Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

VÁCI t/uiia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1983. JÚLIUS 24., VASÁRNAP Közvetiesiü! a tárolókká vitték a magot Mindek kombájn a földeken van Egész héten minden üzem­képes kombájn teljes műszak­ban dolgozott, hogy a beta­karításnak kedvező kánikulai órákat mind teljesebben ki­használják, s mielőbb biztos fedél alatt tudhassák a jövő évi kenyérnekvalót. Szervezetten, jó ütemben folyt a munka, nagyobb gép­hiba sem hátráltatta az ara­tókat. Gyorsította a betakarí­tást a szárazság is, melynek köszönhetően szárítás nélkül, közvetlenül a tárolókba vihet­ték a gabonát a közös gazdasá­gokban. A letkési Ipolyvölgye Mgtsz-ben Kiss Ernő főköny­velőtől kértünk tájékoztatást. — A rendkívül száraz idő­járás folytán területünkön is a szokásosnál előbb megér­tek a kalászosok. Hatszáz­negyven hektárról arattuk le a búzát, s befejeztük a tava­szi és őszi árpa vágását is. Búzából hektáronként átlago­san három és fél tonnát taka­rítottunk be, hét mázsával többet a tavalyinál. A gabona szállítására sem lehet panaszunk idén, ám a felvásárlás szervezésével nem Fórum A cukorbeteg-eiiátásrd I Vácon félezernél több a ren- ] delőintézetben is nyilvántar­tott cukorbetegek száma. Szá­mukra naponta biztosítják a szakrendelést a kórház mel­letti központi rendelőben, vagy a Köztársaság úti körze­ti rendelő megadott órái alatt. Valamennyi körzeti orvos nagy gondot fordít erre * be­tegségre, melynek szakirodal­ma többszáz kötetre rúg. A cukorbetegség minden életkorban előfordulhat, leg­gyakrabban azonban mégis a 40—50. életév után jelentke­zik. A komplex szűrővizsgála­tok a váci járás több köz­ségében, s városunkban is napvilágra hoztak olyan megbetegedéseket, amiről nem tudott a paciens. Súlyos esetekben mentőt hív­nak, s a Szőnyi Tibor Kórház legutóbbi tanácsülésén is nyil­vánosan megdicsért II. számú belgyógyászati osztálya nem egy beteget térített eszméletre súlyos kómás állapotból. Az orvosok mindent meg­tesznek e népes betegtábor gyógyításáért. A főtéri gyógy­szertár igyekszik hiánytalanul biztosítani a receptre írt gyógyszereket. A KÖJÁL díj­talanul közreadta a mirelit- készítményekből előállítható diabetikus ételek receptköny­vét arra hivatkozva, hogy a cukorbetegek egyik legfonto­sabb élelmiszere a színes zöld főzelék, ami gyorsfagyasztott és mélyhűtött állapotban min­dig rendelkezésre áll. A Vác és Környéke Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat is igyekszik segíteni ezen a betegcsoporton. Egyelőre he­lyiség miatt nem valósulhat meg az a terv, hogy a város központjában külön boltot nyissanak a diabetikus készít­mények árusítására. így az­után a meglevő bolthálózaton keresztül igyekeznek kielégí­teni az igényeket. A fővárosi Batthyány téri csarnokban külön részleget rendeztek be erre a célra, ahol az ismert narancssárga­körös jelzésű italok, sütemé­nyek, cukorkaféleségek, s más egyebek állnak rendelkezésre. Aki nem jut oda, Vácott igyekszik kielégíteni ezt az igényét. A 10-es számú ABC-áruház — múltkori bírálatunkat elfo­gadva —, a bejárathoz közel kialakította a cukorbetegek­nek szánt áruféleségek polc­sorát. A választék szolid: gyü­mölcsíz, befőtt, másutt csokoládé, s rapszodikusan egy-két italféleség. Hasonló törekvéssel találko­zunk a Hunyadi utcai élelmi­szerboltban, vagy a Széche­nyi utcai 7-esben. Egy élelmes tukrász is megtalálná a szá­mítását, ha vállalná e bete­gekről való gondoskodást. A lakosság négy-öt százalékáról van szó, a közérdek tehát nyilvánvaló. Dr. Áfra Tamás körzeti or­vos nemcsak saját körzetében, hanem városi méretekben, a Vöröskereszt segítségével is sokat fáradozik a cukorbete­gek ellátásáért. Papp Rezső Vácról, a járásról A Dunakanyar A közelmúltban hagyta el a váci nyomdát a Dunakanyar című rangos folyóirat idei