetették, hogy a gyerekek többnyire nem szí­vesen esznek levest, he­lyette inkább gyümölcslevet, rostos italt kéne adni. Helyte­lenítették, hogy ebédre sok­szor adnak zsíros pörköltet, uzsonnára lángolt kolbászt. Ebbe az iskolába a Dam- janichból hozzák az ételt, nem ritkán hidegen. Hat turnus­ban étkeznek, így az utolsó csoportok akkor is hidegen kapják, ha előzőleg felmelegí­tik az ebédet. A tízórairól el­mondták, az sem változatos, előfordul, hogy csak kiflit kapnak a tanulók. Szülők szavazata A szüíők véleménye szerint úttörők bevonásával ímeg le­hetne indítani az iskolatej­akciót, Ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzünk meg. hogy egy másik iskolában a tantestület annyi bonyodal­mat és visszásságot mondott el, aminek a harmada is elég ahhoz, hogy ettől mindenki­nek a kedvét elvegye. A városi szülők úgy véle­kedtek, a legjobb a vendéglá­tóhelyeken való étkezés. A járásiak inkább az iskolák konyháit részesítik előnyben, azzal a feltétellel, hogy meg­szüntetik az étkezőhelyiségek zsúfoltságát. No persze, ha jól felszerelt iskolai konyhák! változatosan főznének, az ebé­det kellemes körülmények kö­zött fogyaszthatnák a gyere­kek, alighanem a gödöllői szülők is az utóbbira szavaz­nának. Kiterjedt a népi ellenőrök vizsgálata egyéb körülmé­nyekre is. Megnyugtatónak tartják például, hogy az élel­mezésvezetők és a szakács­nők rendszeres továbbképzé­sen vesznek részt. Ennek is köszönhetően az iskolák sa­ját konyháinak többségében a gyermekek életkorához iga­zodó. változatos étrendet ala­kítanak ki. Egyáltalán nem mindegy, honnan szerzik be a kony­hák az alapanyagot. A kony­hák mérete, a kicsi és zsú­folt raktárak többé-kevésbé ezt is meghatározzák. Gödöl­lőn teljes mértékben. Isasze- gen ötven százalékban kiske­reskedelmi boltokban vásárol­ják a nyersanyagot. Kell-e mondanunk, mennyivel hát­rányosabb ez, mintha a nagy­kereskedelemtől vennék meg az árut. Szemüveg, fény Egyidejűleg megnézték a népi ellenőrök a termek vilá­gítását. Tapasztalataikat na­gyon. röviden összegezték. Hogy Kerepestarcsán az új iskola a korszerű világítás- technikai elvek figyelembe­vételével készült, természetes­nek kell tartanunk. Hogy Dányban felújították a Vilá­gítást, örömmel tölthet el mindenkit. Hogy Isaszegen és Domonyban a világítás elma­rad a kívánt szinttől, nem megnyugtató. Arról nincsenek adatok, milyen arányban viselnek a gyerekek szemüveget. Arról még kevésbé, van-e össze­függés a szemüveg viselése és a termek megvilágítása kö­zött. Sajnos, az ember látása észrevétlenül romlik, s majd csak akkor kap észbe, ha egyik este összefutnak szeme előtt a betűk, s ez újra ismét­lődik. hiába pihenteti. Való­színű azonban, hogy ha meg­felelőek a fényviszonyok, ha jó a világítás, kevésbé romlik a látás. Ez minden felmérés nélkül állítható. K. P. A Diana kelendő termékei Jobb oldali felvételünkön: Oláh Jőzsefné varrónő a felső rész utolsó simítása közben Bal oldali képünkön: Szekeres Sándorné modellező szabász Tatmás Jánosnéra igazítja az overallt. Hancsovszki János (elvételei Nagy változáson ment ke­resztül az utóbbi években a gödöllői Háziipari Szövetke­zet. Az épület és gépi re­konstrukció. a térmékszerke- zetváltás eredményeként, lé­nyegében új üzem jött létre, ami a név megváltozásában