Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-23 / 173. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, TJ3. SZÁM 1983. JÚLIUS 23., SZOMBAT ffözkincs o íüékéiEi úton A sport házába élet költözik Kulfárásiak, ittuvefliclésnek helyet esd Az épület már ott magasodik Cegléden, a Rákóczi úton. Helybeliek és idegenek érdeklődve szemlélik, aki tudja, hogy mi lesz, az azért, aki nem, azt eleve magától értetődően foglalkoztatja a téma. Hatalmas csarnok, sok üveg- felül'ettel, felvezető lépcsősorral, némi szokatlansággal, mivel a láthatóan főbejárat nem árra néz, amerre az ember elvárná, nem a főútvonalra, hanem a strand területére. A Lenin park felőli épületrész a nézelődőt kicsit meghökkenti; a tető fölé, mint három óriás zöld kalap. három faóriás lombkoronája terül. Hogy a fa törzs hol van? — Benn az épületben... Két arca lesz ■ Ceglédnek sportháza lesz! A hírt örömmel fogadta a lakosság, neim is olyan régen. A jövőbe látók máris látták, mint virágzik fel több sportág, eljön az aranykora számos te- remsportnak, megszaporr d- hatnak az amúgy sem kevés aranyak, ezüstök, serlegek a Város birkózóinak, asztaliteniszezőinek, kézi- és kosárlabdázóinak, ökölvívóinak bittokában, kiteljesedhet a tornász- élet, erőre kelhet a tollaslabdasport, a tenisz, cselgáncs, teremfoci, Arról- nem szólva, hogy a város iskoláina\toma- teremgondja enyhülhet, siszen ha már ház épül, nem dx^rt költik rá a százezreket, millió* kát, hogy tetszetős látványnak szánják. Való igaz, az épület fő funkciója, hogy sportház, sport- csarnok legyen. Am Ceglédnek van egy másik, égetően fontos és jelenleg megoldatlan ügye: a művelődési centrum kérdése. A Kossuth Művelődési Központ korszerű lesz, 6zép lesz. Mi tagadás, lássan épül, s bár eddig lehetett magyarázkodni, hogy miért, most érthető, hogy sok pénzbe kerül. Árakat’, helyzetünket nézve, egyre többe. A .munkálatok elhúzódnak, Idővél először a nagytermet, a színházépületet adják át rendeltetésének, ám a negyvenezer lakosú város szórakozá- sát-művelődését addig is ki kell elégíteni. Így született a döntés, hogy a sportcsarnok a művelődésnek, kultúrának is adjon helyet. A terem hatalmas, nézőtere tágas, valószínű, akusztikai adottságai is olyanok lesznek, hogy tisztán hangzik a zene, & szép szó. Alkalmas lesz különféle rendezvények megtartására, városi ünnepségtől, nagygyűléstől kezdve a zenés rendezvényig, pódiumműsorig. Önállósággal A sportcsarnok ünnepi megnyitóját alkotmányunk ünnepére tűzték ki: Cegléd ezt az ünnepet az idén augusztus 19- én tartja. A műszaki átadás most folyamatosan megy, jelzik a szükséges berendezések, eszközök jöttét, érkezését, szerveződik a létszám. ■ Sportrészről már munkába állt hivatalosan az intézmény részlegvezetője, Veres Attila, lesz egy gazdasá- gis szakember, egy műszaki csoportvezető és egy szervezési csoportvezető. Az új létesítményhez a Kossuth Művelődési Központ munkakönyveseinek létszáma is tíz fővel nő. hiszen a művelődési központ részlege lesz épp úgy, mint például a Dózsa György ifjúsági klub. Eszerint három takarítónőt vesznek fel (négy is jó lenne, említette Lűr István, a művelődési központ igazgatója), alkalmaznak két fűtőt, akiknek feladatköre kiegészül azzal, hogy amikor kell. hát „pályamunkások” lesznek,, a sporteszközök, berendezések mozgatásában se- gítkeznek. (Am télidőben három fűtő is elkél a műszak- beosztás ■ miatt, meg azért, mert lévén az épület fémvázas, zord télben lefagyásveszélyes.) Szükség van ügyes kezű, barkácsoláshoz értő villanyszerelőre, aki az általános karbantartáson is segíteni tud. A gazdasági ügyintézésbe, lévén több gyakorlata, nagyobb rutinja a hivatalos papírmunkában is, besegít a „művelődési szárny”. Bár a gazdálkodás egységes lesz, törekszenek e két — a sport és a művelődési — intézmény szakmai önállóságának megtartására, ki- teljesedését segítik. Egymás rovására dolgozni azt jelentené: a város rovására. A rendezvények, nem titok, igényesek lesznek és közönséget vonzók. A bevételre szükség van, pénzt kell hozni az induláshoz: az idén például a negyedik negyedévben a pénzügyi kiadások fedezéséhez valószínű, több kell 400 ezer forint bevételnél. Tömsgsksí vár r Szó került árról, ’ hogy a művelődési központ néhány, tágasabb helyet igénylő és „pénzes”, sporthoz közel álló tanfolyama: a balett, az aerobic, tánc, a sportcentrumba kerülhet. Kiteljesíthetnék némely testedző tömegsport művelését, helyet kaphatna a nők kondicionáló tornája, idővel például a mozgássérültek tornáját is megfelelő helyen szorgalmazhatnák. Említette Lűr István: egy ötletláda elhelyezését tervezik, s a legfőbb kérdés, amelyre megoldásokat keresnek, az az lesz, hogy hogyan lehet a két intézményt, a művelődési központot és a sportcsarnokot gazdaságosan, célszerűen, minél kisebb súrlódások, zökkenők nélkül kihasználni? A sportcentrum ily, kétlaki kihasználása egyelőre országosan is egyedi. Ce d példája, ha beválik, másoit példája is lehet. Eszes Katalin A versesiygyisfes Megismeri a szakma fortáyait Kezére állt fűrész, gyalu — Jó let! a zsalu Az utolsó — immár nem kötelező — iskolai invitálásra nem ment el minden diák. A szakmunkásavató ünnepségen így. a®- tán foghíjasak maradtak a széksorok. A vállalati ebédlőben egyébként igyekeztek megadni az ünnepség rangját. A lemezjátszón bevezetőként felhangzott a Himnusz, végezetül a Szózat, és Sánta Ferenc alkalomhoz illő novelláját olvasta fel egy kislány. Fogadóórák Cegléden a városi tanács épületében, hivatali helyiségében fogadóórát tart július 27-én szerdán délelőtt 8-12 óráig Kovács Károly tanácselnök. ' V A hullott gyümölcs haszna A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet szépen kiépített kürtilaposi üzeme mellett terül el a Közép-magyarországi Pincegazdaság' nagykőrösi gyümölcsszeszfőzdéje, szódavízgyára, bor- és üdítőital-elosztó telepe. A kirendeltséget Cseszek József né vezeti komoly szaktudással és jó eredményekkel. Először a gyümölcsszeszfőzdéről érdeklődtünk tőle, mely részleg fontos gazdasági feladatot lát el. Ugyanis Nagykőrös gyümölcstermelő város, s a gyürúölcstermelés során sok hulladék, selejt és eladhatatlan termés kerül ki a kertekből, melyet a termelők szesz- főzetéssel hasznosítanak. — Szeszfőzdénk kettős feladatot végez — mondotta Cseszek Józsefné. — Részben termelő gazdaságoktól, feldolgozó üzemektől, kereskedelmi vállalatoktól vásároljuk meg a más célra felhasznál- hatatlan gyümölcsöt, részben pedig a kistermelőktől. A nagyüzemi, kereskedelmi szeszfőzés még most Is folyik. A kistermelők pedig már megkezdték irodánkban az idei igény bejelentését, amit majd szüret után, a jelentkezés sorrendjében teljesítünk. Az 1932/83-as idényben a kistermelőknek ősztől tavaszig, havonta átlagosan 8 ezer liter pálinkát főztünk ki, szilvából, vegyes cefréből és szőlőtörkölyből. Szeszfőzésre termelőktől hullott gyümölcsöt nem vásárolunk. — Szódavízgyárunk egész évben működik. Az idei nyár jó a szódavízkészítés szempontjából. Havonta 5—6C0 hektoliter szódavizet készítünk és hordunk szét. — Nagykőrösre, Kocséfra és Nyársapáira havonta 300—350 hektoliter bort szállítunk. Az ital- és a szó- davízmegrendcléseket telefonon történő igénylés is kiszállítjuk. alapján % K. L. A fiúk ' négy beszédet hallgattak végig. Szólásra emelkedett a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző Iskola igazgatóhelyettese, a városi szakmaközi szervezet titkára, a házigazda építőválilalat KISZ-titkára, a másik vállalat képviselője. Azután A szakmunkásavató emlékére bejegyzéssel könyveket osztottak. Bármilyen előrelátó volt a szervezés, a rendezők mégis zavarba jöttek. No, nem a könyv volt kevés, hanem aki átvegye. — Nem értem — motyogta zavartan a sok tapasztalatú pedagógus, amikor X., Z., meg Y. nevét olvasta. — Mindegyikkel magam beszéltem, és 'megígérték, hogy itt lesznek ... Jó illatú forgácsok A könyvek szépek, értékesek, szakmába vágók. Olyanok, amelyekkel fiatal építőipari szakmunkások mégalapozhatják a könyvtárukat — és szakmai műveltségüket. Persze az időpont péntek délutánra esett, lehet, hogy már éppen maszekotok valahol, vagy csak egyszerűen elkényelmeskedték a jövetelt. ' Azok közt viszont, akik megjelentek, ült egy csöndes, komoly tekintetű fiú. Öltözetével is kitűnt farmeros, káni- kulainges társai közül, ö szíve szerint komolyan vette az ünnepséget, sötét ruhába öltözött, fehér ingéhez nyakkendőt kötött. Becsülni való volt a szándék, mert erről a fiatalemberről messziről látszott, hogy nem a divatozók közül való, a féltett öltöny ritkán kerül elő a szekrényből. Sikerült ismeretséget kötni az ifjú épületasztalossal. Fehér Lászlónak hívják, és vonattal jár be nap mint nap a munkahelyére. Álbertirsai, ottan Is a Homokrész lakója, a tanyavílágé. — Hol tanulta a szakmát? — A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál sajátítottam el a gyakorlati tudnivalókat. Kisgyerek korom óta ezt a szakmát szerettem volna választani. Édesapám hasonló mesterséget űzött, engem is érdekelt, miként röppennek a Csak a halak mártózhatnak Hangulatosan telnek a napok felnőttek, gyerekek számára ceglédi horgásztanyákon. Bár csábító a víztükör, a tóban fürödni csak a halaknak szabad. Megértik ezt a figyelmeztetési — a biztonság kedvéért tábla is hirdeti — a kapásra váró, szünidőző, legifjabb horgászok is. Apáti-Tóth Sándor felvétele jó illatú forgácsszilánkok a gyalu alól, hogyan formálja a fűrész a fát. — Milyen volt az utolsó tanulóév? — Nekem rövidebb. Tavasz- szal részt vettem Kecskeméten a szakma kiváló tanulója országos versenyen, és harmadik lettem. — Mi volt a feladat? Sikeres próbatétel — Egy ablak bal oldali zsa- lus szárnyát kellett elkészítenem. Anyagot mindenki csak éppen annyit kapott, amennyi a norma szerint kellett. Aki elrontotta, vehette a cókmók- ját. Örülök, hogy nekem sikerült, ilyet előtte még nem próbáltam. Fehér Laci, a versenygyőztes, a kecskeméti szép nap után vállalatánál állt munkába. Kivette a neki is járó vizsgaszabadságot, kipihente magát. Legfeljebb a szomszédokhoz ment át, ha hívták, mert leszállt az ajtó, nem passzolt az ablak és meg kellett reparálni. — Hogyan tovább, Laci? — Kávási Mihály brigádjába kértem magam. Cegléden dolgozunk, a Rákóczi uu lua lakáson. Ajtókat, ablakokat, küszöböket állítok be, idomítok, hogy használhatók legyenek. Eltökélt szándék — Milyen tervei vannak? — Szeretnék továbbra is ennél a vállalatnál maradni, mert ha az ember meggyökeresedik valahol, jobban megismeri a szakmát és könnyebben megállja a helyét. Megpróbálok minden téren jó szakemberré válni? Ezért azt latolgatom, hogyan tanulhatnék tovább. Vagy szakmunkás érettségit kellene tennem, vagy technikumi bizonyítvány szereznem. Bár az utazással így is sok időm elmegy, de ezt a néhány évet még szívesen rászánnám, a szabad időm terhére vállalnám a továbbtanulást. Igaz. hogy X., Y„ meg Z. még aznap hátatfordított az iskolának, amikor kezébe vette a bizonyítványt, de vannak Fehér Lászlók is, akik — bár általában nem hangadók — megérdemlik a figyelmet és a támogatást. Még most is a fülembe cseng egy eltökélt mondata: „Minden téren meg kell élinóm a helyemet’’. Ahogy mondta, érezni lehetett, hogy ez egy életre szóló elhatározás. Tamasi Tamás Emberek nyári melegben N1 em szokta az ember ezt a rekkenő hőséget. Ütemet vált akaratlan az életritmus, sokan mondogatják: kezdik érteni a trópusokon élőket, miért nem kívánkoznak a szabadba, amikor legmagasabban fenn jár a nap, miért más a munkarendjük, mire való a délidéi szieszta. Ám úgy látszik, a figyelem főként csak a sziesztára, meg az árnyas hely keresésére irányul. Mindennapi életünk nyári árnyoldalaira már kevesen figyelnek oda. ★ A napokban a Gubodi utcai patika közelében egy sietős úton levő nyugdíjas ember felfigyelt egy asszonyra. A nő gyermekeivel - foglalkozott, legalábbis úgy látszott. Két kicsi mellette, egy pici a gyermekkocsiban. A nő a kocsi oldalát fogta, a benne levő apróság fölé hajolt. Messzebbről idilli volt a kép, ám az idős ember a közeibe érve látta, hogy az asszony imbo- lyog, rosszul van. Rögvest a segítségére sietett. A patika előtt, kőpárkányon ülőpad van, oda vezette hát. s oda csoportosította a riadalomtól jajve- székelő gyerekeket is. Körülnézett. mivel sietős volt a dolga, vonathoz tartott, kit találna, aki a bajba jutottakon tovább segítene. Egy asszony jött éppen arra. Megszólította hát. figyelmébe ajánlva a rászorulókat. A nő lesújtó tekintettel mérte végig. — Pont nekem szól, nem tud mást hívni? Mi vagyok én? Idömilliomos? És ezzel elviharzott, Mennie kellett a nyugdíjasnak is. Távozóban még látta, hogy a beteg asszonyba kezd visszatérni az élet. A vonaton arra gondolt: vajon ha őzt a másikat, a méltatlankodót baj éri és segítség nem akad, akkor ugyan hogyan viselkedik? A hölgy a húsboltban egyenesen a sor elejére megy, a várakozókat észre sem veszi, az árukínálatot szemléli. A hentes épp egy’ rendelést teljesít. A hölgy várni nem tud. Bár látja, hogy a hentes számol, ő érdeklődik, a látottakon kívül más kapható-e? A férfi a számokat mormolja, majd amikor végzett a számlaírással, udvariasan válaszol a kérdésre. A nő bólint. Nem áll a sor végére, hanem elöl marad, s mihelyt a soron következő vevő kérni, a boltos mérni kezd. ő új kérdéssel áll elő. Udvarias választ kap megint. Ám a harmadik kérdést a sorakozók már nem állják szó nélkül. — Tessék csak közénk állni — mondják neki. — Mi is vásárolni jöttünk, nem a hentes szép szemiért. A hölgy hangja méltatlankodó. sértődött, ám nem késlekedik a felelettel: — Legalább a koromat tisztelnék. lennének udvariasabbak! — mondja. Nem- idősebb az előtte sora- kozóknál. Ráadásul magányosan ék éhes család sem várja otthon a jöttét. Lehet úgy ötvenéves. ★ T ereferélők vonulnak Cegléd főutcáján. Fagylaltot nyalogatnak: repül a tölcsér messze, üresen, nagy ívben. Gyümölcsöt majszolnak: koppén az őszibarack, a kajszi magja a kövezeten, huppan a körte, az alma csutkája. Méltatlankodik a mögöttük ha'a- dó: micsoda szemetelő nép;$7/ Ám nem mondja hangosan. Csak megrovó tekintetet vet rájuk és a magot, a csutkát ügyes szereléssel cipőorrával a fal tövébe rúgja. — Ezért szemetes ez a város, mert ilyenek lakják — morogja és a könyvesbolt kirakata előtt szemlélődni megállva. földre dobja ő is az elszívott cigaretta csikkjét. E. K. Vízilabda Kétgólos vereség Hódmezővásárhely—Ceglédi VSE 15:13 (4:4, 4:2, 2:3, 5:4). Cegléd, 600 néző. Vezette: König, Slosser. Cegléd: Németh, Péntek. Bóbis, Máté, Kelemen, Pap. Ungvári. Csere: Lugosi, Tánczos, Tan kó, Kiss. Góllövők: Kelemen (5), Ungvári (4), Tánczos (1), Máté (2), Pap. Edző: Czigány Károly. A szép számú közönség hatalmas, jó iramú mérkőzést, igazi vízilabdát láthatott. Mindkét csapat rengeteget úszott, s végig fej fej mellett haladt. A találkozó gyakran állt döntetlenre, de a kitűnő vásárhelyi együttes a végén két góllal elhúzott, és megérdemelten nyerte a mérkőzést. A ceglédi csapat jól játszott, s ha nem követnek el elemi hibákat a védekezésben, nyerhettek volna. B. M. ISSN OiSÍ—2500- (CegJédi Wr