el­ső száma. A KÖzép-Dunavidé- ki Intéző Bizottság tájékozta­tója több városunkbeli s a járással kapcsolatos anyagot tartalmaz. Képekkel illusztrált Mándli Gyula négyoldalas cikke Szob ról és környékéről. A 700 éves településről eddig nem készült monográfia: ez az írás rész­ben pótolja ezt a hiányt. Ko­vács T. István Eszperantó, ba­rátság, idegenforgalom címmel Zamenhof világnyelvének du- nakanyarbeli hatását méltat­ja. Jeszenszky Géza Dél-Bör­zsönyt állítja a turizmus szol­gálatába, ismertetve Verőce­maros, Kóspallag és környéke nevezetességeit. Szép felvétel mutatja be a váci gombás-pa­taki, kőszentes hidat. voltunk elégedettek. Az el­múlt hét végi átvételnél volt egy kis vitánk, mivel a Ter- ményíorgalimi Vállalat a szo­bi tároló helyett Vácra akar­ta bíszállíttatni velünk a termés jelentős részét. Most már a mustár vágására ké­szülünk. A mintegy 380 hektá­ron termesztett olajosnövény jó termést ígér, másfél milliós nyereségre számítunk. Ha ná­lunk befejeződik a betaka­rítás, gépeink a szomszé­dos perőcsényi tsz földjein folytatják a munkát — tájé­koztatott Kiss Ernő. ★ A rendkívüli műszakok eredményeként időközben a járás négy termelőszövetkeze­tében és az Alagi Állami Gaz­daságban már befejezték az aratást. A legmagasabb ter­mésátlagot eddig a kisnémedi Aranykalász Termelőszövetke­zetben érték el: 5,1 tonnát hek­táronként. Nem panaszkodhat­nak a többi gazdaságok sem, az állami gazdaságban 4,6, a Gal- gavölgyében 4,3, Foton 3,8 és Gödön 3,5 tonna búza termett hektáronként. Nincs lemara­dás a szalmabálázással sem, bár egyes gazdaságokban a kötözőzsineg hiánya okoz fennakadást. Éjjel-nappal dol­goznak a traktorok is, ame­lyek tárcsázzák a tarlót. W-fólia belföldre is Sikeres félév - gondokkal Új oldóuzemet építenek a Taurusban Amikor elhatá­rozták, hogy az év első felében 442,7 millió forint érté­kű terméket gyár­tanak, elsődlege­sen a piaci igé­nyekhez igazodtak a Taurus Gumi­ipari Vállalat váci gyárában. Termé­szetesen azt sem hagyhatták figyel­men kívül, hogy kellő mértékben rendelkeznek-e a szükséges emberi es műszaki feltéte­lekkel. Mert ami a gyár létszám­helyzetét, illeti, csak egyet tehet­nek : minden év­ben számolnak né­hány százalékos csökkenéssel. A gumigyártás soha­sem tartozott a könnyű munkák közé, nap­jainkban sem vonzó. Valójában pedig a bérek sem kárpótol­ják az itt dolgozókat a terme­lés körülményeiért, a gyár ve­zetőinek minden igyekezete ellenére sem. — Munkaerőgondjainkat új módszerek bevezetésével igyek­szünk enyhíteni — mondja Nagy János igazgató. —Július elsejével gyáregységünk gaz­dasági társulást alapított a hal- maji Aranykalász Termelőszö­vetkezettel. Elsősorban új cik­keink gyártásába kapcsolód­nak be a szövetkezetiek. A gyáregységünkben elké­szített félkész termékeket a halmajiak alakítják vég­termékké, amelyeket a> Taurus értékesít. A technikai színvonalat a három évvel ezelőtt üzembe helyezett két új W-fóliagyár- tósorral javították. Ebben az évben hasonló beruházásra nem kerül sor. Azonban saját erőből korszerűbbre cserélik az egyik kazánt. Az új kazán- ház majd sok jelenlegi gondot megszüntet Elkezdték az új oldószerüzem kivitelezését A saját fejlesztési alapból készülő új oldó­üzem kivitelezésén dolgoznak a 31. számú Építőipari Vállalat szakemberei. A kép előterében Orosz László hegesztő. (szintén önerőből), melynek je­lentősége azért nagy. mert a gyár már tavaly sem tudott elegendő ragasztóanyagot és oldószert előállítani, pedig a kereslet nem csökkent, hanem tovább nőtt irántuk. Az év végére tervezett új gépegység üzembe helyezé­sétől remélik a termelés növelését. Ugyanis ebből a termékből pillanatnyilag lemaradásuk van. Nincs ilyen gondjuk viszont a többi terméküket illetően. Az első félévben sikeres termékük volt a gumifólia, melyet már több típusban is gyártanak. Hat