is tükröződik. A Diana Ruha­ipari Szövetkezet ennek az esztendőnek az első felében 21 millió forint értékű terméket állított elő. Kiviteli tervét több mint 135, a belföldit csaknem 107 százalékra telje­sítette. S legalább ilyen fon­tos, hogy kapacitása a máso­dik félévre is le van kötve. Mintegy harmincmillió forint értékben gyártják új termé­küket, az importhelyettesítő overállegyüttest, amely kirán­duláshoz és síeléshez egyaránt nagyszerűen használható. Eb­ből a termékcsoportból négy­ezernél is többre van meg­rendelésük. Kedvezően fogad­ták a kétrészes női ruhát is. A divatot követve a gallér elütő színe nagy sikerre szá­míthat. Erre az együttesre is 4—5 ezer darabra van meg­rendelésük. Pusztítják a vadat Kóbor kutyák a városban A járókelő ember egyre több, szabadon futkározó ku­tyával találkozik Gödöllő vá­rosában. Nem csak az utcá­kon. hanem a lakótelepeken és játszótereken ijednek meg a váratlan úti társtól, amely a , gyalogos mellé társul. Van­nak. akik már kis gyerekeik­kel le sem mernek menni a játszótérre, panaszolta egyik bejelentő, és feltette a kérdést, miért nem születik intézkedés a kóbor kutyák befogására? Illetékes helyen megtudtuk, dr. Szőke Ferenc főállatorvos­tól, hogy jelenleg Gödöllőn nincs státusban gyepmester. Sajnálatos, hogy találkozunk olyan esetekkel, amikor gép­kocsin a fővárosból kihozzák a kutyát. Találkozunk olyan jelenséggel is, hogy a város peremén lakó kutyatartók kö­zül nem egy szabadon engedi ebét. hogy menjen élelem után. Ez különösen a hatalmas testű kutyák esetében fordul elő. Példának megemlítjük, hogy a Boncsok dűlőt övező erdőkben és földeken a szaba­don garázdálkodó kutyák és macskák a vadakat is pusztít­ják. Nagyon hasznos volna egy hajnali vagy késő délutáni dúvadirtás a városszéli erdők-., ben és földeken, ami a vad- gazdálkodást is segítené. Cs. J. Csak semmi pánik... Szí­nes, magyar filmvígjáték. li­es helyáron! Csak 4 órakor! öld meg a sogunt. Színes, szinkronizált japán kaland­film. Kétrészes film, III-as helyáron, duplán! Csak 16 éven felülieknek! 6 és 8 óra­kor! Aspiráns Egyiptomból Két tűz között a mezőgazdaság is igen fontos, különösen ná­lunk. Ha sikerülne a gyakor­latba átültetni kutatásaim eredményét, akkor csak ha­zámban több százezer tonnát lehetne évente megtakarítani. A napokban védte meg kandidátusi értekezését az agrártudományi egyetem rek­tori tanácskozótermében Mo­hamed Hamed Sakr, a meleg- égövi oktatási osztály aspirán­sa. Azóta már lecsillapodott kissé az a hallatlan feszültség, amely nyomasztja ilyenkor az embert, s talán könnyebben megy a beszélgetés is. Mint szakoktató — Hogyan juthat el Egyip­tomból valaki Magyarországra tanulni, mikor az utóbbi évek­ben, enyhén fogalmazva, igen­csak zajlik az élet az ön hazá­jában? — Értem, nagyon is értem a kérdést... Szóval ezt még egy kicsit a haza atyjának, a néhai Nasszer elnöknek kö­szönhetjük. ű volt az, aki 20- 25 évre íratta alá a kulturális­tudományos csereegyezménye­ket. így fordulhatott elő az a különös helyzet, hogy mikor, sajnos, csúcsponton volt a fe­szültség hazám és a szocialis­ta országok között, bizonyára maguk is jól emlékeznek er­re, még akkor is évente több mint száz diákot, aspiránst fogadtak ezek az államok. Bölcs előrelátás, amivel jól kivédhetőek voltak a politika ingadozásai. — Mikor érkezett hozzánk? — Mielőtt aspiráns lettem, többször is megfordultam Ma­engedhetik meg maguknak. Pedig a Nílus-völgy a vízi­szárnyas tenyésztésére ideális feltételekkel rendelkezik. Szója helyett Visszajün gyarországon, legelőször még 1961-ben, hallgatói cseregya­korlaton. örök szerelmem lett ez az ország. Hazatérve min­den energiámat arra fordítot­tam, hogy teljesüljön nagy vágyam, a visszatérés ... Egy darabig mezőgazdasági szak­oktatóként dolgoztam, majd sikerült posztgraduális szak­tanfolyamos képzésre a TES- CO segítségével újból idejön­nöm. Kacsa, liba — Mi a kedvenc témája, szakterülete? — Egy szóval válaszolhatok: a baromfitenyésztés. Ennek objektív és szubjektív okai egyaránt vannak. A fő indok: iszlám ország lévén, nálunk a juh mellett a baromfifélék a fő néptáplálék. Talán tudják, talán nem, de nálunk több magyar vállalat is jelentős si­kereket ért el a legkülönfélébb telepek eladásával. — S magának melyik lett a kedvenc állata? — A liba és a kacsa! En­nek is megvan a maga oka. E két fajnak az aránya az egyiptomi baromfitenyésztésen belül csak ezrelékekben mér­hető. Az áraik pedig talán ép­pen ezért valahol a csillagos ég körül vannak, csak a kö­vér macskák, ahogy mifelénk a leggazdagabbakat becézik, — Azt beszélik, hogy Ma­gyarországon jelenleg maga az egyik legjobb arab—ma­gyar tolmács. Ahogy így el­hallgatom, minden bizonnyal így is van! — Nem, nem, én ismerek ná­lam sokkal jobbat is — hárít­ja el egy kézmozdulattal a dicséretet. — Az viszont igaz, hogy körülbelül 8 évet töltöt­tem itt, s igen sokat tolmá­csoltam, elsősorban az egye­temen a különféle TESCO, FAO s egyéb tanfolyamokon. — Beszéljünk kicsit a disz- szertációról is, hiszen annak ürügyén ültünk le erre a pár percre. — Témavezetőm dr. Héjjá Sándor volt, akinek nagy kö­szönettel tartozom. A címet mondani talán bonyolult len­ne, a lényege azonban az, hogy a baromfitakarmányból néhány olyan adalékanyagot cseréltünk ki másikra, amely lényegesen olcsóbb és Egyip­tomban igen sok van belőle. Konkrétan a napraforgómag darájáról van szó. A szóját le­het vele néhány százalékban helyettesíteni. A szója pedig közvetlen emberi táplálékként — Ezt mintha félve mondta volna. — Nem, nem félve — vála­szol nevetve —, csak kicsit óvatos vagyok. Más, egészen más világ a miénk, mint Ma­gyarország. Sokkal bonyolul­tabb, élesebb ellentétekkel. Rettenetesen nehéz valamit, mégha bármilyen logikus is, át­ültetni a gyakorlatba. S ha belegondolok, hogy nálunk csak a fővárosban több ember él, mint egész Magyarorszá­gon! Két tűz közé szorult a mezőgazdaságunk is, egyfelől a táplálék óriási hiánya, más­felől a termelési viszonyok végtelenségig összekuszált há­lója. Vannak nagy egyete­meink, sok agrárszakembert képzünk, de ezeket elnyeli az emberóceán, s legkevésbé a termelés részesül belőlük. Alig vannak szövetkezeteink, állami gazdaságaink, lényegé­ben a kapitalista piac határoz meg mindent. — Jól éreztem magam Ma­gyarországon, biztonságban. Nehéz lesz hazatérni, de ez az élet rendje. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan újra találkozom Gödöllővel, az egyetemmel, régi kedves bará­taimmal. Pekli József ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents