Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
Dinnye A dinnyevásár mindig érdekes. Most egy idős hölgy miatt álltam meg a sarkon. Elmélyülten gusztálta a gömböket. Megsimogatta, megpas- koíta, nézte, bűvölte az egyformának látszó görögdinnye egynémely példányát. Szemrevételezte az inda csonkját, amelyiknek nem volt, ott a helyét, hiszen abból értő szem sok mindent megtudhat, véljük mi, egyszerű dinnyevásárlók, noha nemigen sejtjük, hogy mit. Azt tudjuk, hogy az ízére, édességére vagyunk kíváncsiak. A hölgy gusztál, a sor fogy, így észreveszi az eladó is. Harsan a hangja: lehetőleg csak azt fogdossuk, amelyiket megvesszük. Ha mi azt tudnánk, gondolom én, a höl^y azonban összerezzen, el is kapja kezét a dinnyéről, szeme tétovaságot tükröz. Most mi legyen, még nem választott, még azt a sárga foltosat is meg akarta nézni, simogatni. Lehet, hogy nem is magának veszi, hanem az unokájának, hogy fest az, ha esetleg nem sikerül jó édeset kiemelnie. De miért baj az, ha megsimogatjuk a dinnyét, morgok tovább, nem zsömle az. Szerencsére nem én vásárolok diny- nyét. A hölgy szerencséjére Gödöllő több helyén kapható dinnye, k. p. Elhunyt Sejtes Vendet Hosszú, súlyos betegség után, életének harminchetedik évében elhunyt Sejtes Vendel, a veresegyházi művelődési ház igazgatója. A nagyközségi tanács saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. ★ Sejtes Vendel veresegyházi volt, ott született, s ott dolgozott 1969 óta mint népművelő. Á szakmában és a magánéletben egyaránt megbecsült ember, aki szerény, szívós, a látványosságot, önreklámot kerülő módon dolgozott ebben a kitartást, leleményt, sok aprómunkát kívánó hivatásban. Családján, barátain, ismerősein kívül gyászolja a járás népművelő közössége. ftf fii L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFO MEGYEI HIRI i’OI^YAM, 175. SZÄM 1983. JÚLIUS 26., KEDD Igények,fények és lehetőségek Változatosan étkezni, jól látni Népi ellenőrök néhány városi és járási iskolában megvizsgálták a gyerekek étkeztetését, illetve az intézmények, a tantermek megvilágítását. Első megállapításuk az volt, hogy a hatodik ötéves terv eddig eltelt idejében a konyhai kapacitás nem bővült. A tanulók az iskolai napköziben, vendéglátóhelyeken, üzemi konyhákon ebédelnek. A vizsgálatba bevont intézményekben az 1978—79-es tanévben a gyerekek 45,4, a most befej eződöttben 46,5 százaléka étkezett szervezett formában. __ Pörkölt, kolbász Az egyszázalékos növekmény teljes egészében a vendéglátóhelyeken mutatkozik. Amiből az is következik, hogy a legutóbbi időben az iskolákban csak tantermeket építettek, konyhát vagy étkezőhelyiséget nem. Jóllehet a tanulóknak több mint a fele nem étkezik iskolában vagy étteremben, a népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy igényük sincs rá. Ennek egyik, oka lehet a kellemetlen élmény. Az étkezők kicsik, zsúfoltak. a gyerekek több turnusban esznek. Az ételt gyakran máshonnan hozzák, a szállítás, az újbóli felmelegítés nemigen használ minőségének. ízének. A gödöllői Karikás Frigyes Általános Iskolában tartott A cél a másodosztály Két és fél esztendeje, két kivételtől eltekintve, kezdőkből alakult meg a Gödöllői Sport Club női röpiabdaszak- osztálya. Fiatal lányok voltak, általános és középiskolások. Harmincán kezdték, s maradtak tizenket'ten-tizennégyen, alak szorgalmasan jártak edzésre, lelkesen gyakorolták, hogy mihamarabb elsajátítsák a játék elemeit. Abból kiindulva, hogy a gyakorlat teszi a mestert, a csapat vezetői igyekeztek minél több versenyzési lehetőséget teremteni a lányoknak. Már az első évben két bajnokságba neveztek, a Pest megyeibe, valamint a Budapest I. B. osztályába. Senkinek sem meglepően kezdetben sikertelenség kísérte útjukat, de a tavaszi fordulókban már jöttek a győzelmek. Végül a megyei bajnokságban négy csapat közül a harmadikak, a fővárosi küzdelemben kilenc induló közül a hetedik helyen végeztek. Kitartóan és tervszerűen edzettek, tudásuk egyenletesen gyarapodott. A következő bajnoki évben ismét két fron- ton küzdöttek. A budapesti bajnokságban az őszi idényben háromszor győztek, a megyeiben a ráckeveiek mögött a második helyet foglalták el. Ennél Is jobban szerepeltek a különböző kupákban. Tavaly tavasszal a Dunakanyar Kupáért kiírt viadalon a harmadik helyen végeztek, a Május 1. Kupán másodikok lettek, ősszel a KISZ Kupát és a gödöllői Felszabadulási Kupát veretlenül nyertél? el, megelőzve a bajnokságban előttük álló ráckeveieket is. Az idén a csapat tovább fejlődött. A fővárosban ötször hagyták el győztesen a pályát, a megyei bajnokságban igen jó hajrával megelőzték a sokszoros bajnok ráckeveieket. Veretlenül nyertek jogot arra, hogy részt , vegyenek az NB II-be való jutásért folyó osztályozón. Az osztályozón nem a legkellemesebb csoportba kerültek, két volt NB Il-es, a mezőkövesdiek és a hatvaniak mögött a harmadik helyen végeztek. Ebből a csoportból csak ketten, a másik. kettőből hárman-hárman jutottak feljebb. Ha valamilyen ok miatt az egyik csapat visszalépne, a gödöllőiek kerülnek a helyükre. Milyen a csapat most? Küzdőszellemükkel, sportszerűségükkel, fegyelmezett magatartásukkal nincs gond. Figyelembe véve, hogy tavasszal többször tartalékosán álltak ki, négy játékos érettségire készült, teljesítményük még értékesebb. Az első csapat jelenleg 11 játékosból áll. Az utánpótlás a városi gimnázium, illetve az Erkel Ferenc iskolából kerül ki. Körösfői László, a gödöllői szakmunkásképző helyettes igazgatója, a GSC női röpö- seinek edzője. Fogalmazhatnánk úgy is: mindenese, hiszen szakosztályvezetőjük nincs, az edző intéz minden adminisztrációs és szervezési ügyet. Tervük, ha az idén nem sikerül bejutni az NB II-be, a következő évben újra megpróbálják. Pécsi verseny Élő-pontszámaiknak megfelelő kategóriákban hat GSC- sakkozó szerepel a pécsi orr szágos egyéni sakkversenyen. A gödöllői versenyzők azért ülnek asztalhoz a július 31-ig tartó viadalon, hogy eredményes szereolésükkel ki-ki lehetőleg egy-egy minősítéssel jobbat szerezzen a mostaninál. A tavalyi Zsolnai Kupán emlékezetes sikert aratott Kaposi László, aki megszerezte az I. osztályú minősítést Most egy kategóriával feljebb már nehezebb tesz a dolga. Rajta kívül Pécsre utazott még Harsányt Imre. ifjabb Kaputa Lőrinc. Kerényi Gábor. Láng Ödön és Tompa Ferenc. szülői értekezleten többen kifogásolták az étrend összeállítását, mondván, kevés fehérjét és vitamint kapnak a gyerekek. Akkor is konzerv- böl főznek, amikor már friss zöldáru kapható a boltokban. Mások felvetették, hogy a gyerekek többnyire nem szívesen esznek levest, helyette inkább gyümölcslevet, rostos italt kéne adni. Helytelenítették, hogy ebédre sokszor adnak zsíros pörköltet, uzsonnára lángolt kolbászt. Ebbe az iskolába a Dam- janichból hozzák az ételt, nem ritkán hidegen. Hat turnusban étkeznek, így az utolsó csoportok akkor is hidegen kapják, ha előzőleg felmelegítik az ebédet. A tízórairól elmondták, az sem változatos, előfordul, hogy csak kiflit kapnak a tanulók. Szülők szavazata A szüíők véleménye szerint úttörők bevonásával ímeg lehetne indítani az iskolatejakciót, Ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzünk meg. hogy egy másik iskolában a tantestület annyi bonyodalmat és visszásságot mondott el, aminek a harmada is elég ahhoz, hogy ettől mindenkinek a kedvét elvegye. A városi szülők úgy vélekedtek, a legjobb a vendéglátóhelyeken való étkezés. A járásiak inkább az iskolák konyháit részesítik előnyben, azzal a feltétellel, hogy megszüntetik az étkezőhelyiségek zsúfoltságát. No persze, ha jól felszerelt iskolai konyhák! változatosan főznének, az ebédet kellemes körülmények között fogyaszthatnák a gyerekek, alighanem a gödöllői szülők is az utóbbira szavaznának. Kiterjedt a népi ellenőrök vizsgálata egyéb körülményekre is. Megnyugtatónak tartják például, hogy az élelmezésvezetők és a szakácsnők rendszeres továbbképzésen vesznek részt. Ennek is köszönhetően az iskolák saját konyháinak többségében a gyermekek életkorához igazodó. változatos étrendet alakítanak ki. Egyáltalán nem mindegy, honnan szerzik be a konyhák az alapanyagot. A konyhák mérete, a kicsi és zsúfolt raktárak többé-kevésbé ezt is meghatározzák. Gödöllőn teljes mértékben. Isasze- gen ötven százalékban kiskereskedelmi boltokban vásárolják a nyersanyagot. Kell-e mondanunk, mennyivel hátrányosabb ez, mintha a nagykereskedelemtől vennék meg az árut. Szemüveg, fény Egyidejűleg megnézték a népi ellenőrök a termek világítását. Tapasztalataikat nagyon. röviden összegezték. Hogy Kerepestarcsán az új iskola a korszerű világítás- technikai elvek figyelembevételével készült, természetesnek kell tartanunk. Hogy Dányban felújították a Világítást, örömmel tölthet el mindenkit. Hogy Isaszegen és Domonyban a világítás elmarad a kívánt szinttől, nem megnyugtató. Arról nincsenek adatok, milyen arányban viselnek a gyerekek szemüveget. Arról még kevésbé, van-e összefüggés a szemüveg viselése és a termek megvilágítása között. Sajnos, az ember látása észrevétlenül romlik, s majd csak akkor kap észbe, ha egyik este összefutnak szeme előtt a betűk, s ez újra ismétlődik. hiába pihenteti. Valószínű azonban, hogy ha megfelelőek a fényviszonyok, ha jó a világítás, kevésbé romlik a látás. Ez minden felmérés nélkül állítható. K. P. A Diana kelendő termékei Jobb oldali felvételünkön: Oláh Jőzsefné varrónő a felső rész utolsó simítása közben Bal oldali képünkön: Szekeres Sándorné modellező szabász Tatmás Jánosnéra igazítja az overallt. Hancsovszki János (elvételei Nagy változáson ment keresztül az utóbbi években a gödöllői Háziipari Szövetkezet. Az épület és gépi rekonstrukció. a térmékszerke- zetváltás eredményeként, lényegében új üzem jött létre, ami a név megváltozásában is tükröződik. A Diana Ruhaipari Szövetkezet ennek az esztendőnek az első felében 21 millió forint értékű terméket állított elő. Kiviteli tervét több mint 135, a belföldit csaknem 107 százalékra teljesítette. S legalább ilyen fontos, hogy kapacitása a második félévre is le van kötve. Mintegy harmincmillió forint értékben gyártják új terméküket, az importhelyettesítő overállegyüttest, amely kiránduláshoz és síeléshez egyaránt nagyszerűen használható. Ebből a termékcsoportból négyezernél is többre van megrendelésük. Kedvezően fogadták a kétrészes női ruhát is. A divatot követve a gallér elütő színe nagy sikerre számíthat. Erre az együttesre is 4—5 ezer darabra van megrendelésük. Pusztítják a vadat Kóbor kutyák a városban A járókelő ember egyre több, szabadon futkározó kutyával találkozik Gödöllő városában. Nem csak az utcákon. hanem a lakótelepeken és játszótereken ijednek meg a váratlan úti társtól, amely a , gyalogos mellé társul. Vannak. akik már kis gyerekeikkel le sem mernek menni a játszótérre, panaszolta egyik bejelentő, és feltette a kérdést, miért nem születik intézkedés a kóbor kutyák befogására? Illetékes helyen megtudtuk, dr. Szőke Ferenc főállatorvostól, hogy jelenleg Gödöllőn nincs státusban gyepmester. Sajnálatos, hogy találkozunk olyan esetekkel, amikor gépkocsin a fővárosból kihozzák a kutyát. Találkozunk olyan jelenséggel is, hogy a város peremén lakó kutyatartók közül nem egy szabadon engedi ebét. hogy menjen élelem után. Ez különösen a hatalmas testű kutyák esetében fordul elő. Példának megemlítjük, hogy a Boncsok dűlőt övező erdőkben és földeken a szabadon garázdálkodó kutyák és macskák a vadakat is pusztítják. Nagyon hasznos volna egy hajnali vagy késő délutáni dúvadirtás a városszéli erdők-., ben és földeken, ami a vad- gazdálkodást is segítené. Cs. J. Csak semmi pánik... Színes, magyar filmvígjáték. lies helyáron! Csak 4 órakor! öld meg a sogunt. Színes, szinkronizált japán kalandfilm. Kétrészes film, III-as helyáron, duplán! Csak 16 éven felülieknek! 6 és 8 órakor! Aspiráns Egyiptomból Két tűz között a mezőgazdaság is igen fontos, különösen nálunk. Ha sikerülne a gyakorlatba átültetni kutatásaim eredményét, akkor csak hazámban több százezer tonnát lehetne évente megtakarítani. A napokban védte meg kandidátusi értekezését az agrártudományi egyetem rektori tanácskozótermében Mohamed Hamed Sakr, a meleg- égövi oktatási osztály aspiránsa. Azóta már lecsillapodott kissé az a hallatlan feszültség, amely nyomasztja ilyenkor az embert, s talán könnyebben megy a beszélgetés is. Mint szakoktató — Hogyan juthat el Egyiptomból valaki Magyarországra tanulni, mikor az utóbbi években, enyhén fogalmazva, igencsak zajlik az élet az ön hazájában? — Értem, nagyon is értem a kérdést... Szóval ezt még egy kicsit a haza atyjának, a néhai Nasszer elnöknek köszönhetjük. ű volt az, aki 20- 25 évre íratta alá a kulturálistudományos csereegyezményeket. így fordulhatott elő az a különös helyzet, hogy mikor, sajnos, csúcsponton volt a feszültség hazám és a szocialista országok között, bizonyára maguk is jól emlékeznek erre, még akkor is évente több mint száz diákot, aspiránst fogadtak ezek az államok. Bölcs előrelátás, amivel jól kivédhetőek voltak a politika ingadozásai. — Mikor érkezett hozzánk? — Mielőtt aspiráns lettem, többször is megfordultam Maengedhetik meg maguknak. Pedig a Nílus-völgy a víziszárnyas tenyésztésére ideális feltételekkel rendelkezik. Szója helyett Visszajün gyarországon, legelőször még 1961-ben, hallgatói cseregyakorlaton. örök szerelmem lett ez az ország. Hazatérve minden energiámat arra fordítottam, hogy teljesüljön nagy vágyam, a visszatérés ... Egy darabig mezőgazdasági szakoktatóként dolgoztam, majd sikerült posztgraduális szaktanfolyamos képzésre a TES- CO segítségével újból idejönnöm. Kacsa, liba — Mi a kedvenc témája, szakterülete? — Egy szóval válaszolhatok: a baromfitenyésztés. Ennek objektív és szubjektív okai egyaránt vannak. A fő indok: iszlám ország lévén, nálunk a juh mellett a baromfifélék a fő néptáplálék. Talán tudják, talán nem, de nálunk több magyar vállalat is jelentős sikereket ért el a legkülönfélébb telepek eladásával. — S magának melyik lett a kedvenc állata? — A liba és a kacsa! Ennek is megvan a maga oka. E két fajnak az aránya az egyiptomi baromfitenyésztésen belül csak ezrelékekben mérhető. Az áraik pedig talán éppen ezért valahol a csillagos ég körül vannak, csak a kövér macskák, ahogy mifelénk a leggazdagabbakat becézik, — Azt beszélik, hogy Magyarországon jelenleg maga az egyik legjobb arab—magyar tolmács. Ahogy így elhallgatom, minden bizonnyal így is van! — Nem, nem, én ismerek nálam sokkal jobbat is — hárítja el egy kézmozdulattal a dicséretet. — Az viszont igaz, hogy körülbelül 8 évet töltöttem itt, s igen sokat tolmácsoltam, elsősorban az egyetemen a különféle TESCO, FAO s egyéb tanfolyamokon. — Beszéljünk kicsit a disz- szertációról is, hiszen annak ürügyén ültünk le erre a pár percre. — Témavezetőm dr. Héjjá Sándor volt, akinek nagy köszönettel tartozom. A címet mondani talán bonyolult lenne, a lényege azonban az, hogy a baromfitakarmányból néhány olyan adalékanyagot cseréltünk ki másikra, amely lényegesen olcsóbb és Egyiptomban igen sok van belőle. Konkrétan a napraforgómag darájáról van szó. A szóját lehet vele néhány százalékban helyettesíteni. A szója pedig közvetlen emberi táplálékként — Ezt mintha félve mondta volna. — Nem, nem félve — válaszol nevetve —, csak kicsit óvatos vagyok. Más, egészen más világ a miénk, mint Magyarország. Sokkal bonyolultabb, élesebb ellentétekkel. Rettenetesen nehéz valamit, mégha bármilyen logikus is, átültetni a gyakorlatba. S ha belegondolok, hogy nálunk csak a fővárosban több ember él, mint egész Magyarországon! Két tűz közé szorult a mezőgazdaságunk is, egyfelől a táplálék óriási hiánya, másfelől a termelési viszonyok végtelenségig összekuszált hálója. Vannak nagy egyetemeink, sok agrárszakembert képzünk, de ezeket elnyeli az emberóceán, s legkevésbé a termelés részesül belőlük. Alig vannak szövetkezeteink, állami gazdaságaink, lényegében a kapitalista piac határoz meg mindent. — Jól éreztem magam Magyarországon, biztonságban. Nehéz lesz hazatérni, de ez az élet rendje. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan újra találkozom Gödöllővel, az egyetemmel, régi kedves barátaimmal. Pekli József ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hírlap)