hónap alatt előállították azt a mennyiséget, amennyit tavaly egész évben termeltek. Mezőgazdasági padlóból is töb­bet gyártottak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A jó szervezéssel és több si­keres termékek, mint amilyen a nyomáskiegyenlítő tartály, az ékszíjgyártás, a profilgumik újrafutózása. a féléves tervü­ket 466,2 millió forintra telje­sítették. Az exportbevételi ter­vet azonban a váci gyáregység nem tudta teljesíteni. A tervezett 41,3 millió forinttal szemben csak 37,5 millió folyt be. A féléves mennyiséget legyár­tották ugyan a váciak, de ter­mékeiket csak a korábbinál ol-1 csobban tudták értékesíteni. Arra a kérdésre, hogy kell-e hajrázniuk az év második fe­lében, a gyár igazgatója nem­mel válaszolt. Továbbra is üte­mesen, programszerűen dol­gozhatnak — mondta —, biz­tosíték erre, hogy a havi termelési értéktervük 38 mil­lió forinttal magasabb, mint 1982 azonos időszakában. Surányi János Kiállítás, előadások A váci, főtéri görög templom kiállítótermében július 24-től szeptember 11-ig Néprajzi gra­fikák címmel érdekes váloga­tást mutatnak be a debreceni Déri Frigyes gyűjteményéből. A tárlattal párhuzamosan három műsort hirdetnek a ki­állítóterembe. Augusztus 14-én Budai Ilona népdalénekes és Havasi Judit előadóművész mutatja be műsorát, Birinyi József közreműködésével. Augusztus 28-án Király Györ­gyi népdalénekes, Marosi Jú­lia népdalénekes és a Muzsi­kás együttes szórakoztatja a közönséget. Végül szeptember 11-én Granasztói Szilvia báb­művész tart előadást és be­avatja gyermek, felnőtt hall­gatóit a bábkészítés titkaiba. A városi-járási könyvtárban július 25-től kezdődően öt elő­adást tartanak, mindig 17 órai kezdettel. Entz Géza: A széki templom építészettörténete, Domokos Pál Péter: A mold­vai csángók viselete, Novák Ferenc: A magyar körtánc és Európa, Kása László néprajz- kutató: Kisnemesi kultúra és társadalom, Szemerkényi Ág­nes: Az erdélyi hiedelemvilág. Az ismertetett programok a KISZ Vác városi Bizottsága, a városi-járási könyvtár, a Váci Múzeum Egyesület és a Vak Bottyán Múzeum közös ren­dezvényei. P. R. nagy teljesítményű W-fóliagyártósoron Perjés! Gábor é Modróczky Béla munka közben. Hancsovszki János felvételei Gödi Fészek-emléknapok Az MSZMP váci járási, Du­nakeszi városi és Göd nagy­községi bizottsága, a Váci já­rási Hivatal,' Dunakeszi város Tanácsa, a Göd Nagyközségi Tanács és a Gödi Fészek ve­zetősége képviselőiből alakult rendezőbizottság összeállította az idei gödi Fészek-emlékla­pok rendezvénysorozatát. A program az amatőr kép­zőművészek augusztus 5-én megnyíló kiállításával kezdő­dák. Ennek helye a gödi Ady Endre Klub. Augusztus 7-én, vasárnap tartják a hagyomá­nyos megemlékezést. 9,30-kor — Legalábbis kipihenjük a nyarat, és a férjemmel mind­ketten munkát vállalunk va­lahol. — A dinnyével nem érné meg saját területen foglalkoz­ni, kereskedni vele? — Azt nem. Tudja, mit je­lent az, hogy a munka mellett éjszakákon át utazni a piacra, aztán ott vagy kell, vagy nem. Így a legtisztább. Valahol ré­szes művelést vállalunk és ne­künk nem marad más, mint a termesztés. Az is elég. —^Hogyan élnek itt, távol az otthontól? — A régi dinnyések valami­kor még földbe vájt kunyhók­ban laktak a földeken, de az a világ már elmúlt. A kis faház kényelmesebb. Van autónk is, könnyen mozgunk, és egy-egy szezon nem jelent olyan hely­hez kötöttséget, mint szü­léinknek korábban. A dinnye végül is zöldség, ám a köznyelv gyümölcsnek emlegeti. Méghozzá nagyon is közkedvelt gyümölcsnek, hiszen bármerre is vigye a te­herautó, ha az emberek meg­látják, gyakran fölkiabálnák a szállítóknak: Hé, komám, dob­jál le egyet! S. J. koszorúzási ünnepség lesz a 2-es országút melletti mun­kásmozgalmi emlékműnél. Ünnepi beszédet mond: Kafka Tamás, a gödi Fészek vezető­ségi tagja. A kétnapos programmal párhuzamosan sportrendezvé­nyek heiye lesz a Dunakeszi VSE-pálya, a gödi TK-pálya, a Fácán-sportpálya és a gödi Kilián Általános Iskola tor­naterme. A hogyóssziiret mérlege Hetvenegy hektáron termesz­tett ribizlit a letkési Ipolyvöl- gye Mgtsz. Idén jó termést hoz­tak az ültetvények. A terület feléről kézzel szedték a gyü­mölcsöt — elsősorban a mel­léküzemágakban dolgozókra számíthattak ebben a munká­ban — másik feléről géppel. A ribizlikombájnt a rendszergaz­da bernecebaráti bogyóster­mesztési rendszertől bérelték. Málnát idén már nem ter­mesztett a letkési gazdaság csak a háztájikban termett gu­rulós gyümölcsöt vásárolták fel — a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat számára — ti­zenkét vagonnal.' létszámcsökkenés a vállalatoknál A tervezettnél is jobban csökkent az év első hat hó­napjában a váci vállalatok lét­száma. A legnagyobb gondot a létszámhiány, a közlekedési, az építőipari és a kereskedel­mi vállalatoknak okozza. A kereskedelemben például a létszámcsökkenés több mint 7 százalékot tesz ki az 1982. évi­hez képest. . ISSN 01SJ- J71* (Váci Hírlap) Horti dinnyések Letkésen „Dobjál le egyet, komám!" Bár a közkedvelt gyümölcs nagyon szereti a száraz, meleg vidéket, de úgy véltük, meg­terem ez nálunk is. — Ezzel így vannak más szö­vetkezetek is, ami azt jelenti, hogy a hortiak s a osányiak még sokáig felütik sátraikat a távolabbi tájakon is? — kér­dezem Tóthné. — Bizonyára, hiszen ez rég­óta kedvelt csemegéje a ma­gyar embereknek. — Hogyan szokták meg ezt a vidéket? — Sokfelé jártunk már, töb­bek között Fadd on, Pakson, Kisteleken, legutóbb Verpelé- ten, de én személy szerint nagyon nehezen barátkoztam meg a vidékkel. A karéjban körénk magasodó hegyek olyan érzést keltettek bennem, mint­ha beszorultunk volna a he­gyek közé. Ha nehezen is, már megszoktam a környéket, az embereket és ha a szövet­kezetiek is akarják, jövőre ismét maradunk. — Mit csinálnak télen? szövetkezet növenytermesztesi ágazatvezetője, Paulicsák Ibo­lya mondta el: — A két Heves megyei köz­ségben élő emberek arról, hí­resek, hogy mindent tudnak, amit a dinnyéről tudni kell. Minden évben több száz család „röpül” szerte az országba dinnyét termeszteni. Hogy ők hogyan csinálják, nem tudom. A szövetkezetünk ebben az évben a Tóth családnak adott ki részes művelésre tizenkét hektárt, akik a bruttó bevétel harminchét százalékát kapják, s ezért minden nemű kézimun­kát elvégeznek. A gépi mun­kát a termelőszövetkezet adja. A terméssel nem ügyeske­dünk, a váci és a szobi áfé- szekkel kötöttünk szerződést, mi magunk csak itt a táblavé­gén árusítunk, nem piacolunk. Úgy gondoljuk, hogy az em­lített harminchét százalék tisztes megélhetést biztosít a részművelőknek. A gazdaság­nak sem lesz ráfizetése. A te­rületről egymillió forintos be­vételre számítunk. — Mi beleszülettünk ebbe a mesterségbe. Legtöbben talán éppen dinnyeszezonban láttuk meg a napvilágot — nevet a középkorú Tóth Józsefné, aki már húsz éve a férjével együtt járja az országot. A horti és a csányi dinnyések mindig szí­vesen látott telepesek voltak bármelyik megyénkben. — Meddig dinnyéznek még? — Ameddig bírjuk. Most már a fiam és a felesége is besegítenek. Mert nem akár­milyen munka ám ez. Fizikum kell hozzá, erő. — Amit jól meghálál a dinnye. — Már amikor. Mert akár hiszi, akár nem, volt olyan évünk, amikor alig kerestünk pár forintot. — Mi történt? — Ügy mondjuk, hogy lera- gyázott a dinnye. Nem kellett a kutyának se. Képzelheti, mit éreztünk. Benne a sok pénz, a temérdek munka, eredmény meg semmi. — Pedig a dinnyések arról híresek, hogy jó eredmények­kel szoktak zárni. — Azért csinálják! Ám azt se gondolja, hogy ez arany­bánya. Hogy a dinnyeföld is más, meg az aranybánya is, azt a letkési Ipolyvölgye Termelő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents